Rész

 1     I|           osztatlan volt irántam, tőlem a nemesség egy része 1843-
 2     I|   kedvetlen érzéssel fordulnak el tőlem barátim; de ki kell ürítnem
 3     I|          szeretetök és barátságok tőlem elvonva nem marad. Csányi
 4     I|        nem fogadtam; halljad most tőlem ezen elhatározásomnak okait
 5     I|          és megbetegedtem. Minden tőlem kitelhető módon igyekeztem
 6     I|         életben távolabb nem vala tőlem nevetés, mint e pillanatban;
 7     I|           egy ideig irnokom volt, tőlem csak féllépésre állva, velem
 8     I|          megvetéssel fordultak el tőlem, ülésen kívül is Csányi,
 9     I|       része tevé, ne vonjátok meg tőlem a barátságot, a szíves szeretetet,
10     I|        vizsga szemekkel keresé, s tőlem megértett elmaradását az
11    II|         tanácskozás modora. Ha én tőlem függ vala, ezt a tárgyat
12    II|           benne szó; azt kérdezte tőlem, minő concessióval hinném
13    II|            Excellentiád~nem fogja tőlem rossz néven venni, ha a
14    II|         contestatiókkal váltak el tőlem. Én a legnagyobb nyiltsággal
15    II| állapotának megszilárdítása körül tőlem kitelhető erővel közreműködni.~
16    II|         irod: az ország reám néz, tőlem vár. Szerencsétlenség az
17    II|        ban czélt értünk, ki fogja tőlem méltányosan követelhetni,