bold = Main text
      Rész                                                   grey = Comment text

 2001     I   |                   vagy sem; annyit tud, hogy a többség végzett, s Trencsénnek
 2002     I   |                      legmelegebb védője volt a végzésnek, sőt a substitutio
 2003     I   |                 védője volt a végzésnek, sőt a substitutio haeredis eltörlésére
 2004     I   |               vármegye rendei figyelmezteték a hazát, a miért a szónok
 2005     I   |                      figyelmezteték a hazát, a miért a szónok nekik köszönettel
 2006     I   |              figyelmezteték a hazát, a miért a szónok nekik köszönettel
 2007     I   |                   van kötve, igaz; de hiszen a majoratusok is végrendelési
 2008     I   |                    mégis szükségesnek vélték a RR. azokat eltörülni. Kik
 2009     I   |                    is kiterjeszteni kivánták a végrendelkezési szabadságot,
 2010     I   |                kivánták azt oly korlátlanúl, a hogy a status javával össze
 2011     I   |                      oly korlátlanúl, a hogy a status javával össze nem
 2012     I   |                    javával össze nem férhet. A végrendelés felől átalában
 2013     I   |                   végrendelés felől átalában a szónok e principiis juris
 2014     I   |               substitutiója az általadásnak; a kinek tehát általadni lehetetlen,
 2015     I   |                   kivánja végrendelése által a sirból kormányozni. A közös
 2016     I   |                  által a sirból kormányozni. A közös administratió hasznos
 2017     I   |                 védelmezheti; az egyik, mely a közösből más kárával igazságtalan
 2018     I   |                    igazságtalan hasznot húz; a másik, kinek személyes iparkodása
 2019     I   |                      iparkodása kisebb, mint a közös administratióé. De
 2020     I   |                     közös administratióé. De a más kárával boldogulni nem
 2021     I   |                 előrehaladni szerető emberek a közös administratiót nem
 2022     I   |            administratiót nem védelmezhetik. A regale beneficium kiszakíthatlanságától
 2023     I   |                  között kétfelé vágását csak a balgatagság védelmezhetné,
 2024     I   |            dicsekedhetünk, pótolnunk kellene a törvényhiányt, s világosan
 2025     I   |                 balgatag ember, (mert vannak a világon balgatag emberek),
 2026     I   |                     ki egy malom osztályánál a malom kerekét két felé vágatni
 2027     I   |                   nem következik, hogy mivel a regale beneficiumot természetben
 2028     I   |                     természetben kihasítani, a lovat vagy malmot két felé
 2029     I   |                    két felé vágni nem lehet, a közös jószág birtokosainak
 2030     I   |                   végrendelés által kötve, s a tulajdonos soha sajátjának
 2031     I   |                  annak rátája kihasíttassék; a többiek birják, ha nekik
 2032     I   |                  hogy minden vélemény között a javaslott középút, t. i.
 2033     I   |                     felfüggesztés az, melyet a legalaptalanabbnak tart.
 2034     I   |                     Deák észrevételei által, a mennyiben neki is vannak
 2035     I   |                volnának reá azok, miket Deák a közös igazgatást védelmezőkről
 2036     I   |         védelmezőkről mondott.~DEÁK FERENCZ: A fölfedezett magánkörülményekről
 2037     I   |                    megsértettnek vélné, mind a becsület szabályainál, mind
 2038     I   |                                              A PROTESTÁNSOK FÖLMENTÉSÉRŐL
 2039     I   |                    AZ EGYHÁZI TIZED ALÓL.~I.~A KK. és RR. 1834. augusztus
 2040     I   |                   tartott kerületi ülésében, a dézsma körül folyt tanácskozások
 2041     I   |               oroszok és oláhok fölmentetnek a katholikus papságnak fizetendő
 2042     I   |                     hogy ez terjesztessék ki a protestansokra is. Frim
 2043     I   |                  oroszok örökre fölmentettek a dézsma alól. Hivatkozott
 2044     I   |              megerősíttetett, s ez utolsóban a felmentés oka is hozzá tétetett,
 2045     I   |                   Egyébiránt, ha meggondolja a szónok, hogy 1495-ben, mely
 2046     I   |                    nem fényepochája, melyben a míveltség nem állott szerfelett
 2047     I   |             igazságosnak látták őseink, hogy a magok papjait, azt az oly
 2048     I   |                  pártolja az indítványt.~II.~A dézsma tárgyában még egyszer
 2049     I   |                     27-dikén. Popol Ágoston, a n.-váradi káptalan követe,
 2050     I   |                követe, ugyanis tagadta, hogy a dézsmaszedés, dézsmaadás
 2051     I   |             dézsmaszedés, dézsmaadás kérdése a törvényhozás körébe tartozik.
 2052     I   |          törvényhozás körébe tartozik. Ehhez a RR-nek semmi közük, sőt
 2053     I   |                      RR-nek semmi közük, sőt a királyi just sértetlenül
 2054     I   |                    el; azért megjegyzi, hogy a királyi jussok eredete felől
 2055     I   |                    más véleményben van, mint a nagyváradi káptalan követe,
 2056     I   |                követe, s azt hiszi, hogy nem a fejedelem ád a nemzetnek
 2057     I   |                      hogy nem a fejedelem ád a nemzetnek jussokat, hanem
 2058     I   |                    nemzetnek jussokat, hanem a nemzet ád a fejedelemnek,
 2059     I   |                  jussokat, hanem a nemzet ád a fejedelemnek, mert a nemzet
 2060     I   |                      ád a fejedelemnek, mert a nemzet minden jussoknak
 2061     I   |                      azon jussokat, melyeket a király bilateralis kötéseknél
 2062     I   |                      nem kell; ellenben hogy a dézsma felőli rendelkezést
 2063     I   |                   dézsma felőli rendelkezést a nemzet mindig maga gyakorlotta,
 2064     I   |                 gyakorlotta, következésképen a fejedelemnek soha által
 2065     I   |                                              A SZEMÉLYES SZABADSÁG OLTALMÁRÓL
 2066     I   |               SZEMÉLYES SZABADSÁG OLTALMÁRÓL A TITKOS ~FELSŐ RENDELETEK
 2067     I   |                  FELSŐ RENDELETEK ELLENÉBEN.~A KK. és RR. 1834. szeptember
 2068     I   |                      megyéje első alispánja, a helytartótanácstól eredt
 2069     I   |           alszolgabiró udvarára hajtatott, s a tulajdonost otthon nem találván,
 2070     I   |             tulajdonost otthon nem találván, a nála alkalmazásban volt
 2071     I   |               rendeletek, melyek kibocsátása a kormány kötelességében áll.~
 2072     I   |            kötelességében áll.~DEÁK FERENCZ: A praesidialisoknak napról-napra
 2073     I   |             hallgathatja. Ha ez így halad, s a helytartótanács hatósága
 2074     I   |                     helytartótanács hatósága a megyék elmellőzésével praesidialisok
 2075     I   |                 patentales non gubernabimus. A praesidialisok már-már oda
 2076     I   |            praesidialisok már-már oda vitték a dolgot, hogy az alispánok,
 2077     I   |                   dolgot, hogy az alispánok, a megyéknek valóságos fejei,
 2078     I   |                 adatokból munkálódnak; innen a békés polgári lakok, nemesi
 2079     I   |                      méltán irtóztunk, t. i. a polgárok gondolatinak titkos
 2080     I   |               gondolatinak titkos őrjeivé, s a legméltóságosabb hivatal
 2081     I   |                  IRTVÁNYOK VISSZAVÁLTÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. szeptember
 2082     I   |                      dikán kelt kir. leirat. A III. t. cz. 1. §-át illetőleg,
 2083     I   |                   időszaknak oly módon, hogy a most nevezett esztendő előtt
 2084     I   |                   irtásokat visszaváltani, s a jobbágyoktól elvenni egyátalában
 2085     I   |               tárgyban két főtekintetet kell a törvényhozásnak szem előtt
 2086     I   |                   Először, hogy minden irtás a földesúrnak valóságos tulajdona;
 2087     I   |                  inség örvényébe taszítna, s a tulajdonosi jusnak korlátlan
 2088     I   |              tekintet koránsem példa nélküli a magyar törvényhozás történeteiben,
 2089     I   |               kiterjedt arra mindenkor, hogy a földesurak tulajdonosi jussának
 2090     I   |                     leghasznosabb osztályát, a szegény adózó népet, nemzetünk
 2091     I   |                      ne juttassa, s alig van a jobbágyi adózásoknak valamely
 2092     I   |                     napra szállíttatott. Így a füstpénz 1514-ben, a kilenczed
 2093     I   |                     Így a füstpénz 1514-ben, a kilenczed 1492-től kezdve
 2094     I   |                      hol megszoríttatott; de a mi több, 1715-ben a CI.
 2095     I   |                       de a mi több, 1715-ben a CI. czikkelyben a jobbágyok
 2096     I   |                   1715-ben a CI. czikkelyben a jobbágyok fizetetlen jobbágyi
 2097     I   |               törvények, maga az urbarium és a puszták népesítését parancsoló
 2098     I   |                    is, nem egyéb lévén, mint a sajátsági jusnak megszorítása,
 2099     I   |                  hogy őseink soha sem késtek a korlátlan használhatásnak
 2100     I   |                   gátot vetni, valamikor azt a szegény adózónak sorsával
 2101     I   |               szükségessé tette. Most sem az a kérdés tehát: van-e jussunk
 2102     I   |                      sülyedesétől félhetünk, a támadható rossznak törvények
 2103     I   |          előrebocsátásával rövid rajzát adja a tárgy felett folyt országos
 2104     I   |                     nem regulázott helyeken, a visszaváltandó irtások negyedrészének,
 2105     I   |                     felének, sőt többnek is, a lakósok közt kiosztatni
 2106     I   |               indítványt, oly értelműt, hogy a jobbágyok élelmére szükséges
 2107     I   |                      legyenek, melyre, midőn a szállítványok (colonisatiók)
 2108     I   |               colonisatiók) is szóba jöttek, a vasmegyei indítványon alapítva,
 2109     I   |                     az eredetileg és egyedül a jobbágyok élelmére szánt
 2110     I   |                      hogy igazán reá illenek a római költőnek ama szavai:
 2111     I   |      visszaválthatatlanoknak nyilatkoztatni; a végzés azokat vette ki:
 2112     I   |                 lesznek kénytelenek küzdeni, a legnépesebb faluk elpusztulnak,
 2113     I   |                 faluk elpusztulnak, s hazánk a közjót előmozdító számos
 2114     I   |                     reményünk lehet, hogy ők a gazdag alföld termékeny
 2115     I   |                lehessen, mert nincs oly föld a hazában, melyet a jobbágy
 2116     I   |                   oly föld a hazában, melyet a jobbágy nem azért irtott
 2117     I   |                    káros, mert kétes értelme a kormányszékek önkényére
 2118     I   |                  önkénytől függeszti föl úgy a földesúrak értéket, mint
 2119     I   |                     földesúrak értéket, mint a jobbágyok sorsát, pedig
 2120     I   |                    valamint legnagyobb áldás a világos, a határozott törvény,
 2121     I   |                  legnagyobb áldás a világos, a határozott törvény, úgy
 2122     I   |                      határozott törvény, úgy a legnagyobb átok bármely
 2123     I   |             legnagyobb átok bármely nemzeten a biróságok önkényét megállapító
 2124     I   |              rendelkezés. Ha az foglaltatnék a végzésben, hogy az irtásokra
 2125     I   |                mintegy természetes feltétele a telepítésnek; hogy továbbá
 2126     I   |                 honunk közkárával, sőt talán a polgári társaság főczéljainak
 2127     I   |                 elkerülhetlenül szükségesek, a földesúr minden irtást visszaválthasson,
 2128     I   |                   győzhetetlen főbb tekintet a tulajdonosi jusból származó
 2129     I   |                      parancsolja: kész volna a szónok elfogadni e javaslatot,
 2130     I   |            javaslatot, s ha remélhetné, hogy a RR. ezen országos állapodásnak
 2131     I   |                  adni, bizonyosan nem nyulna a resolutió által javaslott
 2132     I   |                      javaslott epochához. De a jelen körülmények között
 2133     I   |                     is önkényen épül, de azt a törvény fogja egyes kimondásban
 2134     I   |                 gyakorolni, és ha meghozatik a törvény, annak rendelése
 2135     I   |                 javaslat ellenben az önkényt a végrehajtó és biráskodó
 2136     I   |            gyakorolhatja; pedig mintsem hogy a birónak és főbb hatalomnak
 2137     I   |                    más biztos alap hiányában a törvény valamit elhatároz,
 2138     I   |                     épen nem is lehet. P. o. a hatalmaskodás dija miért
 2139     I   |                     dija miért épen 100 frt? a tőke törvényes kamatja miért
 2140     I   |                  vagy épen 12, mint Rómában? a tökéletes kor miért épen
 2141     I   |                    irtások visszaválthatását a földesuraknak is megmenti,
 2142     I   |                 földesuraknak is megmenti, s a jobbágyot is inkább biztosítja,
 2143     I   |                                              A FÖLDESÚR BIRÁSKODÁSÁRÓL
 2144     I   |             BIRÁSKODÁSÁRÓL SAJÁT ÜGYÉBEN.~I.~A KK. és RR. 1834. október
 2145     I   |                    el az első szakaszt, mint a mely szerint a földesúr
 2146     I   |                szakaszt, mint a mely szerint a földesúr tulajdon ügyében
 2147     I   |                     önkényesen biráskodik, s a büntetés hatalmával van
 2148     I   |                    hanem indítványozta, hogy a biráskodás a szolgabiróra
 2149     I   |             indítványozta, hogy a biráskodás a szolgabiróra bizassék, a
 2150     I   |                     a szolgabiróra bizassék, a hanyagul dolgozó jobbágy
 2151     I   |                    az oly határozatban: hogy a robotra épen meg nem jelenő
 2152     I   |                    napi munkabért fizessen - a mint ez már a XVIII. czikkelyben
 2153     I   |                     fizessen - a mint ez már a XVIII. czikkelyben ekkép
 2154     I   |                     ekkép van megállapítva - a rosszúl dolgozó jobbágy
 2155     I   |                  testileg is sanyargattassék a büntetésnek egy oly nemével,
 2156     I   |            büntetésnek egy oly nemével, mely a mívelődés előrehaladtával
 2157     I   |                    mívelődés előrehaladtával a legalacsonyítóbbak egyikének
 2158     I   |              önkényes hatalmával, mely ellen a VIII. t.-cz. által biztosítani
 2159     I   |                    által biztosítani akartuk a jobbágy személyét.~II.~Ugyanebben
 2160     I   |                    személyét.~II.~Ugyanebben a tárgyban még egyszer szólott.
 2161     I   |                   követ, ugyanis védelmezvén a javaslat szerkezetét, abból
 2162     I   |                     indult ki, hogy valamint a földesúr tartozik kiadni
 2163     I   |                     földesúr tartozik kiadni a jobbágy illetőségét, úgy
 2164     I   |            illetőségét, úgy ez is teljesítse a maga kötelességét, s ha
 2165     I   |                büntetett jobbágynak fönmarad a földesúr ellen a regressus.~
 2166     I   |                    fönmarad a földesúr ellen a regressus.~DEÁK FERENCZ:
 2167     I   |                 következtet belőle. Valamint a földesúr csak törvényes
 2168     I   |       kényszeríttethetik arra, hogy megadja, a mivel jobbágyának tartozik,
 2169     I   |                    tett végzés, nem különben a VIII. t.-cz. megállapítása
 2170     I   |                       cz. megállapítása után a földesúrnak hatalom adassék,
 2171     I   |                  önkényesen büntethesse, sem a viszonos igazsággal, sem
 2172     I   |                     viszonos igazsággal, sem a törvényhozási munkálatban
 2173     I   |            kivilágítására emlékezetébe hivja a RR.-nek azon országos tanácskozásokat,
 2174     I   |                      tanácskozásokat, melyek a VIII. t.-cz. és a VII. czikkelynek
 2175     I   |                     melyek a VIII. t.-cz. és a VII. czikkelynek azon rendelete
 2176     I   |             rendelete felett folytanak, hogy a földesúrnak csak jobbágyai
 2177     I   |                sértése nélkül engedtetik meg a folyó jobbágyi tartozásoknak
 2178     I   |                  különösen pedig emlékezteti a RR.-ket, hogy az árestom
 2179     I   |                     az árestom közértelemmel a személysértések és testi
 2180     I   |                   számíttatott, s ezek iránt a jobbágyok minden földesúri
 2181     I   |            intézkedéssel megegyeztetni, hogy a legszelidebb érzetű jobbágyot,
 2182     I   |                      ki munka közben megáll, a tapasztalatlan fiut, ki
 2183     I   |               akaratján kívül rosszúl szánt, a megőszült öreget, ki fáradt
 2184     I   |           biztosíttassék, s ezen biztosítást a regressusban véli föltalálni.
 2185     I   |                     igazságtalan büntetésnem a jelen esetben; mert az elvesztett
 2186     I   |                     visszapótolni nem lehet, a kiállott árestomot ki nem
 2187     I   |                  teljes lehetetlen; ezen még a talio büntetése sem segítene,
 2188     I   |                      büntetése sem segítene, a regressus pedig és a reexecutió
 2189     I   |               segítene, a regressus pedig és a reexecutió merő képtelenség.
 2190     I   |               Ellenben, ha munkára itéltetik a rest, vagy rossz munkás,
 2191     I   |                       vagy rossz munkás, itt a regressus s a kárpótlás
 2192     I   |                    munkás, itt a regressus s a kárpótlás tehető. Előbbi
 2193     I   |                     az sem mozdítja el, hogy a rossz munka a semmi munkánál
 2194     I   |              mozdítja el, hogy a rossz munka a semmi munkánál károsbnak
 2195     I   |                     károsbnak mondatik, mert a rosszúl dolgozó jobbágy
 2196     I   |                      rosszúl dolgozó jobbágy a munkától elhajtatván, a
 2197     I   |                      a munkától elhajtatván, a földesúr kára elegendőleg
 2198     I   |                   dupla napszámot kap. Végre a jelenlevők bizonysága megemlítésének
 2199     I   |                                              A MAGYAR NYELV ÉRDEKÉBEN.~
 2200     I   |                      MAGYAR NYELV ÉRDEKÉBEN.~A KK. és RR. 1834. október
 2201     I   |                     volt, Terstyánszky Imre, a pécsi káptalan követe, helytelennek
 2202     I   |                követe, helytelennek mondotta a javaslat azon pontját, mely
 2203     I   |               javaslat azon pontját, mely az a fölötti fájdalomnak ad kifejezést,
 2204     I   |              fájdalomnak ad kifejezést, hogy a király válasza nem magyar
 2205     I   |                        mikor - így szólott - a kir. válasz tárgya, az urbéri
 2206     I   |                    föl tökéletesen, ellenben a magyar előadás tökéletlen
 2207     I   |                      hiányos».~DEÁK FERENCZ: A pécsi káptalan követének
 2208     I   |               követének azon állítását, hogy a felterjesztett úrbéri törvényczikkelyeknek
 2209     I   |                     szivesen vette volna, ha a magyar szerkezettel meg
 2210     I   |                    azon szerkezet készült és a fölött folytak a tanácskozások,
 2211     I   |                  készült és a fölött folytak a tanácskozások, kimondotta
 2212     I   |                       meg nem gondolván azt, a mi minden nyelv természetében
 2213     I   |                    természetében fekszik, és a mit minden ember elismer,
 2214     I   |                   minden ember elismer, hogy a két nyelven való dolgozással
 2215     I   |                     nehézség van egybekötve. A törvény nem csupán a birák
 2216     I   |             egybekötve. A törvény nem csupán a birák részére alkottatik,
 2217     I   |                      minden egyes polgárnak, a kit az kötelez; mert a törvénynek
 2218     I   |                       a kit az kötelez; mert a törvénynek főkelléke az,
 2219     I   |                    főkelléke az, hogy értse, a kinek részére alkottatik.
 2220     I   |                     minthogy Magyarországban a népesség legnagyobb része
 2221     I   |                     legnagyobb része magyar, a törvényt magyar nyelven
 2222     I   |                      állításnak, hogy, mivel a magyar nyelvet terjeszteni
 2223     I   |                   terjeszteni akarjuk, tehát a törvények magyar nyelven
 2224     I   |                 annyit tesz, mint az eszközt a czéllal eltéveszteni; mert
 2225     I   |                   czéllal eltéveszteni; mert a magyar nyelv terjesztésére
 2226     I   |                    leghatalmasabb eszköz, ha a törvényhozás magyar nyelven
 2227     I   |                    nyelven szükséges alkotni a törvényt, ha sürgetni fogjuk.~ ~
 2228     I   |                                              A ZSELLÉREK ELMOZDÍTÁSÁRÓL.~
 2229     I   |                    ZSELLÉREK ELMOZDÍTÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. október
 2230     I   |                   ülésének napi rendjén volt a kerületileg készült üzenet
 2231     I   |                    dikán kelt kir. leiratra. A kerületi űlés szövegében
 2232     I   |                    pontja azt rendelte, hogy a jobbágyok elmozdításának (
 2233     I   |               colonorum) akkor van helye, ha a jobbágy az úri és közterhek
 2234     I   |                     ha tulajdon vétke miatt, a következő §-ban meghatározandó
 2235     I   |                azonnal, különben pedig neki, a már hozott határozathoz
 2236     I   |                       Máramarosmegye követe, a «colonos», jobbágy szó helyett
 2237     I   |                     egy esztendő engedtetik, a zsellérekre is kiterjesztessék.
 2238     I   |                   szintén meg akarta tartani a «colonus» szót. «A jobbágyok -
 2239     I   |                   tartani a «colonus» szót. «A jobbágyok - így szólott -
 2240     I   |                    jobbágyok - így szólott - a földesuraknak igás napokat
 2241     I   |                esztendő engedtessék; azonban a zsellér, ki 18 napi gyalog
 2242     I   |                    FERENCZ: Igaz ugyan, hogy a szolgálatra nézve a zsellér
 2243     I   |                     hogy a szolgálatra nézve a zsellér és egész telkes
 2244     I   |                     telkes jobbágy között az a különbség, a mi a 18 és
 2245     I   |               jobbágy között az a különbség, a mi a 18 és 104 között; de
 2246     I   |                  között az a különbség, a mi a 18 és 104 között; de midőn
 2247     I   |                      és 104 között; de midőn a colonus szóval élünk, az
 2248     I   |                      telkes jobbágyot, hanem a fél helyest, fertályost
 2249     I   |                   akkor pedig nincs közte és a zsellér között az említett
 2250     I   |                      kevesebbé lehet, mivel, a midőn az határoztatott,
 2251     I   |                    az határoztatott, hogy ha a jobbágy önvétke nélkül oly
 2252     I   |                     mennyi szünetidő adassék a fél helyesnek, fertályosnak
 2253     I   |              nyolczad részesnek. Mindezeknek a telektől való járandósága
 2254     I   |                   pedig ez az elv vezérlette a KK.-at és RR.-et határozatukban,
 2255     I   |            határozatukban, ez még inkább áll a zsellérekre nézve; mert
 2256     I   |                   zsellérekre nézve; mert ők a legszegényebbek, nekik földjök
 2257     I   |                napszámmal keresik élelmöket; a fél helyesnek s fertályosnak
 2258     I   |                      helyrehozni magát, mint a zsellérnek; a zsellérekre
 2259     I   |                    magát, mint a zsellérnek; a zsellérekre tehát annál
 2260     I   |                     lenni, minthogy nem csak a legszegényebbek, hanem a
 2261     I   |                     a legszegényebbek, hanem a leghasznosabb osztályát
 2262     I   |            leghasznosabb osztályát is teszik a népnek; mert látjuk, hogy
 2263     I   |                    népnek; mert látjuk, hogy a hol zsellér nincs mily nehéz
 2264     I   |                  Mindezeknél fogva, minthogy a zsellér is jöhet oly állapotba,
 2265     I   |                   hogy alig keresi kenyerét, a zsellérre nézve is el kell
 2266     I   |                     nézve is el kell fogadni a szünetidőt; mert az, hogy
 2267     I   |                    szünetidőt; mert az, hogy a zsellért az uraság kénye
 2268     I   |                   szerint elkergethesse, sem a felállított elvvel, sem
 2269     I   |                   egyezik, annál fogva tehát a mármarosi követ indítványát
 2270     I   |                                              A GABONAPÁLINKA FŐZHETÉSÉRŐL.~
 2271     I   |                  GABONAPÁLINKA FŐZHETÉSÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. október
 2272     I   |                      leiratra adandó válasz. A RR. a III. t. cz. 2. §-ának
 2273     I   |                leiratra adandó válasz. A RR. a III. t. cz. 2. §-ának 4.
 2274     I   |                   égetett italokról szólott, a gabonapálinka főzhetését
 2275     I   |               lakosának meg akarták engedni. A kir. válasz ellenben a fölterjesztett
 2276     I   |                       A kir. válasz ellenben a fölterjesztett javaslatot
 2277     I   |                 nincs nehezebb feladat, mint a tulajdon szentségével védelmezni
 2278     I   |                      szentségével védelmezni a pálinkafőzést; mert ha áll
 2279     I   |                   pálinkafőzést; mert ha áll a tulajdon szentsége a földesúrra,
 2280     I   |                     áll a tulajdon szentsége a földesúrra, áll a jobbágyra
 2281     I   |                  szentsége a földesúrra, áll a jobbágyra is, mivel szintén
 2282     I   |                     mivel szintén úgy az övé a gabonája. Azt mondani tehát,
 2283     I   |                      Azt mondani tehát, hogy a jobbágy tulajdon gabonáját
 2284     I   |                   tetszik, nem lehet, és így a tulajdontól vett argumentum
 2285     I   |               megczáfolja. Azt mondani, hogy a felső vármegyék terheltetnek
 2286     I   |                 alföldön többet adott az úr: a többség az ugardézsmát mégis
 2287     I   |                    ugardézsma eltöröltetett, a mit ott az alföldi földesúr
 2288     I   |                   földesúr áldozott, azt itt a pálinkafőzés helyrehozza
 2289     I   |                     pálinkafőzés helyrehozza a felföldi földesúrra nézve.
 2290     I   |                   felföldi földesúrra nézve. A mi a kilenczed és tizedtől
 2291     I   |              felföldi földesúrra nézve. A mi a kilenczed és tizedtől huzott
 2292     I   |                      nincs annyi nehézséggel a kilenczed és tizednél, mint
 2293     I   |                  kilenczed és tizednél, mint a pálinkafőzésnél, mivel a
 2294     I   |                     a pálinkafőzésnél, mivel a kilenczed és tizedfizetés
 2295     I   |                     faluban kitudni, ki volt a gabonapálinka égetésnek
 2296     I   |                     előáll azon kérdés, hogy a ki egyszer főzött gabonapálinkát,
 2297     I   |                  vagy többször is főzött, és a földesúr elnézte vagy nem
 2298     I   |                    azon argumentum sem, hogy a felső vidéken a pálinkafőzés
 2299     I   |                    sem, hogy a felső vidéken a pálinkafőzés nagy részét
 2300     I   |                jövedelmeknek, mert ebből nem a kir. válasz megállapítása,
 2301     I   |                  válasz megállapítása, hanem a pálinkafőzés átalános eltiltása
 2302     I   |                  eltiltása következik; mivel a felföldön is vannak helyek,
 2303     I   |                  felföldön is vannak helyek, a hol a jobbágyság a pálinka
 2304     I   |                      is vannak helyek, a hol a jobbágyság a pálinka átalános
 2305     I   |                   helyek, a hol a jobbágyság a pálinka átalános égetésének
 2306     I   |                     ahol annak használásában a jobbágy becsuszott, abban
 2307     I   |                     így azon földesúrnak, ki a jobbágyával kegyesen bánt,
 2308     I   |                   jobbágyával kegyesen bánt, a jövedelme megszünjön, a
 2309     I   |                      a jövedelme megszünjön, a másiknak pedig, a ki keményen
 2310     I   |                megszünjön, a másiknak pedig, a ki keményen bánt, megmaradjon:
 2311     I   |                  keményen bánt, megmaradjon: a törvényhozásnál talán kimondani
 2312     I   |                   talán kimondani nem lehet. A moralitásra nézve sok megjegyzés
 2313     I   |                    Ha azon okok állanak, úgy a földesúrat is el kellene
 2314     I   |                     földesúrat is el kellene a pálinkaégetéstől tiltani,
 2315     I   |                      ha demoralisatiót szül, a földesúrnak sem lehet just
 2316     I   |                    sem lehet just adni, hogy a népet ő demorizálja. De
 2317     I   |                 demorizálja. De nem is lehet a jobbágyságot eltiltani a
 2318     I   |                     a jobbágyságot eltiltani a jóléléstől a demoralisatió
 2319     I   |          jobbágyságot eltiltani a jóléléstől a demoralisatió tekintetéből,
 2320     I   |                      tekintetéből, mert hisz a bortól is demoralisálódhatik,
 2321     I   |                     s így el kellene tiltani a szőlő mívelését is. Annyi
 2322     I   |               mívelését is. Annyi igaz, hogy a pálinkafőzést a Theresianum
 2323     I   |                   igaz, hogy a pálinkafőzést a Theresianum Urbarium a jobbágyságnak
 2324     I   |         pálinkafőzést a Theresianum Urbarium a jobbágyságnak megengedte,
 2325     I   |                    csak akkor égessen, mikor a földesúr megengedi, hanem
 2326     I   |                megengedi, hanem úgy, hogy ha a földesúrnak leteszi a 2
 2327     I   |                     ha a földesúrnak leteszi a 2 forintot, ennek nincs
 2328     I   |                    az égetést eltiltani. Ezt a rendek maguk megismerték,
 2329     I   |                     maguk megismerték, midőn a krumpli kiégetését megengedték.
 2330     I   |                      kiégetését megengedték. A mely igazzal akkor mondani
 2331     I   |                      hogy mindenből égethet. A kir. válasz tehát vélekedése
 2332     I   |                      vélekedése szerint mind a nemzeti ipar, mind pedig
 2333     I   |                     nemzeti ipar, mind pedig a tulajdon szentsége tekintetében
 2334     I   |              tulajdon szentsége tekintetében a legrosszabb alapon áll;
 2335     I   |                     alapon áll; azért szavaz a kerületi javaslat megállapítására.~ ~
 2336     I   |                                              A JOBBÁGYOK ÖRÖKVÁLTSÁGÁRÓL.~
 2337     I   |                   JOBBÁGYOK ÖRÖKVÁLTSÁGÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. november
 2338     I   |                     dik §-ára, mely szerint «a jobbágyok szabad egyezéssel
 2339     I   |                    megválthatják». Ő felsége a jobbágyok örökváltságát
 2340     I   |               kevésbbé tartozhatik, minthogy a földnek tulajdona a IV.
 2341     I   |                 minthogy a földnek tulajdona a IV. t. cz. bevezetésében
 2342     I   |                     IV. t. cz. bevezetésében a földesurak számára világosan
 2343     I   |                     van összeszőve. Az elnök a kir. válasz elfogadását
 2344     I   |                      az urbéri tárgyban csak a földesúri viszonyok rendbeszedéséről,
 2345     I   |         elenyészéséről lehet szó, s minthogy a rendek javaslata az ősiség
 2346     I   |               törvényeitől elkülönözve, mind a mellékes örökösök, mind
 2347     I   |                      mellékes örökösök, mind a szent korona, mind az egész
 2348     I   |             csakugyan összehívta fejedelmünk a nemzet képviselőit, hogy
 2349     I   |              bizodalommal csüggödtek rajtunk a nemzet minden osztályai,
 2350     I   |                     kezünkbe tették küldőink a haza közügyét, és különösen
 2351     I   |                  szólani nem szabad, de mely a hazának súlyos közterheit
 2352     I   |          boldogítását. Elhoztuk mi magunkkal a nemzet közóhajtásait, és
 2353     I   |               éreznünk, mily édes kötelesség a nemzet bizodalmának megfelelve
 2354     I   |          bizodalmának megfelelve teljesíteni a haza reményeit. Midőn e
 2355     I   |                  jelen országgyűlés kezdetén a rendszeres munkálatok soráról
 2356     I   |                   fejedelmünk is mindig csak a népet és ismét a népet emlegetve,
 2357     I   |                 mindig csak a népet és ismét a népet emlegetve, sürgette
 2358     I   |                 akkor azt hittem én is, hogy a nemzet ezen közvárakozásának
 2359     I   |                     titkolhatom aggodalmamat a kétes jövő felett. Kettős
 2360     I   |                      volt az úrbéri munkában a jobbágyok iránt törvényhozói
 2361     I   |            engedmények által tüstént segítni a jobbágyok szükségein; de
 2362     I   |                     jobbágyok szükségein; de a jövendőre is figyelmezve,
 2363     I   |              méltóságára emelni és kifejteni a keblükben szunnyadó hatalmas
 2364     I   |               kötelesség teljesítését vártuk a törvényhozásnak másik részétől,
 2365     I   |              törvényhozásnak másik részétől, a kormánytól is. De fájdalom,
 2366     I   |                  kormánytól is. De fájdalom, a királyi válasz várakozásinknak
 2367     I   |              engedményeket kiván, másrészről a népet emelő és boldogító
 2368     I   |                 minden engedmények, melyeket a RR. nemzeti kifejlődésünk
 2369     I   |                      ugyanazon kormány, mely a jelen kir. válaszban tőlünk
 2370     I   |              engedményeink által jobbágyaink a királyi kincstárt gyarapító
 2371     I   |                     csak alamizsnát adunk, s a népnek szorgalmát czélarányos
 2372     I   |                     tapasztalni fogjuk, hogy a törvényhozásnak ismételt
 2373     I   |                   értük; előre látható, hogy a szegény elmellőzött népnek
 2374     I   |                     módot nem nyújtunk, hogy a kérdés alatti szakasz értelmében,
 2375     I   |                   alatti szakasz értelmében, a földesurak kára nélkül,
 2376     I   |                     szerezhessen. De nemcsak a jobbágyok sorsát rosszabbítaná,
 2377     I   |              eltiltása, hanem ezen felűl még a földesúrak tulajdoni jussát
 2378     I   |               czikkelyben azt állítani, hogy a földnek tulajdona egyenesen
 2379     I   |                  földnek tulajdona egyenesen a földesúrat illeti; azt mondani,
 2380     I   |                  hogy minden jobbágyi adózás a földesúrnak kétségtelen
 2381     I   |                    valóban annyit tesz, mint a tulajdonnak minden józan
 2382     I   |               értelmét keserűn kigunyolni, s a tulajdonosnak szabadságát
 2383     I   |              szabadságát szükség nélkül, sőt a közjónak kárával, semmivé
 2384     I   |              gyűltünk pedig itt össze, hogy, a hasznos szabadságot korlátozzuk,
 2385     I   |                kivánjuk nyilván kijelenteni, a mi hazánk több részeiben
 2386     I   |                      részeiben eddig is mind a földesúrat, mind a jobbágyot
 2387     I   |                      mind a földesúrat, mind a jobbágyot boldogítva divatozott.
 2388     I   |                tapasztalni fogjuk, hogy azok a jobbágyi tartozásokért örökös
 2389     I   |                     sommákat tettek le, mint a mennyit bármely vevő azokért
 2390     I   |                     felűlmulják. Nyert tehát a földesúr, mert vagyonát
 2391     I   |                   vagyonát oly áron adta el, a milyent azért egyébkint
 2392     I   |                     kaphatott volna; nyertek a jobbágyok, mert ők azóta
 2393     I   |               szabadok és boldogok; de nyert a közjó is, mert ugyanazon
 2394     I   |                      is, mert ugyanazon föld a megváltás óta számosabb,
 2395     I   |                    által fölszabadult lakosi a Nyírnek homokos földén mily
 2396     I   |             hallgathatom, hogy megyénkben is a Murának és Drávának partjain
 2397     I   |                varázsolták határaikat; nálok a jobb földnek holdja most
 2398     I   |                      frton árultatik, holott a közel vidékeken még a közterhet
 2399     I   |                 holott a közel vidékeken még a közterhet nem viselő nemesi
 2400     I   |                     40-50 pengő frtot; nálok a népesedés, a faluk nagysága,
 2401     I   |                    frtot; nálok a népesedés, a faluk nagysága, csinossága,
 2402     I   |                      nagysága, csinossága, s a lakósok vagyonossága folyvást
 2403     I   |               meglepő képét láthatni; szóval a ki ezen községeket közelebbről
 2404     I   |                  közelebbről ismeri, ha csak a nemzet kifejlődése iránt
 2405     I   |                      Pedig kérdezzük meg bár a szomszéd vidéknek szegényebb
 2406     I   |                      azért, mert szabadok, s a szabadság által boldogok.
 2407     I   |                   által boldogok. Van igenis a népnek szívében egy édes
 2408     I   |                     fog, s ezen édes ösztön: a törvényes szabadság vágya
 2409     I   |                      hasznos törvények által a legnemesebb czélra, hazánk
 2410     I   |                     nagyságának emelésére, s a nemzeti szorgalom és erő
 2411     I   |                  részemről véteknek tartanám a nemzet ellen, mely tőlünk
 2412     I   |                     ellen, mely tőlünk várja a haza boldogságának sikeres
 2413     I   |                     ezen intézkedést, melyet a földesurak önhaszna tanácsol,
 2414     I   |                földesurak önhaszna tanácsol, a népnek boldogsága sürgetve
 2415     I   |                egyszerre félrevessük? Abból, a mit az előlülő felhozott,
 2416     I   |                 felhozott, hogy t. i. nálunk a nemtelenek örök jussal nemesi
 2417     I   |                  tulajdont nem szerezhetnek, a jobbágyi adózások örök megváltásának
 2418     I   |             ellenkezik, mert ezen magyarázat a nem birhatást csak a valóságos
 2419     I   |              magyarázat a nem birhatást csak a valóságos nemesi tulajdonra
 2420     I   |          szerződéseket pedig, melyek mellett a jobbágyok magokat tartozásaiktól
 2421     I   |                  örökre megváltják ugyan, de a földesuri hatalom és törvényhatóság
 2422     I   |                      magyarázatából kivánunk a nemzet boldogságának új
 2423     I   |                  összerakni? Szegény nemzet! A sors átka, úgy látszik,
 2424     I   |                   csakugyan azt akarta, hogy a magyar soha virágzó, soha
 2425     I   |                 pazarolva küzdött századokig a szabadságért, és miután
 2426     I   |                 elmultak harczai, most midőn a béke csöndes ölében az egyes
 2427     I   |             boldogságából kellene kifejlődni a nemzet nagyságának, ime
 2428     I   |                 nemzet nagyságának, ime most a nemzet osztályai között
 2429     I   |                irtóztató rémképet, reáfüzzük a leroskadt feudalismusnak
 2430     I   |               félrevetjük miatta még azt is, a mit öntapasztalásunk boldogítónak
 2431     I   |                 vagyunk azon rémképnek, mely a nemzeti nagyság kifejlődését
 2432     I   |                    bimbójában elfojtja, s ez a rémkép: a rosszúl értett,
 2433     I   |                     elfojtja, s ez a rémkép: a rosszúl értett, rosszúl
 2434     I   |                    az ősiség törvényei által a népet maguktól és a szabadságtól
 2435     I   |                    által a népet maguktól és a szabadságtól végképen el
 2436     I   |                      talán azt hinnénk, hogy a jobbágyoknak magokat földesuraik
 2437     I   |                 szabadokká tenni azokat, kik a legyőzött nép közül magokat
 2438     I   |                     örökre megváltotta magát a jobbágyi adózások alól,
 2439     I   |              adózások alól, s így származtak a szabad községek, melyek
 2440     I   |                     Több törvényeink említik a szabad és kiváltságos községeket;
 2441     I   |               községeket; de egy sincs, mely a földesúrat korlátolná, hogy
 2442     I   |                törvényünk, mely korlátot vet a kir. városok szaporításának,
 2443     I   |               városok szaporításának, nehogy a 4-dik status a többit számra
 2444     I   |        szaporításának, nehogy a 4-dik status a többit számra meghaladja,
 2445     I   |               tilalmazza; mert hiszen ezeket a 4-dik statushoz számlálni
 2446     I   |               számlálni senki sem fogja. Sem a régi, sem az újabb időkben
 2447     I   |                   hogy ezen intézkedés által a pazarlásra, s az örökösök
 2448     I   |                  kell azt is jegyeznem, hogy a királyi válasz sem ellenzi,
 2449     I   |                     válasz sem ellenzi, hogy a jobbágyi tartozások iránt
 2450     I   |                     megalkudni szabad, s így a ki örököseit kárositani
 2451     I   |                   frtokban is megalkudhat, s a törvénynek korlátoló rendelését
 2452     I   |                   tarthatja, melyet különben a vevőnek kénye szerint olcsón
 2453     I   |                      közül melyik fogja mind a tékozlást, mind az örökösök
 2454     I   |                      olyan rendelkezés, mely a jólelkű birtokost ok nélkül
 2455     I   |                  tulajdonának használatában, a rosszlelkűnek pedig nyilván
 2456     I   |               nyilván útat és alkalmat nyujt a törvény korlátoló határozatának
 2457     I   |            megváltásokról van szó, melyekben a földesúri hatalom és törvényhatóság
 2458     I   |         törvényhatóság nyilván fentartatott, a földesúr és jobbágy közti
 2459     I   |                     és ha itt határoztuk meg a jobbágyok tartozásait, és
 2460     I   |                   nem alkotni törvényt, mely a szabad és boldog polgárok
 2461     I   |               kevesítse, mely azokat is, kik a sors kedvezése által törvényeinknek
 2462     I   |                 magokat jobb sorsra emelték, a jobbágyi adózásoknak lezárott
 2463     I   |                 hanem oly cselekedet, melyet a hazának áldása épen nem
 2464     I   |                    jövendőre vetettünk gátot a haza virágzásának, hanem
 2465     I   |                 fényben, más erőben áll fenn a magyar; ha ellenben a királyi
 2466     I   |                   fenn a magyar; ha ellenben a királyi válasznak óhajtásunkat
 2467     I   |                     és keserű könyei kisérik a jelen törvényhozásnak emlékezetét.
 2468     I   |                 törvényhozásnak emlékezetét. A szegény adózó népnek ránk
 2469     I   |                alamizsnát vetettünk neki; de a szabadságot azoktól is készülünk
 2470     I   |                     igazán boldog és virágzó a haza, hol a földet szabad
 2471     I   |                boldog és virágzó a haza, hol a földet szabad kezek mívelik;
 2472     I   |                      kezek mívelik; ott erős a nemzet, hol szabad kezek
 2473     I   |                       hol szabad kezek védik a tulajdont és függetlenséget.
 2474     I   |                 tulajdont és függetlenséget. A kerületi szerkezet, legalább
 2475     I   |              legalább egy részben, utat nyit a jobbágyoknak a szabadságra:
 2476     I   |                     utat nyit a jobbágyoknak a szabadságra: azt tehát pártolom.~ ~
 2477     I   |                                              A FÖLDESÚRI HATÓSÁGRÓL ÉS
 2478     I   |                      ÉS AZ ÚRBÉRI PERRŐL.~I.~A KK. és RR. 1834. deczember
 2479     I   |              kerületi ülésükben tanácskoztak a főrendek válaszáról, az
 2480     I   |                   hozzájuk küldött üzenetre. A KK. és RR. «a földesúri
 2481     I   |                      üzenetre. A KK. és RR. «a földesúri törvényhatóságról
 2482     I   |                       szóló VII. t.-cz. 5. §-a 2. pontjában azt javasolták,
 2483     I   |                      jobbágy, jelesen pedig, a ki magát földesura vagy
 2484     I   |                    vakmerően ellene szegezi, a szolgabiró vagy esküdt által
 2485     I   |                   személyes sértéssel illeti a földesurat vagy ennek emberét,
 2486     I   |                 megbirálás alá fog tartozni, a nemes jobbágy ellen ez esetben
 2487     I   |                jobbágy ellen ez esetben csak a törvény utjának lehetvén
 2488     I   |                      utjának lehetvén helye. A 3. pont d) kikezdése pedig
 2489     I   |                 pedig azt mondotta, «hogy ha a földesúr tesz kárt jobbágyának,
 2490     I   |              földesúr tesz kárt jobbágyának, a szolgabiró sommás úton fog
 2491     I   |                   szolgabiró sommás úton fog a jobbágynak kárpótlást eszközölni».
 2492     I   |                      kárpótlást eszközölni». A főrendek válaszüzenetükben
 2493     I   |                     hogy «valóban elrémültek a polgári sorsnak ekként javalt
 2494     I   |        Figyelmeztetésül előrebocsátván, hogy a d) pontban kártételről,
 2495     I   |                      d) pontban kártételről, a 2. pontban pedig személyes
 2496     I   |                  bántásokról van szó, és így a két pont együvé nem hasonlítható,
 2497     I   |                      csodálkozik rajta, hogy a főrendek elrémültenek. Nem
 2498     I   |                    bántások között, melyeket a jobbágy úra ellen, ez viszont
 2499     I   |                   meglehet ugyan, hogy nincs a kettő közt reciprocitas,
 2500     I   |                  reciprocitas, de bizonynyal a jobbágy kárára nincs. Ugyanis