Rész
1 ALant | szemét,~Tündöklõ szög haját;~S melyet virágival ~Istenkéz
2 ALant | tavaszt, ~A szép természetet. ~S a merre kéklenek ~Kárpát
3 ALant | ajkakon ~Viszhangzzék éneked. ~S ha vígalom derûl ~Vidám
4 ALant | derûl ~Vidám dalodra majd, ~S mély gyötrelmid felett ~
5 Ifjuk | ernyeit.~Felleg tornyosodik, s ím szakadozva hull ~A villám,
6 Ifjuk | Boreás bús szele ott dühöng~S mindent összezavarva hágy.~
7 Ifjuk | Csúcsáról, legelõ nyájai bõgnek, s a ~Sûrû bikkek alá búnak
8 Ifjuk | kunyhót a barátság raka s õriz: itt ~Bátran nézzük
9 Ifjuk | nézzük az ég omladozó vizét~S a völgyet piciny ablakán.~~
10 Ifjuk | Enyhûlten szívja éneked; ~S körûlíhletve szellemedtõl ~
11 Ifjuk | Rubínajkáról reszkete.~S keblébe hull az ideálnak ~
12 Ifjuk | Kéjlett Syrének hangjain,~S kilépe fennyen tündökölve ~
13 Ifjuk | lyány, a szent Emlékezet;~S bájjal lengett az elhúnyt
14 Ifjuk | Keblembül egy fohász kireppene, ~S titkos fájdalmas kéjbe ringata. ~
15 Ifjuk | fájdalmas kéjbe ringata. ~S ím! egykor rózsapályám angyala, ~
16 Ifjuk | elázott~Arccal fordúlt el s - a sirokra inte, ~S ködpáraként
17 Ifjuk | el s - a sirokra inte, ~S ködpáraként az éjbe’ szétoszolt.~
18 Ifjuk | a szél ~Rózsák öléből, ~S völgyek hüs árnyin ~Zokogva
19 Ifjuk | Elszenderűlt magányid, ~S mézajku fülmilédnek ~Szívolvasztó
20 Ifjuk | estszél, ~Lebeg sohajtozásom, ~S csak a szelíd leányka~Édes
21 Ifjuk | engem ~Sötétes alkonyiddal~S virágid kelyhe rejtse ~Harmatjait
22 Ifjuk | Bucsúzva száll a kék hegyen, ~S elcsendesűl a völgy magánya,~
23 Ifjuk | Ütött az óra rémesen,~S szerelmi csillagunk leszálla ~
24 Ifjuk | Örömragyogló könnyein,~S némulva rád emelt szemekkel ~
25 Ifjuk | Lyányka, ki adta neked? Szólék s a lyányka pirúlva ~ S
26 Ifjuk | s a lyányka pirúlva ~ S szótlan földre süté mennyei
27 Ifjuk | Mért borúl az én egem?~S ha feltűnnek szép korányim, ~
28 Ifjuk | Gyász miért vonúl el rajtok?~S a sötét erdő magányin ~Mint
29 Ifjuk | Ah e bájkor már repűl, ~S más helyébe nem derűl. ~
30 Ifjuk | A sötét erdő magányin, ~S gyász van elvonúlva rajtok, ~
31 Ifjuk | nekem?~ A viruló kert s mezőnek ~Nem vidítnak bájai,~
32 Ifjuk | nőnek ~Keblem néma vágyai,~S egy tünelmes fellegárnnyal ~
33 Ifjuk | Messze száll tekintetem,~S fátyolában egy lyánykát ~
34 Ifjuk | Lyánykát a forrás gyepén, ~S bár kedves volt néznem őt,~
35 Ifjuk | Társa mellett zengedez,~S a vadonnak gerlicéje ~Párosan
36 Ifjuk | fészkihez,~Létöket magasztalom, ~S elborít a fájdalom!~ Ti
37 Ifjuk | Mért borong az én egem?~S ha feltűnnek szép korányim,~
38 Ifjuk | Gyász miért vonúl el rajtok?~S a sötét erdő magányin ~Mint
39 Ifjuk | homály terjedez a mezőn,~ S én mint árva bolyongok~
40 Ifjuk | ott, ~A gyepdombra hajol s egy ibolyát szakaszt, ~
41 Ifjuk | elnyugodott egykori kínait, ~ S mondd meg néki, hogy érte~
42 Ifjuk | szemeket könnyek özönlik el, ~S a sírdombra le hõn hullanak,
43 Ifjuk | szirthegyek nyúlnak fel égbe, ~S felhõtlen leng a tiszta
44 Ifjuk | Mezõidrõl, tündér vidék?~S nekem virúlsz-e még, ~Nekem
45 Ifjuk | Mellyel hozzád füzött az ég, ~S Isten veled, te vég-~Határa
46 Ifjuk | Viránymezõid mint ragyognak! ~S csak mindig kéjre intve
47 Ifjuk | szív, mely csak értem ég, ~S nekem virúlsz te még, ~Nekem
48 Ifjuk | boldoglét vidéke;~Szent örömkéj s égi béke, ~Mint korány hint
49 Ifjuk | Értem édes könny fakadna, ~S rózsa közti sírorom ~Õrzené
50 Ifjuk | És te zengõ fülmile!»~S ajkokon édesen olvad az
51 Ifjuk | ormon, a néma magányban, ~S tánckoszorúba szövõdve kerengnek ~
52 Ifjuk | Vígan az ifju virányban.~ S ah körûlök mint viradnak ~
53 Ifjuk | pásztori sípok~Élnek az erdõk,~S lelkökön édeni béke virúl. ~
54 Ifjuk | Messze messze tûntetek,~S a legszebb lélekvirágok ~
55 Ifjuk | Hangotok csak búm alakja, ~S veszteségem festi le.~
56 Ifjuk | évek, jönnek évek. ~Köd s homályra fény terûl, ~A
57 Ifjuk | Véle kéj és szerelem,~S nem hozhatja vissza többé ~
58 Ifjuk | lángszivtõl szeretve mint valál; ~S ha sírban is szeretni enged
59 Ifjuk | szeretni enged a halál, ~S a szív még ott is érez és
60 Ifjuk | Míg pihentél a lugasban,~S húnyva voltak a szemek, ~
61 Ifjuk | szép termeted.~Szél jött, s álmad elfuvalta,~S hogy
62 Ifjuk | jött, s álmad elfuvalta,~S hogy rám nyíltak a szemek, ~
63 Ifjuk | ajkaim közt,~Keblemen láng s jég fut el, ~Könnyek hullanak
64 Ifjuk | Szántok, hogy itt ülök ~S bú, fájdalom velem, ~Hogy
65 Ifjuk | mosolyg ~Szerelmet énnekem, ~S epedve, rózsaként ~Elhervad
66 Ifjuk | Kit esdve kérek én ~Hajnal s est fényibûl. ~Jer, hozd
67 Ifjuk | szemed.~E hárs alá ülünk,~Kéj s béke lesz velem, ~Mosolygó
68 Ifjuk | szemed ~Szerelmet int nekem; ~S majd fáim éjjelén~A szellõ
69 Ifjuk | éjjelén~A szellõ nem zokog, ~S reám az esti fény ~Örömkönyben
70 Szerel| MEGELÉGEDÉS.~ Mit nekem ti hír s szerencse ~Tûnedékeny álmai!~
71 Szerel| nekem ti büszke hõsek, ~Fény s dicsõség rabjai!~ Vívjatok
72 Szerel| Egy elzárt vidék magánya ~S holdragyogta forrás engem ~
73 Szerel| Gerjelmim önkényt ~Fedezgetem. ~S ah nincs oly Isten ~Ki sejtené, ~
74 Szerel| Kikben a szent menny ragyog; ~S kék szemed, szép Emmike, ~
75 Szerel| kell.~Búsan lépeget fakóm ~S vissza-visszanéz,~Száz ablakból
76 Szerel| gyötrelem.~Jõj és ne menj, s napom virad, ~Vagy menj
77 Szerel| napom virad, ~Vagy menj s ne jõj, úgy nyugtomat ~Siromba’
78 Szerel| Barna földedet: ~Felvirúlál, s ég mosolyg ~Kéklõ kelyheden, ~
79 Szerel| kegyetlen vagy, ~Jövél, s elrablád szívemet,~Szólál,
80 Szerel| elrablád szívemet,~Szólál, s elrablád lelkemet. ~Rajtad
81 Szerel| Vedd a gyûrüt, ifju vedd, ~S véle vissza lángszived, ~
82 Szerel| jövendõ bájvilág.~Gyász lett s néma pusztaság; ~Nincs oly
83 Szerel| Gyászbokréta illik ahhoz ~S gyász halotti ének,~A kiben
84 Szerel| El nem oltják a korok;~S bár eltép a sors hatalma ~
85 Szerel| Elhagyál, oh hittelen! ~S el minden veled -~Mint kirablott
86 Szerel| Összetépve, szertehányva, ~S benn s körûle és felette ~
87 Szerel| Összetépve, szertehányva, ~S benn s körûle és felette ~Minden
88 Szerel| illatoz:~Egy virágom volt - s hajh az most ~Más kebelnek
89 Szerel| Ûz tetõkön, rengetegben ~S bús magányid rejtekin. ~
90 Szerel| hervadoz.~Ah hogy éltem s élete ~Gyász és szenvedés!~
91 Szerel| EMLÉKEZÉS.~Hévvel szerettem ~S ím szenvedek, ~Keblembe’
92 Szerel| gyötrelmem ~Írt nem talál,~S életfáim közt ~Zúg a halál. ~
93 Szerel| Égi szemcsillagzatok!»~S ím megnyíl a titkos ablak,~
94 Szerel| virágbokréta száll le, ~S kedves szó, mely így sohajt: ~«
95 Szerel| enyelgõ, ~Enyhe a más, tiszta s hív! ~Ostromolni szûnjetek, ~
96 Szerel| kincstár volt ezen szív, ~S gyöngy te benne, szép alak! ~
97 Szerel| Elfeledtél, elhagyál:~S gyöngyöm most könny harmatában ~
98 Szerel| megölnek a ~Hosszas bánatok,~S mint a hévütött virág ~Földre
99 Szerel| gyötrelem temet, ~Néma síromon, ~S halld, midõn a domb alól ~
100 Szerel| Túl siron is él,~Lángol, s olthatatlan e ~Földi szenvedély, ~
101 Szerel| nap, ~Bérceken leszáll, ~S engem lát bolyongni ~A domb
102 Szerel| útazólag ~Vérzõ szívem ül, ~S messze, ismeretlen ~Part
103 Szerel| forr az érzelem, ~Velem kél s nyúgoszik~A megcsalt szerelem.~
104 Szerel| nyúgoszik~A megcsalt szerelem.~S hajh mégis lángjaim ~Kiolthatatlanok, ~
105 Szerel| és örök, ~El nem oltható.~S oh kinok mély tengere! ~
106 Szerel| tenéked majd fölébred, ~S ismét birod szerettedet; ~
107 Szerel| mosolyganál; ~Boldogságom érzenéd,~S áldanád a végzetet, ~Mert
108 Szerel| arcodat; ~Hogy ragyogjon föld s egek ~A szerencse ünnepén,~
109 Szerel| lerohannék sziklatetõkrõl,~ S eltûnném a nagy tengerek
110 Szerel| Míg lebeg a hegyi szél s lezuhog vigan a patak árja, ~
111 Szerel| kolomp, ~Elhaladt a nyáj,~S még mindég rajtad szemem, ~
112 Szerel| kék, ~Látszik róna, hegy s patak,~Tiszta mint az ég. ~
113 Szerel| pásztorod.~Arca halvány s hervatag, ~Mert beteg szegény, ~
114 Szerel| szép legény! ~Halok érted s élek én; ~Orcám mint a piros
115 Szerel| borítja a mezõt,~Csermely s madárhang zengenek, ~Erdõk,
116 Haza | fedezi.~Ámde jön a honfi, s buzgó hálára fakadva ~
117 Haza | mikor eltûn majd a hajnal, s déli sugárban ~ E haza
118 Haza | Nyári hajnaltámadat.~S mint midõn két égi villám ~
119 Haza | lelkünk összecsattan ~ S a kéj tengerébe vész.~Félre,
120 Haza | Itt közöttünk istene.~S borba fojtja, hogyha béjön, ~
121 Haza | Kéjre, lángra ébredünk, ~S minden bút e tágas öblû ~
122 Haza | borunkat vígan iszszuk ~ S távol elkerûl a gond.~Fel,
123 Haza | rózsacsillám ~Dereng fölötted,~S az égi kegy ~Szivárványod
124 Haza | égi bosszú~Felhõd között, ~S villám rohan ~Kõszálidon:~
125 Haza | gyászfellegének ~Keserve csöppen.~S imádva, esdekelve ~Rogynak
126 Haza | Elébe gyászköd ~Emelkedik, ~S a boldoglét sugári ~Csak
127 Haza | intnek õk ~Az édes képek,~S mindig felém csak ~Távol
128 Haza | Hajnal ködébõl ~Ragyog nekem.~S te, oh szerelmeim ~Láng-ideálja, ~
129 Haza | Láng-ideálja, ~Feltûnsz lelkemnek; ~S tekintetedre~Elõmbe olvad
130 Haza | tekintetedre~Elõmbe olvad a menny, ~S öröklét kéjei~Folynak körûl.~
131 Haza | Simúl szelíden~Karom közé.~S te szív, enyém vagy, ~S
132 Haza | S te szív, enyém vagy, ~S te lélek, egy velem. ~Oh
133 Haza | boldoglét egébül is~Feléd lobog,~S nem lesz oly rózsalánc ~
134 Haza | Kijegyzi a tett ~Magas becsét; ~S gyászló kebelben ~Mély fájdalommal, ~
135 Haza | Fellegekben tûntenek.~ S mint sötétes éjjelen ~Bolyg
136 Haza | Hozzád, csendes õsi hon!~S boldog én már megpihenni ~
137 Haza | tengerek ~Örvényin, villám s habokkal, ~Bájremények csolnakán:~
138 Haza | Vész jött, tolúlt hab ~S habokra dûlt,~S a gyönge
139 Haza | tolúlt hab ~S habokra dûlt,~S a gyönge sajka ~Már-már
140 Haza | szivárvány ~Kelt nyúgoton,~S a zaj leült a ~Hullámokon; ~
141 Haza | csend váltá ~A mord vihart,~S feltûnt mosolyogva ~A békepart. -~
142 Haza | ah ki oltja ~El e vihart?~S hol tûnsz fel, oh te ~Szerencsepart?~~
143 Haza | Rétek víg zöldét hó fedi s éjszaki fagy.~Engem is elfedezett.
144 Haza | Földi pályád tiszta fény, ~S égi álom volt.~Most halottan
145 Haza | alszanak ~Tündér vágyaid, ~S rád enyészet lengeti ~Gyászfuvalmait. ~
146 Haza | a lyány ~Látva halmodat,~S reszkető kézzel szakaszt ~
147 Haza | szakaszt ~Emlékszálakat; ~S sóhajt: «Csendes föld alatt ~
148 Haza | Szép tavaszvirág valál, S mind én hervatag.»~~
149 Haza | Csatájok nem volt pártcsata ~S ábrándos képzelet,~Mely
150 Haza | gyilok ~Rablás pusztítsanak, ~S a század szebb reményei ~
151 Haza | zsarnok-parancsokat, ~Láncot nem tûrtenek,~S Szabadság, te szép égi lény, ~
152 Haza | bájvirágai ~Vérökbõl termenek, ~S sírjokról nagy világba át ~
153 Haza | Paloták és faluk helyén ~Fû nõ s fenyérvirág. ~Kiket megkímélt
154 Haza | tüze ~Támad föl ellene, ~S a zsoldos szablyák ezrein ~
155 Haza | hazát ~Kelettõl nyúgotig:~S hol legtöbb honfivér lepé ~
156 Haza | Rongált, dúlt az, szép hazám! ~S sorsod búsan átkozám.~
157 Haza | Pártviszály kiûzte õt,~A rend- s békehirdetõt. ~ Rajtad
158 Haza | bünéért ~Vert az égnek ostora.~S még feletted dörgenek ~Vész-terhelte
159 Haza | Elhúnyt lelkem lángja s lettem ~Néptelen ház, puszta
160 Haza | Ész mindenható tüzében~S vérmezõkön termenek: ~Int
161 Haza | Szíve gyászol, szíve fáj, ~S a halónak vég szava:~ «
162 Haza | alatt, ~Kisded gyermekem,~S nincs e földnek hajnala, ~
163 Haza | szemem ~Zápor könnyeket,~S könny és síralom nem ad ~
164 Haza | én. ~Miattad zeng panaszt~S örök bút énekem: ~Sötét
165 Haza | sok küzdés után ~Örvény s hullám közûl ~Segélni part
166 Haza | derûl. ~Ki szívet alkotál, ~S belé érzelmeket,~Szeretni
167 Haza | A nagy Demosthenest ~S elméje ostromát, ~A halvány
168 Haza | halált, ~Nándornak bajnokát,~S fiát a nagy királyt. ~
169 Haza | Elveszté a magyart.~ S ah rólad is, te új ~Világ
170 Haza | Csak ha inte a halál,~S a szomorfûz alkonyában ~
171 Haza | Képzik a szép múltakat,~S por fiának sírig adnak ~
172 Haza | Agg korodnak alkonyit;~S ha a szép emlékezetnek ~
173 Haza | Bús hazámnak partirúl;~S irgalomnak nincs hajója ~
174 Haza | Zúgva fenn az égen; ~Száll s meleg hazát keres ~Déli
175 Haza | õsz; ~Lombjaid lehulltak,~S többé földileg neked ~Õk
176 Haza | Nyújthatál segédkezet,~S gyámtalan szegény szemébõl ~
177 Haza | múló kéjeket;~Örvendj, égi s maradandó, ~Mi hevíti szívedet.~
178 Haza | nékem ~Ífjuságom napjait~S elvirúlt tündér vidékem, ~
179 Haza | sincs jelen. ~Néki túl siron s idõn ~Nem csillámlik enyhe
180 Haza | Ég és üdv agyköltemény~S minden szent a föld felett ~
181 Haza | szent a föld felett ~Álom s csába képzelet. ~Õrizd szíved
182 Haza | csüggedez, ~Híven ápol õ s fedez, ~Szánakodva nyújt
183 Haza | hajnalát. ~Mert a nap letûn s reád ~Zordon éj sötétedik,~
184 Haza | reád ~Zordon éj sötétedik,~S reggelért, mely egybe hoz, ~
185 Haza | Senki nem kezeskedik.~S ah, ha egy kedves viszony ~
186 Haza | Kéjrózsák teremnek ~Benne, s búvirág. ~Kény szerint virágot ~
187 Haza | körödnek ~Lészesz angyala, ~S kis köröd neked menny, ~
188 Haza | HONFIDAL.~Benned múltam, jelen- s jövõm, ~Benned van mindenem,~
189 Haza | lelt munkát a férfigond, ~S munkában élveket;~Ha egykor
190 Haza | lent még áll, virágozik ~S ép ezredes hazám.~Itt vítanak
191 Haza | vítanak nagy õseim ~Szabadság s lételért, ~Itt áldozának
192 Haza | õs salakjait ~Szabadság s értelem,~Itt lesz boldog,
193 Haza | viszálkodás ~Hiten és nyelveken,~S Kárpátoktól a tengerig ~
194 Haza | fajodnak ~Erõt adó elem.~S függjön rajtad daróc bár, ~
195 Haza | függjön rajtad daróc bár, ~S szembántó színzavar, ~Becses,
196 Haza | oldhatatlanúl; ~Hozzád, te szívnek s elvnek férfia,~Ki annyi
197 Haza | vagy csillogók sorában, ~S mint a mezõ maggal teljes
198 Haza | legyõzni ésszel szenvedélyt, ~S azon kevés jelesbek egyike,~
199 Haza | jelesbek egyike,~Kik fény s tömjénnel nem kábíthatók; ~
200 Haza | magokhoz. ~ Légy idvez, s vedd baráti jobbomat, ~Amely
201 Haza | még meg nem csalódott, ~S csalódni, úgy hiszem, nem
202 Haza | és szavad erény vezérli,~S a legtisztúltabb lángu honfi-szív; ~
203 Haza | Nem tudni, melyik a beteg s az orvos, ~Ahány van, mindenik
204 Haza | gyermek leckéz oktatót, ~S kinek legharsányabb torok
205 Haza | benned vetett bizalmát, ~S kezet fogván velök, légy
206 Haza | szív minden hatalmait, ~S segéld elõ egy jobb kor
207 Haza | munkában is szerencsét,~S bevégzended, mit mások nem
208 Haza | Oh adjon hosszu életet s kitartást, ~Hogy láthassad
209 Haza | láthassad müved gyümölcseit,~S hallgasd, ha majd mondják
210 Haza | ajkán, ~Oly sok kisértet s csábok ostromában,~Melyek
211 Haza | Erényiben törhetlenûl szilárd, ~S magához mind végiglen hû
212 Haza | láttad ~E roppant vihart,~S nem nyújtál ügyednek ~Védelemre
213 Haza | Legszentebb ügyet. ~Törvényhez s hazához ~Aki hû vala,~Mint
214 Haza | úti rabló ~Vérpadon hala.~S akinek szivében ~Nem volt
215 Haza | Kínnal halmozád ~Eskü- s szószegõket ~Megjutalmazád;~
216 Haza | kigyóit ~Itt megfészkeléd, ~S gaz merény uralmát ~Gyõzni
217 Haza | Van-e még hatalmad ~Élõk- s holtakon? ~Vagy Sátán lön
218 Haza | jövõ túl ~A sír éjjelén?~S álszín és hazudság ~Erkölcs
219 Haza | világnak ~Eljött vége már,~S a nem-lét öröklõ ~Semmisége
220 Haza | csapással ~Minden életet,~S alkoss új világot ~S új
221 Haza | életet,~S alkoss új világot ~S új természetet.~Istenképre
222 Haza | embert ~Ámde ne teremts, ~S lelkedbõl belé egy ~Szikrát
223 Haza | jövõkért ~Egy szív sem zokog, ~S lesznek a világon ~Népek
224 Haza | Megdördûl a harci orkán, ~S büszke várak, paloták, ~
225 Haza | Tornyok omladoznak össze, ~S vérben úszik egy világ: ~
226 Haza | vérben úszik egy világ: ~S Isten eljövend itélni ~Népeket
227 Haza | eljövend itélni ~Népeket s királyokat,~S pillantása
228 Haza | itélni ~Népeket s királyokat,~S pillantása porba sújtván ~
229 Haza | sújtván ~Embergázló trónokat,~S visszaadva millióknak ~A
230 Haza | földön-égen ~Békehirdetõ imát.~S a rabszolga újra nép lesz ~
231 Haza | ember, ~Aminek teremtetett;~S a Szabadság templomában ~
232 Haza | történetírás ~Ezred évek óta szól,~S tûkrözésiben mi gyéren ~
233 Haza | erény nyert ~A gonoszság s bûn felett.~Így volt-e ez
234 Haza | Így volt-e ez mindörökké, ~S így lesz-e a földtekén? ~
235 Haza | így lesz-e a földtekén? ~S a gazság elõtt hajol meg ~
236 Haza | Vagy csupán játék ez élet ~S szemvakító tünemény, ~Melyet
237 Haza | biztatással ~Ámít sírig a remény?~S ott, felnyílván az enyészet ~
238 Haza | Eltünjék minden jövõ, ~S üdvét meg ne nyerje a jó ~
239 Haza | igazság ~Hoz majd végitéletet:~S meglesz a jók méltatása, ~
240 Ballad| Csak ha inte a halál,~S a szomorfûz alkonyában ~
241 Ballad| Halál, szemeim lezárni,~S hol majd e szív nyugtát
242 Ballad| Nyughajlékra nem lele, ~S bár ott dicstetõre hágott,~
243 Ballad| szemében ~Lassudan halad s remél, ~Felsohajt, mert
244 Ballad| A homály közõl felé.»~S szél fuvall, zug a magas
245 Ballad| Kémlelõdve meg-megáll, ~S egy hárs csendes éjjelében ~
246 Ballad| Hajh de benn a fájdalom! ~S hol szerelme vesztet ére, ~
247 Ballad| lyányka csendesen, ~Szellõ s hullám szárnyain ~Jött a
248 Ballad| jövevény ~Ifju kellemében,~Báj s erõ szép termetén, ~Láng
249 Ballad| lobog szemében. ~ «Szellõ s hullámszárnyakon~Hajtja
250 Ballad| Békén áll csendes lakom,~S kéj virít homályán.»~
251 Ballad| vagyon, ~Szebbek itt virány s hegyek ~Mint kékellõ partidon. ~
252 Ballad| feltûnedez~A tetõk koránya,~S édes bájjal zengedez ~Kertem
253 Ballad| a csendes völgyben itt.~S halld mint zúg, üvölt a
254 Ballad| Csendes élet csörgedez, ~S gyönge szellõn viszlek én ~
255 Ballad| velem. ~Zúgjon bár vész s hullám, ~Kísér a hû szerelem, ~
256 Ballad| Kísér a hû szerelem, ~S átvezérli sajkám.»~ Mond,
257 Ballad| átvezérli sajkám.»~ Mond, s ím förgetegdagály ~Kél a
258 Ballad| ragadja.~ Küzd az ifju s vissza még ~Biztosan remélve
259 Ballad| Keblén hõ szerelme ég,~S esdekelve nyúl a kéz;~Ámde
260 Ballad| Ámde harcra keltenek ~Szél s örvény körûle,~Még egy hullám
261 Ballad| örvény körûle,~Még egy hullám s - istenek! -~Végkép elmerûle.~
262 Ballad| lyány keservesen,~Ámde szél s hab szárnyain ~A hajós már
263 Ballad| partokon ~Nyugszik eltemetve.~S a hû csolnak egy fokon ~
264 Ballad| Szent fényben viradnak, ~S ott örökké-zöld mezõk ~Majd
265 Ballad| könyörgöm:~Légyen álma nyúgalom,~S majd ha könnyeim kisírtam, ~
266 Ballad| ILONKA.~«Porosz király s Terézia ~Viseltek háborút, ~
267 Ballad| Elment zajos csaták közé -~S csatán veszett szegény.~
268 Ballad| Így sohajtoz a teremben, ~S álmatlan virasztva ül, ~
269 Ballad| Vad dühében elrabolt, ~S évet sír le néma búban ~
270 Ballad| A Vág bájos partjain;~S ott, hol vért áldoz honáért ~
271 Ballad| Aki élte csillaga.~ S ím a várnak udvarában ~Tompa
272 Ballad| udvarában ~Tompa nesz kél s zaj riad, ~És fülébe lónyerítés,~
273 Ballad| Kendi, Kendi, szent egek!» ~S a bajnokra dõl, szemében ~
274 Ballad| Fürtimen bár csillog a fagy, ~S arcom és ajkam hideg, ~Hagyd,
275 Ballad| késõ! - lárma zúg már, ~S kürt rivall a vár elõtt.~
276 Ballad| elõtt.~ Megjövének - s hallja Káldi: ~Udvarán egy
277 Ballad| egy mén nyerít, ~Hallja s bosszulángra lobban ~S felriasztja
278 Ballad| Hallja s bosszulángra lobban ~S felriasztja emberit.~«Fel,
279 Ballad| Rabló dúlja váramat!»~S gyorsan szökken a nyeregbõl ~
280 Ballad| Isten, itt a vég!» mond ~S összeroskad a leány.~S már
281 Ballad| S összeroskad a leány.~S már rohan be Káldi népe ~
282 Ballad| sebekkel, ~Ámde karja még erõs,~S holtakat holtakra hányva ~
283 Ballad| Lángja csökken és kihûl, ~S száz csapások záporában ~
284 Ballad| Tõrszemével a menyasszonyt ~S võlegényt kémlelgeti.~
285 Ballad| elsötétül ~A lovag tekintete,~S felnyúlván ülõhelyébõl ~
286 Ballad| Szétfut a vendégsereg, ~Káldi s a lovag kezében ~Már villognak
287 Ballad| Forr a két bajnok haragja ~S bõszülten egymásra csap, ~
288 Ballad| már remeg,~Egy csapás még s a lovagnak ~Karja Káldit
289 Ballad| Szerteszórvák omladéki~Vad bokrok s cserjék alatt. ~Élõ lény
290 Ballad| a bús vitéz. ~Föltekint, s hol a nap ~Nyúgodóba száll, ~
291 Ballad| Völgyet, tért, mezõt, ~S holtak közt a téren ~Halva
292 Ballad| Hangja víg a hadzenének,~S gyõzedelmet hirdetõ; ~Mondják:
293 Ballad| ezer német veszett el, ~S Szolnok tája vérmezõ. ~Nézni
294 Ballad| csapat megy most elõtte, ~S ím, õ csákóját levette,~
295 Ballad| ím, õ csákóját levette,~S a csapat míg elhaladt, ~
296 Ballad| Legvitézebb zászlóaljak,~Harmadik s kilencedik? ~Mind oroszlánok
297 Ballad| Megfagy az ellennek vére, ~S rác és német szív remeg.» -~
298 Ballad| Villog minden szem sugára,~S a hadból ily szó riad: ~«
299 Idegen| Tökélyiben, hiányiban.~S tiszteld nyelved szabályait: ~
300 Idegen| Nehéz az út, de célra visz,~S nehéz pályán szép küzdeni. ~~
301 Idegen| Áldás veled, te ifju hölgy, ~S áldás emlőiden~E kisded
302 Idegen| a ~Karámhoz, hol lakom,~S a kút vizéhez, ~Melybõl
303 Idegen| Felírás, melyre hágok!~S olvashatatlan! ~Eltûntetek,
304 Idegen| Itt.~VÁNDOR. ~Oh Múzsák s Gráciák! ~HÖLGY. ~Ez itt
305 Idegen| romladék közõl ~Oszloppár!~S te ott, magányos húg! ~Fõtök
306 Idegen| és romok fedik be õket, ~S rajtok magas füszálak inganak. ~
307 Idegen| lerombolod ~Szentségedet, ~S kórót nevelsz fölötte?~HÖLGY. ~
308 Idegen| Egészség, égi, vesz körûl, ~S mi békén alszol!~Te a szent
309 Idegen| tavasznak ~Fölséges éke!~S világíts társaidnak; ~Ha
310 Idegen| érte.~Mi bájosan zöldel s virúl ~Minden!~HÖLGY. ~Mindjárt
311 Idegen| Az estebéden.~VÁNDOR. ~S ti itt lakoztok?~HÖLGY. ~
312 Idegen| még apám raká ~Téglából s romkövekbõl, ~És ez lakunk.~
313 Idegen| sodor be ~Fajának tél-lakúl.~S te felséges romjai között ~
314 Idegen| Kunyhót magadnak, ember! ~S éldelsz sirok felett!~Isten
315 Idegen| VÁNDOR. ~Az ég áldása rátok, ~S e gyermekre!~HÖLGY. ~Szerencse
316 Idegen| hevétõl ~Egy nyárligetke óv;~S ha majd nap szállatán ~Az
317 Idegen| Kardod vértõl miért piros? ~S a bú miért epeszt?~«Oh én
318 Idegen| én megöltem sólymomat, ~S hasonlót nem lelek.»~A sólyomvér
319 Idegen| megöltem pejlovam, ~Ki délceg s hû vala.»~Vén volt, miért
320 Idegen| Oh én megöltem jó apám,~S ez vérzi szívemet.»~S miként
321 Idegen| apám,~S ez vérzi szívemet.»~S miként vezeklesz bûnödért? ~
322 Idegen| miként hagyod, ~A tágast s ékeset? ~«Elhagyva majd
323 Idegen| Elhagyva majd leomlik az, ~S én látni nem fogom.»~S hová
324 Idegen| S én látni nem fogom.»~S hová lesznek nõd s gyermekid? ~
325 Idegen| fogom.»~S hová lesznek nõd s gyermekid? ~Edvárd, Edvárd?~
326 Idegen| Edvárd?~Hová lesznek nõd s gyermekid, ~Ha túl mégy
327 Idegen| meg nekem. ~«Átkot hagyok s pokoltüzet, ~Anyám, anyám!~
328 Idegen| Anyám, anyám!~Átkot hagyok s pokoltüzet ~Gonosz tanácsodért.»~~
329 Idegen| völgyben és tetõkön ~Ily líljom s rózsa teremne,~S mindezt
330 Idegen| líljom s rózsa teremne,~S mindezt oly tiszta ég~Venné
331 Idegen| végbevinni ~Emberfelettit, s most varázskörödben ~Remegve
332 Idegen| emberekkel dolgom. Istenek-~S végzettel volt mindenkor.
333 Idegen| volt mindenkor. Mért jövél ~S kihez?~VÁNDOR. ~Tehozzád.~
334 Idegen| Uralkodás az asszonyé; s az mondatik: ~Korunk jeles!~
335 Idegen| Korunk jeles!~SZELLEM. ~S a láng, mely engemet ~Emészte
336 Idegen| Goethe).~Egy szeretõm volt, s ah drágább mint mindenem:
337 Idegen| Már nem enyém! - Hallgass, s tûrd, mit a sors keze mért. ~~
338 Idegen| ezer szív éldeli báját, ~ S ezren gáncsolják: Múzsa
339 Idegen| kulcs, gondolám, zsebemben, ~S halkkal felnyitám a kedves
340 Idegen| halkkal megnyitám a kamrát, ~S ott lelém meg; édesen elalva~
341 Idegen| Arcain a kellemek lakának.~S egy jó szív ártatlan indulatja ~
342 Idegen| balzamában.~Ott ülék örömben, s e merengés ~Fékezett titkos
343 Idegen| örûltem ~Szívem lánginak s az õ becsének: ~Alva oly
344 Idegen| mellett egy csolnak áll ~S hullámok tolúlnak,~S part
345 Idegen| áll ~S hullámok tolúlnak,~S part mellõl a csolnakot ~
346 Idegen| a partnál csend van is, ~S mély az áradat, ~Még kicsinyt
347 Idegen| kicsinyt tovább röpûlök~S vissza hozzád úgy jövök
348 Idegen| És a csolnak szél s hab-ûzve ~Messze ment s
349 Idegen| s hab-ûzve ~Messze ment s vissza nem tért. ~Kérdezé
350 Szerb | Mint szerelmesed legyek.~«S én csaplárlegény vagyok, ~
351 Szerb | én csaplárlegény vagyok, ~S így is majd enyém leszesz.» ~
352 Szerb | Mint szerelmesed legyek,~«S én kávéfõzõ vagyok,~S így
353 Szerb | S én kávéfõzõ vagyok,~S így is majd enyém leszesz.» ~
354 Szerb | Mint szerelmesed legyek,~«S én vadászlegény vagyok,~
355 Szerb | én vadászlegény vagyok,~S így is majd enyém leszesz.»~
356 Szerb | Én pedig háló vagyok, ~S így is majd enyém leszesz. ~
357 Szerb | És az ifju arra tér el~S egy leánykát lát kötözve ~
358 Szerb | Vékony szál selyem fonallal. ~S így eseng a rableányka: ~
359 Szerb | És eloldá a leánykát,~S elvezette udvarába. ~~
360 Szerb | ablakánál,~Hol levetközik s ruháit ölti;~Szomját majd
361 Szerb | szegfût, domb fölébe rózsát. ~S ím a nõtlen ifju arra tér
362 Szerb | megfogák a nõtlen ifjat, ~S törvényszéket tartának felette. ~
363 Szerb | kín! ott láttalak meg, ~S fáj örökre tõle szívem.~~
364 Szerb | hajnalkor udvaromba’ voltam, ~S már vadászaton, midőn a
365 Szerb | EGYESÜLET. ~Szőke ifju s barna fürtü lyányka ~Egymásért
366 Szerb | tudták meg; ~Jött a más s szerelmök közbeszéd lön, ~
367 Szerb | lön a szülék között is, ~S anyjaiknak ellenére volt
368 Szerb | egybe. -~Hónap múlt el, s ím az ifju sírján ~Zöldelő
369 Szerb | SZERENCSÉTLEN LÖVÉS.~ Serral s Ostrovic közt háború van, ~
370 Szerb | szíve mind a két családnak~S bõsz haragjok még nem csillapúlt
371 Szerb | Ostrovicra, kedves Ilkám, ~S kémlelõdjél, mit csinál
372 Szerb | foly viszály közöttünk, ~S én ohajtanám már vetni végét.~
373 Szerb | Bõrtopányit összefûzi lábán,~S indul a hegyeknek Ostrovicba, ~
374 Szerb | Kéve-zsúpon ült a guzla-dalnok ~S õrtanyájokat vidítva zengett.~
375 Szerb | róna sík felé tekint le, ~S észrevéve jöttét idegennek,~
376 Szerb | Fegyverét azonnal ráirányzá, ~S elsütötte; durranása hangját ~
377 Szerb | Mindenik ragadt kezébe üszköt.~S ment közelre, látni ami
378 Szerb | szégyen, hogy nõt ölék meg, ~S jaj nekem, hogy azt, akit
379 Szerb | Rátekint utólszor õslakára,~S hosszu fegyverét vállára
380 Szerb | ruhái, ~De a régi rongy s kopás közõl is ~Láthatólag
381 Szerb | téged látlak itt magadban, ~S e kisded bozontos kecskefalkát.»~
382 Szerb | népét nagy gyalázat érte, ~S e gyalázat végveszélybe
383 Szerb | rablóknak adta pénzért, ~S Ostrovicnak régi híre eltûnt, ~
384 Szerb | elment messze tartományba. ~S ím Serralnak egyik bége
385 Szerb | lelõtte Bjetkót a tetõrõl,~S õsz fejét leszelve jatagánnal ~
386 Szerb | Meglöké lábával a halottat,~S teste a hegyrõl mélységbe
387 Szerb | gím földre omla arccal, ~S a mélységbe görgött, melybe
|