Rész
1 I| törvényerejű szokást, s tudjuk, hogy az előlülői hatóság
2 I| fenmaradhatna. És ámbár nem tudjuk, mi történik jövendőre a
3 I| mi pedig még csak azt se tudjuk, hogy az mire fordíttatik:
4 I| válasz egymással megegyeznek; tudjuk pedig, hogy a miben ezek
5 I| előszámlálni nem szükséges, mert tudjuk, hogy minden közterhek között,
6 I| ösvényt választani? azt mi nem tudjuk. S én soha el nem ismerem,
7 I| esztendők, s azért nem is tudjuk, mit fognak ily esetben
8 I| körülményeket okosan használni tudjuk. Csak soha el ne felejtsük,
9 I| érdekeit valódilag méltánylani tudjuk s hazánkat szabadnak, erősnek
10 I| nem jelennek. Miért? Nem tudjuk. Kővár vidéke még meg sem
11 I| az ország alkotmánya? Úgy tudjuk, hogy nem változott. A sérelem
12 I| kivánta volna, hogy előbb tudjuk a teher mennyiségét, hogy
13 I| meg is mutatja, hogy jó. Tudjuk mily hamar reá ütik az emberre
14 I| szintúgy tudnák, mint mi tudjuk, hogy alig van ország Európában,
15 I| hiszi, mindnyájan egyformán tudjuk, kebleinkben egyformán érezzük;
16 I| Akarjuk hinni mindezt, mert tudjuk, hogy ezek legelső s legszentebb
17 I| kormánynak valódi érdekét. Tudjuk, hogy a kormánynak alig
18 I| szívnek fájdalmas érzéseit. Tudjuk, hogy kegyetek hideg részvétlenséggel
19 I| iránta. A professor, mint tudjuk, tárnoki születésü volt,
20 I| Az egyik azt mondja: nem tudjuk megmutatni, hogy azon törvény
21 II| hogy most állunk, azt sem tudjuk, a mindennapi költségekre
22 II| juthat, pedig bizony azt sem tudjuk: a ráczok fognak-e felakasztani,
23 II| a szám szerinti többség. Tudjuk, Magyarországban a községek
24 II| még rendezve nincsenek, és tudjuk, hogy a határozatok micsoda
25 II| bizonytalan hirek mellett nem tudjuk, ha ezen jelentésünk eljuthat-e
26 II| dolog magyar oldalát úgy is tudjuk. Egyébiránt az octroyirozási
27 II| módosításait nem ellenezzük.~Tudjuk mi azt, hogy Horvát-, Dalmát-
28 II| utasítjuk el magunktól. Tudjuk mi azt, hogy kölcsönös viszonyainknak
|