1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10500 | 10501-11000 | 11001-11500 | 11501-12000 | 12001-12500 | 12501-13000 | 13001-13500 | 13501-14000 | 14001-14500 | 14501-15000 | 15001-15500 | 15501-16000 | 16001-16500 | 16501-17000 | 17001-17500 | 17501-18000 | 18001-18500 | 18501-19000 | 19001-19500 | 19501-20000 | 20001-20500 | 20501-21000 | 21001-21500 | 21501-22000 | 22001-22500 | 22501-23000 | 23001-23500 | 23501-24000 | 24001-24500 | 24501-25000 | 25001-25500 | 25501-26000 | 26001-26215
bold = Main text
Rész grey = Comment text
1001 I | azon corporatio, melynél a kiszökés történt, szokta
1002 I | eddig az említett törvényt a legközelebbi időknek szokása,
1003 I | hasonló véleménynyel valának a nemzet képviselői, midőn
1004 I | nemzet képviselői, midőn a szeptember 29-én készült
1005 I | Miklósnak esete különösen a büntetés nemére nézve ettől
1006 I | különbözött; de már akkor, midőn a KK. és RR. ezen üzenetet
1007 I | készítették, báró Vay Miklós a főherczeg nádornak közbenjárására
1008 I | visszahelyheztetést nyert, a mint ezt a nuntiumnak következő
1009 I | visszahelyheztetést nyert, a mint ezt a nuntiumnak következő szavai
1010 I | mégis szükségesnek látták a rendek aggodalmokat kifejezni,
1011 I | aggodalmokat kifejezni, s a mélt. főrendeknek, de különösen
1012 I | főrendeknek, de különösen a főherczeg nádornak választására
1013 I | történjék-e ez, vagy maga a főherczeg adja elő ezen
1014 I | aggódást ő felségének; pedig a naplókönyvnek bizonyítása
1015 I | nyilatkoztatta ki ő felsége a főherczeg nádornak, hogy
1016 I | büntet oly esetben, melynél a büntető hatalmat nem a kormánynak
1017 I | melynél a büntető hatalmat nem a kormánynak kezébe adták
1018 I | s elmarasztalás nélkül. A barsi követ ellen kimondott: «
1019 I | neheztelését. Midőn pedig a fejedelmi neheztelést büntetésnek
1020 I | világosabban kifejtették a KK. és RR. az 1825-ik esztendei
1021 I | constitueret»; sőt midőn a mélt. főrendek ezen szavak
1022 I | grave et sensibile foret», a KK. és RR. ezt el nem fogadták,
1023 I | ezt el nem fogadták, sőt a negyedik üzenetben azt válaszolták: «
1024 I | poena sensibilis irrogetur.» A rescriptumban kifejezett
1025 I | érzékeny büntetés, s mivel azt a kormány oly esetnél, hol
1026 I | kormány oly esetnél, hol a büntető hatalom nem őt illeti,
1027 I | nélkül látszik használni, a felírást legalább azon alakban,
1028 I | kijelentésemet pedig óvás gyanánt is a jegyzőkönyvbe kérem iktattatni.~
1029 I | elnök ugyanis hasonlóul a naplókönyvbe kivánta igtattatni,
1030 I | doctrináját, mely szerint a végrehajtó hatalom a törvényhozás
1031 I | szerint a végrehajtó hatalom a törvényhozás alá van helyezve.~
1032 I | félreértetni senkitől, s így a m. personalis úrtól sem
1033 I | akarok: ismétlem tehát, a mit előbb is elég világos
1034 I | nyilván kimondottam, hogy a végrehajtó hatalom vagyon
1035 I | törvényhozásnak, melyet a fejedelemmel együtt a nemzet
1036 I | melyet a fejedelemmel együtt a nemzet gyakorol, alája vetve,
1037 I | szavaim, s ezeket kérem a jegyzőkönyvbe vezettetni;
1038 I | olyan törvényhozás, mely a végrehajtó hatalomtól függésben
1039 I | függésben vagyon, csak árnyéka a törvényhozásnak, ezt pedig
1040 I | A KK. ÉS RR. TÁBLÁJÁNAK KÜLÖN
1041 I | FÖLTERJESZTÉSI JOGÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1834. január
1042 I | ülésében napi renden volt a főrendek válasza az előleges
1043 I | Küldőimnek megírván, hogy a főrendek kivánságára nem
1044 I | módon helyben maradni látják a közdolgokat, azt kivánják,
1045 I | el nem fogadtatik, most a régi üzenet mellett maradok.~
1046 I | maradok.~II.~Ugyanabban a tárgyban felszólalt a január
1047 I | Ugyanabban a tárgyban felszólalt a január 21-dikén tartott
1048 I | fájdalommal tapasztalják, hogy a főrendeknek a KK. és RR.
1049 I | tapasztalják, hogy a főrendeknek a KK. és RR. javaslataiban
1050 I | fölterjesztését is akadályoztatja: a haza közjava tekintetéből
1051 I | az oly esetekben, midőn a két tábla között háromszori
1052 I | történhetnék meg az egyesség, a fölírást a KK. és RR. táblája
1053 I | az egyesség, a fölírást a KK. és RR. táblája külön
1054 I | A SZENTSZÉKEKRŐL.~I.~A KK.
1055 I | A SZENTSZÉKEKRŐL.~I.~A KK. és RR. 1834. február
1056 I | ülésének napi rendjén volt: a szentszékekről szóló törvényczikk
1057 I | javaslata. Ennek 7-dik §-a azt rendelte, hogy a szentszékek
1058 I | dik §-a azt rendelte, hogy a szentszékek eddig is gyakorlott
1059 I | hatóságukban meghagyatván, itéletük a világi biróságok által végre
1060 I | világi hatóság elvétetett a szentszékektől, azt mondani,
1061 I | valóságos satira. De neki, kinek a vallásos sarküzenet tartalmát
1062 I | föntartani kötelessége, a szerkezet mégis aggodalmat
1063 I | pontjának 2-dik részétől a rendek elállani látszassanak,
1064 I | csakugyan megkivánják tartani a rendek ezen §-t, annak hozzátételét
1065 I | az itt említett hatóság a lelki dolgokra «in spiritualibus»
1066 I | volt egyéb mint visszaélés, a visszaélés lehetőségét is
1067 I | kivánja szüntetni.~III.~A február 3-dikán tartott
1068 I | követe inditványa, hogy a protestansoknak házassági
1069 I | DEÁK FERENCZ: Már most az a kérdés, mikép coordináltassanak?
1070 I | törvény azon jogot adja a protestánsoknak, hogy kihallgattassanak.
1071 I | respectálnunk kell, minthogy a protestáns klerus ismeri
1072 I | klerus ismeri legjobban a dolog hiányát, annak pedig
1073 I | kell tudomásunkra jutni a protestánsok kivánságának,
1074 I | protestánsok kivánságának, a mi úgy fog megtörténni,
1075 I | hogy ezen actákat, melyeket a kormány documentumul használ,
1076 I | ORSZÁGGYÜLÉS TÁRGYAINAK SORÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. február
1077 I | dikán kelt királyi leveléről a kir. előadásokra nézve 1833.
1078 I | gondjai közé számítja, hogy a mit az 1495: XXV., 1723:
1079 I | nem engedi s azért inti a RR.-et, hogy a törvény ösvényét
1080 I | azért inti a RR.-et, hogy a törvény ösvényét követve
1081 I | törvény ösvényét követve s a kir. propositiókban kijelölt
1082 I | terjesztve, folyton vizsgálván, a munkásságban nagyobb szorgalomra,
1083 I | időnyerésben gazdálkodásra, s a tanácskozásban illő mérsékletre
1084 I | FERENCZ: Összehasonlítván ezt a 16-ik áprilisi rescriptummal,
1085 I | el nem titkolhatom. Mind a kettő oda utasít, hogy mellőzve
1086 I | mellőzve minden egyebet, a propositiókat pertractáljuk.
1087 I | pertractáljuk. Igaz, hogy a propositiók mostani tárgyai
1088 I | foglalnak magokban; igaz, hogy a rendszeres munkáknak felvétele
1089 I | populáris propositiók örve alatt a nemzet kiforgattatik azon
1090 I | mulhatatlanul orvosoltassanak. (Itt a törvényhozás pragmatikai
1091 I | adatokkal erősiti azon, a diaeta elején bőven kifejtett
1092 I | jussa van s gyakorlása volt a sérelmeket akkor venni fel,
1093 I | midőn jónak látták, bár a propositiók előtt is, mint
1094 I | Továbbá oda látszatván a rescriptum szavai mutatni,
1095 I | rescriptum szavai mutatni, mintha a sorozat a propositiók által
1096 I | mutatni, mintha a sorozat a propositiók által állapíttatott
1097 I | szükség megjegyezni, hogy a sorozat megállapítása diaetalis
1098 I | útján történt. Mondja azt is a felség, hogy nagyobb szorgalommal,
1099 I | teljesítettük, és ha van is a felvett tárgyak közt egy
1100 I | egyes vélemények közöttünk a rendszeres munkáknak subordinálni
1101 I | kivántak volna, miután azt a többség csakugyan felvétetni
1102 I | meg feleletünkben, hogy a gyorsabb haladás egyik főgátja
1103 I | fogunk működni. Szükség tehát a kormányt újabban felszólitani,
1104 I | által módot szolgáltasson a sebesebb és biztosabb haladásra.
1105 I | biztosabb haladásra. Végre a mérséklésre lett újabbi
1106 I | oly értelemben, mint már a másik intő rescriptum iránt
1107 I | teljesítettük. S im ezeket óhajtanám a feleletbe tenni, melynek
1108 I | kellene főkép sarkallani, hogy a lassú haladás nagy részben
1109 I | lassú haladás nagy részben a sérelmek orvosolatlan voltának
1110 I | voltának következése, s hogy a felség által önként felhívott
1111 I | A BIRÓI PARANCSOK ELTÖRLÉSÉRŐL.~
1112 I | PARANCSOK ELTÖRLÉSÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. február
1113 I | kerületi ülésükben tárgyalták a biróságok rendezéséről szóló
1114 I | t. cz. javaslatát, mely a birói parancsolatok eltörléséről
1115 I | intézkedett és azt javasolta, hogy a renovatorio-executorium
1116 I | parancsolatokat kivéve, a felek folyamodására cum
1117 I | Vasmegye követe, minden s így a cancellária által is kiadatni
1118 I | mindig küzködni kellett a cancelláriának azon bitorlott
1119 I | beavatta, s hogy ezen bajon a birói függetlenség végett
1120 I | 1793. munka is fönhagyja a felségnek a vi supremae
1121 I | is fönhagyja a felségnek a vi supremae inspectionis
1122 I | kiadandó parancsolatait. A szónok örömest reá áll,
1123 I | intézetről gondoskodni, hogy a törvénykezési formalitást
1124 I | formalitást megsértő biró ellen a hon polgára oltalomra találjon.
1125 I | erről úgy gondoskodott a status, hogy az inspectio
1126 I | föladatok egyik részét, t. i. a formák szigorú megtartása
1127 I | fölötti határozat jogát, a cassatorium tribunalra bízta.
1128 I | tribunalra bízta. Ezen intézet a revolutió időszakából az
1129 I | tartományokban is megmaradt. A szónok azonban nem mondja,
1130 I | hanem csak azt állítja, hogy a fogyatkozás kipótolásáról
1131 I | ha egyszerűen eltöröljük a parancsolatokat s pótlásról
1132 I | gondoskodunk, ott leszünk, a hol voltunk az 1791: XII.
1133 I | KÖVETSÉGE EGY SZEMÉLYBEN.~A KK. és RR. 1834. február
1134 I | akkor lépett legelőször a terembe, szót kért mint
1135 I | Hevesmegyétől is, de ezt a főispán kérdésbe vette.
1136 I | főispán kérdésbe vette. A hevesmegyei követválasztásnak
1137 I | elrendelt határnapját ugyanis a főispán ismételve elhalasztván,
1138 I | elnöklete alatt összeültek, a szólót követjüknek választották,
1139 I | másnap tartott gyülésükben a megbizó levelet solemnisálván,
1140 I | neki kiszolgáltatták. Utóbb a főispán particularis gyűlést
1141 I | gyűlést tartatott s abban a közgyűlés tettének megsemmisítésére
1142 I | megsemmisítésére határozat hozatott. A választás megvizsgálására
1143 I | hevesi követ, arra kérte a KK.-at és RR.-et, hogy addig,
1144 I | nyilatkozik, ne itéljenek a dologban. Több követ kiemelte,
1145 I | helyeztetnek, s azt, hogy Ragályi a tornai követséget elvállalván,
1146 I | ismerte el.~DEÁK FERENCZ: A szabad választás nemzeti
1147 I | miért hozta indítványba a hevesi szabad választás
1148 I | más megye itt hitelesen a szükséges adatokat, a mikor
1149 I | hitelesen a szükséges adatokat, a mikor tetszik, előterjeszti,
1150 I | mikor tetszik, előterjeszti, a sérelem orvoslásán törekedni
1151 I | vitatandó sérelemnek veendi. A két követségi kérdést illetőleg
1152 I | illetőleg megjegyzi, hogy a mi jus publicumunk sok része,
1153 I | publicumunk sok része, s a mi a diaetát illeti, legöbbnyire
1154 I | publicumunk sok része, s a mi a diaetát illeti, legöbbnyire
1155 I | azóta soha sem; akkor pedig a képviselői systema Európában
1156 I | is gondolja, hogy midőn a magyar törvényhozó testnek
1157 I | törvényhozó testnek érdekében áll a képviselőséget mentül szélesb
1158 I | helyett inkább szűkítenénk. A szónok ugyan az individualitás
1159 I | tekintetét mindig alája veti a juris publici nézeteknek,
1160 I | nézeteknek, s úgy hiszi, hogy a törvényhozónak igen is nagyon
1161 I | törvényhozónak igen is nagyon kell a következésekre tekinteni;
1162 I | azonban megvallja, hogy még a jelen esetben is veszteségnek
1163 I | is veszteségnek tartaná a két megyei követséget. Mentül
1164 I | Mentül több kéz munkálja a közjót, annál jobb. Azon
1165 I | teljes mértékben megvan, s a másik követ minden esetre
1166 I | egyetért, hogy in forma mind a két választás törvényes
1167 I | azonban ha Ragályi mind a két választáshoz ragaszkodnék,
1168 I | választáshoz ragaszkodnék, a szónok mind a kettőt törvénytelennek
1169 I | ragaszkodnék, a szónok mind a kettőt törvénytelennek declarálná,
1170 I | A BÉKEBIRÁKRÓL.~A KK. és RR.
1171 I | A BÉKEBIRÁKRÓL.~A KK. és RR. 1834. ápril 3-
1172 I | ülésének napi rendjén volt «a biróságok rendezéséről»
1173 I | rendezéséről» szóló I. t. cz. a perlekedési viszálkodások
1174 I | békéltetőkről. Ennek 2. §-a azt rendelte, hogy «az ország
1175 I | kerületeiben és községekben, a mennyire eszközölhető, azok
1176 I | eszközölhető, azok közül, kik a közönség vagy községek hivatalaira
1177 I | vagy községek hivatalaira a velök egyenlők bizodalmából
1178 I | fognak kijelöltetni, kik a lakostársaik között támadó
1179 I | János, Temesmegye követe is a törvényes birákra kivánta
1180 I | törvényes birákra kivánta a békéltetést bizni akkint,
1181 I | békéltetést bizni akkint, hogy a jobbágyok ügyeire nézve
1182 I | jobbágyok ügyeire nézve a földesúr vagy tisztje, sőt
1183 I | földesúr vagy tisztje, sőt ha a helybeli biróság és előljáróság
1184 I | alkalmatosnak találtatnék, a földesúr megbizása szerint
1185 I | földesúr megbizása szerint a helybeli elöljáró legyen
1186 I | helybeli elöljáró legyen a békéltető, egyebütt pedig
1187 I | elhatároztatott az, hogy minden pört a barátságos egyességnek megpróbálása
1188 I | legnagyobb figyelmet, hogy a barátságos egyeztetések
1189 I | kijelölendők? Kettő e tárgyban a javaslat; egyik a kerületi
1190 I | tárgyban a javaslat; egyik a kerületi szerkezet szerint
1191 I | békéltetők választassanak; a másik pedig, melyet egy
1192 I | ismét előadott, az, hogy a békéltetés mindenkor a pörnek
1193 I | hogy a békéltetés mindenkor a pörnek első biráját illesse.
1194 I | czélirányosabb, ez csak a kettőnek összehasonlításából
1195 I | világos. Első és legfőbb, a mit a szóló minden békebiróban
1196 I | Első és legfőbb, a mit a szóló minden békebiróban
1197 I | békebiróban megkiván, az, hogy a mennyire lehet, szabadon
1198 I | mert törekedéseinek sikerét a bizodalomtól várhatja leginkább;
1199 I | leginkább; már pedig ha a békéltetésnek tisztje a
1200 I | a békéltetésnek tisztje a pörnek első birájára lesz
1201 I | birájára lesz bizva mindenkor, a szabad választás és ezzel
1202 I | bizodalom gyakran nem lesz meg a békéltetőben, mert az ország
1203 I | nincs. Szükséges továbbá, a mint az előlűlő maga is
1204 I | maga is elismerte, hogy a békebiró hivatalos tisztének
1205 I | lehet ezt inkább reményleni? A választott békéltetőtől-e?
1206 I | vagy az elsőbiróságtól? A helység előljáróitól-e?
1207 I | helység előljáróitól-e? kik a helységben lakván, kötelességüket
1208 I | tartatnak? De figyelmezvén a csekélyebb értékkel bíró
1209 I | előtt mozdítandó pörben a földesúrnak tisztje legyen
1210 I | tisztje legyen békéltető; de a szabad választás itt is
1211 I | is ki volna rekesztve, s a jobbágyok és uradalmi tisztek
1212 I | igen ritkán van bizodalom. A szóló vélekedése szerint
1213 I | szerint az is megkivántatik a békéltetőre nézve, hogy
1214 I | békéltetőre nézve, hogy az, a mennyire lehet, a feleknek,
1215 I | hogy az, a mennyire lehet, a feleknek, vagy legalább
1216 I | feltalálható; már pedig a pörnek első birája utján,
1217 I | első birája utján, kivált a nemesekre nézve, olyan vármegyékben,
1218 I | olyan vármegyékben, hol a törvényszékek tartásának
1219 I | törvényszékek tartásának helye a megyének egyik vagy másik
1220 I | vagyon, ez elérve nem lesz, s a feleknek odafáradása szaporítja
1221 I | feleknek odafáradása szaporítja a költségeket s nehezíti az
1222 I | s nehezíti az egyezést. A különösen választandó békéltetők
1223 I | hordattak ugyan fel, de azok a szóló véleményét a kerületi
1224 I | azok a szóló véleményét a kerületi javaslattól el
1225 I | kiszolgáltatását hátráltatja a különös idézés, mely, ha
1226 I | különös idézés, mely, ha a békéltetést az első birónak
1227 I | birónak kellene megpróbálni, a pörbeli idézéssel egybeolvadhatna,
1228 I | akkor elmaradna; de nem szól a követ azon igen csekély
1229 I | hanem el meri mondani, hogy a pörök kilencz tized részére
1230 I | felette csekély, melyet a statusnak azon köznyeresége,
1231 I | azon köznyeresége, hogy a pörök kevesedni fognak,
1232 I | is, nem az volt eddig is a pörök lassú folyamatja ellen
1233 I | az oka, hogy az idézéstől a megjelenésig sok idő folyt
1234 I | folyt le, hanem az, hogy a pör felvétele után a végső
1235 I | hogy a pör felvétele után a végső itélet igen sok időre
1236 I | igen sok időre haladott. A mi az idézési költségeket
1237 I | csekélyebbek közönségesen, mint a birói sportula és a prokátor
1238 I | mint a birói sportula és a prokátor fizetése, melyeket
1239 I | fizetése, melyeket viselni kell a feleknek, ha előbb az egyeztetést
1240 I | egyeztetést megpróbálni a pör első birájának az idézés
1241 I | forintos keresetekben, hol a kereset mennyiségét arány
1242 I | találkozni nem fognak, kik a békebiróságot fizetés nélkül
1243 I | elvállalják s teljesítsék, a kerületi javaslat eloszlatja,
1244 I | előljárok és senatorok, a vármegyékben, ha más nem
1245 I | vármegyékben, ha más nem vállalja, a szolgabiró. De hiszen az
1246 I | teljesíteni, s így lesz ez a különösen választott békebirókkal
1247 I | közhivatalbeli emberek lévén, a törvény ezt egyéb kötelességeikhez
1248 I | tekinteteknél fogva tehát a kerületi javaslatot pártolja.~ ~
1249 I | A FELSŐ ITÉLŐSZÉKEK TAGJAINAK
1250 I | ÁLTAL VALÓ VÁLASZTÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. ápril 3-
1251 I | ülésének napi rendjén volt: «a biróságok rendezéséről»
1252 I | első §. kimondotta, hogy a báni tábla birósága alá
1253 I | birósága alá jövendőre egyedül a felebbvitt polgári és büntető
1254 I | onnan pedig ezentúl is a hétszemélyes táblára történik
1255 I | hétszemélyes táblára történik a további felvitel; a 2-ik §.
1256 I | történik a további felvitel; a 2-ik §. szerint pedig itélet
1257 I | s erre nézve ő felsége a báni tábla tagjainak mostani
1258 I | országgyűlésen választassanak. A jól elrendelt itélőszékek
1259 I | itélőszékek legbiztosabb őrjei a törvények szentségének.
1260 I | teljesítésére nem ügyelnének. A biró leghatalmasb ótalma
1261 I | biró leghatalmasb ótalma a polgárok nyugalmának; ő
1262 I | az indulatost; ő bünteti a hatalmas erőszakoskodót;
1263 I | ő lelkismeretén nyugszik a polgárok vagyonbeli bátorsága;
1264 I | ösvényéről; ott hiában igyekeznek a polgárok magokat rablók
1265 I | tolvajok ellen oltalmazni, mert a rossz lelkű birónak igazságtalan
1266 I | őket értékjöktől, még pedig a törvénynek palástja alatt;
1267 I | törvénynek palástja alatt; szóval a polgári társaságban első
1268 I | első s legfontosabb hivatal a biráskodás: méltán megkivánja
1269 I | méltán megkivánja tehát a nemzet, hogy ezen legfontosabb
1270 I | hivatalnak betöltésénél a nemzet egyenes befolyása
1271 I | mellőztessék. Boldog azon haza, hol a biró itélete nem csak igazságot
1272 I | igazságot szolgáltat, hanem a hivatalába és személyébe
1273 I | fogva megnyugvást is szerez a feleknek; ott könnyebben
1274 I | ott könnyebben enyésznek a pörlekedés keserűségei,
1275 I | keserűségei, ott hajlandóbbak a felek egymásnak testvéri
1276 I | testvéri kezet nyujtani, ott a társaság szelid, de legerősebb
1277 I | nem enyésznek el egészen a pörlekedés miatt. Ezen megnyugvást
1278 I | Ezen megnyugvást pedig a bizodalom és ezt a választás
1279 I | pedig a bizodalom és ezt a választás szülheti leginkább.
1280 I | itélő szék elébe, midőn a szegény polgár, a véleményekért
1281 I | midőn a szegény polgár, a véleményekért üldözött szabad
1282 I | nem így van, áldjuk érette a gondviselést, de törekedjünk
1283 I | törekedjünk egyszersmind, hogy a mennyire emberileg lehető,
1284 I | szokatlan ezen kivánság. Lám a nádori hivatal - ezen legfényesebb
1285 I | ezen főhivatalnak betöltése a kormány önkényétől függött
1286 I | volna mindenkoron? De még a királyi tábla tagjait is
1287 I | országgyűlésen választották őseink, a mint azt sok más törvény
1288 I | biróságoknál minden pontban a bizodalmat és választást
1289 I | kihatású hatalommal birnak a társaságban, hatalmukat
1290 I | társaságban, hatalmukat a nemzet közbizodalmából,
1291 I | nemzet közbizodalmából, a nemzet összes akaratából
1292 I | A HATÁRŐRVIDÉKNEK POLGÁRI
1293 I | HATÓSÁG ~ALÁ RENDELÉSÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. ápril 7-
1294 I | követ indítványozta, hogy a határőrző véghelyek polgári
1295 I | e tárgyat.~DEÁK FERENCZ: A mi Torontál vármegye követjének
1296 I | úgy hiszi, senki sincs a rendek között, ki a törvényhozásnak
1297 I | sincs a rendek között, ki a törvényhozásnak azon jussát,
1298 I | törvényhozásnak azon jussát, hogy a katonaságnak és véghelyeknek
1299 I | tagadni akarni, magának a törvényhozásnak ideájával
1300 I | már e tárgy terjesztve, a nemzet ebbeli jussainak
1301 I | mikor vétessék munkába, a kerületi ülésekben a szóló
1302 I | munkába, a kerületi ülésekben a szóló is egyike volt azoknak,
1303 I | sürgető felirat sem juthat a fejedelem kezéhez, mert
1304 I | fejedelem kezéhez, mert a főrendek csupán szavak miatt,
1305 I | csupán szavak miatt, melyeket a KK. és RR. fontosaknak vélnek,
1306 I | valának tíz üzenetet váltani s a nemzet óhajtásának a fejedelem
1307 I | váltani s a nemzet óhajtásának a fejedelem elébe juthatását
1308 I | 2-ik rescriptumára s azt a mult esztendei április 16-
1309 I | azt hinni, hogy ő felsége a rendszeres munkákon kívül
1310 I | nyilván kijelentettük: hogy a nemzet indítványi jussát
1311 I | fenn fogjuk tartani; de a főrendek csakugyan ezen
1312 I | hiszen minden tárgyat, mely a rendszeres munkákhoz nem
1313 I | tartozott, akadályoztattak, és a gratulatiokon és az országgyűlési
1314 I | felbocsátottak; holott ellenben a rendszeres munkáknál, különösen
1315 I | ellenkező meggyőződésüket, de a törvényjavaslatokat önmeggyőződésök
1316 I | Nekünk tehát ezeknél fogva a gondos előrelátás azt tanácsolja,
1317 I | előrelátás azt tanácsolja, hogy a mi a rendszeres munkákkal
1318 I | azt tanácsolja, hogy a mi a rendszeres munkákkal összefüggésben
1319 I | összefüggésben vagyon, azt a rendszeres munkák sorában
1320 I | és minden sérelmeinket, a mennyire csak lehetséges,
1321 I | melyeknek felterjesztését a főrendek legalább hihetőleg
1322 I | hosszas küzködés helyett ez a mód inkább czélra vezető.
1323 I | halasztani, azt jegyzi meg a szóló követ, hogy az országos
1324 I | főczélja rendeltetésünknek, és a megbizó levelekben is úgy
1325 I | Kinyilatkoztatja tehát, hogy a torontáli indítványt, még
1326 I | indítványt, még pedig úgy, hogy a javaslat elkészítése egy
1327 I | A SZAVAZATOK VISSZAVONÁSÁRÓL.~
1328 I | SZAVAZATOK VISSZAVONÁSÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1834. ápril 7-
1329 I | visszavonják és megsemmisítik. A visszavont nyilatkozatok
1330 I | felsorolta Eötvös Tamás a KK. és RR. előtt kifejezett
1331 I | drágaság és szükség idején a földesúr is eltiltassék
1332 I | földesúr is eltiltassék a gabonapálinka-főzéstől.
1333 I | berekesztése után, midőn a megváltoztatott szavazat
1334 I | semmi foganatot sem szülhet, a követ meggyőződését visszavonni
1335 I | hiszem, hogy végzés után a revocatiónak semmi ereje
1336 I | revocatiónak semmi ereje sem lehet. A mi különösen ezen revocatiónak
1337 I | egyik pontját, éhség idején a pálinkafőzés eltiltásának
1338 I | és kivánságom előadását a maga idejére, midőn e tárgy
1339 I | veheti. Azonban feleljenek ők a becsület és igazság itélőszéke
1340 I | itélőszéke előtt arról, a mit végeztenek; én csak
1341 I | csak azt ismételem, hogy a mondottaknak végzés utáni
1342 I | folyamában Eötvös Tamás a küldők teljes szabadságában
1343 I | azt felelte, hogy küldői a nemesi jussokat szentül
1344 I | voltak megelégedve, mivel a hozott végzés által ama
1345 I | hogy eltürik, ha azon, a mit különösnek látok, legalább
1346 I | AZ ÚRISZÉKRŐL.~A KK. és RR. 1834. ápril 9-
1347 I | ülésének napi rendjén volt «a biróságok rendezéséről»
1348 I | úriszékekről». Ennek 5. §-a azt rendelte, hogy «ha valamely
1349 I | kiszolgáltatásában késedelmeskednék, a megye őt úriszék tartására
1350 I | sikere nincs, költségére a közgyűlésből úriszék rendeltessék.
1351 I | elnök igen veszedelmesnek és a nemesi jogokra káros következésűnek
1352 I | következésűnek tartotta a különbség tételét a szegény
1353 I | tartotta a különbség tételét a szegény és nem szegény nemes
1354 I | közbirtokosságokban az úriszékek mindenkor a közbirtokosok közös költségén
1355 I | FERENCZ: Ha itt arról volna a szó, hogy a szegény nemes
1356 I | arról volna a szó, hogy a szegény nemes embert megfosztjuk
1357 I | tarthatnák; de itt arról van a szó, hogy ne kényszerítsük
1358 I | szó, hogy ne kényszerítsük a szegény nemes embert önmegrontásával
1359 I | teher viselésére. És ha róla a törvényhozás gondoskodik,
1360 I | különböztetést tesz, melyet a nemesség apprehendálhatna.
1361 I | különbséget, mely itt tétetik, a nemesség bizonyosan rossz
1362 I | venni nem fogja, mert azt a sors a nélkül is már megtette.
1363 I | nem fogja, mert azt a sors a nélkül is már megtette.
1364 I | nélkül is már megtette. De a törvény is használja ezen
1365 I | nobiles». Így midőn 1808-ban a nemesi felkelés meghatároztatott,
1366 I | felkelés meghatároztatott, a mulctára nézve szintén különbség
1367 I | szintén különbség tétetett, a gazdagabb 25, a szegényebb
1368 I | tétetett, a gazdagabb 25, a szegényebb nemes ember pedig
1369 I | fizetni, és így ezen kifejezés a törvényben is már megvan.
1370 I | megvan. Arról mer kezeskedni a szóló; hogy azon szegény
1371 I | intézkedést tettük. Most a kérdés az, hogy mikép oldoztassék
1372 I | hogy mikép oldoztassék fel a szegényebb földesúr a biróság
1373 I | fel a szegényebb földesúr a biróság alól? A mi a compossessoratusok
1374 I | földesúr a biróság alól? A mi a compossessoratusok
1375 I | földesúr a biróság alól? A mi a compossessoratusok iránti
1376 I | jövedelmek nincsenek; kérdi tehát a szóló, mely arány szerint
1377 I | mely arány szerint fog a közbirtokosok közt az úriszék
1378 I | elkerül minden pöröket; a másik pedig, ki épen kisebb
1379 I | hogy az úriszékekre nemcsak a jobbágyok, hanem sok tekintetben
1380 I | jobbágyok, hanem sok tekintetben a cselédek is tartoznak, kiknek
1381 I | gyakorlati nehézségeknek tartja a szóló, hogy sok helyen és
1382 I | vezethet. Ha pedig egyenesen a törvényszékre utasítjuk
1383 I | azon biróság előtt kezdené a pörét, mely a másiknak feljebbviteli
1384 I | előtt kezdené a pörét, mely a másiknak feljebbviteli biróságát
1385 I | jótékonyságtól is, hogy a feljebbviteli legalább egyik
1386 I | találnák, mert ezen pörök a törvényszéktől egyenesen
1387 I | törvényszéktől egyenesen a kir. táblára mennének; vagy
1388 I | kellene határozni, hogy a feljebbvitel ne történjék
1389 I | birtokon belől. Utasítása a szólónak az, hogy a szegény
1390 I | Utasítása a szólónak az, hogy a szegény nemes ember, kit
1391 I | szegény nemes ember, kit a vármegye olyasnak talál,
1392 I | felmentessék, hanem helyette, hogy a jobbágynak igazságszolgáltatása
1393 I | igazságszolgáltatása ne szenvedjen, a vármegye a közgyűlésből
1394 I | ne szenvedjen, a vármegye a közgyűlésből tartozzék kinevezni
1395 I | fogadtatnék el, inkább hogy sem a compossessoratusokra, vagy
1396 I | törvényszékre reáálljon, a kerületi szerkezetet fogadj
1397 I | kerületi szerkezetet fogadj a el.~ ~
1398 I | A VÁROSI TANÁCS TAGJAINAK
1399 I | SZABADON VÁLASZTÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. ápril 10-
1400 I | országos ülésükben tárgyalták «a biróságok rendezéséről»
1401 I | szóló III. t. cz. javaslatát a sz. királyi városok itélőszékeiről.
1402 I | indítványát, hogy «ezentúl a városi magistratus minden
1403 I | elnök hevesen ellenezte, azt a publico politicumra tartozónak
1404 I | történjék.~DEÁK FERENCZ: Azok, a kik azt akarják, a mit az
1405 I | Azok, a kik azt akarják, a mit az előlülő akar, és
1406 I | nyilván kimondott, hogy t. i. a törvényszéki birák választásának
1407 I | módját se határozzuk meg a biróságok rendezéséről szóló
1408 I | czélirányosan munkálódnak, midőn a választást itt sem akarják
1409 I | elmellőzésére. Nekünk ellenben, kik a törvényszéki birák kinevezésében
1410 I | visszaéléseket és önkényt a lehetőségig korlátolni,
1411 I | meg van hagyva, hogy még a legfelsőbb biróságokat is
1412 I | reá nem állhat arra, hogy a választás iránti határozat
1413 I | igazságosnak véljük, miért tennénk a városok birósága iránt ellenkező
1414 I | ellenkező rendelkezést? A mi a rendszert illeti, a
1415 I | ellenkező rendelkezést? A mi a rendszert illeti, a szóló
1416 I | A mi a rendszert illeti, a szóló épen azt hiszi, hogy
1417 I | hiszi, hogy akkor vétene a szükséges rendszer ellen,
1418 I | szükséges rendszer ellen, ha itt a választás meg sem említtetnék;
1419 I | választás meg sem említtetnék; a hozandó törvény e részben
1420 I | megmondjuk, ki itéli meg a polgárok pöreit, meg kell
1421 I | minthogy vélekedése szerint a választás a biráskodásnak
1422 I | vélekedése szerint a választás a biráskodásnak legszebb,
1423 I | állítják némelyek, hogy e tárgy a publico politicum munkába
1424 I | kirendeltség is azt mondja a maga javaslatában, hogy
1425 I | maga javaslatában, hogy a törvényszéki birákat a vármegye
1426 I | hogy a törvényszéki birákat a vármegye válaszsza, a kir.
1427 I | birákat a vármegye válaszsza, a kir. táblának azon négy
1428 I | azon négy tagját, kikkel a mostani szám szaporíttatni
1429 I | ezek választásáról szintén a publico politicumban lehetne
1430 I | politicumban lehetne szó. A kerületi javaslat szintén
1431 I | szintén határozást tesz a törvényszéki választásokról,
1432 I | törvényszéki választásokról, sőt a RR. eddigi munkálódásuk
1433 I | fizetését; elhatározták a jobbágytelket biró nemességnek
1434 I | egyedül e jelen esetben a rendszer palástja alatt
1435 I | palástja alatt halasztgatni a határozatot? Úgy látja a
1436 I | a határozatot? Úgy látja a szóló, hogy ezen szó «per
1437 I | eleinkbe állítanak, midőn a javaslat nem kedves, máskor
1438 I | bizonyosan reáillik az, a mit Verbőczy mond az örök
1439 I | aliquando non. Ha mégis a publico politicumról szóló
1440 I | mégis azt állíthatnók, hogy a most tárgyalt törvények
1441 I | gyakorlatba menni, míg az a munka be nem végeztetik,
1442 I | végeztetik, könnyebben hajlana a halasztásra. De ki kezeskedik
1443 I | befejeztetni? Addig pedig a városi biróságokra nézve
1444 I | biróságokra nézve meghagyni a mostani helytelen szokást,
1445 I | helytelen szokást, mely szerint a választott polgárság a tanácsot,
1446 I | szerint a választott polgárság a tanácsot, a tanács a választott
1447 I | választott polgárság a tanácsot, a tanács a választott polgárságot
1448 I | polgárság a tanácsot, a tanács a választott polgárságot mintegy
1449 I | gyakorol minden hatalmat, a többi polgár pedig semmi
1450 I | hiányos törvényt alkotni. A szóló tehát ilyen bizonytalan
1451 I | halasztás által, melyből majd a törvényszékekre és egyéb
1452 I | kinulláztatni nem akarja, és csak a világos többségnek fog hódolni,
1453 I | utasításának lelkéből, mely a biróságok választását kivánja,
1454 I | A VÁRMEGYEI ITÉLŐSZÉK ELNÖKÉRŐL.~
1455 I | VÁRMEGYEI ITÉLŐSZÉK ELNÖKÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. ápril 23-
1456 I | ülésének napi rendjén volt «a biróságok rendezéséről»
1457 I | VI. t. cz. javaslatának «a vármegyei itélőszékről»
1458 I | itélőszékről» részletes tárgyalása. A 3-dik §. így szólott: «a
1459 I | A 3-dik §. így szólott: «a vármegyék törvényszéke egybeszerkesztetni
1460 I | előlülőből, ki rendszerint a főispán leend, ez pedig
1461 I | egyike; ezek helyét pedig az a táblabiró fogja kipótolni,
1462 I | táblabiró fogja kipótolni, ki a választás rendsora szerint
1463 I | választás rendsora szerint első a többiek közt». Niczky János,
1464 I | elölülői hivatalnak sem a főispán, sem az alispánok
1465 I | felelhetnek, inditványozta, hogy a megye állandó törvényszékének
1466 I | állandó törvényszékének egy, a közbizalom utján minden
1467 I | felsőbb kijelölés nélkül, a megyebeli nemesség által
1468 I | Sok vitatások valának már a felett, ha ugyan jól elrendelt
1469 I | polgári társaságban hasznos-e a birói hatalmat más politikai
1470 I | hatalmaktól elválasztani? A szóló most ezen theoriai
1471 I | fejtegetésbe nem ereszkedik; de a külső nemzetekről felhozott
1472 I | követével egyet nem ért; mert a birói hatalom minden apró
1473 I | példának okáért Angliában a békebirák hivatalos köréhez
1474 I | mocsárok szárogatására, a katonaság ellátására, s
1475 I | kérdések felett; ők itélik meg a kisebb vétkeket, s így nálok
1476 I | kisebb vétkeket, s így nálok a két hatalom bizonyos mértékben
1477 I | vagyon, valamint szintén a mair-ek is Francziaországban
1478 I | mair-ek is Francziaországban a két hatalmat, noha igen
1479 I | tartományokétól. Nálunk a nemzet még a végrehajtó
1480 I | tartományokétól. Nálunk a nemzet még a végrehajtó hatalomnak egy
1481 I | pedig azon részét, mely a népre egyenes és közvetlen
1482 I | közvetlen kihatással vagyon; a vármegyék közgyűlései intézik
1483 I | választják, ők küldik ki a tisztviselőket, ők választják
1484 I | tisztviselőket, ők választják a bírákat is, kik hajdan szintén
1485 I | hajdan szintén egyenesen a közgyűlésből küldettek ki
1486 I | pörnek megvizsgálására, s a gyűlésnek tettek ismét jelentést
1487 I | gyűlésnek tettek ismét jelentést a végzettekről, mely hajdani
1488 I | változtatta meg; szóval, a megyékben minden hatalom
1489 I | megyékben minden hatalom a közgyűlésből ered, és ismét
1490 I | ismét oda folyik vissza. A megyék azon hatóságának
1491 I | hatóságának fentartását véli a szóló szabadságunk támaszának,
1492 I | támaszának, és valóban fél, hogy a birói hatalomnak tökéletes
1493 I | mert azon törvényszék, mely a megyétől egészen független
1494 I | és elnyomást. Hogy tehát a megyéktől a birói hatalom
1495 I | Hogy tehát a megyéktől a birói hatalom tökéletesen
1496 I | küldői azt óhajtják, hogy a törvényszékeknek rendes
1497 I | e részben véleményét az, a mit Temes vármegyének követje
1498 I | Temes vármegyének követje a fabrikai munkák felosztásáról
1499 I | mert noha tudja, hogy p. o. a tűcsinálás többekre felosztva
1500 I | felosztva gyorsabban halad, ezt a fabrikai módot az igazság
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10500 | 10501-11000 | 11001-11500 | 11501-12000 | 12001-12500 | 12501-13000 | 13001-13500 | 13501-14000 | 14001-14500 | 14501-15000 | 15001-15500 | 15501-16000 | 16001-16500 | 16501-17000 | 17001-17500 | 17501-18000 | 18001-18500 | 18501-19000 | 19001-19500 | 19501-20000 | 20001-20500 | 20501-21000 | 21001-21500 | 21501-22000 | 22001-22500 | 22501-23000 | 23001-23500 | 23501-24000 | 24001-24500 | 24501-25000 | 25001-25500 | 25501-26000 | 26001-26215 |