Rész

 1     I|            pedig rettentő példájára, az emberiség közül keréken törés által,
 2     I|                nincs; de mivel abban az emberiség legszebb jussai határoztatnak
 3     I|               mint igazságot, melyet az emberiség jussainak sértése nélkül
 4     I|                kiket a jótevő végzet az emberiség boldogítására küldött a
 5     I|          felébreszti sokak kebelében az emberiség magasabb érzését, ösztönt
 6     I|                leggyilkosabb ostorai az emberiség közboldogságának, akár egyes
 7     I|     biztosíttattak. Hogy lehet már ezen emberiség, míveltség, erkölcsiség
 8     I|             egyszersmind önérzésöket az emberiség méltóságára emelni és kifejteni
 9     I|                nép, s benne az ember és emberiség, s a miként közelített a
10     I|                 annak boldogsága, és az emberiség jogai biztosítására irányzott
11     I|                és tápláljuk keblében az emberiség szelid méltóságának nemesebb
12     I|         melyeket a mult vízáradáskor az emberiség ügyének tett, legalább szeme
13     I|      esztendejét. Itt az ideje, hogy az emberiség szavára hallgassunk; itt
14     I| használhatatlanokká válnak. Ha a KK. az emberiség érzetéből kiindulva, a capitulatió
15     I|                némelyek méltányosság és emberiség szempontjából ezen kivánatot,
16     I|         szorgalom mezején a nemzetek és emberiség hasznára annyi és oly nagyszerü
17     I|                 vannak, hogy azoktól az emberiség szelidebb érzete méltán
18     I|                vétek volna hazánk és az emberiség ellen.~Meg valának erről
19    II|            igazsága és méltányossága az emberiség törvényszerűségénél fogva