Rész

501    II|                     a kölcsönös bizodalmat, mit a lefolyt 12 évnek szomorú
502    II|                     magát minden viszonyba, mit a körülmények rákényszerítenek.
503    II|              biztosított csak azt tehetjük, mit e részben a törvény enged
504    II|           jogszerűségében nyugodhatunk meg, mit az országgyűlés megállapít
505    II|               egyformaság legyen a hazában, mit egyébkint a törvényhatóságoknak
506    II|                   pontban formulázta azt, a mit a határozottabb hangon szerkesztendő
507    II|                  magyar törvényből mindent, mit lehet, de azt teljesen,
508    II|                     Már most az a kérdés, a mit el kell dönteni: lehet-e
509    II|                vissza lehet állítani? Arra, mit Stockinger úr fölemlített,
510    II|                 ülésében kimondotta, hogy a mit a magyar törvényből meg
511    II|                     azt meg kell tartani; a mit belőle vissza lehet állítani,
512    II|                    vissza lehet állítani, - mit azonban én nem hiszek -
513    II|          tanácskozmánynak véleménye, hogy a mit visszaállítani lehet a magyar
514    II|                    instructus csak ingóság, mit a magyar törvények is állítanak;
515    II|          keletkeztek; itt van a telekkönyv, mit respectálni kell, s erre
516    II|                   ember, sokban megütközik, mit különben helyesnek találna,
517    II|                   nem arra tekintett volna, mit mond most itt vagy amott
518    II|                   azt állítottam, hogy akár mit beszélnek is az octroyrozásról,
519    II|                  lőn, még azon részében is, mit talán mi magunk sem intéztünk
520    II|              vételén felül van még egy elv, mit én magamra nézve szintúgy
521    II|                    pressio szót használtam, mit egy másik tagtársunk csak
522    II|                    pietásnak nevezett, de a mit én igaz néven most is csak
523    II|                     életbe részletesen azt, mit mi magunk elvben elhatároztunk?
524    II|                     elhatároztunk? S mert a mit az 1848-diki törvényhozás
525    II|                   szerint a legnagyobb baj, mit az új pátens okozott, a
526    II|            valóságos emlékirat lett belőle, mit közölvén barátaival, mindnyájan
527    II|                 tartottam azon keserűséget, mit félreértések és izgatottság
528    II|                    azon birói esküforma is, mit a horvát-tótországi bán,
529    II|                   mind szorosan való is az, mit a zágrábi körlevél Horvátországnak
530    II|              bizonyosan meg nem zavarnák. A mit azonban Zágrábmegye körlevelének
531    II|                   föl nem tud hozni, mint a mit a körlevél megemlít, akkor
532    II|                 távol, Vasmegyében fekszik, mit Zágrábmegye Horvátországhoz
533    II|                     azon tizenkét esztendő, mit Zágrábmegye fölemlít?~Mit
534    II|                   mit Zágrábmegye fölemlít?~Mit mondana Horvátország, ha
535    II|                     és midőn a győző azt, a mit elvett, ismét visszacsatolja,
536    II|                akarat: teljesíteni mindazt, mit Magyarországnak politikai