Rész

501    II|              tudományok és szépművészetek magyar nyelveni mívelése. És ezen
502    II|        szerkezetek ezen lényeges szavai: «magyar nyelven» (in ungrischer
503    II|                   rendeltetésénél fogva a magyar tudományosság és irodalom
504    II|              kizárnak működése köréből. A Magyar Akadémia, mely közintézet
505    II|           kegyeskednék megengedni, hogy a Magyar Akadémia, elnökei, kik amúgy
506    II|                   főherczeg kifejezvén «a Magyar Akadémia iránti kegyes hajlamát»,
507    II|             szépirodalom mívelése körűl a magyar nyelv használatát bármely
508    II|       tollvonással lehet helyreállítani a magyar alkotmányt és huszonnégy
509    II|                  nem ismertetnek, addig a magyar nemzet és királya közti
510    II|                 vonásáról. Ő nem bizott a magyar nemzet erejében kizárólag
511    II|              Kossuth nézetei közt, a ki a magyar nemzet erejében bízva, egy
512    II|                azt következtették, hogy a magyar dolgok iránt tanácsadásra
513    II|                   úton-módon gondolná ő a magyar ügyeket rendezendőknek.
514    II|            törvények alapján egybehivandó magyar országgyűlés által véli
515    II|                  1859. október 27-dikén a magyar tudományos akadémia Kazinczy
516    II|                   részéről, ki születésre magyar volt, s az ország politikai
517    II|                conventumra támaszkodva, a magyar alkotmánynak visszaállítását,
518    II|                 municipális szerkezetet a magyar alkotmány sarkköve gyanánt
519    II|         integritásának helyreállítását, a magyar nyelvnek mint állami nyelvnek
520    II|               Ugyancsak október havában a magyar lapok a Kazinczy-ünnepély
521    II|                   Széchenyinek a bécsi és magyar politikai körökkel fentartott
522    II|                    AZ OKTÓBERI DIPLOMA.~A magyar conservativ párt tagjai
523    II|              néhányszor jelen voltam ezen magyar fronde barátságos összejövetelein;
524    II|                kezdődött, hogy Rechberg a magyar ügyekről kívánt tájékozódni,
525    II|                   készíteni. Mutatott egy magyar röpiratot, melyet nem régiben
526    II|                 ezekből, hogy a kormány a magyar társadalom bármely rétegének
527    II|                  ön, hogy akadna jóravaló magyar ember, ki a jelenlegi körülmények
528    II|      határozottabban gyűlölik, hogy sem a magyar alkotmányos állapotok visszaállítása
529    II|               valamit, a min az 1848-diki magyar törvények által megteremtett
530    II|                   megértésére, a melyek a magyar történeti jogok eltapodása
531    II|                  mellett hasonló hévvel a magyar kormányzat főnökeivel szemben
532    II|                melyeket ez az alkotmány a magyar viszonyok kielégítő rendezésének
533    II|                 nem hivatalos állásban, a magyar ügyekről meghallgatnak bennünket
534    II|                  a mélységről, a meddig a magyar úgynevezett forradalom elhatott.
535    II|                   mozgásba hoztak, hogy a magyar conservativeket mint Kossuthnak
536    II|                  a dynastiához ragaszkodó magyar ember fejéből és szívéből
537    II|            működésre.~3. Hamis az, hogy a magyar nemzetiség fejlődésének
538    II|                  teremteni; hamis, hogy a magyar viszonyok általában oly
539    II|               kiegyenlítse; hamis, hogy a magyar institutiók életrevalóságukat
540    II|              formában vihető keresztül. A magyar viszonyokat az ausztriaiak
541    II|                   három fő nehézségnek: a magyar, a pénzügyi és a hivatalnoki
542    II|         osztályában el van terjedve.~6. A magyar koronához tartozó országokban
543    II|              kanczellária, az egyesült, a magyar és az erdélyi kanczellária
544    II|               állana.~5. Visszaállítása a magyar, az erdélyi, a horvát alkotmánynak,
545    II|              bánságnak, a Muraköznek és a magyar tengerpartnak Magyarországgal
546    II|     helyeztessenek.~15. A császárnak mint magyar királynak megkoronázása
547    II|      felfüggesztése, mint 21. alatt.~M) A magyar és a többi rendi alkotmányok
548    II|               csak birtam, gondolhatod. A magyar kérdést nem érti és nem
549    II|                  sőt annyira ment, hogy a magyar megyei rendszert mint példányt
550    II|              tartományokra nézve; a dolog magyar oldalát úgy is tudjuk. Egyébiránt
551    II|               Bécsbe.~17. Hübnernek, ki a magyar közjogi állapotokról informáltatni
552    II|       birodalomnak most szüksége van, nem magyar kezeken keresztül és nem
553    II|                   azonban mint becsületes magyar ember, attól nem igen fogsz
554    II|                   nézetet tartalmaz.~7. A magyar miniszterium névkönyvét
555    II|        provocálnak.~14. Wildner könyvét a magyar alkotmányról csak azért
556    II|                 tudósítást közölt, mely a magyar conservativek törekvéseiről
557    II|                   némely bécsi lapokban a magyar dolgokról, az általuk úgynevezett «
558    II|                emlegetése ez okból, midőn magyar ügyekről van szó, oly dolog,
559    II|                mondhatjuk, hogy azon négy magyar úr, kiknek nevét az érintett
560    II|                nem volt; s ha az említett magyar urak egy vagy más alkalommal
561    II|             akarta, hogy ezer tekintélyes magyar ember írja alá és így tétessék
562    II|             nyelvű nemzetiség él, de csak magyar szívek dobognak, s ezek
563    II|              elhatározott reformok, úgy a magyar alkotmánynak 1848-ban a
564    II|                   alkotmánynak 1848-ban a magyar törvényhozó hatalom által
565    II|             események halomra döntötték a magyar alkotmányt és a benne gyökerező
566    II|               jogokat; hogy különben is a magyar alkotmányos intézmények
567    II|              teljes ellentmondásban áll a magyar jogtudattal. Mert a midőn
568    II|                nem valának, a mint hogy a magyar alkotmány jogi léte az 1849.
569    II|                  mely épen a szóban forgó magyar intézmények fennállásának
570    II|            törvényes örökösödési rendje a magyar alkotmány egyik alkotó része.
571    II|                  egy úton járónak, mely a magyar alkotmány visszaállítására
572    II|                   tapasztalatai szerint a magyar alkotmányban gyökerező s
573    II|                alkotmányban gyökerező s a magyar jogtudat értelmében folyton
574    II|                elégítettek, a mint hogy a magyar nemzet gondolkodásmódja
575    II|           kárpótlás sem nyujtható, mert a magyar alkotmányt a nemzet történelmi
576    II|                   az igazság érdekében, a magyar állapotok forgalomba hozott
577    II|            rendszabályokkal, elrendelte a magyar udvari kanczellária visszaállítását. (
578    II|                  e) Ugyanazon a napon egy magyar királyi udvari kanczellár,
579    II|            minisztertanács elnökéhez és a magyar udvari kanczellárhoz, a
580    II|            rendszabályokkal, elrendelte a magyar királyságban a vármegyék
581    II|                   az államcsíny előtt egy magyar királyi helytartó kinevezése.~
582    II|              minisztertanács elnökéhez, a magyar udv. kanczellárhoz és az
583    II|                   Velencze, Dalmátia és a magyar koronához tartozó országok
584    II|                  a mely kimondaná, hogy a magyar közjognak amaz alapelve,
585    II|                alapelve, a mely szerint a magyar korona országait hazai születésüek
586    II|                   8. Legfelsőbb kézirat a magyar helytartóhoz, udvari kanczellárhoz
587    II|                   A bizottság munkálata a magyar udvari kanczelláriához sietve
588    II|          tárgygyal elkészült, javaslatait magyar kir. udvari kanczellárunk
589    II|                 felsége elrendeli, hogy a magyar udvari kanczelláriánál,
590    II|                   kerületi hatóságoknál a magyar nyelv ezen hatóságok kebelében
591    II|            szabadságában áll beadványát a magyar királyságban dívó nyelvek
592    II|     nyilváníttatik, az elintézés a félnek magyar nyelven adandó ki. A szabad
593    II|                 említett többi hatósággal magyar nyelven történjék. Úgy a
594    II|                oktatási nyelvre nézve, és magyar udvari kanczellárunk útján
595    II|                 Az országos congregatio a magyar országgyűlés előtt négy
596    II|            Magyarország helytartójához, a magyar udvari kanczellárhoz és
597    II|          felségének legfelsőbb szándéka a magyar országgyűlést deczember
598    II|            Magyarország helytartójához, a magyar udvari kanczellárhoz, az
599    II|                   vonatkozó javaslatait a magyar udvari kanczellária útján
600    II|             fogadni és a primás beszédére magyar beszéddel válaszolni.~~Caesareo-regium
601    II|         országgyűlései által, még pedig a magyar koronához tartozó királyságokban
602    II|                   Általunk visszaállított magyar alkotmánynak, többi királyságainkban
603    II|      hagyományszerű királyi koronázások a magyar királyságban és Csehországban,
604    II|           delegálnak.~III. Ehhez képest a magyar koronához tartozó országok
605    II|                 útján történhetik.~III. A magyar államjognak azon elve, hogy
606    II|          Magyarország helytartójához és a magyar udvari kanczellárhoz intézendő
607    II|           törvényes szokások értelmében a magyar királyságban, valamint a
608    II|                   a belső közigazgatást a magyar koronához tartozó országok
609    II|            muraközi kérdésnek eldöntése a magyar országgyűlés és a horvát-szlavon
610    II|                   a belső közigazgatást a magyar koronához tartozó országokban
611    II|            vesztett tisztviselők névsorát magyar kir. helytartónk elé terjeszti,
612    II|         beavatkozás megakadályozásáért. A magyar nyelv elhatározásunk értelmében
613    II|              minisztertanács elnökéhez, a magyar és  az egyesült udvari kanczellária
614    II|               Magyarország helytartója, a magyar királyság primása, császári
615    II|                főhadparancsnokság főnöke, magyar udvari kanczellárom, udvari
616    II|               udvari kanczellária elnöke, magyar királyságom országbirája,
617    II|                  kabinetem rendes tagjai: magyar királyságom helytartója,
618    II|    pénzügyminiszterem, a hadügyminiszter, magyar udvari kanczellárom, udvari
619    II|            összehívjam.~XI. Tekintettel a magyar királyságomban fönnállott
620    II|                   királyság különös ügyei magyar tanácsadók tanácsával tárgyaltassanak
621    II|                   el, s megfontolva, hogy magyar királyságom helytartójának,
622    II|              elrendelem, hogy a speciális magyar ügyekre nézve szűkebb tanácsomat
623    II|             javaslataikat vagy nézeteiket magyar udvari kanczellárom útján
624    II|                 elé jussanak, a ki azokat magyar udvari kanczellárom útján
625    II|           emlékiratban előadta nézeteit a magyar ügyekről és a monarchia
626    II|                dikén estve összegyűltek a magyar urak Barkóczy János gr.
627    II|                köszönik keletkezésüket. A magyar urak csodálkozása nagy volt.
628    II|                semmikép sem akarván a nem magyar országgyűléseknek megadni
629    II|              kivántak kibocsátani. Hogy a magyar országgyűlésnek nagyobb
630    II|         megfeszítették, hogy a fordulat a magyar fölfogásnak még kevésbbé
631    II|             ügyekre nézve, a melyek a nem magyar országokat illetőleg régtől
632    II|                 is a birodalmi tanács nem magyar tagjai által való közös
633    II|                  aláírt kinevezésekkel. A magyar urak nagy meglepetéssel
634    II|                 és azok által, és pedig a magyar koronához tartozandó országokban
635    II|           intézendők el.~Miután azonban a magyar koronához tartozó országok
636    II|             Rechberg miniszterelnökhöz, a magyar ~és erdélyi királyi udvari
637    II|   megszüntetendőknek találtam; - egyúttal magyar királyi udvari kanczelláriámat
638    II|          államminiszteri czímet viselend.~Magyar királyi kanczellárom a minisztertanácsnak
639    II|              álláspontját képviselendi.~A magyar igazságügynek képviselete
640    II|                teendő javaslatok alapján, magyar udvari kanczellárom által
641    II|              kézirat, a melylyel Vay báró magyar kanczellárnak neveztetik
642    II|              Kedves báró Vay!~Önt ezennel magyar udvari kanczellárommá nevezem.~
643    II|                    Legfelsőbb kézirat Vay magyar udvari kanczellárhoz, ~a
644    II|                  udvari kanczellárhoz, ~a magyar országgyűlés összehivása
645    II|                megpecsételni.~Jövendőre a magyar államjognak azon ősrégi
646    II|             terjesztendi. Ezen bizottmány magyar királyi udvari kanczelláriám
647    II|                  k.~~Legfelsőbb kézirat a magyar udvari kanczellárhoz, ~a
648    II|                 törvényczikk értelmében a magyar ügyeknek miniszteriumomban
649    II|                  kineveztetni, a tárnok a magyar királyi helytartótanács
650    II|                beligazgatását illetőleg a magyar királyi helytartótanács,
651    II|           közbejöttével, mindenek előtt a magyar igazságszolgáltatásnak szervezése
652    II|     tanácskozandván, ebbeli javaslataikat magyar királyi kanczelláriám útján
653    II|                  k.~~Legfelsőbb kézirat a magyar udvari kanczellárhoz, ~a
654    II|                  elhatározásaim folytán a magyar nyelvet minden közigazgatási
655    II|         testületnek meghallgatása után, a magyar királyi helytartótanács
656    II|                 és ennekutána javallatait magyar királyi kanczelláriám utján
657    II|                  k.~~Legfelsőbb kézirat a magyar udvari kanczellárhoz, átmeneti
658    II|                 minden törvényhatóságait, magyar k. helytartótanácsom útján
659    II|         horvát-tótországi képviselet és a magyar országgyűlés tanácskozása
660    II|               Erdély Nagyfejedelemségem a magyar közjogi állapothoz hasonló
661    II|                 eszközölni.~2. Míg majd a magyar törvényhozás a megyei szervezet
662    II|                    ez iránti véleményét a magyar k. helytartótanács elé felterjesztheti,
663    II|                   alatt elkészítendi, s a magyar királyi helytartótanács
664    II|                 országbirói választmány a magyar törvénykezés szervezetére
665    II|                  a főispány jelentésére a magyar udv. kanczelláriához, intézkedés
666    II|                 alispány küld jelentést a magyar kir. helytartótanácshoz,
667    II|                    ha valaki ott, a hol a magyar nemzetiség van támadásnak
668    II|              Teleki Párisban gondoskodott magyar érdekben irt czikkek kibocsátásáról;
669    II|             messze vannak is attól, mit a magyar nemzet törvényes joga érzetében
670    II|             MEGSÉRTETTE-E AZ 1848-DIK ÉVI MAGYAR ~MINISZTERIUM AZ 1848-DIKI
671    II|           megsértésébe ne ütköznék, úgy a magyar, mint a német miniszterium
672    II|                  alatt. Igenis, a felelős magyar miniszterium maga is nem
673    II|               volna a népek legfőbb Ura a magyar népre; azt hiszed, hogy
674    II|                  nélkül hozattak, mégis a magyar nemzet képviselői által
675    II|           megsértésébe ne ütköznék, úgy a magyar, mint a német miniszterium
676    II|                  alatt. Igenis, a felelős magyar miniszterium maga is nem
677    II|                   az 1848-dik évi felelős magyar miniszteriumnak, első alakulásától
678    II|                 törvényeket nem a felelős magyar miniszterium rontotta meg.
679    II|       közreműködni.~Midőn tehát a főmélt. magyar udv. kanczelláriával történt
680    II|                szolgája ~Deák Ferencz.~~A magyar kormányférfiak az esztergomi
681    II|          összehívását elrendelnie.~Hogy a magyar kormányférfiak is helyeselték
682    II|            vajdaság és a termesi bánság a magyar királyságba visszakebleztessenek.~ ~
683    II|         meggyőződve, hogy Zalának 200,000 magyar lakósa óhajtja ugyan Muraköz
684    II|          következő levélben értesítette a magyar kanczellárt Deák Ferencz
685    II|                  hogy már megvan a 48., a magyar független miniszterium.»~~
686    II|      visszakapcsolásáról és arról: hogy a magyar országgyűlésének a szerbek
687    II|               Harmadik nehéz kérdés a nem magyar nemzetiségek, melyek teljesíthetetlen
688    II|                   hozna létre, melyben, a magyar faj az ország közepén természetes
689    II|                    mely szóba hozatott. A magyar nemzet alkotmányos intézményeinek
690    II|       intézményeit újra életbe lépteti. A magyar nemzet tehát az ország alaptörvényeinek
691    II|                  uralmának megszüntével a magyar alkotmány ismét visszaállíttatott,
692    II|                itéltek a biróságok a régi magyar törvény szerint; s midőn
693    II|                  és biróságokat kellett a magyar törvény szerint megalakítani,
694    II|                 az absolut uralom alatt a magyar törvényektől eltérő alapon
695    II|               gyakorlatban is megszünt. A magyar törvények helyett az osztrák
696    II|            alkalmazni, nem lehetne most a magyar törvény alatt érvénytelennek
697    II|                   akár lényegben eltérő a magyar törvénytől.~Mikép fogjuk
698    II|              czélt akar érni. Vagy a régi magyar törvényeket kell teljesen
699    II|               nevezi, octroyrozni.~A régi magyar magánjogi törvényeket teljesen,
700    II|             tettleg behozható örökösödési magyar törvényünk nincsen.~Régi
701    II|              váltak. Ezen hézag nem lőn a magyar törvényhozás által pótolva,
702    II|             közbejött szomorú események a magyar törvényhozást ebben meggátolták.~
703    II|                  tehát a régi örökösödési magyar törvényt akarnók visszaállítani,
704    II|                 határozottan, hogy a régi magyar törvényeket egész terjedelmükben
705    II|               nézve kivétel nélkül a régi magyar törvényeket állítja vissza,
706    II|        folyamatban levő pereket is a régi magyar törvény szerint rendeli
707    II|                följebbviteli biróságot is magyar törvényes itélőszékek gyakorolják.
708    II|              fölfogásában találom. Minden magyar egyetért abban, hogy egyedül
709    II|                   ennek foganatosításáról magyar királyi helytartótanácsunknak
710    II|                 soha meg nem semmisíthető magyar alkotmánynak visszaállítása
711    II|             reményben tevénk vala, hogy a magyar alkotmánynak visszaállítása
712    II|                   van föliratunk ereje. A magyar nemzet, ha nem is megyünk
713    II|                       LEHETSÉGES-E A RÉGI MAGYAR POLGÁRI ÉS BÜNTETŐ ~TÖRVÉNYEKET
714    II|             következő kéziratot intézte a magyar kanczellárhoz:~~Kedves báró
715    II|           közbejöttével, mindenek előtt a magyar igazságszolgáltatásnak szervezése
716    II|     tanácskozandván, ebbeli javaslataikat magyar kir. kanczelláriám útján
717    II|              ugyan egyetért abban, hogy a magyar törvények ismét hatályba
718    II|               csak az: mennyiben lehető a magyar jog visszaállítása? s a
719    II|                  József császár korában a magyar anyagi jog csakugyan változást
720    II|               hogy vissza kell állítani a magyar törvényt teljesen, minden
721    II|                    hogy visszaállítsunk a magyar törvényből mindent, mit
722    II|    visszaállítható-e változtatás nélkül a magyar törvény minden részében,
723    II|             kényszerűséget látjuk, hogy a magyar törvények némely részét
724    II|       visszaállítani.~Azon t. urak, kik a magyar törvényt minden változtatás
725    II|                  nélkül állítjuk vissza a magyar törvényt, a zálogokat a
726    II|               kellene. Ha itt behozatik a magyar törvény, oly zavarok fognak
727    II|                dolgok is vannak, melyek a magyar törvények általános, minden
728    II|                  változtatásokat tenni. A magyar büntető jogot szintén nem
729    II|                    A másik hiánypótlása a magyar törvénynek az irtványföldek
730    II|               annak megmutatására, hogy a magyar törvényt változtatás nélkül
731    II|                 kivánják visszaállítani a magyar törvényt, hogy octroyrozás
732    II|             Hiszi-e az értekezlet, hogy a magyar törvényt minden változtatás
733    II|                megmondtam röviden, hogy a magyar gyakorlattal sem tartok,
734    II|                 hogy lehet-e az 1848-diki magyar polgári és büntető törvényeket
735    II|                  az alaki, mind az anyagi magyar törvények azonnal állíttassanak
736    II|                melyeknek tárgyára nézve a magyar törvény elvét az osztrák
737    II|                  változtatta meg, azonnal magyar törvény szerint itéltessenek;
738    II|                   tétetett föl, lehet-e a magyar törvényt minden változtatás
739    II|                nem tartja lehetségesnek a magyar törvény visszaállítását,
740    II|         tanácskozmány behozhatónak a régi magyar törvényeket, vagy más módosítással?~
741    II|                  az iránt, hogy az összes magyar anyagi és alaki törvények
742    II|                  így tüzte ki: elérhető-e magyar törvény visszaállítása egyedül
743    II|                  a mostani törvénykezés a magyar törvényes alapra.~~DEÁK
744    II|             szólók közül többen egyedül a magyar büntetőjogi gyakorlatra
745    II|                   miért nem akarom a régi magyar büntető gyakorlatot behozni.
746    II|                megtartatni, t. i. mivel a magyar büntető törvényben határozatlan
747    II|             éltünk azon kornak emberei, a magyar törvénynek ezen szerencsétlen
748    II|                  kimondotta, hogy a mit a magyar törvényből meg lehet tartani,
749    II|                 hogy visszaállítja a régi magyar büntetőjogi gyakorlatot
750    II|          szükséges módosításokkal, mert a magyar gyakorlat mellett egyúttal
751    II|                  javaslottuk volna a régi magyar törvénynek visszaállítását.
752    II|                Midőn ennek befejeztével a magyar belügyminiszternek 1848-
753    II|                mit visszaállítani lehet a magyar törvényekből a magánjogok
754    II|        törvényhozás nem készített, mert a magyar törvényhozás 1843-ban akart
755    II|            magáévá tette.~A választmány a magyar csődtörvény 86. §-át, melynek
756    II|                 nézetét fejezte ki, «ha a magyar csődtörvény értelmében ki
757    II|            instructus csak ingóság, mit a magyar törvények is állítanak;
758    II|                  mondjuk vélekedésünket a magyar törvény mellett. (Közhelyeslés.)~
759    II| VISSZAÁLLÍTHATÓK-E AZ ÖSSZES ÖRÖKÖSÖDÉSI ~MAGYAR TÖRVÉNYEK, S HA NEM, MI
760    II|              ügyvéd indítványozta, hogy a magyar öröklési törvények in integrum
761    II|                bel- és külkellékei stb. a magyar törvényeket akarta visszaállítani,
762    II|                 osztr. polg. törvény és a magyar törvények érvényességének
763    II|                   kérdések tekintetében a magyar törvények intézkedései a
764    II|                képest különbözők lévén, a magyar törvények ily általános
765    II|                 álló kérdésekkel együtt a magyar törvények szellemében, de
766    II|              bocsátván a kérdést, hogy «a magyar örökösödési törvények in
767    II|              mellett nyilatkoztak, hogy a magyar örökösödési törvények in
768    II|              pedig örökösödési ügyekben a magyar törvényeknek in integrum
769    II|             kérdést tűzte ki: «Minthogy a magyar örökösödési törvényeknek
770    II|             idézte elő. 2. Mert a meglevő magyar alaptörvények megváltoztatására
771    II|    törvényhatóságok: vissza van állítva a magyar alkotmány, vissza vannak
772    II|               vissza kell állítani a régi magyar törvényeket; mondották erre
773    II|                javaslatkép lettek volna a magyar országgyűlés elé terjesztve,
774    II|                 van annyiban, hogy a régi magyar törvényeket in integrum
775    II|                   így változtatást tesz a magyar törvényen; de változtatást
776    II|                  után vehetik birtokba; a magyar törvény szerint pedig a
777    II|               öröklött vagyonok, melyek a magyar törvények szerint nem lettek
778    II|     törvényhatóságok nyugodni abban, ha a magyar birák kezébe kerül az igazságkiszolgáltatás,
779    II|                  a főszabályul tekintendő magyar öröklési renddel.»~~DEÁK
780    II|                meg van bízva, hogy a régi magyar gyakorlatot változtassa;
781    II|                   azon indítványa, hogy a magyar örökösödési törvények in
782    II|               igazságosnak; s e részben a magyar törvény, mely azt mondja,
783    II|        helytelennek tartom, s e részben a magyar törvényt kivánom megtartani.
784    II|                   a melynek elfogadásával magyar törvények hozatnak vissza,
785    II|                   föladatul van kitűzve a magyar törvények visszaállítása,
786    II|           októberi diploma tért nyitott a magyar alkotmányosság isméti életbe
787    II|          autonomiának egyik alkatrésze, a magyar biróságok is haladék nélkül
788    II|             visszaállíttassanak, s a régi magyar törvény ismét életbe lépjen.~
789    II|           rendelkezni.~Ámbár tehát minden magyar teljes joggal azt kívánta,
790    II|                   azon törekvését, hogy a magyar nemzet a törvény előtti
791    II|            tartassanak-e meg, vagy a régi magyar törvények állíttassanak
792    II|                  hiszem ő felségénél is a magyar törvények visszaállítása
793    II|                azt kérdezték: hogy a régi magyar törvényeket mennyiben és
794    II|                 tárgyra vonatkozó része a magyar törvényeknek visszaállítható-e
795    II|                   előtt, alapeszme a régi magyar törvények visszaállítása;
796    II|          véleményével ellenkezőleg a régi magyar törvénynek egyes rendeletét
797    II|            megemlíttetett, hogy ha a régi magyar törvények az 1848-dik évtől
798    II|           közbejött események miatt nem a magyar miniszterium, hanem a törvénytelen
799    II|               Boldizsár előterjesztette a magyar örökösödési rendszer behozatalára
800    II|                   megalapított számban: A magyar királyság számára 85. A
801    II|           törvényhozási tárgyak, melyek a magyar korona kivételével minden
802    II|                  hatáskörébe tartoznak, a magyar korona országaiból való
803    II|        foglaltatni.~~Legfelsőbb kézirat a magyar kanczellárhoz.~Kedves b.
804    II|             javaslatait, melyek szerint a magyar országgyűlés föl leszen
805    II|               birodalmi tanácsba küldendő magyar követek kiküldésének módja
806    II|                   reserváltatnak; felelős magyar kormány így nem is képzelhető.
807    II|                libertatum következtében a magyar királynak, mint horvát királynak,
808    II|                   állott, együtt birták a magyar alkotmányt, együtt oltalmazták
809    II|             öröködött, szerződött, mint a magyar; és e törvények Horvátország
810    II|            egyenes befolyásával ugyan, de magyar országgyűlésen, vagyis közösen
811    II|             közigazgatási tárgyat, mely a magyar törvényhozás által határoztatott
812    II|                 voltak letenni, egyenesen magyar országgyűlésen lőn megállapítva.
813    II|         esztendővel későbben, 1715-ben, a magyar országgyűlésen törvény alkottatott,
814    II|              század első fele folytában a magyar államjoggal csaknem egy
815    II|                 voltak azon cselekvései a magyar nemzetnek, mik által ily
816    II|                  de később államjogaink a magyar államjoggal egy testbe olvadtak
817    II|             lényeges attributumától nem a magyar erőszak fosztotta meg, hanem
818    II|                   előterjesztést tettek a magyar országgyűlésen, melyben
819    II|              Horvátországnak adója mindig magyar országgyűlésen tárgyaltassék
820    II|                 közigazgatása mindenkor a magyar kir. helytartó tanács alatt
821    II|             törvényhozási nyelv egyedül a magyar, és így, a ki magyarul nem
822    II|                   ezentul kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt
823    II|                   hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének,
824    II|            küldőink mindazonáltal, hogy a magyar nemzet iránti hajlandóságukat
825    II|      országgyűlésnek Horvátország előtt a magyar nyelv által elzárni az országgyűlés
826    II|               külön küldöttek követeket a magyar országgyűléshez; de az szándékában
827    II|           képviseletéről is; igyekezett a magyar miniszterium szabaddá tenni
828    II|                  határőrvidéket, és nem a magyar miniszterium volt oka, hogy
829    II|                nézve, hogy Horvátország a magyar országgyűlésre nem törvényhatóságilag,
830    II|             országgyűlés befejeztetett, a magyar miniszterium egész bizalommal
831    II|           csillapítja az izgatottságot, s magyar és horvát, gyűlölség nélkül,
832    II|                 Horvátország államjogai a magyar államjoggal csaknem egy
833    II|        ellenszegülésök daczára olvadtak a magyar államjoggal csaknem egy
834    II|                   segítségével legyőzte a magyar forradalom seregeit. A háború
835    II|    szövetségesének seregeivel győzte le a magyar sereget, nem pedig Horvátországnak,
836    II|                  vármegyét határozottan a magyar megyék közé sorolja; és
837    II|                 külön voltak képviselve a magyar országgyűlésen, nem úgy
838    II|              Horvátország bűnt követ el a magyar nemzet ellen, midőn azon
839    II|             igyekszünk lealacsonyítani.~A magyar nemzet 1848-ban a népre
840    II|             helyzetök volna, mint minőt a magyar törvény adott az itteni
841    II|                   semmi különbség nincs a magyar és nem magyar közt. A törvényhatósági
842    II|           különbség nincs a magyar és nem magyar közt. A törvényhatósági
843    II|                  ez így Horvátországban a magyar nemzet irányában? miért
844    II|                 leendene, hanem kizárólag magyar (magyarisch).~Pedig jól
845    II|                    Dalmát- és Tótország a magyar koronához tartoztak ugyan,
846    II|                   tiszteletben tartott. A magyar törvény, midőn ezen országokat
847    II|              elhatározását azért akarná a magyar országgyűléstől elvonni,
848    II|            adhassa; ha azért nem akarja a magyar felelős miniszteriumot,
849    II|                    a törvényhozás jogát a magyar királyon kívül senkivel