Rész
1 I| ns. vármegye és az egész ország hasznára tett szolgálatjaiért
2 I| pártolta e tárgyat kezdetben az ország gyűlése, ha majd a kezdetet
3 I| közjava, mert nem az a boldog ország, hol legtöbb gazdag ember,
4 I| Angliának újabb példájára az ország míveletlenebb részeibe szegények
5 I| akkori personalis: «hogy az ország többi lakosinak illendő
6 I| leginkább eszközölhető, s az ország virágzó nagysága talán egykor
7 I| statusra van szorítva s az ország lakosinak igen nagy része
8 I| felelték: «addig, míg ezen ország állapotjába tökéletesen
9 I| hogy «abban helyheztetik az ország erejét és díszét, hogy ha
10 I| mint az angol, és még sincs ország, hol a belső elrendelkezés
11 I| minő véleményben volt az ország a delatorokról mindenkor;
12 I| felíratban azt mondják az ország rendei: «Quin imo nonnulli
13 I| hátráltatását eszközli, sőt az ország legforróbb kivánságainak
14 I| teljesíttessék. Midőn tehát az ország jussait épségben föntartatni
15 I| kifejtett thesist, hogy az ország rendeinek jussa van s gyakorlása
16 I| egyszersmind, hogy mi az ország sérelmeinek minden országgyűlésén
17 I| a azt rendelte, hogy «az ország minden részeiben, kerületeiben
18 I| a békéltetőben, mert az ország lakosainak legnagyobb része
19 I| folyamodhasson.» Szabó Péter az ország rendes biráitól cum clausula
20 I| jobbágytelket ne birhasson. Az ország rendei azonban ezen kivánságot
21 I| dagályától» hajtatnak, «az ország polgári alkotmánya szentségének
22 I| kerülnek, onnan pedig sem az ország lakósaira, sem a királyi
23 I| mert vannak adataink, hogy ország zászlósai azon időben írni
24 I| gabonapálinka főzhetését nem csak az ország azon részeiben kivánták
25 I| nehézségűnek látták, az ország minden lakosának meg akarták
26 I| áldozattal, melyet nem az egész ország viszen, szintén nem lehet,
27 I| tanácskozánk, és nem csak az ország rendeinek többsége, hanem
28 I| esetben, ha e törvény az ország minden lakosairól szólana,
29 I| a jobbágyokról, hanem az ország minden lakosairól szól.
30 I| nem élhet, mert hiszen az ország földének örökéből örökre
31 I| tette:~DEÁK FERENCZ: Az ország rendei azt terjesztették
32 I| securitate. Ennyiben tehát az ország rendeinek felirata és a
33 I| megszünt, s ő felsége, az ország rendeinek kivánsága szerint,
34 I| két része megegyez, az az ország tulajdonává vált, melytől
35 I| után hat hónap alatt az ország rendei mulhatatlanul összehivassanak.
36 I| hivatásában lett volna, az ország boldogságára szünet nélkül
37 I| uralkodásának kezdete az ország rendeit egybengyűlten találja
38 I| Megmondhatjuk továbbá, az ország javának - bölcs törvények
39 I| már sokszor előttünk az ország rendei, hogy nemzetünk sérelmeiben
40 I| meggyőződésben lévén az ország rendei, hogy lehet a közboldogság
41 I| nyomósan kifejtették az ország rendei Erdély iránti kivánataikat,
42 I| országos bizottsággal a két ország szorosabb egyesülésének
43 I| harapásától azon népet, mely az ország terheit vállán hordozza.
44 I| szólították fel királyaink az ország rendeit az elnyomott nép
45 I| elmével lehetnek tehát az ország rendei». De mondhatná talán
46 I| annak kitüntetésére, hogy az ország rendei a fejedelem és a
47 I| által felhivott szavaiban az ország roppant sérelmeit nem a
48 I| kormánynak kérdéses tette az ország részéről akármi cselekedet
49 I| találták volna megsértve az ország rendei. Most egyébiránt
50 I| is megsértve találták az ország rendei.~ ~
51 I| tartoznak, elmellőzésével - az ország nádora által is kézhez adattak,
52 I| Ferdinand nevezettel éljen, s az ország által is e czímmel tiszteltessék,
53 I| megnyugtató biztosítást az ország törvényhatóságinak; most
54 I| Született az 1825-ben, midőn az ország rendei nyilván kijelentették,
55 I| észrevételeket tett, de az ország rendei végzésüknél megmaradtak
56 I| melynek kötelességében áll az ország lakósinak boldogságát szűkkeblű
57 I| mindenesetre igaz, hogy ha az egész ország javát kivánjuk előmozdítani,
58 I| más egyebek is, miket az ország rendei hazánk javára mulhatatlanul
59 I| említeni kivánná, hogy az ország igazságos sérelmeit minden
60 I| használata mellett ő felsége az ország ősi jogait és törvényes
61 I| meghatároztatott, az az ország legnagyobb részére, nézve
62 I| megváltoztatására Békés vármegye az ország törvényhatóságait felszólította,
63 I| abban határozódik, hogy az ország rendei a magyar nyelv iránti
64 I| válaszra feleletül, hogy az ország rendei a latin szerkezetet
65 I| hogy az úrbéren kívül az ország lakósinak többi osztályaira
66 I| sérti, s hogy tőle függ az ország részéről kinevezendő tagokat
67 I| másutt, p. o. Erdélyben, az ország rendei in pleno teljesítenek,
68 I| nem hinnie, hogy az egész ország egy szívvel lélekkel elismeri,
69 I| lehetséges e részben az ország közerejéhez folyamodni,
70 I| várakozunk, míg p. o. az ország építtet vasutat a hajókázható
71 I| kereskedés könnyítése, s az ország lakosainak kényelme végett,
72 I| bizonyos évek lefolyásával az ország sajátjaivá váljanak.~DEÁK
73 I| vasút bizonyos évek mulva az ország rendelkezésére szálljon.
74 I| communicatiónális eszközök valaha az ország kezére kerülnek, s ekként
75 I| lehetetlennek, hogy e tárgyak az ország birtokába jussanak s általa
76 I| országos űlésben tárgyalták az ország közjavát és kereskedését
77 I| elő, hogy mikor veszt az ország többet, akkor-e, ha több
78 I| summa megfizetése mellett az ország magának megváltja? A szóló
79 I| kérdés, visszafizeti-e az ország vagy nem mindazt, a mit
80 I| legelső határozatokkal az ország rendei a nevelési rendszert
81 I| melyek bizonyítják, hogy az ország rendes jövedelmeit tartozik
82 I| elállottak, s így e részben az ország jussa csonkíttassék, megyéje
83 I| midőn azon tünődtek az ország rendei, hogy az alkotmányt
84 I| is szedhessen, hanem az ország sarkalatos jussát még ezen
85 I| qualificatiója tudva lévén, az ország rendei is megtisztelhetik
86 I| mellett is megtartotta-e az ország bizodalmát? Úgy de a küldöttségek
87 I| kormányhivatalt visel, az az ország bizodalmára teljességgel
88 I| ez az ember az, a ki az ország bizodalmát eléggé szemtelen
89 I| nem fogadván a kormány az ország rendeinek javaslatát, a
90 I| úgy a fejedelem, mint az ország jussa semmiben sem csonkíttatik.
91 I| aggodalomba esett, s hogy az ország valamikép boldoggá ne lehessen,
92 I| akadályokat is, melyek az ország közjavára kivántató számos
93 I| s együtt segítik elő az ország virágzását, akkor lesz betöltve
94 I| tekintetben már most az ország egyéb megyéitől semmit nem
95 I| folytában törvényt alkottak az ország rendei azon közterhekről
96 I| sok vala már, kivált az ország némely vidékein, azon telkek
97 I| vétessék. Megnyugodott ebben az ország rendeinek többsége, noha
98 I| tanácskozás alá vétessenek és az ország igazságos sérelmei minden
99 I| ajánlhatunk; meg is állapodtak az ország rendei ezen sommában, de
100 I| adónak mennyiségét igérték az ország rendei az országgyűlésnek
101 I| azonban föltenni sem lehet, az ország rendei semmi királyi előadásoknak
102 I| regni conventus - az egész ország minden törvényhatóságának
103 I| szenvedhetvén, nekik az ország többi megyéivel egyenlő
104 I| sérelmek során készítettek az ország rendei, az vala határozva,
105 I| ellen panaszolkodtak az ország rendei, feleletül az említett
106 I| jövedelmeit is lehet az ország védelmére vagy más közhasznú
107 I| értelmében fordítani, az ország rendei sem vonják kétségbe,
108 I| helybenhagyja. Elfogadták az ország rendei ezen királyi határozatot
109 I| tagok visznek véghez. Az ország rendei szintén valóságos
110 I| nem érkezett; de miután az ország rendei sem látták törvényesnek
111 I| napibérek adásában inkább az ország rendeinek véleményéhez fogják
112 I| felségéhez felterjesztettek az ország rendei, különösen, hogy
113 I| korlátolása miatt adattak elő, az ország rendeinek nevében már fel
114 I| már nyilván kimondják az ország rendei, hogy a sajtó szabadságát
115 I| kétségtelen jussainak.~Az ország pénztárairól és közhasznú
116 I| szavazatunk ellenére az ország rendei, hogy mivel annak
117 I| kértek meg ő felségét az ország rendei az iránt, hogy a
118 I| több ízben sürgették az ország rendei. Nemcsak a város
119 I| nemzet törvényhozása az ország középpontján, hazánk fővárosában,
120 I| annak idejében majd a jövő ország gyűlésnek közelítésével
121 I| gyűlésnek közelítésével az ország minden megyéit felszólítani,
122 I| méltányosság szerint ezen ország gyűlés példájakint buzgó
123 I| gerjesztett ezen czímzet az ország rendeiben, mert miután hazánk
124 I| olyannyira, hogy mivel az ország függetlenségének sérelme
125 I| melyben felszólította az ország rendeit, hogy ha már a borítéki
126 I| tudnak, felirataikat az ország nádora által küldjék fel;
127 I| válaszban bizonyossá tette az ország rendeit hazánk törvényes
128 I| berekesztéséről, melyben az ország rendeinek közörömére magát
129 I| készültek a törvények, melyet az ország rendei el nem fogadhattak,
130 I| főherczegsége a nádor bemutatván az ország rendeinek, az el is fogadtatott
131 I| első lépés, elhatározták az ország rendei, hogy országos választmány
132 I| kir. levele, melyben az ország gyűlését pünkösd utáni 2-
133 I| Rendeivel együtt egyedül az ország boldogságára, fentartására
134 I| csalhatatlanul jelenjenek meg; az ország köztörvényében foglalt büntetés
135 I| ellentmondás nélkül a jövő ország gyűlésére követeiknek elválasztották,
136 I| annak azon pontját, hogy az ország primása ő fölségét latin
137 I| erednek, miszerint ő az ország minden czéljának megfelelő
138 I| katonát kér, tartoznak adni az ország rendei; de tartoznak belső
139 I| Talán változott azóta az ország alkotmánya? Úgy tudjuk,
140 I| hogy mindenek előtt az ország sérelmeinek orvoslását kivánja,
141 I| világosan ki van mondva, hogy az ország sérelmét még azon országgyűlés
142 I| törvényhozás, nem lehet alkotmányos ország. Ilyen igazság az, hogy
143 I| a várakozásnak, csak az ország rendei a fejedelemmel együtt
144 I| elődeik önkényt követtek az ország becsűletének és díszének
145 I| nem úgy értették ezt az ország rendei. Ha tehát most, midőn
146 I| sanctio alá azért, mert az ország rendei a medium solutionisra
147 I| sérelmeknek, valamint az ország egyéb sérelmeinek orvoslását,
148 I| rendelete, az t. i., hogy az ország rendei minden akadály nélkül
149 I| mindenekelőtt panaszt tesznek az ország rendei az iránt: hogy az
150 I| következő pontokban előadják az ország előleges sérelmeit, kijelentvén,
151 I| javaslott feliratban az ország legsúlyosabb sérelmeit adjuk
152 I| mindenekelőtt tárgyalás alá, az ország súlyos sérelmeinek felvétele
153 I| a nemzet jussaival s az ország boldogságával egyenesen
154 I| czikk megtartassék, s az ország sérelmei mulhatatlanul orvosoltassanak,
155 I| sem azért állottak el az ország rendei, mintha azt kikötni
156 I| kir. főherczegségének, az ország nádorának, elegyes űlésben
157 I| feltétellé, hogy azt az ország rendei az ajánláshoz kötötték.
158 I| megelőzni, s csak akkor, ha az ország rendeinek felirata sikeretlen
159 I| legforróbb óhajtásának, mely az ország legsúlyosabb sérelmeinek
160 I| kötelezőleg mondassék ki, s «az ország különböző fekvéséhez képest
161 I| birtokát biztosítja, az ország közcsendessége tekintetéből
162 I| be, kérdem volt-e joga az ország rendeinek a patensek szerint
163 I| patensek szerinti itéletek az ország rendeinek felfogása szerint
164 I| Ezen ab undique resensus az ország rendeitől nem támadt, mert
165 I| joga volt; de 1687-ben az ország rendei azt eltörölték; azonban
166 I| eltöröltetvén ezen szabadság, az ország minden felső parancsnak
167 I| követé az országgyűlés is. Az ország ezen joga sarkából kiforgattatnék
168 I| folyamodni. Vajjon hát már az ország törvényhatóságaihoz folyamodni
169 I| hajdankorban nem ismerte el az ország azt, hogy a biróság annyira
170 I| mikor változott meg az ország juspublicuma? Hiszen már
171 I| 1825-ben kimondották azt az ország rendei, sőt 1811-ben előre
172 I| Így tehát, mivel most az ország sérelmeiről van szó, mindenekelőtt
173 I| alá vettettek, ez ellen az ország rendei ő Felségéhez felírtak,
174 I| adóztatása igazságos, az ország rendei is elállottak további
175 I| abbeli szándékát közölte az ország rendeivel, hogy hajlandó
176 I| változtatása forog kérdésben, az ország rendei szokott módon terjeszszék
177 I| módon hozzá intéztetni, s az ország rendei ezt nem teljesítették,
178 I| ennek törvénytelenségét az ország rendei már többször kimondották.~ ~
179 I| kedvesen fogadta, hogy az ország rendei a kir. előadásokban
180 I| érdemleges felterjesztés; az ország legsúlyosabb sérelmeinek
181 I| nincs, ki nem akarná az ország legszebb jussát, a szólás
182 I| mikor a megzavart csend az ország kebelében visszaállíttatik:
183 I| javasoltatott.~DEÁK FERENCZ: Az ország súlyos sérelmei megrázkódtatják
184 I| az előleges sérelmek, az ország kiegészítése, a szólás szabadságbeli
185 I| számot állítottak fel az ország rendei a katonáságra nézve,
186 I| súlyosabbak voltak, reábirák az ország rendeit arra, hogy ajánlatot
187 I| tartását vállalta magára az ország; 1802-ben háború volt; nem
188 I| feltenni, hogy akkor az ország oly csendben lett volna,
189 I| gúnynak tekinti, mert az ország rendei elé adott jelentésből
190 I| mondják-e majd, hogy az ország békességben is ennyit igért?
191 I| és hogy annak számát az ország is tudhassa, ha már a rendek
192 I| leiratban foglalt, hanem az ország rendeinek november 12-diki
193 I| előre vigyázást, melylyel az ország rendei ezen tárgyat elintézni
194 I| veszekedés almáját lökte az ország rendei közé, mely által
195 I| megtörténik, és a terhet az ország magára vállalja, fel is
196 I| a kir. leirat, hanem az ország rendeinek feliratában kijelentett
197 I| hajózás ártalmára vannak, az ország rendei tanácskozzanak és
198 I| épségével és magukkal az ország alaptörvényeivel semmi sem
199 I| fogva biztosítja arról az ország rendeit, hogy e részben
200 I| összeroskadását, s azért az ország rendei minden adó ajánláskor
201 I| tartatnék országgyűlés, az ország rendeinek szabadságukban
202 I| inexigibilitate mondott, hogy azért az ország non cavet, e tekintetben
203 I| az osztó részek ugyanazon ország részei legyenek: már pedig
204 I| halasztassék el, míg az ország catastraliter fölméretik.~
205 I| mit oly forrón kivánt az ország, hogy ott is legyen szabad
206 I| Horvátország egy oly kiváltságos ország legyen, melynek kapcsolata
207 I| nehezen, hogy a honnan az ország legforróbb kivánata iránt
208 I| főrendek előadták, hogy az ország primása a vallás dolgában
209 I| e tárgyban jövendőre az ország rendei, mert csak a csüggedést
210 I| felségéhez felküldettek.~Végre az ország nádora május 1-ső napján
211 I| hitvesének a császárnénak, az ország rendei nevében hódoló tisztelettel
212 I| és miután ő felségök az ország nádora által ez iránt előre
213 I| megegyeztek a fő RR. s az ország nádora közakarattal megkéretett,
214 I| ezek közül az, hogy mind az ország rendei, mind a megyék ezentúl
215 I| adatokat velünk közölje; az ország rendei pedig egy országos
216 I| közállományra nézve nem káros, az ország rendeinek kimerítő tudósítást
217 I| bocsátkozott, minthogy azzal az ország rendei által megbizva nem
218 I| kivánták leszállítani az ország rendei, az állításnak előbb
219 I| Kimondották továbbá az ország rendei azt is, hogy a szolgálat
220 I| szabálynak el nem ismerik az ország rendei, melyet minden új
221 I| föntartani. Ezt azonban az ország rendei el nem fogadták,
222 I| országnak biztosító igéretét az ország befolyása nélkül készült
223 I| időnkinti változtatása is az ország tudta nélkül történik, többféle
224 I| lényegesek, elfogadván az ország rendei, mindezeket egy ujabb
225 I| részben meg vala szüntetve, az ország rendei megnyugodtak abban,
226 I| 1836-dik esztendőben az ország rendei, s minden módot elkövettek,
227 I| készítendő munkálatát az ország nádorának a végett bemutassa,
228 I| felszólította ő felsége az ország rendeit, hogy a Dunának
229 I| e tárgyra figyelmöket az ország rendei, s egy külön felirat
230 I| segédforrásokról, melyek az ország alkotmányának, és minden
231 I| tanácskozás alá vették az ország rendei, s a felett egy ujabb
232 I| tárgyalás alá vették az ország rendei, s hosszabb vitatások
233 I| tudósítának bennünket: hogy az ország primása az egyházi rend
234 I| esztendőben fölterjesztettek az ország rendei, s melynek orvoslását
235 I| Pártolták ugyan panaszunkat az ország rendei, s az ő felségének
236 I| szintén fölterjesztették az ország rendei; de ugyanazon kir.
237 I| válaszában ő felsége az ország rendeit, hogy mihelyt az
238 I| szükségesnek látták az ország rendei azt a nyelv és nemzetiség
239 I| hazánkra, s különösen az ország alsó vidékeire hasznos,
240 I| be nem lehet foglalni. Az ország rendei szintén sérelmesnek
241 I| áról érkezett, ő felsége az ország rendeit arra szólította
242 I| tovább is megmaradtak az ország rendei, csak hogy az ajánlatnak
243 I| felállítását buzgón óhajtván az ország rendei, e jelen országgyűlésről
244 I| s tekintve leginkább az ország közhitelének fentartását,
245 I| eltöröltetik, s az izraeliták az ország egyéb nem nemes lakosai
246 I| izraeliták jövendőben az ország minden városaiban s vidékeiben
247 I| bányavárosokat kivéve, az ország minden vidékein, s a királyi
248 I| meg nem egyezhetett, az ország nádora pedig kijelentette,
249 I| kamara elnökének, kiket az ország folyamodás nélkül honosított,
250 I| nyerték meg. Követték ebben az ország rendei az 1715: CXXX. t.-
251 I| nehézségekkel küzködik, az ország egyik vidéke nem ismeri
252 I| valának erről győződve az ország rendei; ugyanazért törvény
253 I| is indítványba tették az ország rendei, hogy az 1836: XVI.
254 I| tanácskozás alá vették az ország rendei, s azt a jelen országgyűlésről
255 I| választmányt neveztek ki az ország rendei, mely azonban munkáját
256 I| pásztori körlevelek, miket az ország primása s a többi megyés
257 I| kivánták és reménylették az ország rendei, midőn az 1790-ik
258 I| fájdalmasan riasztá fel őket az ország primásának, az esztergomi
259 I| minthogy ellenmondása az ország köztörvénye ellen semmi
260 I| világosan ellenkezik az, hogy az ország primása, az esztergomi érsek,
261 I| mi tudjuk, hogy alig van ország Európában, hol kevesebbet
262 I| kir. levelét, melyben az ország gyűlésének f. é. tavaszutó
263 I| magok kebeléből ők is az ország gyűlésére két alkalmatos
264 I| semmi néven nevezhető, s az ország közboldogsága és java előmozdítására
265 I| elnöki jogánál fogva az ország gyűlésére készített alaputasitásnak
266 I| megállapítása után a Rendek az ország gyűlésére küldendő képviselők
267 I| elvállalását megbuktatta, őt az ország ellenségének tekintette,
268 I| egyedül az vala, hogy őtet az ország gyűléséről eltávolíthassák;
269 I| czélszerünek vél, hogy engem az ország gyűléséről ismét eltávolítson,
270 I| megsemmisíteni, hogy ha az ország gyűlése előtt Árva vármegye
271 I| administratorok ellen az ország már felszólalt, s az ellen,
272 I| t.-czikkelynek, mint az ország kiegészítését illetőnek,
273 I| igazság, törvény és az egész ország közjava egyiránt támogatják.~
274 I| midőn a fejedelem és az ország lakosai között valamely
275 I| dolog, annyira tudva van az ország minden vidékein, hogy erről,
276 I| kötelességöknek ismerik az ország valamennyi megyéjét ezen
277 I| kicsinyben vagy nagyban, az ország lakosainak bármely osztálya
278 I| oly súlyosnak látták az ország több törvényhatóságai, hogy
279 I| törvényeink tartalma szerint az ország törvényhatóságai gyakran
280 I| tárgy fölötti nézetei az ország minden megyéivel testvéri
281 I| győződve a szónok, hogy ha az ország többsége osztozik e nézetekben,
282 I| törvényhatóságok, minthogy az ország gyűlésére követeket nem
283 I| igazság, méltányosság, és az ország közjava változtatást kivánnak
284 I| kihirdettetett, s melyben az ország törvényhatóságai oda utasíttatnak,
285 I| oda mutat, miszerint az ország törvényhatóságai gyakran
286 I| a sérelmek, melyeket az ország törvényhatóságai akartak
287 I| méltányos, sőt sérelmes az ország törvényhatóságaira nézve.
288 I| itélőszékek üléseiben, sőt az ország gyűlésen is vagyon helye
289 I| itélőszékek ülésében, akár az ország gyűlésén egyenesen s egyedül
290 I| a hová tartozik; s ha az ország rendei is azt mondják, hogy
291 I| kivánják elérni, hogy az ország az ő elveik szerint, miket
292 I| a kormány irányában, az ország minden érdekeire nézve,
293 I| fogunk itt megemlíteni.~Az ország legfőbb érdekeinek egyike:
294 I| sérelmet is súlyosbította.~Az ország legfőbb érdekeinek másika:
295 I| azon rendelete, hogy az ország határain belőli iskolákban
296 I| vérségi kapcsolatnak, mind az ország oly régi közóhajtásának
297 I| gyarapítani törekedendünk; de az ország közszükségeinek eddig el
298 I| minden egyebet is, mi az ország szellemi s anyagi kifejlődésére
299 I| hogy «Magyarország szabad ország, s egész törvényhozási rendszerében
300 I| nemkülönben a végett: hogy az ország boldogságának nevelésére
301 I| előterjesztményeinket, mint egyedül az ország üdvére, fentartására, s
302 I| megjelenjenek, másként - az ország köztörvényében foglalt büntetés
303 I| minden ellenszó nélkül a jövő ország gyűlésére követjüknek szünni
304 I| részben, midőn az egész ország érdekét kell szemügyre venni
305 I| annak tagjai ismerik az ország minden részét és viszonyait.
306 I| meglátjuk, mit fognak az ország rendei javasolni. Ezen dologban
307 I| megváltás fejében fizeti az ország azt, mit előbb vámkép fizetett,
308 I| vonatkozó irományait, hogy az ország rendei vegyék figyelembe,
309 II| a mit csak tehetsz, az ország érzületének jó irányba terelésére
310 II| királyi szándoka iránt az ország rendeit tájékozva s a kellő
311 II| befolyása alul kibontakozva, az ország az 1790. évi 10-ik törvényczikkely
312 II| miképpeni teljesítéséről, és az ország közjövödelmeinek hová fordításáról
313 II| miszerint a magyar katonaság az ország tudta, hire, s beleegyezése
314 II| s beleegyezése nélkül az ország határain kívül soha ne vitethessék,
315 II| fenséges főherczegnek, az ország nádorának, vezérlete alatt,
316 II| a mágnások s ott maga az ország fenséges nádora, közakarattal
317 II| táblabiró úrnak, mint az egész ország által az országgyűlésére
318 II| valami jót csinálni.~Az ország állapota nyugtalanító; ott
319 II| és egyéb főpapok, úgy az ország zászlósai nevezését s a
320 II| külső ellenség, mert az ország maga teszi magát semmivé.
321 II| magát semmivé. Pedig ha ez ország a legvirágzóbb, a legfényesebb
322 II| legvirágzóbb, a legfényesebb ország lesz is, de nem lesz Magyarország:
323 II| engedményekre, melyeket az ország már nyert, és azt vitatta,
324 II| megmentenünk. Ily helyzetben még ország nem volt, s bár ott van
325 II| nemzetiség biztosítása az ország különböző vidékeinek sajátságos
326 II| alapot alkosson, mely az ország által biztosíttatik; s melyből
327 II| a vége az lenne, hogy az ország úgy maradna, a mint van.
328 II| AZ ORSZÁG ÁLLAPOTÁRÓL.~Ő felsége 1848.
329 II| iránt. Tudod, hogy én az ország gyűlésére csak akkor érkeztem,
330 II| mindinkább bonyolódnak, az ország állapota s jövendője minden
331 II| AZ ORSZÁG ÁLLAPOTÁRÓL.~1848. május
332 II| pénzviszonyaink rosszak; mikor az ország gyűléséről haza jöttünk,
333 II| de veszélyben forog az ország s könnyen megtörténhetik:
334 II| alter ego nem lehet, mint az ország nádora, kit mint királyi
335 II| törvényeink szerint csak az ország nádora s kir. helytartó
336 II| országgyűlés megnyitását is az ország nádorára lehetne bízni,
337 II| csoportok zavarták meg az ország békéjét, s valamint ő felségének
338 II| felsége, hogy ámbár ő, az ország minden lakosainak boldogságát
339 II| történteknek hirdetgették.» Az ország minden nyelvű és vallású
340 II| bizonyítandja, azt ő az ország belbékéje felháborítójának
341 II| hogy ármánynyal kezelte az ország képviseletét az országgyűlés
342 II| a kormányt arra, hogy az ország disponibilis haderejét 200,
343 II| munkálat által segítsen az ország szükségein. Kossuth Lajos
344 II| veszélyesek, hanem azért, mert az ország nyugalmára válhatnak károsokká,
345 II| helyreállításának és az ország önálló, materialis és moralis
346 II| valamint a csendet, a békét, az ország szent koronájának épségben
347 II| biztos helyreállásának és az ország önálló materialis és moralis
348 II| ismerem, el nem fogadom; az ország fog fölötte itélni, mennyire
349 II| Magyarország mint önálló ország nem köteles Ausztria háborujába
350 II| nyilatkozni fognak mind az ország mostani állapotáról, mind
351 II| felzaklatására. Midőn az egész ország lázban van; midőn ezen országnak
352 II| leginkább van biztosítva. Melyik ország az, melynek sorsát okunk
353 II| hosszas tanácskozást az ország körülményei közt egyenesen
354 II| szempont az volt, hogy az ország új felforgatásokkal meg
355 II| ülésének napi rendjén volt az ország védelmére szükséges katonai
356 II| miniszteriuma előterjesztésére, az ország védelme s a pénzügy tekintetében
357 II| a pénzügyre nézve és az ország védelme iránt tett indítványokat:~
358 II| bankjegyeket, melyekért az ország minden jövedelmei és jószágai
359 II| nyujtson neki segítséget az ország kormányzatának vitelében.~~
360 II| nevelik a közbajt, s az ország átalános bomlásnak indul.
361 II| használ. A törvényhozónak az ország összes érdekeit kell figyelembe
362 II| intézendő manifestum, melyben az ország állapota, az újabb törvények
363 II| eltávoztak a háztól, működni az ország megmentésére szükséges eszközök
364 II| bizottmány addig, míg az ország normális állapotba jövén,
365 II| mindazon hatalommal, mellyel az ország kormányának birnia kell,
366 II| honvédelmi bizottmány mint az ország teljhatalmú kormánya elnökének
367 II| hatóságot is ruházza, hogy az ország kormányzatára megalkotott
368 II| körülmények között, midőn valamely ország veszélyben és háborúságban
369 II| szolgálatában lennének, s az ország irányában ellenség gyanánt
370 II| valamely summa, és látja az ország, hogy ez nem elegendő, a
371 II| ezért az országgyűlés az ország törvényes függetlenségéhez,
372 II| szorosan ragaszkodva, az ország és a hozzá kapcsolt részek
373 II| nem engedelmeskedve, az ország dolgaiba gyakorolni szándéklandott
374 II| bitorlásnak tekintsék, s az ország és alkotmány iránti hűség
375 II| 1. §. Addig is, míg az ország egyes vidékeinek kárpótlás
376 II| telektől, a maximum pedig az ország nem csekély részében felette
377 II| hogy tekintetbe veszi az ország jelenlegi állapotát. Gozmán
378 II| tudni, mit mondana hozzá az ország, ha a képviselőház azt mondaná:
379 II| arányban osztassék fel, mi az ország védelmének fenntartásához
380 II| a tárgyat addig, míg az ország békésebb állapotban nem
381 II| reátok, de látjátok, az ország mostani állapotjában ily
382 II| tehát a kárpótlással, míg az ország békésebb állapotba jut,
383 II| választmányt küld, mely az ország szabadsága, becsülete és
384 II| teljesíteni mindazt, a mi az ország javára, habár a siker reménye
385 II| lehetetlenné válhatván, az ország gyűlése és kormánya Debreczenbe
386 II| törvényhatóságok ezentúl is az ország kormányának engedelmeskedni
387 II| megjelentünk. Majláth György ország birája előadá, hogy mi a
388 II| eloszlatta. Elmondá mégis az ország birája békés kiegyenlítésre
389 II| után látva, hogy miután az ország gyűlése sem ismertetnék
390 II| lefolyása, melyről sietünk az ország gyűlését előre tudosítani.
391 II| alkotmány megsemmisítésével az ország elfoglaltatni, s katonai
392 II| elkészítettük jelentésünket az ország gyűléséhez s azt herczeg
393 II| koromból ismertem. Szó volt az ország jövendőjéről és az absolutismus
394 II| művészek, ügyvédek, orvosok az ország minden vidékéről. A felköszöntők
395 II| születésre magyar volt, s az ország politikai administratiójában
396 II| gyanánt tüntette föl, az ország integritásának helyreállítását,
397 II| feleslegesnek tartottam, mielőtt az ország állapotáról hitelesen nem
398 II| monarchia cohæsioját. Ha az ország hangulatának igaz képét
399 II| helyezve; törvényeket csak az ország közreműködésével lehet hozni,
400 II| kényszerített, legalább is az ország utólagos jóváhagyása alá
401 II| képesebb; örvény ez és az ország már ennek szélén áll és
402 II| Magyarországra nézve formuláztam, az ország legáltalánosabb óhajtása,
403 II| contemplált Reichsrathban minden ország a sajátlag őtet illető jogokat
404 II| azon kezdi, hogy minden ország öszves historiai jogát elveszi
405 II| magyarországi viszonyokról s ez ország lakóinak érzületéről évek
406 II| közegek működése, a melyek az ország szükségeinek, nézeteinek
407 II| bevitelét és kiterjesztését az ország érdekében állónak ismerné.~
408 II| léteznek, hanem hogy az ország gondolkodó és birálatra
409 II| oly kisérlet, a mely ez ország elégületlenségét alkotmányos
410 II| s hogy ezek folytán ez ország ügyeinek rendezése semmi
411 II| való képviselethez és az ország municipális szabadságaihoz
412 II| felfogás értelmében, ez ország alkotmányos jogai bárminő
413 II| tapasztalatai szerint, az ország gondolkodó és itéletre képes
414 II| ragaszkodás, melylyel az egész ország ez intézményei iránt viseltetik.
415 II| légből kapott, mivel maga az ország, melynek véleménye pedig
416 II| ugyanis, mennyire felel meg az ország alkotmánya népe igényeinek,
417 II| tapasztalása szerint, az ország gondolkodó és itélőképességgel
418 II| intézmények elvesztéseért ez ország lakóinak semmiféle kárpótlás
419 II| saját közérzülete s az ország tulajdon anyagi és szellemi
420 II| tapasztalatai szerint azonban az ország itélőképességgel biró egyéneinek
421 II| magát befolyásoltatnia. Az ország értelmes egyéneinek nézete
422 II| ítélet illetékességét az ország soha sem fogja elismerni.~
423 II| elismerésre soha sem számíthat. Az ország gondolkodó és itéletre képes
424 II| szövegében és az illető ország nyelvén beiktatandó, a mivel
425 II| bocsátandó törvények útján, az ország belső czéljaira az önmegadóztatás
426 II| szövegében és az illető ország nyelvén bejegyzendő lészen.
427 II| kiadandják, a hol az az ország törvényei közé iktatandó.~
428 II| azon jogot, hogy minden az ország szükségeit és jólétét érdeklő
429 II| közigazgatás vezetését átveendi.~Az ország beligazgatását illetőleg
430 II| 5. törvényczikk által az ország lakósai minden osztályaira
431 II| törvénykezési ügyét ismét ezen ország határai közé visszahelyezni, -
432 II| s jogok megállapítása az ország lakósainak összes osztályai
433 II| intézményeit életbe léptetni, s az ország közjogi viszonyainak a törvényes
434 II| viszonyainak kiegyenlítése s az ország törvényes állapotának megszilárdítása
435 II| eseményeknél fogva meg lőn az ország fosztva az alkalomtól és
436 II| császári felsége, mind az ország érdekében olyannak kell
437 II| méltányoltatik eléggé. Ha azonban az ország azt látja, hogy ezen értekezlet
438 II| kérdések; előttünk áll az ország integritása helyreállításának
439 II| Nyilatkozata visszhangja volt az ország nyilatkozatának. Mindamellett
440 II| szorosan latolgatott volna az ország, akkor egy megye sem alakult
441 II| sem alakult volna. De az ország nagyobb része azt hitte:
442 II| részben, úgy hiszem, az ország helyesen cselekedett.~Tudom
443 II| melyben, a magyar faj az ország közepén természetes védhető
444 II| juttatni a dolgot.~Azt irod: az ország reám néz, tőlem vár. Szerencsétlenség
445 II| intézményeinek egyike az ország köztörvényhatóságainak törvényben
446 II| A magyar nemzet tehát az ország alaptörvényeinek értelmében,
447 II| joggal kivánhatja: hogy az ország köztörvényhatóságai a birói
448 II| kapcsolatban lévő perekre nézve az ország gyűlésének végleges intézkedéséig
449 II| orvosolná, sőt nagyobbítaná. Az ország gyűlésének végleges intézkedése
450 II| azon javaslatot, mit az ország birája ő felsége megbízásából
451 II| felsége megbízásából az ország legfőbb törvényszékével,
452 II| addig is, míg e fölött az ország gyűlése véglegesen intézkedik,
453 II| törvény gyanánt tisztelte az ország; s mivel javaslata csak
454 II| azt a dicsőséget, hogy az ország fővárosában, s csakis itt
455 II| tényeknek, melyekkel a leirat az ország törvényhatóságait vádolja,
456 II| nehogy úgy lássék, mintha az ország többi törvényhatóságainak
457 II| nézve be akarjuk várni az ország birája és illetőleg a hétszemélyes
458 II| kivánathoz kötjük, hogy az ország alkotmányos jogai a törvénykezésre
459 II| kérdésbe vonni engednék: az ország fővárosának törvényhatósága
460 II| törvénykezési ügyét ismét ezen ország határai közé visszahelyezni, -
461 II| fennállott. Ez ellen is felirt az ország, de nincsen megváltoztatva.
462 II| vagyok győződve, hogy az ország többségének is máskép tetszik,
463 II| kőszénre nézve, s ezt tette az ország ipara s a bányászat érdekében.
464 II| letéteményező? Ismétlem, hogy az ország egyharmadában nincsen még
465 II| levéltáraiban, a minden ország számára adott külön alaptörvényekkel
466 II| együtt 6.~7. §. A minden ország számára megállapított mennyiségű
467 II| nagyon föltételezvén az ország belső alkotmányos helyzetének
468 II| egyfelől kellően tartsa fönn az ország befolyását azon ügyekre,
469 II| név alatti adót, mint az ország többi nemesei: Az 1454-diki
470 II| úgy katonáskodjék, mint az ország egyéb lakósai. Az 1471-iki
471 II| több hévvel sürgették az ország rendei honi nyelvöket; Horvátország
472 II| tehát gyanítani, hogy azon ország, mely maga kívánta, hogy
473 II| törvényhatóságilag, hanem mint ország akarja jövendőben is küldeni
474 II| államhoz tartozó alkotmányos ország ellen, minőre, mint jogalapra,
|