bold = Main text
      Rész                                                   grey = Comment text

 1501     I   |                   alispánban egyesüljön. Az, a mit szintén Temesnek követje
 1502     I   |                     szintén Temesnek követje a befogatásról, a szolgabirának,
 1503     I   |                      követje a befogatásról, a szolgabirának, vármegye
 1504     I   |                     orvosolva nem lesz; mert a szolgabiró akkor is eljár
 1505     I   |                  eljár úriszékekre, minthogy a most javaslott czikkely
 1506     I   |            kötelessége leend azon megjeleni; a vármegye ügyésze ezután
 1507     I   |                  segítünk, ilyen visszaélés, a törvény széki különös előlülő
 1508     I   |                    ezután is megtörténhetik. A mi azonban a főispánokat
 1509     I   |                 megtörténhetik. A mi azonban a főispánokat illeti, minthogy
 1510     I   |                      minthogy ezek mindeddig a kormány által neveztettek
 1511     I   |               előlülője nem választva, hanem a kormány által kinevezve
 1512     I   |                   ezen változással elfogadja a kerületi szerkezetet.~ ~
 1513     I   |                                              A BIRÁK ELMOZDÍTHATATLANSÁGÁRÓL.~
 1514     I   |                     ELMOZDÍTHATATLANSÁGÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. ápril 23-
 1515     I   |                     ülése napi rendjén volt «a biróságok rendezéséről»
 1516     I   |                     VI. t. cz. javaslatának «a vármegyei itélőszékről»
 1517     I   |          itélőszékről» részletes tárgyalása. A birák választásáról intézkedő
 1518     I   |                állandóságukat indítványozta, a függetlenség és a biráskodásra
 1519     I   |             indítványozta, a függetlenség és a biráskodásra okvetetlenül
 1520     I   |                     az elnök indítványát, s «a függetlenség principiumánál»
 1521     I   |                    fogva állandóknak kivánta a birákat, úgy értvén ezen
 1522     I   |                   lemondás által ürülnek meg a birói székek, választassanak
 1523     I   |                   fejezte be beszédét - hogy a biróválasztások által hivatalaiktól
 1524     I   |          hivatalaiktól megfosztható, vagyis, a minek tökéletesen egy az
 1525     I   |                      egy az értelme, egyedül a factióknak kényétől függő
 1526     I   |                     lehet, hanem azokat csak a hatalmasak kezében a szegényebbek
 1527     I   |                    csak a hatalmasak kezében a szegényebbek elnyomására
 1528     I   |                      szülve szülvén hazánkra a rosszat, nemzetünknek a
 1529     I   |                      a rosszat, nemzetünknek a jó Isten tudja meddig terjedhető
 1530     I   |         demoralisátióját eszközlendik: akkor a törvényjavaslatot meg kell
 1531     I   |                      meg kell változtatni, s a törvényszéki táblabirák
 1532     I   |                   örvény, melyeknek egyikébe a birónak függetlensége és
 1533     I   |          lelkiismerete bukni szokott; kettő, a mi a birót az igazság és
 1534     I   |                   bukni szokott; kettő, a mi a birót az igazság és becsület
 1535     I   |                     útjáról eltántoríthatja: a félelem és a haszonlesés.
 1536     I   |                eltántoríthatja: a félelem és a haszonlesés. Vigyázzunk,
 1537     I   |                     egyikét gátolni akarjuk, a másiknak még tágasabb mezőt
 1538     I   |                      ne nyissunk. Igaz, hogy a félelem korlátolja a függetlenséget.
 1539     I   |                    hogy a félelem korlátolja a függetlenséget. De kérdezzük
 1540     I   |                      el lelkiismeretét, mint a ki tisztujítás miatti félelemből
 1541     I   |                    félelemből tántorodott el a kötelesség ösvényéről; sőt
 1542     I   |                   sőt el merem mondani, hogy a ki hivatalának megtarthatásáért
 1543     I   |                 igazságtalanságot elkövetni, a ki félelemből képes hamis
 1544     I   |               itéletet hozni, vegyük el tőle a hivatal elveszthetésének
 1545     I   |              állandóságáról, s gyenge lesz ő a haszon és pénz kisérteteinek
 1546     I   |                   ellensúly gyanánt gyengíti a haszonlesésnek kisértő ingerléseit.
 1547     I   |           ingerléseit. Hasonlítsuk bár össze a megyék törvényszékeit, nem
 1548     I   |                   törvényszékeit, nem mondom a legfelsőbb itélő székekkel,
 1549     I   |                    itélő székekkel, mert ott a hivatalt fény és méltóság
 1550     I   |                    és méltóság kiséri, hanem a kerületi táblákkal, s tapasztalni
 1551     I   |                     eddig is általában, mint a megyei törvényszékek ellen
 1552     I   |                  biztosságot nem nyujt; mert a ki a függetlenséget kebelében
 1553     I   |             biztosságot nem nyujt; mert a ki a függetlenséget kebelében
 1554     I   |                       Kétféle biztosítás van a biróság visszaélései ellen,
 1555     I   |                   melyeknek egyikét meg kell a gondos törvényhozásnak állapítani:
 1556     I   |              terhével, sajtószabadsággal, és a biráknak jó, sőt gazdag
 1557     I   |                     van némi reménységem; de a jó fizetés iránt csekélyebb
 1558     I   |                     mert ki kezeskedik, hogy a domestica terhének egy részben
 1559     I   |               domestica terhének egy részben a nemesség által elvállalása
 1560     I   |             kiterjedésében még el nem értük, a másikat, mely kezünkben
 1561     I   |            választott pedaneus birák voltak; a birtokon belőli fölebbvitel
 1562     I   |                 lenne az örökös törvényszék, a második a kormány által
 1563     I   |                örökös törvényszék, a második a kormány által nevezett királyi
 1564     I   |                    legalább Zala rendei, kik a legfelsőbb itélőszékekre
 1565     I   |             állandóknak kellene lenni, mivel a függetlenség ezeknél is
 1566     I   |            megfontolással párosítva rajzolta a tisztválasztásnak hiányait;
 1567     I   |     tisztválasztásnak hiányait; ezek azonban a választást átalában érdeklik.
 1568     I   |                Iparkodjunk az orvosláson, de a kiszökések miatt magát az
 1569     I   |              hatalmunkban nem fog állani. Én a birák örökössége ellen szavazok.~ ~
 1570     I   |                                        ÓVÁS.~A KK. és RR. 1834. május 5-
 1571     I   |                  ülésének napi rendjén volt: a főrendek 6-dik üzenete a
 1572     I   |                     a főrendek 6-dik üzenete a Barsmegye 2-dik követének
 1573     I   |                   szavazatával elfogadtatott a főrendek fölszólítása, hogy
 1574     I   |                  főrendek fölszólítása, hogy a «KK. és RR. az ő felségéhez
 1575     I   |                    kötelességnek hiszi, hogy a nemzeti jussok ótalmára
 1576     I   |                   mindekkorig repraesentálni a többség. 1. mert el nem
 1577     I   |                    mert el nem ismerte, hogy a kormány, mint végrehajtó
 1578     I   |                    hatalom, de úgy sem, mint a törvényhozásnak egyik része,
 1579     I   |                       VII. czikkelynél fogva a tábla jussaihoz tartozik,
 1580     I   |                       hogy ezen rescriptumot a szólás szabadsága megszorításának
 1581     I   |        törvénytelennek tartotta. Ezek voltak a felírat indító okai, ezeknek
 1582     I   |                    tárgyainak. Elesett ugyan a fölírat, de azok között
 1583     I   |                   voksoltak, senki sem volt, a ki azt állította volna,
 1584     I   |                 volna, hogy igenis megilleti a kormányt az említett hatalom,
 1585     I   |                   mert ilyes megszorításokat a rescriptumban nem láttak,
 1586     I   |                       hogy szintén sürgetnék a repraesentatiót. Ily helyheztetésben
 1587     I   |                    Ily helyheztetésben lévén a dolog, nehogy valaki más
 1588     I   |                     ezen rescriptumnak, mint a hogy azt most a többség
 1589     I   |          rescriptumnak, mint a hogy azt most a többség magyarázta, minthogy
 1590     I   |                 többség magyarázta, minthogy a példák ereje különben is
 1591     I   |                    kijelentése mellett, hogy a KK. és RR. elállanak a felírattól,
 1592     I   |                  hogy a KK. és RR. elállanak a felírattól, a fennebb érintett
 1593     I   |                      elállanak a felírattól, a fennebb érintett három szempontra
 1594     I   |                   ELNÖK HATÓSÁGÁNAK KÖRÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. május 13-
 1595     I   |              kerületi ülésökben tanácskoztak a főrendek válaszáról az előleges
 1596     I   |                     tárgyában.~DEÁK FERENCZ: A főrendek üzenetünk felvételének
 1597     I   |                   gyűléseknek elhatározása s a felveendő tárgyaknak rendszere
 1598     I   |               tárgyaknak rendszere egyenesen a törvényes előlülő hatóságához
 1599     I   |                nekünk tudnunk kellett volna. A táblák viszonos függetlensegét
 1600     I   |                   volt, midőn kivántuk, hogy a főrendek is viszonozzák
 1601     I   |          tanácskozásba venni, mert egyébkint a hasonló függetlenségből
 1602     I   |                   jussok származván, ha hogy a KK. és RR. is hasonló halasztgatást
 1603     I   |           halasztgatást gyakorolnának, akkor a haza közkárára értekezéseink
 1604     I   |                     gyakran megszakadna, sőt a törvényhozás sarkaiból lenne
 1605     I   |            kiforgatva. Az előlülői hatóságot a mi illeti, ennek taglalgatásába
 1606     I   |                    úttal mélyen beereszkedni a napi renden túl fekszik;
 1607     I   |                     nélkül hagyatnak, szülik a törvényerejű szokást, s
 1608     I   |                     azt, mintha ezen hatóság a tanácskozásba vett tárgyak
 1609     I   |                   Vannak törvényeink, melyek a diaeta tartásának idejét
 1610     I   |                  bármely jelesek legyenek is a hivatalt viselőnek személyes
 1611     I   |              nyujthatnának némi biztosságot, a törvényhozásnak pedig messzebb
 1612     I   |              feladatai vannak, mintsem, hogy a nemzeti jussoknak túl az
 1613     I   |                    azon fényes hivatal, mely a nemzeti függetlenség oltalmára
 1614     I   |                                              A BIRÓI PARANCSOK ELTÖRLÉSÉRŐL.~
 1615     I   |                      PARANCSOK ELTÖRLÉSÉRŐL.~A KK. és RR. május 21-dikén
 1616     I   |                   tartott országos ülésében «a biróságok rendezéséről»
 1617     I   |             biróságok rendezéséről» szóló és a birói parancsolatokat eltörlő
 1618     I   |                       maradjon fönn az, hogy a perlekedő fél, miután perét
 1619     I   |                     superinspectionis regiae a Cancellaria által szoktak
 1620     I   |                      Az elnök nem helyeselte a véleményt, hogy minden királyi
 1621     I   |                      megszüntessék, mert míg a kir. hatalom fönmarad, az
 1622     I   |                     ismétlés után lassankint a különösségeket is megszokja
 1623     I   |                    megszokja az ember, és én a Máramaros vármegyei érdemes
 1624     I   |              vármegye érdemes követe multkor a bereghi utasítás előadása
 1625     I   |                      Sőt én azt hiszem, hogy a fejedelem sem fogadná el
 1626     I   |                     fejedelem sem fogadná el a királyi hitlevélnek ellenére
 1627     I   |              ellenére ezen ajánlást, mert az a biráknak alaptörvényeinkben
 1628     I   |                függetlenségét tenné semmivé. A mi a parancsolatoknak fenforgó
 1629     I   |           függetlenségét tenné semmivé. A mi a parancsolatoknak fenforgó
 1630     I   |                    kiterjedésében fentartani a szónok is főkötelességnek
 1631     I   |            rendeljünk és meghatározzuk, hogy a cancellaria által kiadott
 1632     I   |                      hogy erről és különösen a szükséges sanctióról a törvénykezés
 1633     I   |             különösen a szükséges sanctióról a törvénykezés rendében szólhasson.
 1634     I   |             parancsolat által nem szükséges; a conpulsoriumok és requisitoriumok
 1635     I   |                 puszta formalitások valának, a törvénykezés rendében czélirányosabb
 1636     I   |            eszközölhető; ezek is tehát, mint a többi parancsolatok, szintén
 1637     I   |                                              A MAGÁNJOG CODIFICATIÓJÁNÁL
 1638     I   |                      KÖVETENDŐ ~METHODUSRÓL.~A KK. és RR. 1834. május 24-
 1639     I   |                ülésében azon kérdésről folyt a tanácskozás, hogy a «juridicum
 1640     I   |                    folyt a tanácskozás, hogy a «juridicum operatum» melyik
 1641     I   |                      melyik ágazata kerüljön a tárgyalás sorára.~DEÁK FERENCZ:
 1642     I   |                    abban minő ösvényt fognak a RR. következő munkálatjokban
 1643     I   |        elválaszthatatlan kapcsolatban áll ez a polgári törvényekkel, mennyire
 1644     I   |            törvényekkel, mennyire függ p. o. a replicák számának elhatározása
 1645     I   |               replicák számának elhatározása a facti és juris perek közötti
 1646     I   |                      megmaradnak-e jövendőre a juris perek, és ha igen,
 1647     I   |               mennyire függ ezen kérdésektől a juridicum remediumok iránti
 1648     I   |              mindaddig nem készíthetünk, míg a polgári törvények sorában
 1649     I   |                    tehát azt javasolja, hogy a polgári törvények javítását
 1650     I   |             kimondásával már meg lenne téve, a mit rendszeres, tökéletes
 1651     I   |                      munkára tenni kell, mit a közszükség érzete kiván,
 1652     I   |                     nőtt polgári törvényeink a nemzeti törvényhozás hosszú
 1653     I   |             szaporodtak. Verbőczy volt első, a ki ezen casuistikus zavart,
 1654     I   |                 Minden lehető egyes eseteket a véges emberi elme előre
 1655     I   |                    adván elő magokat, melyek a casuistikus törvényekben
 1656     I   |                     még ellátva nem valának, a törvények eme hiányait kénytelenek
 1657     I   |                     önkény, bizonytalanság s a törvények homályos értelme
 1658     I   |                     segít, mert az nem egyéb a curialis decisiókból merítgetett,
 1659     I   |           üléseinkben más 300-at hozunk fel, a nélkül, hogy a lehető jövendő
 1660     I   |                   hozunk fel, a nélkül, hogy a lehető jövendő eseteknek
 1661     I   |                     is kimeríthetnénk. Ismét a birói önkény fogná tehát
 1662     I   |                     birói önkény fogná tehát a törvény hiányait pótolni,
 1663     I   |                 kiküldve. De 1791 óta, midőn a LXVII. czikkely alkottaték,
 1664     I   |                  LXVII. czikkely alkottaték, a statusi rendelkezéseknek
 1665     I   |                     történtek; azóta készült a napoleoni codex, a bajor,
 1666     I   |                   készült a napoleoni codex, a bajor, a porosz törvénykönyv
 1667     I   |                    napoleoni codex, a bajor, a porosz törvénykönyv és az
 1668     I   |                 nagyon jeles ausztriai. Ezek a magános polgárok közötti
 1669     I   |               viszonyokat nagyon kifejték, s a mint naponkint érezhetőbb
 1670     I   |                     törvénykönyv hiánya, úgy a törvényhozó test az 1791-
 1671     I   |                     javaljon, hanem az, hogy a regnicolaris küldöttség
 1672     I   |                     s e szerint egyszerüzvén a kérdéseket, egy systematisalt
 1673     I   |               sikerrel haladhatunk; különben a nehézségekből kigázolnunk
 1674     I   |               előterjesztése okozand; holott a szóló követ által javaslott
 1675     I   |                     biztosabban haladhatunk, a minek tettleges bizonyítására
 1676     I   |                     fel. P. o. hogy ha előre a fiscus örökösödésének kérdése
 1677     I   |               gyanánt meg lesz állapítva, ez a donatiók tárgyában minő
 1678     I   |                   következése is lenne, hogy a megállapítandó elveket a
 1679     I   |                     a megállapítandó elveket a törvényhatóságokkal közölvén,
 1680     I   |                törvényhatóságokkal közölvén, a részletekben talán némi
 1681     I   |                    in principio elvettetvén, a birtok biztosságának más
 1682     I   |                     o. az executió kérdését, a processualis rendből ide
 1683     I   |                     kellene hozni. Különösen a diaetának az egész munka
 1684     I   |                                              A JOBBÁGYOK BIRTOKKÉPESSÉGÉRŐL.~
 1685     I   |                JOBBÁGYOK BIRTOKKÉPESSÉGÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. junius
 1686     I   |                   tartott kerületi ülésében, a polgári törvények javítása
 1687     I   |                 munka vizsgálatakor tett, de a polgári törvény sorára utasított
 1688     I   |                 utasított inditványát, hogy «a nemtelenek, kik több, mint
 1689     I   |                      rendszerinti védelmét s a közterheknek legnagyobb
 1690     I   |                    időszaka előtt, midőn még a nemesnek és nemtelennek
 1691     I   |                      meg lehetett volna adni a nem-nemesnek a birtok birhatását,
 1692     I   |                    volna adni a nem-nemesnek a birtok birhatását, de most
 1693     I   |                      birhatását, de most már a fönnálló rendszer tökéletes
 1694     I   |                tökéletes fölforgatása nélkül a nemes és nemtelen birtok
 1695     I   |                       hol az adózás terhe és a katonáskodás kötelessége
 1696     I   |                      illet, könnyü kimondani a birhatás jogát; de «ebből
 1697     I   |                 sértetlenül fön kell tartani a demarcationalis vonalat».
 1698     I   |                 pártolta, Nagy Pál nézetét. «A jószág árának nevekedését,
 1699     I   |                  Látjuk, hogy alig hoznak be a fekvő jószágok mostani áruk
 1700     I   |                 jószág birhatását megengedni a nemtelennek, nem oly különös
 1701     I   |                  DEÁK FERENCZ: Mindenekelőtt a birhatási jusnak kérdését
 1702     I   |                      s egész kiterjedésében, a mi akkor történhetnék legalkalmatosabban,
 1703     I   |                 kerül majd napi rendre, mert a különben is nemesítő királyi
 1704     I   |            törvényszéki itéletek sem engedék a nemtelen hazafiakat megfosztani.
 1705     I   |                       Azonban mivel itt kell a tárgyhoz szólani, némelyeket
 1706     I   |                      nem nemes lakosát, mely a királyi város szabad polgárát
 1707     I   |                     csak külföldiekről szól, a 3-ik rész 30-ik czímje csak
 1708     I   |                    ik rész 30-ik czímje csak a földesurat illető jobbágyi
 1709     I   |            armalistákról rendelkezik. És így a királyi adományokból, mint
 1710     I   |                  minden birtok kútfejéből és a fiscusnak ezzel összekötött
 1711     I   |                   eddigi törvényeink szerint a nemesek is korlátolva vannak
 1712     I   |                    is el más nemesnek, abból a vevőt egy vérségi jussal
 1713     I   |                  idegen ki nem vethette, sőt a fiscus is csak az eladó
 1714     I   |                     történt volna az eladás? A vérségi jus, a fiscusnak
 1715     I   |                    az eladás? A vérségi jus, a fiscusnak örökösödése ekkor
 1716     I   |                tudjuk, mi történik jövendőre a tulajdonnak ezen korlátozásával,
 1717     I   |         korlátozásával, annyi bizonyos, hogy a hozandó törvények súlyát
 1718     I   |             törvények súlyát és jótéteményét a nemtelen vevőkre is hasonlóul
 1719     I   |                     terjeszteni, s ekkor sem a fiscusnak, sem a nemzetségeknek
 1720     I   |                   ekkor sem a fiscusnak, sem a nemzetségeknek igazságos
 1721     I   |                   szenvedhetnének, mert hogy a nem nemes hazafi nemesi
 1722     I   |                   törvény parancsolta, hanem a helytelen szokás és főbb
 1723     I   |              Mindemellett azt állítják, hogy a birhatási jusnak kiterjesztése
 1724     I   |                nélkül nem szűkölködnék; mert a polgári alkotmányt érdeklő
 1725     I   |                      is gondos előrevigyázás a legfőbb kötelesség. Azonban
 1726     I   |                    kétségtelen igazság, hogy a haza lakosainak természetes
 1727     I   |           természetes jussai és szabadságai, a mennyiben világos törvény
 1728     I   |                      korlátolva nincsenek, s a polgári társaság közczéljával
 1729     I   |               sérthetetlenek. Minthogy pedig a föld bírhatásának szabadsága
 1730     I   |                      fosztott meg, azt pedig a köztapasztalás ellenére
 1731     I   |                     sem fogja, hogy ezen jus a polgári társaság közczéljával
 1732     I   |                    közczéljával meg nem fér: a kik most utasításuk ösvényén
 1733     I   |                   kötelességüket teljesítve, a birhatási jusnak minden
 1734     I   |                     nyomtak el. Nem is birja a szónokot ellenkező értelemre
 1735     I   |                     az, mit Sopronnak követe a demarcationalis vonalról
 1736     I   |                  azok, kik azt akarták, hogy a nemes ember jobbágytelket
 1737     I   |           egyáltalában félrevetették; szabad a nemes embernek úgy jobbágyi,
 1738     I   |                 hozni gyakorlatba, még pedig a viszonos igazság minden
 1739     I   |                      minden következéseivel, a nemességre is szerfelett
 1740     I   |                 demarcationalis vonal nélkül a felkelési és közadózási
 1741     I   |                      nemtelenek kezén, azért a közterheket csakugyan fel
 1742     I   |                minden javak után kivettetvén a természetök szerint reájok
 1743     I   |                szerint reájok háramló teher, a status semmi tekintetben
 1744     I   |                    előtt könnyebb lett volna a javaslott kiterjesztést
 1745     I   |                      megadni. Ugyanis hajdan a magyar nemes csaknem egyedűl
 1746     I   |                    egyedűl maga teljesítette a legszebb, de egyszersmind
 1747     I   |                      terhesebb kötelességet: a haza védelmét; türhetőbb
 1748     I   |                     körülményei változásával a mi helyzetünk is változott.
 1749     I   |                      amazokéival, kiktől még a birhatási just is meg akarjuk
 1750     I   |                követe indítványunkat magokra a nemtelenekre is károsnak
 1751     I   |               száztól hat kamatot kaphatnak, a fekvő jószág pedig aligha
 1752     I   |                    félannyit kamatol. Úgy de a birhatási jus megadása birtokvásárlásra
 1753     I   |             kényszerít. Különben pedig, noha a mezei gazdaságnak idő viszontagságitól
 1754     I   |              változók, hazánkban mindazáltal a tőkepénznek kamatjai is
 1755     I   |                 véletlen sequestrum, gyakran a fidei commissumok szövevényei
 1756     I   |                     semmivé teszik. Ellenben a fekvő birtok több biztosságban
 1757     I   |                birtok több biztosságban van, a szorgalmat és iparkodást
 1758     I   |              iparkodást inkább jutalmazza, s a fekvő birtok az, melyben
 1759     I   |                     fekvő birtok az, melyben a mezei élethez szokott tulajdonos
 1760     I   |                    önhasznunkat is nevelnénk a birhatási jusnak kiterjesztésével,
 1761     I   |                                AZ ŐSISÉGRŐL.~A KK. és RR. 1834. junius
 1762     I   |              kerületi ülésükben tanácskoztak a Vághy Ferencz, Sopron városa
 1763     I   |               benyujtott törvényjavaslatról «a polgárok, nem különben a
 1764     I   |                     a polgárok, nem különben a szabadosok és jobbágyok
 1765     I   |                  özvegyei iránt». Ennek 5. §-a elrendelte, hogy a törvényes
 1766     I   |                      5. §-a elrendelte, hogy a törvényes jegypénzt meghaladó
 1767     I   |                 meghaladó dos scripta, midőn a szerzeményekből ki nem elégíttethetik,
 1768     I   |                ellenében indítványozta, hogy a polgároknak szabadságokban
 1769     I   |             ellenezte annak kimondását, hogy a polgár törvényes örököseinek
 1770     I   |                     természeti szabály, mely a szeretet ideáján épül, s
 1771     I   |                       s oly fokonkint száll, a mint föltenni lehet, hogy
 1772     I   |                    mint föltenni lehet, hogy a megholt személy ezt amannál
 1773     I   |                      testvérei előtt, ezeket a fiscus előtt stb. De ezen
 1774     I   |             nyilváníthassa, s épen ebben van a különbség: mert az aviticitas
 1775     I   |                  mert az aviticitas az, mely a rendelkezési szabadságot
 1776     I   |                 állapítva in casu intestati, a nélkül, hogy a végrendelkezési
 1777     I   |                    intestati, a nélkül, hogy a végrendelkezési szabadság
 1778     I   |                aviticitas ismertetnék. És ez a dolognak valódi értelme:
 1779     I   |                  visszavenni, különben pedig a vevőnek nyakában hagyni
 1780     I   |                    nyakában hagyni lehessen. A mit a kir. városok követei
 1781     I   |              nyakában hagyni lehessen. A mit a kir. városok követei az
 1782     I   |                      birói széket ülnénk; de a törvényhozás szent helyén
 1783     I   |                  szent helyén bennünket csak a hon javának tekintete, nem
 1784     I   |                    vezérelhet. Liptómegyének a hitelből merített ellenvetése
 1785     I   |                    midőn nem adatik, egyedül a rendelkezés szabadságának
 1786     I   |                   forog itt kérdésben, pedig a tapasztalás arra tanít,
 1787     I   |                  hogy minden szabadság, mely a polgári társaság czéljával
 1788     I   |                   pedig az egyetlenlenegy út a polgárok materialis boldogságára,
 1789     I   |               materialis boldogságára, s így a szabadságnak mindazon korlátozása,
 1790     I   |           szabadságnak mindazon korlátozása, a melyet a társaságos lét
 1791     I   |               mindazon korlátozása, a melyet a társaságos lét meg nem kiván,
 1792     I   |                      meg nem kiván, nem csak a polgárok boldogságát sérti,
 1793     I   |                     boldogságát sérti, hanem a társaságos viszonyok miatt
 1794     I   |                  tehát olyasmit határoznánk, a mi ily természet elleni
 1795     I   |                     magában, nem törekednénk a polgárok boldogságára s
 1796     I   |                      adom, hogy ne hozzuk be a városokba az aviticitásnak
 1797     I   |                     az írott jegypénzről van a szó, a rendelkezés szabadságát.~ ~
 1798     I   |                 írott jegypénzről van a szó, a rendelkezés szabadságát.~ ~
 1799     I   |                 BEREGHMEGYE MEGBÜNTETÉSÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. julius
 1800     I   |                szabolcsi követ, emlékeztette a KK-at és RR-et a végzésre,
 1801     I   |                emlékeztette a KK-at és RR-et a végzésre, melyet a földhasználati
 1802     I   |                     RR-et a végzésre, melyet a földhasználati rendszeres
 1803     I   |                      alkalmával hoztak, hogy a jobbágytelkek használását
 1804     I   |            országosan egybegyült RR-et, mint a kik «valamely a mostani
 1805     I   |                  RR-et, mint a kik «valamely a mostani kor nem annyira
 1806     I   |                       polgári alkotmányunkat a törvényhozó test egyik alkotó
 1807     I   |                 megtámadásai ellen védeni, s a veszélyt, mely hazánkat
 1808     I   |             föliratot sérelmesnek találják s a szólónak kötelességévé tették,
 1809     I   |                   kötelességévé tették, hogy a sértő kifejezések ellen
 1810     I   |                 lépés következtében sürgesse a büntetés elhatározását,
 1811     I   |                     találván, hogy egy megye a másik ellen vádlólag föllép,
 1812     I   |                    gyanussá tesz, hogy midőn a fölírat gyűlésén először
 1813     I   |              megütközésre méltót nem talált. A maradék itéletére bízza,
 1814     I   |                      intézett törekvését; de a büntetés elhatározása iránt
 1815     I   |                   itt látta az idejét. Kérte a RR-et, nyugodjanak meg e
 1816     I   |                FERENCZ: Hajlandó valék én is a mltgos úrnak egyetértésre,
 1817     I   |                     követe, hogy egyik megye a másik ellen itt a törvényhozó
 1818     I   |                      megye a másik ellen itt a törvényhozó test előtt vádolásra
 1819     I   |                 követe most úgy gyakorlotta, a reá bizott kötelességet
 1820     I   |                   azt az országgyűlésének és a megyéknek elrendelésére
 1821     I   |                    elrendelésére halasztani, a mit én is jobbnak tartok,
 1822     I   |                    mit én is jobbnak tartok, a t. RR.-től függ. Ott is
 1823     I   |                      t. RR.-től függ. Ott is a többség fogja elhatározni,
 1824     I   |                    inkább, minthogy e helyen a követet küldőitől elválasztani
 1825     I   |                  csorbítani törekednek, mert a kétségtelen indítványi just
 1826     I   |                  nyilván kétség alá vonni, s a magokra irányzott nyilat
 1827     I   |                   határozata ellen egy megye a fejedelemhez, akár úgy mint
 1828     I   |                  fejedelemhez, akár úgy mint a végrehajtó hatalom fejéhez,
 1829     I   |               hatalom fejéhez, akár úgy mint a törvényhozás másik részéhez
 1830     I   |              kifejezésekkel folyamodik, mint a melyeket most felolvastatni
 1831     I   |             alkotmányunk legerősebb oszlopai a törvényhatóságok, melyeknek
 1832     I   |                    feldulni; tudom azt, hogy a megye, egyes emberek életkorához
 1833     I   |                    emberek hibái nem lesznek a megyének örökös vétkei;
 1834     I   |             félrelépett, erős védje lesz még a haza szabadságának és bajaiból
 1835     I   |                 nevében nyilván megjegyezni. A hozandó törvény iránti indítványt
 1836     I   |            indítványt pedig legjobbnak vélem a publico politikumokról szóló
 1837     I   |           FŐSZEMÉLYEK VÉGRENDELKEZŐ JOGÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. julius
 1838     I   |                   kerületi ülésében, melyben a végrendeletekről tanácskoztak,
 1839     I   |            elintéztessék.~DEÁK FERENCZ: Azt, a mit Vasmegye követe felhozott,
 1840     I   |                hatalmazva, egyességet kötött a fiscussal, mely az elhíresült
 1841     I   |                   ellátásnak nem tekinthető, a mint hogy azzal maga az
 1842     I   |                      sem lehet mondani, hogy a Kolonich conventióján épülő
 1843     I   |            megváltoztatta, úgy hogy jelenleg a dúsgazdag jövedelmű főpapok
 1844     I   |              alkalmával felőlök is, úgy mint a haza többi polgárai felől,
 1845     I   |                   mértékben rendelkezhetnek. A mi a szónok véleményét illeti,
 1846     I   |              mértékben rendelkezhetnek. A mi a szónok véleményét illeti,
 1847     I   |                 egyházi rend kezénél vannak, a status javai, következőleg,
 1848     I   |          következőleg, miként fordíttassanak a vallás kiszolgáltatásának,
 1849     I   |                   vallás kiszolgáltatásának, a népnevelésnek s más egyebeknek
 1850     I   |                fordíttassanak? azt elintézni a status jussa, a mint e részben
 1851     I   |                    elintézni a status jussa, a mint e részben annak idejében
 1852     I   |                   mindazáltal bizonyos, hogy a mit a törvényhozó hatalom
 1853     I   |             mindazáltal bizonyos, hogy a mit a törvényhozó hatalom mind
 1854     I   |                   férfiak élelmére kirendel, a mit ők életökben elkölthettek
 1855     I   |             megkimélt szerzeményök egyrészét a fiscusnak hagyni kényteleníttessenek,
 1856     I   |                     lépett is, nem szünt meg a hon polgára lenni, következőleg
 1857     I   |                  polgára lenni, következőleg a minden honpolgárokkal közös
 1858     I   |                                              A HITBIZOMÁNYOKRÓL.~I.~A KK.
 1859     I   |                       A HITBIZOMÁNYOKRÓL.~I.~A KK. és RR. 1834. julius
 1860     I   |               országos választmány javaslata a majoratusokról és senioratusokról.
 1861     I   |           majoratusokról és senioratusokról. A javaslat a majoratusok eltörlése
 1862     I   |                  senioratusokról. A javaslat a majoratusok eltörlése mellett
 1863     I   |                     után azt ajánlotta, hogy a szabad rendelkezés elvének,
 1864     I   |                   föntartásának tekintetéből a hitrebizás joga továbbá
 1865     I   |                  szoríttassék.~DEÁK FERENCZ: A fidei commissumok kérdése
 1866     I   |                      fontos kérdés, hogy azt a nyilvánosság tekintetéből
 1867     I   |                    mert utasításaink vannak, a legnagyobb tárgyakat is
 1868     I   |                     által akarjuk eldönteni, a nélkül eldönteni, hogy a
 1869     I   |                     a nélkül eldönteni, hogy a hozandó törvénynek okait
 1870     I   |            előlülőket megkérni, hogy azokból a többséget számlálják ki.
 1871     I   |                törvényhozás volna. Hazánkban a nyilvánosságnak legbiztosb,
 1872     I   |                      hozott igazság elterjed a hazának minden részeiben,
 1873     I   |                  hazának minden részeiben, s a tapasztalás bizonyítja,
 1874     I   |            tapasztalás bizonyítja, hogy mire a többség egyik országgyűlésen
 1875     I   |                    elhatározva nem vala, azt a másik országgyűlésen csaknem
 1876     I   |                   példát hozhatnék fel, hogy a kerületi tanácskozásban
 1877     I   |                  eldönteni annyi volna, mint a nyilvánosságot csorbítani.
 1878     I   |                   nyilvánosságot csorbítani. A mi már a tárgyat illeti,
 1879     I   |          nyilvánosságot csorbítani. A mi már a tárgyat illeti, az országos
 1880     I   |               támogatja azon véleményt, hogy a fidei commissumok tovább
 1881     I   |                    is fentartassanak. Egyik: a szabad rendelkezés; a másik:
 1882     I   |                 Egyik: a szabad rendelkezés; a másik: némely nemzetségek
 1883     I   |                     fentartásának tekintete. A szabad rendelkezést én is
 1884     I   |                      oda nem terjedhet, hogy a rendelkező még a sirban
 1885     I   |             terjedhet, hogy a rendelkező még a sirban is örök törvényt
 1886     I   |               törvényt, mely az ő hiuságának a haza virágzását, az egész
 1887     I   |                   nemzet emelkedését, szóval a közboldogságot alája vesse.
 1888     I   |                   őseink szükségesnek látták a szabad rendelkezést a nemzet
 1889     I   |                 látták a szabad rendelkezést a nemzet közügyének tekintetéből
 1890     I   |                     az ország lakósaira, sem a királyi fiscusra vissza
 1891     I   |              törvényét, mely által leginkább a királyi fiscusnak örökösödése
 1892     I   |                    biztosíttatott. És vajjon a fidei commissumok nem szintén
 1893     I   |                     nem szintén holt kezek-e a nemzetre nézve? s nem kötelességünk
 1894     I   |                    idegen földről, hazánknak a tapasztalás bizonysága szerint
 1895     I   |              törvényeinkből ismét kitörölni? A nemzetségek fentartásának
 1896     I   |                intézetnek fenmaradását, mert a nemzet kincse nem a nemzetségek
 1897     I   |                     mert a nemzet kincse nem a nemzetségek régi nevének
 1898     I   |                     Leopold hozta be azokat, a magyar oligarchianak ajándékul;
 1899     I   |                     oligarchianak ajándékul; a külföld feudalismusából
 1900     I   |           veszedelmest akkor eltörlöttek. De a csere nemzetünkre nem sok
 1901     I   |                    virágzását. Hajdan, midőn a főurak banderiumai tették
 1902     I   |                     tették legnagyobb erejét a haza védelmére kiállított
 1903     I   |                    rendesebbek valának, mint a megyéknek hamarjában gyüjtött
 1904     I   |                   inkább azon alapszik, hogy a hazának minél több polgára
 1905     I   |                    legyen önérdekei által is a hon közügyeihez csatolva;
 1906     I   |                  nemzetségek gazdag örökösei a hazát védő harczok veszélyeit,
 1907     I   |                     védő harczok veszélyeit, a hazát emelő közmunkásságot
 1908     I   |                      heverő helyének»; mióta a hajdan kornak körülményeivel
 1909     I   |                 hajdan kornak körülményeivel a fényes nemzetségek hajdani
 1910     I   |                    látom okát, miért kelljen a puszta névnek hazánk kifejlődését,
 1911     I   |                  névnek hazánk kifejlődését, a nemzet belső ereje és élete
 1912     I   |                  ereje és élete emelkedését, a hitelt, a nemzeti közérdeket
 1913     I   |                 élete emelkedését, a hitelt, a nemzeti közérdeket szükség
 1914     I   |                   nélkül feláldozni? s azért a természet rendével és igazsággal
 1915     I   |                    eltörlésére szavazok.~II.~A követek egy része a majoratusokat
 1916     I   |                      II.~A követek egy része a majoratusokat egész kiterjedésükben,
 1917     I   |                  fönn kivánta tartani; mások a majoratusokat átalánosan
 1918     I   |                   törölni; voltak végre, kik a nemzetségek tagjainak örökösödési
 1919     I   |                óhajtották helyezni, úgy hogy a hitelezők adósság fejében
 1920     I   |                 nélkül exequaltathassák, sőt a majoresco a javakat, úgy
 1921     I   |            exequaltathassák, sőt a majoresco a javakat, úgy mint más ősi
 1922     I   |                  igennel felelt, 35 megye és a sz. kerületek nemmel feleltek.
 1923     I   |                   kerületek nemmel feleltek. A második kérdés ez volt: «
 1924     I   |                   eltöröltessenek-e átalában a majoratusok»? 22 megye a
 1925     I   |                     a majoratusok»? 22 megye a majoratusok megtartása mellett,
 1926     I   |               kiáltások közt így mondotta ki a végzést: «a majoratusok
 1927     I   |                      mondotta ki a végzést: «a majoratusok és senioratusok
 1928     I   |                  örök időkre eltöröltetnek».~A kerületi űlés továbbá kimondván,
 1929     I   |                     továbbá kimondván, hogy «a mostan birtokban levő majorescok
 1930     I   |                   bennmaradnak, haláluk után a majoresco gyermekei egyiránt
 1931     I   |                gyermekei egyiránt osztoznak, a senioratusok azonban az
 1932     I   |                      osztályra menjenek», az a kérdés vettetett föl, «vajjon
 1933     I   |                kérdés vettetett föl, «vajjon a mostani birtokosok életében
 1934     I   |                  mostani birtokosok életében a hitrebizott javak megtartják-e
 1935     I   |                  pedig csak azokra, melyeket a jelen törvény kihirdetése
 1936     I   |                     indítványát, hogy «ámbár a jelenleg birtokban levő
 1937     I   |                  ismerte el, de emlékeztette a KK.-at és RR.-et, hogy «
 1938     I   |                      KK.-at és RR.-et, hogy «a törvényt nem csak maguk
 1939     I   |              törvényt nem csak maguk hozzák; a törvényhozásban is kell
 1940     I   |                bizonyos politikát követni, s a jelen tárgyban azon kell
 1941     I   |                    azon kell törekedni, hogy a törvény elfogadhatóvá tétessék,
 1942     I   |                   tétessék, s annak érdekébe a másik táblának mentül több
 1943     I   |             bevonassék. Ennélfogva ellenezte a tett indítványt.»~DEÁK FERENCZ:
 1944     I   |                      elismeri, miért kivánja a politikának alávetni, holott
 1945     I   |                  előbb maga is alája vetette a politikát az igazságnak,
 1946     I   |                      midőn megegyezett, hogy a mostani birtokostól el ne
 1947     I   |                     birtokostól el ne vegyük a jószágokat, pedig a politika
 1948     I   |                   vegyük a jószágokat, pedig a politika azt kivánta volna,
 1949     I   |                    vontunk volna legtöbbeket a törvény érdekébe. De kinek
 1950     I   |                     az én indítványom, midőn a multat hagyom az eddigi
 1951     I   |                     s csak azt kivánom, hogy a most hozott törvény közhirré
 1952     I   |                     hogy az volt egyik főoka a majoratusok eltörlésének,
 1953     I   |                  teszem ha 100 milliót érnek a magyarországi majoratusok,
 1954     I   |                     millió érték ki van véve a nemzeti hitel hypothekájának
 1955     I   |                       Teljességgel nincs ok, a mely kivánhatná, hogy ezen
 1956     I   |                                              A KIR. FISCUS ÖRÖKÖSÖDÉSÉRŐL.~
 1957     I   |                       FISCUS ÖRÖKÖSÖDÉSÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. julius
 1958     I   |                   tartott kerületi ülésökben a kir. fiscus örökösödését
 1959     I   |                    DEÁK FERENCZ: Legelsőbben a fiscusnak magszakadásból
 1960     I   |                     szempontra figyelmezteti a RR.-et, melyekre minden
 1961     I   |            tekintettel kell lenni: 1. Vajjon a hozandó törvény hasznos-e
 1962     I   |                    hozandó törvény hasznos-e a hazának; 2. igazságos-e?
 1963     I   |                   Senki sem kételkedik, hogy a fiscus örökösödéséből ered
 1964     I   |                visszás állapot, mely szerint a latens jus regium lehetősége
 1965     I   |         viszonyainkba, hogy alig van valaki, a ki minden aggódás nélkül
 1966     I   |                 bizonytalanság megszüntetése a statusra csak jót és hasznot
 1967     I   |                      az adományozás ered. De a legújabb idők kedvetlen
 1968     I   |                tapasztalása bizonyítja, hogy a donationalis rendszernek
 1969     I   |                 eredendő haszon csekélysége, a temérdek pör, az örökös
 1970     I   |                 tehát az eltörlés; igazságos a magánosokra, mert senki
 1971     I   |                    de nem lenne igazságtalan a fejedelemre nézve is, mert
 1972     I   |                      az alkotmány tekintetét a mi illeti, hogy ezzel nem
 1973     I   |                   pártolja. Általmegy azután a fiscus örökösödésének más
 1974     I   |              eltörlést javasló tekinteteket. A felségsértés vagy hűtelenség
 1975     I   |                  ellenkezik az emberiséggel, a szelidséggel, a törvényhozás
 1976     I   |                emberiséggel, a szelidséggel, a törvényhozás philosophiajával,
 1977     I   |                 ennek eltörlését initialjuk, a fejedelem sem fogja megegyezését
 1978     I   |                      egészen hasonlít ahhoz, a melyet más tartományainak
 1979     I   |                  maga törvényül adott. Végre a szerzeményekben való örökösödést
 1980     I   |                     örökösödést ab intestato a mi illeti, ennek a pestmegyei
 1981     I   |                 intestato a mi illeti, ennek a pestmegyei követ által elszámlált
 1982     I   |                      tekintet is, hogy midőn a férfiágat illető jószágokba
 1983     I   |              fektetett épűletekről vala szó, a KK. és RR. azon praesumptiónál
 1984     I   |               praesumptiónál fogva zárták ki a leányokat minden részesítésből,
 1985     I   |                   minden részesítésből, hogy a jószágok természete arra
 1986     I   |                   áll azon praesumptio, hogy a véletlen eset miatt végrendelést
 1987     I   |                    kivánta boldogítani, mint a kir. fiscust. Nem kételkedik
 1988     I   |             kételkedik tehát, hogy e részben a természeti szeretet rendét
 1989     I   |            természeti szeretet rendét veszik a KK. és RR. intézetökben
 1990     I   |              legalább ezen két utóbbi részét a fiscus örökösödésének végképen
 1991     I   |                                              A VÉGRENDELETILEG OSZTATLANNAK
 1992     I   |                  BIRTOK FÖLOSZTHATÁSÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1834. augusztus
 1993     I   |               ülésében Reviczky József, mint a kinek megyéjében feküdt
 1994     I   |             osztatlanul bírt árvai uradalom, a majoratusok iránt hozott
 1995     I   |            vitatásába bocsátkozni, hasznos-e a majoratusok eltörlése, nem
 1996     I   |                  hogy érvényben kell maradni a birtok első szerzője végrendeletében
 1997     I   |       végrendeletében kiszabott föltételnek. A birtokok közös igazgatása
 1998     I   |               fölhozott érvekre azt felelte, a körülményektől függ, czélszerűbb-e
 1999     I   |           körülményektől függ, czélszerűbb-e a birtokok magános vagy közös
 2000     I   |                       vajjon jó és hasznos-e a majoratusok eltörlése, vagy