Rész

6501    II|                     együtt dolgozik. Magának az ausztriai háznak jövendője
6502    II|                kivánja, - így szólott - hogy az ausztriai német birodalom
6503    II|                    ausztriai német birodalom az egyesült német birodalomhoz
6504    II|                    fognak megszünni egészen. Az ausztriai házat pedig semmi
6505    II|                      következése volna: hogy az ausztriai ház megszünnék
6506    II|               ausztriai ház megszünnék lenni az uralkodók sorában, s így
6507    II|                    német népnek csatlakozása az egyesült német birodalomhoz,
6508    II|                      le azon talapot, melyen az ausztriai ház szilárd jövendője
6509    II|                  neki azon szövetséget, mely az alkotmányos szabadság és
6510    II|                   alapján itt Magyarországon az ausztriai háznak jövendőjét
6511    II|                     kapocs következtében, de az érdekek egységénél fogva
6512    II|                       Érdekében van ez tehát az ausztriai háznak, s magának
6513    II|                  ausztriai háznak, s magának az ausztriai birodalomnak,
6514    II|              ausztriai birodalomnak, mert ha az nem történik, az ausztriai
6515    II|                     mert ha az nem történik, az ausztriai birodalom vagy
6516    II|              toldalékot ajánlotta: «Ha pedig az ausztriai bécsi kormány
6517    II|                  ülésének napi rendjén volt: az elemi oktatásról szóló törvényjavaslat
6518    II|                      ellen nemmel szavazott. Az augusztus 9-dikén tartott
6519    II|                 külön hitfelekezetek vannak, az állam közös iskolát állítson,
6520    II|                  fordítani? Ez iránt nézetem az, hogy az elsőt megtiltani,
6521    II|                    Ez iránt nézetem az, hogy az elsőt megtiltani, és még
6522    II|                    állított iskolák közösek, az alapítványokat lefoglalni
6523    II|              alapítványokat lefoglalni nincs az államnak jogában. Hatalmi
6524    II|            kiszakítottak eleink akkor, midőn az országot felosztották. A
6525    II|                  való gondoskodást egyenesen az ő nyakukba vetette és alapítványukat
6526    II|                   tulajdont nem respectálja, az önkényt gyakorolja. (Helyes!)
6527    II|                 theoriák között kifelejtenők az ember ezer gyöngeségeinek
6528    II|                      a törvényhozót nem csak az okoskodás higgadt fonala,
6529    II|              okoskodás higgadt fonala, hanem az élet és annak körülményei
6530    II|                  élet és annak körülményei s az emberiségnek sajátságai
6531    II|                  törvényeket alkot, melyeket az emberi élet naponként s
6532    II|                   lesz teendőim között, hogy az üldözéssé fajulható véleménykülönbségeket
6533    II|                 akkor lesz elég hatályos, ha az időt eltalálja az ember,
6534    II|               hatályos, ha az időt eltalálja az ember, mikor azt alkalmazza.
6535    II|                 közül egyik sem érzi magában az erőt, elmondani a mea culpát.
6536    II|                  egyedüli ok, de eszköz volt az indulatok felzaklatására.
6537    II|              indulatok felzaklatására. Midőn az egész ország lázban van;
6538    II|                 midőn azt hangoztatjuk, hogy az Istennek mindenható hatalma
6539    II|                   legközelebb elmult időkre. Az oláh atyafiak aggodalommal
6540    II|                    elhatározta. Azt hiszik-e az urak, ha most ily közös
6541    II|                  zsarnokság ellen felzúdulna az urakban minden érzelem és
6542    II|                 hiszem, nincs megtámadva. Ez az emberi természetben van
6543    II|                    Csak egyet említek, a hol az egyéni szabadság leginkább
6544    II|                    biztosítva. Melyik ország az, melynek sorsát okunk van
6545    II|               kezdeni, mikor Magyarországban az indulatok úgy fel vannak
6546    II|                    akarjuk testvérekké tenni az embereket, ha súlyos lánczokra
6547    II|                  soha nem szült. Még ha csak az előitéleteket sértenők is
6548    II|                     mi előitéletnek hiszünk, az a népben sokszor oly érzelem,
6549    II|                     ragad. Nézzünk körül, mi az, miben mi bízunk? hol az
6550    II|                     az, miben mi bízunk? hol az erő? Ezen testületben? Ezen
6551    II|                 kössük; ez eszköz arra, hogy az egymás ellen ingerült indulatok
6552    II|                      tartani. De azt mondják az urak, a papság a reactió
6553    II|                 könnyű aggodalmat teremteni; az aggodalomnak megnyugtatására
6554    II|                   hogy azt, mi eddig történt az idegen nemzetiségek irányában,
6555    II|              következtetések csak kifelejtik az embert, az embert minden
6556    II|                   csak kifelejtik az embert, az embert minden makacsságaival,
6557    II|                       hogy félni lehet, hogy az elhibázott számítás talán
6558    II|                   oly intézkedéseket, melyek az indulatokat felizgatják
6559    II|                     látszó theoriáknak, mert az élet gyakorlati, s mert
6560    II|              gyakorlati, s mert mi adjuk meg az árát. Ha a magunk sorsáról
6561    II|                   örül, és igen sok lesz, ki az által legszentebb érzelmeit
6562    II|                  szeretném testvérekké tenni az embereket, hogy a szabadságot
6563    II|                     arról folyt a vita, hogy az egyes képviselők által bejelentett
6564    II|                      bejelentett indítványok az osztályokhoz utasíttassanak-e?
6565    II|                  Széll József ez idő szerint az indítványokat sem az osztályokhoz
6566    II|                 szerint az indítványokat sem az osztályokhoz utasítani,
6567    II|                      a pénzügyek, a hűbér és az erdélyi unió iránti törvényjavaslatokat.
6568    II|                       a hosszas tanácskozást az ország körülményei közt
6569    II|                    halasztassék el egy időre az ujonczállítási törvényjavaslat
6570    II|                magának szereznie arról, hogy az alsó részeken kitört zavarok
6571    II|                 mindinkább sajnálkozásra bír az országgyűlésnek azon typusa,
6572    II|            országgyűlésnek azon typusa, hogy az emberek örülnek, ha a másiknak
6573    II|                     vitatása vagy nem, nekik az mindegy; de örülnek rajta,
6574    II|               szeretet, nem a szabadság, nem az egyenlőség alapján folytatott
6575    II|                 gyakran szól? Meglehet, hogy az urak között vannak, kik
6576    II|                      urak között vannak, kik az eddigieket is sokallották;
6577    II|                     is egy hétig vitatkoztak az urak, s csak egyszer szóltam.
6578    II|                  egyszer szóltam. Egyébiránt az nem is baj, ha valaki többször
6579    II|                      csak ezért szólalok fel az indítványokra nézve is,
6580    II|                    és azt mondom, ne töltsük az időt annak elhatározásával,
6581    II|                      ilyesekkel töltöttük el az időt. Tegnap az ülés végével
6582    II|                 töltöttük el az időt. Tegnap az ülés végével a legingerültebb,
6583    II|                megszünt tanácskozás lenni, s az ingerültséget az a kérdés
6584    II|                    lenni, s az ingerültséget az a kérdés okozta, hogy ezen
6585    II|                       pedig úgy hallom, hogy az első módosítás érdemileg
6586    II|                  szerkezetében foglaltatott. Az ülés eloszlott, a nélkül,
6587    II|               mindegy, akárhogy megyünk bele az indítványokba; tökéletesen
6588    II|                királyi kisebb haszonvételek, az ital- és húsmérés, midőn
6589    II|                     ital- és húsmérés, midőn az 1848: IX. t. cz. szerint
6590    II|             katonáskodó székelyekre, majd ha az erdélyi unió kérdése előjön,
6591    II|                  figyelem, a mennyire lehet. Az egyházi szerzetekről: ez
6592    II|                    mivel nem érdemes tölteni az időt; ezek a jó barátok
6593    II|               magukat: nem látom tehát okát, az osztályok ily egyes indítványokkal
6594    II|         indítványokkal most miért töltsék el az időt. A mi a katonai ügy
6595    II|                 törvényjavaslat tárgyalását. Az iszonyú vád volna, a mi
6596    II|             egyenként voksolás alá bocsátani az indítványokat, akár egyszerre,
6597    II|                       a hogy jobbnak látják.~Az indítványkönyv fölolvastatván,
6598    II|               fölolvastatván, a képviselőház az egyes indítványok miként
6599    II|              indítványát, hogy eltöröltessék az 1848: X. t.-czikk 1. §-a,
6600    II|                   nem bonthatók. Barthos Ede az indítványnak tárgyalását
6601    II|                kivánta, minthogy vannak, kik az 1848: X. t.-czikket úgy
6602    II|              kivánnak, kétélű fegyver. Midőn az 1848-diki törvény kimondotta,
6603    II|                    indult ki. Egyik szempont az volt, hogy az ország új
6604    II|                 Egyik szempont az volt, hogy az ország új felforgatásokkal
6605    II|                   mert előttem fordulnak meg az ilyen panaszok. P. o. a
6606    II|                keserves instantiájában, mire az ember keserű könyeket sirhatott
6607    II|                   könyek közt eszi kenyerét, az egész világ szabad, csak
6608    II|                      rabszolga. Azt gondolná az ember, hogy iszonyúan kínozzák;
6609    II|                  évről három évre árendában; az utolsó árendális szerződést
6610    II|                   nem akarja nekik elengedni az árendát. Sok méltó panasz
6611    II|                     A második szempont pedig az volt, hogy meglehet, hogy
6612    II|                  mint kapniok kellett volna. Az egyes panaszkodók meg is
6613    II|                      formulázni akkor, mikor az urbéri törvények itt előjönnek;
6614    II|          Figyelmeztetem a házat még kettőre. Az egyik azon hasonlatosság,
6615    II|                     a többi polgári perek és az urbéri perek közt állíttatik;
6616    II|                     a másik, a mely belevág, az: ha ilyen törvény nem léteznék,
6617    II|                  figyelmeztetem önöket, hogy az újítás a septemvirátus itélete
6618    II|           javaslataikat előadni akkor, midőn az urbéri tárgy előjön; de
6619    II|                      házszabályok értelmében az urbér tárgyalásánál mindenki
6620    II|                képviselőház kimondotta, hogy az indítvány az urbér iránt
6621    II|                kimondotta, hogy az indítvány az urbér iránt az igazságügyminiszter
6622    II|                     indítvány az urbér iránt az igazságügyminiszter által
6623    II|                                              AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÜLDÖTTSÉG
6624    II|                  hozzájárult e határozathoz. Az országgyűlési küldöttség
6625    II|                  kivánatot illeti, miszerint az országgyűlést, a törvények
6626    II|              személyesen befejezném, azt, ha az isteni gondviselés ebbeli
6627    II|                   ülésének napi rendjén volt az ország védelmére szükséges
6628    II|             javaslatával a magyar hadsereget az eddigi, azaz német lábon
6629    II|                     igen megnyugtató, s hogy az eddigi rendszer mellett
6630    II|                      eddigi rendszer mellett az ujonnan állítandó katonák
6631    II|              kérdésnél két dologról van szó: az egyik, hogy Magyarországnak
6632    II|               teljesítse ezt minél előbb, ki az országnak felelni fog. Ha
6633    II|                     melyhez nem értünk, s ez az eljárás nem is vezetne czélra,
6634    II|                   fogalmával.~A képviselőház az augusztus 19-dikén tartott
6635    II|                    Perczel Mórnak ugyanabban az ülésben tett azon kijelentését,
6636    II|                   követtetett el, rosszalja. Az elnöknek a tett fölszólalások
6637    II|                   kifogásom ellene, csakhogy az a rosszalás után ne ellenem
6638    II|                     előadta vádját, kimondta az «árulás» szót, és az ellen
6639    II|                kimondta az «árulás» szót, és az ellen ellennyilatkozatok
6640    II|                       vagy rosszallani, vagy az ítéletet felfüggeszteni
6641    II|                 átalánosan árulással vádolta az illetőket. Még mielőtt ezen
6642    II|              átalános esetről kimondott vád, az «árulás» szó, rosszaltatik,
6643    II|                     valamely polgár - legyen az képviselő vagy nem, és akármi
6644    II|                    sőt árulás követtetik el, az egyenes út - melyet követni
6645    II|                        melyet követni kell - az, hogy ő a közigazgatási
6646    II|             hatalomhoz járuljon s fölfedezze az előtte tudva levő adatokat,
6647    II|                     háznak nincsen bizodalma az iránt, hogy a kormány, habár
6648    II|                 iránt, hogy a kormány, habár az adatok elibe terjesztetnek
6649    II|                 hatalom elibe való. A kérdés az ügynek mostani állásában
6650    II|                bizottság előtt adassanak elő az adatok, vagy pedig azt kivánja,
6651    II|                 polgárt kell utasítani, hogy az, kinek felfedezni valója
6652    II|                     normális állapot azonban az: hogy minden vádnak feladása
6653    II|                rendkívüli esetekben történik az, hogy a vádnak megvizsgálása
6654    II|                  utasíttatik. A kérdés tehát az: hogy a rendes utat kivánják-e
6655    II|                     vágásából? Következéskép az elnöki kérdésre, hogy kivánnak-e
6656    II|                     s mindenkinek nyitva van az út, vádját a végrehajtó
6657    II|                     elzárva; s így fogva fel az elnöki kérdést, azt a szavazásra
6658    II|                   ülésének napi rendjén volt az ujonczállítási törvényjavaslat
6659    II|                     terjeszteni, s e tervben az alapeszme az, hogy minden
6660    II|                     s e tervben az alapeszme az, hogy minden évben egy bizonyos
6661    II|                     fegyveres embert kelljen az álladalomnak ellátnia. Hozzájárul,
6662    II|                   ellátnia. Hozzájárul, hogy az országgyűlés minden évben
6663    II|                   Tehát a hat évi állításban az országra nézve veszteség
6664    II|                     négy évre. (Szavazzunk!)~Az e kérdésben történt szavazásról
6665    II|                        A KIRÁLY UJRA ÁTVESZI AZ ORSZÁGLÁST.~A képviselőház
6666    II|                    melyben ő felsége tudatja az országgyűléssel, hogy egészsége
6667    II|                      egészsége helyreállván, az országlást ismét átvette,
6668    II|                     Parancsolja meg a király az országban levő hadseregnek,
6669    II|                    szolgálnak Olaszországban az ausztriai császár érdekében.
6670    II|       kiegyenlíttetni, Jelačić ne merészelje az országot megtámadni. Jöjjön
6671    II|              megtámadni. Jöjjön le ő felsége az országgyűlést személyesen
6672    II|              miniszteriuma előterjesztésére, az ország védelme s a pénzügy
6673    II|                   Ferencz Bécsben időzésének az volt az eredménye, hogy
6674    II|                   Bécsben időzésének az volt az eredménye, hogy egy emlékiratra
6675    II|                 leküldött. Ezen emlékiratban az foglaltatott, hogy Magyarország
6676    II|                     kereskedelem) ellenkezik az ausztriai birodalom egységével
6677    II|                                              AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÜLDÖTTSÉG
6678    II|                  LEMONDÁSA, A NÁDOR LEVELE, ~AZ IDEIGLENES KORMÁNY, KOSSUTH
6679    II|                    meg ő felségét, jőjjön le az országba, s igyekezzék királyi
6680    II|                    csorbítlanul megtartsa, s az ő felsége által szentesített
6681    II|                  sértetlenül föntartassanak? Az idők súlya minden halogatást
6682    II|                   összeült, s megállapította az ő felségéhez intézendő beszéd
6683    II|        miniszterelnök hivataláról lemondván, az összes miniszterium és annak
6684    II|                    azért indítványozta, hogy az új miniszterium megalkotásáig
6685    II|               vélemény levén egybekapcsolva, az egymást fölemésztette és
6686    II|                 kijelenti, hogy ha ő találna az lenni, kit a háznak bizalma
6687    II|                 mintegy fölhívni látszott, ő az üres helyeknek kitöltésével
6688    II|          képviselőház alkotmányellenesnek és az 1848: III. t.-czikkel merőben
6689    II|            miniszteriumot nevezend; valamint az aldunai táborban levő hadügyminiszter
6690    II|                  ezután a pénzügyre nézve és az ország védelme iránt tett
6691    II|                      bankjegyeket, melyekért az ország minden jövedelmei
6692    II|                     továbbá azon, hogy a ház az ő elmellőztével Kossuth
6693    II|                    állandónak nyilvánítják.» Az indítvány hosszas vitát
6694    II|                     támasztott. Miután végre az elnök a kérdést föltette,
6695    II|                  remélne többséget, a házat, az országgyűlést el akarná
6696    II|                      ideig, t. i. addig, míg az 1848: IV. t. cz. 6-ik szakaszának
6697    II|                    mely törvény azt mondja: «Az évi űlés az utolsó évrőli
6698    II|                     azt mondja: «Az évi űlés az utolsó évrőli számadásnak
6699    II|                     leendő előterjesztése és az irántoki határozatnak meghozatala
6700    II|                      nem rekesztethetik, sem az országgyűlés el nem oszlathatik».
6701    II|                      befejezése előtt akarná az új miniszterium az országgyűlést
6702    II|                    akarná az új miniszterium az országgyűlést feloszlatni,
6703    II|                       A KORMÁNYZAT VITELÉRŐL AZ UJ ~MINISZTERIUM ALAKÍTÁSÁIG.~
6704    II|               szólíttassék föl a nádor, hogy az 1848-diki törvények által
6705    II|                hatalomnál fogva vessen véget az ideiglenes állapotnak. Batthyány
6706    II|                   Lónyay Menyhért ezt írta: «Az egyetlen örvendetes hír,
6707    II|                    kérdezte: bekövetkezett-e az új miniszterium legfelsőbb
6708    II|          megerősítése? s indítványozta, hogy az esetre, ha nem következett
6709    II|                     nyujtson neki segítséget az ország kormányzatának vitelében.~~
6710    II|                 levélben gr. Batthyány közli az álladalmi titkár úrral azon
6711    II|                    addig is meg vannak bízva az álladalmi titkárok. Azt
6712    II|                      kimondhatná a ház, hogy az aláirásokat ők is megtehetik;
6713    II|                    is teszik; de teljesítsék az álladalmi titkárok, mert
6714    II|                   arra nézve kimondani, hogy az álladalmi titkárok vezessék
6715    II|                  álladalmi titkárok vezessék az ügyeket, ez sokkal czélszerűbb
6716    II|                   Tehát azt hiszem, a dolgot az álladalmi titkárokra sokkal
6717    II|                     hova a haza megmentésére az elnök kívánja annak értem
6718    II|                 melynek többsége szabályozza az ő tehetségét. Midőn ő maga
6719    II|                     ő maga viszi a dolgokat, az alatt az álladalmi titkárok
6720    II|                   viszi a dolgokat, az alatt az álladalmi titkárok viszik
6721    II|                      ő pedig miniszterelnök, az egyetlen felelős miniszter:
6722    II|               felelős miniszter: mindazt, mi az összes politikát tárgyazza,
6723    II|            többségének alárendelje magát. Ha az erélyesség valaha szükséges
6724    II|              szükséges volt, most szükséges; az erélyesség pedig, ha egy
6725    II|                    de hogy azt óhajtsa, hogy az általa designált miniszterek
6726    II|                      ha a mi segélyünk járul az elnök támogatására, hogy
6727    II|               kétségbe, hanem másrészről, ha az urak a tábor ellen teszik
6728    II|                   Felkiáltások: Félrevetik!) Az most is megtörténhetik;
6729    II|                     eszmében, hogy szükséges az erélyesség emelésére, hogy
6730    II|                     fejthet ki, mint ha most az álladalmi titkárok által
6731    II|                  által viszi a mechanicumot, az összes politikát pedig a
6732    II|                 megeshetik, hogy zsibbasztja az erélyt.~~A képviselőház
6733    II|           miniszterelnök következő válaszát: Az általa fölterjesztett miniszterjelöltek
6734    II|                bármely pillanatban kész akár az egész ház, akár pedig bizottmány
6735    II|                                              AZ OSZTRÁK BIRODALMI TANÁCSHOZ
6736    II|           rokonszenvet, mely Magyarország és az ausztriai birodalom népeit
6737    II|                   ausztriai birodalom népeit az alkotmányos szabadság kivivására
6738    II|                   ennél fogva a képviselőház az ausztriai országgyűléssel,
6739    II|                   küldjön e végett egyenesen az ausztriai birodalmi gyűléshez
6740    II|                      hogy úgy a magyar, mint az ausztriai szabadság és alkotmányosság
6741    II|                      viszont a magyar nemzet az ausztriai nemzeteknek önállását,
6742    II|                egységénél fogva fönforognak, az alkotmány, igazság és méltányosság
6743    II|                 főrendek is magukévá tették.~Az osztrák birodalmi tanács
6744    II|                     magyar nemzetgyűlésnek - az egyik hasábon magyarul,
6745    II|        népképviselőket a magyar nemzetgyűlés az osztrák egyesült birodalmi
6746    II|                 magyar nemzetgyűlés elnöke. «Az a kérés - így folytatta
6747    II|                      bocsátása; ehhez képest az a nézetem, hogy a megbízó
6748    II|                    hogy közleményeit irásban az elnöki iroda utján hozza
6749    II|                  Strobach elnök így szólott: Az utolsó ülésben hozott határozat
6750    II|                  hozott határozat értelmében az elnöki irodából jegyzéket
6751    II|           nemzetgyűlés küldöttei közvetlenül az osztrák birodalmi tanácshoz
6752    II|                      mit tettem, - folytatta az elnök - a kamara fölhatalmazása
6753    II|                  véleményben vagyok, hogy ez az elintézés ad acta teendő.~
6754    II|                    ki azon megbízással, hogy az az ausztriai birodalmi alkotmányozó
6755    II|                    azon megbízással, hogy az az ausztriai birodalmi alkotmányozó
6756    II|     érdektalálkozásokat, mik Magyarország és az ausztriai birodalom tartományai
6757    II|              tartományai között fenforognak, az alkotmánynak, igazságnak
6758    II|                 elnöke bemutatta azt magának az országgyűlésnek, és az országgyűlés
6759    II|               magának az országgyűlésnek, és az országgyűlés hosszasabban
6760    II|                   azt határozta, hogy miután az ausztriai országgyűlés házszabályai
6761    II|                    tartja, hogy küldöttséget az országgyűlés el nem fogad,
6762    II|                    tehetnek, hanem megbízzák az elnököt szólítsa fel ezen
6763    II|                      háznak ezen határozatát az elnök levélben közölte velünk,
6764    II|               méltóztassanak megrendelni. Mi az ő levelére azt feleltük,
6765    II|               felhatalmazva arra, - minthogy az országgyűlés kiküldetése
6766    II|                 érintkezésbe kívántunk lépni az ausztriai országgyűléssel -
6767    II|                  írásbeli közléseket tegyünk az ausztriai országgyűlés elnökével,
6768    II|                       és kijelentettük, hogy az elnöknek az országgyűlés
6769    II|              kijelentettük, hogy az elnöknek az országgyűlés ezen határozatáról
6770    II|              szerencsém tehát bemutatni mind az elnök levelét, mind az arra
6771    II|                  mind az elnök levelét, mind az arra adott feleletünket.~~
6772    II|                    arra adott feleletünket.~~Az ausztriai országgyűlés elnökének
6773    II|                 melyet a magyar országgyűlés az ausztriai országgyűléshez
6774    II|                 titkon és nyilván egyik rész az alkotmányos szabadság és
6775    II|                  magadra és a közügyre, mert az eseményeket, miket mások
6776    II|              fájdalmas azon állapot, melyben az ember naponként, óránként
6777    II|                     tapasztaltam, s mi nálam az aggodalmat bizonyosságra
6778    II|                    is közleni, s kebletekben az aggódó sejtelmeket annyira
6779    II|              miniszteriumból kiléptem, midőn az felbomlott, mert az udvarnak (
6780    II|                    midőn az felbomlott, mert az udvarnak (a miniszterium
6781    II|             politikának, fenn nem állhatott. Az udvar ezen honunk elleni
6782    II|                      fogadtatott, s Jelasics az udvar akaratjából, a fejedelem
6783    II|             minisztere, s mint ilyen felelős az országnak; de midőn a király
6784    II|                mondhatnád, legyek minisztere az országnak; de monarchiában
6785    II|                   országnak; de monarchiában az országnak külön, a fejedelemtől
6786    II|                mindenek felett szükséges; de az én tárczám rendes folyamát
6787    II|                    is elviheti, s én magamat az udvarnak jelen politikájával
6788    II|                    de hiszen ez közös bajunk az egész honban. Jelasics közelget
6789    II|               izgatások nevelik a közbajt, s az ország átalános bomlásnak
6790    II|                 átalános bomlásnak indul. Ez az, mit hónapok óta jövendöltem,
6791    II|                  MEGVÁLTÁSÁRÓL, ~TEKINTETTEL AZ EGYES OSZTÁLYOKNAK ADOTT
6792    II|        igazságügyminiszter törvényjavaslatát az 1848: IX. t. cz. folytán
6793    II|               bebizonyítani nem tudja, habár az urbéri tabellába vezetve
6794    II|             tartoznak, hanem a volt földesúr az 1848: IX. t.-czikk értelmében
6795    II|                      ki akarta hagyni, «mert az a zsellér, ki majorsági
6796    II|                       hogy «miután a ház még az ¼ telkes jobbágyokra nézve
6797    II|                     elvenni nem lehet, hanem az azoktól járó tartozások
6798    II|                      azoktól járó tartozások az 1848: IX. t.-czikkben meghatározott
6799    II|                    hanem legalább is azt, mi az 1723-diki összeirás óta
6800    II|            telepíttetett le».~~DEÁK FERENCZ: Az urbéri táblák nem vétethetnek
6801    II|                     cinosurául arra, hogy mi az urbériség, s mi a majorság;
6802    II|                       Először is azért, mert az urbér behozatalakor igen
6803    II|                nagyobbak, mint a milyeneknek az urbéri táblákban ki voltak
6804    II|               táblákban ki voltak téve, s ez az, mit a törvény maradványoknak
6805    II|                      s a mire nézve hozatott az urbéri törvénynek azon rendelkezése,
6806    II|                     ezen földek akkor, mikor az urbér behozatott, már csakugyan
6807    II|          megszaporodott, de szaporodott csak az által, hogy a zsellérek
6808    II|                    majorsági zsellérnek csak az tekintethetik, kiről be
6809    II|                  másik határozat is, melyben az mondatik, hogy majorsági
6810    II|                    tekintetik a földesúrral. Az én nézetem szerint pedig
6811    II|                     legyen ez bármikor, akár az urbér behozatala előtt,
6812    II|               természetes igazság arra, hogy az egész két, három ezer holdnyi
6813    II|              kikerüljön annyira, a mennyiben az megkívántatott a sessiókhoz
6814    II|                szempontot veszünk fel, akkor az egyik következetlenségből
6815    II|          legelő-elkülönzés; akkor absurditás az, hogy például valamely határban,
6816    II|                  legelő-elkülönzésnél is nem az tekintetett, hogy a legelő
6817    II|                     bizonyos számú jobbágyok az urbér behozatala előtt letelepedtek,
6818    II|                      hogy például A. helység az első classisba tartozik,
6819    II|                   másodikba, s így tovább; s az első, második, harmadik
6820    II|            classificatio alá tartozik, t. i. az alá, mely szerint 1000-1200 -
6821    II|                vétetett; tekintetbe vétetett az emporiális hely közelsége,
6822    II|                    következés nélküli, hanem az volt a következése, hogy
6823    II|                     hogy ha valamely helység az első classisba került, a
6824    II|              elkülönözésnél figyelmezni kell az elfoglalt részekre is, mert
6825    II|                    áll, korántsem következik az, hogy mindazon legelő, mely
6826    II|                 legelő, mely még most közös, az oly közös, mint a compossessoriális
6827    II|                      hogy ajándékot osztogat az állam közértékéből; s valamint
6828    II|                közértékéből; s valamint igaz az, hogy a szegény osztály
6829    II|                 ajándékozna! Hanem ajándékoz az országéból, épen azon zsebből,
6830    II|                    akaratja ellen hova viszi az embert. Ime a mult országgyűlésen
6831    II|                   milliót fogunk ajándékozni az adózó népnek. De ajándékozzuk
6832    II|                       De ajándékozzuk kinek? Az adózó nép azon osztályának,
6833    II|                 következett már most belőle? Az, hogy midőn a szőlődézsma
6834    II|         consequentiával hozatik elő, hogy ha az aránylag gazdag telkes embernek
6835    II|                 telkes embernek ajándékozott az állam, ajándékozza el tehát
6836    II|                      már oly jó kedvetek van az állam értékéből ajándékozni,
6837    II|          kenyérkereső családfő megbetegszik, az egész család inségre jut;
6838    II|                 nyert semmit, s ajándékozunk az álladalom rovására, s kiteszszük
6839    II|             álladalom rovására, s kiteszszük az államot annak, hogy nem
6840    II|               kimondhatatlanúl kell vigyázni az államnak azon határvonalra,
6841    II|              államnak azon határvonalra, hol az államnak az egyesek vagyona
6842    II|                határvonalra, hol az államnak az egyesek vagyona feletti
6843    II|                      fel van forgatva. Midőn az országgyűlés azt mondotta:
6844    II|                   azt mondotta: akarom, hogy az urbéri viszonyok megszűnjenek,
6845    II|                   alapját látom. Midőn ismét az országgyűlés azt mondotta,
6846    II|                     jövedelmei megszűnnek, s az állam fogja pótolni, azt
6847    II|                    ennek jogalapja van, mert az urbéri viszonyok, az urbéri
6848    II|                    mert az urbéri viszonyok, az urbéri birtok, s az ezért
6849    II|               viszonyok, az urbéri birtok, s az ezért járó adózás már háromszáz
6850    II|                idejében van megemlítve, hogy az urbéri szolgálatok szabályozása
6851    II|                     szolgálatok szabályozása az államot illeti, s a kilenczed
6852    II|                tulajdonnak tekintetett, mely az állam intézkedése alatt
6853    II|                 intézkedése alatt állott. És az állam e tekintetben többször
6854    II|                     Terézia alatt behozatott az urbarium, míg végre a sok
6855    II|                    folytonos intézkedés után az állam azt mondotta: ezen
6856    II|                    adózások nem felelnek meg az állam czéljának, e részben
6857    II|                 földesurak kárpótlást kapnak az államtól. Itt szívesen hajoltam
6858    II|                    Itt szívesen hajoltam meg az államnak rendelkezési hatalma
6859    II|             rendelkezési hatalma előtt, mert az állam oly tulajdon hasznáról
6860    II|                   feletti rendelkezés mindig az államot illette. De már
6861    II|              magántulajdon volt, mely felett az állam nem intézkedhetik,
6862    II|           tulajdonnak sérthetetlensége, vagy az egyéni tulajdonnak megszüntetése;
6863    II|                   tulajdonnak megszüntetése; az első az egész civilizált
6864    II|           tulajdonnak megszüntetése; az első az egész civilizált Európában
6865    II|                    tulajdon, minden tulajdon az államé, s annak minden haszna
6866    II|                államé, s annak minden haszna az államot illeti. Ezen theoriák
6867    II|                     érdekében teszünk, ha mi az egyéni tulajdont nem tiszteljük.
6868    II|                     fel példát, hogy a népet az ajándékozás tette volna
6869    II|                     teszünk jövendőre nézve. Az urbéri viszonyok megszüntetése
6870    II|               Európának több más országaiban az industriát nagyon emelte,
6871    II|                      származott oly osztálya az ottani polgároknak, kikre
6872    II|                      törvényhozási szempont, az a szempont, hogy ezen fogalomnak «
6873    II|                 annak, a ki kevésbbé szorult az alamizsnára, mint az, a
6874    II|                 szorult az alamizsnára, mint az, a ki adja. (Helyes!) Azt
6875    II|                    ezt minél inkább teszszük az állam rovására, annál inkább
6876    II|                    kiteszszük magunkat annak az igazságtalanságnak, hogy
6877    II|                    olyanok által fizettetjük az ajándékot, a kik szintoly
6878    II|                     szép dolognak tartom, de az igazság és igazságszeretet
6879    II|             kötelesség. Ezért azoknál, a kik az urbéri 1848-iki törvény
6880    II|             tekintendők, nem léphetni vissza az állam általi kárpótlástól,
6881    II|                    minden urbéri szolgálatot az állam fog kárpótolni; de
6882    II|            szerződésekre ez nem áll. Hogy mi az a pótló urbéri szerződés,
6883    II|                     szerződésnek nevezhesse. Az urbéri pótló szerződések
6884    II|                 urbéri pótló szerződések sem az 1848-diki törvényben, sem
6885    II|                  megmagyarázni, miért mondja az 1836-iki törvény, hogy azon
6886    II|                     terhesebbnek lenni, mint az urbéri szerződések? Következőleg,
6887    II|                 azoknak terhesebbeknek lenni az urbérieknél, s akkor törvénytelenek
6888    II|              aggodalommal tekintettünk körül az országban. S miben gyökerezett
6889    II|              irányozva, hogy Magyarországban az ipar emelésére tőkepénzeket
6890    II|               fekszik, hogy iparművek jönnek az országba s Magyarország
6891    II|           Magyarország elszegényedésének oka az, hogy többet adunk ki az
6892    II|                     az, hogy többet adunk ki az iparczikkekért, mintsem
6893    II|                 beveszünk termékeinkért. Ezt az eszmét súlyosabb dolgok
6894    II|                   hogy maholnap bekövetkezik az idő, mikor gondjainkat az
6895    II|                    az idő, mikor gondjainkat az ipar emelésére fordítandjuk.
6896    II|                      Pedig mi által történik az ipar emelése? Ha Magyarországban
6897    II|                   teszszük? ha nem lesz neme az értéknek, melyet Magyarországban
6898    II|                    utasitottuk a hitelezőket az állampapirosok bizonytalan
6899    II|                   világon bizonytalan érték, az iparvállalatok átalában
6900    II|                     basisának kell lenni, és az iparvállalatok csak úgy
6901    II|                   csak úgy jövedelmeznek, ha az a jövedelem, melyet hoznak,
6902    II|                      közönséges kamat. Tehát az államnak igyekezni kell,
6903    II|                  államnak igyekezni kell, ha az ipart elő akarja mozdítani,
6904    II|                       hanem azzal, ha a pénz az államban olcsóvá lesz. A
6905    II|                    nyervén rajta, szaporítja az állam értékét. De ha a hitelező
6906    II|             néposztályoknak egy részét, akár az érdekeknek egy nemét, akár
6907    II|                    használ. A törvényhozónak az ország összes érdekeit kell
6908    II|                    el kell kerülni azt, hogy az állam által történjék a
6909    II|                     szorult rá annyira, mint az, a ki ajándékoz. Vagy ha
6910    II|        megállapíttatott, most a zselléreknek az ajándékot meg akarja adni,
6911    II|                szőlőkre nézve el van fogadva az elv. Kihagyva tehát, mit
6912    II|                      a mi urbéri, váltsa meg az állam, mert a márcziusi
6913    II|                 pedig nem urbéri, váltsa meg az, a ki birja. (Szavazzunk!)~
6914    II|                      II.~A többség a 11. §-t az eredeti szerkezetben fogadván
6915    II|                    szerkezetben fogadván el, az elnök előadta, hogy a 12. §-
6916    II|                     a szerkezetet pártolják, az állam által való kárpótlást
6917    II|                   szerkezetet nem pártolják, az állam által való kárpótlást
6918    II|                     t. i. vajjon mindenkinek az állam adjon-e kárpótlást
6919    II|           szavazattal 105 ellenében elvetvén az eredeti szerkezetben foglalt
6920    II|                 elvet, s ezzel megállapítván az álladalom által való kármentesítést,
6921    II|                   által való kármentesítést, az elnök azon kérdést vélte
6922    II|                  zsellér, akármilyen legyen, az állam által kapjon-e kárpótlást?~
6923    II|                zselléreknek neveztetnek, kik az allodiális birtokon saját
6924    II|                    régi törvényes állapotban az uradalmi ügyvéd tartozott
6925    II|                tartozott őt védelmezni; most az 1848-iki törvény által meg
6926    II|                    lakásért fizetnek, ez nem az itteni tanácskozás tárgya,
6927    II|                      ez tisztán házbér. Mert az egyik zsellér lakik a másik
6928    II|                      melyekben lakunk. Tehát az előttem szólott képviselő
6929    II|                     nem osztozom, mert a mit az, ki a földesúrnak saját
6930    II|                  házában lakik, ezért fizet, az házbérnek tekintetvén, nem
6931    II|                       és ez ki is van emelve az egyik következő szakaszban.
6932    II|                   bocsátandó kérdést illeti, az elnök úr kitűzte, hogy miután
6933    II|                      úr kitűzte, hogy miután az, hogy a szerkezet álljon-e,
6934    II|                    mondotta, hogy kárpótlást az állam ád a majorsági zsellérek
6935    II|                 döntve. Eldöntve nincs, mert az elnök a kérdést máskép tette.
6936    II|                    majorsági zsellér helyett az állam adjon kárpótlást,
6937    II|                     hogy egyiknek szőlőjétől az állam fizet, másik maga
6938    II|                 kevésbbé van motiválva, hogy az egyik zsellér és a másik
6939    II|                 mindenik majorsági, s ha már az elv eldöntetett, hogy minden
6940    II|                    majorsági zsellér helyett az állam adjon kárpótlást -
6941    II|                     zsellérek szolgálataiért az állam adjon kárpótlást,
6942    II|                      nem csak nem lehet, sőt az azoktól járó tartozások
6943    II|                      azoktól járó tartozások az 1848. IX. t.-czikkben meghatározott
6944    II|              kártalanítás a földesúr részére az állomány által történvén,
6945    II|                    vétetik föl; a kielégítés az urbériekre nézve megállapított
6946    II|                  fölszólíttatik, hogy miután az ausztriai miniszterium előterjesztésére
6947    II|                intézett levele így szólott: «Az ausztriai miniszterium által
6948    II|                   nyilatkozatát eszközölje.»~Az elnök a képviselőház határozatakint
6949    II|                    előbb induljon oda. Ezzel az ülésből eltávozott. A képviselőház
6950    II|                       e családi közlést azon az úton kell visszaküldeni,
6951    II|                    képviseletének joga volna az 1848. III. t.-czikkben a
6952    II|                   szólította föl azokat, kik az államiratot elfogadják.~~
6953    II|                       hogy álljanak fel, kik az államiratot el akarják fogadni,
6954    II|                 annak, hogy senki sem akarja az államiratot elfogadni, és
6955    II|              tekintem a kéziratot, mint mely az országgyűléshez lett volna
6956    II|          országgyűléshez lett volna intézve. Az országgyűlés sem a kéziratra,
6957    II|            országgyűlés sem a kéziratra, sem az államiratra nem felelhet.
6958    II|             miniszterium pedig a nádor által az utolsó napokban ismételve
6959    II|                 dolognak természetes folyama az, hogy ne a bécsi miniszteriumnak
6960    II|                     szorosan tartsák magokat az alkotmányhoz, a törvényekhez,
6961    II|                      a törvényekhez, jelesen az 1848-ik évi III. törvényczikkhez,
6962    II|                     III. törvényczikkhez, és az ő felsége által szentesített
6963    II|                   azt magában foglalót, hogy az 1848: III. törvény és egyéb
6964    II|                      Lajos indítványozott, s az értekezlet magáévá tett.* ~~
6965    II|                   pontjainak czáfolatába is. Az én eszmém az volt, hogy
6966    II|                 czáfolatába is. Az én eszmém az volt, hogy azt a Staatsschriftet
6967    II|          magyarországi törvényekhez, jelesen az 1848: III. t.-czikkhez alkalmazvák,
6968    II|                 eddig is megvoltak, csakhogy az alap volt más, és valamint
6969    II|                    más, és valamint 1723-ban az előbbi kormány helyébe consiliumot
6970    II|                       úgy most ennek helyébe az újabb eszmék folytán miniszteriumot
6971    II|                      azokba bocsátkozni, míg az ellenség hatalma az országban
6972    II|                      míg az ellenség hatalma az országban van és ki nem
6973    II|               takarodik. A másik eszme pedig az, hogy ezentúl is csupán
6974    II|                     is csupán a törvények és az alkotmány alapján egyezkedik
6975    II|                      fennálló törvényekből s az alkotmányból fel nem áldozhat.
6976    II|               szabadságának s alkotmányának, az ő felsége által is szentesített
6977    II|             indítványozta, hogy a ház magára az államiratra is feleljen,
6978    II|                   senki sem».~~DEÁK FERENCZ: Az irat egyenesen a miniszteriumhoz
6979    II|                     házban senki képességgel az iratra megfelelhetni azon
6980    II|                    czáfolatot írni, minthogy az irat egyes esetekre és adatokra
6981    II|                                              AZ EURÓPÁHOZ INTÉZENDŐ MANIFESTUM ~
6982    II|                intézendő manifestum, melyben az ország állapota, az újabb
6983    II|                  melyben az ország állapota, az újabb törvények és ezen
6984    II|                     elkészítésével megbízni. Az elnök megjegyezte, hogy
6985    II|                     bizottságot, melynek ő - az elnök - is tagja, de e bizottság
6986    II|                      bizatik.~~DEÁK FERENCZ: Az ilyen dolgot egy ember nem
6987    II|                   készítheti el czélszerűen. Az öt tagra nézve szintén lehet
6988    II|               szintén lehet mondani azt, mit az elnök úr mondott; mert akár
6989    II|               szintúgy ott kell lenniök.~II.~Az elnök újra fölszólította
6990    II|                   bizottságba, s vállalja el az elnökséget.~~DEÁK FERENCZ:
6991    II|              megkezdéséről semmit sem tudok. Az elnök urat fel lehet menteni
6992    II|                 elnök urat fel lehet menteni az elnökléstől, minthogy már
6993    II|                    és a tanácskozást vezesse az alelnök.~ ~
6994    II|                                              AZ URBÉRI VISZONYOKRA VONATKOZÓ
6995    II|                    Tar Károly nem fogadta el az indítványt, mert különben
6996    II|                nemzetség, s ennek nemes faja az, mely a hazának utolsó szükségeire
6997    II|                    akartak Tar beszédére, de az elnök megjegyezte, hogy
6998    II|                      elnök megjegyezte, hogy az vita tárgya nem lehet, melyik
6999    II|                 eltávoztak a háztól, működni az ország megmentésére szükséges
7000    II|                      azok. Akármit fog a ház az urbéri viszonyokra nézve