1826-delbe | delce-felho | felir-hevit | hevut-kimul | kin-megva | megve-puska | puszt-szivu | szivv-vetle | vetni-zurza
Rész
3007 Ifjuk | láthatlan mezõkön, ~Zord pusztákon, szirttetõkön,~A nyugot
3008 Ifjuk | De a titkok tanúvidéke ~Pusztán gyászolva csendeleg. ~Az
3009 Haza | lángvész, gyilok ~Rablás pusztítsanak, ~S a század szebb reményei ~
3010 Szerb | bátya?~ Látván nemzetsége pusztulását, ~Felkapaszkodott ama tetõre~
3011 Haza | jutalma ~Vagy kötél vagy rabbilincs! ~Jogbitorlás címe: törvény, ~
3012 Szerel| hõsek, ~Fény s dicsõség rabjai!~ Vívjatok ti koszorúkat ~
3013 Haza | A RABKÖLTŐ.~ Volnék, mint sas, szabad~
3014 Haza | Nem volt semmi szent, ~Aki rabla, gyilkolt, ~Vére, élte,
3015 Ballad| vad, a kegyetlen, ~Sorsod rablánc vagy halál, ~Tagjaimban
3016 Haza | nyomdokán lángvész, gyilok ~Rablás pusztítsanak, ~S a század
3017 Szerb | fonallal. ~S így eseng a rableányka: ~Oldj el engem, ifju hõsfi, ~
3018 Ballad| Jöttem érted, hogy kezébõl ~Rablódnak kimentselek; ~Jer, ne késsél,
3019 Ballad| Párducokkal küzdeni,~Kendi úgy ví rablókézbõl ~Kedvesét megmenteni. ~
3020 Szerb | feldulá az áldást, ~Gyermekink rablóknak adta pénzért, ~S Ostrovicnak
3021 Ballad| Jaj nekem, ha itt talál ~Rablóm, a vad, a kegyetlen, ~Sorsod
3022 Haza | nem szállhatok, ~Leláncolt rabmadár, ~Kit korlátok közé~Önkény
3023 Szerel| harcolhatok~Itt áll örök rabotok!~~
3024 Haza | földön-égen ~Békehirdetõ imát.~S a rabszolga újra nép lesz ~Élvezõ törvényeket~
3025 Haza | szolgavágyad, ~Mely külföldhöz ragad;~Járj egyesûlt erõvel, ~
3026 Szerb | elterítnünk.» ~Mindenik ragadt kezébe üszköt.~S ment közelre,
3027 Szerel| Ékesítné arcodat; ~Hogy ragyogjon föld s egek ~A szerencse
3028 Haza | korányi bíbor égben ~Fenn ragyogló istenek: ~Kény, dicsõség
3029 Ifjuk | susognak, ~Viránymezõid mint ragyognak! ~S csak mindig kéjre intve
3030 Haza | SZÉPHALOM.~Nem ragyogok mint Pest, nem mint Buda
3031 Ifjuk | esti fény, ~Mezõmre mért ragyogsz? ~Fáim bús éjjelén~Oh szellõ,
3032 Ifjuk | barát!~Ki egykor nyájasan ragyogtad ~Körűl ez árnyak pamlagát.~
3033 Szerb | szerencsém.»~ Fegyverét azonnal ráirányzá, ~S elsütötte; durranása
3034 Haza | ég derítse fel ~Rád és rájok hajnalát. ~Mert a nap letûn
3035 Szerel| ablak,~Kis kezecske nyúl ki rajt, ~Egy virágbokréta száll
3036 Ifjuk | Kis kunyhót a barátság raka s õriz: itt ~Bátran nézzük
3037 Idegen| között.~E kunyhót még apám raká ~Téglából s romkövekbõl, ~
3038 Ballad| dúlást mindenütt;~Kendi rakva már sebekkel, ~Ámde karja
3039 Haza | sokakat, ~Élveket nekik magas rang, ~Fényûzés és pompa ad. ~
3040 Haza | Köztünk ne legyen.~És ha ránk van mérve még egy ~Ezredes
3041 Szerb | felsohajt a bús Hadanjy,~Rátekint utólszor õslakára,~S hosszu
3042 Idegen| VÁNDOR. ~Az ég áldása rátok, ~S e gyermekre!~HÖLGY. ~
3043 Szerel| el, síró esti szél, ~Ne rázd fák lombjait! ~Siralmad
3044 Ifjuk | édesen reám simúlva ~«Tiéd» rebegték ajkaid.~Most is vigan zug
3045 Haza | harcain,~Beszéli a vándor rege ~Utódok ajkain. -~Hazájok
3046 Ballad| várról a táj lakói ~Több regéket mondanak; ~Vannak, akik
3047 Haza | hajnala ~Kelté álmodat.~Mint regényes táj felett ~Csendes éji
3048 Haza | Zordon éj sötétedik,~S reggelért, mely egybe hoz, ~Senki
3049 Haza | JÓSLAT.~1850.~Mit rejt a kétes jövendõ? ~Mért borúlt
3050 Szerel| rengetegben ~S bús magányid rejtekin. ~Volna szárnyam, hogy röpûlnék ~
3051 Ballad| míg a zordon ~Éj homályi rejtenek.»~ «Jaj nekem, szivem
3052 Haza | Leszállsz feledség ~Éjébe rejteni~A messze századok ~Bús képeit:~
3053 Ifjuk | virággal ~Hímzett ligetben ~Rejtezve csattog ~A csalogány.~Leányka,
3054 Ballad| leányka, ~Mely sír halma rejti õt? ~«Messze messze, hol
3055 Szerel| Csendes árnyaidba jöttem. ~Rejts el, oh völgy, engemet.~Bükkjeid
3056 Ifjuk | alkonyiddal~S virágid kelyhe rejtse ~Harmatjait szememnek.~~
3057 Ifjuk | vidítnak bájai,~Mély titokba rejtve nőnek ~Keblem néma vágyai,~
3058 Haza | írni nem tanult,~De nem remegni is, ha írni kelle, ~Mit
3059 Idegen| Természet! így becsûlöd ~Remekmüved remekmüvét? ~Érzéktelen
3060 Idegen| így becsûlöd ~Remekmüved remekmüvét? ~Érzéktelen lerombolod ~
3061 Idegen| Genius!~Feletted összeomlott ~Remekmûved, ~Te halhatatlan!~HÖLGY. ~
3062 Ballad| ifju s vissza még ~Biztosan remélve néz, ~Keblén hõ szerelme
3063 Haza | pusztítsanak, ~S a század szebb reményei ~Sírokba hulljanak.~Csatájok
3064 ALant | Egekre szárnyaló ~Merész reményeit; ~Az emberéletet, ~Gyarló
3065 Haza | A REMÉNYHEZ.~Nincs halandó szemnek égibb ~
3066 Haza | A HIT~Ha reményid árbocát ~Sors viszálya széttöré ~
3067 Haza | jövõt, ~Felkölté elhúnyt reményit;~Áldd meg, Isten, õt! ~Veszni
3068 Haza | népek Istene!~Küldj egy reménysugárt. ~~
3069 Haza | le,~Szép jövendõt, szép reményt ~Táplál kebele.~Nékem nincs
3070 Ballad| égiek felé, ~Mert földön reményvirágit ~Balsors összetépdelé.~
3071 Ifjuk | szelíden elhalt, ~Ütött az óra rémesen,~S szerelmi csillagunk leszálla ~
3072 Ifjuk | Halálszellem, kriptáknak rémjei ~Borongtak el körûlem, egyedûl ~
3073 Haza | Jogbitorlás címe: törvény, ~Rend a zsarnokkény neve, ~Ember
3074 Haza | Pártviszály kiûzte õt,~A rend- s békehirdetõt. ~ Rajtad
3075 Idegen| RENDELTETÉS. ~(Grün Anasztáz). ~Amidõn
3076 Haza | kezet fogván velök, légy rendezõ; ~Központosítsd magad körûl
3077 Szerel| veszteségi kín, ~Ûz tetõkön, rengetegben ~S bús magányid rejtekin. ~
3078 Ifjuk | mord szele, inganak ~Már a rengetegek tölgyei, elborúlt~A mennybolt,
3079 Ballad| szél, villámlova, ~A föld rengett alatta,~És hajh örökre szívemet ~
3080 Haza | Ne mulandó kellemidre,~Rényre építsd érdemed!~~
3081 Haza | eget. ~ Zengnék polgári rényt,~Szabadságot, hazát; ~Elõvarázslanám ~
3082 Ifjuk | szakadozva hull ~A villám, repesõ tûzbe borítja el~A bércet,
3083 Idegen| Melybõl ihassál.~VÁNDOR. ~Repkény foná körûl ~Karcsúdad istentermeted, ~
3084 Ifjuk | boldogság ölén:~Ah e bájkor már repűl, ~S más helyébe nem derűl. ~
3085 Ifjuk | Mennyei képeivel ~Merre repûltetek el?~Nem jöttök ti vissza
3086 Ifjuk | imádt lyány ~Rubínajkáról reszkete.~S keblébe hull az ideálnak ~
3087 Ifjuk | mély néma keservnek~ Részvétel sem ad enyhülést.~Mint a
3088 Szerel| gyötrelmeit; ~Ha panaszt nyög, részvevõleg ~Visszazenged sérveit.~Zajban
3089 Ifjuk | Szerte bolygok andalogva ~Rét, völgy hímes szõnyegén; ~
3090 Haza | lomb-hulltan gyászol az erdő, ~ Rétek víg zöldét hó fedi s éjszaki
3091 Haza | istenek,~Kit veszély nem retteget,~Az nyer gyõzödelmeket. ~
3092 Ballad| gyõzhetetlenek; ~Kiknek rettentõ nevére ~Megfagy az ellennek
3093 Ballad| kék partokon ~Illatosb a rétvirány, ~Ott a myrtusbokrokon ~
3094 Ballad| módja, ~Öltözéke, fegyveri.~Réz sisak borúl fejére, ~Mellét
3095 Ifjuk | szívrázó a sötétség ~Halkan rezegtek a sirok fölébe~Borúlt nyugalmas
3096 Ifjuk | érzetin.~Most csendesen rezgő sugárid ~Egy sírhanton halványlanak. ~
3097 Haza | hitszegõkrõl ~A hír kürte riadoz?~Vagy csupán játék ez élet ~
3098 Ballad| fektetett.~ Lakj a most rideg domb, ~Rajta hõsjelek:~Dárda,
3099 Ifjuk | S titkos fájdalmas kéjbe ringata. ~S ím! egykor rózsapályám
3100 Szerel| Párnád hû karom, ~Álomkéjbe ringatód ~Nyájas szívdalom.~Nyílj
3101 Haza | egy rövid tavasz ~Leble ringatott,~Látál csak kies nyarat, ~
3102 Haza | ifjukor szent álma itt ~Ringatta e kebelt.~Itt lelt munkát
3103 Ifjuk | Elszenderítõ symphoniedtõl ~Ringattatik szent vágyihoz. ~Merengvén
3104 Haza | fiaknak:~Im a nemzetnek egyik ritka dísze! ~Kevély örömmel nézzetek
3105 Ballad| lárma zúg már, ~S kürt rivall a vár elõtt.~ Megjövének -
3106 Haza | Elûsionnak hajnalából ~Röpít lelkembe fényt. ~Ha rózsacsillám ~
3107 Szerb | fenyűhöz, ~A fenyű ágához röpke sólymom, ~A nyaláb lóhert
3108 Szerel| messze, ismeretlen ~Part felé röpûl.~ A folyónak árja ~Mély,
3109 Haza | bérceken, ~Fellengõ szárnyakon ~Röpûlne énekem.~ Magas dalt zengenék ~
3110 Idegen| áradat, ~Még kicsinyt tovább röpûlök~S vissza hozzád úgy jövök
3111 Haza | felkölt nekem. ~Téged egy rövid tavasz ~Leble ringatott,~
3112 Haza | csöppen.~S imádva, esdekelve ~Rogynak le lábaim ~Elõtte a~Titoklepelnek, ~
3113 Haza | halált.~ Dárdaélek közt rohantam ~Elfoglalt zászlóidért, ~
3114 Idegen| mi csekély, de ezer tud róla beszélni, ~ Mint hata,
3115 Haza | egyik a ~Nagy hírben élõ Róma fénykorából,~A végzettõl
3116 Haza | hazát; ~Elõvarázslanám ~Rómát és Graeciát.~ A nagy
3117 Ifjuk | szürkûleten.~Egy sírkeresztnek romján ültem én, ~Magányosan, miként
3118 Idegen| még apám raká ~Téglából s romkövekbõl, ~És ez lakunk.~Egy földmiveshez
3119 Idegen| Miként ügyekszel fölfelé~A romladék közõl ~Oszloppár!~S te ott,
3120 Haza | dúl alkotni várait ~A köz romlás felett:~Mely poklok mélyibõl
3121 Haza | Íhlettek a szelek;~Mi a rónák felett él, ~Hegyaknában
3122 Ballad| megreped.~ Nézz körûl a rónán ~Megtalálhatod,~Domb alá
3123 Haza | végkép ~Régi ellenségedet.~Rongált, dúlt az, szép hazám! ~S
3124 Szerb | függtenek ruhái, ~De a régi rongy s kopás közõl is ~Láthatólag
3125 Ballad| már nem hagyott,~Völgybe roskadó szoborként ~Omlott össze
3126 Szerb | lyánykák, akasszatok fel ~Egy rossz fára - a lyányok nyakára. ~~
3127 Szerel| leányt ne végy, ~Mert a rosszból, mond a pap, ~A nagyobb
3128 Idegen| VÁNDOR. ~Ma jól, holnap rosszúl, megint jól ~Túl holnapon.
3129 Szerel| legyen ~Benn a rozmarínág; ~Rozmarín, nászpompa-ág, ~Halvány
3130 Szerel| rózsaszál legyen ~Benn a rozmarínág; ~Rozmarín, nászpompa-ág, ~
3131 Szerel| elrablád lelkemet. ~Rajtad hó-, rózsa-, égszinek ~Egymással harcra
3132 Idegen| Két narancsot és két rózsabimbót ~Csendesen kis asztalára
3133 Haza | Röpít lelkembe fényt. ~Ha rózsacsillám ~Dereng fölötted,~S az égi
3134 Ifjuk | szemem lejtezni lát?~ Rózsaévim hajnalában, ~Még könnyelmü
3135 Ifjuk | még vissza egyszer ~Eltûnt rózsaévimet! -~Ah de õk nem érzenek, ~
3136 Szerel| Szõke pompájú hajak, ~Rózsafán termett ajak, ~Arcvirágok,
3137 Ifjuk | mosolygva hegytetõkrõl ~Rózsafényben a tavasz;~Jönnek vígalomra
3138 Idegen| béke nyúgodott volt, ~Ajka rózsáin a néma hûség, ~Arcain a
3139 Ifjuk | Hullámain. ~Fölserken a szél ~Rózsák öléből, ~S völgyek hüs árnyin ~
3140 Ballad| örökké-zöld mezõk ~Majd rózsákat adnak.»~~
3141 Ifjuk | Szerelmet énnekem, ~S epedve, rózsaként ~Elhervad életem. ~Ki gyakran
3142 Haza | Feléd lobog,~S nem lesz oly rózsalánc ~A nagy teremtmény ~Gyönyörvarázsi
3143 Ifjuk | kéjbe ringata. ~S ím! egykor rózsapályám angyala, ~Az elvesztett,
3144 Ifjuk | szárnyain, ~Mint a bájló rózsás lehellet~Knidos szent myrtusárnyain, ~
3145 Idegen| nem égi kék, ~Szájad nem rózsaszáj ~Karod, melled nem líliom. ~
3146 Szerel| Fonjatok, leánykák, ~Halvány rózsaszál legyen ~Benn a rozmarínág; ~
3147 Haza | virágait, ~Õk hímzik majd rózsaszínnel ~Agg korodnak alkonyit;~
3148 Haza | Lépteidnek nyíltan állt ~A szép rózsaút.~Arany képzelet veté ~Nyugpárnáidat,~
3149 Ifjuk | dalt, mely az imádt lyány ~Rubínajkáról reszkete.~S keblébe hull
3150 Szerb | Testén tépve függtenek ruhái, ~De a régi rongy s kopás
3151 Szerb | ablakánál,~Hol levetközik s ruháit ölti;~Szomját majd belõlem
3152 Haza | mivel nem tud nagyobbat ~Saját parányi vergõdésinél.~Használd
3153 Haza | zsákmány a tulajdon, ~Senkinek sajátja nincs, ~Honfihûségnek jutalma ~
3154 Idegen| Nincsen és nem volt soha ~Sajátkép emberekkel dolgom. Istenek-~
3155 Szerel| SAJKADAL.~ Életem folyóján ~Búszél
3156 Haza | Változandó életünk:~Gyarló sajkánk majd vigan száll, ~Majd
3157 Haza | Belé a végezet.~Lerázva õs salakjait ~Szabadság s értelem,~Itt
3158 Haza | Büntetendõ vétkeket, ~Hozván a sanyargatókra. ~Kárhozást, enyészetet. ~
3159 Haza | várasok ~Utcáin hallgatás, ~Sápadt nõk arcán síralom,~Bánat,
3160 Szerb | sötétben?~Ha nem csillog sapkájára e láng, ~Meglepettünk volna
3161 Szerb | ohajtanám már vetni végét.~ Sapkát tesz fejére szép Ilonka, ~
3162 Szerel| AZ ÖZVEGY.~A sárguló kertfákra néz~Egy halvány
3163 Haza | ifju hõsfi! ~Nagyra indúlt sarjadék, ~Kit nemzettem a hazának, ~
3164 Idegen| Természet, oh te ~Örökre sarjadó!~Mindennek adsz te életéhez ~
3165 Idegen| Félannyinak sem mint azon saru ~Szegét, melyet leghitványabbika ~
3166 Haza | RABKÖLTŐ.~ Volnék, mint sas, szabad~Uratlan bérceken, ~
3167 Haza | Élõk- s holtakon? ~Vagy Sátán lön úrrá ~A világokon? ~
3168 Szerel| enyhûletet ~Vérzõ szívem mély sebébe.~ Csókod lángol ajkamon. ~
3169 Ifjuk | szánakodó barát! ~Szívemnek sebeit tépdeled újra fel; ~ E
3170 Ballad| mindenütt;~Kendi rakva már sebekkel, ~Ámde karja még erõs,~S
3171 Szerel| kínok tengerén, ~Volna bár sebem halálos, ~Hogy meghaltam
3172 Idegen| az, mit önmaga.~A nyelv sebes: lassú, ügyetlen a kar. ~
3173 Ballad| szárnyain ~Jött a csolnak sebesen: ~Parthoz száll a jövevény ~
3174 Szerb | hallván a vándor ifju ~Mint sebhedt gím földre omla arccal, ~
3175 Haza | hogyha sûlyedõnek ~Nyújthatál segédkezet,~S gyámtalan szegény szemébõl ~
3176 Haza | szív minden hatalmait, ~S segéld elõ egy jobb kor támadását,~
3177 Szerel| között én meghalok, ~Ha nem segélnek angyalok.~Szivem dobog a
3178 Haza | Örvény s hullám közûl ~Segélni part felé~Egy csillag sem
3179 Szerel| Búsan suttog a levél:~Ah te sejted, e kebelben ~Mely emésztõ
3180 Szerel| S ah nincs oly Isten ~Ki sejtené, ~Ki néma nyelvem ~Megfejtené. ~
3181 Haza | boldoglét sugári ~Csak a sejtés homályiból ~Csillámlanak, ~
3182 Ifjuk | kedves volt néznem őt,~Nem sejtettem semmit hőt.~ Most, ha
3183 Haza | sérveid felett~Egy mindent sejtõ igazság ~Hoz majd végitéletet:~
3184 Haza | már,~S a nem-lét öröklõ ~Semmisége vár; ~Sújts le egy csapással ~
3185 Haza | felnyílván az enyészet ~Semmisítõ ajtaja, ~Egy örök nem-létbe
3186 Haza | téged, egy világ, ~Mely senkié sem mint enyém, ~Simúl szelíden~
3187 Haza | Harci zsákmány a tulajdon, ~Senkinek sajátja nincs, ~Honfihûségnek
3188 Ballad| fed, oh jámbor zarándok, ~Senkit e kápolna itt,~Én könyörgök:
3189 Ballad| vezér áll, ~És elõtte a sereg,~Mellyel a rác pártütõket, ~
3190 Haza | Boldogok mi, a barátság ~ Víg seregbe összevont,~Itt borunkat
3191 Ballad| Száguldó lován ~Nem jött a sereggel ~Vissza harc után.~ Összejártam
3192 Ifjuk | májusreget; ~Költõd, ki sérei közt aléla, ~Enyhûlten szívja
3193 Szerb | csapszékbe inkább ~És arany serleggé válok, ~Mint szerelmesed
3194 Szerb | még nem csillapúlt le. ~ Serral-ágnak egyik híres õsze~Így szólítá
3195 Szerb | messze tartományba. ~S ím Serralnak egyik bége megjött~- Hogy
3196 Haza | elcsüggedt erényhõs, ~Földi sérveid felett~Egy mindent sejtõ
3197 Szerel| részvevõleg ~Visszazenged sérveit.~Zajban élek mint ki boldog, ~
3198 Haza | Mert, hol nem ígér a beszéd sikert, ~Lehet hallgatni: ám, ha
3199 Haza | bérceinken, és az ~Alföld síkjain!~Millióid seregébõl ~Áldd
3200 Haza | legtöbb honfivér lepé ~A harci síkokat:~A népszabadság ott tenyészt ~
3201 Szerb | zengi vissza a bérc. ~De sikolt egy élesebb kiáltás, ~És
3202 Szerb | halmon,~Hallik egy harsány sikoltás. ~És az ifju arra tér el~
3203 Ballad| Illatozza a mezõt.~ Puszta síkon zúg a szellõ, ~Szem nem
3204 Haza | senkié sem mint enyém, ~Simúl szelíden~Karom közé.~S te
3205 Ballad| Hogy a kedves utólszor rám ~Simúlt forró keblével.~ Amott,
3206 Ifjuk | partjait,~Hol édesen reám simúlva ~«Tiéd» rebegték ajkaid.~
3207 Haza | Tévelyeg vezértelen, ~Õnmagába’ sincs jelen. ~Néki túl siron s
3208 Haza | szív kétszer oly nagyon ~Sínli a fájdalmakat. ~~
3209 Ifjuk | Némúl az erdő, ~A messze síphang ~Reszketve nyögdel ~A légen
3210 Ifjuk | árnyaibúl,~Zengnek a pásztori sípok~Élnek az erdõk,~S lelkökön
3211 Szerel| jártam én ~A kies mezõn, ~Sípom zenge völgyeken,~Zenge a
3212 Szerel| Ne rázd fák lombjait! ~Siralmad felriasztja majd ~Alvó mély
3213 Haza | honnotok felett ~Szûnjön siralmatok!~E porba omlott szép haza ~
3214 Haza | szívbánatot, ~Aki még nem sírata ~Megholt magzatot.~Akinek
3215 Haza | derûl ~Fölkelnek, kiket sirattál, ~A koporsó éjibûl.~~
3216 Ifjuk | szeretve mint valál; ~S ha sírban is szeretni enged a halál, ~
3217 Szerel| lehajtva lombjait:~Alatta zöld sírbolt fedi ~Az ifju férj hûlt
3218 Szerel| alvó pásztorifjadat, ~Én e sírboltnak ajtajánál ~Elhervadt szép
3219 Szerel| Erdõben magány,~A magányba’ sírdomb ~Hársak alkonyán. ~Domb
3220 Ifjuk | könnyek özönlik el, ~S a sírdombra le hõn hullanak, és velök, ~
3221 Haza | Hogy a szeráf ölébõl~Bár sírhalmok sötétein át ~Hozzád ne szálljon, ~
3222 Ifjuk | csendesen rezgő sugárid ~Egy sírhanton halványlanak. ~Hol ő már
3223 Haza | fülmile nem kesereg.~Ámde te sírj! A tavasz megjön, meg ezernyi
3224 Idegen| útain, ~Mert a szent múltnak sírjain ~Vándorlok én.~Adj enyhhelyet~
3225 Haza | csaták után, ~Nyugosznak õk, sírjok felett ~Zöldell bokor, virány; ~
3226 Haza | bájvirágai ~Vérökbõl termenek, ~S sírjokról nagy világba át ~Hírszellõk
3227 Ifjuk | eltûnelgõ szürkûleten.~Egy sírkeresztnek romján ültem én, ~Magányosan,
3228 Szerel| köszönti a ~Tünõ estünnepet. ~Sírkertben új halom felett ~Egy halavány
3229 Haza | visszalengnek õk, ~Miként az éjfél ~Sírlelkei.~ Mohács, Mohács! ~Honvér-szentelte
3230 Szerel| teremtve volt ~Számára, mind sírmartalék, ~Lehervadt és kiholt. ~
3231 Szerel| Ah de egy pár kék szemet ~Sírni látnom kín!~~
3232 Szerel| és kiholt. ~Hallgass el, síró esti szél, ~Ne rázd fák
3233 Idegen| VÁNDOR. ~Lángolva szõsz sirod felett ~Oh Genius!~Feletted
3234 Haza | virúl, ~Messze végtelenbe sírok,~Bús hazámnak partirúl;~
3235 Haza | lángszárnya zúg-e ~Megnyitván a sírokat?~Oh nem! - Népek háborognak,~
3236 Haza | a század szebb reményei ~Sírokba hulljanak.~Csatájok a védelmezett ~
3237 Ifjuk | Arccal fordúlt el s - a sirokra inte, ~S ködpáraként az
3238 Szerel| s ne jõj, úgy nyugtomat ~Siromba’ meglelem.~~
3239 Szerel| Melybe gyötrelem temet, ~Néma síromon, ~S halld, midõn a domb
3240 Ifjuk | Ki tudja? holnap ~Talán siromra ~Leng a lenyugvó ~Est bíbora?~
3241 Haza | jámborság, erény? ~Nincs elégtét síron innen, ~Nincsen túl, gyötrelmekért? ~
3242 Ifjuk | fakadna, ~S rózsa közti sírorom ~Õrzené nyugvó porom. ~Szálljatok
3243 Haza | szele: ~Szétlengeté ~Szent sírotok porát, ~De a nemes ~Utókor
3244 Idegen| balgatag, ~Éjfélkor jõsz a sírtól kérdeni~A szót, mely mint
3245 Haza | volt addig, hajh azóta~ Sírva vígad a magyar. ~Ott leszállott
3246 Szerel| nászpompa-ág, ~Halvány rózsa, sírvirág. ~Gyászbokréta illik ahhoz ~
3247 Ballad| Öltözéke, fegyveri.~Réz sisak borúl fejére, ~Mellét vas
3248 Haza | Bájos körré tesz zord sivatagbeli tájt? ~Szívjóságidból így
3249 Idegen| be. ~Hernyó arany lombot sodor be ~Fajának tél-lakúl.~S
3250 Szerb | ellent, ~Ki felénk lopódik a sötétben?~Ha nem csillog sapkájára
3251 Haza | letûn s reád ~Zordon éj sötétedik,~S reggelért, mely egybe
3252 Haza | szeráf ölébõl~Bár sírhalmok sötétein át ~Hozzád ne szálljon, ~
3253 Ballad| Magasra nyúlt szirtnek fokán ~Sötétlik Sólyomvára;~Bástyáin Lóra
3254 Ifjuk | volt a csend, szívrázó a sötétség ~Halkan rezegtek a sirok
3255 Szerb | Oldj el engem ifju hõsfi, ~Sógorasszonyod leszek majd.~ De a hõslegény
3256 Szerb | De a hõslegény felel rá: ~Sógorasszonyom van otthon.~ Oldj el engem
3257 Haza | szakaszt ~Emlékszálakat; ~S sóhajt: «Csendes föld alatt ~Nyúgodj,
3258 Ifjuk | szememnek. ~«Szent árny! sohajtám, hol, hol fogsz velem ~Te
3259 Szerel| Szellõkben keservim,~Búm sohajtanak, ~A patak vizében ~Könnyim
3260 Szerel| csolnakát ~A halászlegény~Itt sohajtja jöttedet, ~Itt eped szegény.~
3261 Ifjuk | köd-, örvénybõl elé ~A sohajtott part felé.~~
3262 Ballad| Irgalomnak Istene!»~Így sohajtoz a teremben, ~S álmatlan
3263 Ifjuk | Alatta ver:~Fog-e felettem ~Sohajtozásban, ~Mint a nyögő szél. ~Kesergeni?~~
3264 Ifjuk | miként az estszél, ~Lebeg sohajtozásom, ~S csak a szelíd leányka~
3265 Ballad| szerelme vonja, ~Mely után sohajtozék.~ Átutazván nagy világot ~
3266 Haza | Hová e vérezõ~Kebel sohajtozik,~Hol emberkény helyett ~
3267 Ifjuk | Borongtak el körûlem, egyedûl ~Sohajtozó körûl, a holt világban. ~
3268 Ballad| kebelnek.~Ha jõsz te, oh sohajtva kért ~Halál, szemeim lezárni,~
3269 Ifjuk | büszke után vágyva. De nem soká ~ Int már a nyugalomhant,~
3270 Idegen| elõmbe Ámor.~ Így ülék sokáig és örûltem ~Szívem lánginak
3271 Haza | dicsõség~Tesz boldoggá sokakat, ~Élveket nekik magas rang, ~
3272 Haza | tiszteletnek, ~Az elmúlt sokkal mostohább idõkbõl~El van
3273 Haza | Vedd e zászlót, gyermekem! ~Sokszor látták diadalmim ~Ellenséges
3274 Szerb | fenyűhöz, ~A fenyű ágához röpke sólymom, ~A nyaláb lóhert lovamnak
3275 Szerb | lóhert lovamnak adtam,~A sólyomnak a két hógalambot, ~A szarvaskát
3276 Ballad| SÓLYOMVÁR.~ Töredék. ~ Bucsúzva
3277 Ballad| szirtnek fokán ~Sötétlik Sólyomvára;~Bástyáin Lóra fájdalom ~
3278 Haza | folyt el ~Esztendõk hosszú sora, ~Bünhödél: néped bünéért ~
3279 Haza | egyszerû vagy csillogók sorában, ~S mint a mezõ maggal teljes
3280 Szerb | Aki vágy tovább Hadanjy sorsát ~Tudni, adjon díjt az énekesnek.~ *~
3281 Ifjuk | zokogja, ~Kitől megfoszta sorsom,~Öröklő bánatimra.~Boríts,
3282 Haza | sugár a~Búsnak éjjelén; ~Sorstól hányatottnak ~Szíved békepart, ~
3283 Ifjuk | szépei!~Kiknek ott, hol árva sorvad, ~Szívök lágy érzetre olvad: ~
3284 Idegen| Gonoszt~Vagy jót, mindegy. Sõt jónál jobb gonosz. ~Minden
3285 Haza | csendes ~Virány felett,~Mint Spárta hamvain ~A régi nagyság~
3286 Ifjuk | zephyrek gyönge fuvalmai ~A súdár jegenyék hajladozó fölén ~
3287 Ballad| vártermeket?~Nász van, táncosok sürögnek ~Szívderítõ víg zenén, ~
3288 Ballad| teremnek~Mérges harcaikra süt; ~Látni vérnek áradását,~
3289 Ifjuk | pirúlva ~ S szótlan földre süté mennyei szép szemeit. -~
3290 Szerb | danoltak, ~Mert a nap heven sütött az égrõl. ~ Egy szép ifju
3291 Haza | bolygó tekén: ~Ébren alva ezt sugallja~Fájó szívnek a remény.~Képtelen,
3292 Haza | eltûn majd a hajnal, s déli sugárban ~ E haza fényleni fog:
3293 Ifjuk | érzetin.~Most csendesen rezgő sugárid ~Egy sírhanton halványlanak. ~
3294 Szerel| csillag a nagy égen, ~Mely egy súgárt adna nékem.~Fonjatok szép
3295 Szerel| Kökényszemek, oh húnyjatok! ~Sugártokban elolvadok.~Délben vagy éjtszaka, ~
3296 Haza | lelke leng ~Hol a szellõ suhan,~Minden fûszál, minden göröngy ~
3297 Ifjuk | zivatar nem ér.~Jõjj, Émil, suhogó fenyvem alá, hol egy ~Kis
3298 Ifjuk | árnyu cyprusok; ~Titkon suhonga hûs szelekben a ~Halálszellem,
3299 Ballad| Néz a dalnok, és szivére Sújt halálos borzalom, ~Könny
3300 Haza | öröklõ ~Semmisége vár; ~Sújts le egy csapással ~Minden
3301 Haza | intézetét.~Dörgõ mennyköveddel ~Sújtsd le a gonoszt, ~Aki a világon~
3302 Haza | királyokat,~S pillantása porba sújtván ~Embergázló trónokat,~S
3303 Haza | ajtaja, ~Egy örök nem-létbe sûlyed ~E világ minden baja? -~
3304 Ifjuk | Békés álmainak mélyibe sűlyedett;~ Csak te sírsz egyedűl
3305 Haza | boldogíthatott; ~Abban hogyha sûlyedõnek ~Nyújthatál segédkezet,~
3306 Haza | száll, ~Majd örvény közt sûlyedünk; ~De ki tiszta öntudattal~
3307 Idegen| DAL.~(Uhland). ~Mi ver fel súlyos álmaimból? ~Oh nézd meg,
3308 Ifjuk | legelõ nyájai bõgnek, s a ~Sûrû bikkek alá búnak el, a hová~
3309 Ifjuk | vidék!~Árnyid mily kéjt susognak, ~Viránymezõid mint ragyognak! ~
3310 Szerel| Bükkjeid sötét homályán ~Búsan suttog a levél:~Ah te sejted, e
3311 Ifjuk | érzetekben olvadoz, ~Elszenderítõ symphoniedtõl ~Ringattatik szent vágyihoz. ~
3312 Ifjuk | aetherkarjára dõlve ~Kéjlett Syrének hangjain,~S kilépe fennyen
3313 Haza | nemzetet;~Kinek hatalma szab ~Törvényeket, határt! ~Oh
3314 Idegen| Vagy ittkün inkább ~A hûs szabadban? ~Fogd e fiút, a míg ~Vizet
3315 Haza | Zengnék polgári rényt,~Szabadságot, hazát; ~Elõvarázslanám ~
3316 Idegen| hiányiban.~S tiszteld nyelved szabályait: ~Nehéz az út, de célra
3317 Haza | Karjokba’ tiszta honfitûz ~Szablyája villoga.~Vad kényt, zsarnok-parancsokat, ~
3318 Haza | föl ellene, ~S a zsoldos szablyák ezrein ~Gyõz a kor szelleme.~
3319 Haza | Ágyuvillámok dörögtek, ~Szablyazápor omla rám;~Hol a harc lángvésze
3320 Ballad| magzatod. ~Váró hû nejéhez ~Száguldó lován ~Nem jött a sereggel ~
3321 Idegen| Uhland).~Szemed nem égi kék, ~Szájad nem rózsaszáj ~Karod, melled
3322 Szerel| Oltsd el lángomat,~Vagy szakadjatok le rám ~Oltár! boltozat!~~
3323 Ifjuk | Felleg tornyosodik, s ím szakadozva hull ~A villám, repesõ tûzbe
3324 Ballad| hadam.»~«Egymástól el nem szakadtok, ~És, miként eddig, maradtok ~
3325 Idegen| édes hangokat ~A késõ éj szakán?~«Nincs semmi nesz, nincs
3326 Szerb | leánykát lát kötözve ~Vékony szál selyem fonallal. ~S így
3327 Ifjuk | összezavarva hágy.~A pásztor szalad a förgeteges hegyek ~Csúcsáról,
3328 Idegen| nyárligetke óv;~S ha majd nap szállatán ~Az estnek végsugáritól ~
3329 Haza | uralkodik.~ De én nem szállhatok, ~Leláncolt rabmadár, ~Kit
3330 Szerb | Hogy rá minden szentek átka szállna! -~És lelõtte Bjetkót a
3331 Haza | Esthomály borong utamra,~Szállnak a fény bájai ~Idvezllek,
3332 Ifjuk | lengnek ott.~Vajha el lehetne szállnom ~A futó szél szárnyain,~
3333 Ballad| hold.~ Gondolatja messze szállong ~Honvidéke halmain, ~Apja
3334 Ifjuk | jegenyék hajladozó fölén ~Szállongtak, Boreás bús szele ott dühöng~
3335 Ifjuk | szebb világnak ~Hozzánk szállott lelkei,~A mindég zöld ifjuságnak ~
3336 Haza | Döntögette rég? ~Millió ajakból~Szállt fohász feléd: ~Mind hiába!
3337 Haza | vára; ~ Törpe vityillóim szalmatetõ fedezi.~Ámde jön a honfi,
3338 Szerel| szivéltetõ ~Földön teremtve volt ~Számára, mind sírmartalék, ~Lehervadt
3339 Szerb | egyik: égessük meg õtet! ~Számkivessük! így kiált a másik. ~Fára
3340 Ballad| szövétnekfény ragyog;~Jöttek nagy számmal leventék,~Hölgyek és országnagyok. ~
3341 Szerel| hajlék, mely elfogad, ~Már számodra kész.~Hószinû gyöngyöt füzök ~
3342 Haza | vagy hazánknak ~Kicsiny számú dicsõi közt egyik,~Kiben
3343 Szerb | illenék, arany ha volnék, ~Számüzetném úgy, ha agg anyóka;~Hõs
3344 Haza | Híven ápol õ s fedez, ~Szánakodva nyújt kezet,~És örök csendhez
3345 Szerel| Arcod egyképpen setét; ~Szánlak, hogy nem értheted ~E sziv
3346 Ifjuk | Oh szellõ, mért zokogsz? ~Szántok, hogy itt ülök ~S bú, fájdalom
3347 Szerel| vigan a patak árja, ~ Száradok én; a bú lassú halállal
3348 Haza | Uratlan bérceken, ~Fellengõ szárnyakon ~Röpûlne énekem.~ Magas
3349 Ifjuk | fellegárnnyal ~Lelkem más csillagba szárnyal. ~ Mért esengek szívdobogva,~
3350 Ballad| elmerûlt ~Az alkonynak ködébe;~Szárnyalt, mint szél, villámlova, ~
3351 Szerel| magányid rejtekin. ~Volna szárnyam, hogy röpûlnék ~Túl a kínok
3352 Ifjuk | nyugti ég alatt, ~Merre szárnyatok halad? ~Boldog! bár engem
3353 Ifjuk | szellõje hánya ~Könnyû hullámot szárnyival. ~Favón aetherkarjára dõlve ~
3354 Szerb | sólyomnak a két hógalambot, ~A szarvaskát hű vadászebemnek, ~A leányka
3355 Idegen| és mi végre? ~VÁNDOR. ~Szaváért a talánynak. Ó erõs! ~Korunk
3356 Idegen| Eltûntetek, ti mélyen ~Vésett szavak, ~Kik hirdetendõk voltatok ~
3357 Ballad| remeg.» -~Így szólt a vezér. Szavára ~Villog minden szem sugára,~
3358 Haza | betûivel~A történet komoly szavú ~Múzsája vési fel.~Mint
3359 Haza | Éjébe rejteni~A messze századok ~Bús képeit:~Ám visszalengnek
3360 Haza | temet.~Magas bércrõl sok százados ~Vár-rom tekint le rám;~
3361 Szerel| Keblem csendes és nyugodt ~Százak könnyein, ~Ah de egy pár
3362 Ballad| nincs-e lelke~Víni érted százakkal?~ Ülj nyeregbe, hajnalig
3363 Ifjuk | viradnak ~A szép kornak álmai!~Szebbé válva mint derûlnek ~A mezõk
3364 Ballad| Itt szülõföldem vagyon, ~Szebbek itt virány s hegyek ~Mint
3365 Ballad| Ott a myrtusbokrokon ~Szebben zeng a csalogány; ~Szebb
3366 Haza | Istenítõ álmokat.~Éldeld, szedd hát a jelennek ~Kellemdús
3367 Idegen| Leroskadott testvéritekre! ~Szedercsalitnak árnyain~Föld és romok fedik
3368 Idegen| Félannyinak sem mint azon saru ~Szegét, melyet leghitványabbika ~
3369 Szerb | szerencsétlenség, mely nehéz sors! ~Szégyenére vál egész fajunknak,~Hogy
3370 Ifjuk | cyprusok; ~Titkon suhonga hûs szelekben a ~Halálszellem, kriptáknak
3371 Ifjuk | éneked; ~S körûlíhletve szellemedtõl ~Lágy érzetekben olvadoz, ~
3372 Haza | SZELLEMHANG.~Hajnal szült engem, fiatalka
3373 Ifjuk | Enyhén, miként az esti szellet, ~Zephyr könnyûded szárnyain, ~
3374 Ballad| bolt éjjelén:~Egy kicsiny szellõfuvallás, ~És a fény többé nem ég: ~
3375 Ballad| szellõn viszlek én ~Szép honom szellõihez.~Jer, kedves, ne félj, velem. ~
3376 Ifjuk | bûbájival.~Midõn nyugat szellõje hánya ~Könnyû hullámot szárnyival. ~
3377 Szerel| Hársak közt madár zeng, ~Szellõk inganak.~Telve illatokkal ~
3378 Szerel| bolyongni ~A domb fáinál.~Szellõkben keservim,~Búm sohajtanak, ~
3379 Ballad| élet csörgedez, ~S gyönge szellõn viszlek én ~Szép honom szellõihez.~
3380 Haza | Küzdjetek ti, küzdjetek,~Szélvész-hányta tengerek ~Örvényin, villám
3381 Haza | függjön rajtad daróc bár, ~S szembántó színzavar, ~Becses, mikor
3382 Szerel| Intsetek tetszést dalomra, ~Égi szemcsillagzatok!»~S ím megnyíl a titkos
3383 Haza | van függesztve a nemzet szeme, ~Ezrek lesik szavad mint
3384 Haza | segédkezet,~S gyámtalan szegény szemébõl ~Eltörléd a könnyeket.~Gyarló
3385 Szerel| lenge kép! ~Csalfa, mely szemedben égett, ~A szerelmi láng.~
3386 Ifjuk | fellegen.~Könyek gördűltek szép szemedből,~Reszketve nyúlt felém kezed, ~
3387 Ballad| oh sohajtva kért ~Halál, szemeim lezárni,~S hol majd e szív
3388 Ifjuk | földre süté mennyei szép szemeit. -~Ontsd le te Fendörgő,
3389 Ballad| magaddal engemet,~Mely e bús szemekben ég ~Eltemetni könnyemet.~
3390 Ballad| bérc hava, ~Húnyva szép szemének ~Ég csillaga.~És belép a
3391 Ballad| borzalom, ~Könny nem áradoz szemére, ~Hajh de benn a fájdalom! ~
3392 Szerel| könnyein, ~Ah de egy pár kék szemet ~Sírni látnom kín!~~
3393 Ballad| rég vérezõ.~ A szülék szemfénye volt õ, ~Tõlök durván loptad
3394 Haza | REMÉNYHEZ.~Nincs halandó szemnek égibb ~Mint bájképed, oh
3395 Idegen| Elmerûle nézetébe’ lelkem ~Szempilláin béke nyúgodott volt, ~Ajka
3396 Idegen| hogy ~Nem merém fölverni szenderébõl.~ Két narancsot és két
3397 Ifjuk | hullanak, és velök, ~ Szendergõ poraimra~ Édes béke
3398 Idegen| mozdúlnak csókra vagy beszédre ~Szenderûlet-zárta édes ajkid.~E karoknak elvarázsló
3399 Haza | Szóban tettben a magyar szent-~Íge-hirdetõt!~Nyolcszáz
3400 Idegen| SZENT-ILONA SZIGETÉN. ~(Immermann).~
3401 Haza | szeretteink, e~ Drága honnak szentei, ~Kik a közjóért buzognak, ~
3402 Haza | HAZA. ÉLET. EMLÉKEZÉS.~Szenteld, oh magyar, hazádnak ~Kebled
3403 Haza | szentségtörõt nem tûrnek~ A bornak szentelt falak. ~Láng-lobogva leng
3404 Idegen| Érzéktelen lerombolod ~Szentségedet, ~S kórót nevelsz fölötte?~
3405 Haza | palackba fojtalak! ~Itt szentségtörõt nem tûrnek~ A bornak szentelt
3406 Szerel| Hévvel szerettem ~S ím szenvedek, ~Keblembe’ dúlnak ~Bús
3407 Ballad| utánad, ~Mély, ah mély kínt szenvedék! ~Mennyi éjem volt virasztva ~
3408 Szerel| Tiltja eskü, kárhozat ~Szenvedélyemet. ~Oltsd el, oh hatalmas
3409 Haza | kell;~Erõs legyõzni ésszel szenvedélyt, ~S azon kevés jelesbek
3410 Szerel| éltem s élete ~Gyász és szenvedés!~Ah hogy bírni õt nekem ~
3411 Haza | Aki bízva benned ~Annyit szenvedett. ~Adjad újra vissza ~Elvesztett
3412 Haza | nyerje a jó ~És a vétlen szenvedõ. ~Képtelen, hogy volna Isten ~
3413 Ballad| szétmenének, ~Kímélvén a szenvedõt, ~Egy vagyon csupán, ki
3414 Ifjuk | zöld ifjuságnak ~Égi báju szépei!~Kiknek ott, hol árva sorvad, ~
3415 Haza | Embernek, ki földi pályán ~Szépért és nagyért buzog, ~Hol tenyészend
3416 Ifjuk | Között enyelg velem, ~Az égi szépet, ah ~Sehol sem lelhetem.~
3417 Haza | SZÉPHALOM.~Nem ragyogok mint Pest,
3418 Haza | Szíve jég legyen; ~Lelke szépre tompa,~Nagyra képtelen. ~
3419 Haza | Mely fogva tartsa,~Hogy a szeráf ölébõl~Bár sírhalmok sötétein
3420 Szerb | SZERB DALOK.~(Talvj és Gerhard). ~~
3421 Szerel| hervatag, ~Mert beteg szegény, ~Szerelemben elveszett ~Bús bojtárlegény. ~
3422 Ifjuk | elhúnyt kor felett, ~Mint a szerelm estvelgõ csillaga.~Én ott
3423 Haza | Ragyog nekem.~S te, oh szerelmeim ~Láng-ideálja, ~Feltûnsz
3424 Ballad| visszahoztam ~Néked hû szerelmemet. -~ «Ég, nagy ég! te
3425 Idegen| teremte, ~Monda néki: légy szerelmes! ~De midõn téged teremte, ~
3426 Szerb | szép leányka, ~Légy az én szerelmesem.» ~Balgaság beszéded, ifju, ~
3427 Szerb | tudták meg; ~Jött a más s szerelmök közbeszéd lön, ~Közbeszéd
3428 Szerel| leszáll az esti fény. ~Hõ szerelmünk édenébe ~Jõj a csendes völgy
3429 Szerb | Halni fog, ha kedvezend szerencsém.»~ Fegyverét azonnal ráirányzá, ~
3430 Haza | S hol tûnsz fel, oh te ~Szerencsepart?~~
3431 Haza | Adand e nagy munkában is szerencsét,~S bevégzended, mit mások
3432 Szerb | VIII. SZERENCSÉTLEN LÖVÉS.~ Serral s Ostrovic
3433 Szerb | Istenemre! nõi hang volt! ~Mely szerencsétlenség, mely nehéz sors! ~Szégyenére
3434 Szerb | Hozzám lépve idvezelt szerényen: ~«Bátyám, úgymond, itt
3435 Szerel| Kit lelkem óhajt, ~Lelkem szeret.~Keblembe’ dúl, forr ~Vágy,
3436 Szerel| domb sírja, egykor ~Engem szeretett.~Kis patak ne zúgj a ~Sziklán
3437 Szerel| szép legény: ~Holtomig szeretlek én.~~
3438 Ballad| életen túl ~Gyûlölõk és szeretõk,~Ha egy hant fedezte is
3439 Idegen| VESZTESÉG. ~(Goethe).~Egy szeretõm volt, s ah drágább mint
3440 Idegen| a parancsot, ~És te nem szeretsz, leányka? ~~
3441 Szerel| fölébred, ~S ismét birod szerettedet; ~Nekem nem adja vissza
3442 Haza | vagytok, oh ti vagytok ~Szeretteim!~Meglel tekintetem~A messzeség
3443 Haza | szomjazó kaján. ~Éljenek szeretteink, e~ Drága honnak szentei, ~
3444 Ifjuk | te kedves, ~E lángszivtõl szeretve mint valál; ~S ha sírban
3445 Haza | Nyertem zsákmányt, és szereztem ~Fényes gyõzödelmeket,~Ám
3446 Ifjuk | Mely vidékbe térjek én? ~Szerte bolygok andalogva ~Rét,
3447 Szerel| Istenálmak, lángszerelmek~Szertedúlva, és kihalva -~Változatlan
3448 Szerel| kincse, bútora ~Összetépve, szertehányva, ~S benn s körûle és felette ~
3449 Haza | A lelkek mély aggodalma ~Szertelen viharra vár? ~Végitélet
3450 Ballad| Kõ kövön alig maradt; ~Szerteszórvák omladéki~Vad bokrok s cserjék
3451 Haza | villám ~ Egybe csapva szétenyész, ~Csókba lelkünk összecsattan ~
3452 Ballad| Elszörnyedve e szavakra~Szétfut a vendégsereg, ~Káldi s
3453 Haza | Véráldozatjai, ~Az õsz idõk szele: ~Szétlengeté ~Szent sírotok porát, ~De
3454 Idegen| Emészte egykor el?~VÁNDOR. ~Szétlobbana. ~Rég elfeledtük. Most felõle
3455 Ballad| Pamlagára pihene. ~Környezõi szétmenének, ~Kímélvén a szenvedõt, ~
3456 Ifjuk | S ködpáraként az éjbe’ szétoszolt.~A cyprusok közõl lassú
3457 Haza | reményid árbocát ~Sors viszálya széttöré ~Nézz a csillagok köré: ~
3458 Idegen| SZENT-ILONA SZIGETÉN. ~(Immermann).~SZELLEM. ~
3459 Szerel| tetõn. ~Most órákig állok e ~Sziklabérc felett, ~Hol szememnek nyitva
3460 Idegen| HÖLGY. ~Oldalvást erre le~A sziklaér buzog, ~Melybõl iszom.~VÁNDOR. ~
3461 Idegen| kisded gyermekedre. ~Engedd e sziklafalnál~A szilfa árnyiban ~Málháimat
3462 Idegen| alkotó~Szellem!~Jelképed e sziklára nyomtad. ~HÖLGY. ~Tovább
3463 Szerel| bérci patak, lerohannék sziklatetõkrõl,~ S eltûnném a nagy tengerek
3464 Haza | S lelkedbõl belé egy ~Szikrát el ne ejts: ~Alkoss a világnak ~
3465 Ballad| összekap.~ A lovag harcol szilárdan, ~Ámde társa már remeg,~
3466 Idegen| Engedd e sziklafalnál~A szilfa árnyiban ~Málháimat levetve ~
3467 Haza | az égi kegy ~Szivárványod szinében ~Mosolyg szelíden; ~Vagy
3468 Szerel| angyalok.~Szivem dobog a kék szinért: ~Egy pár szem fejtse meg:
3469 Haza | daróc bár, ~S szembántó színzavar, ~Becses, mikor hazáért ~
3470 Szerel| gyermeket ~Lebke csolnakommal ~Szirt közé vetett.~ Elsülyedt
3471 Idegen| ifju hölgy! ~HÖLGY. ~Itt a szirt-úton fölfelé ~Eredj elõre. Cserje
3472 Ifjuk | Ott a kék messzeségbe,~Hol szirthegyek nyúlnak fel égbe, ~S felhõtlen
3473 Ballad| láthatárra.~Magasra nyúlt szirtnek fokán ~Sötétlik Sólyomvára;~
3474 ALant | a merre kéklenek ~Kárpát szirtormai, ~A merre omlanak~Dunának
3475 Ballad| Egy sötét erdõn bolyong,~Szirtre áll, néz, merre honja, ~
3476 Ifjuk | mezõkön, ~Zord pusztákon, szirttetõkön,~A nyugot szép tájihoz, ~
3477 Szerel| Szánlak, hogy nem értheted ~E sziv égi érzetét.~~
3478 Ifjuk | lelkökön édeni béke virúl. ~ A sziv-élvet feltalálni ~Mely vidékbe
3479 Szerel| a csendes völgy ölébe, ~Szív-epedve várlak én ~Fáim biztos enyhhelyébe. ~
3480 Haza | fölötted,~S az égi kegy ~Szivárványod szinében ~Mosolyg szelíden; ~
3481 Haza | nem ismer oly anya ~Mély szívbánatot, ~Aki még nem sírata ~Megholt
3482 Szerel| Álomkéjbe ringatód ~Nyájas szívdalom.~Nyílj meg, kis ház ajtaja, ~
3483 Ballad| van, táncosok sürögnek ~Szívderítõ víg zenén, ~Szép Jolánka
3484 Haza | Õk lesznek vezéreid, ~Ha szivedben él a hit.~De kit álbölcselkedés ~
3485 Haza | mintha ~Meg sem értenéd. ~Szívekbõl kihalni ~Hagytad a hitet, ~
3486 Szerel| csontokat.~Mi kedves és szivéltetõ ~Földön teremtve volt ~Számára,
3487 Ifjuk | gyászdalodat, szánakodó barát! ~Szívemnek sebeit tépdeled újra fel; ~
3488 Ballad| nem ég: ~Olyan õ; vélnéd szivének ~Minden dobbanása vég.~
3489 Ballad| Kendi a harc bajnoka,~Aki szívének szerelme, ~Aki élte csillaga.~
3490 Ballad| vitt.»~ Néz a dalnok, és szivére Sújt halálos borzalom, ~
3491 Haza | Becses, mikor hazáért ~Égõ szivet takar.~Oh nemzet, nemzet,
3492 Haza | Egy csillag sem derûl. ~Ki szívet alkotál, ~S belé érzelmeket,~
3493 Ballad| És hajh örökre szívemet ~Szivével elragadta!~ Utána búm,
3494 Haza | Kába én, hogy úgy öleltem ~Szívigézõ álmidat;~Melyet égbe épitettem, ~
3495 Ifjuk | sérei közt aléla, ~Enyhûlten szívja éneked; ~S körûlíhletve
3496 Haza | zord sivatagbeli tájt? ~Szívjóságidból így alkosd, lyányka, világod;~
3497 Haza | meg, mit vihet ki. ~Erõs szívláng alatt,~Az elszántság hatalma, ~
3498 Ifjuk | Kiknek ott, hol árva sorvad, ~Szívök lágy érzetre olvad: ~
3499 Ifjuk | S mézajku fülmilédnek ~Szívolvasztó panasszát. ~Halkkal, miként
3500 Ifjuk | kietlenében.~Mély volt a csend, szívrázó a sötétség ~Halkan rezegtek
3501 Ifjuk | újra élem én, ~Midőn dalod szivrázva zenge ~A hársak csendes
3502 Szerel| kiben meghaltanak ~Vágy és szívremények. ~~
3503 Ballad| álmatlan virasztva ül, ~Szívrepesztõ gyötrelem közt ~Szép Jolánka
3504 Haza | nõk arcán síralom,~Bánat, szívszaggatás. ~Romok között erõtlen agg ~
3505 Szerel| De te, mint a néma sír,~Szívtelen vagy és hideg, ~Képed zordon,
3506 Ifjuk | elmegyen arra~ A fagylalt szivü hitszegett,~És nem tudja,
3507 Ifjuk | elválánk némán zokogva, ~És szívünk mélyen vérezett. ~Viszonlátás,
|