1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9634
Rész
501 I| a kik azt akarják, a mit az előlülő akar, és nyilván
502 I| megemlíteni, mert ez lehetne az első lépés amannak is az
503 I| az első lépés amannak is az elmellőzésére. Nekünk ellenben,
504 I| törvényszéki birák kinevezésében az eddigi visszaéléseket és
505 I| is mondani, ki választja az itélő biróságot, minthogy
506 I| nem lehet tenni. De hiszen az országos kirendeltség is
507 I| folytában is elhatározták az országgyűlési napibéreknek
508 I| erre bizonyosan reáillik az, a mit Verbőczy mond az
509 I| az, a mit Verbőczy mond az örök bevallásokról, hogy
510 I| rendszeres munkának felvétele az ajtó előtt állana; ha mégis
511 I| fognak gyakorlatba menni, míg az a munka be nem végeztetik,
512 I| kezeskedik mindezekért? Mikor fog az befejeztetni? Addig pedig
513 I| biróságok választását kivánja, az indítványt pártolja.~ ~
514 I| törvényszéke egybeszerkesztetni fog az előlülőből, ki rendszerint
515 I| ez pedig akadályoztatván, az alispánok egyike; ezek helyét
516 I| egyike; ezek helyét pedig az a táblabiró fogja kipótolni,
517 I| hivatalnak sem a főispán, sem az alispánok állandóan és tökéletesen
518 I| Temesmegye követe, támogatta az indítványt.~DEÁK FERENCZ:
519 I| hatalmat is gyakorolnak, mert az ő gyűléseikben itéltetnek
520 I| gyűléseikben itéltetnek el az egyes békebirák ellen felhozott
521 I| felhozott panaszok; ők itélnek az adó iránti kérdések felett;
522 I| divatozzék azon tartományokban az említett elválasztás, azt
523 I| vármegyék közgyűlései intézik el az administrationalis tárgyakat,
524 I| végzettekről, mely hajdani szokást az 1807-ki törvény csak időnyerés
525 I| el ne választassék, sőt az összefüggés még inkább fenmaradjon,
526 I| törvényszékeknek rendes előlülői az alispánok legyenek. Nem
527 I| változtatja e részben véleményét az, a mit Temes vármegyének
528 I| halad, ezt a fabrikai módot az igazság kiszolgáltatásának
529 I| hanem azt óhajtja, hogy az egység tekintetéből az elsőség
530 I| hogy az egység tekintetéből az elsőség és felügyelés mindenik
531 I| mindenik hatalomra nézve az alispánban egyesüljön. Az,
532 I| az alispánban egyesüljön. Az, a mit szintén Temesnek
533 I| ügyészének távollétéről, s az esztendő mulva hozott feloldozó
534 I| orvosolni kell; de mely az által, ha nem az alispán
535 I| de mely az által, ha nem az alispán lesz az előlülő,
536 I| ha nem az alispán lesz az előlülő, hanem különös törvényszéki
537 I| ezután is folytatni fogja az urbéri pöröket: és így,
538 I| intézkedő 4. §. ellen fölszólalt az elnök, s állandóságukat
539 I| Mosonymegye követe, pártolta az elnök indítványát, s «a
540 I| alkalmatlanoknak, s csak ebben az esetben vagy ha vagy kihalás
541 I| a minek tökéletesen egy az értelme, egyedül a factióknak
542 I| kell tekinteni; ha igaz az, sőt ha lehetőnek bár csak
543 I| gyaníttathatik is, hogy az időszakaszonkénti biróválasztások
544 I| időszakaszonkénti biróválasztások s az azokban vagy azok által
545 I| állapítani.~DEÁK FERENCZ: Kettő az örvény, melyeknek egyikébe
546 I| szokott; kettő, a mi a birót az igazság és becsület útjáról
547 I| számba azon birákat, kik az igazságot elnyomták, s bizonyosnak
548 I| kisérteteinek ellentállani, s az igazságot, melyet előbb
549 I| meggátolni egy törvény sem képes, az időnkénti szabad választás
550 I| csakugyan bizonyos, hogy az állandóság még maga elegendő
551 I| kebelében nem hordozza, az állandóság mellett is részrehajló
552 I| törvényhozásnak állapítani: t. i. az állandóságot tökéletes nyilvánossággal,
553 I| fizetésével párosítva; vagy az időnkinti szabad választást.
554 I| időnkinti szabad választást. Az állandóság első három feltételeit
555 I| elvállalása többséget fog nyerni? Az adózó népre pedig új terhet
556 I| tulajdoníthatni, hogy midőn az egyik nemű biztosítást egész
557 I| másikat, mely kezünkben van, az időnkinti szabad választást,
558 I| vinnénk haza küldőinknek az állandóság megállapításával.
559 I| megállapításával. Eddig első biráik az időnkint általuk választott
560 I| most első birájok lenne az örökös törvényszék, a második
561 I| nyujthat függetlenséget, az administratio egyéb tagjainak
562 I| átalában érdeklik. Iparkodjunk az orvosláson, de a kiszökések
563 I| a kiszökések miatt magát az intézetet meg ne rontsuk,
564 I| egyszer megfosztjuk magunkat az időnkinti szabad választás
565 I| leirat iránt. 25 megye és az egyházi rend szavazatával
566 I| fölszólítása, hogy a «KK. és RR. az ő felségéhez ez ügyben küldendő
567 I| törvényhozásnak egyik része, az összes törvényhozó testet
568 I| dorgálva inthesse; 2. hogy az országos tanácskozás alatti
569 I| tanácskozás alatti rend fentartása az 1720: VII. czikkelynél fogva
570 I| ezeknek kell most lenni az óvás tárgyainak. Elesett
571 I| igenis megilleti a kormányt az említett hatalom, hanem
572 I| is veszélyes, szükséges az üzenetben annak kijelentése
573 I| AZ ELNÖK HATÓSÁGÁNAK KÖRÉRŐL.~
574 I| tanácskoztak a főrendek válaszáról az előleges sérelmek iránt
575 I| függetlenségöket tiszteljük, s hogy az országos gyűléseknek elhatározása
576 I| azon figyelmet, melylyel az ő válaszaikat hosszas halasztgatás
577 I| sarkaiból lenne kiforgatva. Az előlülői hatóságot a mi
578 I| minthogy azonban Magyarországon az ismételt esetek, kivált
579 I| szokást, s tudjuk, hogy az előlülői hatóság többnyire
580 I| határozzák. Már mivé lennének az országos tanácskozások,
581 I| országos tanácskozások, ha az előlülő egyetlen egy tárgyat
582 I| kell tehát mondanunk, hogy az előlülői törvényes jussokat
583 I| tulajdonságai, azok legfeljebb csak az ő hivatalának idejére nyujthatnának
584 I| a nemzeti jussoknak túl az individualitáson fekvő garantiákat
585 I| megszüntetik is, maradjon fönn az, hogy a perlekedő fél, miután
586 I| folyamodhasson.» Szabó Péter az ország rendes biráitól cum
587 I| által szoktak kiadatni. Az elnök nem helyeselte a véleményt,
588 I| a kir. hatalom fönmarad, az 1790: I. t. cz.-ben megállapított
589 I| különösségeket is megszokja az ember, és én a Máramaros
590 I| nélkül hangzik el közöttünk az egész kivánság, s következése
591 I| ellenére ezen ajánlást, mert az a biráknak alaptörvényeinkben
592 I| fenforgó kérdését illeti, az 1790. esztendei XII. czikkelyt
593 I| nem tartatott. Tele vannak az 1825. esztendei országgyűlésének
594 I| országgyűlésének írományai az ezen visszaélések ellen
595 I| parancsolatokkal, ha azok az említett czikkelylyel ellenkeznek,
596 I| tanácskozás alá vétetni, midőn az egész törvénykezés rendét
597 I| csak akkor fogjuk látni az egész rendszernek minden
598 I| különbség nélkül eltörülhetők; az özvegyeket és árvákat prorogatio
599 I| rendelések vannak téve; az erejét vesztett itéletnek
600 I| azon tekintetek, melyek az ordo processualis felvételét
601 I| törvények javítását kell az ordo processualis előtt
602 I| közszükség érzete kiván, s az országnak ezen diaetába
603 I| alkalmazva hozattak, s ezen az úton tévesztő temérdekségre
604 I| hiányait kénytelenek voltak az itélő székek pótolni, honnan
605 I| értelme eredett. Ezen bajon az országos küldöttség előttünk
606 I| munkája nem segít, mert az nem egyéb a curialis decisiókból
607 I| tengerébe egyszer betévedvén, ha az országos küldöttség 300
608 I| törvény hiányait pótolni, és az igazságszolgáltatás rendszerében
609 I| előbb, mint most vagyunk. Az országos küldöttség azonban
610 I| a porosz törvénykönyv és az igen sok tekintetben nagyon
611 I| úgy a törvényhozó test az 1791-ben elrendelt küldöttség
612 I| választmány és arra bizassék, nem az, hogy az országos küldöttség
613 I| arra bizassék, nem az, hogy az országos küldöttség munkáját
614 I| superrevidealja, nem is az, hogy egyes törvényeket
615 I| törvényeket javaljon, hanem az, hogy a regnicolaris küldöttség
616 I| kivált ha megfontoljuk az utasítások különböző volta
617 I| mindazon eseteket, melyek az országos küldöttség munkájában
618 I| látnák, hogy in principio az invalidatio ex praejudicio
619 I| törvényhatóságok, melyek az aviticitás ellen adták utasításukat,
620 I| kapcsolatú tárgyakat, mint p. o. az executió kérdését, a processualis
621 I| hozni. Különösen a diaetának az egész munka berekesztése
622 I| nézve azt is megjegyzi, hogy az egész juridicum operatum
623 I| nógrádi követ, megujította az urbéri munka vizsgálatakor
624 I| fekvő jószágot szabadon, s az úgynevezett incapacitas
625 I| hogy «1715 előtt, t. i. az állandó katonaság és az
626 I| az állandó katonaság és az ezzel járó állandó adó időszaka
627 I| nem lehet». Másutt, hol az adózás terhe és a katonáskodás
628 I| árának nevekedését, mely az incapacitás eltörlésével
629 I| legalkalmatosabban, midőn az örökös eladások kérdése
630 I| útján nyert nemesi javaktól, az eddigi szokás és felsőbb
631 I| elhallgatnia nem lehet. Kétségtelen az, hogy senki sem képes világos
632 I| szerezhetéséből kizárná. Az 1222: XXVI. és 1715: XXIII.
633 I| birtokról tesz említést, s az 1630: XXX. czikkely csak
634 I| 1630: XXX. czikkely csak az armalistákról rendelkezik.
635 I| vethette, sőt a fiscus is csak az eladó magva szakadtával
636 I| különbséget tehetne e részben az, ha nem nemesnek, hanem
637 I| nemtelennek történt volna az eladás? A vérségi jus, a
638 I| szónokot ellenkező értelemre az, mit Sopronnak követe a
639 I| jobbágytelket ne birhasson. Az ország rendei azonban ezen
640 I| ezen kivánságot úgy most az urbéri munkálatban, mint
641 I| károsodnék jövendőben is. Így az sem áll, hogy 1715 előtt
642 I| jutalmazza, s a fekvő birtok az, melyben a mezei élethez
643 I| AZ ŐSISÉGRŐL.~A KK. és RR.
644 I| ősi vagyonát, s e részben az aviticitas megtartása mellett
645 I| örökösödés, meg nem foghatom. Az örökösödés természeti szabály,
646 I| ebben van a különbség: mert az aviticitas az, mely a rendelkezési
647 I| különbség: mert az aviticitas az, mely a rendelkezési szabadságot
648 I| szabadságot korlátozza. Az örökösödés egész Európában
649 I| országokban kizárassék, vagyis az aviticitas ismertetnék.
650 I| dolognak valódi értelme: mert az elidegeníthetetlenség s
651 I| elidegeníthetetlenség s az ezen épült invalidatio az
652 I| az ezen épült invalidatio az aviticitásból nem következik;
653 I| sőt merem állítani, hogy az egy oly monstrum, mely,
654 I| csaláson alapul, t. i. hogy ha az idők körülményei szerint
655 I| idők körülményei szerint az eladott jószág becse növekedett,
656 I| mit a kir. városok követei az eddigi szokásról mondanak,
657 I| eddigi szokásról mondanak, az helyén lenne, ha valamely
658 I| hon javának tekintete, nem az eddigi szokás vezérelhet.
659 I| ellenvetése állana, ha hogy az írott jegypénznek más adósság
660 I| összefér, leghatalmasabb rugója az iparnak, ez pedig az egyetlenlenegy
661 I| rugója az iparnak, ez pedig az egyetlenlenegy út a polgárok
662 I| ne hozzuk be a városokba az aviticitásnak egy új nemét,
663 I| bárminő volt is némely helyen az eddigi gyakorlat, állítsuk
664 I| gyakorlat, állítsuk föl itt, hol az írott jegypénzről van a
665 I| AZ ORSZÁGGYÜLÉS ELLEN FÖLSZÓLALT ~
666 I| használását megvásárolandó nemesek az azokkal járó közterheket
667 I| intéztek ő felségéhez, melyben az országosan egybegyült RR-et,
668 I| dagályától» hajtatnak, «az ország polgári alkotmánya
669 I| méltóztassék». Noha Szabolcs rendei az említett kérdés elvére nézve
670 I| ellenmondást nyilvánítson, az említett törvénytelen lépés
671 I| elhatározását, jövendőre nézve pedig az ily lépések meggátlására
672 I| föliratát, s Szabolcs volt az egyetlen, mely benne fönakadt,
673 I| mely benne fönakadt, mit az is gyanussá tesz, hogy midőn
674 I| itéletére bízza, ki vétett az alkotmány ellen. Az elnök
675 I| vétett az alkotmány ellen. Az elnök erő nélkül valónak
676 I| egyes törvényhatóságoknak az országos többség ellen intézett
677 I| tárgyalásának nem itt látta az idejét. Kérte a RR-et, nyugodjanak
678 I| ne adatnék. De kérdem én az érdemes követet, hát az
679 I| az érdemes követet, hát az nem helytelen-e, nem fájdalmas-e,
680 I| hogy egy megye vádolja az egész országgyűlését? vádolja
681 I| tagja, melynek becsülete az ő becsületét, méltósága
682 I| ő becsületét, méltósága az ő méltóságát is érdekli?
683 I| Indítványát elfogadni, vagy azt az országgyűlésének és a megyéknek
684 I| helytelennek tartom, midőn az országgyűlésének határozata
685 I| mérve, halhatatlan, és így az egyes emberek hibái nem
686 I| Beregh vármegye is, mely az alkotmány ösvényéről most
687 I| AZ EGYHÁZI FŐSZEMÉLYEK VÉGRENDELKEZŐ
688 I| követe, indítványt tett, hogy az egyházi főszemélyek végrendelkező
689 I| Törvényes historiáját adja az egyházi főrend végrendelkezési
690 I| megemlíti, mint hozatott az később homályba, s mint
691 I| 1702-ikig, midőn Kolonich az egyházi főrendtől fel nem
692 I| kötött a fiscussal, mely az elhíresült Conventio Kolonichiana
693 I| ismeretes. Ezen conventió tehát az egyházi főrend végintézkedési
694 I| a mint hogy azzal maga az egyházi rend sem volt megelégedve,
695 I| ellenmondása következtében az 1715-ki diaeta e tárgyban
696 I| hogy azon javak, melyek az egyházi rend kezénél vannak,
697 I| előtt tartva, egyenesen az egyházi férfiak élelmére
698 I| életökben elkölthettek volna, az minden kétségen kívül az
699 I| az minden kétségen kívül az ő tulajdonjok; s hogy midőn
700 I| csak azt se tudjuk, hogy az mire fordíttatik: ez valóságos
701 I| inkább, mert bár valaki az egyházi rendbe lépett is,
702 I| ülésének napi rendjén volt: az 1827-ik évi országos választmány
703 I| utasításainkat asztalra rakni, s az előlülőket megkérni, hogy
704 I| többséget számlálják ki. Az ily törvényhozás azonban
705 I| csaknem egyetlen egy eszköze az országgyűlési tanácskozás;
706 I| országgyűlési tanácskozás; az itt világosságra hozott
707 I| mi már a tárgyat illeti, az országos küldöttség két
708 I| sőt tágítani óhajtom; de az oda nem terjedhet, hogy
709 I| is örök törvényt szabjon az élőknek, és századokon keresztül
710 I| keresztül oly törvényt, mely az ő hiuságának a haza virágzását,
711 I| hiuságának a haza virágzását, az egész nemzet emelkedését,
712 I| tapasztalák, hogy sok javak az egyházi rendnek és más moralis
713 I| kerülnek, onnan pedig sem az ország lakósaira, sem a
714 I| Lajos alatt megalkoták az amortisatió törvényét, mely
715 I| nevének megtartásából, nem az értéknek egynéhány kezekre
716 I| adta főrendeinknek cserébe az aranybulla utolsó záradékáért,
717 I| arról gondoskodni, hogy az egyes nemzetségek fénye
718 I| egész kiterjedésükben, vagy az intézmény kiváltságának
719 I| akarták ugyan tartani, de az ily javaknak semmi privilegiális
720 I| jószágot, el is adhassa.~Az átalános vita julius 15-
721 I| 15-dikén befejeztetvén, az elnök azon kérdésére, «megálljon-e
722 I| kérdésére, «megálljon-e az országos küldöttségi szerkezet
723 I| kerület ellene szavazván, az elnök zajos éljen kiáltások
724 I| a senioratusok azonban az egész nemzetség tulajdonának
725 I| tekintethetvén, törzsök és ágankint az egész nemzetség közt osztályra
726 I| közt osztályra menjenek», az a kérdés vettetett föl, «
727 I| elvesztenék, fog-e ez értetődni az illető majorescok és seniorok
728 I| ezek mindazáltal nyomban az eltörlő törvény közhirré
729 I| állapotjukat veszítsék el, s az ezentúl csinálandó adósságokért
730 I| alája vetette a politikát az igazságnak, midőn megegyezett,
731 I| érdekébe. De kinek is árt az én indítványom, midőn a
732 I| indítványom, midőn a multat hagyom az eddigi törvény állapotában,
733 I| fizetni. Emlékezzünk, hogy az volt egyik főoka a majoratusok
734 I| refluxus bonorum, melyből az adományozás ered. De a legújabb
735 I| alkalmaztatási módjában az adománynak, vagyis inkább
736 I| eladásoknak eme rendszere, az abból eredendő haszon csekélysége,
737 I| csekélysége, a temérdek pör, az örökös bizonytalanság kárának
738 I| Igazságos is lenne tehát az eltörlés; igazságos a magánosokra,
739 I| fejedelemre nézve is, mert az ő megegyezése nélkül törvény
740 I| nem alkottathatik. Végre az alkotmány tekintetét a mi
741 I| hogy ezzel nem ellenkezik az eltörlés, már Szatmár követe
742 I| még erősebben véli állani az eltörlést javasló tekinteteket.
743 I| jószágconfiscatio ellenkezik az emberiséggel, a szelidséggel,
744 I| büntethet; de ellenkezik magával az ősiség elvével is, mert
745 I| elvével is, mert elvágja az örökösödés fonalát. Reményli
746 I| természete arra mutat, hogy az atya inkább kivánta fiait
747 I| kinek megyéjében feküdt az Árva vármegye 22/24 részét
748 I| következtében inditványba hozta az ily osztatlan javak föloszthatását.
749 I| Augusztus 7-dikén tárgyaltatván az inditvány, Marczibányi Antal,
750 I| eltörlése, nem pártolta az inditványt, s az árvai urodalomra
751 I| pártolta az inditványt, s az árvai urodalomra nézve úgy
752 I| köszönettel is tartozik. Hogy az ily osztatlan birtok tulajdona
753 I| RR. azokat eltörülni. Kik az ősi javakra is kiterjeszteni
754 I| universalis úgy vélekedik, hogy az nem más, mint az élet utolsó
755 I| vélekedik, hogy az nem más, mint az élet utolsó pillanatjában
756 I| így mintegy substitutiója az általadásnak; a kinek tehát
757 I| lehet, s azért képtelenség az, midőn valaki századok mulva
758 I| administratió hasznos voltát az embereknek csak két neme
759 I| csak két neme védelmezheti; az egyik, mely a közösből más
760 I| boldogulni nem akaró, s az igazság mezején önerejével
761 I| is képtelenség. Így p. o. az örökösödésben maradt egyetlen
762 I| birtokába ne léphessen. Az indítványt tehát pártolja
763 I| javaslott középút, t. i. az osztályosok többsége akaratától
764 I| akaratától felfüggesztés az, melyet a legalaptalanabbnak
765 I| legalaptalanabbnak tart. Vagy áll az osztatlanságot rendelő végrendelés,
766 I| PROTESTÁNSOK FÖLMENTÉSÉRŐL AZ EGYHÁZI TIZED ALÓL.~I.~A
767 I| czikkére, mely szerint az oroszok és oláhok fölmentetnek
768 I| protestansokra is. Frim János, az egri főkáptalan követe,
769 I| főkáptalan követe, tagadta, hogy az oláhok és oroszok örökre
770 I| ideiglenesen, nem is csak az akkint lett meghivatás okánál
771 I| fogva vették ki dézsma alól az oroszokat és oláhokat, hanem
772 I| több törvények, névszerint az 1500: IV., 1569: XXVIII.,
773 I| hogy a magok papjait, azt az oly gazdagon dotált papságot
774 I| Teljes lélekkel pártolja az indítványt.~II.~A dézsma
775 I| praesidialis parancs következtében, az egyik alszolgabiró udvarára
776 I| ellen eskű alatt vallatott. Az e körül kifejlett vitában
777 I| oda vitték a dolgot, hogy az alispánok, a megyéknek valóságos
778 I| személyeknek lefoglaltatása, az alkotmány által biztosított
779 I| haladva, azzá fogják tenni az alispánokat, mitől őseink
780 I| AZ IRTVÁNYOK VISSZAVÁLTÁSÁRÓL.~
781 I| ülésének napi rendjén volt az urbéri tárgyban alkotandó
782 I| 1. §-át illetőleg, mely az irtásokról szólt, ő felsége
783 I| felsége azt kivánta, hogy az irtások visszaválthatására
784 I| visszaválthatására nézve az 1807-ik esztendő határoztassék
785 I| egyátalában szabad ne legyen, az 1807 utániakat pedig csak
786 I| tulajdona; másodszor, hogy az irtásoknak általános visszaváltása
787 I| egy forrásától megfosztva, az inség örvényébe taszítna,
788 I| törvényeinkben ne lelnénk. Így az 1514-ben és 1548-ban 52
789 I| törvényekben, sőt 1715-ben maga az úrbéri adózások közé nem
790 I| számtalan törvények, maga az urbarium és a puszták népesítését
791 I| szükségessé tette. Most sem az a kérdés tehát: van-e jussunk
792 I| részben követni; hanem csak az, ha jelen körülményeink
793 I| jelen körülményeink között az irtások visszaváltásának
794 I| országos határozat, hogy az eredetileg és egyedül a
795 I| lehessen; mely végzés azonban az alapnak felvett vasi indítvány
796 I| urceus exit. Vas követe az élelemre szükséges (necessariis)
797 I| Ha ennek értelme csak az irtványokra telepített egész
798 I| helység találtatik, melyben az úrbér behozatalakor 3-4
799 I| szállítványok; ha tehát tőlök az irtások elvétetnek, sok
800 I| szóról-szóra véve magyaráztatik az országos végzés, akkor nem
801 I| rajta élelmet találjon. Az országos szerkezet tehát
802 I| megállapító kétes rendelkezés. Ha az foglaltatnék a végzésben,
803 I| foglaltatnék a végzésben, hogy az irtásokra telepített szállítványoktól
804 I| telepített szállítványoktól az irtásokat elvenni ne lehessen,
805 I| ne lehessen, mert ezeknél az irtások birtoka mintegy
806 I| telekföldet birnak, és így az irtások élelmökre nem elkerülhetlenül
807 I| között inkább elfogadja az epochát az originarie uniceque
808 I| inkább elfogadja az epochát az originarie uniceque szavak
809 I| kihagyásával, mintsem hogy az önkényt erős lábra állító
810 I| Igaz, hogy egy részben az epocha is önkényen épül,
811 I| állandó bizonyos zsinórmérték; az országos javaslat ellenben
812 I| országos javaslat ellenben az önkényt a végrehajtó és
813 I| tudván, hogy efféléknél az önkényt tökéletesen elkerülni
814 I| helyébe küldőitől mást venne, az 1807-ki epochát, mely legalább
815 I| ki epochát, mely legalább az ezen esztendő utáni irtások
816 I| kerületi ülésében fölvétetett az urbéri kihágások eseteinek
817 I| Somssich Miklós nem fogadta el az első szakaszt, mint a mely
818 I| Hasonló elvekből indulván ki, az indítványt annyival inkább
819 I| foghatja meg, minő arány lenne az oly határozatban: hogy a
820 I| tekintetik, és sanyargattassék az önügyében felhevült indulattal
821 I| pedig azt hozta fel, hogy az ártatlanul büntetett jobbágynak
822 I| tartozik, úgy azt, hogy az úriszék iránt tett végzés,
823 I| emlékezteti a RR.-ket, hogy az árestom közértelemmel a
824 I| tagjait kevéssé pihenteti, az indulatos földesúr vagy
825 I| szükségesnek látja, hogy az ártatlan jobbágy földesúrának
826 I| de épen ez mutatja, hogy az árestom igazságtalan büntetésnem
827 I| büntetésnem a jelen esetben; mert az elvesztett becsületet fizetéssel
828 I| Előbbi véleményétől tehát az sem mozdítja el, hogy a
829 I| ülésében, melynek napi rendjén az urbér tárgyában augusztus
830 I| javaslat azon pontját, mely az a fölötti fájdalomnak ad
831 I| a kir. válasz tárgya, az urbéri t. cz., az országgyűlés
832 I| tárgya, az urbéri t. cz., az országgyűlés által egyedül
833 I| tanácskozások, kimondotta és az általa észrevett hiányokat
834 I| hallgatván, most kel ki az ellen, azt mostanság tökéletlenséggel
835 I| minden egyes polgárnak, a kit az kötelez; mert a törvénynek
836 I| mert a törvénynek főkelléke az, hogy értse, a kinek részére
837 I| mert ez annyit tesz, mint az eszközt a czéllal eltéveszteni;
838 I| nyujt annak megtanulására. Az előlülő ugyan azon észrevételt
839 I| újítani nem kell, de épen az által mutatjuk meg, hogy
840 I| készült üzenet javaslata az urbér tárgyában augusztus
841 I| kerületi űlés szövegében az I. t. cz. 12. §-ának első
842 I| van helye, ha a jobbágy az úri és közterhek viselésére
843 I| követe, nem helyeselte, hogy az elerőtlenedett telkes jobbágyoknak
844 I| egész telkes jobbágy között az a különbség, a mi a 18 és
845 I| a colonus szóval élünk, az alatt nem csak az egész
846 I| élünk, az alatt nem csak az egész telkes jobbágyot,
847 I| közte és a zsellér között az említett különbség. Az érdeklett
848 I| között az említett különbség. Az érdeklett szolgálatbeli
849 I| kevesebbé lehet, mivel, a midőn az határoztatott, hogy ha a
850 I| hogy nem képes leszolgálni az úri munkát, akkor neki szünetidő
851 I| számba nem vétetett; egyedül az vétetett figyelembe, hogy
852 I| vétetett figyelembe, hogy az ily jobbágy élelem nélkül
853 I| ne maradjon. Ha pedig ez az elv vezérlette a KK.-at
854 I| fogadni a szünetidőt; mert az, hogy a zsellért az uraság
855 I| mert az, hogy a zsellért az uraság kénye szerint elkergethesse,
856 I| felállított elvvel, sem az igazsággal, sem végre az
857 I| az igazsággal, sem végre az emberiséggel meg nem egyezik,
858 I| ülésének napi rendjén volt az urbér tárgyában kelt kir.
859 I| ának 4. pontjában, mely az égetett italokról szólott,
860 I| gabonapálinka főzhetését nem csak az ország azon részeiben kivánták
861 I| addig divatban volt, hanem az egyenlőség kedvéért és mivel
862 I| legyőzhetetlen nehézségűnek látták, az ország minden lakosának
863 I| fölterjesztett javaslatot az országnak némely részeire
864 I| jobbágyra is, mivel szintén úgy az övé a gabonája. Azt mondani
865 I| oly áldozattal, melyet nem az egész ország viszen, szintén
866 I| szintén nem lehet, mert midőn az ugar-dézsma elengedéséről
867 I| ugyanezen ok hozatott elő; akkor az alföldön többet adott az
868 I| az alföldön többet adott az úr: a többség az ugardézsmát
869 I| többet adott az úr: a többség az ugardézsmát mégis eltörülte,
870 I| felsége is elfogadta. Ha tehát az egyarányúság kedvéért az
871 I| az egyarányúság kedvéért az ugardézsma eltöröltetett,
872 I| eltöröltetett, a mit ott az alföldi földesúr áldozott,
873 I| helyesen nem lehet, mert az usus megmutatása nincs annyi
874 I| lopva nem történhetik, tudja az egész helység, ki fizetett
875 I| vagy nem is tudta: usus-e az, vagy nem? Nem alkalmazható
876 I| pálinkafőzés nagy részét teszi az úri jövedelmeknek, mert
877 I| forintot, ennek nincs jussa az égetést eltiltani. Ezt a
878 I| krumpliból égessen, és ahhoz az élesztésre gabonát is vehessen,
879 I| tárgyalták ő felsége válaszát az urbéri kötésekről fölterjesztett
880 I| szolgálataikat és adózásaikat - az úri törvényhatóság sértetlen
881 I| válaszában kiemelte, hogy az ily kötések tárgya az urbéri
882 I| hogy az ily kötések tárgya az urbéri törvény körébe, belső
883 I| jövendőre is fenntartatik, s az érdeklett kötések tárgya
884 I| kérdésekkel van összeszőve. Az elnök a kir. válasz elfogadását
885 I| elfogadását ajánlotta, «minthogy az urbéri tárgyban csak a földesúri
886 I| minthogy a rendek javaslata az ősiség és örökösödés törvényeitől
887 I| mind a szent korona, mind az egész nemesség és birtokosság
888 I| tartalmából, hogy ő felsége az úrbéri V. t.-cz. 2. §-ában
889 I| tanácskozánk, és nem csak az ország rendeinek többsége,
890 I| népet emlegetve, sürgette az úrbérnek első helyen felvételét,
891 I| valódi sikerrel megfelelni, s az adózó népnek állandó boldogságára
892 I| jövő felett. Kettős volt az úrbéri munkában a jobbágyok
893 I| egyszersmind önérzésöket az emberiség méltóságára emelni
894 I| szunnyadó hatalmas erőt: az iparkodásnak leginkább szabadság
895 I| kettős kötelességen alapult az országos rendeknek úrbéri
896 I| Ugyanazon kormány, mely az adózó népnek sorsát oly
897 I| viseljék; de hogy ezen nép az iparkodásnak és mívelődésnek
898 I| voltak képesek népünket az inségtől megóvni, előre
899 I| előre látható tehát, hogy az engedmények véghatárát még
900 I| tetemesen sértené, mert az úrbéri IV. czikkelyben azt
901 I| országunk minden vidékein az örökösen megváltott községeket,
902 I| csak gondos iparkodást s az ebből származott jólétnek
903 I| hasznos és czélirányos törvény az említett V. czikknek kérdés
904 I| félrevessük? Abból, a mit az előlülő felhozott, hogy
905 I| nem említem is azt, hogy az incapacitás már magában
906 I| csak azt jegyzem meg, hogy az általunk javaslott törvény
907 I| általunk javaslott törvény még az incapacitásnak most fennálló
908 I| szerződéseknek kell tekinteni, és az ilyen birtokot valóságos
909 I| senki sem fogja. Vagy talán az ősiség törvényeinek erőltetett
910 I| midőn a béke csöndes ölében az egyes polgárok boldogságából
911 I| azt is állítanánk, hogy ők az ősiség törvényei által a
912 I| számra meghaladja, s ez az 1687: XVII. t.-cz.; de,
913 I| törvény helyes és igazságos-e? Az örökös megváltások által
914 I| sem fogja. Sem a régi, sem az újabb időkben nem ritkák
915 I| időkben nem ritkák tehát az ilyen örökös megváltások,
916 I| megváltások, s kivánságunk sem az ősiség törvényével, sem
917 I| intézkedés által a pazarlásra, s az örökösök kijátszására út
918 I| nyittatnék, mert azon felől, hogy az efféle kijátszásokra tilalom
919 I| fogja mind a tékozlást, mind az örökösök károsítását inkább
920 I| károsítását inkább előmozdítani? Az olyan rendelkezés, mely
921 I| ellenvetésre, hogy e törvény nem az úrbéri munkába való, röviden
922 I| röviden azt jegyzem meg, hogy az említett 2. §.-ban oly örökös
923 I| viszonyokat illeti, egyenesen az úrbéri munkába tartozik,
924 I| megszüntetni. Mivel tehát az efféle örökös megváltások
925 I| törvény által ki nem jelentjük az örökös megváltások szabadságát:
926 I| haza virágzásának, hanem az eddig boldog és virágzó
927 I| megtagadó tartalmához járulunk, az eddig megváltott községek
928 I| FÖLDESÚRI HATÓSÁGRÓL ÉS AZ ÚRBÉRI PERRŐL.~I.~A KK.
929 I| tanácskoztak a főrendek válaszáról, az úrbér tárgyában kelt kir.
930 I| földesúri törvényhatóságról és az úrbéri perről» szóló VII.
931 I| pontjában azt javasolták, hogy az úrbéri rendeletet átalhágó
932 I| depopularisálni akarják, s az urbarialis excessusokra
933 I| emberek előtt nagy indok lehet az, ha egy ily méltóságos testület
934 I| annál fogva habár nem is az üzenetben, mert ott az okokból
935 I| is az üzenetben, mert ott az okokból ki fog tetszeni,
936 I| a jobbágy ellen se, mert az indulat nem kevésbbé megvesztegetett
937 I| rendjén volt: a főrendeknek az úrbér tárgyában készült
938 I| készült viszonüzenete. Ebben az V.-t. cz.-re nézve azt javasolták,
939 I| nézve azt javasolták, hogy az urbéri örökös kiváltási
940 I| törvényből hagyassék ki.~Az elnök hosszasan fejtegette,
941 I| birtokok veszélyeztetésére, az ősiség és örökösödés törvényeinek
942 I| elfogadását ajánlotta. Nagy Pál az elnöknek azon figyelmeztetésére,
943 I| utasításainak készítésébe, a minek az az eredménye, hogy «némely
944 I| készítésébe, a minek az az eredménye, hogy «némely
945 I| csodálkozott rajta, hogy azt sokan az országgyűlés legmagasabb
946 I| benne foglalt engedményt «az egész úrbéri tárgy lefolyta
947 I| hivatkozásra azt felelte, hogy «az vagy épen nem divatoz, vagy
948 I| dicsőségesnek tartatott, az most - de hála a magyarok
949 I| még azok is, kik ugyanazt az egy törvényjavaslatot védik,
950 I| névvel illették már azt az ellenvélemény pártolói.
951 I| demokratiai czélzatúnak s az aristokratia jussait és
952 I| áron adja el jobbágyának az úrbéri tartozásokat, s így
953 I| annak megemlítésével, hogy az eladás és megvásárlás nem
954 I| szabadságnak varázserejű hatása van az iparkodásra; el akartam
955 I| hasznos következéseket, melyek az örök megváltások által felszabadult
956 I| követének azon szavait, hogy az egész birtok, melyet mi
957 I| is előhozta, hogy mivel az én multkori előadásom szerint
958 I| hogy ezen gyakorlati példa az ilyen birtokot nyomorult
959 I| megczáfolása s a gyakorlat, melyen az alapult, szolgáljon tehát
960 I| mert a ki elismerte, hogy az így megváltott birtok épen
961 I| boldogítsanak. És habár az emberi véges erő nem képes
962 I| és érzi ezen nép is, mi az, a mi őt nyomja; tudja és
963 I| és bármely javaslat, ha az a legfényesebb theoriai
964 I| közvéleményt, megtudták mi az, a mit orvosolni kellene?
965 I| polgárt valának boldogítandók, az egyébkint súlyos hatalmat
966 I| és sokat kárhoztatni fog az előrehaladott jövendőség,
967 I| visszahozhatatlanul elmerül az örökkévalóság tengerébe,
968 I| alacsony eszközök által az igaz ügyet is nyomni egy
969 I| hatalmas erővel feltámad az igazság mindenkor és elnyomóit
970 I| bizonyosan eljönne még az idő, midőn az elcsábított
971 I| eljönne még az idő, midőn az elcsábított többségnek önkárán
972 I| egy oly praesidialis, mely az 1790: X. t.-czikkelylyel
973 I| fölszólalni kötelességük leend, s az ellen, ki hatalmát vagy
974 I| büntetését fogják sürgetni.~II.~Az elnök a KK. és RR. határozataképen
975 I| ból azon záradék, mely az örök kiváltásról szól, kihagyatik»,
976 I| ennek második része pedig az örök megváltás kérdését
977 I| tanácskozásba fogják venni». Az elnök ennek ellenében kimondotta: «
978 I| sem egyez».~DEÁK FERENCZ: Az elnöknek azon kimondása
979 I| a királyi választ, abban az van, hogy a jelen §.-nak
980 I| nak azon része, mely az örökös kiváltságról szól,
981 I| kellett fogadni azt is, hogy az érintett kifejezés a felirásba
982 I| A NYILVÁNOSSÁGRÓL AZ ÚRISZÉKEKNÉL A TANUK ~VALLOMÁSA
983 I| tartott kerületi ülésében az úr és jobbágy közti viszonyokban
984 I| indítványozta, hogy midőn az urától természeti függésben
985 I| tartózkodás eltávoztatása és az igazságnak annál bizonyosabb
986 I| ellenőrségére szükség. Mert az itélet, habár titokban hozatik
987 I| kerül, s ebben találjuk az alsóbb biró hibája vagy
988 I| módot nyujtó alkalmával, az interessált biró oly tanuságot
989 I| volt, s e hiányt többé sem az authenticatiónak közzététele,
990 I| De attól tartanak, hogy az úriszék különös typusú itélő
991 I| nyomban papirosra tétetik, s az ellenféllel is közöltetik,
992 I| volna azt. Mondják továbbá: az úriszék nem független biróság,
993 I| alkalmazhatók. De ebből ép az ellenkező következik, mert
994 I| mentől inkább hibás intézetű az úriszék, annál inkább szüksége
995 I| véleményben. Vehetnének példát az ausztriai vagy porosz codexből,
996 I| törvényhozásból is számkivetette, az itélő székeknél a nyilvánosságot
997 I| sőt világosan meghagyta és az ott a mai napig is megmaradt.
998 I| szónoknak véleménye in genere az, hogy a tanuk vallomása
999 I| authenticatiójának hallásától a feleket az úriszékeknél eltiltani annyit
1000 I| melleslegesen elütni nem akarván, az indítványt el nem fogadja.~ ~
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9634 |