1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10500 | 10501-11000 | 11001-11500 | 11501-12000 | 12001-12500 | 12501-13000 | 13001-13500 | 13501-14000 | 14001-14500 | 14501-15000 | 15001-15500 | 15501-16000 | 16001-16500 | 16501-17000 | 17001-17500 | 17501-18000 | 18001-18500 | 18501-19000 | 19001-19500 | 19501-20000 | 20001-20500 | 20501-21000 | 21001-21500 | 21501-22000 | 22001-22500 | 22501-23000 | 23001-23500 | 23501-24000 | 24001-24500 | 24501-25000 | 25001-25500 | 25501-26000 | 26001-26215
bold = Main text
Rész grey = Comment text
2501 I | jobbágy kárára nincs. Ugyanis a realis sérelmekre, vagyis
2502 I | vagyis kártételekre nézve a földesúr rögtönös elégtételt
2503 I | szolgáltat magának, még pedig a maga hatalmával; a jobbágy
2504 I | pedig a maga hatalmával; a jobbágy ellenben szolgabiróhoz
2505 I | szolgabiróhoz kénytelen folyamodni. A személyes sértésekben pedig
2506 I | személyes sértésekben pedig a földesúr ugyan már nem maga
2507 I | de rögtön, sommás úton, a jobbágy ellenben hosszas
2508 I | kénytelen földesúra ellen a törvény rendes útjára fakadni.
2509 I | fakadni. Ezeknél fogva tehát a főrendek szörnyű elrémülésének
2510 I | elrémülésének épen nincs oka, s a szerkezet helyesen megállhat.~
2511 I | megállhat.~II.~Ugyanebben a tárgyban még egyszer szólott.
2512 I | nézetét fejezte ki, hogy a főrendek elrémülélésökkel
2513 I | főrendek elrémülélésökkel a RR-et depopularisálni akarják,
2514 I | egyes emberekből állanak a testületek, egyes emberek
2515 I | pedig gyengék is akadnak, és a gyenge emberek előtt nagy
2516 I | hogy Csongrád követe nem a jurisdictiókat vádolta,
2517 I | ily díszes testület, mint a főrendek táblája, rémülést
2518 I | ember elkiáltja magát: itt a kisértet! nem egy, de száz
2519 I | egy, de száz gyáva akad, a ki utána kiált: kisértet!
2520 I | lenni, mert ő mondja. No már a főrendek elkiáltották: hogy
2521 I | főrendek elkiáltották: hogy itt a kisértet, annál fogva habár
2522 I | követét emlékezteti, hogy a földesúrat más is megsértheti,
2523 I | hatalmával: ne kivánja tehát azt a jobbágy ellen se, mert az
2524 I | megvesztegetett biró, mint a haszon keresése.~ ~
2525 I | A JOBBÁGYOK ÖRÖKVÁLTSÁGÁRÓL.~
2526 I | JOBBÁGYOK ÖRÖKVÁLTSÁGÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1834. deczember
2527 I | ülésének napi rendjén volt: a főrendeknek az úrbér tárgyában
2528 I | örökös kiváltási kötéseknek «a fölhalmazott munkálatok
2529 I | elfogadott megengedése, most, a kir. leirat kívánságával
2530 I | kívánságával megegyezőleg, a törvényből hagyassék ki.~
2531 I | hosszasan fejtegette, hogy a KK. és RR. javaslata a nemesi
2532 I | hogy a KK. és RR. javaslata a nemesi birtokok veszélyeztetésére,
2533 I | megsemmisítésére vezetne, s azért a kir. válasz elfogadását
2534 I | figyelmeztetésére, hogy «a kérdésben forgó szakasz
2535 I | forgó szakasz következésében a jobbágy ennek utána magának
2536 I | jobbágy ennek utána magának a nemesi tulajdonhoz tökéletesen
2537 I | kérdezte: «vajjon hogy lehet a nemesi birtokot, melynek
2538 I | Békésmegye követe, kiemelte a veszélyt, mely abból ered,
2539 I | veszélyt, mely abból ered, hogy a kormány befoly a megyék
2540 I | ered, hogy a kormány befoly a megyék utasításainak készítésébe,
2541 I | utasításainak készítésébe, a minek az az eredménye, hogy «
2542 I | védelmezték azt fehérnek, a mit most feketének kénytelenek
2543 I | követe, úgy találta, hogy a tárgyalt javaslat «a maga
2544 I | hogy a tárgyalt javaslat «a maga természetes meztelenségében
2545 I | tesz: Jobbágy! megveheted a telek tulajdonát oly drága
2546 I | tulajdonát oly drága pénzen, a mint azt a földesúr neked
2547 I | drága pénzen, a mint azt a földesúr neked eladni szándékozik»,
2548 I | legmagasabb föladatának, s a benne foglalt engedményt «
2549 I | fölülhaladónak» tekintik. A közvéleményre való hivatkozásra
2550 I | divatoz, egy költői kifejezés, a melynek határait senki sem
2551 I | közvélemény nincs; de ha lehetne a közvéleményre hivatkozni,
2552 I | hivatkozni, ha ezen hivatkozás a törvényhozás egész testéhez
2553 I | testéhez illenék is, akkor a nemzet többsége a javaslat
2554 I | akkor a nemzet többsége a javaslat ellen nyilatkozik
2555 I | nyilatkozik és nem mellette. A mi pedig a késő maradék
2556 I | nem mellette. A mi pedig a késő maradék itéletére való
2557 I | azt tapasztalta, hogy «a mi 25 év előtt őseink által
2558 I | tartatott, az most - de hála a magyarok istenének, igen
2559 I | köntösben jelenik meg», s a mit dicső alkotmányunk alapítói,
2560 I | dicső alkotmányunk alapítói, a mit ezen szent ereklyénk
2561 I | védői ki nem kerülhettek, a most élők sem fogják kikerülni. «
2562 I | élők sem fogják kikerülni. «A késő maradék itéletére,
2563 I | késő maradék itéletére, a melynek hozását azok, kik
2564 I | hivatkozzunk». Nagy Pálnak a jobbágytelkek nyomorult
2565 I | melyben azt mondotta, hogy a muraközi megváltott jobbágyok
2566 I | frtot is adnak érte, holott a szomszéd nemesi birtok egy
2567 I | hogy ezen javaslat magára a népre nézve is hasznos volna.
2568 I | hasznos volna. Meglepett engem a követ úrnak ezen váratlan
2569 I | engedmény, mely szerint a földesúr önkényesen felcsigázott
2570 I | úrbéri tartozásokat, s így a jobbágy ezen megvehetés
2571 I | elő akartam hozni, hogy a tulajdonnak és szabadságnak
2572 I | felszabadult községekre a tulajdonnak és szabadságnak
2573 I | egész birtok, melyet mi a jobbágyoknak ezen törvényczikkely
2574 I | nyomorult birtok, melyen a közterhek kirekesztőleg
2575 I | frton is megvesznek, holott a szomszéd vidéken még a nemesi
2576 I | holott a szomszéd vidéken még a nemesi birtok ára sem nagyobb
2577 I | nagyobb 40-50 pengő frtnál, a soproni állítás a tapasztalással
2578 I | frtnál, a soproni állítás a tapasztalással ellenkezik,
2579 I | Ezen saját megczáfolása s a gyakorlat, melyen az alapult,
2580 I | követének válaszul; mert a ki elismerte, hogy az így
2581 I | annak megszerezhetésére a népnek just adni magának
2582 I | népnek just adni magának a népnek is kárára volna.
2583 I | Esztergom követe, hogy sokan a közvéleményre, sokan a jövendő
2584 I | sokan a közvéleményre, sokan a jövendő korra hivatkoztanak.
2585 I | mert erősen hiszem, hogy a törvények alkotásánál mind
2586 I | törvények alkotásánál mind a józan közvéleményre, mind
2587 I | józan közvéleményre, mind a jövendő korra figyelmezni
2588 I | korra figyelmezni kell. A köztársaságnak főczélja
2589 I | köztársaságnak főczélja a közboldogság, a törvényhozásnak
2590 I | főczélja a közboldogság, a törvényhozásnak tehát főkötelessége
2591 I | emberi véges erő nem képes is a tökéletesség culminatióját
2592 I | elérni, minthogy minden, a mi halandóknak a műve, magán
2593 I | minden, a mi halandóknak a műve, magán hordja már a
2594 I | a műve, magán hordja már a tökéletlenség bélyegét,
2595 I | leginkább kötelességének, mely a főczélhoz leginkább közelít,
2596 I | törvények legjobbak, melyek a nélkül, hogy valakinek sérthetetlen
2597 I | boldogítanak. Pedig csak a tiszta és józan közvélemény
2598 I | hiányos, hol igazságtalan a törvény, s hol kell a pótolás,
2599 I | igazságtalan a törvény, s hol kell a pótolás, javítás és változtatás.
2600 I | megkérdenünk; mert nem lehet a boldogságot száraz okoskodásokkal
2601 I | bár akárki míveletlennek a néptömeget, tudja és érzi
2602 I | érzi ezen nép is, mi az, a mi őt nyomja; tudja és érzi
2603 I | őt nyomja; tudja és érzi a fájdalmat, a melyet enyhíteni
2604 I | tudja és érzi a fájdalmat, a melyet enyhíteni kellene,
2605 I | bármely javaslat, ha az a legfényesebb theoriai okoskodások
2606 I | akkor fogja kielégíteni a nemzetet, ha annak szükségeivel
2607 I | megegyez. Ilyen hatalma van a közvéleménynek mindenhol;
2608 I | jelen javaslatra nézve, mely a legtisztább igazságon alapul,
2609 I | legtisztább igazságon alapul, s a nép közóhajtásinak is megfelelve,
2610 I | lenni, megkérdezték előbb a közvéleményt, megtudták
2611 I | közvéleményt, megtudták mi az, a mit orvosolni kellene? kilesték
2612 I | tűzték ki magoknak korlátul a józan közvéleményt; mennyivel
2613 I | figyelmezni! De nem is első a magyar törvényhozásnál ezen
2614 I | föliratokban is szólottunk már a közvéleménynek itéletéről.
2615 I | közvéleménynek itéletéről. A mi a jövendő kort illeti,
2616 I | közvéleménynek itéletéről. A mi a jövendő kort illeti, nehéz
2617 I | előrehaladott jövendőség, a mi most nekünk jónak látszik.
2618 I | jónak látszik. De ha őseink a jövendő korra nem is figyelmezve,
2619 I | atyáink bölcseségét, melyet a követ úr is dicsérve említett,
2620 I | nehezen áldanánk. Hiszen a jövendőre is épít a törvényhozás,
2621 I | Hiszen a jövendőre is épít a törvényhozás, mert a nemzeti
2622 I | épít a törvényhozás, mert a nemzeti mívelődésnek s a
2623 I | a nemzeti mívelődésnek s a haza boldogságának most
2624 I | szorítani gondosságunkat! Hiszen a haza nagyságának s a nép
2625 I | Hiszen a haza nagyságának s a nép szorgalmának kifejtése
2626 I | valóságos tolvajság, melylyel a haza szent ügyét meglopjuk.
2627 I | meglopjuk. Én előttem legalább a tiszta és józan közvélemény
2628 I | tiszta és józan közvélemény s a jövendő kornak igazságos
2629 I | folytában arról is, hogy a főispánok és más hatalmasok
2630 I | főispánok és más hatalmasok a megyék utasításaira, és
2631 I | megyék utasításaira, és a közgyülések tanácskozásaira
2632 I | de véleményem e részben a mondottaktól valamennyire
2633 I | hatalmát és tekintetét, vagy a közbizodalmat alacsony eszközül
2634 I | önkárán megnyilnának szemei, s a nyomorult csábítónak minden
2635 I | csábítgatónak jutalma. Végre a mi a praesidialisokat illeti,
2636 I | csábítgatónak jutalma. Végre a mi a praesidialisokat illeti,
2637 I | czikkelylyel ellenkezve, a törvényhatóságok függetlenségét
2638 I | függetlenségét földúlni, a megyék törvényes hatalmát
2639 I | fognak szólalni akkoron a t. RR., mert fölszólalni
2640 I | tekintetét törvényeinknek, a haza jussainak és nemzeti
2641 I | sértésére merte használni, a megsértett polgári szabadság
2642 I | polgári szabadság nevében a hazaárulásnak súlyos büntetését
2643 I | fogják sürgetni.~II.~Az elnök a KK. és RR. határozataképen
2644 I | határozataképen kimondván, hogy «a 2. §-ból azon záradék, mely
2645 I | kihagyatik», javasolta, hogy a fölirásban csak a királyi
2646 I | hogy a fölirásban csak a királyi válasz elfogadása
2647 I | azt tartotta, hogy «mivel a többség a királyi választ
2648 I | tartotta, hogy «mivel a többség a királyi választ elfogadta,
2649 I | örök megváltás kérdését a törvénykezési munkálatra
2650 I | munkálatra elhalasztja: a föliratban nyilván ki kell
2651 I | nyilván ki kell fejezni, hogy a KK. és RR. ezen tárgyat
2652 I | ezen tárgyat akkor, midőn a juridicum előkerül, újabban
2653 I | ellenében kimondotta: «hogy itt a többség határozása ellen
2654 I | azon kimondása ellen: hogy a többség a királyi választ
2655 I | kimondása ellen: hogy a többség a királyi választ fogadta
2656 I | királyi választ fogadta el, és a szóban levő záradékot a §.-
2657 I | a szóban levő záradékot a §.-ból kihagyatni kivánja,
2658 I | is elfogadta volna, hogy a felirásba bele ne menjen,
2659 I | menjen, hogy ezen kérdést a juridicumban fogjuk pertractálni,
2660 I | mert akárhogy magyarázzuk a királyi választ, abban az
2661 I | választ, abban az van, hogy a jelen §.-nak azon része,
2662 I | intéztethetnek, nem ide való, hanem a juridicumra, és így annak
2663 I | juridicumra, és így annak a többségnek, mely a királyi
2664 I | annak a többségnek, mely a királyi választ elfogadta,
2665 I | hogy az érintett kifejezés a felirásba beiktattassék.
2666 I | továbbá azt sem, hogy ő, vagy a vele tartók valamely új
2667 I | hogy azok akarnak ilyesmit, a kik ezen kivánságnak a felirásban
2668 I | a kik ezen kivánságnak a felirásban való kifejezését
2669 I | szembekötőst játszani, hanem a királyi válasz második részére
2670 I | mondani, hogy ezen kérdést a juridicumban újabban fel
2671 I | A NYILVÁNOSSÁGRÓL AZ ÚRISZÉKEKNÉL
2672 I | NYILVÁNOSSÁGRÓL AZ ÚRISZÉKEKNÉL A TANUK ~VALLOMÁSA HITELESÍTÉSE
2673 I | elrendezésének kérdése volt a tanácskozás tárgya. Fekete
2674 I | authenticatio alkalmával a földesúr vagy ennek ügyvéde
2675 I | viszonosság tekintetéből a jobbágyok ügyvéde sem.~DEÁK
2676 I | Ha valahol, bizonynyal a per instructiójánál, a tanuk
2677 I | bizonynyal a per instructiójánál, a tanuk vallomásának kivételénél,
2678 I | vallomásának kivételénél, van a nyilvánosságnak ellenőrségére
2679 I | s egyoldaluságok, melyek a per instructiójába becsúsznak,
2680 I | orvosolhatók, pedig ettől függ a pernek kimenetele, ennek
2681 I | szükség tehát kiváltkép a nyilvánosságnak hatalmas
2682 I | garantiája, különben élvén a tollrafogásnak ezer módot
2683 I | biró oly tanuságot adhat a tanu szájába, a melytől
2684 I | tanuságot adhat a tanu szájába, a melytől ez nagyon távol
2685 I | földesúra jelenlétében nem fog a tanu igazat vallani. Azonban
2686 I | vajjon azon tanu felől, ki a felek jelenlétében nem mer
2687 I | független biróság, reá tehát a más itélő székek intézetei
2688 I | annál inkább szüksége van a nyilvánosságnak semmi más
2689 I | Mondhatnák ugyan, hogy a nyilvánosság jó vagy rossz
2690 I | vagy rossz volta iránt még a felvilágosodottabb nemzetek
2691 I | porosz codexből, melyek a nyilvánosságot kitiltották.
2692 I | példákat is. Elmellőzvén a régi Rómát, nem említvén
2693 I | régi Rómát, nem említvén a darmstadti s más több törvénykezési
2694 I | hogy Francziaországban a revolutió előtt a feleknek
2695 I | Francziaországban a revolutió előtt a feleknek nem volt szabad
2696 I | feleknek nem volt szabad a tanuk kihallgatásánál jelen
2697 I | kihallgatásánál jelen lenni. A revolutió alatt megengedtetett
2698 I | gondoljuk-e, hogy Napoleon, a ki, mint minden despota,
2699 I | despota, nem volt barátja a publicitásnak, s ezt a senatusból
2700 I | barátja a publicitásnak, s ezt a senatusból s magából a törvényhozásból
2701 I | ezt a senatusból s magából a törvényhozásból is számkivetette,
2702 I | számkivetette, az itélő székeknél a nyilvánosságot is eltörlötte
2703 I | világosan meghagyta és az ott a mai napig is megmaradt.
2704 I | mai napig is megmaradt. A szónoknak véleménye in genere
2705 I | véleménye in genere az, hogy a tanuk vallomása authenticatiójának
2706 I | authenticatiójának hallásától a feleket az úriszékeknél
2707 I | eltiltani annyit tesz, mint a publicitásnak behozatalát
2708 I | publicitásnak behozatalát a felek kinevezésétől nem
2709 I | előre félre vetni. Ő tehát a publicitásnak sok oldalú
2710 I | A JOBBÁGYOKNAK SZEMÉLY- ÉS
2711 I | VAGYONBELI BÁTORSÁGÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1834. deczember
2712 I | ülésének napi rendjén volt: a jobbágyoknak személy- és
2713 I | VIII. t.-cz. javaslata. A főrendek e tárgyú viszonüzenetükben,
2714 I | tárgyú viszonüzenetükben, a kir. leirat kivánságával
2715 I | elejtését javasolták. Az elnök a királyi válasz elfogadását
2716 I | elfogadását ajánlotta, «mert maga a javaslat tesz fel oly kivételeknek
2717 I | igazgatás rendje és maga a belső bátorság mulhatatlan
2718 I | veheti kétségbe, hogy gyakran a nagyobb bűnről gyanu alatt
2719 I | személyét letartóztatni a károknak pótolása, s a bűn
2720 I | letartóztatni a károknak pótolása, s a bűn esetének csak ekkép
2721 I | teljes kizárását, «mert a biráknak azt az önkényt
2722 I | önkényt meg kell adni, hogy a történteket a törvényekhez
2723 I | adni, hogy a történteket a törvényekhez applicálhassák,
2724 I | törvényekhez applicálhassák, a mi onnan is világos, mert
2725 I | világos, mert az ily önkényt a két legfelsőbb culturai
2726 I | nem kerülhetvén, Angliában a constabler megüti egy fehér
2727 I | megüti egy fehér bottal a gyanusnak vállát, s bárki
2728 I | Francziaországban pedig a gens d'armesnek még a pair
2729 I | pedig a gens d'armesnek még a pair sem állhat ellen».
2730 I | követe, úgy találta, hogy a javaslat a jobbágy sorsát
2731 I | találta, hogy a javaslat a jobbágy sorsát nem javítja, «
2732 I | sorsát nem javítja, «mert a jobbágy személyes bátorságát
2733 I | által elegendőkép, sőt mivel a földesúr az ő jobbágya sérelme
2734 I | sokkal tehetősebb, mint maga a jobbágy, a kire a mostani
2735 I | tehetősebb, mint maga a jobbágy, a kire a mostani javaslat
2736 I | mint maga a jobbágy, a kire a mostani javaslat szerint
2737 I | mostani javaslat szerint a megboszulás magára hagyatik,
2738 I | jobban biztosítva vélte, mint a mostani javaslattal». Szluha
2739 I | Fehérmegye követe, nem fogadta el a javaslatot, mert «az által
2740 I | javaslatot, mert «az által a 8 millió lakosoknak csak
2741 I | lakosoknak csak egy része, a jobbágyok, a haza többi
2742 I | egy része, a jobbágyok, a haza többi polgárai nagy
2743 I | követe, szintén ellenezte a javaslatot, «mert a KK.-
2744 I | ellenezte a javaslatot, «mert a KK.-nak és RR.-nek lészen
2745 I | követe, melegen pártolta a javaslatot. «Nincs itt -
2746 I | intézett az elnökhöz, hogy ha a kormány ellenzi a javaslatot, «
2747 I | hogy ha a kormány ellenzi a javaslatot, «miként teljesülhet
2748 I | teljesülhet ő felségének a kir. propositiókban oly
2749 I | világos alapigazság, mely a polgári társaság helyes
2750 I | elválaszthatatlan, mert nélküle a társaság közczélját elérni
2751 I | közczélját elérni nem lehet. A második szakasz pedig hatalmat
2752 I | szakasz pedig hatalmat ad a sértett félnek, hogy sérelmének
2753 I | hogy sérelmének orvoslását a rendes biróság előtt törvényes
2754 I | következése, hogy nélküle a törvény oltalma csak puszta
2755 I | lehető és igen sok szükséges. A mltságos personalis úr és
2756 I | benne említés arról, hogy a törvény által megszabott
2757 I | elmarasztalás előtt is szabad a letartóztatás; de mivel
2758 I | határozás alá nem kerülnek, a VIII. czikkely rendelkezése
2759 I | belső elrendelkezésünket és a közbátorságot tárgyazzák:
2760 I | magam is azt kivánnám, hogy a hol a polgárok biztosítása
2761 I | azt kivánnám, hogy a hol a polgárok biztosítása kimondatik,
2762 I | mindazon esetek, melyekben a köztársaság épen a közbátorság
2763 I | melyekben a köztársaság épen a közbátorság fentartása miatt
2764 I | elrendelkezési törvényeink, melyek a közbátorságot biztosítják,
2765 I | nézve biztosítják, mert mi a társaság közkincsét, a személy-
2766 I | mi a társaság közkincsét, a személy- és vagyonbeli bátorságot
2767 I | vennék kedvesen, ha ezt a 1-ae 9-ust eltörülnénk;
2768 I | 1-ae 9-ust eltörülnénk; a magyar törvényhozás időnkint
2769 I | mindazon eseteket, melyekben a nemes embernek rögtöni letartóztatása
2770 I | bír azon jussal, melyet a VIII. czikkelyben szegény
2771 I | kivételeivel és megszorításaival a nemzet egyéb osztályaira
2772 I | osztályaira is kiterjeszteni, s a közbátorság szenvedni nem
2773 I | Mert ha hogy ezen szabadság a status czéljával megegyez;
2774 I | czéljával megegyez; ha elegendők a nemesekre nézve azon kivételek,
2775 I | elegendők lesznek azok a jobbágyokra nézve is; ha
2776 I | engem arról számos példák és a köztapasztalás ellenére
2777 I | meggyőzhet valaki, hogy a privilegium több míveltséget
2778 I | nemesnek és maradékinak, mint a mivel nem nemes polgártársaink
2779 I | ha meg lesz mutatva, hogy a privilegium biztosítja közbátorságunkat:
2780 I | különös kedvezésre méltó, s a közbátorsági törvények oltalmát
2781 I | fel s állítá, hogy ott is, a kit a constabler fején pálczájával
2782 I | állítá, hogy ott is, a kit a constabler fején pálczájával
2783 I | pálczájával megillet, vagy a rendőr letartóztat, ellentállani
2784 I | érdemes követ úr; mert ott a törvények szentsége oly
2785 I | oly tiszteletben áll, hogy a leghatalmasabb pair szintúgy,
2786 I | leghatalmasabb pair szintúgy, mint a legszegényebb polgár enged,
2787 I | constablernek. Nálunk azonban a törvény súlya csak a szegény
2788 I | azonban a törvény súlya csak a szegény adózót nyomja. Állapítsuk
2789 I | Állapítsuk meg azt, hogy a közbátorságot biztosító
2790 I | egyformán terjedjen ki, s akkor a törvény nevében eljáró constabler
2791 I | olyan tekintettel fog bírni, a milyennel most, különösen
2792 I | milyennel most, különösen a magyarországi pairekre nézve,
2793 I | követe azt állítá, hogy a jobbágy nálunk is minden
2794 I | ellen biztosítva van, mert a földesúr violentialis, vagy
2795 I | midőn polgári társaságban a sértett fél önmaga elégtételt
2796 I | elégtételt nem is kereshet, hanem a törvények oltalmának felhivását
2797 I | barátságban élő földesurak egymást a jobbágy sérelmeért pörbe
2798 I | kártya közben végzik el a földesurak az egész dolgot,
2799 I | az egész dolgot, gyakran a jobbágynak rovására, s a
2800 I | a jobbágynak rovására, s a panaszolkodónak földesúra
2801 I | azoknak csak egy részét, a jobbágyokat, foglalja magában.
2802 I | tartozik, mert nem egyedül a jobbágyokról, hanem az ország
2803 I | minthogy az úrbérben csak a jobbágyokról rendelkezünk,
2804 I | évezredekig el lehetett a világ a keresztény vallás
2805 I | évezredekig el lehetett a világ a keresztény vallás nélkül:
2806 I | Nyolcz századokig el lehettek a jobbágyok urbarium nélkül,
2807 I | mégis igen hasznos volt azt a mult század második felében
2808 I | s azt mégis megállapítá a jelen törvényhozás. Én ismételve
2809 I | ismételve mondom, hogy ha jó a törvényjavaslat, haladék
2810 I | mert minden ilyes halogatás a nemzeti közboldogságnak
2811 I | pontban, hogy e tárgygyal sem a capacitás, sem az aviticitás
2812 I | összeköttetésbe nem hozható. Mert ime a KK. és RR. nem valának hajlandók
2813 I | RR. nem valának hajlandók a jobbágyoknak megadni a birtokbeli
2814 I | hajlandók a jobbágyoknak megadni a birtokbeli capacitást, de
2815 I | megkivánjak nálok hagyni a botbeli capacitást. Az aviticitás
2816 I | úgy látszik, eltörölni a t. RR., sőt még a jobbágyoknál
2817 I | eltörölni a t. RR., sőt még a jobbágyoknál is meghagyják
2818 I | jobbágyoknál is meghagyják a nyolcz százados botbeli
2819 I | aviticitást, hogy t. i. prout a majoribus suis acceperant,
2820 I | jóltevő és hasznos elv: a régit fentartani, csak azért,
2821 I | érdemes követe kérdést tőn a királyi meghívó levélben
2822 I | folyamatát, az látom, hogy a jobbágyot földesúrához épen
2823 I | birtokot alig szerezhet: a necessitudo helyett tehát
2824 I | tehetett az iránt is, hogy a földesúr és jobbágy közötti
2825 I | szorosra füztük, hogy azt a földesúr és jobbágy egyesült
2826 I | akaratja sem képes föloldani, a mennyiben az úrbéri adózásokat
2827 I | szorosra fojtott kapcsolat a nemzeti boldogságot meg
2828 I | helyett átkot ne hozzon. Én a VIII. cz. mellett szavazok.~
2829 I | cz. mellett szavazok.~II.~A VIII. t. czikket a KK. és
2830 I | II.~A VIII. t. czikket a KK. és RR. többsége nem
2831 I | kerületi ülésben Deák Ferencz a következő indítványt tette:~
2832 I | repraesentatiójokban, hogy a jobbágyok személyének, vagyonának
2833 I | biztosítása végett alkotják a VIII. t.-czikkelyt; erre
2834 I | t.-czikkelyt; erre épült a kir. válasz is, mely az
2835 I | ország rendeinek felirata és a királyi válasz egymással
2836 I | megegyeznek; tudjuk pedig, hogy a miben ezek megegyeznek,
2837 I | megegyeznek, abból kell a törvénynek készülni. Ezen
2838 I | felszólítására elejtették ugyan a RR. a VIII. t.-czikkelyt;
2839 I | felszólítására elejtették ugyan a RR. a VIII. t.-czikkelyt; de szintén
2840 I | tenni, s e végett alkották a VII. t.-cz. 5. §-át. Már
2841 I | midőn ezen 5. §. alkottaték, a VIII. t.-cz. nem létezett
2842 I | cz. nem létezett volna, a KK. és RR. kétségen kívül
2843 I | ezen 5. §-ba igtatták volna a kir. resolutiónak önnön
2844 I | csak azért nem tették, mert a VIII. articulusban volt
2845 I | elmellőzni nem lehet, mert ez a törvénynek anyaga; annyival
2846 I | annyival inkább szükséges tehát a kir. válasznak ama principiumát
2847 I | ban kitenni, mivel már a stilaris concertatio is
2848 I | rendeinek kivánsága szerint, a törvény szavaira nézve is
2849 I | kiereszkedik kir. válaszában. A magyar törvényekben szebb,
2850 I | olvasunk; ne mulaszszuk el azt a VII. cz. 5. §-ába betenni;
2851 I | VII. cz. 5. §-ába betenni; a mit el sem mulaszthatunk,
2852 I | mulaszthatunk, mert miben a törvényhozó hatalom két
2853 I | hazánkat megfosztani nem lehet. A VII. t.-cz. 5. §-ának bevezetését
2854 I | statutum est: 1-o stb.; a feliratban pedig kifejeztetni
2855 I | nézve itt megtettük, úgy a jobbágyok egyéb polgári
2856 I | VÁLASZ A FERDINAND KIRÁLY KORMÁNYRA ~
2857 I | TUDATÓ KIR. LEIRATRA.~I.~A KK. és RR. 1835. márczius
2858 I | tartott kerületi ülésében a tanácskozás tárgya volt:
2859 I | követe, indítványozta, hogy a RR. válaszul «csupán a dicsőült
2860 I | hogy a RR. válaszul «csupán a dicsőült fejedelem halála
2861 I | fejezzék ki».~DEÁK FERENCZ: A dolgot ezzel kimerítve lenni
2862 I | nélkül ügyelve, megtenni a szükséges lépéseket, hogy
2863 I | áll, mindazt teljesíteni, a mit, ha egybegyűlve nem
2864 I | egybegyűlve nem lennénk, a hat hónapok alatt összehívandó
2865 I | teljesítenie kellene. Különben is a kir. rescriptumra választ
2866 I | Mindezekre felelni kell, s a feleletet puszta fájdalmi
2867 I | tehát, hogy mindenekben a királyi leirat fonalát követve
2868 I | fonalát követve kellene a válasznak megkészülnie.
2869 I | annak adnánk jelét, hogy a mi fájdalmunk szavakkal
2870 I | halálát, mivel ő benne - a kir. rescriptum szavai szerint -
2871 I | fejedelem azokat, miket a hű magyar nemzet boldogságának
2872 I | füstbe nem mennek, midőn mind a coronationalis hitlevélre
2873 I | áldozhatunk.~II.~Ugyanebben a tárgyban még egyszer szólott,
2874 I | Valának, kik inditványát a decorummal ellenkezőnek
2875 I | vélték. Különböző lehet a szokásbeli decorum feletti
2876 I | de ő úgy tartja, hogy még a magános levelezés példája
2877 I | fájdalmunkat és örömünket - a mi magában ugyan furcsa
2878 I | egyúttal kijelentjük, hogy mit a megholttól vártunk, reméllettünk,
2879 I | sértjük az illedelmet, sőt a bizodalomnak őszinte kijelentésével
2880 I | bizodalomnak őszinte kijelentésével a legfőbb illedelmet teljesítjük.
2881 I | nézetnek ellene áll az, hogy a dolog ki van merítve, s
2882 I | találni; amúgy ellenben a dolog számtalan akadályokba
2883 I | inkább ragaszkodik tehát a bizodalomnak rövid őszinte
2884 I | fogjuk terjeszteni, mit a haza javára jónak találunk.
2885 I | haza javára jónak találunk. A szónok azt tartja, nem fogjuk
2886 I | Ezen tekintetekhez járul a szóló követnek azon kötelessége,
2887 I | kötelessége, mely szerint a sérelmek orvoslásán minden
2888 I | Mondják ugyan, «hogy most csak a fájdalom nyilatkozásának
2889 I | fájdalom nyilatkozásának s a hódolatnak lehet helye»;
2890 I | hódolatnak lehet helye»; a szónok magáról szól s azt
2891 I | egyezőbbnek véli jelenleg a bizodalomnak reményteljes
2892 I | reményteljes szózatját, mint később a hátratartóztatott panaszoknak
2893 I | kerületi ülésben fölolvastatott a válaszfölirat javaslata
2894 I | léptét tudató leiratára. A javaslatnak egyik pontja
2895 I | javaslatnak egyik pontja a RR. fájdalmának adván kifejezést
2896 I | fölött, megemlíti, hogy a boldogult mint szerzette
2897 I | szerzette és tartotta fön a békét haláláig. «Szivök
2898 I | haláláig. «Szivök fájdalmát a RR. is, valamint ő felsége
2899 I | szavakkal kifejezni tudnák», s a javaslat utána teszi, hogy «
2900 I | uralkodásának történeteire a RR. ki nem ereszkednek,
2901 I | fejezhetőnek vallani, másrészről a lefolyt időszak viszontagságaira,
2902 I | hosszasan kiereszkedni, s még a 43 esztendős kormány történetit
2903 I | történetit is említésbe hozni, s a historiára is hivatkozni, -
2904 I | historiára is hivatkozni, - a mi magában különben is kétértelmű
2905 I | vallomással nem egyezik, sem a fájdalom mélységével össze
2906 I | loquuntur, ingentes silent.~IV.~A javaslatnak egy másik pontja
2907 I | Föntartván jogát, hogy a mult kerületi űlésben elvetett
2908 I | azon indítványát: tétessék a föliratba, hogy «annyival
2909 I | biztosan reménylettük, hogy a sérelmeket minden órán orvosolni
2910 I | megújíthassa, most ekkint kivánta a fönnebbi sorok módosítását: «
2911 I | reménylettük, hogy mindazok, a miket hazánk igazainak és
2912 I | Módosításának okául adta, hogy a RR. nem akarták ugyan a «
2913 I | a RR. nem akarták ugyan a «sérelem» szót említeni,
2914 I | értethessenek: e végre pedig a «törvényes kivánságaink»
2915 I | nem alkalmatos, mert ez a bevett diplomatiai irásmód
2916 I | ülésnek napi rendjén volt: a kerületileg szerkesztett
2917 I | léptét tudató kir. leiratára. A javaslat kifejezést ad az
2918 I | ennélfogva hiszi, hogy ő felsége a jelen országgyűlés szakadatlan
2919 I | Ezen felirat tartalma, a készítésében lefolyt tanácskozások
2920 I | lefolyt tanácskozások s a szomorú ok, mely reá alkalmat
2921 I | egyiránt meggyőznek róla, hogy a mit a feliratban a KK. és
2922 I | meggyőznek róla, hogy a mit a feliratban a KK. és RR.
2923 I | hogy a mit a feliratban a KK. és RR. mondani szándékoznak,
2924 I | mellőzhetetlen tisztemmé teszik, hogy a felirat tartalmáról őszintén
2925 I | feletti fájdalmunkat kifejezik a feliratnak szavai, és kifejezik
2926 I | feliratnak szavai, és kifejezik a hódolást, melylyel koronás
2927 I | tartozunk; tesznek emlékezetet a bizodalomról, melylyel iránta
2928 I | melylyel iránta viselkedünk és a reményekről is, melyeket
2929 I | reményeket oly őszintén, mint a nemzet képviselőihez illik,
2930 I | bizodalom kivánja, mint a kezünkre bizott nemzeti
2931 I | mélyebben be vannak azok a KK. és RR. kebelébe vésve,
2932 I | vésve, mintsem hogy irántuk a részvét felébresztése végett
2933 I | és ezen remény az, melyet a törvényhozó testhez illőleg,
2934 I | érzelemnek leghivebb tolmácsa; a bizodalom az, mely a mi
2935 I | tolmácsa; a bizodalom az, mely a mi érzelmünket is hozzánk
2936 I | kifejezni képes, és nem a tisztelkedés puszta hangjai:
2937 I | őszinteség nélkül pedig a bizodalom sértés inkább
2938 I | ha ki nem mondjuk azt, a mi szívünkhöz legközelebben
2939 I | akadályai, s ezekben vannak a közjó előmenetelének legterhesebb
2940 I | melyeknek elhárítása nélkül a legüdvösségesebb intézeteknek
2941 I | ország rendei, hogy lehet a közboldogság előmozdítására
2942 I | ama reményeket, melyeket a kártékony gátak elhárítása
2943 I | kebelökben táplálnak? Ez a remény az, tettes RR., melyet
2944 I | kifejezésében nyilván és egyenesen a «sérelem» szót használtatni
2945 I | tartozkodással élni, ha csak annak, a mi legforróbban van szívünkhöz
2946 I | szó világos használatának a fenforgó körülmények ellentállhatnának.
2947 I | nemzet vigasztalódva néz a jövendőnek elébe s koronás
2948 I | várja reményli mindazt, mi a közboldogság eszközlésére
2949 I | mindannak elhárítását, mi a közboldogságot akadályozza,
2950 I | őszinte, bizodalmas szó a legnagyobb tisztelkedés.
2951 I | tisztelkedés. Mindezeknél, de a nemzeti sérelmek orvoslásán
2952 I | kötelességemnél fogva is, a feliratban nyilván kitétetni
2953 I | ezen őszinte bizodalom lesz a legerősebb kapcsolat, melylyel
2954 I | legerősebb kapcsolat, melylyel a nemzetet ő hozzá s őt a
2955 I | a nemzetet ő hozzá s őt a nemzethez kapcsoljuk.~ ~
2956 I | ERDÉLY.~A KK. és RR. 1835. ápril 9-
2957 I | Wesselényi Miklós b. esetét, a ki a jobbágyok örökváltsága
2958 I | Wesselényi Miklós b. esetét, a ki a jobbágyok örökváltsága mellett
2959 I | jobbágyok örökváltsága mellett a mult évben Szathmármegye
2960 I | rendei Wesselényi személyében a szólás szabadságát látják
2961 I | megkérni, hogy Wesselényit a vád alól mentse föl. Kajdácsi
2962 I | tartott, hogy «olyasok fognak a két tábla közötti vitatásokban
2963 I | Erdély iránti kivánataikat, a mikép azok ekkorig kifejtve
2964 I | valának».~DEÁK FERENCZ: A dolgot még egy más szempontból
2965 I | kitelhető erővel sürgeténk. A kormány panaszunk igazságos
2966 I | kölcsönösen nem értekezheténk. A jelen országgyűlésen egybegyült
2967 I | kiküldendő országos bizottsággal a két ország szorosabb egyesülésének
2968 I | törvényesen constitualva lesz, a két nemzetnek alkotmányos
2969 I | akadhatna-e csak egy is közöttünk, a ki kivánságunk teljesítését
2970 I | kötelességének nem ismerni merné? A dolog pedig ép ezen a ponton
2971 I | merné? A dolog pedig ép ezen a ponton áll; mert ha irott
2972 I | tettleges választ, mely a legelhatározottabb irott
2973 I | tőn egy más tárgyról is, a szólás szabadságának megtámadásáról
2974 I | elannyira különbözik, hogy a kettőt összezavarni teljességgel
2975 I | perbe találna menni, s ekkép a szólás szabadságának nemzeti
2976 I | lehetek késedelmes, nem úgy, a mint Pest követe kivánta,
2977 I | mint Pest követe kivánta, a kegyelem utjára folyamodni,
2978 I | szabadság szentsége mellett a nemzet és törvényhozó test
2979 I | annak bebizonyítására, hogy a törvényes határok közt maradó
2980 I | A LEGELŐK TÁRGYÁBAN.~A KK.
2981 I | A LEGELŐK TÁRGYÁBAN.~A KK. és RR. 1835. május 20-
2982 I | dikén kelt kir. leirat. A III. t. cz.-nek a legelőt
2983 I | leirat. A III. t. cz.-nek a legelőt tárgyazó 3. §-ára
2984 I | tárgyazó 3. §-ára nézve a kerületi gyűlés nem tartotta
2985 I | tartotta elfogadhatónak a kir. válaszban kiemelt azon
2986 I | kiemelt azon elvet, hogy a legelő minéműségének, osztályozásának
2987 I | módozatainak megállapítása a biróságok önkényére bizassék;
2988 I | azt javasolta tehát, hogy a KK. és RR. továbbra is ragaszkodjanak
2989 I | ugyanis annak kimondását, hogy a földesurat a legelő használatából
2990 I | kimondását, hogy a földesurat a legelő használatából sem
2991 I | legelő használatából sem a legelő szűke, sem az eddigi
2992 I | azon határokat, melyekben a földesúr a legelő használatáról
2993 I | határokat, melyekben a földesúr a legelő használatáról vagy
2994 I | valamint azokat, melyekben a földesúrnak az urbérin kívül
2995 I | kívül semmi birtoka nincs és a legeltetés jogával eddig
2996 I | eddig sem élt, egyszersmind a legelő oly csekély, hogy
2997 I | legelő oly csekély, hogy a jobbágyság azon vonós marhái
2998 I | nem ad elegendő élelmet. A mi pedig a jobbágyok járandóságát
2999 I | elegendő élelmet. A mi pedig a jobbágyok járandóságát ezen
3000 I | az ilyen határokban, ha a földesúrnak külső vagy belső
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-10000 | 10001-10500 | 10501-11000 | 11001-11500 | 11501-12000 | 12001-12500 | 12501-13000 | 13001-13500 | 13501-14000 | 14001-14500 | 14501-15000 | 15001-15500 | 15501-16000 | 16001-16500 | 16501-17000 | 17001-17500 | 17501-18000 | 18001-18500 | 18501-19000 | 19001-19500 | 19501-20000 | 20001-20500 | 20501-21000 | 21001-21500 | 21501-22000 | 22001-22500 | 22501-23000 | 23001-23500 | 23501-24000 | 24001-24500 | 24501-25000 | 25001-25500 | 25501-26000 | 26001-26215 |