Rész

1001     I|                    cz. elejtését javasolták. Az elnök a királyi válasz elfogadását
1002     I|                      ki azt tagadhatná, hogy az igazgatás rendje és maga
1003     I|             mulhatatlan megkivánja némelykor az igazság rögtöni kiszolgáltatását;
1004     I|                  Gömörmegye követe, pártolta az elnök véleményét, lehetetlennek
1005     I|            véleményét, lehetetlennek tartván az önkény teljes kizárását, «
1006     I|              kizárását, «mert a biráknak azt az önkényt meg kell adni, hogy
1007     I|                    mi onnan is világos, mert az ily önkényt a két legfelsőbb
1008     I|             gyanusnak vállát, s bárki legyen az, fogságra viszi, Francziaországban
1009     I|            bátorságát minden magánosok ellen az eddigi törvények által elegendőkép,
1010     I|            elegendőkép, sőt mivel a földesúr az ő jobbágya sérelme megboszulására
1011     I|               fogadta el a javaslatot, mert «az által a 8 millió lakosoknak
1012     I|                     követe, kérdést intézett az elnökhöz, hogy ha a kormány
1013     I|                   szükséges lehessen. Hiszen az első szakasz csak azt rendeli,
1014     I|                      úton követelhesse, s ez az előbbinek oly egyenes és
1015     I|                      el nem szoktattak volna az efféléken bámulástól, azon
1016     I|                    első szakasza ellen, hogy az már magában hiányos, elégtelen
1017     I|                   mindaddig, míg ezen esetek az illető rendszeres munkában
1018     I|                kizárólag csak magunk bírjuk. Az áldott 1-ae 9-us gondoskodott
1019     I|                  kész leszek elismerni, hogy az ilyen privilegiált, jó erkölcsű,
1020     I|              előadásban felelt meg önmagának az érdemes követ úr; mert ott
1021     I|                  enged, és kénytelen engedni az őt letartóztató constablernek.
1022     I|                 gyakorlati tekintetből, hogy az efféle violentialis és impensionalis
1023     I|          violentialis és impensionalis pörök az összeveszett szomszédok
1024     I|                közben végzik el a földesurak az egész dolgot, gyakran a
1025     I|                   azért is hiányos, mert nem az egész 8 millió nem nemest,
1026     I|                   azon esetben, ha e törvény az ország minden lakosairól
1027     I|                   törvény már csak azért sem az úrbérbe tartozik, mert nem
1028     I|                egyedül a jobbágyokról, hanem az ország minden lakosairól
1029     I|                  kiterjesztetni; de minthogy az úrbérben csak a jobbágyokról
1030     I|                 felében hazánkba is behozni. Az usufructuatiónak szabad
1031     I|               tárgygyal sem a capacitás, sem az aviticitás összeköttetésbe
1032     I|                 hagyni a botbeli capacitást. Az aviticitás minden nemzeti
1033     I|                tartani, mert figyelembe véve az egész úrbér folyamatát,
1034     I|                      egész úrbér folyamatát, az látom, hogy a jobbágyot
1035     I|                    el nem élhet, mert hiszen az ország földének örökéből
1036     I|               azonban felette csodálom, hogy az érdemes követ úr kérdést
1037     I|                    követ úr kérdést tehetett az iránt is, hogy a földesúr
1038     I|                      szorosabbá? mert hiszen az V. czikkelyben ezen kapcsolatot
1039     I|                 képes föloldani, a mennyiben az úrbéri adózásokat kölcsönös
1040     I|                     fojtsa, adja isten, hogy az általam említett aviticitás
1041     I|                    többsége nem fogadván el, az 1835. január 2-dikán tartott
1042     I|              indítványt tette:~DEÁK FERENCZ: Az ország rendei azt terjesztették
1043     I|                 rendei azt terjesztették fel az úrbért tárgyazó repraesentatiójokban,
1044     I|                 épült a kir. válasz is, mely az önkény elleni biztosításra
1045     I|                   securitate. Ennyiben tehát az ország rendeinek felirata
1046     I|              felhívására szükségesnek látták az úrbéri viszonyokat tárgyazta
1047     I|                      VIII. articulusban volt az kimondva, ott volt törvénybe
1048     I|                    elesett, azt pedig, miben az országos felirat és kir.
1049     I|                    principiumát elfogadni, s az 5. §-ban kitenni, mivel
1050     I|                    is megszünt, s ő felsége, az ország rendeinek kivánsága
1051     I|                  hatalom két része megegyez, az az ország tulajdonává vált,
1052     I|               hatalom két része megegyez, az az ország tulajdonává vált,
1053     I|                   specificus alkalmaztatását az úrbéri viszonyokra nézve
1054     I|                kimerítve lenni nem gondolja. Az 1830-diki országgyűlése
1055     I|                   lépte után hat hónap alatt az ország rendei mulhatatlanul
1056     I|                      hivatásában lett volna, az ország boldogságára szünet
1057     I|                fensége uralkodásának kezdete az ország rendeit egybengyűlten
1058     I|                folytattatni kivánja; ott van az, hogy jussaink és szabadságink
1059     I|                   biztosíttatunk, és ott van az: hogy bölcs törvények alkotásával
1060     I|                  osztozunk. Itt azonban épen az érzés őszintesége hozza
1061     I|            kifejezhető, és így sokkal kisebb az ő fájdalmánál, melyben osztozni
1062     I|                       Megmondhatjuk továbbá, az ország javának - bölcs törvények
1063     I|                  akadályul szolgálnak, t. i. az országos sérelmek, el fognak
1064     I|               reméljük: nem csak nem sértjük az illedelmet, sőt a bizodalomnak
1065     I|                     Ezen nézetnek ellene áll az, hogy a dolog ki van merítve,
1066     I|             mondhatnánk; most egy pár szóval az egészet elvégezhetjük s
1067     I|                       s erre helyesebbnek és az illedelemmel is egyezőbbnek
1068     I|                terjedékeny kifakadását.~III.~Az 1835. márczius 14-dikén
1069     I|              ereszkednek, melyek különben is az idők évkönyvei tulajdonává
1070     I|                    időszak viszontagságaira, az elhunyt felség pacificatori
1071     I|                    kétértelmű dicséret - sem az előrebocsátott vallomással
1072     I|                   nem fér, régi mondás lévén az, hogy curae leves loquuntur,
1073     I|                    annyival inkább fájlaljuk az elhunyt király halálát,
1074     I|                    annyival inkább fájlaljuk az elhunyt király halálát,
1075     I|                minden órán orvosolni fogja», az országos űlésben megújíthassa,
1076     I|                      nem is vártuk volna.~V.~Az 1835. márczius 17-dikén
1077     I|                     A javaslat kifejezést ad az I. Ferencz király elhunyta
1078     I|                 reménytől lelkesítve ismétli az ő felsége megkoronázásakor
1079     I|                    reménylem, és ezen remény az, melyet a törvényhozó testhez
1080     I|               őszintén kifejeztetni kivánok. Az őszinte, nyilt bizodalom
1081     I|                     őszinte, nyilt bizodalom az, mely az érzelemnek leghivebb
1082     I|                     nyilt bizodalom az, mely az érzelemnek leghivebb tolmácsa;
1083     I|              leghivebb tolmácsa; a bizodalom az, mely a mi érzelmünket is
1084     I|                    mint tisztelkedés. Im itt az első szó, melylyel nemzetünk
1085     I|            felszólamlásunkból hibázni fognak az őszinteség szavai; ha ki
1086     I|            megmondották már sokszor előttünk az ország rendei, hogy nemzetünk
1087     I|                    Ezen meggyőződésben lévén az ország rendei, hogy lehet
1088     I|            kebelökben táplálnak? Ez a remény az, tettes RR., melyet én őszintén
1089     I|                     pedig ismét mondom, hogy az őszinte, bizodalmas szó
1090     I|              Pestmegye követe, hozzájárulván az indítványhoz, szóba hozta
1091     I|              vitatásokban kifejlődni, miknek az országgyülési irományok
1092     I|                     óhajtandó; de ezen fölül az előleges sérelmek sorában
1093     I|                     oly nyomósan kifejtették az ország rendei Erdély iránti
1094     I|                    veszi fel, mint azok, kik az indítványt pártolták; úgy
1095     I|                fősérelmeinknek lévén egyike, az egyesülést hosszas idő óta
1096     I|                      voltát nem tagadhatván, az orvoslást azon ürügy alatt
1097     I|                   hogy Erdélynek is meg kell az egyesülés felől hallgattatnia.
1098     I|                    hallgattatnia. És ez volt az örvény, melybe törvényes
1099     I|                  országgyűlés nem tartatván, az egyezkedés módja felől kölcsönösen
1100     I|                Erdélyországnak rendeit, hogy az általunk kiküldendő országos
1101     I|                tettleg kedvező választ adott az által ő felsége, hogy Erdélynek
1102     I|                biztosan hittük, hogy mihelyt az erdélyi országgyűlés törvényesen
1103     I|               egymással érintkezésbe jönnek. Az erdélyi diaeta azonban,
1104     I|                     vizsgálgatni; hiba lehet az eloszlatás; még nagyobb
1105     I|          tagadhatatlanul igaz, hogy midőn mi az erdélyi diaetának eloszlatásával
1106     I|                      is, kaptunk mindazáltal az erdélyi diaeta eloszlatásával
1107     I|                     tehát kötelességünk volt az erdélyi diaetának tartását
1108     I|                szintúgy kötelességünkben áll az most, midőn eloszlattatott.
1109     I|            kivánhatom. Véleményem e tárgyban az, ha hogy azon actió csakugyan
1110     I|                   kissé várakozva, e tárgyat az említett időpontig függőben
1111     I|                   ülésének napi rendjén volt az urbér tárgyában ápril 9-
1112     I|                      sem a legelő szűke, sem az eddigi nem gyakorlás miatt
1113     I|                    legelő használatáról vagy az urbér behozatalakor lemondott,
1114     I|                      melyekben a földesúrnak az urbérin kívül semmi birtoka
1115     I|                 vonós marhái részére, melyek az úri szolgálatokra és urbéri
1116     I|                      szűk legelőkben illeti, az ilyen határokban, ha a földesúrnak
1117     I|                  belső birtok van, ott ez és az úrbéri tartozmányok szolgáljanak
1118     I|                   Nem tartotta mellőzhetőnek az osztályozás fölvételét sem,
1119     I|                      engedett.~DEÁK FERENCZ: Az egész törvényt egybefoglalva
1120     I|                oldala, a mi önkényre vezet s az neki épen ezért nem is tetszhetik;
1121     I|                  logika szerint minden ember az várná, hogy a rendszabás
1122     I|                     a jobbágyoktól. A szónok az ily lényeges hibákkal bővelkedő
1123     I|                    határokban. A másik, hogy az úrbér behozatalakori ösvényt
1124     I|                      jobbágyoknak, még pedig az elegendőség vagy bőség aránya
1125     I|                      hol a jobbágynak káros, az úrnak pedig hasznos, úgy
1126     I|                     jobbágyi szolgálatokban; az pedig az igazsággal egyáltalában
1127     I|                     szolgálatokban; az pedig az igazsággal egyáltalában
1128     I|                     a népet a telkekre. Most az idők megváltoztanak; immár
1129     I|                     tanácskozunk, mert ez is az alkotmányba vág. No most
1130     I|                 harapásától azon népet, mely az ország terheit vállán hordozza.
1131     I|                  nyomorult constitutio lenne az, melylyel ellenkeznék több
1132     I|               jussokat megtagadánk, most még az élelmet is elvegyük. Azoknak
1133     I|                      tarthatnak, úgy is csak az, hogy élhessenek azon hazában,
1134     I|          vagyonossága; össze van ezzel kötve az adózó népnek sorsa s élhetése,
1135     I|                   jus gyakran summa iniuria. Az elkülönözést a szónok is
1136     I|                      egyszerre át nem látja, az elkülönzést rögtön az egész
1137     I|                 látja, az elkülönzést rögtön az egész országba egyszerre
1138     I|                      kihirdetésével hirtelen az egész országban minden földesúr
1139     I|                  nézve azon nehézséget, hogy az osztályozás mellett a minőséget
1140     I|                      tette nyomorulttá, mert az osztályozás hibás volt,
1141     I|                vélték mind azok által, a mik az Erdélylyel való szorosabb
1142     I|                    szorosabb kapcsolat iránt az előleges sérelmek közé igtattattak,
1143     I|                      igtattattak, mind pedig az erdélyi dolgok folyamatja
1144     I|                      azon elismerést, hogy: «az erdélyi országgyűlés eloszlatásának
1145     I|                     a KK.-ra és RR.-re, hogy az erdélyi diaeta eloszlatásának
1146     I|                      hogy a honnan ők tudják az erdélyi dolgoknak azon folyamatját,
1147     I|                  tudomásukat, hogy ő felsége az erdélyi diaetának - mihelyt
1148     I|                      velök udvarolhatni. Ezt az egyik ellenvetésre. A másikra
1149     I|          ellenvetésre. A másikra pedig, mely az előleges sérelmekből meríttetett,
1150     I|                  feleletül adja, hogy magára az erdélyi diaeta egybehivásának
1151     I|                  különbözik mostani állásunk az előbbitől, mert az eloszlatás
1152     I|                  állásunk az előbbitől, mert az eloszlatás által ezen kérelmünk
1153     I|                  jelen föliratunknak, melyek az előleges sérelmek között
1154     I|                    mint Magyarország királya az V. Ferdinand névvel éljen.
1155     I|                  hogy Magyarország független az ausztriai császárságtól,
1156     I|             parancsol. Különben, a minő igaz az, hogy elnézések útján csusztak
1157     I|               legsérelmesb lépések, oly igaz az is, hogy ha mi ettől elállanánk,
1158     I|                  BOLTNYÍTÁSRÓL.~A KK. és RR. az 1835. junius 5-dikén tartott
1159     I|                országos ülésükben tárgyalták az urbéri királyi válasz iránt
1160     I|                 hanem hogy a kereskedés csak az annak folytatására megkivántató
1161     I|                 megszoríthatónak nem hiszik. Az elnök a főrendek javaslatának
1162     I|                 boltnyithatási szabadság, de az ő alkalmas volta és vagyon
1163     I|                  szónok előre is ki meri azt az elvet mondani, hogy a mely
1164     I|                  törvényczikkel beavatkozik: az ily törvényhozás épen azt
1165     I|                  parancsolni nem lehet, mert az személyhez kötve leginkább
1166     I|                 garantiát kivánni, ne jusson az eszébe a bolt nyitásnál
1167     I|                    pedig a tudományt illeti, az ügyetlenség sehol sem bünteti
1168     I|                     mint ép a kereskedésben; az ügyetlen tisztviselő a közönségnek,
1169     I|                   tisztviselő a közönségnek, az ügyetlen biró az igazságnak
1170     I|                közönségnek, az ügyetlen biró az igazságnak ostora; de az
1171     I|                     az igazságnak ostora; de az ügyetlen kereskedő csak
1172     I|                     a főrendek és megmondaná az előlülő, melyek legyenek
1173     I|                  soha sem egyeznék meg velök az elvre nézve, de legalább
1174     I|                   Keresve keresik a főrendek az alkalmat mentől gyakrabban
1175     I|                    földesuri jus, melylyel ő az 1.-ső rész 9-dik czíme szerint
1176     I|                    földesúr boltját kiveszi, az lehet koldus, lehet értéktelen,
1177     I|                   mind nem veszedelmes: csak az árendát fizesse. Mikor azonban
1178     I|                    kell érteni. Hagyjunk fel az egyoldaluság anomaliáival,
1179     I|                      se pénze, se ügyessége, az ne kereskedjék. Mi a taksát
1180     I|                      Mi a taksát illeti, nem az első eset, hogy bizonyos
1181     I|                    jus, hanem csak azt, hogy az oly jus, mely sem a törvényben
1182     I|                 Szathmár vármegye közgyűlése az országgyűlési követeknek
1183     I|                     adott pótló utasításában az úrbéri V. t.-cz. javaslatának
1184     I|                    utasítása visszavonására. Az örökváltság mellett tartott
1185     I|                   Szelidebb szellemmel fogta az új kormány a köznép ügyét,
1186     I|                   szólították fel királyaink az ország rendeit az elnyomott
1187     I|                 királyaink az ország rendeit az elnyomott nép sorsa könyebbítésére,
1188     I|                     sorsa könyebbítésére, de az üdvös törekedésnek kevés
1189     I|                    mult századokban, főképen az oligarchia puhultsága s
1190     I|                  csak a parasztság által, de az ő tudta és megegyezése nélkül
1191     I|                    nélkül volt adandó: ekkor az uralkodás előtt még nagyobb
1192     I|                 álarczát letenni, és ez volt az oka, hogy miért igyekezett
1193     I|                 ellenszegülésében nem enged: az lesz ezen törvényczikknek
1194     I|                gyülöletessége a főtáblát is, az ott levő némely oligarchákkal
1195     I|                  czikkely, a köznépnek, mely az engedményt epedve várta,
1196     I|                   lepte földi pályán csaknem az egyedüli, de mulhatlanul
1197     I|                iránti gyűlölség; mi hajlandó az minden reá háramló rosszat
1198     I|                   mondottam, azt ismétlem, s az tagadhatatlan. Mondottam,
1199     I|                egyedül a kormányra; szívatik az máskint is; szívjuk azt
1200     I|                    Szathmármegye közgyűlésén az urbéri V. t. cz. javaslata
1201     I|                  melynél fogva mindazok, kik az alkotmányos jussok osztályosai,
1202     I|           részvételében feküszik, és érezték az institutió szükségét, mely
1203     I|               alkotmányos szabadsága, melyet az angol nemzet mindenkoron
1204     I|                    volt; s Francziaországban az annyiszor megtámadott s
1205     I|                  miután a megyék gyűléseiben az administrativus tárgyak
1206     I|                    követek választatnak, sőt az ezekre nézve kötelező utasítások
1207     I|                      ily fontos feladata van az alkotmányunkkal lényegesen
1208     I|                      s lehet-e kivánni, hogy az érzés adottat, mielőtt buzgó
1209     I|                      a szabad szólásnak, nem az a kérdés, akarjuk-e azt
1210     I|                    kötelességünk, hanem csak az: vajjon a feladott eset
1211     I|                   certum est». Ezt mondották az 1807-ki KK. és RR. a királyi
1212     I|                   már orvosolva volt, a mint az üzenetnek ezen szavaiból
1213     I|                    vagy a főherczegnádor, ki az ügyben már úgyis közbenjáró
1214     I|               nyugodt elmével lehetnek tehát az ország rendei». De mondhatná
1215     I|                  érdemel, mert ott készülvén az utasítások, s mi azoknak
1216     I|                 szabadságának biztosításáról az által gondoskodtanak, hogy
1217     I|                 violatio sedis, judiciariae; az 1685: LXXXIX. cz.: «propter
1218     I|                  dehonestationes» szóval él; az 1625: LXII. cz. azt mondja: «
1219     I|                 judicium de illo celebretur; az 1723: LVII. czikkely pedig
1220     I|                     és való azon ellenvetés, az csak annyit mutat, hogy
1221     I|                     ezekre is szabatott. Így az 1. rész 13. czímje 5. §-
1222     I|                   contumaciter semet exigit; az 1. rész 14. czímje 2. §-
1223     I|                     rész 14. czímje 2. §-a s az 1723: IX. cz. szintén 2. §-
1224     I|             opponentes» kifejezéssel él. Már az ép értelem nevében kérdek
1225     I|                   nevében kérdek én akárkit, az, hogy a gyűlésen valaki,
1226     I|                     nélkül nem lehet. Nem is az itt a sérelem tárgya, hova
1227     I|                tehetünk is. Itt is tehát nem az a sérelem, hogy a biró itélni
1228     I|                     a biró itélni fog, hanem az, hogy a kormány gyűlésbeli
1229     I|              követének indítványát pártolva, az ő felségéhez intézendő feliratban
1230     I|                                              AZ ELNÖK INTŐ JOGÁRÓL.~I.~A
1231     I|                    talán akkor se vétene, ha az általa mondottakat helybenhagyná,
1232     I|             mondottakat helybenhagyná, avagy az általa kifejtett elveket
1233     I|                   magáéivá tenné». «Valamint az, ki egy alkotmányos országban
1234     I|                    alá nem vonathatik». Erre az elnök kijelentette, hogy «
1235     I|                szabadosság» értelmére nézve, az elnök kimondotta, hogy «
1236     I|               Wesselényit kivánta-e illetni, az elnök azt felelte, hogy «
1237     I|                      mit erre nézve mondott, az egyes véleménye, mely mellett
1238     I|                vagyok megvallani, hogy ebben az összefüggést én legalább
1239     I|                     sőt egyik főrendeltetése az országgyűlésnek. Egyébkint
1240     I|                  kerületi üzenetre szavazok. Az elnök kijelentésére pedig
1241     I|                  mint Deák F., nem merné azt az elvet átalánosan fölállitani,
1242     I|                   üldözéseknek hazánkban is, az igaz; de hogy ezeknek sóhajtásai
1243     I|                    ne adjunk a maradék ellen az önkénynek kezébe; ne tegyünk
1244     I|                       im szeme előtt történt az 1835-ki diaetának, hogy
1245     I|                  kereset rendeltetett, s ezt az országgyűlése sérelemnek
1246     I|                    sem tekintette! Óvjon meg az isten, hogy ezen szemrehányásra
1247     I|                    FERENCZ: Különböző kérdés az, miként kell a fennálló
1248     I|                      attól, hogy miként kell az élő törvények sértését orvosolni?
1249     I|                 korlátlan szabad szólani. Ez az okoskodás fonák tanítása
1250     I|              hiányosaknak vélné is a kormány az illető törvényeket, azoknak
1251     I|                   oldalról is támadtatik meg az a felirat, melyet a szabad
1252     I|                   küldöttünk, mert ez és nem az üzenet fog ő felségéhez
1253     I|              felségsértésről szó, hanem csak az az elv van kimondva, hogy
1254     I|           felségsértésről szó, hanem csak az az elv van kimondva, hogy gyűlésben
1255     I|              rendelve, hűtlenségi keresetnek az 1723: IX. esetein kívül
1256     I|                  helye nem lehet. Egyébiránt az, hogy a gyűlésben mondott
1257     I|                     helyre teve propositióba az urbariumot, melyből a követek
1258     I|                 helyett áldozatra; lemondott az 1825-diki végzésről s az
1259     I|                     az 1825-diki végzésről s az úrbért elsőnek elfogadá.
1260     I|                   abban is megegyezett, hogy az annyira óhajtott commerciale
1261     I|                      vegyen részt a nemesség az országgyűlési költségekben.
1262     I|                   hanem egészen fogadtuk el. Az úrbér felterjeszteték. Sok
1263     I|                     volt lemondani. Ellenben az adózó fundus gyarapítására,
1264     I|                      pazarolhatjuk. Én tehát az elvnek fentartása mellett
1265     I|                    hogy a szólás szabadságát az alkotmányos nemzet szabadsága
1266     I|             különösen a 2. rész 72. czímére, az annak megmutatására tett
1267     I|                      Mi van azon törvényben? Az, hogy a ki saját perében «
1268     I|             széksértésben marasztaltatik el, az - saját peréről itt szó
1269     I|            hivatkoznak Debreczenyi Györgynek az 1588: XLVIII. czikkelyben
1270     I|             conductus megsértése azon időben az 1. rész 14. czime szerint
1271     I|                Verbőczynek idézett törvényét az 1723: VII, IX., X., XI.
1272     I|                     ne háborítgattassanak, s az alaptalan perlekedést hol
1273     I|                  juristandum idézhet? s hogy az idézett fél a birói feloldozás
1274     I|                  körébe tartoznak; de vannak az ok nélküli hurczoltatásnak
1275     I|                bebizonyítja, hogy nem bűnös, az az; hogy a követelt bűn
1276     I|             bebizonyítja, hogy nem bűnös, az az; hogy a követelt bűn reá
1277     I|                    annak kitüntetésére, hogy az ország rendei a fejedelem
1278     I|                  különböztetést, hívatkozott az 1825-iki országgyűlésnek
1279     I|                      dikén kelt föliratára s az erre vonatkozó üzenetekre,
1280     I|                    feleletjökben elmellőzték az idézett törvény valódi értelmének
1281     I|                   hogy ezen törvény 1825-ben az anonymus delatió tárgyában
1282     I|                     intézkedései felől szól, az törvény és szakadatlan gyakorlat
1283     I|                      hívatkozniok; mert hogy az uralkodás és országlás a
1284     I|                      a ki a kormányról szól, az a fejedelmet is érdekli.
1285     I|                 megkülönbözteték a RR., mert az október 22-diki föliratnak
1286     I|                    által felhivott szavaiban az ország roppant sérelmeit
1287     I|                  észrevételök, kivánják mind az által, ut quodvis factum
1288     I|                      feliratból maradjon ki; az érintett kifejezések mégis
1289     I|                    törvényes gyakorlat tehát az idegen természetű újítás
1290     I|                      megemlített depositiót, az intermediatiót mégis oly
1291     I|                       oly módon, mint a hová az bennünket vezethet, a kegy
1292     I|                    kormánynak kérdéses tette az ország részéről akármi cselekedet
1293     I|                   cselekedete törvénysértés. Az intermediatió pedig oda
1294     I|                      neki kötelességében áll az ügyet el nem hagyni, s mintsem
1295     I|              közbenjárást elfogadja, készebb az egész ügyet a nemzet jussainak
1296     I|                     vitatott egész ügyet sem az alkotmányos intézmények
1297     I|                      azt felelte, hogy ha ez az alkotmányos szabadság, köszöni
1298     I|               alkotmányos szabadság, köszöni az ilyen alkotmányt, tartsa
1299     I|                      nem kell.~DEÁK FERENCZ: Az esztergomi követ e részbeli
1300     I|                   háborgathatja. Mert hiszen az esztergomi követ értelme
1301     I|                helytelen pert is ne kezdjen, az országgyűlés együtt nem
1302     I|                  törvény világosan nem tilt, az büntetés tárgya nem lehet,
1303     I|                 észlegi axiomája. Vegyük fel az alkalmaztatást. Meri a szónok
1304     I|                   büntetése alá jutni? És ki az, a ki a kérdés elitélését
1305     I|                     magyar nemzet, mely csak az ő világos megegyezésével
1306     I|               bármely értelemben legyenek is az e tárgyban fönnálló törvények
1307     I|                      szólás szabadságának és az országgyűlési bátorságos
1308     I|                   vet. Küldőim a felirást és az abban kifejtett nézeteket
1309     I|             fájdalmat fog bennök gerjeszteni az; hogy önpolgártársaink,
1310     I|                     szabad szólás pedig mind az egész nemzetnek, mind az
1311     I|                     az egész nemzetnek, mind az egyes polgároknak természeti
1312     I|                szabadon kimondja véleményét, az önjussában a nemzet közös
1313     I|                 annyi, mint törvényt szegni. Az 1723: IX. cz. nyilván meghatározott
1314     I|                 törvénysértések? s annak, ki az egymást váltott esetek fonalán
1315     I|                     földesúrra, jobbágyra, s az egész hazára egyformán boldogító
1316     I|                     mi most meg nem adatott, az végképen megtagadva nincs,
1317     I|                 szabadon kimondja véleményét az iránt, a mi a status nevében
1318     I|                   hogy tisztjei s tanácsosai az ő érdekét a nemzet érdekétől,
1319     I|                   nemzet érdekétől, melylyel az szorosan össze van szőve,
1320     I|                      szabad szót, ha netalán az neki kedvetlen, hűtelenségi
1321     I|                     azt, hogy ítélő székeink az ártatlant kárhoztatni soha
1322     I|                      czéljok tehát épen csak az vala, minél egyebet a kormány
1323     I|                     hallgatott a sokaság, ép az által nyer fontosságot,
1324     I|                    üldözés tárgyává tétetik; az üldözött hőse lesz a közvéleménynek,
1325     I|                     lesz a közvéleménynek, s az ilyen eszköz nem czélra,
1326     I|                      inkább exaltatiót szül, az exaltatió pedig jeles, sőt
1327     I|                 hideg megfontolás szükséges, az exaltatió nem mindenkor
1328     I|                      és király közjavára. De az ilyen félelemnek még rosszabb
1329     I|                     még rosszabb következése az, hogy a kormány iránt a
1330     I|                    együtt meg nem állhatnak. Az iránt, ki hatalmának egész
1331     I|                buzgósággal hitték, hogy csak az egyházi rendnél találnak
1332     I|                  feláldozásával is kész volt az adózó népen segíteni, melynek
1333     I|                gátolni? azt kivánják-e, hogy az égető fájdalmat keblünkbe
1334     I|              keblünkbe rejtve hallgassunk? s az aggodalomnak maró férge
1335     I|                  akarják-e, hogy panaszinkat az előtt, kitől orvoslást reménylünk,
1336     I|                     is e hazának polgárai, s az ő jövendő sorsuk is össze
1337     I|              eszközölni: e két esetben pedig az egész dolog rendes biróság
1338     I|                törvények szerint teljesítse. Az által pedig, ha valamely
1339     I|                      várja a nemzet. Sérelem az is, midőn a kormány oly
1340     I|                    biróság elébe, s ez által az itélő székeket mintegy kényszeríti,
1341     I|               nemzeti jus felett biráskodni, az itélőszékeknek hatalmához
1342     I|                      s a mit a kormány tesz, az teljesen és egyenesen a
1343     I|                    mi a kormányról mondatik, az a fejedelem személyéről
1344     I|                       hogy a m. főrendek sem az egyiket, sem a másikat nem
1345     I|            bizalomnál fogva, melylyel iránta az egész haza viseltetik, s
1346     I|                  szólás szabadsága tárgyában az 1807-diki országgyűlés alatt
1347     I|              állandóul megmarad; mivel pedig az 1807-ki sérelemtől, mint
1348     I|                      fölirás. A szónok ugyan az első iránt nem nagy vonzódással
1349     I|                     jussai föláldoztatnának, az egyesülés eszközöltethetik;
1350     I|                     kell ragaszkodniok. A mi az 1807-diki esetet illeti,
1351     I|                    hogy akkoron két oka volt az aggodalomnak, az egyik,
1352     I|                    oka volt az aggodalomnak, az egyik, hogy országgyűlési
1353     I|                     találták volna megsértve az ország rendei. Most egyébiránt
1354     I|               semmire igen könnyű a felelet. Az intermediatió el nem fogadása
1355     I|                   nem igen sokat tépelődnék; az 1507-diki példára pedig
1356     I|                  akkor is megsértve találták az ország rendei.~ ~
1357     I|                   kir. leirat előadván, hogy az országgyűlési egyezkedések
1358     I|                    idő óta késleltetik, inti az egybegyűlt rendeket, hogy
1359     I|                    tudniok, hogy a fölirások az elődök idejében - azoknak;
1360     I|                  tartoznak, elmellőzésével - az ország nádora által is kézhez
1361     I|                sértetlen maradván egyébiránt az egyezkedések szokott módja -
1362     I|                       DEÁK FERENCZ: Minthogy az üzenetekben bőven ki vannak
1363     I|           üzenetekben bőven ki vannak fejtve az okok, melyeknél fogva a
1364     I|                Ferdinand nevezettel éljen, s az ország által is e czímmel
1365     I|            fölolvasott királyi rescriptummal az eddigi körülállások? E kérdésre
1366     I|                     körülállások? E kérdésre az a felelet, hogy az I. Ferdinand
1367     I|                  kérdésre az a felelet, hogy az I. Ferdinand nevezet a RR.-
1368     I|                       Ferdinandnak nevezi, s az V. Ferdinand czímezet, mely
1369     I|             enyhítené. Felséges atyja, midőn az ausztriai császári czímet
1370     I|                      megnyugtató biztosítást az ország törvényhatóságinak;
1371     I|          törvényhatóságinak; most együtt van az országgyűlése; ő felsége
1372     I|                     mely elfogadásra ajánlta az augusztus 12-dikén kelt
1373     I|                  igazán óhajtja, inkább kell az eloszlatást kivánnia, mintsem
1374     I|                      hogy így a hogy állunk, az országgyűlés tovább folytattassék».
1375     I|                      csakugyan eljön végtére az idő, mely az ilyes törvénytelenségeknek
1376     I|                   eljön végtére az idő, mely az ilyes törvénytelenségeknek
1377     I|                      Átfutja ezután a szónok az e tárgyban lefolyt értekezések
1378     I|              terjesztettek elő, a többi közt az is, hogy a nádor adja kezéhez
1379     I|                     iránt? Csupán és egyedül az elébe vetett név méltóságával.
1380     I|                     1806-ban, midőn fölvette az ausztriai császári méltóságot,
1381     I|                     méltóságot, önként adott az országnak, ámbár akkoron
1382     I|                    királynak lehet szólania! Az említésbe hozott fenyegetődzésekre,
1383     I|            fenyegetődzésekre, hogy t. i., ha az ezen kir. levélben foglalt
1384     I|               foglalt mód nem fogadtatik el, az országgyűlés el fog oszlatni,
1385     I|              országgyűlés el fog oszlatni, s az urbarium provisoriummal
1386     I|                   lehet; és azt mondja, hogy az ily lépés törvénytelen lenne,
1387     I|                   tanácskoztak a főrendeknek az országos sérelmek és kivánatok
1388     I|               helytartótanács rendelete csak az egyesülni akarókról rendelkezvén,
1389     I|                törvényt alkotni. Frim János, az egri főkáptalan követe,
1390     I|                    főrendek véleményét, mert az intimatum ezen szavaiból «
1391     I|                 legyen, s egyikre azt mondja az intimatum: indulgetur, a
1392     I|                      Itt hát oly furcsán van az audiatur utraque pars valósítva,
1393     I|                 lakósok hányad részének kell az egyesülés óhajtására nyilatkozni,
1394     I|                    rendében történik, s csak az így szerkesztett előadás
1395     I|                hamarább foganatot nyerjen, s az adózók az új törvényből
1396     I|               foganatot nyerjen, s az adózók az új törvényből rájuk háromló
1397     I|                     és kivánatokat, valamint az országgyűlési egyezkedések
1398     I|               uralkodó is kijelentette, hogy az orsz. gyűlést inomisse folytatni
1399     I|                      kivánja: most azonban - az úrbéri viszonyok elintézésével
1400     I|                      viszonyok elintézésével az adó alapja szaporíttatván -
1401     I|                    junctim ideája. Született az 1825-ben, midőn az ország
1402     I|                 Született az 1825-ben, midőn az ország rendei nyilván kijelentették,
1403     I|                      észrevételeket tett, de az ország rendei végzésüknél
1404     I|                   melynek kötelességében áll az ország lakósinak boldogságát
1405     I|               előmozdítani. Megemlíti tovább az egyezkedések folyamát, melyek
1406     I|                      s melyeknek resultatuma az lőn, hogy az 1833-dik áprilisi
1407     I|                     resultatuma az lőn, hogy az 1833-dik áprilisi resolutióban
1408     I|                    gondolta is, hogy magának az egy urbérnek elintézése
1409     I|                       aránylag számba vennék az időt, mely mind a kilencz
1410     I|                     9-dik elvégeztetnék, már az urbért ismét igazítani,
1411     I|                    ismét igazítani, e végett az elsőre visszamenni, s így
1412     I|           törvényhozásnak kötelességében áll az egész országnak javára törekedni,
1413     I|                   mindenesetre igaz, hogy ha az egész ország javát kivánjuk
1414     I|                 fonák számítás lenne; de még az is czáfolhatatlan, hogy
1415     I|                  Végre pedig fontos tekintet az igazság kiszolgáltatása
1416     I|                      áldozatul kivánni, hogy az igazságszolgáltatás mindaddig
1417     I|                   korántsem következik, hogy az eloszlatásba minden feltétel
1418     I|               feltétel nélkül megnyugodjunk. Az urbéren kívül semmi mást
1419     I|                    szentségét is megsértene. Az 1833-ki válaszban ünnepélyes
1420     I|                    kell, s midőn egy részről az eloszlást a nép java s az
1421     I|                    az eloszlást a nép java s az igazságszolgáltatás tekintete
1422     I|                   fog meghatároztatni. És ez az első feltétel, melyhez a
1423     I|                      úgy azok, melyek nélkül az úrbért tökéletesen foganatba
1424     I|               valamint más egyebek is, miket az ország rendei hazánk javára
1425     I|               itélnek, per excerpta még ezen az országgyűlésen elhatároztassanak;
1426     I|                  szor említeni kivánná, hogy az ország igazságos sérelmeit
1427     I|                     felsége ebben kijelenti: Az «I. Ferdinand Ausztria császára»
1428     I|             következű czímére, sem nem sérti az országnak - melyben az 1723.
1429     I|                 sérti az országnak - melyben az 1723. I. és II. szerint
1430     I|                      1723. I. és II. szerint az örökösödés ugyanazon fejedelmet
1431     I|                      és tartományokban, s ki az örökösödés rendje szerint
1432     I|                    melyek szerint, különösen az 1790/1 X. értelmében, annak
1433     I|                kijelenteni parancsolta, hogy az «I. Ferdinand Ausztria császára»
1434     I|               Egyébiránt végül ismétli, hogy az «I. Ferdinand Ausztria császára»
1435     I|                 használata mellett ő felsége az ország ősi jogait és törvényes
1436     I|              kétségbe senki nem veszi. De ha az idézett záradékot a kir.
1437     I|                    gyanítani, hogy ő felsége az inseparabiliter et indivisibiliter
1438     I|                   mégis egészítő része lenne az 1804-ben alkotott ausztriai
1439     I|                     fogadni, s ezen viszonyt az inseparabiliter et indivisibiliter
1440     I|                      illeszthető magyarázat. Az, hogy Magyarország más tartományoktól
1441     I|                    önállást, melylyel hazánk az ausztriai ház örökös tartományainak
1442     I|                   mindnyáján egészítő részei az ausztriai. császárságnak,
1443     I|                  tartományok összesége teszi az ausztriai császárságot.
1444     I|                      hanem része sem vagyunk az ausztriai császárságnak,
1445     I|                   itt a szónok kifejteni, mi az inseparábilis és indivisibilis
1446     I|                   szavaknak eredeti értelme? Az t. i. hogy az ausztriai
1447     I|               eredeti értelme? Az t. i. hogy az ausztriai ház uralkodása
1448     I|                     ne osztassanak, s ekkint az a «securitas contra vim
1449     I|                  leányágára is kiterjesztjük az örökösödést; de oly föltétel
1450     I|                 fortior contra externam vim, az örökös tartományokat felosztani
1451     I|               feloszthatatlanok legyenek. Ez az inseparabilitásnak valóságos
1452     I|                      valóságos értelme, mely az örökös tartományok feloszthatatlanságát
1453     I|                  semmi tekintetben sem része az ausztriai császárságnak.
1454     I|                 fentartogatni, mintha hazánk az ausztriai monarchiának integrans
1455     I|                  űlésének napi rendjén volt: az «azon közterhekről, melyeket
1456     I|                  többi jobbágyok. Ugyanazért az alimentatióról rendelkező
1457     I|                    nemes és nem nemes között az alimentatióra nézve különbséget
1458     I|          regulamentális ár meghatároztatott, az az ország legnagyobb részére,
1459     I|                      ár meghatároztatott, az az ország legnagyobb részére,
1460     I|                   nézve jelentékeny volt, de az időnek változásai, a kereskedésnek
1461     I|                  megvetendő kisebb szám volt az, mely sürgette, hogy oly
1462     I|                     munka vétessék fel, mely az egész hazára nézve egyformán
1463     I|                költségén fog segíteni akarni az adózón, a többi túlnyomó
1464     I|                    szükség figyelemmel lenni az adózó nép iránt, mely számosabb,
1465     I|                      valának, hogy a többség az úrbért első helyre tette,
1466     I|                      hogy a KK. és RR. közűl az számos pártolókra ne talált
1467     I|                     szükségesnek látta, hogy az adózón segíttessék. Már
1468     I|            törekednünk kell azon, hogy alóla az adózót felmentsük. Mennyi
1469     I|             nyomorgással és keserűséggel van az összekötve, ezt előszámlálni
1470     I|                     közterhek között, melyek az adózót nyomják, a földesuri
1471     I|                    elhatároztatott, minthogy az adó biztosságbeli munkálat
1472     I|                    szorosan összekötni, mert az hiszi, hogy ha átalában
1473     I|                    átalában kimondatik, hogy az alimentatióra úgy fog adózni
1474     I|              tanácskozásba, s minthogy úgyis az a végzésük a rendeknek,
1475     I|                   végzésük a rendeknek, hogy az excerptákat egyszerre fogjuk
1476     I|          regulamentális ár csekélysége miatt az adózóra nézve igen terhes,
1477     I|                     alimentatióval tartozzék az adózó; vagy a mennyiben
1478     I|             élelmezése jövőre megszüntetvén, az átutazó katonaság élelmezéséhez
1479     I|                      sok ezer holdat toldunk az adózói fundushoz, s így
1480     I|                     szegény nemtelen jobbágy az adót a telkeket biró nemesek
1481     I|         fölszabadítani a telkes nemes embert az adó alól, ők pedig duplán
1482     I|         elfoglalásnak kell tekinteni. De még az sincs tudva, hogy az utasítások
1483     I|                     még az sincs tudva, hogy az utasítások többsége a katonai
1484     I|                   deperditák megszüntetését, az indítványozott föltételt
1485     I|                     mert vajjon megegyezik-e az igazsággal, hogy az esetre,
1486     I|             megegyezik-e az igazsággal, hogy az esetre, ha a kormány szorgalmazásainkat
1487     I|         szorgalmazásainkat nem teljesítendi, az adózó régi állapotában átalában
1488     I|           állapotában átalában meghagyatván, az úrbéri földeket használó
1489     I|                      a rendeket, a mennyiben az utóbbi a conditió sine qua
1490     I|                   qua non-t el nem fogadván, az alimentatió terhét mindjárt
1491     I|                    látta Fáy előadását, mert az úrbéri tanácskozások idején
1492     I|                     ezen kárpótlást sürgeti. Az úrbér végrehajtását a módosítvány
1493     I|               ellenben most, mikor leginkább az adózó terheltetéséről van
1494     I|                   hazában oly megyék, melyek az eddigi alimentatióval s
1495     I|                      eddigi alimentatióval s az eddigi mód által nyomást
1496     I|                     nem egészen alkalmazható az indítványra, mert a tornai
1497     I|                 nemes ember, és csak egyedül az adózó nép viselje továbbra
1498     I|                     deperditák terhét, hanem az adóbeli terheknek tisztábahozására
1499     I|                      gyengeségnek jele. Maga az ellenvetést tevő követ megegyez
1500     I|                 akkor fogadja-e el a kormány az alimentatiónak megszüntetését,