Rész

 1     I|         hol a szabad adásvevés már régen divatoz, a jobbágytelkek
 2     I|          iskolának fölállítása már régen forró óhajtása lévén nemzetünknek,
 3     I|     emelkedésének tekintetéből már régen közóhajtás tárgya vala hazánkban.
 4     I|          hogy azt nem kivánta. Nem régen történt, midőn arról szavaztunk,
 5     I| függetlenségök ellenére is már oly régen követnek; a só árának meghatározására
 6     I|        értéke bizonyosan kevesebb.~Régen érezte már a nemzet ezen
 7     I|            az ősiség. Más nemzetek régen lerázták már a feudalismusnak
 8     I|      meggyőztek bennünket azon már régen szárnyalt hir valóságáról,
 9     I|       hiedelmemben. Tudod Te, hogy régen remény nélkül állok én véletek
10     I|          kitűrés. De hazánknak már régen aggasztó helyzetében ügyekeznünk
11    II|            minden gondolkozó előtt régen kétségtelenné vált; nem
12    II|        tárgyazza, ő határozza meg. Régen megmondta Martinuzzi: «qui
13    II|         Mikes és Kemény Zsiga, kik régen ott laknak, igen ajánlanak.
14    II|           ki Badenben volt még nem régen) ki nem viszed, hogy 4-5-
15    II|     tanácskozmányban is, mint volt régen, vezérünk. Az egyszerű,
16    II|       horvát megyék, melyektől oly régen elszakasztották a határőrséget,