1826-delbe | delce-felho | felir-hevit | hevut-kimul | kin-megva | megve-puska | puszt-szivu | szivv-vetle | vetni-zurza
Rész
501 Idegen| én megöltem pejlovam, ~Ki délceg s hû vala.»~Vén volt, miért
502 Idegen| Éjszak viharja ellen, ~Hol a délnek hevétõl ~Egy nyárligetke
503 Haza | és Graeciát.~ A nagy Demosthenest ~S elméje ostromát, ~A halvány
504 Haza | fényt. ~Ha rózsacsillám ~Dereng fölötted,~S az égi kegy ~
505 Ifjuk | a holt világban. ~A táj derenge; halványló lepelben ~Emelkedett
506 Haza | jó éjtszakát; ~Kívánd: ég derítse fel ~Rád és rájok hajnalát. ~
507 Haza | világ, ~Magyarnak édene! ~Derítsen rád örök napot ~A népek
508 Ifjuk | repűl, ~S más helyébe nem derűl. ~ Mint az árva úgy sohajtok~
509 Ifjuk | álmai!~Szebbé válva mint derûlnek ~A mezõk virágai!~Kéjt lehel
510 Idegen| mint vágyna játszni. ~Te dévaj!~VÁNDOR. ~Természet, oh
511 Ballad| azoknak, ~Kikhez szól vagy kit dicsér. ~Új csapat megy most elõtte, ~
512 Szerel| KÉK SZÍN.~Más dicsérje a setét, ~Sárga, zöld szín
513 Haza | hazánknak ~Kicsiny számú dicsõi közt egyik,~Kiben a közhit
514 Haza | õsei.~ Oh szentek, oh dicsõk! ~Honförgetegnek ~Véráldozatjai, ~
515 Haza | Zengnék gyõzelmeket, ~Dicsõséges halált, ~Nándornak bajnokát,~
516 Ballad| Nyughajlékra nem lele, ~S bár ott dicstetõre hágott,~Visszasóhajt kebele.~
517 Szerb | Hadanjy sorsát ~Tudni, adjon díjt az énekesnek.~ *~
518 Haza | a nemzetnek egyik ritka dísze! ~Kevély örömmel nézzetek
519 Szerb | isznak, ~Gyermekek követ dobálnak, ~Hölgyek lejtenek keringõt, ~
520 Ballad| pogánykezek?~ Ah mint dobban e szegény szív ~Mint derûl
521 Szerb | ki minket végveszélybe dönte,~Õ, Bjetkó szülötte volt,
522 Szerb | e gyalázat végveszélybe dönté.~Minden népeit legyõzte
523 Haza | még? ~Vagy tán a pokol le-~Döntögette rég? ~Millió ajakból~Szállt
524 Haza | égnek ostora.~S még feletted dörgenek ~Vész-terhelte fellegek.~
525 Haza | hatalmas ~Kéz intézetét.~Dörgõ mennyköveddel ~Sújtsd le
526 Haza | Mosolyg szelíden; ~Vagy dörgve harsan ~Az égi bosszú~Felhõd
527 Haza | éretted, hazám! ~Ágyuvillámok dörögtek, ~Szablyazápor omla rám;~
528 Idegen| soha ~Sajátkép emberekkel dolgom. Istenek-~S végzettel volt
529 Ifjuk | szárnyival. ~Favón aetherkarjára dõlve ~Kéjlett Syrének hangjain,~
530 Ifjuk | alkonyiddal, ~Mig én e hantra dőlvén, ~Keservemet kisírom. ~Nem
531 Szerel| illatokkal ~A kies vidék, ~Mert a dombra szegfût,~Rózsát ülteték. ~
532 Szerel| csillámtetõre~Hol bölcs címet nyer a dõre: ~Kis hajlékom enyhhelyébõl ~
533 Szerb | faluba küldött.~Hol hõsök dõzsölve isznak, ~Gyermekek követ
534 Idegen| Egy szeretõm volt, s ah drágább mint mindenem: ámde ~Már
535 Ballad| Káldi lángoló szerelme ~Vad dühében elrabolt, ~S évet sír le
536 Ifjuk | Szállongtak, Boreás bús szele ott dühöng~S mindent összezavarva hágy.~
537 Ballad| záporában ~A holtakra halva dûl.~~ II. ~
538 Ballad| Látni vérnek áradását,~Látni dúlást mindenütt;~Kendi rakva már
539 Szerel| ím szenvedek, ~Keblembe’ dúlnak ~Bús érzetek. ~Gyötrelmem
540 Haza | Régi ellenségedet.~Rongált, dúlt az, szép hazám! ~S sorsod
541 Haza | jött, tolúlt hab ~S habokra dûlt,~S a gyönge sajka ~Már-már
542 Szerb | ráirányzá, ~S elsütötte; durranása hangját ~Ismételve zengi
543 Szerb | melybe apja~Holttestét a durva bég taszítá: ~Mert, ki minket
544 Ballad| szemfénye volt õ, ~Tõlök durván loptad el; ~És miatta bánatában~
545 Idegen| Természet! te áldásidat~Oly dúsan hintezõ.~HÖLGY. ~Tovább
546 Haza | az õsz apák ~Szebb korra ébredt lelkesûlt fiaknak:~Im a
547 Haza | hörpögetjük,~ Kéjre, lángra ébredünk, ~S minden bút e tágas öblû ~
548 Haza | vagy más bolygó tekén: ~Ébren alva ezt sugallja~Fájó szívnek
549 Haza | ÉBRESZTŐ.~1845.~Ébredj nagy álmaidból, ~
550 Haza | 1844.~Légy a csüggedõnek ~Ébresztõ remény; ~Biztató sugár a~
551 Haza | Nyújtják egekbõl: ~De a nektári édbe~E szív gyászfellegének ~
552 Haza | Virúlva nyíl fel ~Egy bájos éden ~Elõttem itt;~A kénykehelyt ~
553 Haza | dicsõ világ, ~Magyarnak édene! ~Derítsen rád örök napot ~
554 Szerel| esti fény. ~Hõ szerelmünk édenébe ~Jõj a csendes völgy ölébe, ~
555 Ifjuk | Élnek az erdõk,~S lelkökön édeni béke virúl. ~ A sziv-élvet
556 Ifjuk | Merengvén a múltnak vidámján ~Édenre hat tekintete:~Ki hallja
557 Ifjuk | föld vidéke ~Lesz egyesítő édenünk?~~
558 Idegen| halhatatlan!~HÖLGY. ~Várj, majd edényt hozok, ~Melybõl ihassál.~
559 Szerel| ÉDESSÉGEK.~Kinom mi mély, lángom mi
560 Haza | útitársaim;~A korányi bíbor égben ~Fenn ragyogló istenek: ~
561 Haza | gyilkolt, ~Vére, élte, ment. ~Égbõl a szabadság ~Védre nem talált~
562 Ballad| csalogány; ~Szebb az alkony kék ege~Csendesen borúlva, ~Szebb
563 Szerel| Lángszived, mely tisztán ége ~Mint a hajnal fényessége. ~
564 Haza | lélek idvezûlten~A boldoglét egébül is~Feléd lobog,~S nem lesz
565 Idegen| zengemény, ~Mi nékem élvet ád:~Egekbe hívnak angyalok -~Anyám,
566 Haza | Szelíd istenkezek ~Nyújtják egekbõl: ~De a nektári édbe~E szív
567 Ifjuk | hajnalszín gyönyörajkakat, ó az egeknek ~ Csillagival testvérfényü
568 ALant | kebel ~Heves küzdéseit, ~Egekre szárnyaló ~Merész reményeit; ~
569 Haza | kel ~ Árpád honja szent egén.~Félre, szívnek gyilkolói! ~
570 Szerb | felette. ~Mond az egyik: égessük meg õtet! ~Számkivessük!
571 Idegen| VÁNDOR. ~Nyugalmad édes! ~Egészség, égi, vesz körûl, ~S mi
572 Haza | Szavam betöltené~A földet és eget. ~ Zengnék polgári rényt,~
573 Haza | égi kény ~Mosolygja rám egét! ~Vagy hajnalálom ~Tündérei~
574 Szerel| Csalfa, mely szemedben égett, ~A szerelmi láng.~Elhagyál,
575 Haza | hálakönnyek hulltanak ~Az égharmat közé.~Csatájok nem volt
576 Haza | REMÉNYHEZ.~Nincs halandó szemnek égibb ~Mint bájképed, oh Remény; ~
577 Ballad| mintha messze vágyna, ~Messze égiek felé, ~Mert földön reményvirágit ~
578 Ifjuk | ÉGIHÁBORÚ.~Ordít a zivatar mord szele,
579 Idegen| Amidõn napot teremte, ~Mondá: égj nap, és világolj!~Alkotván
580 Szerb | Mindeniknek válaszolt az ifju: ~Égnem illenék, arany ha volnék, ~
581 Haza | álmokat. ~Kikben nincsen elme ~Égre szárnyaló, ~Lényök, mozdulatjok ~
582 Szerb | Mert a nap heven sütött az égrõl. ~ Egy szép ifju lépett
583 Szerel| lelkemet. ~Rajtad hó-, rózsa-, égszinek ~Egymással harcra keltenek: ~
584 Ifjuk | sűlyedett;~ Csak te sírsz egyedűl még, ~ Édes zengzetü
585 Ballad| csatátok ~Emlékökbe véshetik.»~«Egyenként megérdemelné ~Mindenik,
586 Ifjuk | ah mely föld vidéke ~Lesz egyesítő édenünk?~~
587 Szerb | VII. EGYESÜLET. ~Szőke ifju s barna fürtü
588 Ifjuk | hol fogsz velem ~Te egykor egyesûlni?» Õ elázott~Arccal fordúlt
589 Haza | Mely külföldhöz ragad;~Járj egyesûlt erõvel, ~Tégy egy szent
590 Haza | Tartományid elhagyá az ~Egyetértés angyala. ~Pártviszály kiûzte
591 Haza | S azon kevés jelesbek egyike,~Kik fény s tömjénnel nem
592 Szerel| barátod vagy komor, ~Arcod egyképpen setét; ~Szánlak, hogy nem
593 Ifjuk | barát! A már elnyugodott egykori kínait, ~ S mondd meg
594 Szerb | reggel korán vasárnap. ~Egymás mellé vannak eltemetve,~
595 Szerb | ifju s barna fürtü lyányka ~Egymásért epedve lángolának, ~Egy
596 Ballad| bajnok haragja ~S bõszülten egymásra csap, ~Mint midõn két hím
597 Szerel| Rajtad hó-, rózsa-, égszinek ~Egymással harcra keltenek: ~E harc
598 Ifjuk | engemet; ~Hozzátok még vissza egyszer ~Eltûnt rózsaévimet! -~Ah
599 Ballad| võlegényt kémlelgeti.~ Most egyszerre elsötétül ~A lovag tekintete,~
600 Ifjuk | Merre nyílna békepálya~Éj-, köd-, örvénybõl elé ~A
601 Ifjuk | inte, ~S ködpáraként az éjbe’ szétoszolt.~A cyprusok
602 Szerel| bájsugár, ~Sötét halomnak éje zár, ~Ha majd többé nem
603 Haza | Fényárjain~Leszállsz feledség ~Éjébe rejteni~A messze századok ~
604 Haza | kiket sirattál, ~A koporsó éjibûl.~~
605 Ballad| elfordúl az út ~Erdõknek éjjelébe, ~Miként tünõ árny elmerûlt ~
606 Ballad| meg-megáll, ~S egy hárs csendes éjjelében ~Egy magányos sírt talál: ~«
607 Ifjuk | válnak ~Könyûkben elfolyt éjjeli.~Igy kelt a tenger szép
608 Szerel| Búbánat viraszt sötét ~Éjszakáimon:~Itt alant a völgyben áll ~
609 Idegen| hívnak angyalok -~Anyám, jó éjszakát!~~
610 Haza | Rétek víg zöldét hó fedi s éjszaki fagy.~Engem is elfedezett.
611 Haza | belé egy ~Szikrát el ne ejts: ~Alkoss a világnak ~Balga
612 Szerel| Sugártokban elolvadok.~Délben vagy éjtszaka, ~Reggel vagy estvelen. ~
613 Idegen| szép tavasznak ~Fölséges éke!~S világíts társaidnak; ~
614 Idegen| távolabb viszik. ~Egy nádszál eként kiált a ~Távozó csolnak
615 Idegen| miként hagyod, ~A tágast s ékeset? ~«Elhagyva majd leomlik
616 Szerel| holdadat; ~Csillagidnak ezrede ~Ékesítné arcodat; ~Hogy ragyogjon
617 Idegen| fecske, nem figyelve~Mi ékitvényt tapaszt be. ~Hernyó arany
618 Ballad| BAJNOK NŐJE.~ «Hõs fiad ha él-e,~Hol van, merre tért, ~Anyja
619 Idegen| S ott lelém meg; édesen elalva~Pamlagán feküdt felöltözötten.~
620 Ifjuk | Te egykor egyesûlni?» Õ elázott~Arccal fordúlt el s - a
621 Ifjuk | Létöket magasztalom, ~S elborít a fájdalom!~ Ti egy tündér
622 Szerel| A derûlt, a tiszta ég ~Elborúltanak.~Búbánat megyen velem ~Völgyön,
623 Ifjuk | Bucsúzva száll a kék hegyen, ~S elcsendesűl a völgy magánya,~Kedves!
624 Szerel| Mezõkön a pásztorsipok ~Elcsendesûltenek.~Homályos szürke pára leng ~
625 Haza | lénynek életet.~Bízzál, elcsüggedt erényhõs, ~Földi sérveid
626 Haza | adnak ~Istenítõ álmokat.~Éldeld, szedd hát a jelennek ~Kellemdús
627 Idegen| Kunyhót magadnak, ember! ~S éldelsz sirok felett!~Isten veled,
628 Haza | nem hoz vissza õ; ~A nem éldelt óra elfogy, ~Újra nem teremthetõ.~
629 Ballad| hadam keríti, ~Téged kardom éle vár:~Nyúlj fegyverhez! vétkeidnek ~
630 Haza | Bármerre száll ~E föld mezõin, ~Elébe gyászköd ~Emelkedik, ~S
631 Haza | jámborság, erény? ~Nincs elégtét síron innen, ~Nincsen túl,
632 Haza | nemes fajodnak ~Erõt adó elem.~S függjön rajtad daróc
633 Ifjuk | őszi alkonyt ~Bájával újra élem én, ~Midőn dalod szivrázva
634 Haza | nem teremthetõ.~A jelennek éleményi ~Képzik a szép múltakat,~
635 Idegen| isteneknek ~Önérzetében ~Élendi napjait.~Bimbókkal teljesen
636 Szerb | vissza a bérc. ~De sikolt egy élesebb kiáltás, ~És az ifju apja,
637 Szerel| hervadoz.~Ah hogy éltem s élete ~Gyász és szenvedés!~Ah
638 Haza | Gyarló porkebel ~Földi életében ~Nem viselne el.~A ki nem
639 Idegen| sarjadó!~Mindennek adsz te életéhez ~Gyönyört; és minden gyermekednek ~
640 Haza | Senki nem szakaszt, ~Ember életére~A sors adja azt. ~Mindkettõt
641 Haza | Aki e dicsõ hazáért~ Életét áldozni kész!~Adja Isten,
642 Haza | tengerpálya ~Változandó életünk:~Gyarló sajkánk majd vigan
643 Haza | Isten, õt! ~Veszni indúlt életünkben ~Õ mentõ leve:~Légyen elfelejthetetlen ~
644 Haza | Ember társadalmi léte~Életundorrá leve.~Ámde megjön a bosszúnap. ~
645 Ballad| elhaladt, ~Tisztes fõje elfedetlen.~Nem maradt szem könnyezetlen, ~
646 Haza | s éjszaki fagy.~Engem is elfedezett. Mit sírsz, kegyes édes
647 Ifjuk | Mely fájdalmimat elfedi.~Majd ott sírja felett,
648 Haza | Múlnak évek, fürte õsz már, ~Elfeledte rég hazája:~ Ám a kedves
649 Szerel| Elhûlt már nekem szerelmed, ~Elfeledtél, elhagyál:~S gyöngyöm most
650 Idegen| VÁNDOR. ~Szétlobbana. ~Rég elfeledtük. Most felõle szólni ~Veszélyes.
651 Idegen| téged teremte, ~E parancsát elfelejté.~Mert másként hogyan lehetne: ~
652 Haza | életünkben ~Õ mentõ leve:~Légyen elfelejthetetlen ~A király neve!~A Dunának
653 Szerel| lakója léssz,~A hajlék, mely elfogad, ~Már számodra kész.~Hószinû
654 Haza | Dárdaélek közt rohantam ~Elfoglalt zászlóidért, ~Arcom izzadt,
655 Haza | vissza õ; ~A nem éldelt óra elfogy, ~Újra nem teremthetõ.~A
656 Haza | lön úrrá ~A világokon? ~Elfogyának tán az ~Ég villámai,~Hogy
657 Ifjuk | estvelgõ csillaga.~Én ott ülvén elfojta bánatim, ~Keblembül egy
658 Ifjuk | mosolygva válnak ~Könyûkben elfolyt éjjeli.~Igy kelt a tenger
659 Ballad| keblével.~ Amott, hol elfordúl az út ~Erdõknek éjjelébe, ~
660 Ballad| lángja gõz-e, ~Melyet szellõ elfuvall? ~Bajnokodnak nincs-e lelke~
661 Ifjuk | Boldog! bár engem egy szél ~Elfuvalna véletek~E gyászhonból, hol
662 Ifjuk | termeted.~Szél jött, s álmad elfuvalta,~S hogy rám nyíltak a szemek, ~
663 Haza | apák, ~Gyámatlan magzatok! ~Elgázlott honnotok felett ~Szûnjön
664 Haza | tenyész vala, ~Tartományid elhagyá az ~Egyetértés angyala. ~
665 Haza | JÓ ÉJTSZAKÁT.~Kedvesid ha elhagyod, ~Mondj nekik jó éjtszakát; ~
666 Idegen| hol a természetet ~Magát elhagyta futva nyúgodalma?~SZELLEM. ~
667 Ifjuk | Mily kéj ömleng, oh egek!~Elhal a szó ajkaim közt,~Keblemen
668 Ballad| hervasztó hevén, ~Fáklya elhaló világa~A sötét bolt éjjelén:~
669 Ifjuk | Hang hang után szelíden elhalt, ~Ütött az óra rémesen,~
670 Ifjuk | énnekem, ~S epedve, rózsaként ~Elhervad életem. ~Ki gyakran álmaim ~
671 Ifjuk | a legszebb lélekvirágok ~Elhervadtak véletek.~Hallgass el, te
672 Haza | Nyúgodj szép leány,~Bájid elhervadtanak ~Élted hajnalán.~Boldog,
673 Haza | Õszi bájnapot.~Míg a tél elhozhatá ~Gyász fuvalmait, ~Sír ölében
674 Haza | vérzettenek.~Vérzettek és elhulltak õk, ~De gyõzödelmesen: ~
675 Szerel| gyöngy te benne, szép alak! ~Elhûlt már nekem szerelmed, ~Elfeledtél,
676 Haza | Vagy nyertek hõsbabért. ~Az elhúnytaknak lelke leng ~Hol a szellõ
677 Haza | anyácskám? ~ A tavasz elhúnytán fülmile nem kesereg.~Ámde
678 Haza | túl, gyötrelmekért? ~Még elismerésbe’ sem nyer ~A nemes parányi
679 Idegen| három mérföld. ~VÁNDOR. ~Élj boldogúl!~Természet, légy
680 Szerel| AZ ELJEGYZETT.~Te, ki látva könnyeim, ~
681 Haza | úszik egy világ: ~S Isten eljövend itélni ~Népeket s királyokat,~
682 Haza | Alkosson határfalat. ~Éljünk mink is, akiket most ~
683 Haza | Szíved békepart, ~Melyre elkerûlni ~Jõ a zivatart;~Embertársaidnak ~
684 Haza | mindenható tüze ~Támad föl ellene, ~S a zsoldos szablyák ezrein ~
685 Szerb | között is, ~S anyjaiknak ellenére volt az, ~És egymástól őket
686 Idegen| egész~Világon és legyõzte ellenid. ~Tudják, hogy õket nem
687 Ballad| rettentõ nevére ~Megfagy az ellennek vére, ~S rác és német szív
688 Haza | irthatám ki végkép ~Régi ellenségedet.~Rongált, dúlt az, szép
689 Ballad| Mind oroszlánok valátok, ~Ellenségeink e csatátok ~Emlékökbe véshetik.»~«
690 Szerb | Bajtársak, látjátok ott az ellent, ~Ki felénk lopódik a sötétben?~
691 Haza | bújdosó!» ~Bérc és völgy is elmaradtak,~Felhõt sem lát már honából, ~
692 Szerel| leány, ~És te kedves táj! ~Elmegy a bojtárlegény, ~El, de
693 Szerb | Azt nem éred el soha. ~Elmegyek csapszékbe inkább ~És arany
694 Ifjuk | ifju barátodat, ~ És ha elmegyen arra~ A fagylalt szivü
695 Haza | A nagy Demosthenest ~S elméje ostromát, ~A halvány Cassiust, ~
696 Idegen| nád között,~Messze hajtva elmerûlsz ~A zajongó tengerárban.»~
697 Haza | semmi tiszteletnek, ~Az elmúlt sokkal mostohább idõkbõl~
698 Ifjuk | Zengnek a pásztori sípok~Élnek az erdõk,~S lelkökön édeni
699 Szerel| szerelmem istenálma ~Emlékidben élni fog.~ Még szemed dicsõ
700 Ballad| magára.~ «Szemem világát elnyeli A messzeség homálya, ~Nem
701 Ifjuk | szánakodó barát! A már elnyugodott egykori kínait, ~ S mondd
702 Haza | minden hatalmait, ~S segéld elõ egy jobb kor támadását,~
703 Idegen| Minden!~HÖLGY. ~Mindjárt elõjön ~Majd a mezõrõl férjem is. ~
704 Haza | Végitélet kürtje szólít ~Élõk és halottakat?~A Cherub
705 Haza | engedéd. ~Van-e még hatalmad ~Élõk- s holtakon? ~Vagy Sátán
706 Szerb | megcsókolá az ifju, ~És eloldá a leánykát,~S elvezette
707 Szerb | hõsfi, ~Húgod lészek, ha eloldasz.~ De a hõslegény felel
708 Haza | tengerébe vész.~Félre, vízivó, elõlem, ~ Mert palackba fojtalak! ~
709 Szerel| húnyjatok! ~Sugártokban elolvadok.~Délben vagy éjtszaka, ~
710 Idegen| hozzád öncsalódás. ~Most eloszlanék, midõn övetlen ~Helyhezé
711 Ballad| dobbanása hat. ~A sötét elõteremben ~Férfiléptek konganak, ~
712 Haza | nyíl fel ~Egy bájos éden ~Elõttem itt;~A kénykehelyt ~Szelíd
713 Haza | rényt,~Szabadságot, hazát; ~Elõvarázslanám ~Rómát és Graeciát.~
714 Haza | némabúsan, ~És szétomolva~Elpusztúlt tériden ~Királyi trónus~
715 Ballad| lángoló szerelme ~Vad dühében elrabolt, ~S évet sír le néma búban ~
716 Ballad| örökre szívemet ~Szivével elragadta!~ Utána búm, panaszaim ~
717 Szerel| ormokon, ~Zúg a rengeteg. ~Elsötétedett az ég ~Hosszas búm alatt, ~
718 Ballad| kémlelgeti.~ Most egyszerre elsötétül ~A lovag tekintete,~S felnyúlván
719 Szerb | Fegyverét azonnal ráirányzá, ~S elsütötte; durranása hangját ~Ismételve
720 Haza | Hullámtól vert sziget, ~Kit mint elsûlyedendõt ~Ezer jós emleget, ~Mutasd
721 Haza | kedves viszony ~Búcsuzatlan elszakadt,~A szív kétszer oly nagyon ~
722 Haza | honában.~Nincs kéz, mely elszakasszon ~Tõled, te oh hon.~E lélek
723 Szerb | volt az, ~És egymástól őket elszakaszták. -~Csillagok lettek most
724 Haza | kemény, hol ügy ~Mellett elszánt csatára kelni kell;~Erõs
725 Haza | Erõs szívláng alatt,~Az elszántság hatalma, ~És az érc akarat.~
726 Ifjuk | Lágy érzetekben olvadoz, ~Elszenderítõ symphoniedtõl ~Ringattatik
727 Ifjuk | Nem fogja az zavarni ~Elszenderűlt magányid, ~S mézajku fülmilédnek ~
728 Ifjuk | édes! ~Még most öledben ~Elszenderűlve ~Mennyet lelek: ~Ki tudja?
729 Ballad| Eddig terjed a határ.» ~ Elszörnyedve e szavakra~Szétfut a vendégsereg, ~
730 Ifjuk | tõle gyülölt szív~ Elszórt hamvaiból nõve:~Akkor fesd
731 Haza | ezred óta ~Annyit vérezett, ~Eltapodni hagytad ~A hõs nemzetet.~
732 Ifjuk | angyala, ~Az elvesztett, eltávozott alak,~Hajnalgva tûn fel
733 Idegen| VÁNDOR. ~Több most mint éltedben. Neved ~Mint Caesaré kiterjedett
734 Haza | börtönöm kinyíl, ~Vagy kínom eltemet.~~
735 Szerel| lehet kimondanom, ~Bárha éltemet; ~Tiltja eskü, kárhozat ~
736 Ballad| Mely e bús szemekben ég ~Eltemetni könnyemet.~A kék parti hegytetõk ~
737 Ballad| A VISSZATÉRT.~Eltemette honját ~A mohácsi vész, ~
738 Szerel| nem oltják a korok;~S bár eltép a sors hatalma ~Hõ szerelmem
739 Szerb | vitézit ~Illett volna harcban elterítnünk.» ~Mindenik ragadt kezébe
740 Szerb | leányka, ~Véres arccal földön elterûlve.~ Könnyezõ szemekkel szólt
741 Idegen| Miként vagytok? hogyan foly éltetek?~VÁNDOR. ~Ma jól, holnap
742 Haza | gyámtalan szegény szemébõl ~Eltörléd a könnyeket.~Gyarló birtok
743 Haza | Képtelen, hogy a halálban ~Eltünjék minden jövõ, ~S üdvét meg
744 Haza | tájamat, a hazafi;~És mikor eltûn majd a hajnal, s déli sugárban ~
745 Ifjuk | merenge a tetõk ~Megett eltûnelgõ szürkûleten.~Egy sírkeresztnek
746 Szerel| lerohannék sziklatetõkrõl,~ S eltûnném a nagy tengerek árja közé.~
747 Ifjuk | AZ ELTŰNT IFJUKOR. ~ Száll mosolygva
748 Idegen| hágok!~S olvashatatlan! ~Eltûntetek, ti mélyen ~Vésett szavak, ~
749 Haza | reád.~Egy szent emlékezés ~Elûsionnak hajnalából ~Röpít lelkembe
750 Ifjuk | Reszketve nyúlt felém kezed, ~És elválánk némán zokogva, ~És szívünk
751 Idegen| Szenderûlet-zárta édes ajkid.~E karoknak elvarázsló lánca~Oldva van, mely máskoron
752 Haza | Lefesteném, mi bölcs ~Elvekre alkotád~Túl messze tengeren ~
753 Szerel| beteg szegény, ~Szerelemben elveszett ~Bús bojtárlegény. ~Hasztalan
754 Haza | zivatart, ~Melyeknek ostroma ~Elveszté a magyart.~ S ah rólad
755 Ballad| mély kin dúl: ~«Mindent elvesztettem, ~Mindent - jaj nekem! -~
756 Idegen| földi zengemény, ~Mi nékem élvet ád:~Egekbe hívnak angyalok -~
757 Szerb | És eloldá a leánykát,~S elvezette udvarába. ~~
758 Haza | rabszolga újra nép lesz ~Élvezõ törvényeket~És az ember
759 Haza | nékem ~Ífjuságom napjait~S elvirúlt tündér vidékem, ~Ah ki adja
760 Haza | oldhatatlanúl; ~Hozzád, te szívnek s elvnek férfia,~Ki annyi évek változása
761 Ifjuk | Ti a messze láthatáron ~Elvonúló fellegek!~Kik reám itt hervadóra, ~
762 Ifjuk | erdő magányin, ~S gyász van elvonúlva rajtok, ~Ha feltűnnek szép
763 Haza | Kit ifjúkorban szív és elvrokonság ~Füzének hozzád oldhatatlanúl; ~
764 Szerel| A mezõ kies viránya,~Egy elzárt vidék magánya ~S holdragyogta
765 Szerel| viráginál. ~Gyötrelmi közt elzsibbada ~A gyászló gondolat, ~Mely
766 Idegen| nem volt soha ~Sajátkép emberekkel dolgom. Istenek-~S végzettel
767 Idegen| megismerem. ~Ez festi õket embereknek. És te, ~Ki ezt tudod mind,
768 ALant | szárnyaló ~Merész reményeit; ~Az emberéletet, ~Gyarló szép álmait,~A
769 Idegen| vakmerõ volt végbevinni ~Emberfelettit, s most varázskörödben ~
770 Haza | pillantása porba sújtván ~Embergázló trónokat,~S visszaadva millióknak ~
771 Ballad| bosszulángra lobban ~S felriasztja emberit.~«Fel, legények, a kapukra, ~
772 Haza | vérezõ~Kebel sohajtozik,~Hol emberkény helyett ~Törvény uralkodik.~
773 Haza | Majd egykor nemzetem. ~Emberkénynél hatalmasabb ~Lesz a törvénybetû, ~
774 Idegen| Vad cserje közt ~Intézõ emberkéz jele?~Eme kövek nem a te
775 Haza | NYUGASZTALÓ.~1851.~Embernek, ki földi pályán ~Szépért
776 Haza | elkerûlni ~Jõ a zivatart;~Embertársaidnak ~Légy örömhozó, ~Kéjben
777 Idegen| közt ~Intézõ emberkéz jele?~Eme kövek nem a te mûveid, ~
778 Haza | templomában ~Trónt az Igazság emel, ~Melyet minden földi féreg, ~
779 Haza | aki õsi nyelvünk ~Fényre emelé,~Õ, ki fölkent, jobbja mellé ~
780 Ifjuk | derenge; halványló lepelben ~Emelkedett az éj homályiból~Az égi
781 Haza | mezõin, ~Elébe gyászköd ~Emelkedik, ~S a boldoglét sugári ~
782 Ballad| megérdemelné ~Mindenik, tisztté emelné ~Õtet hadvezér szavam; ~
783 Haza | Magas dalt zengenék ~Emelni lelkeket, ~Szavam betöltené~
784 Ifjuk | könnyein,~S némulva rád emelt szemekkel ~Tisztán ömlengő
785 Szerel| én; a bú lassú halállal emészt.~~
786 Idegen| S a láng, mely engemet ~Emészte egykor el?~VÁNDOR. ~Szétlobbana. ~
787 Szerel| HOZZÁ.~Ha jõsz, lángok emésztenek; ~Ha mégy, kinok öldöklenek; ~
788 Szerel| AZ APÁCA.~Láng emészti keblemet ~Láng, nem mondható, ~
789 Szerel| sejted, e kebelben ~Mely emésztõ bánat él.~Néma vagy, ha
790 Idegen| tudja senki, mit ~Kiván emez, mit az, mit önmaga.~A nyelv
791 Ifjuk | zordon zivatar nem ér.~Jõjj, Émil, suhogó fenyvem alá, hol
792 Haza | elsûlyedendõt ~Ezer jós emleget, ~Mutasd meg a világnak, ~
793 Ballad| nyögelnek, ~Csak a sötét emlék maradt ~E vérezõ kebelnek.~
794 Haza | korodnak alkonyit;~S ha a szép emlékezetnek ~Holdvilága rád derûl ~Fölkelnek,
795 Ifjuk | létem elhervasztja a halál, ~Emlékezzél reá, te kedves, ~E lángszivtõl
796 Szerel| Hõ szerelmem istenálma ~Emlékidben élni fog.~ Még szemed
797 Haza | Ellenséges ezreken;~Hõstõl vedd emlékjelûl, ~És apádtól örökûl.~
798 Ballad| Ellenségeink e csatátok ~Emlékökbe véshetik.»~«Egyenként megérdemelné ~
799 Haza | reszkető kézzel szakaszt ~Emlékszálakat; ~S sóhajt: «Csendes föld
800 Ifjuk | EMLÉKÜL.~Ha létem elhervasztja a
801 Szerel| AZ EMLÉNYHEZ.~Kisded emlény, kék virág, ~
802 Idegen| te ifju hölgy, ~S áldás emlőiden~E kisded gyermekedre. ~Engedd
803 Szerel| EMMA.~Volnék bár hegyeken lebegõ
804 Szerel| ragyog; ~S kék szemed, szép Emmike, ~Te szív legkedvesbike.~~
805 Szerb | sorsát ~Tudni, adjon díjt az énekesnek.~ *~
806 Ifjuk | S ha sírban is szeretni enged a halál, ~S a szív még ott
807 Idegen| emlőiden~E kisded gyermekedre. ~Engedd e sziklafalnál~A szilfa
808 Haza | gaz merény uralmát ~Gyõzni engedéd. ~Van-e még hatalmad ~Élõk-
809 Haza | vidám körökben, ~Szelíd és engedékeny mindenütt,~De ott hajthatatlanúl
810 Szerel| Még szemed dicsõ egébe ~Engedj egy tekintetet, ~Ah ez önt
811 Haza | Hagytad a hitet, ~Bukni engedvén a ~Legszentebb ügyet. ~Törvényhez
812 Ifjuk | Ki gyakran álmaim ~Között enyelg velem, ~Az égi szépet, ah ~
813 Szerel| lángolt szerelmed, ~Míg enyémnek mondtalak, ~Gazdag kincstár
814 Haza | Tettök sugára átragyog ~Idõn, enyészeten. ~Dicsõség bájvirágai ~Vérökbõl
815 Haza | sanyargatókra. ~Kárhozást, enyészetet. ~Kelnek újra forradalmak, ~
816 Szerel| Az ég velem; ~Nyugalmam, enyhem ~Nem lelhetem.~Oh égetõ
817 Szerel| gyász körûlem, ~Feltalálni enyhemet~Csendes árnyaidba jöttem. ~
818 Ifjuk | PHILOMÉLÁHOZ.~Enyhén, miként az esti szellet, ~
819 Szerel| Bús érzetek. ~Gyötrelmem enyhet, ~Írt nem talál, ~Életfáim
820 Ifjuk | A kedves karjai között, ~Enyhét ott lelné föl e szív~E sok
821 Szerel| Szív-epedve várlak én ~Fáim biztos enyhhelyébe. ~Jõj a csendes völgy ölébe, ~
822 Szerel| nyer a dõre: ~Kis hajlékom enyhhelyébõl ~Nyúgott szívvel nézlek
823 Idegen| sírjain ~Vándorlok én.~Adj enyhhelyet~Éjszak viharja ellen, ~Hol
824 Ifjuk | gyermek én, ~A vigalmak enyhkarában ~Éltem boldogság ölén:~Ah
825 Ifjuk | Részvétel sem ad enyhülést.~Mint a gyönge virág hervadoz
826 Ballad| majd ha könnyeim kisírtam, ~Enyhûl tán a fájdalom.»~ Lyányka,
827 Szerel| egy tekintetet, ~Ah ez önt enyhûletet ~Vérzõ szívem mély sebébe.~
828 Ifjuk | Költõd, ki sérei közt aléla, ~Enyhûlten szívja éneked; ~S körûlíhletve
829 Haza | lent még áll, virágozik ~S ép ezredes hazám.~Itt vítanak
830 Szerel| sohajtja jöttedet, ~Itt eped szegény.~Szerelem szép csillaga ~
831 Ifjuk | EPEDÉS.~Könyûben, esti fény, ~Mezõmre
832 Szerb | hegyeknek Ostrovicba, ~Amidõn épen leszáll az alkony.~ Tûznél
833 Idegen| miért piros? ~S a bú miért epeszt?~«Oh én megöltem sólymomat, ~
834 Idegen| Osztályrészûl lakot.~Fenn épít a párkányozatra ~A fecske,
835 Haza | Szívigézõ álmidat;~Melyet égbe épitettem, ~Összedúltad a hidat.~Most
836 Haza | mulandó kellemidre,~Rényre építsd érdemed!~~
837 Ifjuk | hová~A zordon zivatar nem ér.~Jõjj, Émil, suhogó fenyvem
838 Haza | elszántság hatalma, ~És az érc akarat.~Ébredj nagy álmaidból, ~
839 Ballad| Víni gyõzne harcvihart, ~Ércbõl Isten nem teremte ~Törhetetlen
840 Haza | tiport. ~Keblökben a köz érdekek ~Szerelme lángola, ~Karjokba’
841 Haza | kellemidre,~Rényre építsd érdemed!~~
842 Haza | lezúgja. ~Õsz fürt, bár érdemekkel párosúlt, ~Nem tárgya többé
843 Haza | tenyészend a babér, mit ~Érte érdemelni fog?~Égnek melyik csillagán
844 Szerel| LENKE DALA.~Faluvégen erdõ,~Erdõben magány,~A magányba’
845 Szerel| LENKE DALA.~Faluvégen erdõ,~Erdõben magány,~A magányba’ sírdomb ~
846 Szerb | vadászaton, midőn a nap kelt ~Erdőbérceken, midőn leszállott.~Ott találtam
847 Ballad| Amott, hol elfordúl az út ~Erdõknek éjjelébe, ~Miként tünõ árny
848 Ballad| S hol szerelme vesztet ére, ~Némán dõl a sír kövére.~
849 Idegen| Itt a szirt-úton fölfelé ~Eredj elõre. Cserje közt ~Fog
850 Haza | életet.~Bízzál, elcsüggedt erényhõs, ~Földi sérveid felett~Egy
851 Haza | levertek gyávák közt erõst is, ~Erényiben törhetlenûl szilárd, ~S
852 Haza | sem fogadja más tanácsát; ~Éretlen gyermek leckéz oktatót, ~
853 Haza | ezer veszély közt ~Vívtam éretted, hazám! ~Ágyuvillámok dörögtek, ~
854 Ifjuk | halál, ~S a szív még ott is érez és dobog, ~Elhúnyt szivem
855 Szerel| lehet kimondanom, ~A mit érezek.~Nem lehet kimondanom, ~
856 ALant | sírt, melynek vihar ~Nem éri partjait. ~Zengj bút, vigalmakat, ~
857 Szerel| hol érzelmim kínja nem érne utól. ~Volnék bérci patak,
858 Szerb | a kedves, kedves szívhez érnék. -~Oh ha volnék rétnek hûs
859 Ifjuk | homály lepi ~A vídám liget ernyeit.~Felleg tornyosodik, s ím
860 Ballad| Ifju kellemében,~Báj s erõ szép termetén, ~Láng lobog
861 Haza | meg a világnak, ~Hogy még erõd szilárd, ~Hogy ezredes fokodnak ~
862 Haza | Melyek levertek gyávák közt erõst is, ~Erényiben törhetlenûl
863 Haza | Mind az nemes fajodnak ~Erõt adó elem.~S függjön rajtad
864 Haza | szívszaggatás. ~Romok között erõtlen agg ~Apák lézengenek, ~Kik
865 Haza | külföldhöz ragad;~Járj egyesûlt erõvel, ~Tégy egy szent fogadást; ~
866 Idegen| omladéki! ~HÖLGY. ~Oldalvást erre le~A sziklaér buzog, ~Melybõl
867 Haza | Ínség, baj csoporttal ért; ~Éltem gyakran percen állt, ~
868 Szerel| lát, ~Búsan felsohajt: ~«Értelek, te szép virág, ~Sír lakóihoz~
869 Haza | õs salakjait ~Szabadság s értelem,~Itt lesz boldog, nagy és
870 Haza | Mind hiába! mintha ~Meg sem értenéd. ~Szívekbõl kihalni ~Hagytad
871 Haza | diadalmim ~Vég célt még nem értenek: ~Menj te bátran, küzdj
872 Ifjuk | a dicsõ hont, ~Ha egébe értetek.~Vágy e szív - de nem találja ~
873 Szerel| setét; ~Szánlak, hogy nem értheted ~E sziv égi érzetét.~~
874 Szerel| könnyek, ~Szivembe’ bú.~Nem érti titkos ~Küzdésimet, ~Kit
875 Idegen| fel mindent legsebesben. ~Értsd immár e szerint korod talányát.~~
876 Szerel| Néma vagy, ha bús barátod,~Érzed mély gyötrelmeit; ~Ha panaszt
877 Idegen| Tévedés ha volna, amit érzek, ~És szerelme hozzád öncsalódás. ~
878 Idegen| Remekmüved remekmüvét? ~Érzéktelen lerombolod ~Szentségedet, ~
879 Haza | szívet alkotál, ~S belé érzelmeket,~Szeretni lángolón ~Hazát
880 Szerel| röpûlnék,~ Messze, hol érzelmim kínja nem érne utól. ~Volnék
881 Ifjuk | fenn remény, ~Képek vágyak, érzemény ~Életem bájreggelén!~Könnyem
882 Szerel| puszta e kebel; ~Benne minden érzemények, ~Istenálmak, lángszerelmek~
883 Idegen| ami ~A barát gyöngéded érzeményit ~Háborítsa, ami néked ártson.~
884 Szerel| mosolyganál; ~Boldogságom érzenéd,~S áldanád a végzetet, ~
885 Ifjuk | rózsaévimet! -~Ah de õk nem érzenek, ~Csak mosolygva fénylenek.~
886 Szerel| Keblembe’ dúlnak ~Bús érzetek. ~Gyötrelmem enyhet, ~Írt
887 Ifjuk | körûlíhletve szellemedtõl ~Lágy érzetekben olvadoz, ~Elszenderítõ symphoniedtõl ~
888 Szerel| havából fútt kebel, ~Telve égi érzetekkel, ~Mely ég, még sem olvad
889 Szerel| lángol, érted él ~Minden érzetem. ~Lassanként megölnek a ~
890 Szerel| nem értheted ~E sziv égi érzetét.~~
891 Ifjuk | szemekkel ~Tisztán ömlengő érzetin.~Most csendesen rezgő sugárid ~
892 Ifjuk | árva sorvad, ~Szívök lágy érzetre olvad: ~ Ti mondjátok
893 Idegen| varázskörödben ~Remegve érzi lénye szûk határit.~SZELLEM. ~
894 Haza | létbõl a kebel ~Jobb hazába esdekel.~ Szív, beteg szív, itt
895 Ballad| Engemet kimentene,~Hozzád esdeklem, tekints rám, ~Irgalomnak
896 Haza | ESDEKLÉS.~Ah ki adja vissza nékem ~
897 Ifjuk | Kiért e szív hevûl; ~Kit esdve kérek én ~Hajnal s est fényibûl. ~
898 Szerb | selyem fonallal. ~S így eseng a rableányka: ~Oldj el engem,
899 Ifjuk | csillagba szárnyal. ~ Mért esengek szívdobogva,~Honnan e hő
900 Szerb | Hogy kezünktõl gyenge nõ esett el, ~Kiknek Serral fegyveres
901 Haza | nyomorral,~Kínnal halmozád ~Eskü- s szószegõket ~Megjutalmazád;~
902 Szerel| szerelmedet, ~Más birandja eskümet; ~Oltárhoz más fog vezetni, ~
903 Szerel| ELHAGYOTT.~Csalfa volt hõ esküvésed, ~Változékony lenge kép! ~
904 Ballad| Melynek andalg árnyain, ~Estbagoly nyög a sötét völgy ~Rengeteg
905 Idegen| velünk, oh jövevény, ~Az estebéden.~VÁNDOR. ~S ti itt lakoztok?~
906 Haza | fel.~Mint vítanak, mint estek el ~Szabadság harcain,~Beszéli
907 Haza | szebb kor felõl ~Kétségbe estenek. ~Ti gyászló nõk, õszûlt
908 Ifjuk | ESTHAJNAL.~Bájló aranyfény ~Csillog
909 Haza | inganak~A kifáradt láb-inak; ~Esthomály borong utamra,~Szállnak
910 Ifjuk | lehelnek ~Fuvalmi a langy estlebelnek ~Mezõidrõl, tündér vidék?~
911 Idegen| ha majd nap szállatán ~Az estnek végsugáritól ~Betündökölt~
912 Ifjuk | panasszát. ~Halkkal, miként az estszél, ~Lebeg sohajtozásom, ~S
913 Ifjuk | KESERGÉS.~A báj esttünemény halmok alá merűlt, ~Csendes
914 Szerel| Harangszózat köszönti a ~Tünõ estünnepet. ~Sírkertben új halom felett ~
915 Szerel| Ablakom megett, ~Reggel, estve öntözém ~Barna földedet: ~
916 Szerel| vagy éjtszaka, ~Reggel vagy estvelen. ~Egem szép csillaga! ~Mindig
917 Ifjuk | felett, ~Mint a szerelm estvelgõ csillaga.~Én ott ülvén elfojta
918 Szerb | legény üzente. ~Szombat estvén halt meg a leányka,~A legény
919 Haza | torok jutott, ~És vakmerõség észerõ helyett, ~Vezére a csoportnak,
920 Haza | takar.~Oh nemzet, nemzet, eszmélj, ~Becsûld meg tenmagad, ~
921 Szerb | róna sík felé tekint le, ~S észrevéve jöttét idegennek,~Ki tanyájokat
922 Szerb | egy lepelbe törledezték. ~Esztendő múlt és még nem tudták meg; ~
923 Haza | Rajtad vérözönben folyt el ~Esztendõk hosszú sora, ~Bünhödél:
924 Ballad| jár körûle ~Gyakran hosszu éven át, ~Néha a völgy fülmiléje~
925 Ballad| Vad dühében elrabolt, ~S évet sír le néma búban ~Mint
926 Szerel| Életem folyóján ~Tört sajkám evez;~Rajta útazólag ~Vérzõ szívem
927 Ifjuk | kit sohajtok? ~ Eddig évim hajnalában~Még könnyelmü
928 Ballad| te vagy, szerelmem? ~Akit évtõl könnyezek,~Lelkem lelke!
929 Haza | Íge-hirdetõt!~Nyolcszáz évû koronánkat ~Védelmezd fején,~
930 Szerel| mondtalak, ~Gazdag kincstár volt ezen szív, ~S gyöngy te benne,
931 Haza | sírj! A tavasz megjön, meg ezernyi virága, ~ Gyermeked, édes
932 Haza | ezer csatát. ~Szívvéreden ezerszer ~Váltád meg a hazát:~A felviradt
933 Haza | a csatát, ~Bérencek sok ezre ellen ~Küldve milliók hadát. ~
934 Szerel| holdadat; ~Csillagidnak ezrede ~Ékesítné arcodat; ~Hogy
935 Haza | ellene, ~S a zsoldos szablyák ezrein ~Gyõz a kor szelleme.~E
936 Haza | látták diadalmim ~Ellenséges ezreken;~Hõstõl vedd emlékjelûl, ~
937 Idegen| szív éldeli báját, ~ S ezren gáncsolják: Múzsa kegyence,
938 Ifjuk | ha elmegyen arra~ A fagylalt szivü hitszegett,~És nem
939 Ifjuk | Majd ott sírja felett, fáinak árnyiban ~Gyászoljad nyugvó
940 Szerel| engem lát bolyongni ~A domb fáinál.~Szellõkben keservim,~Búm
941 Haza | ápolék; ~Bajnoknemzetség faja,~Szép remények bimbaja! ~
942 Szerel| vagyok; a szerelem szép fáján hervadozó lomb, ~ Melyet
943 Idegen| Hernyó arany lombot sodor be ~Fajának tél-lakúl.~S te felséges
944 Haza | kétszer oly nagyon ~Sínli a fájdalmakat. ~~
945 Ifjuk | fohász kireppene, ~S titkos fájdalmas kéjbe ringata. ~S ím! egykor
946 Ifjuk | nyugalomhant,~ Mely fájdalmimat elfedi.~Majd ott sírja felett,
947 Haza | S gyászló kebelben ~Mély fájdalommal, ~De büszke érzelem~Fellengte
948 Haza | Hegyaknában terem: ~Mind az nemes fajodnak ~Erõt adó elem.~S függjön
949 Szerb | sors! ~Szégyenére vál egész fajunknak,~Hogy kezünktõl gyenge nõ
950 Haza | gyilkolói! ~ Alvilági fajzatok!~Fájdalom, könny, aggodalmak! ~
951 Szerel| síró esti szél, ~Ne rázd fák lombjait! ~Siralmad felriasztja
952 Ifjuk | adna, ~Értem édes könny fakadna, ~S rózsa közti sírorom ~
953 Haza | a honfi, s buzgó hálára fakadva ~ Idvezel: õ tudja, hol
954 Ballad| A nap hervasztó hevén, ~Fáklya elhaló világa~A sötét bolt
955 Ballad| hirdetõ. ~Fenn a várteremben ~Fáklyák fénylenek, ~Bánatos karének~
956 Haza | adj irányt nekik!~Gyújts fáklyát ez országos zûrzavarban, ~
957 Szerel| menni kell.~Búsan lépeget fakóm ~S vissza-visszanéz,~Száz
958 Szerel| BUCSUDALA.~Isten hozzád, oh falu, ~Csendes békehely!~Tombol
959 Szerb | szült oly bájolónak, ~Aki a faluba küldött.~Hol hõsök dõzsölve
960 Szerb | Gazdag volt, úgymond õ, e falucska, ~Nyájak lepték el tetõit
961 Haza | Népetlen pusztaság, ~Paloták és faluk helyén ~Fû nõ s fenyérvirág. ~
962 Szerel| LENKE DALA.~Faluvégen erdõ,~Erdõben magány,~A
963 Szerel| Lengjetek, fuvalmak, ~A fán csendesen! ~Hadd nyugodjék
964 Ifjuk | Könnyû hullámot szárnyival. ~Favón aetherkarjára dõlve ~Kéjlett
965 Idegen| épít a párkányozatra ~A fecske, nem figyelve~Mi ékitvényt
966 Szerel| félelem;~Gerjelmim önkényt ~Fedezgetem. ~S ah nincs oly Isten ~
967 Idegen| álvonásnak árulója, ~Nem fedezhet semmit is fel, ami ~A barát
968 Haza | Törpe vityillóim szalmatetõ fedezi.~Ámde jön a honfi, s buzgó
969 Ballad| és szeretõk,~Ha egy hant fedezte is be, ~Békében nyugosznak
970 Idegen| Egy architráb, mohtól fedezve! ~Rád ismerek, oh alkotó~
971 Idegen| Szedercsalitnak árnyain~Föld és romok fedik be õket, ~S rajtok magas
972 Ballad| kápolna itt,~Én könyörgök: fedje béke ~A kedvesnek hamvait.»~
973 Ballad| lovag kezében ~Már villognak fegyverek. ~Forr a két bajnok haragja ~
974 Szerb | esett el, ~Kiknek Serral fegyveres vitézit ~Illett volna harcban
975 Ballad| Téged kardom éle vár:~Nyúlj fegyverhez! vétkeidnek ~Eddig terjed
976 Ballad| mutatja módja, ~Öltözéke, fegyveri.~Réz sisak borúl fejére, ~
977 Haza | maggal teljes kalásza,~Üres fejek között igénytelen;~Enyelgõ
978 Haza | évû koronánkat ~Védelmezd fején,~Tartsd meg e hont béke
979 Szerb | volt fejének alja, ~Két fejér galambka űle keblén ~Tarka
980 Szerb | Bjetkót a tetõrõl,~S õsz fejét leszelve jatagánnal ~Meglöké
981 Ballad| zene;~A menyasszony szép fejével ~Pamlagára pihene. ~Környezõi
982 Idegen| Ó erõs! ~Korunk talányát fejtsd te meg nekem.~SZELLEM. ~
983 Szerel| kék szinért: ~Egy pár szem fejtse meg: miért? ~Kökényszemek,
984 Idegen| ülék örömben, s e merengés ~Fékezett titkos tilalmival, hogy ~
985 Haza | Melyet megbántott kedélyek ~Féktelen hatalma hány; ~Forr a nemzetek
986 Ballad| Kit korán a hadvész ~Sírba fektetett.~ Lakj a most rideg domb, ~
987 Idegen| édesen elalva~Pamlagán feküdt felöltözötten.~ Munka
988 Ballad| hazámat, ~Itthon kedvesem.~Ah fekünném inkább ~Én e gyászpadon, ~
989 Szerb | látni ami történt. ~Ott fekütt halottan a leányka, ~Véres
990 Idegen| hogy õket nem becsülted ~Félannyinak sem mint azon saru ~Szegét,
991 Ballad| népe ~A teremnek ajtaján. ~Felbõszûlt tigrist ha láttál ~Párducokkal
992 Ifjuk | esti csillag~Reggel újra felderûl:~De az ifjukor kihervadt, ~
993 Szerb | megöldökölte hõseinket,~Földeinken feldulá az áldást, ~Gyermekink rablóknak
994 Haza | jövendõ ~Fényárjain~Leszállsz feledség ~Éjébe rejteni~A messze
995 Ballad| és zenének, ~Minden szem feléje száll.~ «Szép Jolánka
996 Szerel| Keblembe’ dúl, forr ~Vágy, félelem;~Gerjelmim önkényt ~Fedezgetem. ~
997 Szerb | bozontos kecskefalkát.»~ Én feleltem: Ostrovic hatalmas ~Volt;
998 Haza | szent nyugalmát ~Zsarnokok felforgaták.~Földön nincs többé igazság, ~
999 Ballad| szökken a nyeregbõl ~Mint felhõi csattanat.~ «Isten, Isten,
1000 Ifjuk | Ontsd le te Fendörgő, felhőidet! Ám ha mosolygva ~ Fölveti
1001 Ifjuk | Hol ákász hinti árnyait, ~Felhőidről mosolygva gyakran ~A boldog
1002 Haza | áll völgyek árnyán, ~Csak felhõket lát honából, ~ Elmerûlt
1003 Haza | Mohácsnál nem csatázott~ A félholdu büszke tar, ~Víg volt addig,
1004 Haza | Arra békefény világít ~Felhõn, ég villámain; ~Annak lenge
1005 Haza | és völgy is elmaradtak,~Felhõt sem lát már honából, ~
|