Rész
1 I| terjedő feladatai vannak, mintsem, hogy a nemzeti jussoknak
2 I| uniceque szavak kihagyásával, mintsem hogy az önkényt erős lábra
3 I| sujtással gyakorolhatja; pedig mintsem hogy a birónak és főbb hatalomnak
4 I| sokkal mélyebben érzik, mintsem szavakkal kifejezni tudnák»,
5 I| és RR. kebelébe vésve, mintsem hogy irántuk a részvét felébresztése
6 I| az ügyet el nem hagyni, s mintsem a kegyelem útjára vezethető
7 I| az eloszlatást kivánnia, mintsem hogy így a hogy állunk,
8 I| hamarébb eloszlik a diaeta, mintsem ezek elvégeztetnek, törvénytelenül
9 I| el. A szóló követ tehát, mintsem ezt bármi szín alatt behozva
10 I| sokkal hathatósban sürgeti, mintsem hogy kivált azon lelkes
11 I| vala, sokkal kisebbek ezek, mintsem hogy azokat hazánknak bármely
12 I| azon munkák felvételéhez, mintsem hogy tanácsos volna törvénykezésünknek
13 I| sérelem sokkal érzékenyebb, mintsem hogy annak meggátolt orvoslását
14 I| oblivisci, quam tacere». Mintsem ide jussunk, hagyjuk el
15 I| fekszik a nemzet jussa, mintsem hogy azt ily módon kellene
16 I| tekintetében sokkal erősebben áll, mintsem hogy azt az adó summájának
17 I| elhatározásában más tekintet maradni, mintsem az, hogy vajjon az adózó
18 I| sokkal mélyebben érdeklették, mintsem hogy azok ellen haladék
19 I| ingathatlanul úgy határozzon, mintsem oly lépést tegyenek, melynek
20 I| tárgynak megbuktatására, mintsem az ő személyének az országgyűléséről
21 I| követségről inkább visszalépek, mintsem hogy az ügyet újabb megtámadásoknak
22 I| voltaképen és előbb alakultak, mintsem rendszabásaik az illető
23 I| voltaképen előbb alakultak, mintsem azoknak rendszabályait a
24 II| vallásossághoz és annak külformáihoz, mintsem annak lényegéhez. A külformákat
25 II| szorgalmat kíván a mívelése, mintsem hogy azt megbirhatná; természetes
26 II| adunk ki az iparczikkekért, mintsem beveszünk termékeinkért.
|