1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9634
Rész
5501 I| keserűbbek és súlyosabbak az által, hogy jogszerű kérelmünk
5502 I| melyek fölött osztatlan volt az egész nemzet véleménye,
5503 I| fogunk itt megemlíteni.~Az ország legfőbb érdekeinek
5504 I| sérelmet is súlyosbította.~Az ország legfőbb érdekeinek
5505 I| a nemzetiség. És mégis az 1840-ki VI. törvényczikkelynek
5506 I| semmi sem történt, hogy még az utasok s kereskedési árúszállítások
5507 I| szerkesztett uti levelek miatt. Az 1844-ki II. törvényczikkely
5508 I| törvényczikkely azon rendelete, hogy az ország határain belőli iskolákban
5509 I| nyelvmivelő társulatok, ámbár az iskolai előljáróságok közvetlen
5510 I| újabban megsértette, részint az által, hogy a törvényes
5511 I| nevezett ki, holott már az 1825-ki országgyűlés is
5512 I| törvénytelen; részint pedig az által, hogy több megyében
5513 I| határoz, dorgál és fenyeget; az ellene emelt vádakat pedig
5514 I| között leginkább szükséges az éber figyelem, gondos óvatosság
5515 I| kormány felelősségét, mely az alkotmányos élet természetében
5516 I| leend Magyarországban is az oly igen szükséges parlamentáris
5517 I| egyik legfőbb törekvésünk. Az alkotmányos biztosítékokhoz
5518 I| a szabad összejöhetést s az egyesülés jogának eredeti,
5519 I| vérségi kapcsolatnak, mind az ország oly régi közóhajtásának
5520 I| tekintjük feladatunkat még az által bevégezve, ha a fennemlített
5521 I| közelebb lefolyt évek története az ellenzék nevét a reformpárt
5522 I| ugyanazonosította. Nem igényeljük mi az indítványozási jogot kizárólag
5523 I| indítványozási jogot kizárólag az ellenzéknek; de azt sem
5524 I| körének tágítására, mint az őt korlátozó alkotmányosság
5525 I| oly indítványokat, melyek az alkotmányos biztosítékok
5526 I| fennállhatása, nem ment az idegen és épen nem nemzeti
5527 I| minél előbbi létrehozását, az idő és helyzetünk körülményei
5528 I| közterhekbeni osztakozás. Mire nézve az eddig egyedül adózott nép
5529 I| kötelességünknek ismerjük; az alkotmányos biztosítékokat,
5530 I| gyarapítani törekedendünk; de az ország közszükségeinek eddig
5531 I| törvény előtti egyenlőség.~d) Az urbéri viszonyoknak kármentesítés
5532 I| előlépések történjenek, miszerint az örökváltság, a status közbejöttével,
5533 I| eszközlésbe vétethessék.~e) Az ősiség eltörlésével a hitel
5534 I| s minden egyebet is, mi az ország szellemi s anyagi
5535 I| viszonyokról, melyek közöttünk s az ausztriai örökös tartományok
5536 I| de szorosan ragaszkodunk az 1790-ki X. törvényczikkelyhez
5537 I| melynek világos rendeletében az esküvel szentesített fejedelmi
5538 I| akarjuk mi hazánk érdekeit az összes monarchia egységének
5539 I| alárendeltetnek, mint ez az ipar s kereskedési viszonyainkra
5540 I| történik. Készek vagyunk mi az örökös tartományok érdekeivel
5541 I| soha meg nem egyezünk, hogy az összes kormányzási rendszer
5542 I| lettek hajdan feláldozva az ausztriai örökös tartományok
5543 I| kormányzás-egységi rendszer az absolutismus alapján fejlődött
5544 I| alapján fejlődött ki. Pedig az alkotmányosság nekünk oly
5545 I| vagyunk győződve, hogy ha az ausztriai örökös tartományok
5546 I| igazság kivánata szerint ők is az alkotmányos nemzetek sorába
5547 I| nemzetek sorába lépnének, s az egész monarchia kormányát
5548 I| mind egyes részleteiben az alkotmányosság szelleme
5549 I| lengené keresztül: érdekeink s az ő érdekeik, melyek most
5550 I| kiegyenlíthetők lennének, az összes birodalom egyes részeit
5551 I| biztosabban daczolhatna az idő s ellenséges körülmények
5552 I| nézeteinket. Czéljaink elérésére az eszközöket a körülmények
5553 I| szolgáljon irányul a többség, ha az egy bizonyos párt nézeteinek
5554 I| AZ 1847-DIKI ORSZÁGGYŰLÉS ELÉ
5555 I| terme be nem fogadhatta, az összesereglett Karok és
5556 I| kedvelt Hiveink!~Miután az örök gondviselésnek megfejthetlen
5557 I| e világból kiszólította, az 1608-ik koronázás előtti
5558 I| nemkülönben a végett: hogy az ország boldogságának nevelésére
5559 I| rendelendőnek, hirdetendőnek, és az Isten kegyelméből saját
5560 I| igazítani tartozzatok, kik az érintett országgyülésen
5561 I| nevezett Magyarországunk és az ahhoz csatolt részek Karaival
5562 I| előterjesztményeinket, mint egyedül az ország üdvére, fentartására,
5563 I| megjelenjenek, másként - az ország köztörvényében foglalt
5564 I| Szentmihályhó 17-ik napján, az Ur 1847-dik esztendejében.
5565 I| királyi meghivó levele, az összesereglett Karok és
5566 I| úr iránt viseltetnek, ki az 1836-ik és 1840-ik évi országgyűléseken,
5567 I| mértékben megfelelt, kiben az egész magyar honnak bizodalma
5568 I| hazának minden egyes tagja, de az egész külföld is a törvényhozásra
5569 I| rendeket első alispán úr az ő nevében, hogy helyébe
5570 I| Karok és Rendek közül, sem az egész honból bárki is jelenleg
5571 I| kebellel tehát kénytelenek az ő elválasztásától elállani,
5572 I| fölolvastatott a megye követeinek az országgyűlés első üléseiről
5573 I| megküldötték a vármegyének az országgyűlés elé terjesztett
5574 I| tartja arról szólani, mi az országgyűlés munkálkodásai
5575 I| zendülést kezdőnek tartatott az, ki az örökváltságot indítványozta;
5576 I| kezdőnek tartatott az, ki az örökváltságot indítványozta;
5577 I| indítványozta; pedig akkor az örökváltság csak úgy és
5578 I| ellenzékről, bármint mondják, hogy az hivatásának megfelelni nem
5579 I| törődik, mert a czél egyedül az, hogy eszközöltessék, mi
5580 I| rész által eszközöltetik az; az ellenzék fényesebb diadalt
5581 I| által eszközöltetik az; az ellenzék fényesebb diadalt
5582 I| magáévá tette; mert nem az a diadal, midőn egyik párt
5583 I| bonyolódásokkal járó munka, mit az országgyűlésnek el kell
5584 I| utasításokkal. Csak példáúl az örökváltság ügye olyan,
5585 I| örökváltság ügye olyan, mely az országban létező minden
5586 I| követeinket e részben, midőn az egész ország érdekét kell
5587 I| nem csak megyéjét, hanem az egész országot képviseli.
5588 I| részében azoknak, melyek az előadásokban említtetnek,
5589 I| adhatunk, legfölebb, ha az összeg mennyisége jönne
5590 I| javaslatot készített, mielőtt az fölterjesztetett volna,
5591 I| új javaslattal áll elő. Az ősiségre nézve el vannak
5592 I| látva a követek utasítással. Az örökváltság iránt nincs
5593 I| eszközölni, mely szerint az örökváltság eszközöltessék,
5594 I| szólni. Ilyen tervet csak az országgyűlés készíthet legczélszerűbben,
5595 I| mert annak tagjai ismerik az ország minden részét és
5596 I| tekintetében meglátjuk, mit fognak az ország rendei javasolni.
5597 I| mennyire hasznos vagy káros az országnak? A termesztők
5598 I| Általában megjegyzi, hogy az Ausztria és Magyarország
5599 I| megváltás fejében fizeti az ország azt, mit előbb vámkép
5600 I| ereszkedjenek addig, míg az országgyűlésnek e tárgybeli
5601 I| vizsgálja, mi czélból van ez az előadások közé foglalva;
5602 I| látja, hogy a kormány magát az országgyűlés előtt mentegetve,
5603 I| visszacsatlandó megyéknek s az erdélyi országgyűlésnek
5604 I| vonatkozó irományait, hogy az ország rendei vegyék figyelembe,
5605 I| vinni, hogy megvizsgálván az okokat, melyekkel a kormány
5606 I| A büntető törvénykönyvre az mondatik: mindenekelőtt
5607 I| rend fönntartását illeti, az minden embernek szivén fekszik,
5608 I| fönntartani, de úgy, hogy az által a nyilvánosság legkevésbbé
5609 I| a mostan teendők fölött az: várjuk meg, míg a csatolványok
5610 II| kanczellárhoz egy tervvel, a mely az ő állításuk szerint az oppositió
5611 II| mely az ő állításuk szerint az oppositió fejeivel vitt
5612 II| országgyűlésünknek csak az ellenzékiekkel való egyezkedés
5613 II| egyezkedés útján lehet; mert övék az alsó táblai többség, a conservativ
5614 II| egyezkedést infiláltunk az ellenzékkel, a melynek kölcsönös
5615 II| vonatkozó sérelméről lemond az ellenzék, s megnyugtatottnak
5616 II| megnyugtatottnak nyilvánítja magát, ha az erre nézve kelt királyi
5617 II| újabban biztosítja ő fölsége az országos rendeket arról,
5618 II| országos rendeket arról, hogy az 1790. X. stb. törvények
5619 II| ennélfogva a főispáni hivatalt is az 1723. LVI. stb. törvények
5620 II| el is rendelte; valamint az is~3. Hogy a helyettesek
5621 II| Károly határozott meg, az idő és a körülmények szerint
5622 II| Tornában és egyebütt.~II. Az ellenzék a főpolgármestereket,
5623 II| viszont kivánja:~I. Hogy az évenkinti országgyűlésbe
5624 II| kormány egyezzék bele, s az kellő házi rend és egyéb
5625 II| megigértük közremunkálásunkat az I. és II. pontra; a III-ra
5626 II| a III-ra csak úgy, hogy az örökváltási kérdés egy stadiummal
5627 II| nyujtani képes a jobbágyság; az élelmezést egészen óhajtjuk;
5628 II| nem fogta fel értelmüket; az egyeseknek, mint Nagy Pálnak,
5629 II| feudális aristokratiának és az absolut kormánynak nem látszott
5630 II| felkarolni és pártolni, az akkor még sokkal vallásosabb
5631 II| privilegiális alkotmánynak és az ebben gyökerező nemesi előjogoknak
5632 II| bőséges anyagot nyujtott az ellenkezésre és védekezésre.
5633 II| erre szövetkezett tehát az akkori hazafias nemesség,
5634 II| ilyetén önkénykedések ellen az országgyűléseken; midőn
5635 II| kormány és ennek hivei, az azon időben úgynevezett
5636 II| Továbbra nem terjedtek az akkori patrioticus irányzatok,
5637 II| patrioticus irányzatok, mert az 1792-ben kezdett, 1825-ben
5638 II| alapultak, abból fakadtak.~Az 1830-diki második franczia
5639 II| veszély nélkül nem lehet. Az urbéri viszonyoknak méltányos
5640 II| legsürgetőbbnek jelölte ki az akkor magát liberálisnak
5641 II| fejlődéshez való alkalmazkodásukat az igazság és méltányosságnak
5642 II| már is hangosan követelte, az előrelátó bölcseség pedig
5643 II| főrendeknek ezen magatartása az ellenzéknek jeles és nagytehetségű
5644 II| közvetve szolgája marad az erősebbnek. Nézzétek Angliát, -
5645 II| Angliát, máig sincsenek az alkotmányos szabadságnak
5646 II| ennélfogva hatalmas. Ugyanazért az értelmes munka volt Széchenyi
5647 II| szintén nagy súlyt fektetett az értelmi fejlődésre és anyagi
5648 II| törvény előtti egyenlőségnek, az urbéri feudális viszony
5649 II| állította fel, mely nélkül se az értelmi fejlődés, se az
5650 II| az értelmi fejlődés, se az anyagi gyarapodás nem érhetők
5651 II| Kossuth nem riadt vissza az erőszakos eszközöktől se,
5652 II| véleményeknek ilynemű tusái, sőt még az elvileg egy véleményen levőknek
5653 II| nézetei között nyilt meg az 1843-diki országgyűlés Deák
5654 II| mondjam, csapás volt; mert az 1839-40-iki országgyűlés
5655 II| Majláthnak reményei. Miért? Mert az általam fentebb említett
5656 II| emelkedhetik soha.~Ezen meggyőződés az ellenzéknek ép oly ügyes,
5657 II| nagyobb mérvben terjedt az országban s csaknem általános
5658 II| minőségére figyelt már ekkor az országgyűlési közönség,
5659 II| jelszavak, melyek körül tömörült az ellenzék.~Én, ki ezen országgyűlésre
5660 II| szabadsága mellett, pártoltam az esküdtszéki intézményt nyiltan
5661 II| voltam; de nem helyeselhettem az ellenzéknek azon taktikáját,
5662 II| határozottan rosszaltam és ezért az ellenzék köréből néhány
5663 II| vezényelte.~Nem szándékom az 1843-diki országgyűlésnek
5664 II| röviden említem meg azt, hogy az ellenzékkel erős összeütközéseink
5665 II| azonban sokkal érdekesebb az, a mi magánkörökben történt,
5666 II| erejével három év mulva az Apponyi kanczellárhoz felküldött
5667 II| számításaiban valószinűleg az esetre is nagyon csalódott
5668 II| csalódott volna, ha Deák elmegy az 1843-diki országgyűlésre,
5669 II| tájékozni kivántuk magunkat az iránt, vajjon nem lehetne-e
5670 II| hatalmi köröket vagy ezekben az iránytadó főszemélyt, magát
5671 II| Lajos kassai születésű, az ottani városi főorvosnak
5672 II| Sikerrel bizonyította ezt be az urbéri törvényeknek alkotása
5673 II| közvetlenül érintkezett az ellenzékkel, egyrészről
5674 II| mögötte. Nem is azért aggódott az általunk szükségesnek jelzett
5675 II| nemcsak értesíteni fogja az öreg herczeget nézeteinkről
5676 II| pártolását is megszerezni az általunk sürgetőleg szükségesnek
5677 II| bővebben szólani, hanem az általam fogalmazott pontozatok
5678 II| lehetőleg röviden ecsetelni.~Az 1843-diki országgyűlés nem
5679 II| záratott be. Ezen eredményeket az ellenzék nem csak nem méltányolta,
5680 II| radicális ellenzék, köztük az én igen szeretett barátom,
5681 II| üdvös reformokra, melyeket az új kormány maga fog kezdeményezni.~
5682 II| növelték azon reményt, hogy az új kormány már most elég
5683 II| képes legyen; mert e nélkül az ősz herczeg meggyőződése
5684 II| szerencsés megoldása által az akkor még mindenható herczeget
5685 II| hatalmas pártolása mellett az alkotmányos fejlődést majdan
5686 II| mindenekelőtt szükségesnek tartotta az új kormány, s ezért a főispáni
5687 II| jelentette ki lemondási készségét az eddig viselt méltóságról;
5688 II| dignitariusok. Ennek aztán az lett a következése, hogy
5689 II| inkább sértve érezték magukat az akkori főispánok s annyira
5690 II| Apponyira, s elidegenedtek az új kormánytól, hogy majd
5691 II| alattomban elkezdtek kaczérkodni az ellenzékkel.~2. Mivel pedig
5692 II| itt-ott avval vissza is éltek. Az ezen körülmény szülte hibákat
5693 II| ügyességgel használta fel Kossuth az 1847-diki országgyűlésen
5694 II| 1847-diki országgyűlésen az új rendszernek, melyet administratori
5695 II| más nehézségek is, melyek az új administratoroknak kényelmetlen
5696 II| hangulat, ily elfogult és az ellenzék által előre lefoglalt
5697 II| és nyitotta meg ő felsége az 1847-diki országgyűlést.~
5698 II| 1847-diki országgyűlést.~Az országgyűlés elé terjesztett
5699 II| eddig felmerült, - - - - sőt az előterjesztésekhez kész
5700 II| részletes concessiókért küzdött az ellenzék, hanem általános
5701 II| legalább gyanuval fogadtattak az ellenzék által, mi egyébiránt,
5702 II| ellenséges párttal szemben az összeütközések és ezekből
5703 II| bőven fel is merültek. Az első indítványt a feliratra
5704 II| mondassék hála a királynak.~Az ellenzék nem fogadta el
5705 II| hosszú beszédben fejtegette az el nem fogadásnak okait. «
5706 II| lényeg nem volt egyéb, mint az, mit Kossuth hosszú beszédje
5707 II| kormányzás, mely nélkül szerinte az első biztosítva soha se
5708 II| letételével azonban nem szűnt meg az ellenzéknek a kormány elleni
5709 II| a kormány elleni harcza; az egységes nagy csata után
5710 II| alkalmat. Ezek közt azonban az úgynevezett administratori
5711 II| administratori rendszert tekintette az ellenzék az idő szerint
5712 II| rendszert tekintette az ellenzék az idő szerint a legégetőbbnek,
5713 II| éles fegyverének tartotta az ellenzék és vezére, hogy
5714 II| küldött ki azért, hogy ez az administratori rendszerben
5715 II| egy olyan jelentést, mely az administratorok kinevezése
5716 II| leiratban, melynek föladata volt az égető kérdést eltemetni,
5717 II| hacsak ő nem teheti meg az indítványt. Kezdetben ezen
5718 II| elfogadásának sikertelenségét, az indítvány folytán támadott
5719 II| botrányokat, s ne hozza napvilágra az administratori rendszer
5720 II| szándékozott jelentését; mert ha az abban felhozott és valószínűleg
5721 II| javára, s megkezdhessük az általunk is elodázhatatlannak
5722 II| mondván: «Én hajlandó vagyok az értekezésre, és készséges
5723 II| egy feltétel alatt: hogy az irány, mely felé törekszünk,
5724 II| Beszélgetésünknek eredménye az lett, hogy Kossuth a maga
5725 II| hogy Kossuth a maga és az ellenzék nevében megigérte,
5726 II| nevében megigérte, hogy az administratori rendszer
5727 II| Én pedig megigértem, hogy az azonnal megkezdendő tanácskozásainknak
5728 II| kanczellárt időnkint értesíteni, s az ő beleegyezését kinyerni
5729 II| Szentkirályi Mór és Bónis Sámuel az ellenzék részéről, én és
5730 II| lehetett kivánatait; csakis az egymásután, a józan és lépcsőnkénti
5731 II| feltalálhatni mindazt, mit az általános szabadság, s különösen
5732 II| főnöke vagy előadója, és az összes tanács elnökeinek
5733 II| felelősök is lettek volna az országgyűlésnek.~2. A közterhek
5734 II| határozottan követelte Kossuth; de az ennek keresztülvitelére
5735 II| beleegyezni nem vonakodott.~3. Az urbériség megváltásának;~
5736 II| nyujtottak volna arra, hogy az általa tervezett megoldás
5737 II| Bécsben is a helyzet, és az Apponyi föllépéséhez kötött
5738 II| tanácskozásaitokban, mert az események fejlődése oly
5739 II| értekezleteinknek fő czélja; ennek az egyesült két pártnak a közvélemény
5740 II| törekvéseinknek nem lett sikere, az események rohama félrelökte
5741 II| Wirkner át fogja neked adni az Aachenből ma ide érkezett
5742 II| nyomatékosan eleje vétessék. Az irtóztató események rohanó
5743 II| nem kételkedem benne, hogy az országgyűlés bezárásának -
5744 II| honfitársaira hatni, te vagy az, s épen a Párisban történtek
5745 II| mindent, a mit csak tehetsz, az ország érzületének jó irányba
5746 II| midőn felém nyujtották az aacheni újság legújabb számát,
5747 II| három nap alatt Kossuth az örökös tartományoknak alkotmányt,
5748 II| megrázkódás után nem lehet többé az örökös tartományokban sem
5749 II| tartományokban sem gátolni az alkotmányok létrejöttét.
5750 II| azon kérésre, hogy a rendek az országgyűlés politikáját
5751 II| országgyűlés politikáját az idő és a körülmények színvonalára
5752 II| áraszthat. Előadta, hogy az országgyűlés, melyet ő felsége
5753 II| a közös teherviselés és az urbéri viszonyoknak kármentesítéssel
5754 II| Sokban e kérdések közül az örökös tartományokkali érdektalálkozás
5755 II| hozandó törvényeink csak az által nyerhetnek életet
5756 II| így végződött a javaslat - az események isten kezében
5757 II| megfelelő számban, oly egyéneket az országgyűlésre utasítani,
5758 II| Felséged királyi szándoka iránt az ország rendeit tájékozva
5759 II| nyilatkozatot intézte küldőihez:~«Az események rohanva következő
5760 II| diadalos zászlóját; csak az ausztriai birodalom kapcsolatában
5761 II| igazsága és méltányossága az emberiség törvényszerűségénél
5762 II| a fejedelmet, megérteni az időnek mellőzhetlen szükségeit.~
5763 II| táblája folyó márczius hó 3-án az országgyűlési teendők tárgyában
5764 II| közremunkálásaért, hogy az általküldött fölirást a
5765 II| kevésbbé halasztást, mint az országnak a szabad sajtó
5766 II| által a belnyugalom és béke, az élet és vagyon biztosítása,
5767 II| Ezen határozatok közül az elsőnek következtében a
5768 II| biztosította a főrendeket, hogy az országgyűlés eredményes
5769 II| urbéri viszonyok mindenütt az egész hazában egyszerre
5770 II| kevesebbet nem ismer el, mint az alkotmánynak létesítését
5771 II| meggyőződését, miszerint az elágazó érdekek egybeolvasztására
5772 II| nemzetté összeforrasztására az eddigieknél hatályosabb
5773 II| érezve, kijelenté, hogy az óriási léptekkel haladó
5774 II| nem külön osztályok, hanem az összes nemzet képviselőjének
5775 II| megerősítését kérik, melylyel az országgyűlési pályára elküldettek.~
5776 II| rábirják Deák Ferenczet az országgyűlési követség elvállalására.
5777 II| Kedves barátunk! Bécsben az alkotmányért polgárok vére
5778 II| fölhívta Deák Ferenczet az országgyűlési követség elfogadására.
5779 II| bizalmatlanságok, melyek az ausztriai bankintézetnek
5780 II| táborukat, parancsolják, az idő rohamát be nem várva,
5781 II| indítványt tőn a kerületi ülésben az iránt, hogy az ausztriai
5782 II| kerületi ülésben az iránt, hogy az ausztriai nemzeti bank mérlegi
5783 II| testületnek egy része előtt az º/º alatt párban ide mellékelt
5784 II| jótállani merhetnénk; sőt az sem kerületi, sem országos
5785 II| megküldjük annyiból, a mennyiben az aggódott kedélyeket leginkább
5786 II| rendeltettek.~Ezen felírásnak, és az azt netán követendő eredményeknek
5787 II| örömmel látják a rendek: hogy az összes képviselői testület
5788 II| részesülend, s a magyar kormány az absolutisticus irányú összes
5789 II| befolyása alul kibontakozva, az ország az 1790. évi 10-ik
5790 II| kibontakozva, az ország az 1790. évi 10-ik törvényczikkely
5791 II| által fog kormányoztatni, s az mint a nemzet többsége akaratának,
5792 II| miképpeni teljesítéséről, és az ország közjövödelmeinek
5793 II| Nézeteikkel tehát egyezők lévén az egész nemzetnek képviselői
5794 II| törekvéseiket oda irányozzák: hogy az elől érintett feliratban
5795 II| elől érintett feliratban az országgyülése által kijelölt
5796 II| s már valahára egyszer az ige testté váljon. Különösen
5797 II| egyíttetvén, a törvényhozásban az összes nemzet egyeteme befolyással
5798 II| miszerint a magyar katonaság az ország tudta, hire, s beleegyezése
5799 II| hire, s beleegyezése nélkül az ország határain kívül soha
5800 II| pragmatica sanctió értelmében az összes birodalmat, s a felséges
5801 II| iparkodván, hogy a megyének már az 1836-iki országgyülésen
5802 II| követ urak e megye nevében az országgyülésén azt: hogy
5803 II| rendeletekkel megváltoztatták, és az eddigi szokás ellenére az
5804 II| az eddigi szokás ellenére az abbani részvéttől és befolyástól
5805 II| hivatalnokok, kik Magyarországban az ujabb időkben behozott főispáni
5806 II| rendszerét veszélyeztetni, és az ezen alapuló nemzeti szabadságot
5807 II| elmozdíttassanak, hanem az ily törvényt sértő, és a
5808 II| egyező közakarata által az országgyülése teendői iránt
5809 II| koronás királya elébe, és az abban foglaltaknak létesülését
5810 II| megye nevében követ urak az országgyülése előtt indítványozzák,
5811 II| hanem a megye által is az adóban elfogadtatnak, s
5812 II| hitelt ne adjanak, mert az ilyes hireket leginkább
5813 II| banktól, akár más utakon az egész névértéket magoknak
5814 II| urak oda utasíttatnak: hogy az esetre, ha ilynemű csalásokról,
5815 II| csalásokról, leginkább pedig az adózó nép nevében, előttök
5816 II| nyerészkedések bebizonyulni fognak, az illető kármentesítése mellett,
5817 II| legujabban Európában, s magában az örökös tartományokban történtek,
5818 II| Ezen eszközök legfőbbike az: hogy az országgyülése czélszerű
5819 II| eszközök legfőbbike az: hogy az országgyülése czélszerű
5820 II| meg, ha őt ismét a haza és az egész nemzet nevében fel
5821 II| Ferencz úrnál megjelenvén, őt az országgyűlési követségnek
5822 II| hogy ezek következtében az országgyűlésének egy igen
5823 II| a fenséges főherczegnek, az ország nádorának, vezérlete
5824 II| alatt, ő felségéhez Bécsbe az országgyűlési teendők iránt
5825 II| arról is tudósítván őt, hogy az összegyűlt országos rendek
5826 II| nélkül, a mágnások s ott maga az ország fenséges nádora,
5827 II| közakarattal Deák Ferencz úrnak az országgyűlésén leendő megjelenését
5828 II| mit Deák Ferencz úrnak az országgyűlési követség elvállalása
5829 II| egyeleve szükségesnek láttak; az őt megkérő küldöttség eljárásának
5830 II| Ferencz táblabiró úrnak az országgyűlési követség elvállalása
5831 II| tagjai megjelentek, és midőn az általános közóhajtást annak
5832 II| érezné, hogy a követi pályát az országgyűlése végéig kibírni
5833 II| benne helyezett bizodalom, s az ujonnan kifejlett körülmények
5834 II| maga és követtársa nevében, az országgyűlése kezdetekor
5835 II| Deák Ferencz úrnak, mint az országgyűlése előtt tartott
5836 II| Ferencz táblabiró úrnak, mint az egész ország által az országgyűlésére
5837 II| mint az egész ország által az országgyűlésére a mostani
5838 II| Csuzy Pál táblabiró úr volt az első, ki lemondott, annak
5839 II| követség elvállalását csak az esetre ajánlá meg, ha törvény
5840 II| megtartatni rendeltetik.»~~Az e határozat értelmében végbement
5841 II| mint tavaszelő 22-ikén, az igen nagy számmal jelenlevő
5842 II| kiadatni: hogy Pozsonyban az országgyűlése helyén jelenjen
5843 II| rendek ezuttal azt is: hogy az esetre, ha Deák Ferencz
5844 II| városban. Már akkor nagy volt az ingerültség. 13-dikán ütött
5845 II| közbéke érdekében». Mert az ellenzéki urak se voltak
5846 II| tettleg elhatároztatott az urbériség azonnal való megszüntetése
5847 II| akkor postulatumai voltak az inaugurált békés forradalomnak.
5848 II| úgy akarta, hogy te legyél az, a ki jelenben Magyarország
5849 II| tanácsot, bárkitől jőjjön is az, meghallgat, esetleg elfogad
5850 II| meghallgat, esetleg elfogad az okos ember, azért ne vedd
5851 II| folytonos támadásoknak lesz az kitéve a különböző nemzetiségek
5852 II| Egytől-egyig mind!» «Engedje az ég, - viszonzám én - hogy
5853 II| szabadságnak varázshatását; erősebb az mint a nemzetiség, a vallás,
5854 II| képes a hazafiságban».~~Az «országosan egybegyült KK.
5855 II| orsz. választmány, mely az alsó és felső tábla által
5856 II| alsó és felső tábla által az országgyűlési teendők tárgyait
5857 II| álló népeknek boldogságát, az általa különösen kedvelt
5858 II| Felelős miniszteriuma van az országnak. Batthyány Lajos
5859 II| dikán érkezett Pozsonyba. Az az nap estve Batthyány Lajos
5860 II| dikán érkezett Pozsonyba. Az az nap estve Batthyány Lajos
5861 II| miniszterelnök kihirdette az alakuló első magyar felelős
5862 II| akkor a közteherviselés s az urbéri viszonyok megszüntetése
5863 II| izgatottságban volt, sok követ az urbéri viszonyok megszüntetése
5864 II| eszközöljek valami változást az urbéri viszonyok iránti
5865 II| tartok, s elvenni ismét az adottat, egyenesen annyi
5866 II| a credentionalist, s még az nap kerületi ülésbe mentem,
5867 II| akarták elhatározni, hogy az ősiség az uti possidetis
5868 II| elhatározni, hogy az ősiség az uti possidetis alapján eltöröltetvén,
5869 II| meggátoltam, s a határozat az lőn: hogy az ősiség eltöröltetvén,
5870 II| a határozat az lőn: hogy az ősiség eltöröltetvén, a
5871 II| hiszem, valami jót csinálni.~Az ország állapota nyugtalanító;
5872 II| el bennünket, vagy ismét az ausztriai hatalom, vagy
5873 II| felzendülése ejthetne veszélybe, de az talán nem történik, ha izgatók,
5874 II| AZ ŐSISÉG ELTÖRLÉSE ÜGYÉBEN.~
5875 II| fejtegette, hogy a nemesi birtok az ősiség bilincseiből fölszabadíttassék.
5876 II| bilincseiből fölszabadíttassék. Az utána fölszólalt követek
5877 II| fölszólalt követek mind e részben az uti possidetis elve mellett
5878 II| gyűlés megbízta Somssich Pált az e tárgyban készitendő törvényjavaslat
5879 II| radicalitate juris), vagy az örökvallások bármely czím
5880 II| alatti érvénytelenítésére az eddig fönnállott törvények
5881 II| mostani valódi becsárát, az újabbi zálogokban pedig
5882 II| megtéríteni tartozik. 8. §. Az eddigi bírói zálogok jelen
5883 II| törvény kihirdetésétől, az ezentúliak pedig a végrehajtástól
5884 II| DEÁK FERENCZ: Fejtegeti úgy az «uti possidetis» rögtöni
5885 II| oldalait. Kimondani, hogy az ősiség el van törölve, magában
5886 II| hogy vannak fontos okok az «uti possidetis» azonnal
5887 II| a legfontosabb tekintet az, hogy a törvény soha se
5888 II| jószág örökösen adatott el, s az invalidálási szándok mindenkor
5889 II| erkölcstelenséget foglal magában. Ha az «uti possidetis» egyszerüen
5890 II| nézve ki merjük mondani az «uti possidetis»-t, mi tartóztat,
5891 II| tartóztat, hogy ki ne mondjuk az árendára nézve is? Felhozhatná
5892 II| Felhozhatná valaki e tekintetben az urbéri viszonyok megszüntetését,
5893 II| e tábla factumát. De itt az európai körülmények határoztak.
5894 II| lelánczolva, távolról nézte az országgyűlést nem kevésbbé,
5895 II| polgári háborúvá nem fajul. Az ősiségre nézve azonban e
5896 II| nemzeti s felelős lesz, az ő feladata codex civilis-t
5897 II| miniszteriumot megbízni, hogy az ősiség eltörlésének alapján
5898 II| hitet nem fogja csökkenteni; az emberek tudni fogják, hogy
5899 II| emberek tudni fogják, hogy az ősiség el van törölve, s
5900 II| s a kidolgozandó törvény az eszmének csak ruhát ad,
5901 II| föllépni szent kötelessége lesz az új kormánynak, mert most
5902 II| kormánynak, mert most épen az a baj, azért nehéz a törvénytudomány,
5903 II| formulázása közben vita támadt az iránt, mi értetik az ősiségi
5904 II| támadt az iránt, mi értetik az ősiségi perek alatt. Szentkirályi
5905 II| FERENCZ: Más véleményben van. Az ősiségi perek neve alatt
5906 II| ZSEDÉNYI ÉS AZ ELLENE INTÉZETT ZAVARGÁSOK
5907 II| KÖZBIZTOSSÁG ÜGYÉBEN.~I.~Az országgyűlésnek 1848. márczius
5908 II| válasz azt kivánta, hogy «az 1. §. e szavakkal: «ő felségének
5909 II| köréhez, mely ő felségének az országgyűlés iránti jogaira
5910 II| elejtését akarta e szavaknak: «az országgyűlésen hozandó törvényeknek
5911 II| volt: «2. §. Ő felségének az országbóli távollétében
5912 II| nádor és királyi helytartó, az országban és ahhoz kapcsolt
5913 II| szerkeszteni: «ő felségének az országbóli távollétében
5914 II| helytartó főherczeg István az országban és ahhoz kapcsolt
5915 II| kapcsolt részekben stb.» Az 5. §.-hoz pedig, mely szerint
5916 II| szólottak. «3. §. Ő felsége, s az ő távollétében a nádor s
5917 II| felterjesztetni, ő felségének az országbóli távollétében
5918 II| s fejedelmi jussainak és az álladalom épségének fentartása,
5919 II| végett kegyesen figyelmezteti az országos KK. és RR.-et:
5920 II| hogy azon tárgyak, melyek - az eddig kezelt egyéb közigazgatásiakon
5921 II| tartoznak, háromfélék legyenek. Az első rendüek ugyanis azok,
5922 II| rendüek ugyanis azok, melyek az egyházi és világi méltóságok,
5923 II| püspökök és egyéb főpapok, úgy az ország zászlósai nevezését
5924 II| elhatározása abban pontosul, hogy az illető miniszternek előterjesztésére,
5925 II| azonban a király elhatározása az illető miniszter által irattassék
5926 II| rendeknek adására (mikre nézve az illető minisztereknek fenmarad
5927 II| előterjesztéseket tenni), továbbá az itt tartózkodó honfiaknak
5928 II| iránt ugyanezt figyelmezve az 1687-iki 8-ik törv.-czikkre -
5929 II| fentartására szükséges s az öszves álladalmi költségeknek,
5930 II| álladalmi költségeknek, melyek az egész birodalom, tehát Magyarország
5931 II| birodalom, tehát Magyarország és az ahhoz tartozó részek érdekében
5932 II| nyilváníttatni rendelte: hogy, az e végre Magyarországból
5933 II| kereskedelmi intézkedések pedig az illető német örökös tartományi
5934 II| hatáskörének, mindenek előtt az országosan egybegyűlt KK.
5935 II| tanácsosai közül fognak az illető miniszter előterjesztésére
5936 II| ekként kivánta befejezni: «az illető miniszter előterjesztésére
5937 II| után úgy nyilatkozott, hogy az sem a nemzet törvényes igényeinek,
5938 II| törvényes igényeinek, sem az országos rendek méltányos
5939 II| Mindenek előtt szükséges lévén az országgyűlést bevégezni, -
5940 II| s arra reáállottak, hogy az udvartartás és közös monarchiai
5941 II| költségek fejében fogjuk az előbbi jövedelmeket követelni -
5942 II| hozott, s azonnal megkezdték az agitatiót az ifjuság között.
5943 II| megkezdték az agitatiót az ifjuság között. 1 órakor
5944 II| ifjuság között. 1 órakor volt az elegyes ülés. Már 12 órakor
5945 II| reménylettem más leiratot.»~Az elegyes ülés után márczius
5946 II| perbefogatása iránt tett indítványt. Az nap estve egy tömeg ifju -
5947 II| Nem akarja elhinni, hogy az érintett esemény valami
5948 II| mit teszünk: mindez csak az által lehet gyűlöletessé,
5949 II| elfordulnék tőle. Tudom, hogy az újjáalakulás sok convulsióval
5950 II| első föladata. A ki tehát az említett esetet helyeselhetné
5951 II| hogy meg kellene szaggatni az újjászületett nemzet testét;
5952 II| kell külső ellenség, mert az ország maga teszi magát
5953 II| s párt közöttünk nincs; az erőt pedig, melyet keblünkben
5954 II| franczia eseményeket? Nem az, hogy párt párt ellen küzdött,
5955 II| párt párt ellen küzdött, s az egyik párt győzedelmeskedett,
5956 II| már sokszor történt; hanem az, hogy midőn a demokratia
5957 II| ki. Ulászló törvényeit, az elavult corpus juris-t,
5958 II| lehet-e azokkal élni különösen az új rendszer emberének? A
5959 II| vesz magára isten, a haza s az összes civilizált világ
5960 II| föladata.»~~DEÁK FERENCZ: Az előtte szólott miniszteri
5961 II| kifakadása nem éri. Egyébiránt az önkénynek sok neme van,
5962 II| önkénynek sok neme van, s önkény az is, ha egyik követ a másiknak
5963 II| felszólalási jogát kétségbe veszi. Az említett esetet nem miniszterek,
5964 II| roskadok. (Hosszas éljenzés.)~~Az ügy Széchenyi István gr.
5965 II| kihágások miatt megrótták az ifjuságot. Kossuth - igy
5966 II| szabadságot teremt vagy az országot vérbe borítja és
5967 II| végződni. József főherczeget az éjjel Bécsbe vitték; ez
5968 II| van szó, figyelmeztette az országos küldötteket azon
5969 II| engedményekre, melyeket az ország már nyert, és azt
5970 II| szárazon és daczosan sürgette az országgyűlés kivánatának
5971 II| ennyire jutottak és a ki az akkori pillanatban az ellentállást
5972 II| ki az akkori pillanatban az ellentállást az országgyűlés
5973 II| pillanatban az ellentállást az országgyűlés kivánatával
5974 II| tárgyat. A megállapodás az volt, hogy az országgyűlés
5975 II| megállapodás az volt, hogy az országgyűlés kivánatának
5976 II| hadügyminiszteriumok és az ő felsége civillistája iránti
5977 II| alkudozni annyi volna, mint az országot anarchiába dönteni.~~
5978 II| költségek aránya iránt, melyek az összes birodalmat közösen
5979 II| utján, vita nélkül szokott az megszavaztatni. A kellő
5980 II| kéz döntőleg határozott az ausztriai trón sorsa fölött,
5981 II| lehetne valaki, hogy keresné az alkalmat, polgárháború szövétnekét
5982 II| költségek iránt, melyek az összes birodalmat közösen
5983 II| elmozdíthatatlanság egyedül az igazság kiszolgáltatásával
5984 II| birák is oda értetnek-e, az indítványozó azt felelte,
5985 II| municipális biróságokra nézve az eddigi szokást kívánta föntartani,
5986 II| szokást kívánta föntartani, s az elmozdíthatatlanságot csak
5987 II| facto elmozdíthatók valának, az örökös főispánságok miért
5988 II| miniszterium eszméjének; de az is igaz, hogy ha a közhivatalnokok
5989 II| szerint e táblánál a logika az események miatt cassálva
5990 II| gyökeres változtatásnak néz az egész institutió elébe.
5991 II| így maradhat meg a megye az ujabb institutió mellett.
5992 II| tanulni engedni a nemzet, mely az eddigi rendszer mellett
5993 II| mellett engedetlenségben látta az erényt. Ezekben látja a
5994 II| főrendek észrevételeit «az országgyűlési követeknek
5995 II| törvényjavaslatra. A főrendek az ¼ teleknyi földbirtokot,
5996 II| a nemzetiség biztosítása az ország különböző vidékeinek
5997 II| lenne vele sok időt tölteni. Az aggodalom alapját csak abban
5998 II| választók számát. De ki az országban széjjelnéz, észre
5999 II| észre fogja venni, hogy az ¼ és ½ telek birtokosai
6000 II| választó van Magyarországon, az ¼ telkesek e számot legfeljebb
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9634 |