Rész

7001    II|                    határozatát elhamarkodva, az időnek sürgető körülményei
7002    II|                      többen, a ház hangulata az volt, hogy semmi részletes
7003    II|                      tárgyalásába addig, míg az idők vészsúlyosabb napjai
7004    II|                     e mellett, maradjunk meg az eltávozott képviselőtársainknak
7005    II|                   eltávoztak, a képviselőház az ő és pedig nagy számú hozzájárulásuk
7006    II|                    Én tehát azt gondolom, ha az isten szerencsét ad, a mit
7007    II|           népérdekeket s ne védelmezzük csak az egyik osztályt. Tegyünk
7008    II|             megkivánja, s határozzunk. A mit az elnök úr a nép érdekét illetőleg
7009    II|                      a haza java igényelvén, az enthusiasmus ébresztésére
7010    II|             csatlakozzék ezen bizottsághoz». Az indítvány elfogadtatott.~ ~
7011    II|                    30-dikán tartott ülésében az elnök jelentést tett a szeptember
7012    II|               horvátokkal vívott ütközetről. Az éjjel - így folytatta -
7013    II|              valamint gyalogságot is, nehogy az ellenségnek valami kis csapata
7014    II|                jobbra vagy balra el nem dől, az üléskedést nem tartom szükségesnek;
7015    II|                mindenesetre el kell menniök. Az üléseket illetőleg, ha az
7016    II|                    Az üléseket illetőleg, ha az ütközet ránk nézve szerencsésen
7017    II|                     után várni lehet - akkor az országgyűlés azon órában
7018    II|                 esetben, ha itt elvesztenénk az ütközetet, azt fogom tenni,
7019    II|                     ezzel nem a magam, hanem az egész ház nézetét mondom
7020    II|                      sereget.~~DEÁK FERENCZ: Az elnöknek azon előterjesztését,
7021    II|                maradnak, ne várják azt, hogy az elnök vagy a bizottság hívja
7022    II|                    velök valamit közölni, de az is meglehet, hogy az itt
7023    II|                      de az is meglehet, hogy az itt maradottak közül egyes
7024    II|                     megtaláljanak bennünket.~Az elnök Deák Ferencz fölszólalása
7025    II|                     7-dikén tartott ülésében az elnök jelentette, hogy Jelačićnak
7026    II|                  ezen leiratával föloszlatja az országgyűlést, ennek általa
7027    II|               melléktartományaiban, valamint az Erdélyben levő minden sereget
7028    II|                      kiküldi. A képviselőház az elnök ezen jelentése következtében
7029    II|                     és hamisnak nyilvánítja; az esetre azonban, ha valóságosnak
7030    II|                  bizonyulna, kijelenti, hogy az mind belső tartalmára, mind
7031    II|                      órakor tartott ülésében az elnök jelentette, hogy Récsey
7032    II|                     felségének két kézirata; az egyik Récsey Ádám bárót
7033    II|             honvédelmi bizottmány addig, míg az ország normális állapotba
7034    II|                 mindazon hatalommal, mellyel az ország kormányának birnia
7035    II|          Magyarország és annak képviselőháza az absolutisticus iránynyal
7036    II|                    úgy szabad néphez illőleg az ausztriai néppel mindazon
7037    II|                kiegyenlíteni.~A képviselőház az indítványokat elfogadván,
7038    II|                   honvédelmi bizottmány mint az ország teljhatalmú kormánya
7039    II|                   hatóságot is ruházza, hogy az ország kormányzatára megalkotott
7040    II|                                              AZ OLASZ FOGLYOK ÜGYÉBEN.~A
7041    II|                     Bécsben voltam, érkezett az ausztriai igazságügyminiszteriumtól
7042    II|                    egy levele. Ezt a levelet az igazságügyminiszteri álladalmi
7043    II|                      titkár előadhatja, mert az én távollétemben tárgyaltatott,
7044    II|                határozatot. E levélben, mely az iratok között megtalálható,
7045    II|                   miniszter azt írta, hogy ő az ausztriai miniszterium iratai
7046    II|                      nézve Klauzál, ki akkor az igazságügyminiszteri tárczát
7047    II|                       Bizonyosan tudom, hogy az akkori belügyminiszter,
7048    II|                belügyminiszter, Doblhof, írt az olaszországi kormányzó főtisztnek
7049    II|                   legczélszerűbb lenne, hogy az ügy a bizottmányhoz tétessék
7050    II|                   bizottmányt megbizta, hogy az olasz foglyokra nézve «a
7051    II|           pillanatban hagyta el a sereget és az országot, a képviselőház
7052    II|                    22-dikén tartott ülésében az elnök jelentette, hogy Roth
7053    II|                     különös osztályra.» «Ott az ügyvitel tökéletesen nyilvános
7054    II|                     és kisérje a közvélemény az eljárást.»~~DEÁK FERENCZ:
7055    II|                  beavatkozik, mert ez magára az országra is veszélyt hozna.
7056    II|            szükségesnek lát. Egyébiránt igaz az, hogy a bizottmánynak elnöke
7057    II|                     bízta; de nem lesz távol az elnök hónapokig, s ezen
7058    II|                    abba, hogy ezt vagy amazt az igazgatási lépést miként
7059    II|            politikának is nagy befolyása van az igazság kiszolgáltatására.
7060    II|                    több hasznot hozhat, mint az elitélés, mert megtörténhetik,
7061    II|                    közül is egyik vagy másik az ellenség hatalmába kerül,
7062    II|           kicseréléssel több hasznot hajthat az országnak, mint egy-két
7063    II|                 belháborúnak szomorú bélyege az, mint Spanyolországban is
7064    II|                     dologban határozni, mert az ilyen első lépés egy iszonyú
7065    II|                     másik oldalról, és midőn az első lépést megteszszük,
7066    II|                     a nép fölvilágosíttassék az iránt, hogy Magyarhon országgyűlése
7067    II|                   Magyarhon országgyűlése és az ez által meghatalmazott
7068    II|                 semmi egyebet nem akar, mint az 1848-diki törvények által
7069    II|                  avatkozzék. Ehhez járul még az is, hogy a proclamatióknak
7070    II|                    én absolute nem értek. Ha az urak törvényjavaslatot akarnak
7071    II|             ellenséges viszonyban, már pedig az ilyen lépés könnyen ellenségeskedést
7072    II|                    hogy vannak közöttük, kik az ausztriai államnak hasznos
7073    II|                    szolgálatában lennének, s az ország irányában ellenség
7074    II|                      gyanánt állnának: akkor az okoskodás állana; de azt
7075    II|              barátságos viszonyt fentartani; az ily lépések pedig az ügynek
7076    II|             fentartani; az ily lépések pedig az ügynek is több kárt tesznek,
7077    II|                 hoznak fel, s kiknek megadni az engedelmet több haszon,
7078    II|                 előterjesztést tett a háznak az iránt, hogy a jövő évi január
7079    II|                   száma 200-ra emeltessék, s az alapítványokból a költségekre
7080    II|              megszavaztassék. Kazinczy Gábor az előterjesztés kinyomatását
7081    II|                  kérdés, és nem is térünk el az eddigi gyakorlat ösvényétől,
7082    II|                     állíttathatott fel, mert az országgyűlés megajánlotta
7083    II|                      igérte; hanem megbukott az intézetnek felállítása,
7084    II|                   hogy a tanítási rendszerbe az országgyűlés beleszólhasson.
7085    II|                   Nem tudom, keresztülment-e az a ház határozatán; ha igen,
7086    II|              figyelmeztetem a t. házat, hogy az elhamarkodás minden esetre
7087    II|                 húzná maga után semmi esetre az intézet felállításának elhalasztását,
7088    II|                   venni. (Közhelyeslés.)~II.~Az elnök szavazásra bocsátotta
7089    II|              előterjesztése kinyomassék-e, s az előbbi tervezettel együtt
7090    II|                      el azon véleményt, hogy az előadott javaslatnak kinyomatását
7091    II|                     minden törvényhatóságban az országos adó minden forintja
7092    II|                      Pál fölöslegesnek vélte az ilyen rendelkezést Magyarországon,
7093    II|          Magyarországon, hol mindenki befoly az adómennyiség meghatározásába.~~
7094    II|                   határozatot akarok, dőljön az jobbra vagy balra; mert
7095    II|                     vagy balra; mert nem áll az, mit Máramaros egyik kerületének
7096    II|                     nálunk mindenki befolyna az adó kivetésébe. Ez gyakorlatilag
7097    II|                   ember ott; pedig óvakodjék az állam a zsarnokságnak akármi
7098    II|                     Mi történik itt? Gyakran az adónak, mely birtok arányában
7099    II|                     valamely summa, és látja az ország, hogy ez nem elegendő,
7100    II|           felülhaladja nemcsak a házi, hanem az országos közadónak mennyiségét
7101    II|                bizonyosan ez okozna. Nem áll az, hogy a teher, ha aránylagosan
7102    II|                    ki, azt hiszem, a világon az emberiségre nézve legnagyobb
7103    II|                     terhet annyi volna, mint az állam czélját koczkáztatni. (
7104    II|               Olmützben deczember hó 2-dikán az ausztriai császári trónról
7105    II|                 manifestumában minden népeit az ő iránta való kötelességek
7106    II|                  közállományi tisztviselőket az ő iránta való hűség esküje
7107    II|                    Ferencz Károly főherczeg, az ausztriai császári koronáról
7108    II|                  előtt a lázadás legyőzésére az intézkedéseket már megtette.~
7109    II|              ülésében erre kimondotta, hogy: Az ausztriai császári székről
7110    II|               császári székről való lemondás az ausztriai birodalomba különben
7111    II|                  semmit sem változtathatván, az országgyűlés, mint Magyarország
7112    II|               ezennel kinyilatkoztatja, hogy az országgyűlés hire, tudta
7113    II|                     rendelkezhetik. És ezért az országgyűlés az ország törvényes
7114    II|                     És ezért az országgyűlés az ország törvényes függetlenségéhez,
7115    II|               jogaihoz szorosan ragaszkodva, az ország és a hozzá kapcsolt
7116    II|               meghagyja és parancsolja, hogy az alkotmány iránti hűség kötelessége
7117    II|         jogosítottnak a törvény, alkotmány s az országgyűlés el nem ismerének,
7118    II|                ilyennek nem engedelmeskedve, az ország dolgaiba gyakorolni
7119    II|                     bitorlásnak tekintsék, s az ország és alkotmány iránti
7120    II|                bizottság azt javasolta, hogy az állam költségén csak oly
7121    II|                      oly ifjak neveltessenek az intézetben, «kik szegénységöket,
7122    II|                    DEÁK FERENCZ: Azt hiszem, az alig lehet kérdés, hogy
7123    II|                    tanodába, vagy nem; hanem az, hogy a mennyire a hely
7124    II|                   foglalkozni kell különösen az egyes növendékekkel, annyival
7125    II|            czélszerüsége nem veszélyeztetik, az igazgatóság meg fogja engedni
7126    II|                    intézet lesz belőle, mint az egyetem, s néhány bejárók
7127    II|                  miatt rossz nevelést kapnak az intézet tagjai is.~A képviselőház
7128    II|                       ki kell keresni azokat az egyes polgárokat, kik egy
7129    II|                  fölakasztunk, ha jól, akkor az isten áldjon meg érte, kötelességedet
7130    II|                  büntető codexet, összekötve az esküdtszéki institutió behozatalával».
7131    II|                   institutió behozatalával». Az elnök a képviselőház határozatakint
7132    II|                                              AZ URBÉRI KÁRMENTESÍTÉS TÁRGYÁBAN.~
7133    II|                      választmányt küldött ki az urbéri kármentesítés végrehajtásának
7134    II|                      20-ikán tartott ülésben az osztályokhoz tették át.~
7135    II|             jelentésének átalános tárgyalása az urbéri kárpótlás végrehajtása
7136    II|        kiszámításánál főtekintet lévén, hogy az mielőbb végrehajtható legyen,
7137    II|                      eső egész telekért 700, az utolsó osztályba eső egész
7138    II|              javasolta: «1. §. Addig is, míg az ország egyes vidékeinek
7139    II|                mehetne, s ezen arány szerint az illető birtokosok a kárpótlás
7140    II|             indítványát kell elfogadni, mert az elmetszi a dolgot, mint
7141    II|               szükséges, mert midőn szerinte az egyik teljes kárpótlást
7142    II|                     törvény kimondotta, hogy az urbéri veszteségekért teljes
7143    II|                 adatni, s ennek tekintetéből az elvesztett jövedelem lelkiismeretesen
7144    II|                  volt földmívelési miniszter az által, hogy a vidékekre
7145    II|                      csinálni? Legegyszerűbb az, hogy meg kell tartani a
7146    II|                  pedig nem lehetséges, ismét az a kérdés, mit kell tenni
7147    II|                      a dolog a gyakorlatban. Az állam mindig rendelkezett
7148    II|                    állam mindig rendelkezett az urbéri javak felett, s meghatározta,
7149    II|               közállomány azt mondotta, hogy az állam czéljával nem egyez
7150    II|               kárpótlást nyer érettök. Tehát az állam kisajátította az urbéri
7151    II|                 Tehát az állam kisajátította az urbéri jövedelmeket, s azokat
7152    II|                urbéri jövedelmeket, s azokat az állam czéljainak áldozta
7153    II|               Czélszerű volt-e ezen eljárás, az már más kérdés. Ha czélszerű
7154    II|                      épen nem volt czélszerű az ajándékozás, hanem helyesebb
7155    II|                   kezdetben, hogy megszünnek az urbéri viszonyok, s a volt
7156    II|            birtokosok kármentesítést nyernek az állam pénztárából, de nem
7157    II|                 mennyi vesztesége van. Ebből az következik, hogy a somma
7158    II|                    somma oly nagy lesz, hogy az állam azt meg nem bírja;
7159    II|                   száz millióra felrughat, s az állam kénytelen lesz azt
7160    II|                     tud fizetni. Ebből ismét az következik, hogy az illetők
7161    II|                    ismét az következik, hogy az illetők a lehetetlenség
7162    II|                      mi a teendő? Az-e, hogy az állam azt mondja: valamennyinek
7163    II|              valamennyinek ki nem fizethetem az egész sommát, tehát adok
7164    II|                  igazság; hanem igazság lesz az, hogy határoztassék meg
7165    II|                   mindenki viselni, csakhogy az áldozat arányos legyen mindenkire
7166    II|              állapíttassék meg, mely szerint az egyik semmit sem veszt,
7167    II|                törvényes igazságot tekinteni az államnak kötelessége. Azt
7168    II|            veszteségek eruálása megtörténik. Az igaz, hogy ez évekig is
7169    II|                     képviselőnek abban, hogy az összeírások némelyeknél
7170    II|                    kell írni. (Fölkiáltások: Az már megvan!) Engedelmet
7171    II|                  curat prætor, de ennek majd az a következése lesz, hogy
7172    II|                    ember koldusbotra jut. Ha az összeírást nem lehet elvégezni
7173    II|            teljesítsük a törvény rendeletét; az igazságügy élén álló egyén
7174    II|             igazságtalanságot, ha előlegesen az egyik aránylag véve többet
7175    II|                      te nem kapsz többet. Mi az osztályozást illeti, azt
7176    II|                     s ha ez szükséges, akkor az osztályozás nem fog hamarább
7177    II|                      pedig itt akarja valaki az osztályozást megcsinálni,
7178    II|                   tesz; de azon egyénnek, ki az osztályozás elkészítésével
7179    II|                 mindent szorosan latra; ámde az ilyen osztályozást a prudens
7180    II|                   abban, miért tette egyiket az egyik, másikat a másik osztályba.
7181    II|               másikat a másik osztályba. Még az összeírás sem segit ki a
7182    II|                      segit ki a bajból, mert az urbéri telek jövedelmeinek
7183    II|                     portális összeírásban és az urbéri tabellákban van;
7184    II|                 mindez nem volna is, magában az eszmében, a maximum és minimum
7185    II|                   meghatározásában, benn van az igazságtalanság, mert sok
7186    II|                    telektől, a maximum pedig az ország nem csekély részében
7187    II|                      részében felette kevés. Az imént mondotta valaki, hogy
7188    II|                  frtért vétetett ki árendába az urbéri jövedelem egy megyében,
7189    II|                 kamat. E szerint mi eltérünk az igazságtól. Ha tehát azt
7190    II|                     a dolgon, s nem törődünk az igazsággal, akkor állapítsuk
7191    II|             igazsággal, akkor állapítsuk meg az átalános summát. Ha pedig
7192    II|                      meg akarjuk tartani, de az állam nem bírja az egészet
7193    II|               tartani, de az állam nem bírja az egészet kifizetni, akkor
7194    II|                       s ez esetben szükséges az elvesztett jövedelmeket
7195    II|                    nem tartom helyesnek.~II.~Az átalános vita a deczember
7196    II|                 folytattatván, Plechl József az urbériséget mint legatum
7197    II|                      kérdezte, okosan tesz-e az aristokratia, midőn azt
7198    II|               Keresztesy Ambró elvárta volna az aristokratiától, hogy tekintetbe
7199    II|       aristokratiától, hogy tekintetbe veszi az ország jelenlegi állapotát.
7200    II|               jobbágyok fogják teljesíteni».~Az 1. §. tárgyalásánál Palóczy
7201    II|               Palóczy László előterjesztette az átalános tárgyalás alkalmával
7202    II|                      attól nem is jár távol. Az aristokratia az urbéri præstatiók
7203    II|                   jár távol. Az aristokratia az urbéri præstatiók elengedését
7204    II|                emlegetni, különben megszünik az áldozat. Ha a földesurak
7205    II|               igazságot követelnek, legyenek az adókulcs kidolgozásánál
7206    II|                     is szorosan igazságosak. Az elnök a szavazásra bocsátandó
7207    II|                   mert ha a szerkezet, t. i. az, hogy előlegezés adassék,
7208    II|                     el nem fogadtatik, akkor az én indítványom egészen elmult,
7209    II|                     procentuatiót, nem pedig az egyik semmit, a másik pedig
7210    II|                     sokat, s így mindaz, mit az ékesszóló és szellemdús
7211    II|                   Azt mondám én, hogy hozzon az aristokratia áldozatot,
7212    II|             fegyverével, melylyel megtámadta az aristokratia előjogait,
7213    II|                  mert a mely okot előhozott, az egyenesen a teljes kielégítés
7214    II|                kielégítés ellen szól, de nem az ellen, hogy mikor az egyik
7215    II|                     nem az ellen, hogy mikor az egyik teljes kielégítést
7216    II|                 ennél is kevesebbet. És épen az, mit az adóra nézve felhozott,
7217    II|                  kevesebbet. És épen az, mit az adóra nézve felhozott, ő
7218    II|                     tudni, mit mondana hozzá az ország, ha a képviselőház
7219    II|                     mondaná: sok bajunk lesz az adókivetéssel, azért tehát
7220    II|             béketűrés, és nem akart vesződni az igazságszolgáltatásnak hollandiai
7221    II|                    vesződjünk vele oly igen, az államra nézve mindegy, akár
7222    II|               mindegy, akár a felperes, akár az alperes nyeri meg a pert. (
7223    II|                  szabni ki, s nem mondhatja: az idők zavarosak, erre rá
7224    II|                      aránylag kell történni. Az előlegezés ellen is áll
7225    II|                előlegezés ellen is áll ugyan az az ok, hogy igazságtalan,
7226    II|             előlegezés ellen is áll ugyan az az ok, hogy igazságtalan, ha
7227    II|                    ok, hogy igazságtalan, ha az egyik mind megkapja, a mi
7228    II|                  mert a mennyire én tanultam az arithmetikát, 300 a 400
7229    II|                   lesz benne azok előtt, kik az igazság szerint szeretnek
7230    II|               hallottam azonban olyanokat is az igazságra nézve, melyekre
7231    II|                     lehet felelni. Meghajlok az ilyen mély politika előtt,
7232    II|                  politikai tekintetnél fogva az igazság elve alól akarjam
7233    II|                       s azért inkább egyezem az előlegezésbe, és az utóbbi
7234    II|                  egyezem az előlegezésbe, és az utóbbi evalvatióba, csak
7235    II|                vessünk véget a dolognak. Nem az aristokratia érdeke ez,
7236    II|                aristokratia érdeke ez, hanem az igazságé. Lehet, hogy az
7237    II|                     az igazságé. Lehet, hogy az aristokratiának nagy része
7238    II|                   arányban osztassék fel, mi az ország védelmének fenntartásához
7239    II|                 mulhatatlanul megkivántatik.~Az elnök azzal a kijelentéssel
7240    II|            szerkezetét szavazás alá, hogy ha az elfogadtatik, Palóczy László
7241    II|                   kivántatott, a 190 azonban az átalános többséget meg nem
7242    II|                     29-dikén tartott ülésben az elnök ötödször bocsátotta
7243    II|                                              AZ URBÉRI KÁRMENTESÍTÉSRE VONATKOZÓ ~
7244    II|                   József indítványozta, hogy az urbéri kárpótlás végrehajtása
7245    II|                     ezt a tárgyat addig, míg az ország békésebb állapotban
7246    II|                     vár reátok, de látjátok, az ország mostani állapotjában
7247    II|                  czélszerűen határozhassunk; az országnak nem csekély része
7248    II|                    tehát a kárpótlással, míg az ország békésebb állapotba
7249    II|                       addig pedig hogy sokan az inségtől megmentessenek,
7250    II|                     inségtől megmentessenek, az állam kötelességeihez képest
7251    II|               javaslat azonban nem tetszett, az előlegezés elvét a ház elvetette,
7252    II|                     a historiába: hogy mikor az országot veszedelem fenyegeti,
7253    II|                  nélkül - hogy mennyit adjon az állam pénztárából, melynek
7254    II|                 fennállani, ha ezen országot az isten megmenti. Pirulnunk
7255    II|                     kell a jövendő előtt, ha az időt most ilyenekkel töltjük.
7256    II|                     most ilyenekkel töltjük. Az előttem szólott képviselő
7257    II|                     ki mindig, hogy mi lenne az országra nézve a leghasznosabb,
7258    II|         leghasznosabb, a legczélszerűbb? Már az a körülmény is, hogy egy
7259    II|                országos szempontból? A mikor az állam megmenekszik a veszélytől,
7260    II|                      e pillanatban pedig még az előlegezés felett is alig
7261    II|              piszkoljuk be a historia lapját az által, hogy most olyan tárgyat
7262    II|                    különösen érdekli. A mint az elnök úr előadásából értettem,
7263    II|               tartozó kérdések, melyeket még az osztályokba kellene vinni.
7264    II|                                              AZ ORSZÁGGYŰLÉS BÉKEKÜLDÖTTSÉGE ~
7265    II|                      ülése elhatározta, hogy az országgyűlés az ellenséges
7266    II|            elhatározta, hogy az országgyűlés az ellenséges táborba néhány
7267    II|                      választmányt küld, mely az ország szabadsága, becsülete
7268    II|                Tisztelt képviselők! Én ugyan az egész békekisérletből sikert
7269    II|                     a dolog, ott t. i., hogy az a hatalom, mely ezen pesti
7270    II|                  országgyűlést el nem ismeri az ő fogalma szerint törvényes
7271    II|                    teljesíteni mindazt, a mi az ország javára, habár a siker
7272    II|                  határozottabban mondjon ki. Az ellen nincs semmi kifogásom,
7273    II|                    érdemére nézve tegyük fel az eventualitásokat. Arról
7274    II|                  hadvezér vagy alvezér, a ki az ellenség táborát vezérli,
7275    II|                     mit meg akarok jegyezni, az, hogy addig, míg ez iránt
7276    II|                      mihelyt fogalmazva lesz az utasítás, a küldötteknek
7277    II|                    egymással kell érintkezni az igen hamar bekövetkezendő
7278    II|                 felszólítani: nyilatkozzanak az el- vagy el nem fogadás
7279    II|                  ülésből intézkedhessék.~II.~Az elnök úgy vélekedett, hogy
7280    II|              bizottmány elnöke előadta, hogy az ellenségnek a fővároshozi
7281    II|                 fővároshozi közeledése miatt az országgyűlés tanácskozása
7282    II|                      lehetetlenné válhatván, az ország gyűlése és kormánya
7283    II|                  törvényhatóságok ezentúl is az ország kormányának engedelmeskedni
7284    II|                       oda utasíttatnak, hogy az ellenség fővezérétől fegyvernyugvást
7285    II|                  ülésben öt tag küldetett ki az országgyűlés kebeléből azon
7286    II|              elutazott öt tag tegnap küldött az országgyűléshez hivatalos
7287    II|                      Hamzsabékra értünk, hol az ottani katonai parancsnok
7288    II|                      tudták megmondani, hogy az érintett tábornak előőrsei
7289    II|                     de mire odaértünk, onnan az egész cs. katonaság előnyomult
7290    II|                   megbízással, hogy ott, hol az említett tábornak bármely
7291    II|                   lesz, talán hajlandó leend az összes küldöttséggel érintkezésbe
7292    II|                    eloszlatta. Elmondá mégis az ország birája békés kiegyenlítésre
7293    II|               válaszolá: hogy azok után, mik az országban történtek, sem
7294    II|                  unbedingte Unterwerfung). Ő az országot fegyverrel fogja
7295    II|               esküdjék hűséget ő felségének, az elfoglalt várak pedig haladék
7296    II|                      után látva, hogy miután az ország gyűlése sem ismertetnék
7297    II|                 bocsáttatunk, kérdést tevénk az iránt, hogy mikor és mi
7298    II|               mehetünk vissza? s kérdésünkre az válaszoltatott, hogy mivel
7299    II|                   lefolyása, melyről sietünk az ország gyűlését előre tudosítani.
7300    II|                   ellen, «mondassék ki, hogy az elküldött követek békélési
7301    II|                 megvédése végett kényszerült az önfenntartás természeti
7302    II|                      vérontást megszüntesse, az alkotmány biztosítása feltétele
7303    II|         békeajánlatot tőn, s a helyett, hogy az elfogadtatott volna, az
7304    II|                      az elfogadtatott volna, az ausztriai császár teljhatalmú
7305    II|                      alávetés követeltetvén, az alkotmány megsemmisítésével
7306    II|                  alkotmány megsemmisítésével az ország elfoglaltatni, s
7307    II|            indignatióval meggyőződvén, mikép az ausztriai ház, mely eddigi
7308    II|           készpénzben kifizesse, s mennyiben az álladalom pénzereje a tüsténti
7309    II|                      körülmények megengedik, az álladalom részére történt
7310    II|                      IV.~Minthogy Budapesten az a hír volt elterjedve, hogy
7311    II|                  elkészítettük jelentésünket az ország gyűléséhez s azt
7312    II|                 minket folyó hó 8-án Bicskén az ottani katonai parancsnok
7313    II|                   tudosított minket arról is az említett parancsnok: hogy
7314    II|                  elindult Debreczen felé; de az útja közben levő osztrák
7315    II|                   HADBIRÓSÁG ELŐTT.~1849-ben az osztrák császár hadserege,
7316    II|                  hadserege, szövetségesének, az orosz czárnak segítségével,
7317    II|                    fölvett jegyzőkönyvről és az e tárgyban hozott határozatról
7318    II|               készíteni, értesítem Önt, hogy az ez ügyre vonatkozó vizsgálati
7319    II|                     ennek elintézését, s ezt az Ön számára ide mellékelém.»~
7320    II|                 részt nem vett, s ennélfogva az 1849. deczember 4-dikén
7321    II|                vizsgálatnak még helye lehet, az ezen körülményt kiderítő
7322    II|                   körülményt kiderítő iratot az alulirott előadó, certificatum
7323    II|                      ezeket írta naplójába:~«Az év tavaszán hozták a lapok
7324    II|                  lapok a hirt, hogy a felség az 1849. évi márczius 4-dikén
7325    II|                 létezett ingerültség mellett az ügyre nézve is káros lehetett
7326    II|            felállításához a józanabbak által az utolsó remények füzettek
7327    II|                     remények füzettek s épen az én csekélységemnek, kinek
7328    II|                    számos levélben biztattak az állás elfogadására, sőt
7329    II|                      birják, és pedig birják az által, hogy tiszta jellemüket
7330    II|              birodalmi tanácsba meghivattak, az vala hiedelmem, hogy egy
7331    II|                  tisztelek, erős és ingatlan az én bizalmam. Nagyméltóságodat
7332    II|               levelet hozzád juttatni. Midőn az őszszel szíves soraidat
7333    II|            növekedhetnék, bizonyosan növelné az, hogy áldozatúl hozod idődet,
7334    II|                    is Szt-Ivánon. Itt Pesten az Európához szállottam Szentiványi
7335    II|                     fogok tehát holnap menni az Angol Királynéhoz, melyet
7336    II|              olyanféle szándékkal; pedig biz az vén embernek csak parádé
7337    II|                     majd jobban lesz.~Magyar az idén sokkal kevesebb van,
7338    II|                   nagyon unni fogom magamat.~Az idő itt is sok hetekig szárazabb
7339    II|                       jobbára fákat sujtott, az egyik fürdőbe is kettő csapott
7340    II|                     nyelvű levelére - miként az Egyetértés czímű hirlap
7341    II|                     megvallom gyengeségemet. Az emberek azon sajátsága vagy
7342    II|            szerencsénél azt feszegetik, hogy az még nagyobb is lehetett
7343    II|                   nagyobb is lehetett volna, az én hibám is. Alig olvastam
7344    II|                    hogy azt még kedvesebbé s az én örömömet még sokkal nagyobbá
7345    II|                sokkal nagyobbá tehette volna az által, ha magyarul írta
7346    II|                     is elhanyagoljuk, elvész az örökre s visszahozhatatlanul.~
7347    II|               visszahozhatatlanul.~Ezért fáj az nekem, ha derék, lelkes
7348    II|                     mint fenyegető haladását az elnémetesedésnek.~Megbocsát
7349    II|                  MAGYAR ~NYELVEN FOLYTATÁSA, AZ ELNÖKÖK ÉS A TAGOK ~VÁLASZTÁSA
7350    II|      fennállhatásának engedményezése végett, az 1852. november 26-diki egylettörvénynek
7351    II|                    rendszabásait tekintettel az e részben kiadott határozatokra,
7352    II|                    határozatokra, névszerint az idézett egylettörvényre,
7353    II|                     helybenhagyatás végett.»~Az elnök 1853. deczember 30-
7354    II|                  kért fel; megemlítvén, hogy az 1845-ben ajánlott változtatásokra
7355    II|                       A bizottság munkálatát az 1854. márczius 9-dikén tartott
7356    II|                     összes-ülésen mutatá be.~Az elnöklő gróf Teleki József
7357    II|                     József ez alkalommal azt az előleges kérdést veté fel,
7358    II|            czélszerünek és üdvösnek tartja-e az ülés, hogy a felsőbb rendelet
7359    II|              javítások indítványoztassanak?»~Az összes-ülés erre nézve abban
7360    II|        alkalmaztatásán túl a rendszabásoknak az egylettörvényhez s a fenforgó
7361    II|                   tart tanácsosoknak, melyek az országosan helybenhagyott
7362    II|             rendszabásokban kitűzött czélok, az ezek létesítésére vezető
7363    II|                  formákkal nem ellenkeznek.»~Az összes-ülés azonnal tárgyalás
7364    II|                     ezeket márczius 18-dikán az Igazgató Tanács tette tanácskozás
7365    II|           kimíveltetésén igyekszik egyedül»; az új szerkezet szerint az
7366    II|                      az új szerkezet szerint az Akadémia czélja: «a tudományok
7367    II|                csinosbítása és gazdagítása».~Az alapszabályok továbbá az
7368    II|                     Az alapszabályok továbbá az osztályrendszert törvényesítik
7369    II|                  törvényesítik és szervezik. Az osztályülésekhez utasítják
7370    II|               tartandó összes-üléseknek csak az emlékbeszédek, az osztályok
7371    II|      összes-üléseknek csak az emlékbeszédek, az osztályok működésére való
7372    II|                  működésére való felügyelet, az összes Akadémiát illető
7373    II|                    József elnök halála után, az Igazgató Tanács 1855. ápril
7374    II|                  Tanács 1855. ápril 17-dikén az elnökválasztás végett egybegyűlt,
7375    II|           ideigleneseknek tekintendők.~Midőn az Igazgató Tanács több mint
7376    II|                fensége kegyes kijelentéséből az akadémiai rendszabásoknak
7377    II|                    szerencséje volt, sietett az Ig. Tan. tagjait egybehívni,
7378    II|                tisztelettel üdvözölvén, mind az ezt megillető hálanyilatkozat
7379    II|                     új Rendszabások alapján, az akadémiai élet hatályosb
7380    II|                    Azonban némely, időközben az elnökséghez intézett közbevetőleges
7381    II|                     nem bizonyúlt alaposnak. Az akadémiai alapszabályok
7382    II|                     legfelsőbb megerősítést.~Az Igazgató Tanács május 29-
7383    II|              bemutattatván ez alapszabályok, az Akadémia elnöke mindenekelőtt
7384    II|                 tárgyává, «mennyiben tartja (az Igazgató Tanács az új alapszabályok
7385    II|                   tartja (az Igazgató Tanács az új alapszabályok szerkezetét)
7386    II|                   alapszabályok szerkezetét) az Akadémiának, az alkotók
7387    II|                 szerkezetét) az Akadémiának, az alkotók alapítványlevelei,
7388    II|                   alkotók alapítványlevelei, az országos terv, az 1827.
7389    II|         alapítványlevelei, az országos terv, az 1827. XI. törvényczikk,
7390    II|                  1827. XI. törvényczikk, úgy az akkori királyi megerősítő
7391    II|            helytartótanácsos kijelenté, hogy az Igazgató Tanács az Alapszabályok
7392    II|                      hogy az Igazgató Tanács az Alapszabályok értelmében
7393    II|             Alapszabályok értelmében egyedűl az akadémiai vagyon kezelésére
7394    II|               hatásköréhez tartozik.~Azonban az elnök kifejtette, hogy bár
7395    II|                   elnök kifejtette, hogy bár az Alapszabályok betűje, természetesen
7396    II|               vagyonra való ügyelést tűzi ki az Igazgatóság teendőjeül,
7397    II|                 tartására; benne foglaltatik az a gondoskodás is, hogy a
7398    II|                gondoskodás is, hogy a vagyon az intézet elé tűzött czélokra
7399    II|                  czélokra fordíttassék; mire az Igazgató Tanács, különösen
7400    II|              Igazgató Tanács, különösen mint az alapítók képviselője s jogaiknak
7401    II|                    záradék kinyerése végett, az új Alapszabályoknak három
7402    II|                  példányban felterjesztésére az Igazgató Tanácsot hívta
7403    II|                   hogy a felterjesztés előtt az Alapszabályok felett való
7404    II|          jegyzőkönyvbe iktattatja.~Ezek után az Igazgatóság az Alapszabályok
7405    II|                     Ezek után az Igazgatóság az Alapszabályok tárgyalására
7406    II|                   azok ez újabb szerkezetben az alapítók szándékától s az
7407    II|                    az alapítók szándékától s az Akadémia kitűzött czéljától
7408    II|                     Deák Ferencz fogalmazta. Az irat, mely az Igazgató Tanács
7409    II|                    fogalmazta. Az irat, mely az Igazgató Tanács május 31-
7410    II|                      Leglényegesb ezek közül az első szakasz második része,
7411    II|                    ki.~A Magyar Akadémia nem az álladalom költségén, hanem
7412    II|             keletkezett; annak fentartásához az álladalom pénzbeli segélyezéssel
7413    II|               segélyezéssel soha sem járult. Az első alapítók, kik tetemes
7414    II|                    intézet alapját letették, az 1825-diki országgyűléshez
7415    II|                   folyamodtak a végett, hogy az, egy felállítandó Magyar
7416    II|              Akadémia tervét dolgoztassa ki. Az országgyülés e folyamodás
7417    II|                   elkészítette a tervet (áll az Acta Comit. Regni Hung.
7418    II|                      tökéletesedjék». E terv az országgyűlés által az akkor
7419    II|                   terv az országgyűlés által az akkor uralkodott Császári
7420    II|                kötete 1120. lapján látható). Az országgyűlésileg kidolgozott
7421    II|              kidolgozott terv nyomán beadták az első alkotók alapítványleveleiket,
7422    II|                  kikötötték, hogy ajánlataik az országgyűlési tervben meghatározott
7423    II|                 szerint fordíttassanak (mint az a B. alatti kivonatokból
7424    II|                      kivonataik a C. alatt). Az országgyűlés bevégzése után
7425    II|                      De ezen módosítások sem az Akadémia kitűzött czélját,
7426    II|                    részeit nem érintették, s az ekkép megerősített Alapszabályok
7427    II|            Alapszabályok mellett állott fenn az Akadémia, hosszú évek során,
7428    II|                   bereichern».~Ellenben mind az 1825-diki Országgyűlés tervében
7429    II|                      Országgyűlés tervében s az 1827-diki XI. törvényczikkben,
7430    II|                    német nyelven bemutatott, az alapítók szándékához híven
7431    II|                    első §-ának szerkezetében az elébbinek e lényeges szavai: «
7432    II|                      S ezen szavak kihagyása az, mi bennünk a legmélyebb
7433    II|                    Királyi Apostoli Felséged az alapítók szándékát és azon
7434    II|             eltávoztatására elrendelni, hogy az Alapszabályok első szakaszába
7435    II|                Alapszabályok első szakaszába az előbbi szerkezetek ezen
7436    II|               szabályok azon pontjai, melyek az Akadémia elnökeinek, tiszteleti,
7437    II|                tagnak kijelölése van egyedül az akadémiai igazgató tanácsnak
7438    II|                      is a megerősítés, hanem az egyenes kinevezés van a
7439    II|                 fentartva.~Nem említve, hogy az Akadémia maga, mely rendeltetésénél
7440    II|                  leginkább hivatottnak lenni az akadémiai tagok megválasztására:
7441    II|                      kiemelni, hogy valamint az első alapítók, úgy az Akadémiának
7442    II|               valamint az első alapítók, úgy az Akadémiának fenn említett
7443    II|                     Alapszabályai is, magára az Akadémiára bízták a választásokat.
7444    II|                     a választásokat. E jogot az Akadémia eddig szakadatlanul
7445    II|                  hogy abban megszoríttassék. Az álladalom közérdeke sem
7446    II|                  változást szükségessé, mert az eddig fennállott Alapszabályok
7447    II|                     jog mellett is megmaradt az Akadémia mindenkor a szorosan
7448    II|                  választhatják.~De különösen az elnökök kijelölésére nézve
7449    II|              Akadémia, elnökei, kik amúgy is az eddigi Alapszabályok értelmében
7450    II|           kegyelmesen megegyezni abban, hogy az eddig is fennálló idősebbségi
7451    II|                    közintézetnél is fennáll.~Az utolsó szakasz, mely a felügyeléssel
7452    II|             Biztosnak jogot ád, hogy ne csak az Akadémia szabályaiba, hanem
7453    II|              kegyelmébe ajánlván magunkat és az Akadémiát, jobbágyi hódoló
7454    II|                    Toldy Ferencz, titoknok.~~Az Igazgató Tanács, báró Eötvös
7455    II|                    melyet azoknak bármelyike az általános műveltség és tudományos
7456    II|               megelégedéssel tekint; a miért az Igazgatóság folyamodásában
7457    II|                  fenn; hogy mindazáltal, bár az Alapszabályzat jelen szerkezete
7458    II|                 eljárásának nem volt sikere. Az Akadémia 1858. augusztus
7459    II|                     k. belügyminiszteriumtól az Igazgató Tanács folyamodása
7460    II|                      kormány azon volt, hogy az Akadémiát megnyugtassa.
7461    II|              megnyugtassa. A belügyminiszter az Akadémia elnökét biztosítá,
7462    II|                     elnökét biztosítá, hogy «az államigazgatásnak egyáltalán
7463    II|                      egyáltalán nem szándéka az Akadémiában a tudományok
7464    II|                 bármely módon megszorítani.»~Az Igazgató Tanács, ezek után,
7465    II|                    kérelmek meg nem adattak, az Igazgatóság aggodalmai teljesen
7466    II|              tekinteni méltóztatik; tekintve az államkormány szándékát tolmácsoló
7467    II|                     is: hiszi, hogy valamint az Igazgatóság el van határozva
7468    II|                 Igazgatóság el van határozva az Akadémia eredeti czélját
7469    II|                   Akadémia eredeti czélját s az alapítók szándékát mindenkor
7470    II|                      szem előtt tartani, úgy az Akadémia is, működése gyakorlati
7471    II|                       ugyanezt fogja tenni.»~Az Igazgató Tanács az Alapszabályokat
7472    II|                   tenni.»~Az Igazgató Tanács az Alapszabályokat áttette
7473    II|                      Alapszabályokat áttette az Akadémiához, és az elnököt
7474    II|                   áttette az Akadémiához, és az elnököt felkérte, hogy azokat
7475    II|         hozzáiktatása végett terjeszsze föl.~Az Akadémia követte az Igazgató
7476    II|                     föl.~Az Akadémia követte az Igazgató Tanács példáját.
7477    II|                    bár óhajtotta volna, hogy az Igazgatóság lépései ez ügyben
7478    II|                    azon bizodalommal fogadja az új Alapszabályokat, hogy
7479    II|           Alapszabályokat, hogy ezek alapján az eredetileg elébe tűzött
7480    II|                     Osztozott e reménységben az Akadémia halhatatlan nevű
7481    II|                     ki, döblingi magányából, az Akadémiához intézett nagyhatású
7482    II|                      igyekezett megnyugtatni az Akadémia alapítójának aggodalmait
7483    II|                 biztosítani a nemzetet, hogy az Akadémia a reá erőszakolt
7484    II|                   működni.~És csakugyan, bár az új Alapszabályok életbe
7485    II|                 Alapszabályok életbe léptek, az Akadémia tagjait ezentúl
7486    II|                    kormánybiztos ellenőrizte az Akadémia munkálkodását,
7487    II|                     tekintetében nem tért el az alapítói által kijelölt
7488    II|               szerkesztőségének:~Első sorban az a föladat, hogy a nemzetben
7489    II|                    nemzetben ébren tartassék az alkotmányos szabadságért
7490    II|                   holott, ha a népből kihalt az érzék ezen legmagasabb javak
7491    II|                    sem a sors kedvezése, sem az uralkodó kegyelme nem adhatja
7492    II|                    nem adhatja nekünk vissza az igazi, alkotmányos szabadságot.~ ~
7493    II|                                              AZ 1848-DIKI ALAPRÓL.~«Deák
7494    II|                     ő ellenében bátor voltam az 1848-diki alapnak törvényességét
7495    II|                   forradalom után - minthogy az 1848 előtti alkotmányt maga
7496    II|                  1848 előtti alkotmányt maga az absolut hatalom is megtagadta -
7497    II|                     és szigorú volt, hogy se az én röpiratomat, (Das legitime
7498    II|                    alá - soha se helyeselte. Az elsőt nem, mert nem az 1848-
7499    II|                       Az elsőt nem, mert nem az 1848-diki elvekből merítette
7500    II|                   elvekből merítette érveit; az utóbbit nem, mert szerinte