A CSOLNAK.

(Lengyel népdal).

Part mellett egy csolnak áll
S hullámok tolúlnak,
S part mellõl a csolnakot
Mindig távolabb viszik.
Egy nádszál eként kiált a
Távozó csolnak felé:

«Jõj te vissza, csolnakocska!
Nálam csendben nyughatol;
Jõj a part mellé megint,
Nézd az áradat mi nagy!»

    «Bár a partnál csend van is,
S mély az áradat,
Még kicsinyt tovább röpûlök
S vissza hozzád úgy jövök majd.»

    «Ah te nem fogsz visszajõni,
Nem nyugodni nád között,
Messze hajtva elmerûlsz
A zajongó tengerárban.»

    És a csolnak szél s hab-ûzve
Messze ment s vissza nem tért.
Kérdezé a nád a tengert - -
De a tenger nem felel.