bold = Main text
      Rész                                                   grey = Comment text

 3001     I   |                      belső birtoka nincs, de a legeltetés használatával
 3002     I   |            legeltetés használatával élt, azt a legelőnek 1/10 része illesse;
 3003     I   |                    tartozmányok szolgáljanak a legelő felosztásának kulcsául,
 3004     I   |                      úgy mindazonáltal, hogy a legelőnek legalább 1/10
 3005     I   |                legelőnek legalább 1/10 része a földesúrnak maradjon. A
 3006     I   |                      a földesúrnak maradjon. A mi a legelő mennyiségét
 3007     I   |                   földesúrnak maradjon. A mi a legelő mennyiségét illeti,
 3008     I   |                   legelő mennyiségét illeti, a kerületi ülés a méltányos
 3009     I   |                      illeti, a kerületi ülés a méltányos kivánalmaknak
 3010     I   |                     eleget vélt tenni, midőn a legkisebb mennyiséget négy
 3011     I   |                    mennyiséget négy holdban, a legnagyobbat 16 holdban,
 3012     I   |                    kevésbbé ajánlhatta pedig a kir. válasznak azon javaslatát,
 3013     I   |              válasznak azon javaslatát, hogy a mennyiség megállapításának
 3014     I   |                megállapításának mellőzésével a legelőbeli illetőség meghatározása
 3015     I   |                      illetőség meghatározása a biróságok önkényére bizassék.
 3016     I   |                      de e részben közelített a kir. válaszhoz annyiban,
 3017     I   |                     válaszhoz annyiban, hogy a helyi körülményeket tekintetbe
 3018     I   |                 minden egyes osztályra nézve a holdak különböző mennyiségét
 3019     I   |             javasolta fölvétetni, mire nézve a biróságnak szabad kezet
 3020     I   |                      tagadja ugyan, hogy van a resolutiónak sok oldala,
 3021     I   |                     resolutiónak sok oldala, a mi önkényre vezet s az neki
 3022     I   |                nyilván kimondja azt is, hogy a kerületi szerkezet a feladatnak
 3023     I   |                    hogy a kerületi szerkezet a feladatnak egyátalában meg
 3024     I   |                   nem felel. Ő úgy véli, itt a jobbágyok sorsáról tanácskozunk;
 3025     I   |                sorsáról tanácskozunk; érezve a súlyt, mely vállainkon fekszik
 3026     I   |                     fekszik terhesen, érezve a nemzeti tartozást, melylyel
 3027     I   |                   lévő polgártársaink iránt, a terheknek naponkinti súlyosodásánál
 3028     I   |                    eme legnagyobban terhelt, a tiszteletre, gondoskodásra
 3029     I   |                  mértékben történheték, mint a szóló követ, mint küldői
 3030     I   |                   szóló követ, mint küldői s a velök rokon érzelmüek óhajtják;
 3031     I   |                   javítás helyett nehezítsük a jobbágyság állapotát, s
 3032     I   |                     súlyosítást vigyünk haza a nép bennünk vetett reményinek
 3033     I   |                   igazolásául: ez bizonynyal a földesúri jussok legállhatatosb
 3034     I   |                    És mégis, ha végig nézzük a kerületi szerkezetet, akaratunk
 3035     I   |                  ellen is hinnünk kell, hogy a RR., midőn ezt alkoták,
 3036     I   |               intézték gondoskodásukat, hogy a jobbágyoknak kiszabják azt,
 3037     I   |                  jobbágyoknak kiszabják azt, a mi őket igazság, méltányosság
 3038     I   |                     intézték, mennyi adassék a földesúrnak? Szóval, nem
 3039     I   |                     földesúrnak? Szóval, nem a jobbágyokról, hanem a földesurakról
 3040     I   |                    nem a jobbágyokról, hanem a földesurakról gondoskodtanak.
 3041     I   |             földesurakról gondoskodtanak. De a józan logikának szabályaival
 3042     I   |                 szabályaival sem egyezik meg a szerkezet. Van annak egy
 3043     I   |                szakasza, mely így kezdődik: «a hol a legelő oly szűk, hogy
 3044     I   |                    mely így kezdődik: «a hol a legelő oly szűk, hogy még
 3045     I   |                    legelő oly szűk, hogy még a jobbágyok vonós marháinak
 3046     I   |                  elegendő, ott...... «No már a józan logika szerint minden
 3047     I   |                  minden ember az várná, hogy a rendszabás következik majd
 3048     I   |                   rendszabás következik majd a befejezésben, miképen kell
 3049     I   |                      Korántsem! Mit mond hát a magyar legislatio? Azt,
 3050     I   |                   tized részét el kell venni a jobbágyoktól. A szónok az
 3051     I   |                   kell venni a jobbágyoktól. A szónok az ily lényeges hibákkal
 3052     I   |                      azt veszik alapul, hogy a legelő nem telki állomány (
 3053     I   |                 végzéssel is kimondatott; de a szó értelmében különbözünk.
 3054     I   |                   értelmében különbözünk. Ők a legelőt ajándékhoz hasonlítgatják,
 3055     I   |                      szabad tetszéstől függ. A szónok ellenben nem ajándéknak,
 3056     I   |                beneficiumnak tekinti, melyet a hol van, a jobbágytól megtagadni
 3057     I   |                   tekinti, melyet a hol van, a jobbágytól megtagadni nem
 3058     I   |                 megtagadni nem lehet, s mely a telek osztályozásának és
 3059     I   |                 telek osztályozásának és így a jobbágy adózásának is egyik
 3060     I   |          nevezetesebb alapja volt. Ezek után a szónok említést tesz azon
 3061     I   |                     útról, melyeknek egyikét a szövevényes tárgy elintézésében
 3062     I   |           elintézésében követni lehet. Egyik a Nagy Pál által mindig javaslott
 3063     I   |                    aránya. Ezt károsnak véli a jobbágyokra ott, ahol kevés
 3064     I   |                   kevés és így legbecsesb is a legelő; jótékonynak ellenben
 3065     I   |                 legelő; jótékonynak ellenben a nagyobb határokban. A másik,
 3066     I   |               ellenben a nagyobb határokban. A másik, hogy az úrbér behozatalakori
 3067     I   |              behozatalakori ösvényt követve, a legelőt oly beneficiumnak
 3068     I   |             beneficiumnak tekintsük, melyet, a hol csak lehet, ki kell
 3069     I   |                     csak lehet, ki kell adni a jobbágyoknak, még pedig
 3070     I   |              mértékben, mert így foglaltatik a kilencz kérdő pontokban,
 3071     I   |                      kérdő pontokban, melyek a határok osztályozásában
 3072     I   |         osztályozásában alapul szolgáltanak. A KK. és RR. mind a két módot
 3073     I   |              szolgáltanak. A KK. és RR. mind a két módot egyesíteni akarták
 3074     I   |                kerületi tanácskozásukban; de a szónok csak abban nem egyezik
 3075     I   |               egyezik meg, hogy egyiket mint a másikat épen csak ott használták,
 3076     I   |                     csak ott használták, hol a jobbágynak káros, az úrnak
 3077     I   |                   hogy ismételve mondja, nem a jobbágyakról, hanem a földesúrról
 3078     I   |                    nem a jobbágyakról, hanem a földesúrról látszanának
 3079     I   |                     abban határoztatik, hogy a legelő basisa volt a classificatiónak;
 3080     I   |                    hogy a legelő basisa volt a classificatiónak; ahol tehát
 3081     I   |                 tehát oly szűk, hogy egyedül a jobbágyak vonós marháinak
 3082     I   |                  addig míg ez fedezve nincs, a földesúr legelőre számot
 3083     I   |                      birtokának; veszi t. i. a jobbágyi szolgálatokban;
 3084     I   |          egyáltalában össze nem férhet, hogy a szolgálatokat, adózásokat
 3085     I   |                   adózásokat megkivánja, sőt a mely jobbágynak nincs annyi
 3086     I   |                 teljesítésére szükséges, azt a telekről kikergethesse,
 3087     I   |                      kikergethesse, de azért a legelőt is elvegye, melyen
 3088     I   |                    kell itt megfelejtkeznünk a nemzeti gazdálkodás fejleményéről.
 3089     I   |            gazdálkodás fejleményéről. Hajdan a népes telek (sessio populosa)
 3090     I   |                   kiosztásáról szólanak, nem a majorsági földek holt birtokát,
 3091     I   |                     telepíteni, és korántsem a nép javára áldozni készség,
 3092     I   |                   áldozni készség, korántsem a közvédelemhez járulás tekintete, -
 3093     I   |                      haszonkeresés hivta meg a népet a telkekre. Most az
 3094     I   |              haszonkeresés hivta meg a népet a telkekre. Most az idők megváltoztanak;
 3095     I   |               tetszett egyszer megszállítani a jobbágyokat, tessék őket
 3096     I   |                tartani, azaz kiadni mindazt, a mi élelmökre, telken maradásukra
 3097     I   |               maradásukra megkivántatik. Itt a gazdálkodási nyereségnek
 3098     I   |             megváltoztathatja gazdaságát; de a jobbágyot - reméli a szónok -
 3099     I   |                      de a jobbágyot - reméli a szónok - fundus instructus
 3100     I   |                     jobbágyi karzattal, mely a közös hazának birtokából,
 3101     I   |                    közös hazának birtokából, a polgáriság nyujtotta jussok
 3102     I   |              kitagadva, vagy csak így élhet, a mint él, vagy épen nem élhet.
 3103     I   |                     hogy azt mondánk, adjunk a népnek tulajdon birtokot
 3104     I   |                    leginkább; igen is adjunk a népnek tulajdont. Nem! felelé
 3105     I   |                népnek tulajdont. Nem! felelé a többség, mert omnis terrae
 3106     I   |               proprietas ad dominum spectat, a tulajdon pedig szent és
 3107     I   |                     Isten őrizzen! válaszolt a többség. Constitutionkba
 3108     I   |                     s fordíthassa magának, s a haza javára azon időt jól,
 3109     I   |                    talán csak nem ellenkezik a constitutóval, mert nyomorult
 3110     I   |                     polgártársaink élelméről a gondoskodás, és szerencsétlen
 3111     I   |                      kitagadtattak?! Így áll a dolog t. RR. Ezekből kitetszik,
 3112     I   |                   kitetszik, mi fontos tárgy a legelő kiosztásának kérdése,
 3113     I   |              mindenhol össze van ezzel kötve a földmívelő jobbágyság vagyonossága;
 3114     I   |                      valahol, itt bizonynyal a földesuri jogok mindenkori
 3115     I   |            emlegetésénél igaz ama közmondás: a summum jus gyakran summa
 3116     I   |                     iniuria. Az elkülönözést a szónok is nagyon hasznosnak
 3117     I   |        nyilatkoztatja; de mivel ezen hasznot a nép, mely előtt nem áll
 3118     I   |                       mely előtt nem áll még a gyakorlati példának hatalmas
 3119     I   |                      hozzá igen nagy hasznát a földesúrnak, mely ösztönül
 3120     I   |                   csakugyan bajos lesz p. o. a bácsi jobbágyot capacitálni,
 3121     I   |                elkülönözéskor kap, mint volt a tizenhat hold, melyet nemcsak
 3122     I   |               divatozó szokás, hanem itt-ott a királyi adománynak világos
 3123     I   |                     volt. Végre még előadván a szerkezetre nézve azon nehézséget,
 3124     I   |                  hogy az osztályozás mellett a minőséget a mennyiséggel
 3125     I   |              osztályozás mellett a minőséget a mennyiséggel kivált úgy,
 3126     I   |                mennyiséggel kivált úgy, mint a szerkezetben javaltatik,
 3127     I   |                  pótolni nem lehet; hogy már a földek úrbéri osztályozásánál
 3128     I   |               osztályozásánál is azt mutatja a tapasztalás, hogy a jobbágyot
 3129     I   |                  mutatja a tapasztalás, hogy a jobbágyot a rendbeszedés
 3130     I   |                tapasztalás, hogy a jobbágyot a rendbeszedés leginkább azért
 3131     I   |                 hibás volt, vagy azért, hogy a telki állományok rossz minőségű
 3132     I   |               minőségű földből adattak ki, s a minőségi különbséget azon
 3133     I   |               kaptanak, ki nem egyenlitette, a legelőnél pedig bizonyosan
 3134     I   |                     sokkal nagyobb lévén még a mennyiségbeli különbség,
 3135     I   |                mennyiségbeli különbség, mint a szántóföldeknél, azon különbséget,
 3136     I   |                    lehet, s így attól félvén a szóló, hogy néha kényszerítve
 3137     I   |                      néha kényszerítve lenne a biró vagy a redactio útmutatásához
 3138     I   |               kényszerítve lenne a biró vagy a redactio útmutatásához képest
 3139     I   |                      munkálva, semmivé tenni a jobbágyot, vagy pedig a
 3140     I   |                      a jobbágyot, vagy pedig a törvényt megszegni, a mi
 3141     I   |                  pedig a törvényt megszegni, a mi mind a kettő veszedelmes:
 3142     I   |                törvényt megszegni, a mi mind a kettő veszedelmes: szavazatát
 3143     I   |                  nyilatkoztatja ki, hogy míg a jobbágyok vonó marháinak
 3144     I   |                szüksége fedezve nincs, addig a földesúr közlegelőbeli részesítésre
 3145     I   |                     holdig körülmény szerint a biró határozzon, s így a
 3146     I   |                     a biró határozzon, s így a rendkívüli esetekre, ha
 3147     I   |               esetekre, ha maximumot tetszik a rendeknek megállapítani,
 3148     I   |                 rendeknek megállapítani, azt a szóló nem ellenzi.~ ~
 3149     I   |                                      ERDÉLY.~A KK. és RR. 1835. május 29-
 3150     I   |                    tartott kerületi ülésében a főrendek viszonüzenete Erdély
 3151     I   |            viszonüzenete Erdély ügyében volt a tanácskozás tárgya. A főrendek
 3152     I   |                   volt a tanácskozás tárgya. A főrendek idő előttinek mondották
 3153     I   |                      idő előttinek mondották a föliratot, s ez állításukat
 3154     I   |                      vélték mind azok által, a mik az Erdélylyel való szorosabb
 3155     I   |                      is. Különösen kiemelték a KK. és RR. javaslatában
 3156     I   |                    Tamás, Tornamegye követe, a föliratot nem csak nem időelőttinek,
 3157     I   |                   történtek, melyek hazánkat a legérzékenyebben érdeklik,
 3158     I   |                  DEÁK FERENCZ: Figyelmezteti a rendeket, hogy a főrendek
 3159     I   |               Figyelmezteti a rendeket, hogy a főrendek azon elismerést
 3160     I   |              főrendek azon elismerést fogják a KK.-ra és RR.-re, hogy az
 3161     I   |               azonban merő ráfogás, mert ezt a KK. és RR. soha sem mondották,
 3162     I   |                 értekezés nélkül beláthattak a főrendek, hogy a honnan
 3163     I   |                 beláthattak a főrendek, hogy a honnan ők tudják az erdélyi
 3164     I   |          időelőttiségét igazoltnak állítják; a honnan ők merítették azon
 3165     I   |                  erdélyi diaetának - mihelyt a körülmények engedik - egybehivását
 3166     I   |                  meríthettük s merítettük mi a diaeta eloszlatásának okai
 3167     I   |                  felől tudomásunkat. Ha azok a mélt. főrendek előtt tudva
 3168     I   |                   Ezt az egyik ellenvetésre. A másikra pedig, mely az előleges
 3169     I   |                jelenhettek, most azonban mi, a mint föliratunkban is mondjuk,
 3170     I   |              Erdélynek ügyeit is támogatjuk, a mi törvényes kötelességünkben
 3171     I   |                      kötelességünkben áll; s a főrendek annyival kevésbbé
 3172     I   |              ellenkezhetnek, minthogy azokat a törvényeket, melyek Erdély
 3173     I   |                     melyek Erdély pártolását a magyar diaetának kötelességül
 3174     I   |                   kötelességül teszik, maguk a főrendek is minden kifogás
 3175     I   |                   FERDINAND KIRÁLY CZÍMÉRŐL.~A KK. és RR. 1835. május 29-
 3176     I   |                kerületi ülésében fölvétetett a főrendek válasza azon üzenet
 3177     I   |                      Ferdinand névvel éljen. A főrendek, hivatkozással
 3178     I   |                    külön czímekkel is éltek, a KK. és RR. kivánságához
 3179     I   |              merészlené, szintén nem hiheti: a következmény tehát magában
 3180     I   |                      vajjon akként állanak-e a hazánk historiájából merített
 3181     I   |          historiájából merített példák, mint a hogy a főrendek által idéztetnek;
 3182     I   |                 merített példák, mint a hogy a főrendek által idéztetnek;
 3183     I   |               főrendek által idéztetnek; sem a világ historiájába nem ereszkedik;
 3184     I   |                  egyszer megkezdeni azt, mit a nemzeti méltóság tekintete
 3185     I   |               tekintete parancsol. Különben, a minő igaz az, hogy elnézések
 3186     I   |                     útján csusztak be lassan a legsérelmesb lépések, oly
 3187     I   |                      ha mi ettől elállanánk, a jövendő törvényhozás ellen
 3188     I   |                                              A BOLTNYÍTÁSRÓL.~A KK. és
 3189     I   |                             A BOLTNYÍTÁSRÓL.~A KK. és RR. az 1835. junius
 3190     I   |                 főrendi első viszonüzenetnek a III. t. cz. 7. §-ára vonatkozó
 3191     I   |                        ára vonatkozó részét. A főrendek, a kir. leirattal
 3192     I   |                vonatkozó részét. A főrendek, a kir. leirattal megegyezőleg,
 3193     I   |                     megegyezőleg, ellenezték a korlátlan boltnyitás megengedését
 3194     I   |                kereskedésnek virágzása főkép a hitelen alapul, nem azon
 3195     I   |             kereskedést űzhessen, hanem hogy a kereskedés csak az annak
 3196     I   |                   meg. E föladat megfejtését a kereskedési rendszeres munkába
 3197     I   |                   munkába tartozónak vélték. A KK. és RR.-nek azon javaslatára
 3198     I   |                      javaslatára pedig, hogy a jobbágy a boltért földesurának
 3199     I   |            javaslatára pedig, hogy a jobbágy a boltért földesurának három
 3200     I   |               megállapított taksát fizessen, a főrendek megjegyezték, hogy
 3201     I   |                  főrendek megjegyezték, hogy a földesúri haszonvételt,
 3202     I   |                 földesúri haszonvételt, mint a törvényhozás által meg nem
 3203     I   |        megszoríthatónak nem hiszik. Az elnök a főrendek javaslatának elfogadását
 3204     I   |                 elfogadását ajánlotta, mert «a kereskedés divatoztatását
 3205     I   |                    kereskedés divatoztatását a KK. és RR. javaslata épen
 3206     I   |                 javaslata épen nem eszközli, a mennyiben a kereskedőnek
 3207     I   |                    nem eszközli, a mennyiben a kereskedőnek nem csak boltnyithatási
 3208     I   |                 volta és vagyon is szükséges a kereskedés hasznos gyakorlatára».
 3209     I   |                  ünnepélyesen ellene mondott a KK. és RR. javaslata 2.
 3210     I   |                       pontja ezen szavainak «a boltbeli jus eddig sem törvény,
 3211     I   |                   jus eddig sem törvény, sem a közönséges gyakorlat által
 3212     I   |                   közönséges gyakorlat által a földesúri jussok közé nem
 3213     I   |                     jussok és igazak, melyek a jobbágyoknak első befogadásuk
 3214     I   |                  első befogadásuk alkalmával a földesurak által világos
 3215     I   |                     nem engedtettek, egyedül a földesurat illetik. De ha
 3216     I   |                    miként egyeztethető össze a KK. és RR. kimondott elvével,
 3217     I   |                      kimondott elvével, hogy a jobbágyokon a földesurak
 3218     I   |                  elvével, hogy a jobbágyokon a földesurak igazainak korlátozásával
 3219     I   |                  akarnak segíteni, hogy most a taksák meghatározása által
 3220     I   |         meghatározása által egy új jus, mely a szerkezet szerint sem törvényben,
 3221     I   |              állapíttatik meg?~DEÁK FERENCZ: A KK. és RR. végzését semmiből
 3222     I   |                 erővel ostromlani, mint épen a kereskedés tekintetéből.
 3223     I   |                     kereskedés tekintetéből. A personalis egyetértőleg
 3224     I   |                      personalis egyetértőleg a főrendekkel vagyont és tudományt
 3225     I   |                   tudományt kiván feltételül a kereskedés üzéséhez. Lehet-e
 3226     I   |                      helyet adni? arról majd a commercialéban tanácskozhatunk;
 3227     I   |           commercialéban tanácskozhatunk; de a szónok előre is ki meri
 3228     I   |                   azt az elvet mondani, hogy a mely törvényhozás a kereskedés
 3229     I   |                     hogy a mely törvényhozás a kereskedés virágoztatásáról
 3230     I   |        virágoztatásáról akarván gondoskodni, a polgárok értékét fillérekre
 3231     I   |                    fillérekre számítgatja, s a tudományt bizonyos értelemmérő (
 3232     I   |                     szerint méregeti; szóval a kereskedésbe igen sok törvényczikkel
 3233     I   |             törvényhozás épen azt dönti meg, a mit építeni akar, t. i.
 3234     I   |                      mit építeni akar, t. i. a kereskedést. A gyakorlati
 3235     I   |                   akar, t. i. a kereskedést. A gyakorlati életnek tettleges
 3236     I   |                 materialis érték, mint hitel a kereskedés élénk folyamának
 3237     I   |                     személyességen alapul, s a fölvállalt kötelezések teljesítésében
 3238     I   |                       annyival inkább, mivel a kereskedésbe fektetett vagyon
 3239     I   |                    nem fekvő értékben áll, s a reményelt nyereség józan
 3240     I   |                  mely összeirható vagyonkint a közhatóság által örökös
 3241     I   |                    hazánk különféle vidékein a boltnyitás szabadsága felől
 3242     I   |                  boltnyitás szabadsága felől a gyakorlat, annyi mindenesetre
 3243     I   |          mindenesetre általánosan igaz, hogy a mely jobbágy kereskedésre
 3244     I   |                      ekkorig is szabad volt, a nélkül, hogy földesurának
 3245     I   |                 értékéről számolni. Ha tehát a privilegiumoknak, monopoliumoknak,
 3246     I   |                      jutott eszébe senkinek, a marhával és termesztményekkel
 3247     I   |                 kivánni, ne jusson az eszébe a bolt nyitásnál való kis
 3248     I   |                  való kis kereskedésnél, hol a benforgó érték csekélyebb
 3249     I   |                     csekélyebb volta szerint a veszteség félelme is csekélyebb.
 3250     I   |             veszteség félelme is csekélyebb. A mi pedig a tudományt illeti,
 3251     I   |                    is csekélyebb. A mi pedig a tudományt illeti, az ügyetlenség
 3252     I   |                  önön magát annyira, mint ép a kereskedésben; az ügyetlen
 3253     I   |                      az ügyetlen tisztviselő a közönségnek, az ügyetlen
 3254     I   |                       Azonban ha megmondanák a főrendek és megmondaná az
 3255     I   |                 tudományi tulajdonok, melyek a kereskedésre megkivántatnak,
 3256     I   |                   annak megitélésére, olyat, a ki ért a dologhoz, a szónok
 3257     I   |                megitélésére, olyat, a ki ért a dologhoz, a szónok ugyan
 3258     I   |                  olyat, a ki ért a dologhoz, a szónok ugyan soha sem egyeznék
 3259     I   |                foglalják. Miként áll azonban a dolog? Keresve keresik a
 3260     I   |                     a dolog? Keresve keresik a főrendek az alkalmat mentől
 3261     I   |                   gyakrabban kimondani, hogy a boltnyitás földesuri jus,
 3262     I   |                    szerint seu justis suis - a mint mondják - «juribus
 3263     I   |                        Midőn tehát arról van a szó, hogy a földesúr a maga
 3264     I   |                  tehát arról van a szó, hogy a földesúr a maga boltját
 3265     I   |                   van a szó, hogy a földesúr a maga boltját bérbe adja, -
 3266     I   |                   maga boltját bérbe adja, - a bérlőtől se tudományt, se
 3267     I   |                      se értéket nem kivánnak a főrendek. A ki a földesúr
 3268     I   |                     nem kivánnak a főrendek. A ki a földesúr boltját kiveszi,
 3269     I   |                    kivánnak a főrendek. A ki a földesúr boltját kiveszi,
 3270     I   |                  azonban arról van szó, hogy a szegény jobbágy üzzön egy
 3271     I   |                  kivántatik, hogy mindezeket a földesúr itélje meg, s a
 3272     I   |                     a földesúr itélje meg, s a szerint adja vagy tagadja
 3273     I   |                szerint adja vagy tagadja meg a nemzeti szorgalom lenyomására
 3274     I   |                      engedelmét; mert hiszen a földesúrnak már természet
 3275     I   |            földesúrnak már természet szerint a kereskedési tudományt jól
 3276     I   |                 törvénynyel tilalmazni, hogy a kinek se pénze, se ügyessége,
 3277     I   |             ügyessége, az ne kereskedjék. Mi a taksát illeti, nem az első
 3278     I   |                bizonyos taksák alá szorítjuk a földesuri just, s nem látja
 3279     I   |                  földesuri just, s nem látja a szóló a Fehér vármegye követe
 3280     I   |                    just, s nem látja a szóló a Fehér vármegye követe által
 3281     I   |                  mondja ezen szerkezet, hogy a boltbéli jus nem földesuri
 3282     I   |                    hogy az oly jus, mely sem a törvényben nem alapul, mert
 3283     I   |                    jus nem volt kizáró jussa a földesúrnak. Ez res facti,
 3284     I   |                    szerint azt mondjuk, hogy a hol eddig ususban volt,
 3285     I   |                    ususban volt, fizettessék a taksa: annál fogva a kerületi
 3286     I   |             fizettessék a taksa: annál fogva a kerületi szerkezet mellett
 3287     I   |              nyilatkozik. Egyébiránt ismétli a kerületi űlésben tett indítványát,
 3288     I   |                  tett indítványát, miszerint a büntető törvényhozás philosophiájával
 3289     I   |                 megegyezőnek nem látja, hogy a ki egyszer vétett, ha magát
 3290     I   |                     ha pártolást nem nyerne, a jegyzőkönyvbe feljegyeztetni
 3291     I   |                                              A WESSELÉNYI SZEMÉLYÉBEN MEGSÉRTETT ~
 3292     I   |            javaslatának elvetését követelte. A megyének 1834. deczember
 3293     I   |                      Miklós b., hogy rávegye a vármegyét pótló utasítása
 3294     I   |                  házunk kormánya úgy találta a nemességet, mint a parasztság
 3295     I   |                   találta a nemességet, mint a parasztság elnyomóját. Még
 3296     I   |                     vad és bosszús törvények a parasztság ellen, melyek
 3297     I   |               szellemmel fogta az új kormány a köznép ügyét, s neki dicsőségére
 3298     I   |                  ügyét, s neki dicsőségére s a mi gyalázatunkra kell megvallani,
 3299     I   |                pártolta és pártolnia kellett a parasztságot a nemesség
 3300     I   |             pártolnia kellett a parasztságot a nemesség ellen. Gyakran
 3301     I   |                elődeink szűkmellűsége. Midőn a mult századokban, főképen
 3302     I   |                     s fösvénysége miatt mind a katonáskodás, mind a pénzbeli
 3303     I   |                    mind a katonáskodás, mind a pénzbeli segedelmezéstőli
 3304     I   |                    menekedés czéljából, mind a két teher a parasztság nyakába
 3305     I   |                  czéljából, mind a két teher a parasztság nyakába vettetett,
 3306     I   |                    rendes adó is lőn, s mind a kettő csak a parasztság
 3307     I   |                     lőn, s mind a kettő csak a parasztság által, de az
 3308     I   |                    nagyobb fontosságúvá leve a köznép, és annak oltalma.
 3309     I   |                 tartani, s ha lehet nevelni? A nemességtől elválva, sőt
 3310     I   |                ellenséges indulatban tartani a parasztságot: egy gonosz
 3311     I   |                    sikerült problemája, mely a törvény szavai szerint nemzet
 3312     I   |                      élő egy párszor ezernek a közdolgokban gyakorlott
 3313     I   |           közdolgokban gyakorlott befolyását a néhány millióval megosztani
 3314     I   |                    Ez okból már századok óta a kormány a köznépet terhelő
 3315     I   |                   már századok óta a kormány a köznépet terhelő ocsmányképű
 3316     I   |                  ocsmányképű parasztvédői és a köznépet oltalmazói ábrázatot
 3317     I   |                oltalmazói ábrázatot tett, de a melynek egyfelől ő szívja
 3318     I   |                     zsírját. Most sem akarja a kormány ezen álarczát letenni,
 3319     I   |                  miért igyekezett arra, hogy a parasztságot boldogítható
 3320     I   |                 boldogítható V. czikkely nem a királyi helybenhagyás megtagadása
 3321     I   |            megtagadása által essék el, hanem a nemesség tegye azt semmivé.
 3322     I   |                    semmivé. Könnyű lesz vala a kormánynak ezen törvényczikkely
 3323     I   |                titulusának ellene állani; ha a felség azt nem confirmálja,
 3324     I   |                    lesz törvénynyé. De akkor a kormányt terhelte volna
 3325     I   |                    más út is vala nyitva. Ha a főtábla meg nem egyez és
 3326     I   |                 törvényczikknek is sorsa, mi a vallást tárgyazó feliratnak;
 3327     I   |              feliratnak; kénytelenek lesznek a KK. a forró és elszánt kivánatot
 3328     I   |                    kénytelenek lesznek a KK. a forró és elszánt kivánatot
 3329     I   |                   időre halasztani. De akkor a szabad szellemű rendelet
 3330     I   |                    megtagadás gyülöletessége a főtáblát is, az ott levő
 3331     I   |                   mindent helyben, s mindent a törvényhatóságokban, hogy
 3332     I   |              törvényhatóságokban, hogy magok a KK. által vettetvén el a
 3333     I   |                     a KK. által vettetvén el a parasztságnak kedvező ezen
 3334     I   |         parasztságnak kedvező ezen czikkely, a köznépnek, mely az engedményt
 3335     I   |                    és ekkor mindaz egyenesen a nemességre, ki maga lökte
 3336     I   |                   Azon kilencz millió, kinek a birtokszerezhetés oly igen
 3337     I   |                     természetes jussa, kinek a szép remények édes pohara
 3338     I   |                 előtt azon lehetőséget, mely a halandó verejték lepte földi
 3339     I   |                 inkább, mint elfojtott átok? A parasztságra, úgy szólván,
 3340     I   |                    szólván, örökségül maradt a nemesség iránti gyűlölség;
 3341     I   |                     szenvednie, tetté válhat a bosszus érzés, s vad lázadást
 3342     I   |                      szülhet tévedése. Midőn a dühöngő pórnép földúlt határink
 3343     I   |            kegyetlenségeit, akkor bizonynyal a kormány elnyomná a lázadást,
 3344     I   |                bizonynyal a kormány elnyomná a lázadást, s megmentene minket
 3345     I   |                 annak felettünki hatalma. Ha a kormány szabadítana ki amazoknak
 3346     I   |            Wesselényi Miklós b. így felelt:~«A mit mondottam, vissza nem
 3347     I   |                 mondottam, vissza nem vonom. A felség szentséges személyét
 3348     I   |                     soha is nem érdeklettem. A mit a kormányról mondottam,
 3349     I   |                    is nem érdeklettem. A mit a kormányról mondottam, azt
 3350     I   |              tagadhatatlan. Mondottam, hogy: a nemességtől különválva,
 3351     I   |                ellenséges indulatban tartani a parasztságot, egy gonosz
 3352     I   |                    sikerült problemája; hogy a parasztság védői álarcz
 3353     I   |                    védői álarcz alatt szívja a kormány a köznép zsírját.
 3354     I   |                álarcz alatt szívja a kormány a köznép zsírját. Nem hárítom
 3355     I   |                      zsírját. Nem hárítom én a parasztság zsírja szívását
 3356     I   |                      zsírja szívását egyedül a kormányra; szívatik az máskint
 3357     I   |                       De ki tagadhatja, hogy a kormány is ne szívta volna
 3358     I   |                     volna és nem szívná? Hát a milliókra menő adó, melyet
 3359     I   |                   milliókra menő adó, melyet a fizetni alig tudó szegénységnek
 3360     I   |               velejéből kell kisajtolni? Hát a sok milliókat felülhaladó
 3361     I   |                   Hát gyermekeik életük, kik a kormány parancsára fogatnak
 3362     I   |              katonáknak? Mindez nem zsírja-e a parasztságnak, s nem szívatott-e»?~
 3363     I   |           parasztságnak, s nem szívatott-e»?~A KK. és RR. 1835. junius
 3364     I   |           alkotmányos létének egyik főkincse a szólás szabadsága, s talán
 3365     I   |                     megbecsülhetetlen kincs: a megyei municipium, hol nem
 3366     I   |                     municipium, hol nem csak a közigazgatás minden tárgyai,
 3367     I   |                 közigazgatás minden tárgyai, a törvények teljesítése, s
 3368     I   |                  sértéstől megóvása, de maga a törvényhozás is a nemzet
 3369     I   |                    de maga a törvényhozás is a nemzet törvényesen egybegyűlő
 3370     I   |                  térnek vissza gyakorlatilag a nemzetnek minden jussai,
 3371     I   |                    ered, ezen alapul. Szóval a megyei municipium azon institutió,
 3372     I   |                  szabad tanácskozásukban úgy a közigazgatásba, mint a törvényhozásba
 3373     I   |                   úgy a közigazgatásba, mint a törvényhozásba személyes
 3374     I   |                    népei ama garantiát, mely a nemzetnek eme közvetlen
 3375     I   |               szükséget pótolgatja Angliában a népgyűlekezetek alkotmányos
 3376     I   |                  melyet leginkább törekedett a kormány korlátozni mindannyiszor,
 3377     I   |                     önkényt akart gyakorolni a nemzeten. Mi nekünk nincs
 3378     I   |                  dolgokra szükségünk, miután a megyék gyűléseiben az administrativus
 3379     I   |                  megfontolás alá vétetnek, s a törvényhozásra is nemcsak
 3380     I   |           gyűléseknek, magában érthető, hogy a szabad szólás legelső s
 3381     I   |                      feltételök, mely nélkül a megyék haszontalan franczia
 3382     I   |                     RR., ha mi magunk is itt a törvényhozásban szabad alkotmányos
 3383     I   |                   képviselőihez illőleg csak a szabad szólás oltalma alatt
 3384     I   |         hivatásunknak, talán még inkább kell a szólás szabadságát a megyék
 3385     I   |                    kell a szólás szabadságát a megyék gyűléseire nézve
 3386     I   |                 nyilvános tanácskozásra? Nem a diplomatiai élet szövevényeivel
 3387     I   |                   hanem azon ép értelmü fiai a hazának, kik a földmívelésnek
 3388     I   |                  értelmü fiai a hazának, kik a földmívelésnek békés foglalatosságai
 3389     I   |                   gyakorlatára, kiknek midőn a szabad szólás palladiumának
 3390     I   |            megszokott oltalmára támaszkodva, a közdolgokhoz élénk részvéttel
 3391     I   |                párosított őszinte érzés adja a szót szájokra, s lehet-e
 3392     I   |             tanácskozások közben kimondanák, a diplomatia mérlegén pontosan
 3393     I   |                   kivánni annyit tenne, mint a nemzet érzelmeinek őszinte
 3394     I   |             tulajdonosai, hanem őrei vagyunk a szabad szólásnak, nem az
 3395     I   |                     szabad szólásnak, nem az a kérdés, akarjuk-e azt védeni?
 3396     I   |         kötelességünk, hanem csak az: vajjon a feladott eset sértése-e
 3397     I   |                      feladott eset sértése-e a szabad szólásnak? S itt
 3398     I   |                   személyét, hanem azt, hogy a szó szabadságának nemzeti
 3399     I   |                    báró Vay Miklós generalis a főrendi táblánál mondott
 3400     I   |           visszahelyezteték, s így reá nézve a sérelem megorvosoltaték,
 3401     I   |                     sérelem megorvosoltaték, a KK. és RR. mindazáltal üzenetet
 3402     I   |                mindazáltal üzenetet küldének a főrendekhez, melyben (actorum
 3403     I   |                 sessione 45.) ezeket mondják a többek között: «Si regnicolae
 3404     I   |              mondották az 1807-ki KK. és RR. a királyi neheztelésről, s
 3405     I   |                      hasonlót mondani, midőn a hazának egy szabad polgára
 3406     I   |                    akkor már orvosolva volt, a mint az üzenetnek ezen szavaiból
 3407     I   |                     resanatum ivisse», mégis a szólás szabadságának teljes
 3408     I   |                     biztositása tekintetéből a KK. és RR. kérdést tevének
 3409     I   |                       és RR. kérdést tevének a főrendeknél, ha vajjon ezen
 3410     I   |                 felirat készíttessék-e, vagy a főherczegnádor, ki az ügyben
 3411     I   |                   megkéressék, mely kérdésre a főrendek (Diar. 1807. pag.
 3412     I   |                    válaszolták: «mivel pedig a dolog már azon korban van,
 3413     I   |              mondhatná talán valaki, hogy ez a diaetalis szabad szólásról
 3414     I   |                     szólásról lévén állítva, a megyei gyűlésekre nem alkalmazható.
 3415     I   |                    nem alkalmazható. Ezekben a szabad szólás azonban még
 3416     I   |                    teljesítésével tartozván, a mi szabad szólásunk csak
 3417     I   |                     mi szabad szólásunk csak a megyékbeli szabad szólásnak
 3418     I   |            resultatuma, s ott azon felül még a törvényes és administrativus
 3419     I   |                azonban őseink országgyűlésén a szólás szabadságának biztosításáról
 3420     I   |                     büntetése alá tartozott, a mi aztán 1723-ban megváltoztaték,
 3421     I   |                 megváltoztaték, egyszersmind a megyék gyűléseire nézve
 3422     I   |                   fenyítéket rendeltek, mely a szabad szólás törvény szabta
 3423     I   |                      úgy mindazonáltal, hogy a buzgó tanácskozás közben
 3424     I   |                      szó miatt felelet terhe a hon polgárait egész életökön
 3425     I   |                  kisérje, mert ebből magának a szabad szónak elnyomása
 3426     I   |                    elnyomása következhetnék. A széksértést állították tehát
 3427     I   |                  tehát fel büntetésül. Erről a hármas könyv 2. része 69.
 3428     I   |                    törvényeket megerősítvén, a széksértésről szóló büntetést
 3429     I   |                széksértésről szóló büntetést a megyék gyűléseire is kiterjeszti
 3430     I   |                   congregatione infligatur». A gyűléseken mondott illicitus
 3431     I   |               csekély s nincsen aránysúlyban a bűnnel. Mert constitutionalis
 3432     I   |                      csak annyit mutat, hogy a törvény hiányos. Ám segítsen
 3433     I   |               hiányos. Ám segítsen hát rajta a törvényhozás, hozzon más,
 3434     I   |                   míg ez nem történik, addig a fennállót megtörni, s a
 3435     I   |                      a fennállót megtörni, s a törvényszabta fenyítéknek
 3436     I   |                    állítani: sem nekünk, sem a kormánynak nem szabad. És
 3437     I   |                    kormánynak nem szabad. És a mi azt illeti, hogy a törvényes
 3438     I   |                     És a mi azt illeti, hogy a törvényes büntetés nincsen
 3439     I   |                  büntetés nincsen mérsékelve a bűnhöz, ezen okoskodást
 3440     I   |                      Mert azért, hogy valaki a tanácskozási meleg részvét
 3441     I   |                     is, mérsékelt büntetés-e a nota infidelitatis büntetése,
 3442     I   |               nagyobb nem lehet, mely csupán a társaságot nyilvános veszélybe
 3443     I   |                      1. rész 13. czímje 5. §-a notoriusnak mondja azt,
 3444     I   |                      1. rész 14. czímje 2. §-a s az 1723: IX. cz. szintén
 3445     I   |                   1723: IX. cz. szintén 2. §-a hasonlókép: «evidentes semet
 3446     I   |                  kérdek én akárkit, az, hogy a gyűlésen valaki, bár ha
 3447     I   |                  cselekvést kiván! Aztán, ha a gyűlésekbeli szóért törvényeink
 3448     I   |             büntetésnek is lehet helye, mint a széksértésnek, melyet a
 3449     I   |                      a széksértésnek, melyet a törvény e végre kirendelt,
 3450     I   |                    végre kirendelt, hol lesz a határ, mely kiszabja, meddig
 3451     I   |                      meddig terjeszkedhetünk a szólásban a nélkül, hogy
 3452     I   |                 terjeszkedhetünk a szólásban a nélkül, hogy a violatio
 3453     I   |                     szólásban a nélkül, hogy a violatio sedis, meddig a
 3454     I   |                     a violatio sedis, meddig a nélkül, hogy a fiscalis
 3455     I   |                 sedis, meddig a nélkül, hogy a fiscalis vagy criminalis
 3456     I   |                  hűtlenség vétkét követi el, a ki azt mondja, hogy «a kormány
 3457     I   |                       a ki azt mondja, hogy «a kormány levette álorczáját
 3458     I   |                    holnap nota azt mondani: «a kormánynak eme tette törvénytelen»,
 3459     I   |                      kétséges helyzet lesz-e a személy biztossága constitutionalis
 3460     I   |                    csalogató biztosság, mely a törvényben hivőt vesztő
 3461     I   |                     szabadon szólhatni, mert a szabadság határát nem ismerhetné.
 3462     I   |                      ki bizodalmasan lép fel a pallóra, melyet a végre
 3463     I   |                    lép fel a pallóra, melyet a végre hiszen felüttetve
 3464     I   |                hiszen felüttetve lenni, hogy a vándort biztosan vigye a
 3465     I   |                     a vándort biztosan vigye a borzasztó mélység túlsó
 3466     I   |                   mélység túlsó partjára; de a palló középen ketté van
 3467     I   |               középen ketté van fürészelve s a jámbor utazó menthetetlenül
 3468     I   |                      menthetetlenül oda van. A fejedelem személye mi nálunk
 3469     I   |                      vétket kikerülni könnyü a tanácskozásokban, mert nem
 3470     I   |              tanácskozásokban, mert nem kell a fejedelem személyét említeni
 3471     I   |               bizonytalanságnak vége van. De a király személye a kormánytól
 3472     I   |                    van. De a király személye a kormánytól minden alkotmányos
 3473     I   |                 Verbőczy is megkülönbözteté. A kormánynak említését pedig
 3474     I   |              büntetődhetnénk, el lenne vágva a tanácskozás fonala, mert
 3475     I   |           törvénysértések orvoslásáról, akár a mult idők tapasztalásán
 3476     I   |              alkotásáról van szó, lehetetlen a nélkül szólanunk, hogy a
 3477     I   |                     a nélkül szólanunk, hogy a kormányról gyakran szigorun,
 3478     I   |                      abban határozódik, hogy a gyűlésekbeli szólásért nota
 3479     I   |                     nem lehet. Nem is az itt a sérelem tárgya, hova azt
 3480     I   |                 akarná, t. i. hogy várjuk be a biróság itéletét s azt igyekezzünk,
 3481     I   |                    folyamodott-e orvoslásért a kormányhoz, mert mi gravament
 3482     I   |                       mert mi gravament csak a kormány ellen teszünk s
 3483     I   |                      is. Itt is tehát nem az a sérelem, hogy a biró itélni
 3484     I   |                 tehát nem az a sérelem, hogy a biró itélni fog, hanem az,
 3485     I   |                   itélni fog, hanem az, hogy a kormány gyűlésbeli beszédért
 3486     I   |                 parancsolt. Mert kezdessék-e a per, ez a biróra nem tartozik?
 3487     I   |                   Mert kezdessék-e a per, ez a biróra nem tartozik? ez
 3488     I   |                   nem tartozik? ez egyenesen a kormány tette, s mivel törvénytelen,
 3489     I   |                  dologban kinek-kinek, s így a királyi fiscusnak is szabad,
 3490     I   |                     lehet, sőt be kell várni a birónak itéletét. De büntető
 3491     I   |                   actio ügyében, máskint áll a dolog. Ki merné vitatni,
 3492     I   |                     mert hiszen, ha ártatlan a vádlott fél, sok hurczoltatás
 3493     I   |             feliratban kitétetni vélem, hogy a szólás szabadsága főkincsünk
 3494     I   |                vonatott, holott ezek és ezek a törvények, ha túllépett
 3495     I   |               túllépett volna is beszédjében a törvényes határokon, más
 3496     I   |                 felségét, hogy ezen sérelmet a per elenyésztetésével orvosolni,
 3497     I   |                    AZ ELNÖK INTŐ JOGÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1835. junius
 3498     I   |              országos űlésében tárgyaltatott a Wesselényi személyében megsértett
 3499     I   |                    követ, azt tartotta, hogy a nemzet képviselői a kormánynak
 3500     I   |                     hogy a nemzet képviselői a kormánynak a szólás szabadsága