Rész

   1     I|                   meg épen nem ismeri. Abban az időben az országgyűlési
   2     I|                      ismeri. Abban az időben az országgyűlési tanácskozások
   3     I|                      tanácskozások súlya nem az országos, hanem a kerületi
   4     I|                     kerületi ülésekben volt, az itt mondott beszédek legnagyobb
   5     I|                     sehol sem nyomtatták ki. Az 1832/6-diki országgyűlésről
   6     I|               országgyűlésről Kossuth Lajos, az 1839/40-dikiről Stuller
   7     I|                     nagy részéhez ezek adták az anyagot, csakhogy e tudósításokat
   8     I|                      írták, s belőlük ma már az országban alig akadni kettőre-háromra.~
   9     I|            kettőre-háromra.~A jelen kötet és az ez után következők Deák
  10     I|                      beszédeket, a mennyiben az írott tudósításokban megvannak,
  11     I|              találtam, s a hol e tudósítások az országos ülésekben tett
  12     I|                  szövegét összehasonlítottam az országgyűlési nyomtatott
  13     I|            Ferencznek ugyanabban a kérdésben az általános vitánál mondott
  14     I|                 fölfogására.~De nem értem be az irott tudósításokkal és
  15     I|                       Mindent átnéztem, a mi az 1848-as évet megelőzött
  16     I|                      képét adják. S nem csak az országgyűlési, hanem a megyei
  17     I|             bevezetések anyagát is mindenütt az eredeti forrásokból merítettem.
  18     I|                    fölhasználtam.~Igaz, hogy az I. kötetben közölt országgyűlési
  19     I|                  kivonatban maradt meg. Igaz az is, hogy a megyei beszédek,
  20     I|                  tisztelt Deák Ferenczünknek az egész hazára oly lelkesen
  21     I|                     munkára felbátoríthatott az a tény, hogy én voltam,
  22     I|                      tiszti ügyész adta elő. Az akkor 26 éves korában volt
  23     I|                 halálos itéletet elhárítani. Az 1831. január 28-dikán hozott
  24     I|                    pedig rettentő példájára, az emberiség közül keréken
  25     I|                   keresztény hitvallásnak és az erkölcsiségnek elsőbb ágazataira
  26     I|                    van a szív és elme; midőn az érett megfontolást még a
  27     I|                    is oly gyakran elnémítják az indulatok: hogy kenyerét
  28     I|                    csavargóknak. Tóth János, az ottani csikós nyujtott az
  29     I|                    az ottani csikós nyujtott az ilyeseknek menedékhelyet,
  30     I|                      irományai szerint, mind az itt kóborló, mind a Szlavóniába
  31     I|                    gyilkosok rettegve várják az ezen pörben hozandó végső
  32     I|                Babics József, kinek szívében az isteni és polgári törvények,
  33     I|                  jámbor élet kigúnyoltatott, az erkölcsös ember üldöztetett,
  34     I|                      Babics Józsefet magával az aligvári majorba, hol legalább
  35     I|                      mely büntetésnek súlyát az effélékhez nem szokott Babics
  36     I|                módokat keresett és talált is az elszökésre. De épen ezen
  37     I|              társaságnak békés köréből; mert az elillanásért még terhesebb
  38     I|                   szolgálatában Babics Józsi az erkölcs utjára vissza nem
  39     I|                 véres bosszújoktól, másrészt az őtet is üldöző büntető igazságnak
  40     I|                 hárítani azért akarják, hogy az ezt követő terhesebb büntetés
  41     I|                Mindemellett azonban számosak az említett somogyi gyilkosságon
  42     I|               indulat, ilyen indulatot pedig az igazság kiszolgáltatásának
  43     I|                könyörületesség mérsékeli; ha az itélet nem csak törvényen,
  44     I|                okozna a közjónak, mint a mit az egy polgárnak eloltott életében
  45     I|                  talán ezért igazságosabb is az életet megtartó kegyelem,
  46     I|                     neki oly gyászos volt, s az ezekhez hasonlókat kerülné,
  47     I|              vármegye részéről küldött követ az iránt teszi folyamodását,
  48     I|                     bomlásnak, mely hosszabb az országgyűlésen maradása
  49     I|               kénytelen a ns. vármegyét, bár az mely sajnosan esnék is neki,
  50     I|                      felmenteni, és helyette az elsőben tartandó közgyülésen
  51     I|                  küldeni méltóztasson.~Ezen, az országgyűlési követségről
  52     I|                    után a t. Karok és Rendek az abban felhozott oknak engedni
  53     I|                  neki kiadatni rendeltetett.~Az országgyűlési követnek választása
  54     I|                   Deák Antal táblabíró, most az országgyülésről hazaérkezendő
  55     I|         szolgálatiban szerzett, a ki t. i. - az 1809-ik eszt. felkelő nemes
  56     I|         fáradhatatlan teljesítésével viselt. Az 1825-ik esztendőben kihirdetett
  57     I|                    vagyonának feláldozásával az egész országgyűlésének ideje
  58     I|                     lelkének bizonyságát adá az 1830-ik eszt. országgyűlésén,
  59     I|               hálaadó tisztelettel engedvén, az országgyűlési követséget
  60     I|                rendeltetésének helyén mennyi az ő mértékletességével és
  61     I|                  elmenvén, a ns. vármegye és az egész ország hasznára tett
  62     I|                   táblabíró urat választván, az ezen hivatalt elfogadta;
  63     I|                      erre való nézve minden, az első alispáni hivatal előtt
  64     I|                    folyamatban levő pörökben az alpörös felek minden további
  65     I|                köszönettel vévén, őtet, hogy az előlülőséget tovább is viselni
  66     I|                   magok napi béreiknek, mind az írnokok és katonák fizetéseinek
  67     I|                                              AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÁRGYAINAK
  68     I|                      kivánta fölvétetni.~II.~Az elnök hosszas vita után
  69     I|               ülésben többen úgy magyarázták az országos ülés határozatát,
  70     I|                    megbizatván, tudakozódjék az alnádornál, mikép mondta
  71     I|                     ülésben jelentette, hogy az alnádor a kir. leiratban
  72     I|                   hogy a mennyiben «a rendek az előlülőben compromittáltak»,
  73     I|               elfogadja, de nem azért, mivel az előlülő azt így jelentette
  74     I|                     illatiónak helye, inkább az következnék, hogy a mi a
  75     I|                   többen kijelentették, hogy az előbbi országos ülésben
  76     I|                    többség így akarja. Mások az elnök fölfogása mellett
  77     I|                  Deák Ferencz szólani akart, az elnök fölhívta a KK-at és
  78     I|              feszegeti ő itt, belefoglalta-e az előlülő az általa kimondott
  79     I|                    belefoglalta-e az előlülő az általa kimondott végzésbe
  80     I|              tiszteleténél fogva» vegyék föl az ügyet, ápril 1-ső napján
  81     I|               országos ülésének tárgya volt: az e válaszra adandó üzenet
  82     I|                   pontja így szólott: «végre az e tárgyban átküldött, minapi
  83     I|               Megjegyezni, hogy ez, valamint az eddigi szokással meg nem
  84     I|               rendjét sarkából kifordítaná». Az elnök ez utolsó pont kihagyását
  85     I|                     mint a mely a főczélhoz, az egyességhez, nem fog vezetni.
  86     I|                    még inkább utjában álland az óhajtott egyességnek. Az
  87     I|                     az óhajtott egyességnek. Az elnök felszólalására nagy
  88     I|                    kimaradjon» kiáltók közt. Az elnök erre kijelentette,
  89     I|                  hallgatás után kapunk tőlük az elsőre oly választ, mely
  90     I|                      nemzetet is, a mint ezt az 1681: IV. és 1608: II. czikkelyek
  91     I|                      a végrehajtó hatalom, s az első sérelemnek elhallgatása
  92     I|                    idők történeteire, vagyis az elhallgatás miatt lábra
  93     I|              jussunkat úgy magyarázták, hogy az egyedül az ujonczoknak és
  94     I|                 magyarázták, hogy az egyedül az ujonczoknak és subsidiumnak
  95     I|                      tisztek valának egykor. Az ellenkező szokást hallgatva
  96     I|            némaságnak következése lett, hogy az ezen nemzeti természetes
  97     I|                    fel kelle terjeszteni. De az ellenkező szokáson, melyet
  98     I|                  szült, alapította ő felsége az 1790-ki és 1807-ki törvényekre
  99     I|                    tiszteletből, elmaradván, az egész tárgy elhalasztatott;
 100     I|                   Tapasztalásból tudva tehát az elhallgatás káros következését,
 101     I|                      következését, szükséges az ilyen újításoknak akkor
 102     I|                 először tapasztaljuk. De már az országgyűlési tanácskozások
 103     I|                      azt, hogy midőn egyedül az egyik tábla bir indítványi
 104     I|                 ideig halasztani, mert akkor az egész kezdési elsőség sikeretlen,
 105     I|              táblához fel nem küldenénk, míg az előbbire választ nem kapunk,
 106     I|                      eszközei legyünk. Midőn az aggódást okozó cselekedetnek
 107     I|                     is kevesebbet tiszteljük az által, ha betegek iránt
 108     I|              kijelentjük. Azért maradjon meg az utolsó pont. A mi pedig
 109     I|                      utolsó pont. A mi pedig az előlülő úr által előre kijelentett
 110     I|                   többséget illeti, kérelmem az, hogy ez csak a voksok számbavevése
 111     I|                     nem változott, hogy most az ellenkezőt kivánók nevezetes
 112     I|                   ülésének napirendjén volt: az urbér tárgyában készült
 113     I|                 melyekből alkotmányunknak, s az egész nemesi karnak végromlása
 114     I|             utasitásom nincs; de mivel abban az emberiség legszebb jussai
 115     I|                      egy oly törvény, melyet az alkotó minden jobb embernek
 116     I|                    társaságban ezen hatalmat az írott törvény sok esetben
 117     I|                  törvény sok esetben kivette az egyes polgárok kezéből,
 118     I|                      nézve; meghatároztatott az, hogy nemest itélet nélkül
 119     I|                     indulatos felhevülésében az uradalmi tiszt, mely által
 120     I|                     eltörölték már a RR. ezt az itélő hatalmat; ennek eltörlése
 121     I|                       hány ártatlant sértett az önkény, hány visszaélés
 122     I|                  személybeli bátorsága eddig az önkény ellen törvény által
 123     I|                személybeli bátorságról s nem az adónak általunk viselendő
 124     I|                   elvállalásával is kivánnak az adózókon segítni; de ezért
 125     I|              sürgetem mint igazságot, melyet az emberiség jussainak sértése
 126     I|                  változások történtek rajta. Az első szabadságon, mely a
 127     I|                    befogatni, változást tett az 1625: XIII., mely a birtoktalan
 128     I|                 nemest minden idézés nélkül, az 1655: XXXVIII., mely vizsgálat
 129     I|               XXXVIII., mely vizsgálat után, az 1687: XIV. s az 1723: V.,
 130     I|              vizsgálat után, az 1687: XIV. s az 1723: V., melyek vizsgálat
 131     I|             befogatást rendelnek; úgyszintén az 1715: VII., mely felségsértés
 132     I|                  változást szenvedett, midőn az 1548: XXXIV. és XXXVI. s
 133     I|                     1548: XXXIV. és XXXVI. s az 1550: XI. a jobbágyság szolgálatját
 134     I|                     módokra határozta; midőn az 1723: XVIII. a jobbágyi
 135     I|                 harminczad alól való kivétel az 1569: XVII. és 1655: LXXXIII.
 136     I|                    1655: LXXXIII. által csak az allodialis termékekre, az
 137     I|                    az allodialis termékekre, az 1723: XIV. által pedig csak
 138     I|                  1723: XIV. által pedig csak az örökös tartományokra szoríttatott.
 139     I|            tartományokra szoríttatott. Végre az utolsó szabadság, mely az
 140     I|                    az utolsó szabadság, mely az egésznek biztosítására alkottaték,
 141     I|                      megszorítani, eltörölni az I. r. 9. cz. azon részeit,
 142     I|                    még csak meg sem szoritja az I. r. 9. cz.-ét? Hasonló
 143     I|            érintetlen kényességűnek mondatik az 1741: VIII.; úgy de ebben
 144     I|                    1741: VIII.; úgy de ebben az 1723: VI. alaposnak mondatik,
 145     I|                  mondatik, melynek 4. §-ában az armalisták taxáltatni rendeltetnek;
 146     I|                    rendeltetnek; ezt azonban az 1715: XIX. és 1805. I. elrontották,
 147     I|                      I. elrontották, és hogy az 1741: VIII. czikkelyt, melyről
 148     I|                repraentatióról nem szól, sem az adóról nem rendelkezik,
 149     I|                   sem jött létre. A főrendek az erre adott 6-dik válaszukban
 150     I|                    nem kivánnának, sem pedig az egyesüléshez vezető más
 151     I|                országos ülésükben tárgyalták az erre adandó 7-dik üzenet
 152     I|                      kisebb fontosságu s már az 1790. XXVI. t. cz.-ben foglalt
 153     I|                  pontokban megegyeztek; hogy az ezredbeli evangelicus káptalanok
 154     I|                fölterjesztését nem ellenzik: az nem enyhítheti a keserűséget,
 155     I|                       hogy ha - a főrendek - az ügyfölterjesztését még most
 156     I|        visszatartóztatják, akkora KK. és RR. az egész tárgyat ez uttal fölfüggesztik,
 157     I|               fölfüggesztik, s minden esetre az 1790. XII. t. cz. értelméhez
 158     I|                 kötelező erő nélkül valóknak az egész haza előtt kinyilatkoztatják.»
 159     I|                   tárgyalás megkezdése előtt az elnök fölszólította a KK.-
 160     I|                     folytassák a főrendekkel az egyezkedést. Ha pedig ezen
 161     I|                      hogy a miben megtörtént az egyesülés, az fölirásba
 162     I|                     megtörtént az egyesülés, az fölirásba menjen.~DEÁK FERENCZ:
 163     I|                     a természet hazánkat; de az irigy sors megtagadta tőlünk
 164     I|                    óhajtanám én is hazánkban az egyetértést és rokon bizodalmat
 165     I|           átmenetelre nézve sarküzenetünkben az foglaltatik, hogy annak
 166     I|                    is kiterjeszteni, s akkor az 1791: XII. ellenére főbb
 167     I|           eltöröltetni igyekezzem; mert ezek az igazság kiszolgáltatását
 168     I|                  elállani nem akarnak; mivel az üzeneteinkben előadott,
 169     I|                hallgatva törvényesíteni, sem az igazsággal nem egyező, sem
 170     I|                    nincsen egyéb hátra, mint az, hogy az egész tárgyat ezúttal
 171     I|                   egyéb hátra, mint az, hogy az egész tárgyat ezúttal felfügesszük.
 172     I|                tárgyat ezúttal felfügesszük. Az idő lelkével haladó mívelődés,
 173     I|               testvér, kiket a jótevő végzet az emberiség boldogítására
 174     I|                  küldött a világra. Én ugyan az egyszer felvett tárgynak
 175     I|                 pártolta e tárgyat kezdetben az ország gyűlése, ha majd
 176     I|                     rólunk megjegyezni, hogy az oroszlán rettentően tátotta
 177     I|                      csakugyan nincsen. Mert az üzeneteinkben kifejezett
 178     I|                  nemzeti jussaink sérelmével az önkénynek hatalmát könnyen
 179     I|                    elrendezése szülte, akkor az orvoslás nem lehetetlen
 180     I|                 teljesítettük; ha számot kér az elrepült, de soha vissza
 181     I|                  fogjuk mondani azt is, hogy az irgalmat nem ismerő sorsnak
 182     I|                   szenvedtek hajótörést, sőt az 1730-ki országgyűlésének
 183     I|                     e sok rossznak forrását, az orvoslást halasztani nem
 184     I|                 előttünk ezen országgyülésen az alkalom, hogy változtatva
 185     I|                tisztelem még akkor is, midőn az a többség gondolkozásával
 186     I|                      a lélek ismeretet. Csak az előttem a nyomorult, az
 187     I|                      az előttem a nyomorult, az a megvetést érdemlő, ki
 188     I|                                              AZ URBÉRI TELKEK MAXIMUMÁRÓL.~
 189     I|                      bizonyosan legfontosabb az, hogy ekképen a jobbágytelkek
 190     I|                     oly időpontok, melyekben az egyszerre előállított számosabb
 191     I|          jobbágyaiknak, ezen áldozat mellett az ilyen apróbb hasznot számba
 192     I|                  statusnak közjava, mert nem az a boldog ország, hol legtöbb
 193     I|                  legtöbb gazdag ember, hanem az, hol legkevesebb szegény
 194     I|                  nemes háznépnek kezébe adta az egész földbirtokot, s a
 195     I|             igazságos voltát enyhíti némileg az, hogy 200,000 jobbágytelek
 196     I|                melytől azt megfosztani, vagy az úri adózást felemelni nem
 197     I|                   hozzák némelyek elő, hogy, az ilyen háznépek napszámos
 198     I|                    megmíveléséhez, a mennyit az féltelkekre felosztva eltáplálhat;
 199     I|               árnyékoldalára hivatkozni. Ott az 1790-ik esztendőtől fogva
 200     I|                     nem létezik. Felhozatott az is, hogy olyan megyékben,
 201     I|                 megváltoznak. Hozzájárul még az is, hogy eddig a szabad
 202     I|                      helyen lévén szokásban, az, a ki ott jobbágytelket
 203     I|                    Angliának újabb példájára az ország míveletlenebb részeibe
 204     I|                       de tartani lehet, hogy az ottani földesurak hasznos
 205     I|                     kézre kerülésétől, hanem az alföldnek áldott tér mezején,
 206     I|               mezején, hol a föld termékeny, az állomány nagy és így sok
 207     I|                                              AZ IRTVÁNYOK VISSZAVÁLTÁSÁRÓL.~
 208     I|                      III. t. cz. javaslatát. Az «azokról, melyek a telek
 209     I|                     visszaváltatnak, nyomban az uraság szabad rendelkezése
 210     I|                     lát ezen tárgyban. Egyik az, hogy milyen irtásokat lehet
 211     I|           földesúrnak visszaváltani; a másik az, hogy a visszaváltott irtásokat
 212     I|              uradalmi használatra fordítani. Az elsőre nézve kijelenti,
 213     I|                szüksége nincsen; elég legyen az 1790. esztendei XX. czikkelyt
 214     I|                       oly sok inséget hozott az országra és világos törvényeinken
 215     I|                     felszólítanak arra, hogy az emberiségnek és polgári
 216     I|              környülállások közt alkottatott az 1548: XXXIV. és XXXVI.,
 217     I|                      1548: XXXIV. és XXXVI., az 1715: VIII. s az 1723: XVIII.
 218     I|                     XXXVI., az 1715: VIII. s az 1723: XVIII. törvényczikkely;
 219     I|                behozva és későbben elfogadva az urbarium, mely most talán
 220     I|           korlátolták; ilyennek tekinti most az irtások kérdését, mert ez
 221     I|                      megfosztani, vagy a hol az irtások visszaváltattak
 222     I|          jobbágytelkekké változott, melyeken az előbbi birtokosok földet,
 223     I|                 fogva magához kivánván venni az irtásokat, pört kezdett
 224     I|                 természetes következése lett az, hogy a jobbágy földesúra
 225     I|                      lehet-e bámulnunk, hogy az éhező utolsó falat kenyerétől
 226     I|                   mellett kiosztani, hogy ha az irtások mennyisége nagy,
 227     I|                    száma ellenben kisebb, és az irtások mennyisége reájok
 228     I|                     volna felosztható, akkor az egy negyedrészből egy fertály
 229     I|                 jobbágyra kiszabni; ha pedig az egy negyedrészből egy fertály
 230     I|                      minden ilyen zsellérnek az országgyűlésén meghatározandó
 231     I|                bélyegét viseli, úgy ellenben az, melyet egy szabad nemzet
 232     I|                   sértvén a tulajdon igazát, az 1. rész 9. czímébe ütköznek.
 233     I|                      Deák utasításával, hogy az önkényt ki kell küszöbölni;
 234     I|                      azt kérdezte, kizárná-e az önkényt annak elrendelése,
 235     I|                      annak elrendelése, hogy az irtványoknak hasonfele fordíttassék
 236     I|                 alapja lenne ennek más, mint az önkény?~DEÁK FERENCZ: A
 237     I|                 rendeleteket sem, sőt inkább az a czélja, hogy azok törvény
 238     I|           kijelentett utasításban javaslatát az önkényen építette, erre
 239     I|           határozatai törvény erővel birnak; az önkény vádja tehát egyedül
 240     I|                   általhágja. Bizonyosan, ha az 1548: XXXIV. és XXXVI.,
 241     I|                   XXXIV. és XXXVI., valamint az 1715: VIII. és 1723: XVIII.
 242     I|                      nem vádoltathatnak, úgy az ezentúl hozandó és a tulajdont
 243     I|                     annál kevésbbé, minthogy az egész urbarium és a classificatió
 244     I|                     vélekedése minden esetre az, hogy a törvény rendet szab
 245     I|                   hogy a törvény rendet szab az önkénynek, s nem az az önkény
 246     I|                     szab az önkénynek, s nem az az önkény veszedelmes, melyet
 247     I|                  szab az önkénynek, s nem az az önkény veszedelmes, melyet
 248     I|                    melyet a törvényhozás, de az, melyet a végrehajtó hatalom
 249     I|                     FÖLDESÚR NEM TULAJDONOSA AZ URBÉRI TELEKNEK.~A KK. és
 250     I|                 minthogy minden földtulajdon az uraságot illeti (cum omnis
 251     I|                      engedményből származik, az egyenes igazsággal megegyező,
 252     I|                  ezekben határoztatnak meg», az elnök kijelentette, hogy
 253     I|                proprietas» annyit tesz, hogy az egész föld kereksége az
 254     I|                      az egész föld kereksége az uré, ezt pedig mondhatni
 255     I|                     uré, ezt pedig mondhatni az istenről, de nem a magyar
 256     I|                       Esztergommegye követe, az eredeti szerkezetet pártolta,
 257     I|                   szerkezetet pártolta, mert az «omnis» e szóra vonatkozik «
 258     I|                   magyar uré.»~DEÁK FERENCZ: Az urbarium elején azt állították
 259     I|                   Ennek következésében nincs az egész urbariumban egy elv
 260     I|                     másik a földet, harmadik az alvilágot tulajdonította
 261     I|                magának, a magyar nemes pedig az egész világot magának tulajdonítja.
 262     I|               magának tulajdonítja. Ha pedig az «omnis» szó nem a földre,
 263     I|                  ülésének napi rendjén volt «az urbéri kötésekről» szóló
 264     I|               szolgálataikat és adózásaikat (az uri törvényhatóság sértetlen
 265     I|               valamikép azokba foglaltattak, az ezek iránt egyezett földesúr
 266     I|                 vissza szerezhetők lesznek.» Az e §. körül kifejlett hosszas
 267     I|                      ki akarta mondani, hogy az incapacitas possessorii
 268     I|            Negyvenhárom évvel ezelőtt, midőn az ősi alkotmányt végromlással
 269     I|                     vérző sebeit orvosolják: az 1790-ki országgyűlésnek
 270     I|                    azt beköszöntő beszédében az akkori personalis: «hogy
 271     I|                     akkori personalis: «hogy az ország többi lakosinak illendő
 272     I|                    leginkább eszközölhető, s az ország virágzó nagysága
 273     I|                     tehát a t. KK.-at, pedig az igazságnak és hazánk közjavának
 274     I|                    rabszolgák valának; tőlük az igazságtalan erőszak elvette
 275     I|                  Kérdést lehetne támasztanom az iránt, hogy melyik világos
 276     I|                   András bullájának XXVI. és az 1715: XXIII. t.-czikkelyek,
 277     I|                tárgyban itélő székeink, csak az idegenekről szólanak. De
 278     I|                      szellemében támadott, s az óság bélyegét viselvén homlokán,
 279     I|                      nem értjük-e mindnyájan az iszonyú különbséget, mely
 280     I|                     ezen tárgy szorosan ide, az urbéri munkához tartozik,
 281     I|                  felébreszti sokak kebelében az emberiség magasabb érzését,
 282     I|                népnek birhatási joga magával az aristokratiával is. Nem
 283     I|                  nemzetségeknek, mert hiszen az eladás parancsolva nem lesz,
 284     I|                     legkisebb sérelmet; mert az eladásra kényszerítve senki
 285     I|                 kényszerítve senki nem lesz, az alkuk önkénytől és szabad
 286     I|                szabad egyezéstől függenek, s az elidegenítés nemes vevőnél,
 287     I|                  valóságos tulajdont is épen az korlátolja, hogy a vevők
 288     I|                      statusra van szorítva s az ország lakosinak igen nagy
 289     I|          Legfontosabb ellenvetés lenne talán az, hogy az idegen nyelvű és
 290     I|              ellenvetés lenne talán az, hogy az idegen nyelvű és nemzetű
 291     I|                    1790-ben megtették őseink az első lépést, midőn a jobbágyok
 292     I|                    ülésének napirendjén volt az urbéri munkálat VIII. törvényczikke «
 293     I|                    vagyonbeli bátorságáról». Az elnök e t. cz.-et fölöslegesnek
 294     I|           czélszerűtlennek is mondotta, mert az urbéri törvényeknek kizárólag
 295     I|                       a mennyiben - tekintve az 1. §-nak ezen szavait, «
 296     I|                értetnek-e, vagy azok, melyek az országos munkálatokban javasoltatván,
 297     I|                visszhangra nem találnak, kit az ilyen alapigazságnak puszta
 298     I|           kötelességünket teljesítjük, midőn az önkényt és erőszakot előre
 299     I|                     gátolni törekedünk; mert az önkény és erőszak leggyilkosabb
 300     I|                erőszak leggyilkosabb ostorai az emberiség közboldogságának,
 301     I|                       Igenis nem ide tartozó az, hanem elsőnek kellett volna
 302     I|    tanácskozásainkban; elsőnek kellene lenni az általunk alkotott törvények
 303     I|                 valóban, hogy ezen a helyen, az urbéri tárgy berekesztő
 304     I|                 czikkelynek még akkor is, ha az eddig követett rendszert
 305     I|                      azon aggodalomban, hogy az «exceptis casibus lege definitis»
 306     I|                 tárgyakat megemlítettünk már az urbéri munkában, melyeknek
 307     I|                 ilyen a tized kérdése, ilyen az arányos pör. Jussunk lesz
 308     I|                      vannak, s melyek nélkül az csonka maradna, tanácskozásba
 309     I|                                              AZ URBÉR TÁRGYÁBAN.~A KK. és
 310     I|              főrendek 4-dik viszonüzenetéről az urbér tárgyában. A főrendek
 311     I|                  előbbi nézeteik mellett, de az urbéri nyolcz t. cz.-nek
 312     I|                     nézeteik előadása közben az V. t. cz. nézve így nyilatkoztak: «
 313     I|                 előadták, könnyű vala mindig az igaz állításnak kivívása»,
 314     I|                     hogy «abban helyheztetik az ország erejét és díszét,
 315     I|                    annál erősebb idomban áll az építvény, mennél több közfalakkal
 316     I|                  mennél több közfalakkal van az összekapcsolva» s hogy «
 317     I|                  vélekedését pártolnám, mert az egyezség meglévén a felterjesztésre
 318     I|                     s okait mindenik előadja az illendőség korlátai közt
 319     I|                  életben elfogultságnak csak az előitéleteket, s a megfontolás
 320     I|                      egy törvényhozó testnél az ily vádnak helye, vajjon
 321     I|                   helye, vajjon kit terhelne az inkább, azt-e, ki csekélyebb
 322     I|           állhatatossággal tudná védni, mint az angol, és még sincs ország,
 323     I|                   felelt Barsmegye, hogy nem az alkotmányt erősítő közfalakat
 324     I|                  alkotmányunk sértése: akkor az ősiségből eredő perekről,
 325     I|              különösen azon pontokat, melyek az üzenetben igazságtalanúl
 326     I|                  intézett ő felségéhez, hogy az «élet és halál közt ingadozó
 327     I|                    ingadozó lengyel nemzetet az északi óriás vas- és mindent
 328     I|                       Esztergommegye követe, az inditványt nem pártolta. «
 329     I|                      okait; nem számlálgatom az ebből eredhető következéseket:
 330     I|                      megtanítja majd Európát az idő, hasznos és tanácsos
 331     I|                    hatalmunkban egyéb, a mit az elnyomottakért tehetnénk;
 332     I|                    nyujt a keservek özönében az is, midőn résztvevő szánakozásnak
 333     I|                   tehet, habár ezen kérő szó az elnyomónak jégkebléről sikeretlenül
 334     I|                  szikráját. Sándor ellenben, az oroszok császárja, fényes
 335     I|                    önmaga kezdte rongálni, s az annyi jót igérő fényes adomány
 336     I|              szabadságáért küzdenek» s midőn az ellenségnek roppant ereje
 337     I|                  alkalomból, hogy a főrendek az előleges sérelmek tárgyában
 338     I|                idegen szavak, nem volt; hogy az örökös főispánok hány törvény
 339     I|                      hogy ha a főrendek azon az ösvényen, melyen megindultak,
 340     I|                   törvény is elegendő lesz».~Az elnök fölöslegesnek mondotta
 341     I|                Ellenkezőleg; a kir. leiratot az alkotmány garantiájának
 342     I|              törvényes uton és módon meginti az atyáskodó fejedelem azokat,
 343     I|               felsőbb helyen panaszt tettek, az elnök kijelentette: «Trencsénmegye
 344     I|                     felségének föladták; ő - az elnök - ezt nem tudja, de
 345     I|                     tartalmából, hogy általa az egyes követ is, sőt maga
 346     I|                     egyes követ is, sőt maga az országgyűlés is mintegy
 347     I|                 egyik, sem másik tekintetben az országgyűlést megdorgálni
 348     I|                  alkotmánya is; ezt rendelik az 1790: X., XII. és XIII.
 349     I|             parancsok által okozott sérelmek az országgyűlésen orvosoltassanak.
 350     I|             végrehajtó hatalom vagyon inkább az összes törvényhozásnak,
 351     I|                   olyan jogát, melynél fogva az orsz. gyűlését dorgálhassa,
 352     I|                    megye követe megemlített, az 1790: XII. t. cz. azt mondja,
 353     I|          rescriptumban semmi dorgálást, mely az országgyűlést vagy ezen
 354     I|                  szükséges. Említve volt itt az is, hogy e tárgyban a m.
 355     I|               lehessen; nem hihetem, hogy ők az országgyűlésének méltóságát
 356     I|                      lehessenek; mert hiszen az 1805: V. t.-czikk az ő megegyezésükkel
 357     I|                  hiszen az 1805: V. t.-czikk az ő megegyezésükkel alkottatott
 358     I|                tudják, minő véleményben volt az ország a delatorokról mindenkor;
 359     I|                      jól tudják, mit tartott az 1807-ben báró Vay Miklós
 360     I|                       hogy a kir. rescriptum az országgyűlését dorgálja,
 361     I|                    abban elegendő okot látok az aggodalomra, hogy az országgyűlési
 362     I|                   látok az aggodalomra, hogy az országgyűlési belső rendnek
 363     I|                     elintézgetésében látszik az avatkozni, a mi valóban
 364     I|                    következéseket szülhetne. Az, 1723-ik esztendei VII.
 365     I|                    magyarázta legalább eddig az említett törvényt a legközelebbi
 366     I|                    olyast rendelni, mi által az országgyűlésén kimondandó
 367     I|              megszoríttatnék. Ha tehát akkor az orvoslás után sem volt felesleges
 368     I|                     után sem volt felesleges az aggódás kijelentése, azt,
 369     I|              neheztelést büntetésnek mondom, az országgyűlési irományok
 370     I|                    egyezőleg szólok. Ugyanis az 1811-ik esztendei deczember
 371     I|               készült felíratban azt mondják az ország rendei: «Quin imo
 372     I|                     kifejtették a KK. és RR. az 1825-ik esztendei országgyűlésének
 373     I|                tárgyban még egyszer szólott. Az elnök ugyanis hasonlóul
 374     I|             végrehajtó hatalom vagyon inkább az összes törvényhozásnak,
 375     I|                    alája vetve, s hivatkozom az egész gyülekezetre, hogy
 376     I|            vezettetni; mert hiszem azt, hogy az olyan törvényhozás, mely
 377     I|                      volt a főrendek válasza az előleges sérelmek tárgyában
 378     I|                 üzenet váltogatását, s ezzel az országos tanácskozás folyamatjának
 379     I|                  hátráltatását eszközli, sőt az ország legforróbb kivánságainak
 380     I|                  tekintetéből kivánják, hogy az oly esetekben, midőn a két
 381     I|          üzenetváltásra sem történhetnék meg az egyesség, a fölírást a KK.
 382     I|                     látszassanak, hogy t. i. az evangelikusok vegyes házassági
 383     I|                 hozzátételét javasolja, hogy az itt említett hatóság a lelki
 384     I|               törvénynyel mondassék ki, hogy az egyházi személyeknek világiak
 385     I|                    Ezt ugyan némelyek tegnap az 5-dik §-ban benne foglaltnak
 386     I|                     ban nem találja, s ámbár az mondatik, hogy ez törvény
 387     I|                     ha történt is ellenkező, az nem volt egyéb mint visszaélés,
 388     I|                       DEÁK FERENCZ: Már most az a kérdés, mikép coordináltassanak?
 389     I|                     mikép coordináltassanak? Az 1790. évi törvény azon jogot
 390     I|                 megtörténni, ha ő felségétől az 1793-diki synodalis actákat
 391     I|                                              AZ ORSZÁGGYÜLÉS TÁRGYAINAK
 392     I|                    közé számítja, hogy a mit az 1495: XXV., 1723: VII. és
 393     I|                     1790/1: XIII. czikkelyek az országgyűlés tartásának
 394     I|                  teljesíttessék. Midőn tehát az ország jussait épségben
 395     I|                   operatumokat, melyek közül az urbéri már elő van terjesztve,
 396     I|            munkásságban nagyobb szorgalomra, az időnyerésben gazdálkodásra,
 397     I|                      kifejtett thesist, hogy az ország rendeinek jussa van
 398     I|               propositiók előtt is, mint ezt az 1559-től számolt 11 országgyűlések
 399     I|                    ugyan, ha fel nem vennénk az operatumokat; de vannak
 400     I|                      operatumokat; de vannak az országnak más érzékeny sérelmei
 401     I|                     felségét megkérjük, hogy az inauguralis diplomákkal
 402     I|            kijelentvén egyszersmind, hogy mi az ország sérelmeinek minden
 403     I|               felvétetni rendelé, jele, hogy az nemzeti óhajtás s előleges
 404     I|                 felsége maga is azt vallotta az operatumok felől, hogy azok
 405     I|                      főgátja lesz ezentúl is az előleges sérelmek orvosolatlan
 406     I|                     mert sokfelé ágazó. Hogy az országnak mindig küzködni
 407     I|               hatalmával, mely szerint magát az igazságszolgáltatás minden
 408     I|                     lőn elegendőleg segítve, az országnak ismételve föladott
 409     I|              sérelmei mutatják. Azonban maga az 1790. vagyis inkább 1793.
 410     I|                  gondoskodott a status, hogy az inspectio hatalmát megosztván,
 411     I|               inspectio hatalmát megosztván, az ezzel járó föladatok egyik
 412     I|                      a revolutió időszakából az úgynevezett rajnai tartományokban
 413     I|                   ott leszünk, a hol voltunk az 1791: XII. t.-cz. alkotásával,
 414     I|              elhalasztván, Hevesmegye rendei az alispán elnöklete alatt
 415     I|                    nem volt és követjétől és az országgyűléstől mintegy
 416     I|                      ismeri, sőt ha már csak az is bármely megye részéről
 417     I|                      példára hivatkoznánk, s az alapot terjesztés helyett
 418     I|                  szűkítenénk. A szónok ugyan az individualitás tekintetét
 419     I|                  barátságos elintézéséről, s az e végre rendelendő békéltetőkről.
 420     I|                        a azt rendelte, hogy «az ország minden részeiben,
 421     I|        kiegyenlítésével foglalatoskodjanak». Az elnök azt javasolta, hogy
 422     I|                javasolta, hogy minden perben az első biróság legyen egyszersmind
 423     I|                    békéltető, egyebütt pedig az első biróság.~DEÁK FERENCZ:
 424     I|               Minekutána már elhatároztatott az, hogy minden pört a barátságos
 425     I|                   kerületi szerkezet szerint az, hogy különös békéltetők
 426     I|                     indítvány következésében az előlülő ma ismét előadott,
 427     I|                   előlülő ma ismét előadott, az, hogy a békéltetés mindenkor
 428     I|                 minden békebiróban megkiván, az, hogy a mennyire lehet,
 429     I|                     meg a békéltetőben, mert az ország lakosainak legnagyobb
 430     I|                  lakosainak legnagyobb része az úriszék előtt kezdi egymás
 431     I|                      egymás ellen keresetét, az úriszék tagjainak választására
 432     I|                    Szükséges továbbá, a mint az előlűlő maga is elismerte,
 433     I|              választott békéltetőtől-e? vagy az elsőbiróságtól? A helység
 434     I|                  tüstént teljesithetik? vagy az úriszékektől, melyek minden
 435     I|                     azért javasolta, hogy ne az úriszék, hanem az úriszék
 436     I|                    hogy ne az úriszék, hanem az úriszék előtt mozdítandó
 437     I|                     szóló vélekedése szerint az is megkivántatik a békéltetőre
 438     I|                      békéltetőre nézve, hogy az, a mennyire lehet, a feleknek,
 439     I|                      feleknek, vagy legalább az egyik félnek lakása közelében
 440     I|                     a költségeket s nehezíti az egyezést. A különösen választandó
 441     I|                javaslattól el nem vonhatják. Az állíttatik, hogy az igazság
 442     I|               vonhatják. Az állíttatik, hogy az igazság kiszolgáltatását
 443     I|                       mely, ha a békéltetést az első birónak kellene megpróbálni,
 444     I|                    kipótol. De amúgy is, nem az volt eddig is a pörök lassú
 445     I|                 ellen felhordott panaszoknak az oka, hogy az idézéstől a
 446     I|                     panaszoknak az oka, hogy az idézéstől a megjelenésig
 447     I|                      sok idő folyt le, hanem az, hogy a pör felvétele után
 448     I|                     sok időre haladott. A mi az idézési költségeket illeti,
 449     I|                    kell a feleknek, ha előbb az egyeztetést megpróbálni
 450     I|             megpróbálni a pör első birájának az idézés után leend kötelessége,
 451     I|              mindezek valóban gátjai lesznek az egyességnek, kivált az egy
 452     I|               lesznek az egyességnek, kivált az egy pár száz forintos keresetekben,
 453     I|                    mint falukban, városokban az előljárok és senatorok,
 454     I|                      a szolgabiró. De hiszen az elsőbiróságoknak sem lenne
 455     I|                   elsőbiróságoknak sem lenne az egyeztetésért fizetésök,
 456     I|                  FELSŐ ITÉLŐSZÉKEK TAGJAINAK AZ ORSZÁGGYÜLÉS ~ÁLTAL VALÓ
 457     I|           Tótországok báni itélőtáblájáról». Az első §. kimondotta, hogy
 458     I|      itélőszékeinknek minden tagjai időnkint az országgyűlésen választassanak.
 459     I|                  igazságtalan elnyomás ellen az ártatlant; ő zabolázza az
 460     I|                    az ártatlant; ő zabolázza az indulatost; ő bünteti a
 461     I|                     hatalmas erőszakoskodót; az ő lelkismeretén nyugszik
 462     I|                    vagyonbeli bátorsága; hol az itélő székek eltérnek az
 463     I|                     az itélő székek eltérnek az igazság és kötelesség ösvényéről;
 464     I|             fenyegeti azon országot, melyben az alacsony hízelkedő vagy
 465     I|                    reményekkel telve, léphet az itélő szék elébe, midőn
 466     I|                 itélőszékeink minden tagjait az összes törvényhozás választja.
 467     I|                   azt sok más törvény között az 1601: XXXIII. bizonyítja.
 468     I|        feleleveníteni és kiterjeszteni, s ha az első biróságoknál minden
 469     I|               életünk s vagyonunk bátorsága, az ő birói kimondásaiktól függ
 470     I|                boldogsága, vagy nyomorúsága, az ő végső itéletük ellen nincs
 471     I|                 törvényjavaslatot készítsen. Az elnök már időnyerés tekintetéből
 472     I|               tekintetbe veszi azt, hogy még az előleges sérelmek orvoslását
 473     I|       akadályoztattak, és a gratulatiokon és az országgyűlési diurnumok
 474     I|              rendszeres munkáknál, különösen az urbéri tárgynál több pontokban
 475     I|                      meg a szóló követ, hogy az országos sérelmeknek orvoslására
 476     I|                     sem idővesztegetés, mert az egyik főczélja rendeltetésünknek,
 477     I|                    kellene teljesíteni, mert az egész dologgal végkeppen
 478     I|                  követek kijelentették, hogy az urbéri munkálat tárgyalása
 479     I|                     nélkülinek tekintem.~II.~Az e tárgyban kifejlett vita
 480     I|                 vélték.~DEÁK FERENCZ: Én sem az utasítások erejét, sem Beregh
 481     I|                                              AZ ÚRISZÉKRŐL.~A KK. és RR.
 482     I|                 szóló II. t. cz. javaslata, «az úriszékekről». Ennek 5. §-
 483     I|                   hogy «ha valamely földesúr az igazság kiszolgáltatásában
 484     I|                     csekély jövedelmök miatt az úriszék költségeit, tetemesebb
 485     I|                      nélkül nem viselhetik.» Az elnök igen veszedelmesnek
 486     I|                    hogy «közbirtokosságokban az úriszékek mindenkor a közbirtokosok
 487     I|            intézkedést tettük. Most a kérdés az, hogy mikép oldoztassék
 488     I|                     fog a közbirtokosok közt az úriszék költségeinek viselése
 489     I|                    Figyelmet érdemel továbbá az is, hogy az egyik nagyobb
 490     I|                  érdemel továbbá az is, hogy az egyik nagyobb birtoku azon
 491     I|          birtokostársait. Mely igazság tehát az, hogy ezen költségek viselésével
 492     I|                   ezen költségek viselésével az is, ki minden pöreit el
 493     I|                     terheltessék? Hozzájárul az is, hogy az úriszékekre
 494     I|                       Hozzájárul az is, hogy az úriszékekre nemcsak a jobbágyok,
 495     I|                      zavar keletkeznék, hogy az egyik azon biróság előtt
 496     I|             biróságát teszi; de megfosztanók az ily szegény nemesek jobbágyait
 497     I|                  belől. Utasítása a szólónak az, hogy a szegény nemes ember,
 498     I|                     vármegye olyasnak talál, az úriszék tartásának költségeitől
 499     I|                      szabadon választassék», az elnök hevesen ellenezte,
 500     I|               nyilvánítván s figyelmeztetvén az országos vezérelvre, hogy