Rész
1 ALant | Olvasszon szíveket. ~Fesd az ifjú kebel ~Heves küzdéseit, ~
2 ALant | szárnyaló ~Merész reményeit; ~Az emberéletet, ~Gyarló szép
3 ALant | Zengj bút, vigalmakat, ~Az érzõ szív baját, ~A lyányka
4 Ifjuk | õriz: itt ~Bátran nézzük az ég omladozó vizét~S a völgyet
5 Ifjuk | PHILOMÉLÁHOZ.~Enyhén, miként az esti szellet, ~Zephyr könnyûded
6 Ifjuk | Ki hallja a dalt, mely az imádt lyány ~Rubínajkáról
7 Ifjuk | reszkete.~S keblébe hull az ideálnak ~Hol eltûnt mennyit
8 Ifjuk | ÉJJEL.~Az estharang a messzeségbe
9 Ifjuk | halványló lepelben ~Emelkedett az éj homályiból~Az égi lyány,
10 Ifjuk | Emelkedett az éj homályiból~Az égi lyány, a szent Emlékezet;~
11 Ifjuk | Emlékezet;~S bájjal lengett az elhúnyt kor felett, ~Mint
12 Ifjuk | egykor rózsapályám angyala, ~Az elvesztett, eltávozott alak,~
13 Ifjuk | sirokra inte, ~S ködpáraként az éjbe’ szétoszolt.~A cyprusok
14 Ifjuk | árnyin ~Zokogva leng.~Némúl az erdő, ~A messze síphang ~
15 Ifjuk | Keservemet kisírom. ~Nem fogja az zavarni ~Elszenderűlt magányid, ~
16 Ifjuk | panasszát. ~Halkkal, miként az estszél, ~Lebeg sohajtozásom, ~
17 Ifjuk | EMLÉKEZÉS.~Midőn az est bibor sugára ~Bucsúzva
18 Ifjuk | Pusztán gyászolva csendeleg. ~Az édes kínos őszi alkonyt ~
19 Ifjuk | szelíden elhalt, ~Ütött az óra rémesen,~S szerelmi
20 Ifjuk | titkait. ~Bájjal fénylél az égi lyányka ~Örömragyogló
21 Ifjuk | hajnalszín gyönyörajkakat, ó az egeknek ~ Csillagival
22 Ifjuk | pillanatit, lángba borúl az Olymp.~~
23 Ifjuk | mondja meg nekem ~Mért borúl az én egem?~S ha feltűnnek
24 Ifjuk | helyébe nem derűl. ~ Mint az árva úgy sohajtok~A sötét
25 Ifjuk | mondjátok meg nekem,~Mért borong az én egem?~S ha feltűnnek
26 Ifjuk | Mellyel hozzád füzött az ég, ~S Isten veled, te vég-~
27 Ifjuk | intve még ~Mosolyg felém az ég,~Az esti bíbor ég, fölûled, ~
28 Ifjuk | még ~Mosolyg felém az ég,~Az esti bíbor ég, fölûled, ~
29 Ifjuk | AZ ELTŰNT IFJUKOR. ~ Száll
30 Ifjuk | S ajkokon édesen olvad az ének, ~Hangzik az ormon,
31 Ifjuk | olvad az ének, ~Hangzik az ormon, a néma magányban, ~
32 Ifjuk | szövõdve kerengnek ~Vígan az ifju virányban.~ S ah körûlök
33 Ifjuk | Zengnek a pásztori sípok~Élnek az erdõk,~S lelkökön édeni
34 Ifjuk | fénylenek.~ Ti arany álmak, ~Az ifju világnak ~Mennyei képeivel ~
35 Ifjuk | Reggel újra felderûl:~De az ifjukor kihervadt, ~Véle
36 Ifjuk | álmaim ~Között enyelg velem, ~Az égi szépet, ah ~Sehol sem
37 Ifjuk | szellõ nem zokog, ~S reám az esti fény ~Örömkönyben ragyog.~~
38 Szerel| Megfejtené. ~Kereng a tér föld, ~Az ég velem; ~Nyugalmam, enyhem ~
39 Szerel| Mint virúló életem.~Kék az esti tûnemény, ~A szivárvány,
40 Szerel| Kéklõ kelyheden, ~Ah de az, kinek virúlsz, ~Elhervadt
41 Szerel| AZ ELHAGYOTT.~Csalfa volt hõ
42 Szerel| a fájdalom. ~Tiszta kék az ég felette, ~Tiszta kék
43 Szerel| Egy virágom volt - s hajh az most ~Más kebelnek nyíladoz.~
44 Szerel| AZ EMLÉNYHEZ.~Kisded emlény,
45 Szerel| Érted lángol, érted él az, ~Míg a sír el nem temet.»~~
46 Szerel| IRMA GYULÁHOZ.~Tiltsa bár az ész szava, ~Tiltsa végzetem,~
47 Szerel| alól ~Felsohajt neved,~Mint az õsznek bús szele ~Tar mezõk
48 Szerel| mint Aetnatûz ~Dúl, forr az érzelem, ~Velem kél s nyúgoszik~
49 Szerel| és hab lecsendesûlt. ~Int az éjmagány:~Nyílj meg, kis
50 Szerel| és hab lecsendesûlt: ~Int az éjmagány.~~
51 Szerel| AZ APÁCA.~Láng emészti keblemet ~
52 Szerel| AZ ELJEGYZETT.~Te, ki látva
53 Szerel| hegy s patak,~Tiszta mint az ég. ~Hajh de nékem a kies ~
54 Szerel| nem hallja meg;~Szél üvölt az ormokon, ~Zúg a rengeteg. ~
55 Szerel| rengeteg. ~Elsötétedett az ég ~Hosszas búm alatt, ~
56 Szerel| völgy ölébe, ~Ha leszáll az esti fény. ~Hõ szerelmünk
57 Szerel| völgy ölébe, ~Ha leszáll az esti fény.~~
58 Szerel| AZ ÖZVEGY.~A sárguló kertfákra
59 Szerel| halvány szép nõ ablakán; ~Az õszi nap leszálla már, ~
60 Szerel| leszálla már, ~Gyászló, sötét az éjmagány. ~«Örök jótékony
61 Szerel| Alatta zöld sírbolt fedi ~Az ifju férj hûlt tagjait.~~
62 Szerel| AZ EST.~A nap leszállt, borúlnak
63 Szerel| A nap leszállt, borúlnak az ~Arany-felhõs egek, ~Mezõkön
64 Szerel| Ifjú, de arca hervadóbb ~Az õsz viráginál. ~Gyötrelmi
65 Szerel| kínjait.~Borítson inkább rá az éj ~Öröknagy álmokat,~Ne
66 Haza | Fényljenek a büszkék, ne az én kunyhóim. Örömmel~
67 Haza | rózsacsillám ~Dereng fölötted,~S az égi kegy ~Szivárványod szinében ~
68 Haza | szelíden; ~Vagy dörgve harsan ~Az égi bosszú~Felhõd között, ~
69 Haza | tebenned, ~Arany vidék, ~Az idvezûlet~Forrása csörgedez.~
70 Haza | körûl? ~Barnúltan omlik~Az éj homálya,~De intnek õk ~
71 Haza | éj homálya,~De intnek õk ~Az édes képek,~S mindig felém
72 Haza | Kivûled nem virúl nekem kéj ~Az istenek honában.~Nincs kéz,
73 Haza | visszalengnek õk, ~Miként az éjfél ~Sírlelkei.~ Mohács,
74 Haza | Honförgetegnek ~Véráldozatjai, ~Az õsz idõk szele: ~Szétlengeté ~
75 Haza | valék, oly szép mint maga az ifju tavasz. ~A tavasz elhervadt,
76 Haza | elhervadt, lomb-hulltan gyászol az erdő, ~ Rétek víg zöldét
77 Haza | És hálakönnyek hulltanak ~Az égharmat közé.~Csatájok
78 Haza | felett, ~Áll a villámos ég.~Az ész mindenható tüze ~Támad
79 Haza | ellenségedet.~Rongált, dúlt az, szép hazám! ~S sorsod búsan
80 Haza | vala, ~Tartományid elhagyá az ~Egyetértés angyala. ~Pártviszály
81 Haza | Bünhödél: néped bünéért ~Vert az égnek ostora.~S még feletted
82 Haza | Kit veszély nem retteget,~Az nyer gyõzödelmeket. ~
83 Haza | Ábrándkép a róna táj:~Búja mint az ég kíséri, ~ Szíve vérzik,
84 Haza | nagy ég alatt, ~Messze túl az életen ~Egy remény maradt.~
85 Haza | AZ ÚTAS.~Messze vándorútra ~
86 Haza | Terhes annak útja, ~Nem lép az nagyot; ~Lassan megy, megállong, ~
87 Haza | száll a daru ~Zúgva fenn az égen; ~Száll s meleg hazát
88 Haza | virít a hon,~Hol nincs tél az ormokon. ~ Sárga a virágbokor,~
89 Haza | Szív, beteg szív, itt az õsz; ~Lombjaid lehulltak,~
90 Haza | Hitben is megingatott, ~Az vihartól hányatott, ~Tévelyeg
91 Haza | kezébõl ~Aki nyer vegyest, ~Az méltán imádja ~Õtet mint
92 Haza | A ki nem halandó ~Mint az istenek, ~Változatlan egyet ~
93 Haza | angyal körödön, úgy leszen az neked ég. ~~
94 Haza | kivált!~Három század óta õ az ~Egy király maga, ~Akinek
95 Haza | szavakra ~Nyílt meg ajaka.~Õ az, aki õsi nyelvünk ~Fényre
96 Haza | partjain,~Hármas bérceinken, és az ~Alföld síkjain!~Millióid
97 Haza | E lég táplált, nevelt;~Az ifjukor szent álma itt ~
98 Haza | Vagy nyertek hõsbabért. ~Az elhúnytaknak lelke leng ~
99 Haza | Hegyaknában terem: ~Mind az nemes fajodnak ~Erõt adó
100 Haza | ki. ~Erõs szívláng alatt,~Az elszántság hatalma, ~És
101 Haza | elszántság hatalma, ~És az érc akarat.~Ébredj nagy
102 Haza | tudni, melyik a beteg s az orvos, ~Ahány van, mindenik
103 Haza | többé semmi tiszteletnek, ~Az elmúlt sokkal mostohább
104 Haza | Központosítsd magad körûl az ész, ~Erény és szív minden
105 Haza | Neked, kihez oly kedvezõ az ég, ~Adand e nagy munkában
106 Haza | hallgasd, ha majd mondják az õsz apák ~Szebb korra ébredt
107 Haza | hazához ~Aki hû vala,~Mint az úti rabló ~Vérpadon hala.~
108 Haza | világokon? ~Elfogyának tán az ~Ég villámai,~Hogy oly vakmerõk
109 Haza | Megmozdúlt a félvilág, ~Mert az élet szent nyugalmát ~Zsarnokok
110 Haza | lesz ~Élvezõ törvényeket~És az ember újra ember, ~Aminek
111 Haza | Szabadság templomában ~Trónt az Igazság emel, ~Melyet minden
112 Haza | remény?~S ott, felnyílván az enyészet ~Semmisítõ ajtaja, ~
113 Ballad| Bucsúzva száll felhõk megé ~Az est arany sugára,~Szürkûl
114 Ballad| nem találja. ~Busan kondúl az estharang,~E percben múl
115 Ballad| Amott, hol elfordúl az út ~Erdõknek éjjelébe, ~
116 Ballad| Miként tünõ árny elmerûlt ~Az alkonynak ködébe;~Szárnyalt,
117 Ballad| A DALNOK.~ Száll az est, arany sugára ~A hegyek
118 Ballad| leányka képe él!~ Ott, hol az lakik, határa; ~Ott aranyliget
119 Ballad| hajlék mosolyog,~Ott virít az én világom, ~Laura! szíved
120 Ballad| zeng a csalogány; ~Szebb az alkony kék ege~Csendesen
121 Ballad| Vész közé ragadja.~ Küzd az ifju s vissza még ~Biztosan
122 Ballad| virasztva ~Látta hû tanúm, az ég.~ Ámde itt vagy, és
123 Ballad| mondanak; ~Vannak, akik ott az éjben ~Zokogást hallottanak.~
124 Ballad| tája vérmezõ. ~Nézni szép az átmenõket ~Amidõn üdvözli
125 Ballad| rettentõ nevére ~Megfagy az ellennek vére, ~S rác és
126 Idegen| nyelved szabályait: ~Nehéz az út, de célra visz,~S nehéz
127 Idegen| tégedet. ~A nap hevében~Az úti por között ide? ~Árút
128 Idegen| árút én~Nem hordok; hûl az est már: ~Mutasd meg a forrást
129 Idegen| elõre. Cserje közt ~Fog az vezetni a ~Karámhoz, hol
130 Idegen| szelleme~Lengjen fölötted! ~Kit az lebeg körûl, ~Szent isteneknek ~
131 Idegen| Maradj velünk, oh jövevény, ~Az estebéden.~VÁNDOR. ~S ti
132 Idegen| Hát nem maradsz? ~VÁNDOR. ~Az ég áldása rátok, ~S e gyermekre!~
133 Idegen| Természet, légy vezérlõ útamon, ~Az idegennek útain, ~Mert a
134 Idegen| S ha majd nap szállatán ~Az estnek végsugáritól ~Betündökölt~
135 Idegen| Elhagyva majd leomlik az, ~Anyám, anyám!~Elhagyva
136 Idegen| anyám!~Elhagyva majd leomlik az, ~S én látni nem fogom.»~
137 Idegen| melled nem líliom. ~Ah volna az dicsõ tavasz, ~Midõn a völgyben
138 Idegen| senki, mit ~Kiván emez, mit az, mit önmaga.~A nyelv sebes:
139 Idegen| ügyetlen a kar. ~Uralkodás az asszonyé; s az mondatik: ~
140 Idegen| Uralkodás az asszonyé; s az mondatik: ~Korunk jeles!~
141 Idegen| Viselt népednek: ám de õket az~Nem bántja többé. Balszerencse,
142 Idegen| visszaóhajt tégedet.~SZELLEM. ~Ez az, mirõl õket megismerem. ~
143 Idegen| felett tinektek~A zsarnok az, mi legszükségesebb. ~Jármos
144 Idegen| AZ ÉJI DAL.~(Uhland). ~Mi ver
145 Idegen| nincs semmi hang, Nyugott az éjmagány:~Ki zengne mostan
146 Idegen| Szegény beteg leány?»~Ah az nem földi zengemény, ~Mi
147 Idegen| Oh, te kedves, gondolám, az álom, ~Minden álvonásnak
148 Idegen| örûltem ~Szívem lánginak s az õ becsének: ~Alva oly kedves
149 Idegen| Hogyha látom újra õt, az angyalt, ~Még ez éjjel,
150 Idegen| teremtvén,~Monda: tündökölj az éjben! ~Amidõn hölgyet teremte, ~
151 Idegen| part mellé megint, ~Nézd az áradat mi nagy!»~ «Bár
152 Idegen| partnál csend van is, ~S mély az áradat, ~Még kicsinyt tovább
153 Szerb | lelke, szép leányka, ~Légy az én szerelmesem.» ~Balgaság
154 Szerb | II. ALKUVÁS.~Túl az erdõn, túl a halmon,~Hallik
155 Szerb | egy harsány sikoltás. ~És az ifju arra tér el~S egy leánykát
156 Szerb | majd. ~ És megcsókolá az ifju, ~És eloldá a leánykát,~
157 Szerb | tartának felette. ~Mond az egyik: égessük meg õtet! ~
158 Szerb | végsõ.~Mindeniknek válaszolt az ifju: ~Égnem illenék, arany
159 Szerb | virúló szép virágszál! ~Bár az ég verné anyádat, ~Aki szült
160 Szerb | anyjaiknak ellenére volt az, ~És egymástól őket elszakaszták. -~
161 Szerb | hírvivőik.~«Halj meg, mond az ifju, e csillag által, ~
162 Szerb | egybe. -~Hónap múlt el, s ím az ifju sírján ~Zöldelő sugár
163 Szerb | kémlelõdjél, mit csinál az ellen? ~Hat hónaptól foly
164 Szerb | Ostrovicba, ~Amidõn épen leszáll az alkony.~ Tûznél körben
165 Szerb | Bajtársak, látjátok ott az ellent, ~Ki felénk lopódik
166 Szerb | egy élesebb kiáltás, ~És az ifju apja, Bjetkó, szólal:~«
167 Szerb | sorsát ~Tudni, adjon díjt az énekesnek.~ *~
168 Szerb | Mert a nap heven sütött az égrõl. ~ Egy szép ifju
169 Szerb | hímzet. ~Hosszu puska volt az ifju vállán, ~Csõje gazdagon
170 Szerb | szép Ilonkát, ~Meglövé az ifju hõs Hadanjy.~«Mondd
171 Szerb | hõseinket,~Földeinken feldulá az áldást, ~Gyermekink rablóknak
172 Szerb | régi híre eltûnt, ~ Hát az õsz Bjetkó felõl hírt ~Nem
|