bold = Main text
      Rész                                                   grey = Comment text

  501     I   |                     hiányából eredett; akkor a magyarnak egykor virágzást
  502     I   |                   gyermeki ábrándozás; akkor a nemzeti függetlenség csak
  503     I   |                 talán már nem halad. Majd ha a nemzet számot kér tőlünk
  504     I   |                     nemzet számot kér tőlünk a közbizodalomról, azon legszebb
  505     I   |                    arról, miképen orvosoltuk a hazának vérző sebeit s a
  506     I   |                     a hazának vérző sebeit s a közkivánatot mennyire teljesítettük;
  507     I   |                      közóhajtás elsülyedett. A fejedelmi szónak meghallása
  508     I   |                     hazafiak iránti sérelem, a békének és háborúnak nemzetünket
  509     I   |                      legszebb munkáját, hogy a kivánt ujonczok megigérése
  510     I   |                    ujonczok megigérése előtt a közszükségnek valósága a
  511     I   |                     a közszükségnek valósága a törvényhozó test előtt is
  512     I   |                      felfedeztessék: egyedül a fejedelemnek közbejött rescriptuma
  513     I   |                 fogjuk mondani mindezeket, s a nemzet látván e sok rossznak
  514     I   |                      javítsunk. Tisztelem én a vélekedések szabadságának
  515     I   |             tisztelem még akkor is, midőn az a többség gondolkozásával
  516     I   |                     nem egyez; nem is utalok a mívelt világ itéletére egyes
  517     I   |                tetteinek legigazabb biráját: a lélek ismeretet. Csak az
  518     I   |                   ismeretet. Csak az előttem a nyomorult, az a megvetést
  519     I   |                      előttem a nyomorult, az a megvetést érdemlő, ki tetteiért
  520     I   |                     fejtegetem én, ha vajjon a főrendek eddigi ellenkezésének
  521     I   |                      ők minket, hogy egyedül a közjó vezette lépéseiket,
  522     I   |                      forró óhajtásomat, hogy a nemzetek sorsát intéző hatalmas
  523     I   |                     olyan mértékben árassza, a milyen tiszta lélekkel egyedül
  524     I   |                   URBÉRI TELKEK MAXIMUMÁRÓL.~A KK. és RR. táblája 1833.
  525     I   |                   julius 23-dikán tárgyalta «a jobbágyok szabad költözéséről
  526     I   |                     és ennek következéséről» a kerületi ülés által előterjesztett
  527     I   |                jutásából kár ne következzék, a legnagyobb mennyiség, melyen
  528     I   |                     egy egész telket; hol 80 a jobbágytelek száma, ott
  529     I   |                      továbbá, ha 120-ra megy a telkek száma, ott három
  530     I   |                      ott három telket; végre a mely helyeken 120-on fölül
  531     I   |               helyeken 120-on fölül akárhány a telkek száma, ott négy -
  532     I   |                    fontos okok hordattak elő a jobbágytelkek határtalan
  533     I   |                legfontosabb az, hogy ekképen a jobbágytelkek kevesebb kezekre
  534     I   |                    Azon állításra, hogy épen a kevesebb kezeknél lévő jobbágytelkek
  535     I   |                     lévő jobbágytelkek által a földesúrnak haszna is szaporodik,
  536     I   |                      megfelelni; mert vannak a mezei gazdálkodásnál oly
  537     I   |                   mint azon egy gazdától, ki a húsz egész telket maga birná.
  538     I   |                    birná. Minekutána azonban a szabad adást vevést most
  539     I   |                      most ingyen adták által a földbirtokosok jobbágyaiknak,
  540     I   |                      tekintetek azok, melyek a szóló véleményét elhatározták:
  541     I   |                     véleményét elhatározták: a szegény jobbágynak boldogsága
  542     I   |                     jobbágynak boldogsága és a statusnak közjava, mert
  543     I   |               statusnak közjava, mert nem az a boldog ország, hol legtöbb
  544     I   |            legkevesebb szegény ember vagyon, a mint ezt Angliának e részben
  545     I   |                     az egész földbirtokot, s a 7 millió lakosnak fekvő
  546     I   |                   kezekbe ne kerüljön; pedig a határtalan számú vásárlások
  547     I   |                     háznépet kirekesztenének a jobbágytelkek birtokából,
  548     I   |                     gyárakból élhetnének; de a napszámos kézi munkákra
  549     I   |                     határnak megmíveléséhez, a mennyit az féltelkekre felosztva
  550     I   |                 telkes határon 40 háznép él, a 20 teleknek 400 holdat tévő
  551     I   |                     kevesebb munkás mívelné. A mi továbbá a kézműveket
  552     I   |                 munkás mívelné. A mi továbbá a kézműveket és gyárakat illeti:
  553     I   |                   mint 200,000-el kevesedett a földbirtokosok száma, s
  554     I   |                  földbirtokosok száma, s így a földbirtok kevesebb kezekbe
  555     I   |                 vélni, hogy ezen kétszázezer a virágzó kereskedésben, a
  556     I   |                     a virágzó kereskedésben, a naponkint nevekedő és szaporodó
  557     I   |                    élelmet találva hagyta el a földbirtokot; de ellenkezőt
  558     I   |                     ugyanazon 1790-től fogva a szegények taxája hetvenhét
  559     I   |                    annyira szaporodott, mint a mire Magyarországnak minden
  560     I   |                      következnék nálunk, hol a kézművek és gyárak sínlődnek?
  561     I   |                    hogy olyan megyékben, hol a szabad adásvevés már régen
  562     I   |                 adásvevés már régen divatoz, a jobbágytelkek azért kevesebb
  563     I   |               kezekre nem kerültek; de ebből a jövendőre biztos következést
  564     I   |             Hozzájárul még az is, hogy eddig a szabad adás csak kevés helyen
  565     I   |                  helyen lévén szokásban, az, a ki ott jobbágytelket nem
  566     I   |                      kapott máshol, és pedig a földesúrnak kegyelméből
  567     I   |              földesúrnak kegyelméből ingyen, a mi ezentúl végképen meg
  568     I   |                örömest fogják, már pedig nem a népes Trencsén vármegyében
  569     I   |                     vármegyében kell tartani a jobbágytelkeknek kevés kézre
  570     I   |                      áldott tér mezején, hol a föld termékeny, az állomány
  571     I   |                    Végre megvallja, szeretné a törzsökös népet hazánkban
  572     I   |               hazánkban fentartani; szeretné a magyart terjeszteni inkább,
  573     I   |                    határtalan vásárlás által a legboldogabb vidékeken sok
  574     I   |           czinczárnak kerül kezére, ez pedig a nemzetiségnek mennyire ártalmas,
  575     I   |             nemzetiségnek mennyire ártalmas, a KK. és RR. itéletére bizza.~ ~
  576     I   |               IRTVÁNYOK VISSZAVÁLTÁSÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1833. aug. 1-
  577     I   |                      aug. 1-sején tárgyalták a kerületi ülés által előterjesztett
  578     I   |              javaslatát. Az «azokról, melyek a telek haszonvételén fölül
  579     I   |                    telek haszonvételén fölül a jobbágyok hasznai közé tartoznak»
  580     I   |                voltak: «Azokra nézve, melyek a telek haszonvételén fölül
  581     I   |                    telek haszonvételén fölül a jobbágyok hasznai közé tartoznak,
  582     I   |                      hasznai közé tartoznak, a következők határoztatnak:
  583     I   |              következők határoztatnak: 1. §. A telek utáni állományba be
  584     I   |                   számított minden irtásokat a jobbágyok addig, míg azok
  585     I   |                     haszonbérfizetés mellett a földesúrral kötendő szabad
  586     I   |                  hogy milyen irtásokat lehet a földesúrnak visszaváltani;
  587     I   |                   földesúrnak visszaváltani; a másik az, hogy a visszaváltott
  588     I   |              visszaváltani; a másik az, hogy a visszaváltott irtásokat
  589     I   |                     változtak, habár azokhoz a mostani birtokos ingyen
  590     I   |                 ingyen jutott is, habár azok a dicalis összeirásba bevétettek
  591     I   |               részben elfogadni nem akarják. A mi pedig a visszaváltott
  592     I   |                      nem akarják. A mi pedig a visszaváltott irtásoknak
  593     I   |                      bátor ez iránt nézeteit a KK. és RR.-nek előadni.
  594     I   |                  előadni. Nem hozza kétségbe a földesúraknak tulajdonosi
  595     I   |                    állana minden földesúrnak a visszaváltott irtásokat
  596     I   |                     színekben állanak előtte a veszélyes következések,
  597     I   |                  vannak olyan környülállások a polgári életben, melyek
  598     I   |                  legalább egy részt áldozzon a törvény által neki gazdagon
  599     I   |         törvényesítve is lesz, noha mindezek a földesúrnak tulajdonosi
  600     I   |                    irtások kérdését, mert ez a jobbágyok nem csekély részének
  601     I   |                    mélyen belévág, pedig nem a pálcza és büntető hatalom,
  602     I   |                    és büntető hatalom, hanem a szánakozó szeretet és bizodalom
  603     I   |                bizodalom tarthatják csak fel a jobbágy és földesúr között
  604     I   |                       mélyeken irtáson kívül a jobbágynak úgy szólván semmi
  605     I   |                   semmi birtoka sincs; eddig a földesurak főbb parancsolatok
  606     I   |               jobbágyaikat megfosztani, vagy a hol az irtások visszaváltattak
  607     I   |                   önhasználatára fordíthatja a visszaváltott irtásokat,
  608     I   |              földönfutókká lesznek, ez pedig a haza boldogságára nézve
  609     I   |                     csekély birtoka szorosan a hazához kötve, a közbátorság
  610     I   |                    szorosan a hazához kötve, a közbátorság mindenkori védjévé
  611     I   |                ellenére önkényesen sértették a sajátsági jusnak szentségét,
  612     I   |                     olyanok legyenek, melyek a jobbágyok sorsát rosszabbá
  613     I   |               rosszabbá ne tegyék. Eddig, ha a földesúr törvényes jussainál
  614     I   |                      ellen; ha itélőszékeink a törvények értelméhez képest
  615     I   |                  törvények értelméhez képest a földesúrnak itélték is a
  616     I   |                     a földesúrnak itélték is a kereset alá vett földeket:
  617     I   |                   kereset alá vett földeket: a kormány önkényes főbb parancsolatok
  618     I   |                      ez által sértette ugyan a törvényt, de a jobbágy tovább
  619     I   |                sértette ugyan a törvényt, de a jobbágy tovább is birtokban
  620     I   |                    következése lett az, hogy a jobbágy földesúra iránt,
  621     I   |                     is megfosztaná, ha ebben a végrehajtó hatalom által
  622     I   |            viseltetett. Igaz ugyan, hogy itt a földesúr csak jussaival
  623     I   |                  csak jussaival kivánt élni, a kormány pedig törvényt sértett,
  624     I   |                      pedig törvényt sértett, a gyűlölség tehát igazságtalan
  625     I   |                   lehet-e bámulnunk azon, ha a nyomorúság örvényében küszködő
  626     I   |                    nem akar, és gyűlöli azt, a ki őt attól bármely jus
  627     I   |                igyekszik, kivált ha ez ellen a főbb hatalomnál talál csak
  628     I   |               pártolást. Vessünk tehát gátot a parancsolatok önkényének,
  629     I   |                     teljes mértékben nyujtja a jobbágynak mindazon oltalmat,
  630     I   |                oltalmat, melyet ő eddig csak a kormánytól nyerhetett. Bátor
  631     I   |                      nyerhetett. Bátor tehát a szóló a KK. és RR.-et felszólítani,
  632     I   |              nyerhetett. Bátor tehát a szóló a KK. és RR.-et felszólítani,
  633     I   |                 felszólítani, méltóztassanak a visszaváltott irtásoknak
  634     I   |               valamiképen megszorítani, mert a javaslott szerkezet a jobbágyok
  635     I   |                   mert a javaslott szerkezet a jobbágyok sorsát csak rosszabbá
  636     I   |                      országgyűlésen, melytől a szegény adózó nép szívszakadva
  637     I   |                  óhajtást: hogy vajha inkább a szigorú törvény helyett
  638     I   |                szigorú törvény helyett ismét a végrehajtó hatalomnak önkényes,
  639     I   |            parancsolatai tennének intézetet. A mi végre ezen megszorítás
  640     I   |                  tekintetbe vévén másrészről a szegényebb földesúrak sorsát
  641     I   |                sorsát is: azt óhajtják, hogy a még nem regulázott vagy
  642     I   |           szerződéssel nem biró helységekben a belső telkek, melyeken a
  643     I   |                     a belső telkek, melyeken a jobbágyok házai vannak,
  644     I   |                   ezeken felül köteleztessék a földesúr a lakosok által
  645     I   |                     köteleztessék a földesúr a lakosok által birt irtásoknak
  646     I   |                     irtások mennyisége nagy, a jobbágyok száma ellenben
  647     I   |                 jobbágyhely nem jutna, akkor a másik negyedrésznek kimerítéséig;
  648     I   |           mindenekelőtt regulatió alkalmával a kiosztandó negyed- vagy
  649     I   |                    negyed- vagy felerész, és a zselléreknek járandó hold
  650     I   |                  lészen kimunkálandó, és így a mi ezeken felűl marad, úgy
  651     I   |                     felűl marad, úgy szintén a már törvényes úton vagy
  652     I   |                valóságosan elvett irtások is a földesúré maradjanak. Úgy
  653     I   |                    azt hiszik, hogy valamint a kormány önkénye által parancsolt
  654     I   |                     által parancsolt áldozat a szolgaság bélyegét viseli,
  655     I   |                     önkényt nyújt, egyenesen a haza oltárára vagyon téve.~
  656     I   |                    ellenében kiemelték, hogy a kormánynak általa megemlített
  657     I   |                      állhatnak, mert sértvén a tulajdon igazát, az 1. rész
  658     I   |                      9. czímébe ütköznek. De a tulajdonról fölállított
  659     I   |                      kell lenni, s különösen a törvényhozásnak nincs joga
  660     I   |                   törvényhozásnak nincs joga a tulajdont sérteni. Palóczy
  661     I   |                     az önkény?~DEÁK FERENCZ: A tulajdon igazát soha kérdésbe
  662     I   |                 vette, azt azonban, hogy azt a törvényhozásnak korlátolni
  663     I   |                állítja. Nem pártolja továbbá a felsőbb rendeleteket sem,
  664     I   |              rendeleteket sem, sőt inkább az a czélja, hogy azok törvény
  665     I   |               törvény által megelőztessenek, a mi leginkább elérődik, ha
  666     I   |                    mi leginkább elérődik, ha a szükséges kedvezéseket maga
  667     I   |                  szükséges kedvezéseket maga a törvény megadja. A mi pedig
  668     I   |                      maga a törvény megadja. A mi pedig Borsod vármegye
  669     I   |                 vármegye vádját illeti, hogy a szóló megyéje a fönnebb
  670     I   |                 illeti, hogy a szóló megyéje a fönnebb kijelentett utasításban
  671     I   |                   erre csak azt feleli, hogy a törvényhozás a környülállások
  672     I   |                  feleli, hogy a törvényhozás a környülállások szerint meghatározott
  673     I   |                     vádja tehát egyedül csak a kormányra eshetik, ha ez
  674     I   |                     kormányra eshetik, ha ez a törvényt általhágja. Bizonyosan,
  675     I   |                    úgy az ezentúl hozandó és a tulajdont néműnéműképen
  676     I   |                minthogy az egész urbarium és a classificatió azon néző
  677     I   |              vármegyének utasítása kiindult. A szóló vélekedése minden
  678     I   |            vélekedése minden esetre az, hogy a törvény rendet szab az önkénynek,
  679     I   |                   önkény veszedelmes, melyet a törvényhozás, de az, melyet
  680     I   |                  törvényhozás, de az, melyet a végrehajtó hatalom gyakorol.~ ~
  681     I   |                                              A FÖLDESÚR NEM TULAJDONOSA
  682     I   |              TULAJDONOSA AZ URBÉRI TELEKNEK.~A KK. és RR. 1833. augusztus
  683     I   |                 ülésének napi rendjén volt: «a jobbágyok földesúri adózásairól»
  684     I   |               spectet) s minden föld, melyet a jobbágy művel, földesuri
  685     I   |                    és szolgálatok tétessenek a földesúrnak». Császár Sándor,
  686     I   |                    követe indítványára, hogy a bevezetés hagyassék ki,
  687     I   |                  csak annyi mondassék, hogy «a jobbágytelkektől járó szolgálatok
  688     I   |                     elnök kijelentette, hogy a bevezetésben foglalt elvnek
  689     I   |                mondhatni az istenről, de nem a magyar nemes emberről».
  690     I   |                     proprietas», vagyis hogy a magyar föld minden tulajdona
  691     I   |                 magyar föld minden tulajdona a magyar uré.»~DEÁK FERENCZ:
  692     I   |                    elején azt állították fel a RR., hogy vezérelveknek
  693     I   |                 egész urbariumban egy elv is a jobbágyra nézve kijelentve.
  694     I   |                  kijelentve. Minek jön tehát a földesúrra nézve ezen elv
  695     I   |                     nézve ezen elv ide, mint a tengerből kinőtt szikla,
  696     I   |                tengerből kinőtt szikla, vagy a levegőből lehullott kő?
  697     I   |                    igen szomorú karban lenne a magyar nemes jussa, ha hogy
  698     I   |                     Ha törvényben lesz, hogy a jobbágy ezen és ezen adózásokkal,
  699     I   |                  adódik ezen pontnak, melyet a trencséni követ adott, akkor
  700     I   |                      mert egyik megelégedett a vizekkel, másik a földet,
  701     I   |               megelégedett a vizekkel, másik a földet, harmadik az alvilágot
  702     I   |                      tulajdonította magának, a magyar nemes pedig az egész
  703     I   |                     pedig az «omnis» szó nem a földre, hanem a proprietásra
  704     I   |                      szó nem a földre, hanem a proprietásra referáltatik,
  705     I   |                   proprietásra referáltatik, a mint én úgy hiszem, hogy
  706     I   |                mondani, hogy minden tulajdon a földesúré? «Minden» ez annyit
  707     I   |                 teljes, korlátlan; már pedig a ki olvasni fogja, hogy a
  708     I   |                     a ki olvasni fogja, hogy a haszon gyümölcsözését a
  709     I   |                      a haszon gyümölcsözését a jobbágynak adtuk, s attól
  710     I   |                      haszonbért határoztunk; a ki olvasni fogja, hogy ezen
  711     I   |                                              A JOBBÁGYOK BIRTOKKÉPESSÉGÉRŐL.~
  712     I   |                JOBBÁGYOK BIRTOKKÉPESSÉGÉRŐL.~A KK. és RR. 1833. szeptember
  713     I   |           javaslatának részletes tárgyalása. A javaslat 2. §-a következőkép
  714     I   |                  tárgyalása. A javaslat 2. §-a következőkép szólott: «jövendőre
  715     I   |                jövendőre pedig megengedtetik a jobbágyoknak, hogy a törvény
  716     I   |           megengedtetik a jobbágyoknak, hogy a törvény által kiszabott
  717     I   |                   sőt ezeknek erejénél fogva a földesur és jobbágy közti
  718     I   |                időkre megválthatják. Azonban a kir. adományból származott
  719     I   |             Nógrádmegye követe nyitotta meg, a ki elfogadta ugyan, hogy «
  720     I   |                    ki elfogadta ugyan, hogy «a paraszt ezentúl földesurával
  721     I   |                 paraszt ezentúl földesurával a megváltás iránt nem csak
  722     I   |                      kifejezni, hogy ezentúl a jobbágyságnak szabadságában
  723     I   |                  szabadságában álljon necsak a robotok és más praestatiók,
  724     I   |                      súlyos idők elmultak, s a nemzeti képviselők újra
  725     I   |                     mérsékletes szabadsága s a törvényt szerző hatalomhoz
  726     I   |                  Figyelmetessé tett ez által a jeles férfiu minden jó hazafit
  727     I   |                      valóban ideje már, hogy a hazában lakó 8 millió nemtelennek
  728     I   |                    akadálya hazánkban, nincs a nemzeti mívelődés lehető
  729     I   |                    meghatalmazva kérem tehát a t. KK.-at, pedig az igazságnak
  730     I   |                   hosszasan fejtegetni, hogy a birhatási jus minden embernek
  731     I   |             természeti jussa. Tudom én, hogy a polgári társaságban sok
  732     I   |                  csorbítást szenvednek, mert a statusnak czéljai korlátozást
  733     I   |                      8 milliónak pedig, mely a hazát szintén vérével s
  734     I   |               birhatási jussa se legyen: azt a statusnak igazságos czéljai
  735     I   |              szükségessé nem teszik; mert ha a polgári társaság azért állott
  736     I   |                  ezen czélnak sértése nélkül a társaság legnagyobb részétől
  737     I   |                      legnagyobb részétől még a birhatási just is megtagadni
  738     I   |             igazságtalan erőszak elvette még a személyes szabadságot is;
  739     I   |                     senki sem háborgathatta. A magyar nemtelen jobbágyot
  740     I   |                    természeti jussaiba, mert a fekvő nemesi birtoktól akármely
  741     I   |                      én is azt vitatom, hogy a magyar jobbágy nem rabszolga.
  742     I   |                törvény fosztja meg egyenesen a nemteleneket a birhatási
  743     I   |                     egyenesen a nemteleneket a birhatási justól, és valóban
  744     I   |              előrelátom azon feleletet, hogy a törvényeket így magyarázta,
  745     I   |              magyarázta, így terjesztette ki a szintén törvényt szabó hatalmas
  746     I   |                  szokás, és hogy ezen szokás a hajdan kornak szellemében
  747     I   |               tiszteletet parancsol. Azonban a hajdan korban a magyar nemesség
  748     I   |                      Azonban a hajdan korban a magyar nemesség egyedül
  749     I   |                   maga teljesítette mindazt, a mit teljesíteni legszebb,
  750     I   |                   kötelessége egy nemzetnek: a haza védelmét és a belső
  751     I   |                nemzetnek: a haza védelmét és a belső csendesség fentartását;
  752     I   |        Körülállásaink azonban vétkünk nélkül a század lelkével együtt sokat
  753     I   |            védelméért? Kinek vállain fekszik a közterhek legsúlyosabb része?
  754     I   |                birhatván, csak lakosa inkább a hazának, mint polgárja. (
  755     I   |                   Éljen! Egy szózat felülről a karzatról: Száz esztendeig!)
  756     I   |                   talán valaki mondani, hogy a magyar jobbágynak sorsa
  757     I   |                      foszthatja meg soha. De a magyar jobbágy már születése
  758     I   |                hazánkban nem bírhat, sőt még a jobbágytelket sem szabad
  759     I   |                     mint független tulajdont a földesúri hatalomnak megszünésével
  760     I   |                    iszonyú különbséget, mely a jólét és a törvényes függetlenség
  761     I   |                 különbséget, mely a jólét és a törvényes függetlenség közt
  762     I   |                  Találkoznék-e közöttünk, ki a materialis legjobb létet,
  763     I   |               törvényes függetlenség mellett a középszerűséget? Ezen törvényes
  764     I   |                polgári szabadság, pedig csak a szabadság képes tiszta és
  765     I   |                      útat nyitni másoknak is a legszebb boldogságra, kivált
  766     I   |                   sem kerül? Ismételve kérem a KK. és RR.-et, hogy a birhatási
  767     I   |                  kérem a KK. és RR.-et, hogy a birhatási just hazánk nemtelen
  768     I   |                    fekvő javakra kiterjedne, a vele összefüggő kérdések
  769     I   |                kérdések miatt nem itt, hanem a törvénykezési munkában vétetnék
  770     I   |           tanácskozás alá: ez uttal legalább a jobbágytelkek tulajdonának «
  771     I   |                dominali» lehető megvásárlása a nemteleneknek is törvény
  772     I   |                urbéri munkához tartozik, hol a jobbágyok jussa és kötelességei
  773     I   |                   adózóinknak adhatunk, mert a legnemesebb czél: a törvényes
  774     I   |                     mert a legnemesebb czél: a törvényes függetlenség lesz
  775     I   |                    kitűzve; nevelni fogja ez a nemzeti szorgalmat, felébreszti
  776     I   |                 magasabb érzését, ösztönt ád a kimívelődésre, s ez által
  777     I   |                    boldogsága fog növekedni, a nélkül, hogy valakinek igaz
  778     I   |                   polgári szabadságunk, mert a szabadság másokkal megosztva
  779     I   |                többen lehetnek részesei, sőt a valóságos tulajdon által
  780     I   |                tulajdon által többen lesznek a hazához kötve s így belső
  781     I   |                     hatalommal uralkodtanak, a birhatási jusból még sem
  782     I   |                  másokat is: megférhet tehát a népnek birhatási joga magával
  783     I   |                      is. Nem is teszünk kárt a mostan fennálló nemzetségeknek,
  784     I   |                 eladás parancsolva nem lesz, a pazarlók eddig is leltek
  785     I   |                  nemzetségek birják. Továbbá a tulajdonosi jusnak szentsége
  786     I   |                     fog tartozni; sőt inkább a magyar nemes kétségtelen
  787     I   |                    felette nehezítvén, magát a valóságos tulajdont is épen
  788     I   |                     épen az korlátolja, hogy a vevők száma csak a privilegiált
  789     I   |                      hogy a vevők száma csak a privilegiált statusra van
  790     I   |                     vevő sem lehet. Ha tehát a birhatási just a nemtelenekre
  791     I   |                    Ha tehát a birhatási just a nemtelenekre is kiterjesztjük,
  792     I   |                kiterjesztjük, meg fog szünni a tulajdonnak ezen korlátolása,
  793     I   |              tulajdonnak ezen korlátolása, s a nemesi fekvő javaknak értéke
  794     I   |                     jussokkal birni akarnak, a nemzeti nyelv tanulását
  795     I   |              kötelességükké kivánom tétetni, a mire, úgy hiszem, egyébkint
  796     I   |                       egyébkint is törekedik a törvényhozó hatalom. Végre
  797     I   |                 őseink az első lépést, midőn a jobbágyok szabad költözését
  798     I   |                 által megállapították; ettől a birhatás jussáig csak egy
  799     I   |                                              A JOBBÁGYOKNAK SZEMÉLY- ÉS
  800     I   |                     VAGYONBELI BÁTORSÁGÁRÓL.~A KK. és RR. 1833. szeptember
  801     I   |                munkálat VIII. törvényczikke «a jobbágyoknak személy és
  802     I   |                 fölöslegesnek tartotta, mert a jobbágyoknak mind vagyoni,
  803     I   |                urbéri törvényeknek kizárólag a földesúr és a jobbágy közti
  804     I   |                      kizárólag a földesúr és a jobbágy közti viszonyokat
  805     I   |                  ezeken kívül kétes értelmű, a mennyiben - tekintve az
  806     I   |                   annál kevésbbé lehet őket (a törvény által meghatározott
  807     I   |                      casibus lege definitis» a fönálló törvények értetnek-e,
  808     I   |                  azért is szükségtelen, mert a kinek kebelében azok visszhangra
  809     I   |               polgári társaságban nem szabad a polgárt itélet és törvény
  810     I   |                      sértve háborgatni, mert a személy- és vagyonbeli bátorság
  811     I   |                      első kötelesség, melyet a status minden polgárnak
  812     I   |                   kettős bátorságot adja meg a tanácskozás alatt levő VIII.
  813     I   |                 ereszkedik, szóljon helyette a tárgynak világos igazsága.
  814     I   |                    törvény által korlátolva, a lehetőségig gátolni törekedünk;
  815     I   |                      akár egyes polgár, akár a nemzetnek egy osztálya,
  816     I   |                    minden perczenet, melyben a hasznos igazságot kimondani
  817     I   |                  igazságot kimondani késünk, a hazának elvesztett ideje!
  818     I   |              alkotott törvények között: mert a személybeli bátorság első
  819     I   |             személybeli bátorság első czélja a polgári társaságnak. De
  820     I   |                     ideje valóban, hogy ezen a helyen, az urbéri tárgy
  821     I   |                   rendszert tekinti; mert ha a földesúrak és jobbágyok
  822     I   |                  határozni, most, minekutána a földesurak önbiróságát még
  823     I   |                   földesurak önbiróságát még a vagyonbeli kérdésekben is
  824     I   |                      épen azon törvény, mely a jobbágynak tartozásait meghatározza,
  825     I   |                 háborús környülállások miatt a jelen országgyűlésének a
  826     I   |                     a jelen országgyűlésének a törvénykezési munka felvétele
  827     I   |               melyeknek részletes kifejtését a törvénykezési munkára halasztottuk;
  828     I   |                  munkára halasztottuk; ilyen a tized kérdése, ilyen az
  829     I   |                    arányos pör. Jussunk lesz a felhozott esetben mindezeket,
  830     I   |                     tehát kijelentését, hogy a VIII. czikkelyt egész kiterjedésében
  831     I   |                          AZ URBÉR TÁRGYÁBAN.~A KK. és RR. 1833. november
  832     I   |              kerületi ülésükben tanácskoztak a főrendek 4-dik viszonüzenetéről
  833     I   |         viszonüzenetéről az urbér tárgyában. A főrendek ebben kijelentették,
  834     I   |                       hogy megmaradnak ugyan a KK. és RR.-éitől sokban
  835     I   |                  nézve így nyilatkoztak: «ha a KK. és RR. egy meghatározott
  836     I   |                      fogódva nyomozták volna a főrendek okait.» A KK. és
  837     I   |                     volna a főrendek okait.» A KK. és RR. azon állítására,
  838     I   |                   azon állítására, hogy «van a népességnek egy neme, melynek
  839     I   |        viszontagságos életénél egyebe nincs, a mit koczkára tehetne», azt
  840     I   |              tökéletesen be nem avatott írók a magyar jobbágy sorsát gúnyoló
  841     I   |                   igaz állításnak kivívása», a KK. és RR. nyilatkozata
  842     I   |                    azonban «vajmi nehéz lesz a levont szennyes fátyol alatt
  843     I   |               rejtőző valóságot kitüntetni». A KK. és RR. azon megjegyzése
  844     I   |                    erejét és díszét, hogy ha a sokfelé oszló részek közt
  845     I   |                  eldöntetnek», azt tartották a főrendek, hogy «annál erősebb
  846     I   |                      azon közfalakat, melyek a sokfelé oszló részeket egybenkapcsolják.»
  847     I   |                  szükségesnek tartotta, hogy a főrendeknek fölvilágosító
  848     I   |                     arról volna szó, hogy mi a főrendek ellenokait egyenkint
  849     I   |                    mert az egyezség meglévén a felterjesztésre nézve, a
  850     I   |                     a felterjesztésre nézve, a főrendek meggyőződésének
  851     I   |                    de mérsékléssel védi azt, a mit igaznak lát, habár egymást
  852     I   |              győzhetik, elfogultsággal egyik a másikat még sem vádolhatja,
  853     I   |                     csak az előitéleteket, s a megfontolás hiányát nevezzük.
  854     I   |              elfogultságról lehet szó, akkor a RR. csak azon tiszta szándéktól
  855     I   |                      valának elfogódva, hogy a szegény jobbágy sorsán igazságosan
  856     I   |               Szennyes fátyolt is emlegetnek a főrendek, mely által a valóságot
  857     I   |            emlegetnek a főrendek, mely által a valóságot elfödöttnek állítják.
  858     I   |              valóságot elfödöttnek állítják. A kifejezés már maga olyan,
  859     I   |                     lehet helye; de amúgy is a hibáknak s okaiknak felfedezése
  860     I   |                 szennyes fátyol, mely elfedi a valóságot, hanem inkább
  861     I   |                      valóságot, hanem inkább a valóságnak tiszta fényre
  862     I   |                     fényre hozása első lépés a javításra. Nincs nemzet,
  863     I   |                     és még sincs ország, hol a belső elrendelkezés és igazgatás
  864     I   |                    kell egész kiterjedésében a hibát, hogy azt sikeresen
  865     I   |                sikeresen orvosolni lehessen. A közfalak iránti megjegyzésre
  866     I   |                  lerontani; nem oldottuk fel a földesúri és a jobbágyi
  867     I   |                  oldottuk fel a földesúri és a jobbágyi összeköttetést;
  868     I   |                  kivántuk elhárítani, melyek a nemzet egyes osztályai közt
  869     I   |               osztályai közt akadályoztatják a szükséges bizodalmat és
  870     I   |                      szükséges bizodalmat és a testvéri szeretethez való
  871     I   |             szeretethez való közelítést. Így a polgári alkotmányt szélesebb
  872     I   |                 alkotmányt szélesebb alapra, a haza boldogságára helyezvén,
  873     I   |               megerősítettük. Mondják azt is a főrendek, hogy üzenetünkből
  874     I   |                    szabadsága nincs, ha csak a szabad költözést, melyet
  875     I   |                      valóban ideje már, hogy a valóságos hibákat nem valami
  876     I   |                    ősiségből eredő perekről, a hitre bízott javakról, s
  877     I   |                                              A LENGYELEK ÉRDEKÉBEN.~A KK.
  878     I   |                       A LENGYELEK ÉRDEKÉBEN.~A KK. és RR. 1833. november
  879     I   |                 kéressék meg ő felsége, hogy a most mindent elintéző diplomatiai
  880     I   |                  eszközlendő közbenjárásával a nemzetek sorából kitöröltetett
  881     I   |                  lesznek és nemzetek vesznek a világ történetének évkönyveiben
  882     I   |                     hozta ő fel azokat; mert a világ történeteinek évkönyvei
  883     I   |                     egyik nemzet emelkedett, a másik elenyészett; de a
  884     I   |                      a másik elenyészett; de a világ történetei nem tanítanak
  885     I   |                  tanítanak minket arra, hogy a végveszély örvényében elmerüléssel
  886     I   |                      némán és hidegen nézve, a lehetőségig ne segítsük.
  887     I   |                    vesznek: kötelesség mégis a veszélyben forgó, vagy inségre
  888     I   |           embertársunkat tehetségünk szerint a végsülyedéstől megmenteni.
  889     I   |                keblünket, midőn látjuk, hogy a lengyel nemzet, mely a 16-
  890     I   |                  hogy a lengyel nemzet, mely a 16-dik században észak leghatalmasabb
  891     I   |               végképen ki vagyon már törölve a nemzetek sorából. Iszonyú
  892     I   |                  Iszonyú valóság lett abból, a mit Kázmér János királyuk
  893     I   |                nagysága, összezúzva hevernek a hajdani szabadságnak földúlt
  894     I   |             szabadságnak földúlt omladéki, s a Visztulának lengyel vérrel
  895     I   |                    nincs hatalmunkban egyéb, a mit az elnyomottakért tehetnénk;
  896     I   |                 századokig sújtott minket is a kérlelhetetlen balsors vaskeze,
  897     I   |                szerencsétlen szomszédunkért, a mennyit 1278-ban a hatalmas
  898     I   |           szomszédunkért, a mennyit 1278-ban a hatalmas Ottokár ellen Habsburgi
  899     I   |              Habsburgi Rudolfért véghez vitt a magyar. De hiszen a szolgaságig
  900     I   |                     vitt a magyar. De hiszen a szolgaságig alázott nyomorultnak
  901     I   |            nyomorultnak édes enyhülést nyujt a keservek özönében az is,
  902     I   |                  részvétünk könycseppjeit, s a kérelem elkészítésére szükséges
  903     I   |                   győzedelmeivel, betöltötte a félvilágot dicsősége, s
  904     I   |                     csak bámulást nyerhetett a késő maradéktól, nem köztiszteletet,
  905     I   |                császára, bölcsen kormányozta a birodalmat, pártfogója volt
  906     I   |                  birodalmat, pártfogója volt a tudományoknak, népe Augustusnak
  907     I   |              emlékezetét, mert ő fojtotta el a római szabadságnak végső
  908     I   |                     polgári alkotmányt adott a hatalma alatt levő lengyeleknek,
  909     I   |                      már végkép földulatott. A szövetséges fejedelmek,
  910     I   |                  Minden ausztriai katona, ki a lipcsei véres ütközeten
  911     I   |                    jelen volt, mellén viseli a szövetségesek dicső igéretének
  912     I   |                 reményeket szült e három szó a népek keblében, s ezen kis
  913     I   |                     hathatósan emlékeztetnek a fejedelmi szónak szentségére.
  914     I   |                     szentségére. Midőn tehát a néma jelek is ily nyilván
  915     I   |                használjuk, szabad lesz talán a dicső igéret valósulását
  916     I   |                                              A KIRÁLY DORGÁLÓ LEVELÉRŐL.~
  917     I   |                 KIRÁLY DORGÁLÓ LEVELÉRŐL.~I.~A KK. és RR. 1834. jan. 14-
  918     I   |                    ülésében napi renden volt a kerületileg készült felirat
  919     I   |                      jutott tudomására, érti a Barsmegye 2-dik követe által
  920     I   |                 Barsmegye 2-dik követe által a KK. és RR. 1833. december
  921     I   |               ülésében mondott beszédet, ezt a legszigorubban kárhoztatja,
  922     I   |           legszigorubban kárhoztatja, s inti a RR-et, hogy közdolgokról
  923     I   |             méltósággal és csendesen folyjon a tanácskozás. Tarnóczy Kázmér,
  924     I   |                ugyanis azon alkalomból, hogy a főrendek az előleges sérelmek
  925     I   |              sérelmek tárgyában nem járultak a KK. és RR. felirati javaslatához,
  926     I   |                       felirati javaslatához, a főrendekhez ez ügyben küldendő
  927     I   |            tárgyalásánál azt mondotta, hogy «a főrendek jogainak alapja
  928     I   |                      visszaélés; hogy hajdan a magyarnak grófja, bárója,
  929     I   |                      eltöröltetni hogy midőn a nemzet Rákos mezején végezett
  930     I   |                nemzet Rákos mezején végezett a haza javáról, ilyen külön
  931     I   |                    vetoról reményli, hogy ha a főrendek azon az ösvényen,
  932     I   |                 elnök fölöslegesnek mondotta a feliratot, mert a kir. leirat
  933     I   |                   mondotta a feliratot, mert a kir. leirat semmi sarkalatos
  934     I   |                      távolról sem korlátolja a KK. és RR. tanácskozási
  935     I   |                    tanácskozási szabadságát. A követek közül többen támogatták
  936     I   |                többen támogatták felfogását. A kir. leiratban sem a törvények
  937     I   |             felfogását. A kir. leiratban sem a törvények szentségét, sem
  938     I   |                    törvények szentségét, sem a törvényhozó test méltóságát
  939     I   |                  hatóságát sértve, sem pedig a szólásbeli szabadságot korlátolva
  940     I   |                    nem látták. Ellenkezőleg; a kir. leiratot az alkotmány
  941     I   |              atyáskodó fejedelem azokat, kik a tanácskozás körén túlhágtak.
  942     I   |               szólottak - ő felségének, mint a törvények végrehajtására
  943     I   |                 alios observari faciemus. Ha a leirat törvényeinkbe ütköznék,
  944     I   |                  feliratot sürgetnének, mint a minőt a kerületi gyűlés
  945     I   |                    sürgetnének, mint a minőt a kerületi gyűlés előterjesztett.
  946     I   |               megjegyzésére, hogy ez esetben a főrendek voltak azok, kik
  947     I   |                 Trencsénmegye követe vádolja a méltóságos főrendeket, hogy
  948     I   |                  méltóságos főrendeket, hogy a barsi enunciatiót ő felségének
  949     I   |             mellőzhetem el, hogy némelyekre, a mik e tanácskozás folytában
  950     I   |                      aggodalmat szült bennem a kir. leirat olvasása, mert
  951     I   |                   viszonyban áll fejedelmünk a nemzethez, úgy mint a végrehajtó
  952     I   |            fejedelmünk a nemzethez, úgy mint a végrehajtó hatalom feje,
  953     I   |              végrehajtó hatalom feje, s mint a törvényhozásnak egyik része;
  954     I   |                    országgyűlést megdorgálni a kormánynak jussa nincs.
  955     I   |            elkerülhetetlenül szükséges, hogy a törvényhozó test a végrehajtó
  956     I   |                      hogy a törvényhozó test a végrehajtó hatalomtól teljesen
  957     I   |          függetlensége nyilván kijelentetik, a törvényhozó hatalom a nemzetet
  958     I   |          kijelentetik, a törvényhozó hatalom a nemzetet és fejedelmet közösen
  959     I   |                közösen illetőnek mondatik, s a tanácskozások törvényes
  960     I   |                   rendelik törvényeink, hogy a végrehajtó hatalomnak visszaélései
  961     I   |                    hatalomnak visszaélései s a netalán törvénytelen parancsok
  962     I   |              országgyűlésen orvosoltassanak. A törvényhozás tehát a kormány
  963     I   |        orvosoltassanak. A törvényhozás tehát a kormány rendeletei fölött
  964     I   |                  fölött is bíráskodik, s így a végrehajtó hatalom vagyon
  965     I   |                      törvényhozásnak, melyet a fejedelemmel együtt a nemzet
  966     I   |                 melyet a fejedelemmel együtt a nemzet gyakorol, alája vetve.
  967     I   |               Törvényhozói állásunkban tehát a végrehajtó hatalomnak olyan
  968     I   |                  orsz. gyűlését dorgálhassa, a nemzet méltóságának sérelme
  969     I   |                 ismerhetem. Igaz ugyan, hogy a törvényhozó hatalom egy
  970     I   |              törvényhozó hatalom egy részben a fejedelmet is illeti, de
  971     I   |                      t. cz. azt mondja, hogy a törvényhozás a nemzetet
  972     I   |                  mondja, hogy a törvényhozás a nemzetet és a fejedelmet
  973     I   |                   törvényhozás a nemzetet és a fejedelmet együtt közösen
  974     I   |                       e tekintetben is tehát a kormány jussa a nemzeténél
  975     I   |                     is tehát a kormány jussa a nemzeténél nem nagyobb,
  976     I   |                    így dorgálva felsőbbséget a nemzeten nem gyakorolhat.
  977     I   |                    gyakorolhat. Azonban mind a personalis úr, mind több
  978     I   |                  nyilatkoztatták ki, hogy ők a rescriptumban semmi dorgálást,
  979     I   |                érdekelhetné, nem találnak, s a voksok szabadságát korlátolva
  980     I   |                 korlátolást foglalna magában a rescriptum, ők maguk is
  981     I   |                     maguk is készek volnának a nemzet jussai mellett felirást
  982     I   |                   felsége ezen levélben csak a törvények megtartását óhajtván,
  983     I   |                valamint ezt másnak is, kinek a törvényhozásban része vagyon,
  984     I   |                    Ha ily értelemben vétetik a rescriptum, akkor aggodalmunk
  985     I   |                   itt az is, hogy e tárgyban a m. főrendek voltak a delatorok;
  986     I   |                tárgyban a m. főrendek voltak a delatorok; de a personalis
  987     I   |              főrendek voltak a delatorok; de a personalis úr nyilvános
  988     I   |                  bizonyossá tett arról, hogy a főrendek föladók nem voltak.
  989     I   |                 gerjesztettek keblünkben; de a szárnyaló hírek tanácskozásainknak
  990     I   |                    alapul nem szolgálhatnak. A personalis úrnak megnyugtató
  991     I   |             megnyugtató kijelentését, melyet a naplókönyvbe is kérek igtattatni,
  992     I   |                   sőt hinni sem tudtam, hogy a m. főrendek között akárki
  993     I   |                   véleményben volt az ország a delatorokról mindenkor;
  994     I   |                 készült üzenetben ezen tábla a delatorokról, midőn azt
  995     I   |                    nem tekintem is azt, hogy a kir. rescriptum az országgyűlését
  996     I   |               országgyűlési belső rendnek és a tanácskozási csendesség
  997     I   |       elintézgetésében látszik az avatkozni, a mi valóban idővel a szólás
  998     I   |               avatkozni, a mi valóban idővel a szólás szabadságára nézve
  999     I   |                    nyilván azt rendeli, hogy a tanácskozások csendességét
 1000     I   |             megzavarók harmadnapi határidőre a kir. tábla elé idéztessenek,