Rész
1 Ifjuk | Balzamlehellők a szelek:~De a titkok tanúvidéke ~Pusztán
2 Ifjuk | szép büszke után vágyva. De nem soká ~ Int már a nyugalomhant,~
3 Ifjuk | vágyaimnak, ~Te bájvidék!~De, oh vidék!~Árnyid mily kéjt
4 Ifjuk | szél szárnyain,~Halni bár, de a leányka ~Idvezítõ karjain.~
5 Ifjuk | egébe értetek.~Vágy e szív - de nem találja ~Merre nyílna
6 Ifjuk | virágok~Égi bája tûn elém:~De mint hajdan oly varázsló ~
7 Ifjuk | Eltûnt rózsaévimet! -~Ah de õk nem érzenek, ~Csak mosolygva
8 Ifjuk | csillag~Reggel újra felderûl:~De az ifjukor kihervadt, ~Véle
9 Ifjuk | szemek, ~Szívdobogva bár, de mégis ~Csendes kéjjel néztelek. ~
10 Szerel| nyugodt ~Százak könnyein, ~Ah de egy pár kék szemet ~Sírni
11 Szerel| mosolyg ~Kéklõ kelyheden, ~Ah de az, kinek virúlsz, ~Elhervadt
12 Szerel| Örvény habja nem:~Él, de másnak karja közt ~Él a
13 Szerel| Életfáim közt~Zúg a halál,~De bár gyötrelmem ~Írt nem
14 Szerel| lobog~Mint a ti fényetek.~De kebletek nem ég. ~Szerencsés
15 Szerel| Gyászod régi társa én.~De te, mint a néma sír,~Szívtelen
16 Szerel| Tiszta mint az ég. ~Hajh de nékem a kies ~Róna, hegy,
17 Szerel| Elmegy a bojtárlegény, ~El, de szíve fáj.~~
18 Szerel| Kinn hó borítá a tetõt:~De bennem akkor nyílt vala ~
19 Szerel| Tavasz vidítja a mezõt:~De szívem mély gyötrelminél ~
20 Szerel| Erdõk, völgyek zöldellenek;~De rám nem fénylik bájsugár, ~
21 Szerel| halavány ifju áll, ~Ifjú, de arca hervadóbb ~Az õsz viráginál. ~
22 Haza | leszállott alkonyába -~ De minek panaszlok én?~Félre
23 Haza | istenkezek ~Nyújtják egekbõl: ~De a nektári édbe~E szív gyászfellegének ~
24 Haza | Szürkûletében ~Egy hamvadó fény:~De ott tebenned, ~Arany vidék, ~
25 Haza | Barnúltan omlik~Az éj homálya,~De intnek õk ~Az édes képek,~
26 Haza | Genius, ~Gyászlep takarja, ~De arcodon~Csendes hajnal derûl, ~
27 Haza | Szétlengeté ~Szent sírotok porát, ~De a nemes ~Utókor ajkán~Dal
28 Haza | kebelben ~Mély fájdalommal, ~De büszke érzelem~Fellengte
29 Haza | sajka ~Már-már merûlt: ~De szép szivárvány ~Kelt nyúgoton,~
30 Haza | tengernél, ~Nincsen moraj,~De bennem vész van, ~Lelkembe’
31 Haza | örvény közt sûlyedünk; ~De ki tiszta öntudattal~Jár
32 Haza | Vérzettek és elhulltak õk, ~De gyõzödelmesen: ~Tettök sugára
33 Haza | Éltem gyakran percen állt, ~De nem leltem a halált.~
34 Haza | örökûl.~ Gyõztem én: de diadalmim ~Vég célt még
35 Haza | Ott mosolyg a róna táj:~De a messze távozónak ~ Szíve
36 Haza | Törvény uralkodik.~ De én nem szállhatok, ~Leláncolt
37 Haza | bájképed, oh Remény; ~Ah de minden, amit ígérsz, ~Gyarló
38 Haza | neked ~Õk ki nem virúlnak;~De ne szálljon bú reád: ~Lelsz
39 Haza | Ha szivedben él a hit.~De kit álbölcselkedés ~Hitben
40 Haza | Vár-rom tekint le rám;~De lent még áll, virágozik ~
41 Haza | és engedékeny mindenütt,~De ott hajthatatlanúl kemény,
42 Haza | hizelgést írni nem tanult,~De nem remegni is, ha írni
43 Haza | mindenik gyógyszert ajánl ~De egyik sem fogadja más tanácsát; ~
44 Ballad| nem áradoz szemére, ~Hajh de benn a fájdalom! ~S hol
45 Ballad| Tengerbõl pirúlva.»~ Ah de kunyhód rejtekén ~Oly szép
46 Ballad| Tenni ölbe vette õt,~Haj de késõ! - lárma zúg már, ~
47 Ballad| Bástyaszirtként áll a hõs.~ Hajh de aki többek ellen ~Víni gyõzne
48 Ballad| Káldit ölte meg.~Ajka nyílt, de szólni többé ~A halál már
49 Idegen| szabályait: ~Nehéz az út, de célra visz,~S nehéz pályán
50 Idegen| leghitványabbika ~Viselt népednek: ám de õket az~Nem bántja többé.
51 Idegen| Egy ember mi csekély, de ezer tud róla beszélni, ~
52 Idegen| Egy vers még kevesebb, de ezer szív éldeli báját, ~
53 Idegen| Monda néki: légy szerelmes! ~De midõn téged teremte, ~E
54 Idegen| Kérdezé a nád a tengert - -~De a tenger nem felel.~ ~
55 Szerb | lészek, ha eloldasz.~ De a hõslegény felel rá: ~Húgom
56 Szerb | Sógorasszonyod leszek majd.~ De a hõslegény felel rá: ~Sógorasszonyom
57 Szerb | kitépi a lyányok virágit. ~De hálót fonának a leányok, ~
58 Szerb | özvegy törli már könyûit; ~De anyákat látni még zokogva.~
59 Szerb | Ismételve zengi vissza a bérc. ~De sikolt egy élesebb kiáltás, ~
60 Szerb | tépve függtenek ruhái, ~De a régi rongy s kopás közõl
61 Szerb | Ostrovic hatalmas ~Volt; de népét nagy gyalázat érte, ~
|