Rész

 1     I|    függetlennek, leginkább szabadnak érzi magát. De csakugyan valóságos
 2     I| míveletlennek a néptömeget, tudja és érzi ezen nép is, mi az, a mi
 3     I|             a mi őt nyomja; tudja és érzi a fájdalmat, a melyet enyhíteni
 4     I|             mely számosabb, és főleg érzi a nyomasztó terhek súlyát.
 5     I|           szóló egyenesen kötelesnek érzi magát ünnepélyesen kijelenteni,
 6     I|        közhasznú alapítvány sajnosan érzi még most is.~Az előleges
 7     I|           kezdeni magát kényszerítve érzi. Biztosításául tehát ezennel
 8     I|           szükségét senki jobban nem érzi mint mi; hiszen minket ezen
 9     I|               Ki ennek szükségét nem érzi, annak igen hasztalanok
10     I|             hogy ezen terhet meg sem érzi, de az ő megyéje nem lévén
11     I|             tartására! Minden nemzet érzi ezen tehernek iszonyu sulyát,
12     I|       következéseit naponkint inkább érzi a haza. Más nemzeteknél
13    II|      közintézeteket; a földmíves nem érzi az új rendszernek rögtön
14    II|          látom, önök közül egyik sem érzi magában az erőt, elmondani
15    II|             holott mindenki tudja és érzi, hogy a monarchia az örvény
16    II|         nekiek eszméim, de egyik sem érzi magát a Császár bizalmában
17    II|  kimondhatónak: «A tanácskozmány nem érzi magát följogosítva a mostan