Rész

9001    II|                  királyi Curia tagjaiul, kik az ő elnöklete alatt, más alkalmas
9002    II|                  1860.~Ferencz József m. k.~~Az Apponyi György gr. országbiró
9003    II|                    II. Leopold, nem várta be az 1790. junius 6-ára kitűzött
9004    II|                kitűzött országgyülést, hanem az évi május 1-sejétől minden
9005    II|                nélkül kivihető. De ellenmond az előtte szólott által fölállított
9006    II|                      fölállított analogiának az 1790-diki s a mai korszakra
9007    II|                   mai korszakra nézve. Akkor az anyagi jog nem változott;
9008    II|                    állíttathattak vissza. Ma az ősiség eltörlése, a polgári
9009    II|                      törvénykönyv behozatala az anyagi jog tetemes változásával
9010    II|                     csak oly kevéssé barátja az octroyálásnak, mint más;
9011    II|                     más; a kérdés tehát csak az: mennyiben lehető a magyar
9012    II|                    1790-ben még nem létezett az általános ausztriai polgári
9013    II|                 hazánkba be sem hozathatván, az anyagi jogokra nézve ősi
9014    II|                    hiányzott.~~DEÁK FERENCZ: Az előtte szólott válasza egyenesen
9015    II|                    szólott válasza egyenesen az ő állítására vonatkozik;
9016    II|                  szenvedett, s így a mostani az akkori állapothoz nem hasonlítható.
9017    II|                   semmikép sem kivánatos. De az ausztriai büntető codex
9018    II|                    ennek szabványainál fogva az ezen értekezletben résztvevő
9019    II|                     törvényjavaslat 1843-ban az alsó tábla által elfogadtatott,
9020    II|                     csak oda vetve érinti és az átalános érdemleges tárgyalások
9021    II|                   czélszerűnek találja.~III.~Az országbirói értekezlet 1861.
9022    II|                   több előadásból, különösen az utolsó feleletből, hogy
9023    II|                 kitűzött kérdéstől; legalább az előttem szólottnak felelete
9024    II|                      ecsetelte rossz részeit az ausztriai törvénykönyvnek.
9025    II|                      soha sem vitattuk, hogy az tökéletes; azt sem, hogy
9026    II|                  egyáltalán elfogadni; hanem az egyik rész azt vitatta,
9027    II|                  alkotni nem lehet. Már most az a kérdés, a mit el kell
9028    II|              bővebben nem ereszkedve, csupán az ősiség kérdésére nézve azt
9029    II|                    úr előadása folytán, hogy az ősiséget tettleg is megszüntetvén
9030    II|                     tettleg is megszüntetvén az ősiségi pátens, azóta különféle
9031    II|                     keletkeztek; így például az ősiségi pátens a zálog kiváltására
9032    II|                      részben, úgy hiszem, ha az országgyűlés előtt e testület
9033    II|                     visszaállíthatónak. Maga az eljárás, mely a büntető
9034    II|                       ezen eltérés leginkább az úgynevezett Praxis Criminalis
9035    II|                      birák voltak, hagy arra az itéletben is hivatkozás
9036    II|                      hanem octroyrozva volt; az nem is Magyarország, hanem
9037    II|                     sem mondhatunk.~Átmegyek az urbériségre. Itt történtek
9038    II|                    nem egyéb octroyrozásnál. Az egyik változtatás az erdő
9039    II|         octroyrozásnál. Az egyik változtatás az erdő kihasításánál a mennyiség
9040    II|             hiánypótlása a magyar törvénynek az irtványföldek körüli intézkedés
9041    II|               azelőtt visszavehetett. Miután az urbéri viszonyok megszüntek,
9042    II|                   kapott, lehetséges volna-e az előbbi eljárást visszaállítani?
9043    II|           földesúrnak legyen joga elfoglalni az irtványföldet: vajjon a
9044    II|                vajjon ezzel nem szórnók-e el az elégületlenség magvát?~Az
9045    II|                    az elégületlenség magvát?~Az 1848-diki törvény világosan
9046    II|                világosan mondja, hogy miután az urbériség megszünt, mindazoknak,
9047    II|                időhalasztás adatik, és nekik az adósságot fölmondani nem
9048    II|                      hosszas lenni, még csak az általános moratoriumról
9049    II|        folyamodhatnak, mely szintén egy neme az octroyrozásnak.~Én mindezeket
9050    II|                     részét behozni úgy, mint az 1848-ban megállott, vagy
9051    II|                   fogja találni, hogy lehet, az fog módot találni a dolog
9052    II|                     mikép történjék a dolog. Az első eldöntendő kérdés ez
9053    II|                      ez volna tehát: Hiszi-e az értekezlet, hogy a magyar
9054    II|                    egy harmadikat akarok, de az e fölötti vitatkozások akkorra
9055    II|            vitatkozások akkorra valók, midőn az első kérdésen keresztülestünk,
9056    II|          keresztülestünk, t. i. hogy lehet-e az 1848-diki magyar polgári
9057    II|                   nem?~IV.~Ghyczy Kálmán, ki az első ülésben azt javasolta,
9058    II|                     azt javasolta, hogy mind az alaki, mind az anyagi magyar
9059    II|                     hogy mind az alaki, mind az anyagi magyar törvények
9060    II|                     vissza, oly módon, hogy «az ősiségi pereknek az 1848.
9061    II|                    hogy «az ősiségi pereknek az 1848. XV. t. cz. által kimondott
9062    II|                     továbbá is föntartatván, az 1853. május 1-seje előtt
9063    II|                     keletkezett, úgy szintén az innen túl keletkezendő esetek,
9064    II|                 nézve a magyar törvény elvét az osztrák törvény nem változtatta
9065    II|                törvény szerint itéltessenek; az 1853. május 1-sejétől mostanig
9066    II|                     melyeknek tárgyára nézve az osztrák törvény a magyarnak
9067    II|              intézkedéséig fölfüggesztessék; az osztrák törvény uralma alatt
9068    II|                       vagy más módosítással?~Az elnök kimondván, hogy a
9069    II|             tanácskozmány egy értelemben van az iránt, hogy az összes magyar
9070    II|                értelemben van az iránt, hogy az összes magyar anyagi és
9071    II|               törvény visszaállítása egyedül az által, hogy némely ügyekre
9072    II|                    FERENCZ azt felelte, hogy az anyagi jog iránt kell előbb
9073    II|                      Ha elégségesnek tartják az imént érintett módosításokat,
9074    II|                      elrendezését. (Helyes!)~Az értekezlet kimondotta, hogy
9075    II|                szakra albizottságot küld ki. Az elnök még azt a kérdést
9076    II|                  BÜNTETŐ TÖRVÉNYKEZÉSRŐL.~I.~Az országbirói értekezlet 1861.
9077    II|                      törvénykezés tárgyában. Az alválasztmány addig is,
9078    II|                  alválasztmány addig is, mig az országgyűlés véglegesen
9079    II|                    némi csekély módosítással az 1843-diki büntető törvényjavaslatot.
9080    II|            felségének előlegesen ajánltassék az 1843. országos bizottság
9081    II|                      dologhoz szóljak. Egyik az, hogy én is szerencsés valék
9082    II|                     midőn ezen büntető codex az országgyűlési bizottság
9083    II|                  szándékosan nem mondtunk el az albizottsági javaslatban,
9084    II|                     ez ugyanazon ok, melyért az ausztriai büntető törvényt
9085    II|                    ellen a nemzet képviselői az országgyűlésen fölszólaltak,
9086    II|                maradt, s ezen bizonytalanság az, mi köztanácskozásainkat
9087    II|               fennállott. Ez ellen is felirt az ország, de nincsen megváltoztatva.
9088    II|                    meg vagyok győződve, hogy az ország többségének is máskép
9089    II|                     t. i. hogy azt mondjuk: «az egyik ez; ha nem tetszik,
9090    II|                     másikat ajánljuk.» Ehhez az itt kimondott elv szerint
9091    II|                      azt mondjuk: «ez is jó, az is jó; ezt is lehet, azt
9092    II|                   gyakorlat mellett egyúttal az országos bizottsági javaslatot
9093    II|                tanácskozmány azt hiszi, hogy az 1843-diki javaslatot nem
9094    II|                     egy bizottságot megbízni az e részbeni javaslat kidolgozására. (
9095    II|                 Köztetszés s helyeslés.)~II.~Az elnök kimondván az értekezlet
9096    II|                       II.~Az elnök kimondván az értekezlet határozatát,
9097    II|                      visszatérés ajánltassék az utóbb kidolgozandó módosításokkal
9098    II|                 Sárközy Kázmér hétszemélynök az e tárgyban működött alválasztmányt
9099    II|                      igen gyakran hivatkozom az ausztriai szokásos gyakorlatra,
9100    II|                      gyakorlatra, hanem most az egyszer mégis igénybe veszem
9101    II|                    mégis igénybe veszem azt. Az ausztriai gyakorlatban ugyanis
9102    II|               ausztriai gyakorlatban ugyanis az van, hogy ha az előadó véleményét
9103    II|                      ugyanis az van, hogy ha az előadó véleményét az ülés
9104    II|                      ha az előadó véleményét az ülés megváltoztatja, amaz
9105    II|                     van komoly oldala is. Ha az mondatott volna, hogy «ez
9106    II|              felszólításnak értelme; de mi - az albizottság - határozottan
9107    II|                      mert ha azt hitte volna az albizottság, hogy lehet,
9108    II|                     akkor e tanácskozmánynak az első ülésben kimondott elve
9109    II|                     a régit, s kisértsük meg az ebbeli javaslat elkészítését.
9110    II|                      elintézni. (Helyeslés.)~Az értekezlet a formulázás
9111    II|                    ESKÜDTSZÉKEK ELJÁRÁSÁRÓL.~Az országbirói értekezlet 1861.
9112    II|                       ülésében tárgyaltatott az alválasztmány jelentése
9113    II|                magánjogok megsértése nélkül, az visszaállíttassék, ezen
9114    II|                  fenn. (Helyes! Elfogadjuk!)~Az értekezlet magáévá tette
9115    II|                           A KŐSZÉNBÁNYÁKRÓL.~Az országbirói értekezlet 1861.
9116    II|             kőszénbányákra vonatkozó részét. Az alválasztmány az 1854. évi
9117    II|                     részét. Az alválasztmány az 1854. évi osztrák bányatörvény
9118    II|      rendelkezéseitől eltérőleg, tekintettel az 1848. előtt hatályban volt
9119    II|                   mikép szoríttatott meg; de az is kétségtelen, hogy ezen
9120    II|             áldozatul hozni, de ezt reá csak az államhatalom szabhatja,
9121    II|                       s mivel Magyarországon az államhatalom csak az összes
9122    II|          Magyarországon az államhatalom csak az összes törvényhozás organuma
9123    II|                      ezen megszorítás csakis az összes törvényhozás által
9124    II|                  Maximilianus codex nem volt az országgyűlés által megállapított
9125    II|              bányatörvény, hanem igenis volt az országgyűlés által provisorie
9126    II|                   provisorie elfogadva, mert az 1723-diki 108. törvényczikk
9127    II|           bányaügyben törvényt készíteni, de az legfelsőbb helyen megerősítést,
9128    II|                   jogi állapot természetesen az, mi akkor volt, midőn a
9129    II|               elfogadta. Ezen jogi állapoton az ujabb 1854-diki rendelet
9130    II|                  kőszénre nézve, s ezt tette az ország ipara s a bányászat
9131    II|                 intézkedni, hogy azokra mint az állam közkincsére főtekintet
9132    II|                     azokra nézve kész volnék az állam czéljai iránti tekintetnek
9133    II|                  ülésében megállapított elve az volt, hogy a joggyakorlatot
9134    II|                  kiindulási pont.~1848-ban s az 1848 előtti jogállapot a
9135    II|                     bányászatra vonatkozólag az volt, hogy a kőszén a földtulajdonosnak
9136    II|                  bányaregale. A kérdés tehát az, hogy az 1848-ban és előtte
9137    II|                      A kérdés tehát az, hogy az 1848-ban és előtte fennállott
9138    II|                     ezt legjobban megoldotta az albizottság, midőn azt mondja,
9139    II|             bányaregalét meghagyni, mint azt az 1854-diki rendelet határozta
9140    II|                    évre hosszabbíttassék meg az országgyűlés által. Ezt
9141    II|            természetesnek találom, mert csak az országgyűlés rendelkezhetik,
9142    II|                      egyszersmind azt mondja az albizottság, hogy 1854 óta
9143    II|                    nyittattak bányák; ezeket az illetőtől elvenni nem lehet,
9144    II|                  keletkeznének; s hozzátette az albizottság, hogy az urburát
9145    II|              hozzátette az albizottság, hogy az urburát fizessék a bányászatnyitók
9146    II|                   fizessék a bányászatnyitók az illető földesurnak. Ezen
9147    II|                      kielégít, s nem habozom az albizottság javaslatát e
9148    II|                     nézve egészen elfogadni.~Az értekezlet az albizottság
9149    II|                     elfogadni.~Az értekezlet az albizottság véleményét magáévá
9150    II|                     A CSŐDTÖRVÉNY TÁRGYÁBAN.~Az országbirói értekezlet 1861.
9151    II|                    alválasztmánya javaslatát az 1840. XXII. t. cz.-ben foglalt,
9152    II|                  XXII. t. cz.-ben foglalt, s az 1844. VII. t. cz. által
9153    II|                       Igen fontosak lehetnek az okok, melyek az albizottmányt
9154    II|                     lehetnek az okok, melyek az albizottmányt ezen intézkedésekre
9155    II|              különben szembeszökő, hogy azok az előbbeni törvényeinktől
9156    II|                    gyámi követelések, vagyis az 1840-diki csődtörvény I.
9157    II|                    van-e igazság abban, hogy az intabulált hitelező veszi
9158    II|             telekkönyv szempontjából kellett az új osztályzatot megállapítania. «
9159    II|             osztályzatot megállapítania. «Ha az 1840-diki osztályzat megtartatik,
9160    II|                   követelések fölött, s hogy az orvosi dijt s temetési költségeket,
9161    II|                birnak, miért tették hátrább?~Az elnök azon kérdésére, hogy
9162    II|                   elnök azon kérdésére, hogy az új osztályzat csak azon
9163    II|                     Mihály azt felelte, hogy az új osztályzatot a nem telekkönyvezett
9164    II|              telekkönyvezve».~~DEÁK FERENCZ: Az országnak legalább egyharmadában
9165    II|                letéteményező? Ismétlem, hogy az ország egyharmadában nincsen
9166    II|                    iránt kellő biztosítást.~~Az elnök a tanácskozás eredményekint
9167    II|             telekkönyvileg fölvett vagyonnál az orvosi, gyógyszerészi és
9168    II|                 sorozatot elfogadni. Én csak az ártatlan és maga bűne nélkül
9169    II|                      letéteményező maga adta az illetőnek kezébe, hanem
9170    II|                 gyakran a közhatóság adja át az illető hivatalnoknak. Például:
9171    II|                jutottak, annak daczára, hogy az illetők ezt nem akarták.
9172    II|               provisio, akkor méltóztassanak az iránt is határozott szabályt
9173    II|            károsodásokért, melyek történtek, az a hatóság szenvedjen, mely
9174    II|                       át, melynek értelmében az ingatlanokra betáblázott
9175    II|              betáblázott hitelezők zálogjoga az ingatlan jószág tartozékára
9176    II|                 fölvetette a kérdést, vajjon az ingatlan jószág tartozéka
9177    II|             vagyonnak vétessék-e, vagy pedig az ingatlan vagyon kiegészítő
9178    II|                   adathatik, mi történik, ha az ingóságokra is kiterjesztetik
9179    II|                ezeket sem lehet eladni? Mert az ingatlan az övé, ezt a hitelező
9180    II|                     eladni? Mert az ingatlan az övé, ezt a hitelező kielégítése
9181    II|                      szabad; ha a zálogjogot az ingóságokra is kiterjesztjük,
9182    II|                  pedig szabad, akkor nem áll az, hogy az ingók az ingatlan
9183    II|                       akkor nem áll az, hogy az ingók az ingatlan jószág
9184    II|                    nem áll az, hogy az ingók az ingatlan jószág tartozékát
9185    II|                     fundus instructust, mely az övé, el akarja adni, vajjon
9186    II|                   kimondása, hogy ezen része az ingóknak szükséges a jószág
9187    II|           föntartására, a másik nem. Ez volt az ultimum forum.» Kiss Andor
9188    II|                  hanem ha arra került a sor, az ingót csak az ingatlannal
9189    II|                  került a sor, az ingót csak az ingatlannal együtt lehetett
9190    II|                     együtt lehetett eladni.» Az elnök így nyilatkozott:
9191    II|                    tettem, mert tudtam, hogy az lesz a felelet, s tettem
9192    II|                  megmutatására, hogy nem áll az, miszerint a telekkönyvileg
9193    II|                      betáblázott hitelezőnek az ingóságok is biztosításul
9194    II|                esetén kívül. Következésképen az eddigi hitelezőknek a törvénybe
9195    II|                    pénzét kölcsön adta, mert az adós a csőd előtt akármikor
9196    II|                     mellett. (Közhelyeslés.)~Az elnök kimondotta, hogy a
9197    II|                           VISSZAÁLLÍTHATÓK-E AZ ÖSSZES ÖRÖKÖSÖDÉSI ~MAGYAR
9198    II|                      HA NEM, MI A TEENDŐ?~I.~Az országbirói értekezlet 1861.
9199    II|                   tartott ülésében tárgyalta az anyagi és alaki polgári
9200    II|                 kimondandó lett volna, hogy «az 1852. év november 29-dikén
9201    II|                   1852. év november 29-dikén az ősiségi jogviszonyok rendezésére
9202    II|                      egész kiterjedésében és az ausztr. polg. törvénykönyvnek
9203    II|                       törvénykönyvnek ebben, az örökösödés minden részeire
9204    II|              továbbra is ideiglenesen, t. i. az országgyűlés intézkedéseig,
9205    II|                  integrum restituáltassanak; az ősiségi nyilt parancs hatályon
9206    II|                     hatályon kívül tétessék; az ősiségi perek az 1848. évi
9207    II|                   tétessék; az ősiségi perek az 1848. évi XV. törvényczikk
9208    II|                      törvényczikk értelmében az országgyűlés további intézkedéseig
9209    II|         törvényszünet alá helyeztessenek; de az örökösödésre nézve a most
9210    II|             gyakorlatban felélesztette volna az 1848. évi törvényhozás által
9211    II|                  törvényhozás által elvileg, az ősiségi nyilt parancs által
9212    II|                     ősiséget, és más részről az öröklési ügyek bizonyos
9213    II|                 szintoly veszélyesnek tarták az alválasztmány többségének
9214    II|                körülménynél fogva, hogy csak az öröklési rendszerre nézve
9215    II|                 nézve hagyta volna hatályban az osztr. polg. törvénykönyvet,
9216    II|                 osztr. polg. törvénykönyvet, az örökösödéssel részint közvetlen,
9217    II|                     a házassági szerződések, az örökszerződések, a végrendeletek
9218    II|                       a melyek e kérdésekben az osztrák törvényektől lényegesen
9219    II|                     volna kellő tájékozással az osztr. polg. törvény és
9220    II|             határvonalára nézve. Megtámadták az alválasztmány többségének
9221    II|                    állott: hogy fentartassék az ősiségi nyilt parancs hatálya,
9222    II|               ősiségi nyilt parancs hatálya, az örökösödési rendszer pedig
9223    II|                    szabályoztassék, elejtvén az ősiség intézményének azon
9224    II|                    korlátolják, hogy a szülő az öröklött vagyonból egyenes
9225    II|              származtatják vissza, a melytől az az örökhagyóra áthárult.~~
9226    II|           származtatják vissza, a melytől az az örökhagyóra áthárult.~~DEÁK
9227    II|                 ennek eszközlésére óhajtotta az ősiséget az öröklésben föntartani.
9228    II|           eszközlésére óhajtotta az ősiséget az öröklésben föntartani. Én
9229    II|                    öröklésben föntartani. Én az ősiség ellen sok évig küzdöttem;
9230    II|                      azért nem volnék idegen az örökösödés föntartásától,
9231    II|                megközelítve is látnám; hanem az ausztriai törvény és a javaslat
9232    II|            jelentékeny különbség. Ugyanis ha az örökhagyónak leszármazói
9233    II|                  leszármazók fognak örökölni az ausztriai törvény szerint,
9234    II|                javaslat szerint is; ha pedig az örökhagyónak leszármazói
9235    II|                    ezen javaslat szerint is, az ausztriai törvények szerint
9236    II|              vagyonát; mi tehát a különbség? Az atya, ki gyermekét nem akarja
9237    II|             végrendeletet tenni azok kárára. Az pedig, ki felesége vagy
9238    II|                  ezen javaslat szerint pedig az atya életben elajándékozhatja
9239    II|                   jutna, mert itt a 3. §-ban az mondatik: «Az élők közti
9240    II|                     a 3. §-ban az mondatik: «Az élők közti szabad rendelkezési
9241    II|                 szabad rendelkezési jog mind az öröklött, mind pedig a szerzeményi
9242    II|                     Semminemű elidegenítések az utódok által nem érvényteleníthetők.»
9243    II|               érvényteleníthetők.» E szerint az élők közötti szabad rendelkezésénél
9244    II|                 szabad rendelkezésénél fogva az ajándékozási s átiratási
9245    II|                      szépen fejtett ki, hogy az ősiséggel mentsük meg a
9246    II|                  dolgot, mivel a javaslatban az elajándékozás meg van említve.
9247    II|                      magam is igen óhajtanám az örökösödésben bizonyos nemét
9248    II|                 örökösödésben bizonyos nemét az ősiségnek föntartani. Óvatosan
9249    II|                      is kell alkalmazni. Nem az én eszmém eredetileg, de
9250    II|               pairie-t alkotni, a mire pedig az örökösödési törvényeknek
9251    II|                  lehetőségnek útját elzárni.~Az elnök szavazásra bocsátván
9252    II|                  lehetetlennek találták.~II.~Az 1861. február 23-dikán tartott
9253    II|                   dikán tartott XII. ülésben az elnök a tanácskozás tárgyául
9254    II|                   hézagokat pótolni?» Többen az alválasztmány javaslata,
9255    II|               nyilatkozott, nem pártolhatván az alválasztmány javaslatát
9256    II|                   következő okokból:~1. Mert az izgatottságot és elégületlenséget
9257    II|                   alkotmányos országban csak az országgyűlésen hozható.
9258    II|                    csak oktroyrozás leend, s az újabb elégületlenséget okozna.
9259    II|             elégületlenséget okozna. 5. Mert az október 20-diki diploma
9260    II|                      október 20-diki diploma az alkotmányt és helyhatóságokat
9261    II|                 melyben a tanácskozmány van. Az október 20-diki diploma
9262    II|                 jogok egyik legfőbbike pedig az igazságkiszolgáltatás, mi
9263    II|                      mi tehát visszakivánjuk az igazságkiszolgáltatást.
9264    II|                      tekintettem volna, hogy az igazságkiszolgáltatás minél
9265    II|            igazságkiszolgáltatás minél előbb az alkotmányos birák kezébe
9266    II|                  birák kezébe kerüljön, hogy az alkotmányszerűleg választott
9267    II|                melyik törvény szerint fogják az, igazság kiszolgáltatását
9268    II|             lehetetlen helyre hozni. Ez volt az országban a hangulat, s
9269    II|             hatóságok és azon közönség, mely az emberekre hat, hogy vissza
9270    II|                    opinio, mint csak kettőt; az egyik: minden változtatás
9271    II|                 lehetetlenség. (Tetszés.) Mi az oka ezen állapotnak? A közjogi
9272    II|                      hanem megfontolta volna az egyes tételeket, s a mennyire
9273    II|                    volna.~Hogy mennyire igaz az, hogy a régi törvényeket
9274    II|                     tanácskozmány megmutatta az által, hogy az urak abban
9275    II|                    megmutatta az által, hogy az urak abban sincsenek még
9276    II|                   úgyszólván tisztában, hogy az 1848-diki törvény eltörölte-e
9277    II|                     diki törvény eltörölte-e az ősiséget vagy nem, és mennyiben?
9278    II|                   illető jószágok természete az 1848-diki törvény által
9279    II|                      nincsen eltörülve, mert az 1848-diki XV. törvényczikk
9280    II|            törvényczikk határozottan kiemeli az 1836-diki XIV. törvényczikk
9281    II|             törvényczikk eseteit, és nemcsak az eljárásra nézve emeli ki,
9282    II|                   indítani nem lehet, kivéve az 1836-diki XIV. törvényczikk
9283    II|                      végrendeleteket, melyek az ősiekről rendelkeznek és
9284    II|                     volt formulázva. Mert ha az elv csak odavetve van, midőn
9285    II|                szóról-szóra, §-ról §-ra megy az ember, sokban megütközik,
9286    II|                    mondám, végeredménye épen az, mi az osztrák törvényé.
9287    II|                     végeredménye épen az, mi az osztrák törvényé. S azon
9288    II|                      valaki azt mondja, hogy az albizottságnak munkáját
9289    II|                férjnek sok esetben joga volt az egész szerzeményről rendelkezni;
9290    II|                  leszármazó örökösök vannak: az öröklött vagyon s illetőleg
9291    II|                illetvén, a végrendelet, csak az öröklött vagyon helyrepótlása
9292    II|                 semmire sem adatik meg; vagy az ősiekre, vagy mindenre megadatik,
9293    II|                     különbözik ezen javaslat az osztrák törvénytől, és akkor
9294    II|                    és akkor nyugodt lélekkel az albizottsági véleményre
9295    II|                     másik lényeges különbség az, mely a 8. §-ban van, mely
9296    II|                      van, mely így szól: «Ha az apa vagy anya, vagy közőlök
9297    II|                  közőlök már egyik sem élne, az apát az apai, az anyát az
9298    II|                      egyik sem élne, az apát az apai, az anyát az anyai
9299    II|                   sem élne, az apát az apai, az anyát az anyai leszármazók
9300    II|                    az apát az apai, az anyát az anyai leszármazók képviselik.
9301    II|                      leszármazóik nem levén, az öregapát s öreganyát, s
9302    II|                   ezek sem volnának életben, az ősapát és ősanyát s illetőleg
9303    II|                ősapát és ősanyát s illetőleg az ő leszármazóikat, s így
9304    II|                     ezek leszármazóit illeti az öröklés ugyanazon elvek
9305    II|                    szakaszt kihagyjuk, akkor az albizottság véleménye és
9306    II|            használtatik. Sejtem, hogy alatta az ősi vagyont akarják érteni,
9307    II|                       azt vélvén, hogy talán az «ősi» szó kellemetlen reminiscentiákat
9308    II|                   nem lettek ősiek; például: az apa után végrendeletileg
9309    II|                     ősi, s hasonlag nem volt az a conjugális successio,
9310    II|                    successio, ezen vagyonról az illető szabadon rendelkezhetett.
9311    II|                     meg, hogy nekem más volt az eszmém, óhajtásom, mielőtt
9312    II|                    magyar birák kezébe kerül az igazságkiszolgáltatás, s
9313    II|            igazságkiszolgáltatás, s bevárják az országgyűlés intézkedését,
9314    II|                    munkájával elkészül, s ha az fölterjesztetik, 24 óra
9315    II|                      mondani; itt lesz tehát az országgyűlés, még mielőtt
9316    II|                       mi octroyrozás, mi nem az; hanem csinált volna oly
9317    II|                tervet, mely ha nem léphet is az országgyűlés előtt életbe,
9318    II|          országgyűlés előtt életbe, legalább az országgyűlés elé adatott
9319    II|                     úgy vélekedtünk, hogy ha az általunk tett javaslat nem
9320    II|                 legalább mindazokat, a mikre az országgyűlés kimondhatja
9321    II|            többségének véleménye, mind pedig az, mi pressiót gyakorol minden
9322    II|                      gyakorol minden emberre az országban, a közhangulat,
9323    II|                   különbség utoljára is csak az lesz, hogy egy helyett ötvenkét
9324    II|                     ötvenkét octroyálás lesz az országban, mint ezt a következés
9325    II|                 értem mindig azon egy pontot az örökösödésre nézve, mert
9326    II|              föntartom hozzászólásomat; akár az albizottság javaslatát fogadjuk
9327    II|                     hogy arról, mi történjék az ősiségi pátenssel, a különvélemény
9328    II|                   azt hiszem, hogy azok, kik az albizottság véleményére
9329    II|                      szavaznak, tisztán csak az örökösödésre vonatkozólag
9330    II|                      ki szavazatukat.~Magára az örökösödésre vonatkozólag,
9331    II|                      különbséget, s így akár az egyiket, akár a másikat
9332    II|                    mindegy. A különbség csak az, hogy a német törvény szerint
9333    II|                      a német törvény szerint az apa, ki egyik gyermekét
9334    II|                    mondom, hogy in principio az örökösödésre nézve az albizottság
9335    II|              principio az örökösödésre nézve az albizottság javaslata mellett
9336    II|                    oly pontok is, melyek sem az ősiség eltörlése czéljával,
9337    II|                czélszerűnek vélte, hogy akár az alválasztmány, akár egy
9338    II|                   javaslatot készítsen, mely az ősiségi pátens folytán közbejött
9339    II|                     fogunk czélt érni. Midőn az imént azt mondtam, hogy
9340    II|                 négyes véleményt, akár pedig az albizottság javaslatát fogadjuk
9341    II|              kérdésre értettem, t. i. magára az örökösödésre, különösen
9342    II|                szükségesnek megemlíteni.~IV.~Az elnök a tett nyilatkozatokhoz
9343    II|                  változtatás történt, s erre az albizottság magát följogosítottnak
9344    II|                  eredménye semmi egyéb, mint az, hogy miután tegnap az határoztatott,
9345    II|                  mint az, hogy miután tegnap az határoztatott, hogy Deák
9346    II|                   kimondotta a többség, hogy az úgy, mint van, nem fogadható
9347    II|                  fogadható el, különösen nem az örökösödésre nézve; s így
9348    II|                  vagy holnap, ha fölveszszük az albizottság javaslatát,
9349    II|                   hogy akár mit beszélnek is az octroyrozásról, ha nekünk
9350    II|                     nem fogadható, különösen az örökösödésre nézve.~Az elnök
9351    II|             különösen az örökösödésre nézve.~Az elnök kijelentette, hogy
9352    II|                       hogy nem tesz kifogást az ellen, hogy az értekezlet
9353    II|                      kifogást az ellen, hogy az értekezlet az örökösödés
9354    II|                    ellen, hogy az értekezlet az örökösödés tárgyában folytassa
9355    II|                     különvéleménye, már most az alválasztmány javaslata
9356    II|                     részletes tárgyalás alá.~Az örökösödésre vonatkozó első
9357    II|                   pont itt úgy szólott, hogy az 1852. évi november 29-dikén
9358    II|                  1852. évi november 29-dikén az ősiségi jogviszonyok rendezésére
9359    II|                      egész kiterjedésében és az ausztriai polgári törvénykönyvnek
9360    II|                polgári törvénykönyvnek ebben az örökösödés minden nemeire
9361    II|              továbbra is ideiglenesen, t. i. az országgyűlés intézkedéseig
9362    II|                      előbb vétessenek föl, s az ily szavazásnál lehetetlen
9363    II|                   nem mondottam ki azt, hogy az albizottság javaslatát egész
9364    II|                   vonnák a szavazatból, hogy az, ki az egyiket el nem fogadta,
9365    II|                     szavazatból, hogy az, ki az egyiket el nem fogadta,
9366    II|                       valószinűleg a többség az lett volna, hogy egyiket
9367    II|               különvéleményt a mint van, sem az albizottság javaslatát nem
9368    II|                  hogy §-ról §-ra revideáljuk az ausztriai codexet, de azt
9369    II|                 kinek reservátája volt, hogy az albizottság munkáját elfogadja
9370    II|                 azokat megmondani. Különösen az özvegyi jogra nézve nem
9371    II|               özvegyi jogra nézve nem tartok az ausztriai törvénynyel, mert
9372    II|                       maga a római törvény s az észjog szerint? Azon elvből
9373    II|                végrendelet nélkül azé legyen az örökség, kire nézve föl
9374    II|             végrendelkező annak hagyta volna az örökséget. Általános szabályt
9375    II|                   hozni, s természetes, hogy az apa után örököl a gyermek,
9376    II|                viszont a gyermek után örököl az atya, s ennek nemlétében
9377    II|                     atya, s ennek nemlétében az oldalágú rokonok, mert ezek
9378    II|                     Ezen elvet eltévesztette az özvegyekre nézve az ausztriai
9379    II|            eltévesztette az özvegyekre nézve az ausztriai törvény, mert
9380    II|                      örököljenek? Bizonyosan az özvegy áll közelebb hozzá,
9381    II|              közelebb hozzá, s így őt illeti az öröklés, mert a feleség
9382    II|                 amorisnál fogva közelebb áll az elhunythoz, mint az oldalágú
9383    II|                      áll az elhunythoz, mint az oldalágú rokonok. S mivel
9384    II|                      mivel fizeti ki a német az özvegyet? Egy negyedrészt
9385    II|                      neki, a többit elviszik az oldalági rokonok. Ezt nem
9386    II|               törvény, mely azt mondja, hogy az özvegy tartásáról, lakásáról,
9387    II|                   fáradtak, együtt küzdöttek az élet viszonyaival, s volt
9388    II|                     fő kenyérkereső elhal, s az özvegy egy negyedre van
9389    II|                  szorítva: a többit elviszik az oldalági rokonok. A német
9390    II|                hétszemélynök úgy látta, hogy az országban is inkább óhajtanák,
9391    II|                      is inkább óhajtanák, ha az értekezlet e tárgyban a
9392    II|                      pedig azt kivánta, hogy az értekezlet bocsátkozzék
9393    II|               találkozni azon nézettel, mely az országé: e vádat szivesen
9394    II|                    DEÁK FERENCZ: Engedje meg az értekezlet, hogy elmondhassam
9395    II|               törvényeink visszaállítására s az octroyrozásra, a mi helyzetünkre
9396    II|                 általánosságban fölhozattak.~Az októberi diploma tért nyitott
9397    II|                    hogy mivel a törvénykezés az alkotmányszerű autonomiának
9398    II|                 törvény ismét életbe lépjen.~Az 1848-dik évi törvények hazánk
9399    II|                   azon viszonyokat, melyeket az 1848-diki alapon magunknak
9400    II|                   eljárt.~De a 12 év folytán az absolut hatalom által behozott
9401    II|                     joggal azt kívánta, hogy az önkény szabta törvények
9402    II|                     szabta törvények helyett az országgyűlésileg alkotott
9403    II|                 általános anarchia támadjon.~Az alapeszme tehát régi törvényeinknek
9404    II|                    valósításánál a főszabály az: hogy a magánjogviszonyok
9405    II|                 hiszem - ő felsége is, midőn az országbiró, értekezletnek
9406    II|                 szintúgy kötelezőnek tartok, az tudniillik: hogy semmi oly
9407    II|                    javaslatot ne tegyünk, mi az 1848-dik évi törvények demokraticus
9408    II|                 egyenlőséget megsemmisítené, az osztályok közötti gyűlölt
9409    II|                   előtti egyenlőség által is az európai művelt nemzetek
9410    II|              törvényeink visszaállítása volt az alapeszme, első kérdésnek
9411    II|          igazságtalanság volna; minő például az 1848. évi IX. tvczikkely,
9412    II|                     évi IX. tvczikkely, mely az urbériséget vesztett földesurak
9413    II|                    törvények egyedüli alapja az urbéri veszteség volt, de
9414    II|                   mint gondosan megvizsgálni az anyagi s alaki törvényeknek
9415    II|                  szellemének fölforgatásával az osztályok közötti gyűlöletes
9416    II|                      új szabály octroyrozás; az ilyen változtatásnak vagy
9417    II|                 osztozom benne. Mert ha igaz az, hogy a régi törvényeket
9418    II|                   változtatást el nem fogad; az előttem szólott tagtársunk
9419    II|                    nem azt kérdezték tőlünk: az osztrák törvények tartassanak-e
9420    II|                   állíttassanak vissza; mert az alapeszme nálunk is, úgy
9421    II|                minőnek hiszszük a hangulatot az országban, hanem hogy mi
9422    II|                   capacitatiónak, származzék az sokaktól vagy kevesektől,
9423    II|                    adva elő azt, mi másoknak az enyémtől eltérő, sőt azzal
9424    II|                    elismerem fontosságát még az izgatottság közepette is.
9425    II|                      szava gyengébb, semhogy az izgatottság zaján fölülemelkedjék;
9426    II|                    fölülemelkedjék; de azért az egyesek szenvednek, jogtalanul,
9427    II|                    kimondottuk véleményünket az iránt, hogy a régi törvényeknek
9428    II|                      is, valamint úgy hiszem az egész értekezlet előtt,
9429    II|                ellene szólok s nem tartóztat az, hogy több vagy kevesebb
9430    II|                      tartatik-e meg ez által az osztrák törvénykönyvből.
9431    II|                  politikai okokból származik az ellenszenv; de midőn a régit
9432    II|                   nem tartom helyesnek, hogy az idegen hatalom műve iránti
9433    II|                  vissza. A többség e részben az osztrák törvényt tartotta
9434    II|                       egy alapeszménk volt s az alkalmazásnál eltértek nézeteink.~
9435    II|                 kijelentettem véleményemet s az egyes pontoknál később is
9436    II|                      a régi magyar törvények az 1848-dik évtől fogva az
9437    II|                      az 1848-dik évtől fogva az osztrák törvény behozataláig,
9438    II|                      megjegyeztem, hogy épen az osztrák törvények és a telekkönyveknek
9439    II|              viszonyból vették eredetüket, s az ilynemű perek megindítását
9440    II|               kivette azonban e tilalom alól az 1836. évi XIV. czikkely
9441    II|                   évi XIV. czikkely eseteit. Az említett XIV. czikkely pedig
9442    II|                      megszorítását. Ellenben az osztrák kormány már 1849-
9443    II|                  mindazon jogkérdéseket, mik az ősiségi viszonyokra vonatkoznak,
9444    II|                  vonatkoznak, s nem veszi ki az 1836. évi XIV. czikknek
9445    II|                   tudunk eseteket, melyekben az ily, egyébkint világos örökösödési
9446    II|                gyakran nincs is kapcsolatban az ősiséggel, például ha valaki
9447    II|                     régi törvényeknek kivált az örökösödést tárgyazó része
9448    II|                    mert a moratorium, melyet az osztrák kormány 1849-ben
9449    II|                     messzebb terjedett, mint az 1848. évi XV. törvényczikknek
9450    II|                    rendelete.~Egyébiránt itt az örökösödési törvényeknél
9451    II|          általánosságban kijelentem, hogy én az ősiséget, melyet az 1848.
9452    II|                  hogy én az ősiséget, melyet az 1848. évi XV. törvény elvben
9453    II|           folytattunk. Ezek közé számítottuk az ősiséget is, melynek bilincseiből
9454    II|                  elhatároztunk? S mert a mit az 1848-diki törvényhozás határozottan
9455    II|                   kimondott, hogy tudniillik az ősiség teljes és tökéletes
9456    II|                     hajtotta végre: én magát az 1848-ban kivívott elvet
9457    II|                     ha csakugyan közhangulat az, áldoznom lehetetlen; önmagamhoz
9458    II|                      vagy megczáfolva nincs. Az említett szakaszok egyike
9459    II|                     szakaszok egyike ugyanis az ősiekre, vagyis mint a különvélemény
9460    II|                      a különvélemény nevezi, az öröklött vagyonra nézve
9461    II|                   másik szakaszban megengedi az élők közötti szabad rendelkezést,
9462    II|                     szabad rendelkezést, még az ajándékozást is, és pedig
9463    II|          kijátszására vagy mellőzésére. Mert az anya, ha valamelyik gyermekét,
9464    II|                     mert ez meg van engedve. Az osztrák törvény legalább
9465    II|            végrendelet általi rendelkezést s az ősiekből szabad ajándékozást
9466    II|                      ezt azért kívánja, hogy az értekezlet több tagjai magánértekezletek
9467    II|                  egymás iránt. (Köztetszés.)~Az elnök kimondotta, hogy a
9468    II|              vétettek, azon eltéréssel, hogy az egyenes leszármazóknak az
9469    II|                    az egyenes leszármazóknak az összes vagyonból kötelesrészt
9470    II|                      rendelkezési jogot mind az élők között, mind pedig
9471    II|                      korlátozásnak veti alá, az öröklött és szerzeményi
9472    II|             örökösödés eseteiben fogadja el. Az értekezlet márczius 2-dikán
9473    II|                    úgy saját magunknak, mint az uralkodásban törvényes utódainknak
9474    II|                   megszüntetésének joga csak az országgyűlések, illetőleg
9475    II|           nagyfejedelemségünkre vonatkozólag az előbbi országos alkotmányok
9476    II|                 fejlődjenek, átalakuljanak s az összes birodalom érdekeivel
9477    II|                      jóváhagyni s mindenikét az illető országra nézve állami
9478    II|                     nem léphet hatályba.~IV. Az 1860-dik év október 20-diki
9479    II|                     határozmányokkal, melyek az általunk mai napon jóváhagyott
9480    II|        felelevenítettek által, részint pedig az alaptörvényekkel létrehozott
9481    II|                rendezve, ezennel kihirdetjük az alaptörvények összegét,
9482    II|                     trónra léptök alkalmával az eziránt kibocsátandó manifestum
9483    II|                    és követek házából.~2. §. Az urak házának tagjai születés
9484    II|                      Örökösödés által tagjai az urak házának azon belföldi -
9485    II|                      méltóságnál fogva tagja az urak házának minden érsek
9486    II|                   hogy kitünő férfiakat, kik az állam vagy egyház, tudomány
9487    II|                élethosszi tagokul hívjon meg az urak házába.~6. §. A követek
9488    II|                     Krakkó herczegséggel 38. Az Ennsen alóli osztrák főherczegség
9489    II|                     főherczegség számára 18. Az Ennsen felüli osztrák főherczegség
9490    II|             megállapított mennyiségű tagokat az illető tartományi gyűlés
9491    II|                     oly módon történik, hogy az országrendek mértéke szerint
9492    II|                          A császár nevezi ki az elnököt és alelnököt, mindenik
9493    II|                     közül. A többi tiszteket az illető házak maguk választják.~
9494    II|                  évenkint összehívja.~10. §. Az egész birodalmi tanács hatásköre
9495    II|                   birodalmi tanács hatásköre az 1860. október 20-diki diploma
9496    II|                     pénzügyeit illeti, főleg az államháztartás szabályozása
9497    II|               államháztartás szabályozása és az állam-költségvetés vizsgálata,
9498    II|                  változást nem szenvednek. - Az államadósság a birodalmi
9499    II|                   tartományra nézve közösek: az 1860. október 20-diki diploma
9500    II|               nincsenek névszerint fentartva az e szűkebb birodalmi tanácsban