1-500 | 501-550
Rész
1 I| rendeltetéséhez juttatok. Vajjon épen én voltam-e erre hivatva? Mondhatnám
2 I| felbátoríthatott az a tény, hogy én voltam, ki 1861-től fogva
3 I| törvény által védve volt-e? Én is tisztelem a hazai constitutiót,
4 I| elfogadására kérem. Nem úgy kérem én ezt, mint kegyelmet vagy
5 I| nem új engedményt kivánok én, hanem azon just, mely a
6 I| súlyositva bitorlottak, kivánom én visszaállíttatni; kivánom
7 I| paraszt is ember; nem tartom én őt rabszolgának, sőt azt
8 I| tisztelem. Szívemből óhajtanám én is hazánkban az egyetértést
9 I| boldogítására küldött a világra. Én ugyan az egyszer felvett
10 I| kénytelenség. Fájdalommal jelentem én ki ezeket t. KK. és RR.!
11 I| változtatva javítsunk. Tisztelem én a vélekedések szabadságának
12 I| nem talál. Nem fejtegetem én, ha vajjon a főrendek eddigi
13 I| közjó vezette lépéseiket, s én ezt mint képviselő most
14 I| proprietásra referáltatik, a mint én úgy hiszem, hogy oda referáltatik,
15 I| természeti jussa. Tudom én, hogy a polgári társaságban
16 I| megfosztathatik, pedig azt vitatjuk, s én is azt vitatom, hogy a magyar
17 I| veszélyeztethetik. De hiszen én csak hazánk lakosiról szólok,
18 I| hosszasan fejtegessük, akkor én is Esztergom vélekedését
19 I| Egyébiránt nem fejtegetem én Lengyelországnak mult századbeli
20 I| KK. és RR. 1834. jan. 14-én tartott országos ülésében
21 I| legközelebbi időknek szokása, s én valóban nem tudok eseteket,
22 I| képviselői, midőn a szeptember 29-én készült üzenetben azt mondották: «
23 I| helyezve.~DEÁK FERENCZ: Én félreértetni senkitől, s
24 I| és RR. 1834. február 1-én tartott kerületi ülésének
25 I| időkiméléssel munkálkodjunk. Én úgy hiszem, mi kötelességünket
26 I| tartozzék.~DEÁK FERENCZ: Én Temes követével egyetértek,
27 I| arról, a mit végeztenek; én csak azt ismételem, hogy
28 I| korlátoltatni vélték.~DEÁK FERENCZ: Én sem az utasítások erejét,
29 I| ellen mindössze. Nem keresem én ezen panaszoknak okát; de
30 I| örömest vennék. De félek én attól is, hogy ez első lépés
31 I| hatalmunkban nem fog állani. Én a birák örökössége ellen
32 I| is megszokja az ember, és én a Máramaros vármegyei érdemes
33 I| legalább kárt semmit sem tehet. Én nem is látom szükségesnek
34 I| átalában kárhoztatja. Sőt én azt hiszem, hogy a fejedelem
35 I| FERENCZ: Hajlandó valék én is a mltgos úrnak egyetértésre,
36 I| ok ne adatnék. De kérdem én az érdemes követet, hát
37 I| elrendelésére halasztani, a mit én is jobbnak tartok, a t.
38 I| igazságtalan törekedés-e? Én részemről kénytelen vagyok
39 I| és RR. 1834. julius 12-én tartott kerületi ülésének
40 I| tekintete. A szabad rendelkezést én is nem csak fentartani,
41 I| érdekébe. De kinek is árt az én indítványom, midőn a multat
42 I| Fájdalmas érzéssel értem én is e jelen kir. válasz tartalmából,
43 I| felvételét, akkor azt hittem én is, hogy a nemzet ezen közvárakozásának
44 I| meg, hol van? azt feleli én ugyan nem látom, de ott
45 I| előhozta, hogy mivel az én multkori előadásom szerint
46 I| jövendő korra hivatkoztanak. Én pedig azt hiszem, hogy ezen
47 I| haza szent ügyét meglopjuk. Én előttem legalább a tiszta
48 I| volt ezen befolyás? azt én nem tudom, mert nyilvános
49 I| egyszer mondotta már azt: én egy hitvány parasztért szomszédommal,
50 I| minden lakosairól szól. Én e törvény jótéteményét minden
51 I| megállapítá a jelen törvényhozás. Én ismételve mondom, hogy ha
52 I| necessitudo teljesedése iránt. Én, megvallom, hajlandó vagyok
53 I| helyett átkot ne hozzon. Én a VIII. cz. mellett szavazok.~
54 I| táplálnak. Midőn ezen érzelemben én magam is részt veszek, egyszersmind
55 I| remény az, tettes RR., melyet én őszintén kifejeztetni, s
56 I| akarom. Nem is gondolhatom én, hogy ezen szó világos használatának
57 I| újabban vége lőn. Nem akarom én ezen eloszlatásnak okait
58 I| orvoslását megtagadja. Már kérdem én, ha ily megtagadó válasz
59 I| midőn eloszlattatott. És így én nem csak azért, mivel Erdélyen
60 I| csakugyan megtámadtatnék, én részemről egy pillanatig
61 I| köznép zsírját. Nem hárítom én a parasztság zsírja szívását
62 I| szabadságunknak. Osztozom én ezen véleményben, de hozzá
63 I| ép értelem nevében kérdek én akárkit, az, hogy a gyűlésen
64 I| Figyelemmel hallgattam én is a mélt. elnök úrnak azon
65 I| hogy ebben az összefüggést én legalább nem érthetem. Ugyanis
66 I| mikép állhat meg együtt, én valóban be nem láthatom. (
67 I| jussait meg nem sértettük. De én bizom nemzetemben, hogy
68 I| mennyire igazságos sérelmünk; én ezt teljes hiedelemmel reménylem,
69 I| homályosaknak nyilatkoztassuk. Én igen világosaknak látom
70 I| már bőven meg van mutatva. Én egész Európa itéletét felhíva,
71 I| bizatott, el nem pazarolhatjuk. Én tehát az elvnek fentartása
72 I| kell divatozni. Nem szólok én itt a felelősségnek azon
73 I| czélja ezen lépésnél? Tudom én azt, hogy ártatlan véráldozatokat
74 I| csakugyan el lenne tévesztve. Én constitutonalis monarchiában
75 I| és RR. 1835. szeptember 1-én tartott kerületi űlésökben
76 I| Ferencz a szeptember 14-én tartott kerületi űlésben
77 I| diaetáról szóló törvényeket. Én kételkedni nem akarok, ámbár
78 I| választani? azt mi nem tudjuk. S én soha el nem ismerem, hogy
79 I| hasznosa többivel nem gondol. Én pedig azt hiszem, hogy ha
80 I| országos ülésbe ne vigyünk. Én legalább ezeket az excerpták
81 I| megfogni mégis csak nehéz. Én nem tudom, melyik kiadását
82 I| kell ismeretségben lenniök. Én a statistikának ezen kiadásáról
83 I| drágakövét haza nem vihetjük, én bizom törvényhatóságink
84 I| föliratra ugyanazon hó 27-én kelt kir. válasz. Ő felsége
85 I| választottjait bizonyosan kötelezi; én legalább ünnepélyesen kinyilatkoztatom,
86 I| megmutatja a következés. Én mindenesetre kinyilatkoztatom,
87 I| benne köszönet. Azonban én ugyan optimista nem vagyok,
88 I| megújíttatni kivánom; egyébiránt én is azt tartom, hogy a nemzet
89 I| azon felszólítással, hogy én olvassam azt előtte; mire
90 I| hangos kiáltása következvén, én kénytelen voltam a reám
91 I| hivatalos jelentésünket. Én három óráig szólottam, hetet,
92 I| utasításom többre is terjed, azaz én országgyűlési újságot is
93 I| replicázunk».~DEÁK FERENCZ: Én a rendnek szoros teljesítője
94 I| ez az, mi engem szomorít. Én magamat Európának ezen állásával
95 I| a végrehajtó hatalom is. Én a fejedelemben két hatalmat
96 I| terjesztetik.~DEÁK FERENCZ: Én ezt a nyolcz hetet elveszettnek
97 I| hogy lehettek ily esetek. Én tehát mindazon munkálatokat,
98 I| hogy ebben erőltetés van. Én pedig azt tartom, hogy ha
99 I| válaszüzenetet illeti, az én előttem mind tartalmára,
100 I| ellenkezőnek vélik. Nem akarok én régi példáknak felhozásával
101 I| kényszerítő eszközök értetnek? De én félek, sőt erősen hiszem,
102 I| már előbb is közleni, s én minden kitelhető figyelemmel
103 I| megbuknak, soha nem szabad. Én tehát a soproni indítványt,
104 I| Ismét kijelentem tehát, hogy én legjobbnak tartom végzésünknél
105 I| között mily forrón óhajtják. Én is óhajtom azt, mert azt
106 I| adózások ára nevekedni fog? Én az ellenkezőt hiszem, sőt
107 I| tartanak sérelmeinkről? Ezt én nem tartom engedménynek,
108 I| módosításhoz nem járulhatok. Én a junctimot elejteni nem
109 I| a soproni és torontáli. Én mindkettőt korán valóknak
110 I| feleljünk a főrendeknek; én azt látom, hogy előbb arról
111 I| ünnepélyes óvásunkat tegyük. Én is tehát, bár szomorú érzettel,
112 I| több követ urak kifejtvén, én csak arra felelek, mit a
113 I| mint tényeket hozni fel.~Én azt mondom, hogy az eljárás
114 I| nullo sub titulo avocentur». Én itt nem csak a biró személyét,
115 I| mondhatja példáúl a curia: «én veszedelmesnek tartom a
116 I| Szeretném látni ezt a törvényt? én egyet sem láttam. Tehát
117 I| tagjaira alkalmazni; de ha én biró volnék s oly ügyben
118 I| ügyét igazságosnak tartani, én azonban mint biró a pörbeli
119 I| ily esetben mi volna az én legitimatióm? Az, hogy ezen
120 I| itéletek törvénytelenek. Én igen furcsának találnám
121 I| feltételekkel játszani nem szabad, s én készebb volnék inkább az
122 I| superinscriptiobeli jussait; de én ezt nem találom, mert hazánkban
123 I| szokásnál kellene megmaradnunk. Én azt látván, hogy a birói
124 I| elrendezéséhez tartozik? Én tehát a somogyi indítványt
125 I| inkább ad biztosítékot. Hanem én azt hiszem, hogy a Debreczen
126 I| sőt adja isten, hogy az én éberségem legyen álom, a
127 I| positiv lépés nem kötelesség, én mint ovakodó ember következetes
128 I| ausztriai határra esik; én ugyan arra is ráállok, hogy
129 I| követének kivánok felelni. Én kezemmel soha zsebem körül
130 I| Feszült figyelemmel olvastam én is azon körleveleket és
131 I| visszaélések valának. Nem akarok én ezen tanítás fölött theologiai
132 I| politikai hibának tartom én azt, hogy a polgári törvényhozások
133 I| magvait szórják el. Meg vagyok én győződve, hogy az említett
134 I| magyarázatától tartózkodjanak. Én tehát feliratra és pedig
135 I| sérelmeink felterjesztetnének. Én e tárgyban kimondtam már
136 I| az egészen más volna, és én azzal egyet nem értenék;
137 I| nyomorult lesz, mint a mostani. Én a statust sok katonával
138 I| érdekeitek miatt, majd azután én elintézem a többit. Ha magunk
139 I| de mappája még nincs. Már én azt gondolom, hogy mappa
140 I| a szabályozás aztán az én gondom. És ki által fogja
141 I| mondja: majd reguláztatom én a ti pénzeteken. Nem a legnagyobb
142 I| mindent, örömest teszek én is, a mi csekély erőmtől
143 I| egészen fel van dúlva. És én kijelentem, hogy midőn polgártársaink
144 I| oppositió pártjára hajlik. És én e hibából az oppositiót
145 I| törvényeket. Nem kivánom én, hogy a kormány tettleg
146 I| veszedelemben? Meglehet, hogy én hibázom, de engem gyermekkoromban
147 I| következésü eszközökhöz nyulni? Én azt tartom, hogy csak akkor
148 I| ennek következéseit; - ámbár én jobbnak tartom nem piszkálni
149 I| nézve ajánlást ne tegyen. Én - úgy mond - mindig a sérelmek
150 I| sem lehetne sérelmeinkről. Én tehát koránsem hiszem, hogy
151 I| ezekkel ő felsége márczius 24-én érkezett kir. leiratának
152 I| egyet rajta. Mosolygok tehát én is és diplomatiai jelentőséget
153 I| pedig ő félsége ápril 25-én kiadott királyi válaszában
154 I| midőn folyó évi márczius 24-én érkezett azon kir. leirat,
155 I| felsége folyó évi ápr. 29-én kiadott kir. végzése által
156 I| De a folyó évi ápr. 29-én kiadott kir. válasz erre
157 I| Zala-Egerszeg, ápril 4-én 1843.~Kedves barátom!~E
158 I| nálunk is ezen szent ügy, s én, mint mondám Neked, a jövő
159 I| hárítsd el a dolgot, mert én megválasztva sem vállalhatnám
160 I| szükséges, megmondhatod: hogy én nem vállalhatom el és nem
161 I| hogy midőn ő április 4-én Egerszegről Halasy Ignácz
162 I| legyen, ő azt csak május 12-én este felé szinte a stájer
163 I| névszerint elszámlálhatom; én pedig csupán tolmácsa voltam
164 I| követségünket el ne vállalja; én, megvallom, azt hittem,
165 I| a házi adó augusztus 31-én fölkiáltással igen nevezetes
166 I| bemenetelt jegyzem meg. 31-én már 6 órakor reggel a nem
167 I| fogják mondani az izgatók: én azt ararom, hogy nemes ember
168 I| szenvedhet, gonosz kábaság. Ha én nem leszek követ, nem lesz
169 I| diadalt arathasson, s így én lemondok. Ezt polgári kötelességemnek
170 I| terem üres buzgó honfiaktól. Én úgy hiszem, hogy a tekintetes
171 I| Ferencz imígy válaszolt: «Én meggyőződésem szerint lépek
172 I| megyében a f. é. ápril 4-én a beligazgatási költségek
173 I| azon tömeg, mely ápril 4-én a beligazgatási költségek
174 I| arról, hogy augusztus 31-én az adó nálunk nagy többséggel
175 I| többséggel keresztűl ment, és én követnek megválasztattam,
176 I| úgy sem leend; ők csak az én személyem ellen forraltak
177 I| azt akarták elérni, hogy én az országgyűlésen jelen
178 I| között, hogy midőn április 4-én Zala rendeinek többsége
179 I| adó kérdése, melyet, ha én nem vagyok, vagy én ellenem
180 I| ha én nem vagyok, vagy én ellenem annyi bosszut, s
181 I| támadtak volna. Az április 4-én tartott gyűlés után elhatározták
182 I| fognak ismét az adó mellett; én kértem őket, kértem Csányi
183 I| megfeszítésére. Elmondám én előttük mindezeket, és ti
184 I| sokkal jobban értenek, mint én. Ezek ellen szólanom nem
185 I| szegülhetek; hiszen azt én is oly buzgón óhajtom. Csak
186 I| itt létedben mondottam én is néked ezeket, de úgy
187 I| nem személyemért s nem az én nevemmel, hanem az ügyért
188 I| hánykodások közt fontolgattam én komolyan, hogy azon esetben,
189 I| kedvetlenül érintik; éreztem én ezt az eddig lefolyt néhány
190 I| azon gondolat ellen, hogy én a korteskedésnek szokott
191 I| meggyőződés támad bennem, hogy az én követi állásom felettébb
192 I| országgyűlésen kedve ellen az én fellépésem, vagy eljárásom,
193 I| változékony és ingatag állásban én ott fen hogyan használhatnék?
194 I| egyenesen az volt, hogy én az országgyűlésre ne menjek,
195 I| Naponkint inkább meggyőződtem én e gyanunak valóságáról,
196 I| állott előttem, hogy ha én most a követséget elvállalnám,
197 I| fontosabb kérdéseknél, s így az én személyem miatt a legfontosabb
198 I| folytonos megtámadásoknak, és én miattam a közügy volna könnyen
199 I| veszélyeztetve megyénkben; én pedig ily állapotban ott
200 I| ha látják elleneink, hogy én, ki az ő bosszujoknak s
201 I| támadásaikat. Szóval az én visszalépésem által el lesznek
202 I| fájdalom, reményeim ellenére az én nevemmel, s épen nem csekély
203 I| épen nem csekély részben az én személyemért; tábor készíttetett,
204 I| az adó mellé leginkább az én személyem megválasztására
205 I| megkergettettek stb. S mindezek az én nevem kitűzésével! Elgondolhatod,
206 I| előttem azon gondolat, hogy én oly uton keresni látszassam
207 I| az első alispánnak, hogy én a követséget még akkor sem
208 I| és a követválasztás, de én Egerszegen nem voltam; az
209 I| adófelkiáltással elfogadtatott, én és Kerkapoly szintén felkiáltással
210 I| Puszta-Szent-Lászlóra, hol én testvéremnél tartózkodtam,
211 I| értesítettek megválasztatásomról. Én megköszönve a bizodalmat
212 I| mindezeket. Ekkor tudtam én meg oly körülményeket, melyek,
213 I| mesterségeinek, melyektől én oly igen borzadok, köszönhetem
214 I| volna azon gyűlésen, melyen én követnek választattam. Ekkor
215 I| pedig épen az adónak és az én választásomnak baráti, a
216 I| azon nemesség, melyet az én személyemért, s tudtom s
217 I| tudtom s akaratom nélkül az én nevemmel azon zászlók alatt,
218 I| s megegyezésem nélkül az én nevem tüzetett, a korteskedés
219 I| barátom, képzelheted az én lelki állapotomat, midőn
220 I| midőn ezeket hallottam. Én még azt is el akartam kerülni,
221 I| özvegyek átka! Barátom, én a credentionalison, melyet
222 I| kiadnának, vérfoltokat látnék; én ezen országgyűlésen a választásokbeli
223 I| azon szemrehányást, hogy én is a korteskedés sok oldalu
224 I| köszönhetem jelen állásomat, én is hordókban s barátimnak
225 I| fel a közbizodalmat, az én választásom is 30,000 forintba
226 I| tulajdonítható! Istenem! ha én ily előzmények után a követséget
227 I| megye rendeinek bizalma, én ezzel tartozom a hazának,
228 I| látván, miképen bánnak én velem azok, kik magokat
229 I| legjobb barátimnak nevezték. Én érzem, hogy az iránt, ki
230 I| kifejezésekkel támadott meg: hogy én miért nevetek oly hidegen?
231 I| mint e pillanatban; éreztem én, hogy ő soha nem értett,
232 I| szót emelt volna. Elmondám én: hiszen én tiszta meggyőződésemet,
233 I| volna. Elmondám én: hiszen én tiszta meggyőződésemet,
234 I| büntetést is emlegette. De én határozatomat meg nem változtathatván,
235 I| lemondásra szükség nincsen, mert én az elválasztást soha el
236 I| annyival inkább nem érhet, mert én már két országgyűlésen eleget
237 I| a törvény parancsolja, s én ezen törvénynek teljesítésbe
238 I| a fentebbi értelemben, s én a jegyzőkönyvbe kértem iktatni,
239 I| nem kárhoztatjátok, a mit én annyi küzdés után, s oly
240 I| reám háríthassák; de hiszen én a követséget el nem fogadtam
241 I| levelemet annak is, egyébiránt én őt e levél közlésével ma
242 I| körülményeket jobban ismeritek, mint én, ki már egy év óta nem láttam
243 I| terjedelemben megindítani, s én el nem szakadok Tőletek.
244 I| oka, sem nem ürügye. Tudok én küzdeni remény nélkül is;
245 I| remény lelkesedésre gyújt. Én tehát félreteszem, elaltatom
246 I| Marengónál az ellenséget? Én, mondá, és még 70 ezer.
247 I| magáról egykor elmondhatja: én, és még ennyi millió védegyleti
248 I| némelyeket a védegyletben én is máskép szeretnék; de
249 I| cancellár 1845. február 19-én rendeletet küldött a vármegyék
250 I| Zalamegye 1845. november 11-én tartott közgyűlésében felvétetett
251 I| év Szent-András hava 12-én tartott közgyűlésükből Horvátország
252 I| itéljen köztünk a biró, én hiszem, hogy nem voltam
253 I| kezelése alatt, mi lesz az én szegény árváimból?» A szónoknak
254 I| nélkülözhetetlen. Örömest volnék én is pesti lakos, örömest
255 I| Pesten tölteni. Nem hiszem én azt barátom, hogy az, ha
256 I| azt barátom, hogy az, ha én Pesten tölteném az évnek
257 I| nem lehetett. Úgy tekintem én ezt, mint csalhatatlan jelét
258 I| legalább annyi van, mint én bennem, együtt véve pedig
259 I| Egyébiránt e reménytelenség az én keblemet már rég elfoglalta,
260 I| régen remény nélkül állok én véletek s közöttetek a csatatéren,
261 I| azon meggyőződésemet, hogy én oly programmot, mely az
262 I| minden komolyabb munkát, és én érzem csak egy kis levélirás
263 II| körül tömörült az ellenzék.~Én, ki ezen országgyűlésre
264 II| már nem volt. Ugyanazért én és barátim, kik ezt tudtuk
265 II| radicális ellenzék, köztük az én igen szeretett barátom,
266 II| első indítványt a feliratra én tettem meg, s hivatkozva
267 II| égető kérdést eltemetni, se én Somssich Pál, se Babarczy
268 II| Kossuth jól tudta, hogy én nem voltam beavatva ezen
269 II| kimélni senkit és semmit!~Én, ki Kossuthtal ha nem is
270 II| és viszonozta, mondván: «Én hajlandó vagyok az értekezésre,
271 II| okvetetlenűl szükséges. Én pedig megigértem, hogy az
272 II| Sámuel az ellenzék részéről, én és Babarczy a conservativek
273 II| felmutatott, és a melyeket én Dessewffy útján megküldöttem
274 II| február hónapokban, és noha én Bécsbe küldött leveleimre
275 II| nem folytathatom, legalább én nem vehetek továbbra részt
276 II| napja földerült. Február 27-én Francziaországban a juliusi
277 II| megállapított és márczius 4-én a főrendi táblához általküldött.~
278 II| eseményekről márczius 14-én értesülvén a követi tábla,
279 II| holnap utazand.~Márczius 14-én a KK. és RR. táblája minden
280 II| Pozsonyban, 1848. márczius 4-én.~A mostani országgyülésnek
281 II| ütött ki a bécsi forradalom; én délután ½3-kor oda hagytam
282 II| miniszterelnöknek volt kinevezve. Én 17-dikén ismét Bécsbe mentem
283 II| el hozzá conferentiára. «Én, gróf úr?» kérdezém meglepetve. «
284 II| Mit! azt gondolod te, hogy én most, midőn a hatalom kezemben
285 II| Engedje az ég, - viszonzám én - hogy kétségkívül legjobb
286 II| kihirdette, s így, mikor én ide érkeztem, már semmit
287 II| viszonyok iránti törvényben; de én kijelentettem: hogy ezen
288 II| nádor megtette ígéretét. Én azok után, miket Deák mondott,
289 II| is egyik adat arra, a mit én a lehetőségek határai közt
290 II| urává van téve önsorsának. Én - így folytatta - egyszerű
291 II| gondviselés csodás utai! Én, egyszerű polgár, nehány
292 II| hogy semmit sem tesz, s én magam is e kényelmes úton
293 II| nincs más felelet, mint: az én zsebemből s a tiedből és
294 II| czélszerű-e? azt nem tudom; én legalább, mint Zala követe,
295 II| magatokon, a hogy tudtok, én sétálok». Az emberek pedig
296 II| fogják mondani: köszönöm én az ilyen új rendszert, mely
297 II| kárával szerezhetne kölcsönt, én fölteszem az összes miniszteriumról,
298 II| rendetlenségek iránt. Tudod, hogy én az ország gyűlésére csak
299 II| tudod, hogy némelyeket én sem helyeslek, de hiszem
300 II| pillanatban veszem junius 9-én írt szíves leveledet, s
301 II| időre meg nem kaphatod. Én ugyan sokkal jobban szeretnék
302 II| minisztertársam követ lesz, s ha én azt nyilatkoztatom, hogy
303 II| tehetni?~Otthoni dolgainkról én itt gondolkodni sem tudok.
304 II| Pál Innsbruckból junius 15-én kelt és futár által küldött
305 II| miatt a Morvából f. hó 14-én Innsbruckba érkezett küldöttséget
306 II| csak politikai tekintet; én jogi tekintetre mutatok,
307 II| reá. Jobb szerettem volna én is Szabad-Szállásra csak
308 II| tulajdonítsa, ha félreértetett. Én szavait azért hallgattam
309 II| kik úgy vigyáztak, mint én, s kezeskednek érette ép
310 II| fölfogtuk, visszavonta, és én tovább nem szólok.~Madarász
311 II| fölállottak, mint egy férfiú, s én leborulok e nemzet nagysága
312 II| szükségünk. E tekintetből én, hogy e mai naptól csupán
313 II| vélemény többfelé ágazik; én Irinyi József előadásához
314 II| mi összeférhető, mi nem? Én tehát azt hiszem: a válaszfelirat
315 II| fog adatni. Igazat mondva, én Nyáry Pál képviselő úr inditványának
316 II| törvényjavaslatot el nem végzi. Én így fogtam fel. Ő tehát
317 II| majd kimondja ítéletét. Én ezt épen nem tartom rendellenességnek,
318 II| sürgetősb nem lesz, mit én sem nem óhajtok, sem nem
319 II| banqueroute fenyeget bennünket. Én banqueroute-ot nem akarok.
320 II| szabadságot, hanem egyebet; azért én segítem az ausztriai császárt.
321 II| FERENCZ igazságügyminiszter: Én a háznak tanácskozási modorára
322 II| következtében julius 21-én a miniszterium részéről
323 II| házat megmenteni attól, mit én következetlenségnek tartok;
324 II| töredék, melynek e tekintetben én is részese vagyok, határozott
325 II| dolgot továbbra halasztani. Én ezt nem értem; lehet, hogy
326 II| taglalni, a mint tetszik, de én egy szó fölvilágosítást
327 II| FERENCZ igazságügyminiszter: Én a dologhoz egész nyugalommal
328 II| kifejezéssel élt, melyet én igazságtalannak tartottam
329 II| miniszterium irányában. Én a szavakat tüstént feljegyeztem
330 II| utasíttatni? nem tudom. Én semmi privilegiumot nem
331 II| vannak más fegyverek is, de én azokhoz nem értek; meglehet,
332 II| a kinyomatást emlegeték, én alternativát tettem: vagy
333 II| fődolgot. Egyébiránt az én logikám sajátságos. P. o.
334 II| bármely tekintetnél fogva az én tudtommal nem ajánlott,
335 II| legkevésbbé is megsérteni akarta. Én tehát ezen vádat el nem
336 II| felállással vagy máskép történjék; én minden módban, mely czélhoz
337 II| határozzon szavazás által. Én egyiket sem erőltetem, minden
338 II| szándékból, de gyávaságból? De én azt mondom, akkor van csak
339 II| miben politikáját nemcsak én nem követem, hanem - mivel
340 II| házon kívüli közvéleményre, én is erre hivatkozom - ha
341 II| és tárgyalását sürgetni. Én ugyan - megvallom - a jelen
342 II| háznak köréhez tartozik. Én úgy értettem Nyáry Pál előadását,
343 II| kiszabott korlátok között. Én tehát azt gondolom, nyomassék
344 II| tanácskozás alá vétethessék. Én nehéz szívvel teszem e lépést,
345 II| méltóztassanak megfontolni a tárgyat, én a javaslatnak egyik pontjához
346 II| a ház hatalmával élt, és én nem fogom kétségbe hozni,
347 II| vallások dolgába. Igaz, és én Magyarország legnagyobb
348 II| lassanként irtani? Meglehet; én nem hiszem; de ha igaz volna
349 II| FERENCZ igazságügyminiszter: Én nem a sok beszédben látom
350 II| ellenkezőjét szeretnék. Én bizony nem igen alkalmatlankodtam
351 II| melybe be lehet menni; én tehát nem értem azon vádat,
352 II| annyit tapasztalásból, mint én, mert előttem fordulnak
353 II| FERENCZ igazságügyminiszter: Én a hat és négy év közt nagy
354 II| tagjai működése megszünt, én pedig ezen lemondást elfogadván,
355 II| Kelt Budapesten, sept. 11-én 1848.~István nádor, k. helytartó.~
356 II| parancsolni ezen országban». Ime én, - így szólott - ki lemondtam
357 II| pénzügyminiszterre ruházott, én parancsolok. (Hosszas éljenzés.)
358 II| erőkifejtés lehetetlenné vált». Én is azt mondom, - így végezte -
359 II| észrevételt teszem, hogy én azon határozatnak, miszerint
360 II| országgyűlés el nem oszlathatik». Én egy ideig távol voltam ugyan
361 II| bizonyosan, hogy tegnap, mikor én Bécsből elindultam, még
362 II| szüksége?~~DEÁK FERENCZ: Én szívesen beleegyezem, hogy
363 II| értem, mert benn voltam én is azon körben, s tudom,
364 II| nem lehet, hogy megvan: én nem sietnék, hogy másokat
365 II| miniszterek kinevezve nincsenek. Én óhajtanám, hogy neveztessenek
366 II| alaptalanok voltak. Így álltam én e kettős erőnek vészes működése
367 II| neked írni. Kebledbe öntsem én azon keserű aggodalmakat,
368 II| keserű aggodalmakat, miket én tápláltam? Nehezítettem
369 II| épen nem gondolkoztál. Én a miniszteriumból kiléptem,
370 II| Most már miként lehessek én azon hatalomnak minisztere
371 II| nemzet ellen, hogyan legyek én minisztere a királynak?
372 II| státus-titkárok vihetik. Még ha én lettem volna hadügyminisztere,
373 II| felett szükséges; de az én tárczám rendes folyamát
374 II| folyamát más is elviheti, s én magamat az udvarnak jelen
375 II| volna ezen nézetben, mert én más szempontból indulok
376 II| tekintetik a földesúrral. Az én nézetem szerint pedig a
377 II| meggazdagodni? Azt hiszem, nem. Én nem a földbirtokosok érdekében
378 II| egy osztályának érdekében; én nem azt veszem, hogy azon
379 II| szerződésnek nevezte volna? Én nem hiszem, ha prókátor
380 II| a kérdést máskép tette. Én a különbségtevést nem tartom
381 II| œconomiájára nézve van más nézetem. Én nem úgy tekintem a kéziratot,
382 II| pontjainak czáfolatába is. Az én eszmém az volt, hogy azt
383 II| a ház határozata, akkor én visszaveszem indítványomat,
384 II| bizonyára mindenikünk, s én is e részben szívesen, fogom
385 II| akkor történtek, mikor én is a miniszteriumnak egyik
386 II| elnökséget.~~DEÁK FERENCZ: Én nem voltam ezen bizottságba
387 II| ezen bizottságba választva, én a dolog megkezdéséről semmit
388 II| rendelkeznék e tárgyról. Én tehát azt gondolom, ha az
389 II| harczot ne idézzünk elő, én ezen felszólításnak engedek;
390 II| joga nem is lett volna. Én úgy tekintem ezt, mint hivatkozást
391 II| nádor, elhagyták többen, én elhagyni nem fogom addig,
392 II| szükségesnek látom, hogy én azt még egy rendelkezéssel
393 II| bizottság van megbízva, s én azt hiszem, a bizottságnak
394 II| FERENCZ: Ezen foglyokra nézve én némileg adhatok felvilágosítást,
395 II| adhatok felvilágosítást, mert én mint akkori miniszter, legelsőben
396 II| felszólításra azalatt, míg én Batthyányval mint miniszter
397 II| titkár előadhatja, mert az én távollétemben tárgyaltatott,
398 II| eljárást.»~~DEÁK FERENCZ: Én a fenforgó kérdésre nézve
399 II| saját stylusa van, melyhez én absolute nem értek. Ha az
400 II| Fölkiáltások: Nincs!) Én erre nézve határozatot akarok,
401 II| akár bárki gyakorolja azt. Én azon elvet, hogy a többségnek
402 II| legnagyobb érdeme volna. Én azt hiszem, a terheknek
403 II| mint kapnia kellene. De én a központi bizottság véleményében
404 II| czélszerű volt, a milyennek én is tartom, épen nem volt
405 II| megvan!) Engedelmet kérek, én jól tudom, hogy ezen összeírás
406 II| adjunk valamit előlegesen. Én abban nem látok igazságtalanságot,
407 II| nem fogadtatik, akkor az én indítványom egészen elmult,
408 II| ellen van. (Zaj.) Azt mondám én, hogy hozzon az aristokratia
409 II| segítünk a birtokosokon. Ezt én által nem látom, mert a
410 II| nem látom, mert a mennyire én tanultam az arithmetikát,
411 II| 400 frtot sem kapna, de én erre nem gondolok, hanem
412 II| a tanácskozás modora. Ha én tőlem függ vala, ezt a tárgyat
413 II| FERENCZ: Tisztelt képviselők! Én ugyan az egész békekisérletből
414 II| ha azon vezér azt mondja: én semmire nem vagyok felhatalmazva,
415 II| nem vagyok felhatalmazva, én veletek semmi tractatusokba
416 II| fővezérrel, a ki távol van, de én addig semmi fegyvernyugvásba
417 II| főtábornok maga mondaná: én veletek semmi alkuba nem
418 II| Mult évi deczember hó 31-én történt kiküldetésünk következtében,
419 II| Bicskén, 1849. január 4-én.~A kiküldött országos választmány.»~~
420 II| Excellentiádnak~Pest, 1849. január 14-én~alázatos szolgája ~Deák
421 II| még Bicskén folyó hó 4-én elkészítettük jelentésünket
422 II| Budapestet folyó hónak 5-én ellentállás nélkül elfoglalták,
423 II| Pesten, 1849. január 14-én.~~Deák Ferencz Pestről Kehidára
424 II| engem is említettek, mit én kósza hirnek tekintettem.
425 II| remények füzettek s épen az én csekélységemnek, kinek érzései
426 II| azonnal ismét visszalépend, én előttem csak azért nem újak,
427 II| tekintvén, jobban ismeri, mint én itt elzárt magányomban azokat
428 II| mozdíthatja elő. Mélyen érzem én becsét azon gyöngédségnek,
429 II| tisztelek, erős és ingatlan az én bizalmam. Nagyméltóságodat
430 II| nagyobb is lehetett volna, az én hibám is. Alig olvastam
431 II| azt még kedvesebbé s az én örömömet még sokkal nagyobbá
432 II| Pesten, 1858. május 29-én tartott ülésünkből, hű jobbágyai
433 II| Ez akkor volt, a mikor én ő ellenében bátor voltam
434 II| szigorú volt, hogy se az én röpiratomat, (Das legitime
435 II| alapon lenne-e eszközlendő?~Én az ötvenes években sógorommal,
436 II| szabadságharczban, s a kit én addig az 1848-diki alap
437 II| után imádkozni kell. Az én imádságom rövid, csak három
438 II| mindenkit szívesen fogadott. Én is gyakran megfordultam
439 II| nyilatkozott.~1859. évi julius 24-én - tehát az olasz háború
440 II| dolgában vele egyet nem ért, s én magam közvetlen tanuja voltam
441 II| minő concessióval hinném én Magyarországot megnyugtathatónak?~
442 II| előkészíthetnék és kezdeményeznék?~Én: Néhány évvel ezelőtt az
443 II| irásban nyilatkoznék róluk.~Én az utolsó pontra rátérni
444 II| alkotmányhoz térjünk vissza?~Én: E pillanatban igenis, fentartva
445 II| pénzügy, a hadügy, stb.~Én: Hiszi-e ön, hogy a monarchiát
446 II| nálunk is oda vezetne.~Én egy tanácsadó testület eszméjét
447 II| még keményebb harczokat?~Én: A harczra el vagyunk készülve,
448 II| élére állania. Rég beláttam én egyébiránt, hogy az állapotok
449 II| folytatását, barátaim és én azon czélból alapítottunk,
450 II| Ürményi és Szentiványi urak és én a császár parancsára épen
451 II| fentartását. 23 elvtársam és én úgy hittük, hogy föl kell
452 II| a melynek szerkesztője én vagyok és a mely az akkori
453 II| paragraphusokkal meg nem oldható. Én legalább az utolsó tíz év
454 II| programm újabb nagy hiba. Én annyival inkább állok a
455 II| lehetsz.~2. Megjegyzem, hogy én - Zichy Feri távozása miatt
456 II| kevéssé értették meg, hogy az én methodusom mindenek között
457 II| a többi ilyneműeknek. Az én Függelékem e tekintetben
458 II| megijesztette Rechberget. Én azonban nem tágítottam és
459 II| ezt nem értik úgy , mint én és mi. Különösen kiemeltem
460 II| contestatiókkal váltak el tőlem. Én a legnagyobb nyiltsággal
461 II| tartani. Nem adtam oda. Én tervkoholó és terveket hurczolgató
462 II| hurczolgató nem vagyok. Az én eszméim a magam szemében
463 II| birnak becscsel. Azokat én a Felség mostani tanácsosaival
464 II| minthogy azon sikerhez, melyet én tőlök várok, reményem csak
465 II| netalán tenni találnak, az én programmom következtében
466 II| tisztán formulázva.~13. Én Bécsbe érkezve, egy hosszú
467 II| és Hübner előtt, mint az én meggyőződésem, ha csak Szécsen
468 II| Metternich-féle Aufzeichnungokra, az én nyilt leveleimre a bécsi
469 II| Senki se tudja jobban, mint én, hogy azon præventiója a
470 II| ad captum szólván vele. Én részemről nem szólnék, ha
471 II| quibus auxiliis-re nézve. Én tehát abból, hogy programmomat
472 II| tartalmaz. Ezen programm atyja én vagyok. Gyermekét senki
473 II| befolyásomat biztosítani fogod. Az én programmom csak úgy vihető
474 II| Csak azt mondom, mit tennék én a Te helyeden. És ez az
475 II| nem lehet.~e) Megjegyzem: én 6-dikán Waldsteinnál leszek,
476 II| között létezik. Hiszen az én általam contemplált Reichsrathban
477 II| Reichsversammlungra transferálja. Ezért az én Reichsrathom csak négy dologgal
478 II| vagyok, és hogy mi volt az az én journalistaságom?~Az Isten
479 II| megállapodásokhoz jutottak, s én az Önöktől ekkint elfogadott
480 II| illető kérdésben - melyet Én a horvát-tótországi képviselet
481 II| egyúttal elrendeltem, hogy az Én államminiszteriumom horvát-tótországi
482 II| szét az országba. Az elsőt én irtam. Minthogy tartani
483 II| állapította meg, a melynek én voltam tollvivője».~Az októberi
484 II| isteni erővel, azt most én kérdem. Én az 1848-diki
485 II| erővel, azt most én kérdem. Én az 1848-diki törvények törvényességét
486 II| törvényes magzatok. Hanem én azt hiszem, hogy az 1848-
487 II| törvényeket» stb.~Tagja voltam én is az 1848-dik évi felelős
488 II| voltak minden lépéseimnek; s én nyilt homlokkal, nyugodt
489 II| és kérve kértek, szóljak én. Ezt tette a szenvedő Apponyi
490 II| kapta, ezeket irta neki: «Én úgy látom, hogy az 1848-
491 II| Jó Sennyey és jó Majláth!~Én nem hiszem, hogy velem meg
492 II| boldog ünneplést kivánsz, s én Néked boldog új évet kivánok,
493 II| melyben azt mondod, hogy az én kezemben van hazánk állapota.
494 II| közepette rendkívül nehéz dolog.~Én, kinek hitét az emberekben,
495 II| eldöntő szerepet vinni; én a mult idők maradványa vagyok,
496 II| új elem nem ismernek, és én nem ismerem őket. A ki a
497 II| embereket, tisztán kell látni, s én e zavarában a bajoknak,
498 II| és ez Muraköz állapota. Én azt hiszem, hogy Muraközt
499 II| működhetik, nem élhet. Ezt én nem tartom. Midőn a török
500 II| jogtalanul elfoglaltál, én sem teszem meg azt, a mit
1-500 | 501-550 |