Rész

1501     I|                  nemességnek, hanem átalában az adózó népnek sorsáról van
1502     I|                    melyet a többség követett az urbéri munkálatnak felvétele
1503     I|            halasztatik el a deperditák iránt az intézkedés, vagy ha oly
1504     I|            beérkezendnek, azon esetben úgyis az fog történni, mit azoknak
1505     I|                illeti, hogy ez indítványnyal az úrbér behozatala elhalasztatik,
1506     I|              javára-e, kinek javára kivántuk az úrbért alkotni? Midőn nem
1507     I|                     hasznáért, hanem egyedül az adózó nép kedveért teszszük
1508     I|               vádakozásra, ha nem sikerülend az indítvány, az adózón fogna
1509     I|                     sikerülend az indítvány, az adózón fogna maradni továbbra
1510     I|                    fogna maradni továbbra is az egész teher, azt viszonozza,
1511     I|                  jelen tárgy összeköttetését az urbáriummal; hogy annyival
1512     I|                  javaslatba, indító oka csak az volt, mert úgy vélekedett,
1513     I|                     javaslatának veleje csak az, a mi a tornaié, azt egészen
1514     I|                  hogy semmi sem segít jobban az adózón, mint ezen deperditák
1515     I|                 utasítása támogatására, hogy az elejtett úrbéri V. és VIII.
1516     I|                 űlésben azt mondotta, hogyha az is lázítást foglal magában,
1517     I|                   alkotmányos tiszte szerint az országos tanácskozások által
1518     I|                     kir. biztosnak kiküldése az 1805-dik t.-czikkelylyel
1519     I|                      rendei, hogy létezett-e az urbéri V. és VIII. czikkelyek
1520     I|                  czikkelyek elejtésére nézve az oligarchiának térítő propagandája?
1521     I|             megváltoztatására Békés vármegye az ország törvényhatóságait
1522     I|                   magától kell teremni, mint az égi harmatnak. Ha valahol,
1523     I|               harmatnak. Ha valahol, itt áll az «non fit hoc verbis Marce».
1524     I|                 diaetán ébreszteni. Ott lesz az alkalom, hogy Békésnek bizodalmatlanságát
1525     I|                   annál kevésbbé lehet, mert az ily szólítgatások az emberi
1526     I|                    mert az ily szólítgatások az emberi elmét hasonlítgatásra
1527     I|         önindulatjokból, sokszor a politika, az admistratió örve alatt,
1528     I|             le-leszaladtak restaurálgatni, s az isten tudja minő gyűléseken
1529     I|                     A szónok ezeket, s miket az előtte szólók mondottak,
1530     I|                kivánságait előmozdítani: így az irántok tán már létező bizodalmatlanság
1531     I|                      abban határozódik, hogy az ország rendei a magyar nyelv
1532     I|                     nyelv iránti ügyekezetet az 1792: VII. és 1805. IV.
1533     I|                   1805. IV. t.-czikkeknek és az előrelátásnak elveihez,
1534     I|                     válaszra feleletül, hogy az ország rendei a latin szerkezetet
1535     I|                    nem kért engedelemhez még az csatoltatván, hogy nyelv
1536     I|        következésképen a szegény jobbágy, ha az 1-ső rész 40. czímére való
1537     I|               czímére való hivatkozást, vagy az irtásokról szóló törvényt
1538     I|                    valóban nem csak kevesebb az 1805. törvénynél, de azzal
1539     I|                 legyenek, s mégis megbünteté az áthágót. A szónok tehát
1540     I|                     két kézzel fogadja, mert az csakugyan igaz, hogy mi
1541     I|                 hozzá áll, mert ha a kormány az 1805 törvényt hátralöki,
1542     I|                                              AZ. ORSZÁGGYÜLÉS TÁRGYAINAK
1543     I|              kerületi űlésökben tanácskoztak az úrbér tárgyában október
1544     I|             törvényczikkek, melyeknek egyike az úrbéri I. t.-czikk 6. §-
1545     I|                    jelentetik, másika pedig, az arányosításról szóló, az
1546     I|                     az arányosításról szóló, az úrbéri törvények czéljának
1547     I|                     t.-cz. javaslata, melyre az I. t.-cz. 6-dik §-a utalt,
1548     I|                      biztosított tehát, hogy az úrbéren kívül az ország
1549     I|                 tehát, hogy az úrbéren kívül az ország lakósinak többi osztályaira
1550     I|                született, t. i. hogy ne csak az úrbért vigyük haza küldőinknek,
1551     I|                 mindig teher marad, bárt azt az igazság parancsolta, s a
1552     I|               iktattatni kivántuk. A kormány az elsőre három év óta hallgat;
1553     I|                     tartassék. Különös okunk az volt, hogy a junctim czélja
1554     I|                  évre is el ne vettessék. Ez az ok most is áll, a kivánatot
1555     I|                      és negyedik feltételünk az volt, hogy el akarjuk végezni
1556     I|                 végezni nem csak azokat, mik az úrbérrel szoros összeköttetésben
1557     I|          intézkedésünk szándéka. Mi előttünk az lett volna kedves, ha fölszólít,
1558     I|                    azt hiszem, hogy ha a RR. az excerptákból magukat kinulláztatni
1559     I|                      senkit sem capacitálhat az ellenkezőről, nem csak arra
1560     I|               kérdését, azt is kivánom, hogy az excerptákba nyomban bemenjünk.
1561     I|                     ne tanácskozzunk, és míg az excerptákkal kerületileg
1562     I|                  vigyünk. Én legalább ezeket az excerpták nélkül nem csak
1563     I|                   lehet s mennyire nem lehet az emberiséggel ellenkező verést,
1564     I|            rendfentartás, Magyarországon sem az. És valóban, a ki állítja,
1565     I|                büntető tisztviselők kezében, az emberiséget borzasztó botoztatás.
1566     I|                  jelenleg megnyugodhatnának; az volna, hogy a magyar szöveg
1567     I|                  hogy a magyar szöveg legyen az eredeti.~DEÁK FERENCZ: A
1568     I|                   által kitüzött módja lévén az egyezkedésnek ott, a hol
1569     I|                     jussukat nem gyakorlani, az 1805-diki törvény ösvényét
1570     I|                     két elsőben megegyeztek, az utolsót ellenzik. És ez
1571     I|                nélkül kikérni. Ennek könnyen az lehetne következménye, hogy
1572     I|                  lehetne következménye, hogy az oly nagy elszomorodást gerjesztett
1573     I|            előhaladását bevágnók. És ha csak az a czél, hogy latin törvényünk
1574     I|            törvényünk is legyen, de a magyar az eredeti, ez akkorra is fönmarad;
1575     I|                    Ha pedig végre ismét csak az a czél, hogy a két tábla
1576     I|                     szónok ahhoz, s átalában az intermediatióhoz nem járulhat,
1577     I|                    nem járulhat, hanem marad az előbbi végzésnél.~ ~
1578     I|                     a főrendek viszonüzenete az előleges sérelmekre kelt
1579     I|                   Hasonló véleményben van és az unghi követ okain kívül
1580     I|                      Nincs is ok, mely miatt az articularis bizottságot
1581     I|                      a visszacsatolás, ahhoz az országnak is szava legyen.
1582     I|               megjegyzés, melyet Ungh követe az 1741 XVIII. cz. iránt tett
1583     I|                      vala; de hozzájárul még az is, hogy akkoron a visszacsatolás
1584     I|              visszacsatolást megtenni. Végre az idézett 1741. törvény 3. §-
1585     I|             különösen kiemelni kivánná, hogy az articularis bizottság kinevezése
1586     I|                      sérti, s hogy tőle függ az ország részéről kinevezendő
1587     I|                                              AZ ORSZÁGGYÜLÉS TÁRGYAINAK
1588     I|                     vétessék tanácskozás alá az adó megajánlása. Fáy András
1589     I|                    Fáy András követni akarta az eddigi gyakorlatot, s az
1590     I|                     az eddigi gyakorlatot, s az adót az országgyűlés végén
1591     I|                eddigi gyakorlatot, s az adót az országgyűlés végén akarta
1592     I|                   ennek hátratartóztatásában az országos egyezkedés többi
1593     I|                      a diaeta végével kivánt az adó elhatározásába bocsátkozni.
1594     I|                      úgy találta, hogy a kik az adó fölvételét czélzó indítványt
1595     I|                  ellenzik, azt akarják, hogy az országgyűlés még tovább
1596     I|                    így szólott - folyvást, s az időt haszontalanul ne töltsük.~
1597     I|                      DEÁK FERENCZ: Korántsem az volt előbbi észrevételének
1598     I|                    eltöröltetik a deperdita, az adó felemeltessék. Ezt tenni
1599     I|                  kedvező válasz nem érkezik, az adót jóval és annyival leszállítja,
1600     I|                  adózó népünket a deperdita. Az sem vala szándéka, hogy
1601     I|                      sem vala szándéka, hogy az idő meghatározásával kezét
1602     I|                alapon nyugodjanak, hogy őket az önkény parancsszava el ne
1603     I|                    uton indultak-e azok, kik az egyezkedés alatt lévő tárgyak
1604     I|                     megbuktatásával kivánják az országgyűlés berekesztését
1605     I|          elrendezésökig, meg akarták tartani az addig divott szokást, mely
1606     I|           javaslatról úgy nyilatkozott, hogy az a kir. városokat jussaikból
1607     I|                     szorítja a kir. városok, az az a polgárok jussait, sőt
1608     I|                  szorítja a kir. városok, az az a polgárok jussait, sőt
1609     I|                     tanácskozás tárgya volt: az országgyűlési tudósításokkal
1610     I|                      de nem a kormány, hanem az országgyűlés által gyakorlandót.~
1611     I|               közbosszúsággal kelt ki ellene az egész követi test, nagyon
1612     I|                     másutt, p. o. Erdélyben, az ország rendei in pleno teljesítenek,
1613     I|              teljesítenek, nálunk pedig csak az idő veszteségének kikerülése
1614     I|                 hiszen a censurának alapelve az, hogy a mi sértő, a mi törvénytelen,
1615     I|              kinyomatása meg ne engedtessék; az országos napló hitelesítése
1616     I|                      ujságra nézve valamikép az előleges birálat elve kimondatnék,
1617     I|                     még soha ki nem mondott, az országgyűlés pedig egyenesen
1618     I|                 fejté ki, hogy míg külföldön az ujságirás állandó és biztos
1619     I|                 nyereségesen biztosítja, ezt az országgyűlési tudósításokról
1620     I|                      lehet, mert fennállásuk az országgyűlés tartása által
1621     I|                supplens tanítván, actuariusa az universitásnak, a Széchenyi
1622     I|          foglalatoskodni, s mind azért, hogy az éjből is nappalt téve, magát,
1623     I|                    között tehetné. Itt tehát az ő jutalmazásával, melyben
1624     I|            termesztési virágzás tekintetéből az olcsó és sebes közlekedési
1625     I|                   mértékben mutatkozik, hogy az ujságlapok majd minden nap
1626     I|               mindazon tartományokat, melyek az időnek komoly intéseire
1627     I|                példának közvetlen hatását, s az abból hazánkra eredendő
1628     I|                concurrentiát kiállani képes, az közismeretű dolog, s azért
1629     I|                 hasonló körülmények közt is, az örökös tartományok fölött
1630     I|                  tekinteteknél már többé nem az forog kérdésben akarjuk-e
1631     I|                    szerfelett nagy baj, mert az elkésést helyrehozni, s
1632     I|                  lehetetlen nem hinnie, hogy az egész ország egy szívvel
1633     I|            természetes, hogy a czélt akarva, az eszközökről is gondoskodnunk
1634     I|               menynyire lehetséges e részben az ország közerejéhez folyamodni,
1635     I|                   statustudomány adataira, s az egész világ gyakorlati példájára
1636     I|                   arra várakozunk, míg p. o. az ország építtet vasutat a
1637     I|                  szólani sem kelletvén, csak az a kérdés, hogy a kisajátítás
1638     I|                   eme tagadhatatlan jussa, s az ily vállalatoknak mulhatatlan
1639     I|                  commercialéban, nevezetesen az V. szakasz motivatiója c)
1640     I|                  motivatiója c) pontjában, s az annak következésében de
1641     I|                javaslott törvényczikkelyben, az országos küldöttség javaslatba
1642     I|                     kereskedés könnyítése, s az ország lakosainak kényelme
1643     I|               kisajátítás is elrendeltessék. Az országos küldöttségnek ezen
1644     I|                  Mindezeknek folytában kettő az, a mit tenni lehet. 1. Vagy
1645     I|           felruháztatik. Vagy pedig 2. lehet az országos küldöttség törvényjavaslatát -
1646     I|                   módosításokkal, p. o. hogy az engedelemadás ne a kormánytól
1647     I|                   építeni, nem sikerülhetvén az egyezség, kisajátításnak
1648     I|                  kisajátításnak lesz helye s az országos biztosság biráskodik.
1649     I|                  Melyiket fogadják el a RR.? az a többségnek bölcs itéletétől
1650     I|                     alá helyeztetnek, s hogy az engedély megadása és a kisajátítás
1651     I|                      a tarifa meghatározását az országgyűlésnek akarták
1652     I|                      mások azt akarták, hogy az ily vasutak és csatornák
1653     I|                   bizonyos évek lefolyásával az ország sajátjaivá váljanak.~
1654     I|                     azok lefolytával a vasút az országé legyen, hanem hogy
1655     I|           mathematice igaz, következőleg, ha az építendő vasút örökre a
1656     I|               külföldön is átlátták; azonban az egész dolog még nagyon új
1657     I|                    minálunk a vállalkozókkal az alkut úgy megpróbálni, hogy
1658     I|                    vasút bizonyos évek mulva az ország rendelkezésére szálljon.
1659     I|                   Hogy ez kivánatos volna, s az újításoktól visszaborzadó
1660     I|                   csak úgy reménylhetünk, ha az ilyes communicatiónális
1661     I|            communicatiónális eszközök valaha az ország kezére kerülnek,
1662     I|                lehetetlennek, hogy e tárgyak az ország birtokába jussanak
1663     I|                                              AZ EGYHÁZI TIZEDRŐL ÉS A SZ.
1664     I|                   tesznek, úgy óvást tesznek az ellen is, hogy a tizedbeli
1665     I|                      küldöttség nyomozza ki. Az elnök azon óhajtását fejezte
1666     I|           nyilatkozatára kijelentette, hogy «az ellenmondásnak helye nem
1667     I|                      pedig megjegyezte, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat
1668     I|           gondoskodni, annak világos példája az előleges sérelmek tárgyában
1669     I|                     elvből kimenve, jelentik az országos rendek meg nem
1670     I|                   hogy lehetne a tized iránt az örökös haszon bérlését elhatározni?
1671     I|        törvényjavaslatot illeti, megnyugszik az előlülőnek kijelentésében,
1672     I|                      kinek utasítása szintén az volt, hogy a javaslott törvényczikket
1673     I|               nevekedik; innen tehát világos az, hogy a városi követek,
1674     I|                magistratualium»; midőn tehát az összes polgárok jussai bővíttetnek,
1675     I|                 ugyan tiszteli, szintén mint az előlülő, a városi rendet
1676     I|                    szokást, a régi törvényt, az idő lelkéhez és a körülállásokhoz
1677     I|                idejében azoknak állásáról és az országgal való érdekeikről
1678     I|                   azonban, mint már kimondá, az előlülővel tart, hogy t.
1679     I|                  előlülővel tart, hogy t. i. az országos határozatok többé
1680     I|                 ellenében megjegyezte, hogy «az előleges sérelmek, melyek
1681     I|                    előleges sérelmek, melyek az 1825. és 1830. országgyűlésekről
1682     I|                   felsége elé terjesztettek, az egyházi rendnek jószágai
1683     I|                    fölhozott elvet. Részéről az okos világ előtt nem merné
1684     I|                   város körében megitélnék». Az elnök az országos végzések
1685     I|                körében megitélnék». Az elnök az országos végzések tiszteletére
1686     I|                 régibb adatokra, s miért nem az újabbakra is, melyek nyilván
1687     I|                      királyi városokra nézve az előlülőnek kijelentésében
1688     I|                     tudja, hogy Kassa városa az excerpták felvétele ellen
1689     I|         elhatároztatott, a kassai követ volt az, ki az excerpták módosításáról
1690     I|                     kassai követ volt az, ki az excerpták módosításáról
1691     I|                    és Eperjes városa követét az isten élteti, meg fogja
1692     I|                                              AZ ÁLLAM ENGEDÉLYEZTE MUNKÁK
1693     I|                    MUNKÁK VISSZASZÁLLÁSÁRÓL ~AZ ÁLLAMRA.~I.~A KK. és RR.
1694     I|                     ÁLLAMRA.~I.~A KK. és RR. az 1836. február 17-dikén tartott
1695     I|                  országos űlésben tárgyalták az ország közjavát és kereskedését
1696     I|              pártfogása alatt nincsenek; hol az intézet felállítására megkivántató
1697     I|               megtartja, mert úgy tekintetik az egész tractus, mint alkú
1698     I|                 fordul elő, hogy mikor veszt az ország többet, akkor-e,
1699     I|                    át a privatus társaságnak az intézetet, vagy kevesebb
1700     I|                    summa megfizetése mellett az ország magának megváltja?
1701     I|                      A szóló azt hiszi, hogy az országra nézve terhesebb,
1702     I|                tartozik használni. Véleménye az, hogy az intézetet a nélkül,
1703     I|                használni. Véleménye az, hogy az intézetet a nélkül, hogy
1704     I|                     ugyanakkor, midőn nálunk az expropriatio 20 mértföldre
1705     I|                   nem kérdés, visszafizeti-e az ország vagy nem mindazt,
1706     I|                    mindazt, a mit a társaság az intézetre költött? Megfizeti
1707     I|              társaság úgy számít, hogy a mit az intézetre költött, kamatjaival
1708     I|                     kamatjaival visszakapja. Az tehát a kérdés: úgy akarják-e
1709     I|                   Karok, hogy a materialé is az országé leszen, akkor a
1710     I|          visszaváltani tartozzék, s eltelvén az esztendők, a status nem
1711     I|                     a statusnak nyitva marad az út, amúgy pedig el lesz
1712     I|                    azon kérdésre, hogy tudja az esztendőket a választmány
1713     I|                     választmány meghatározni az a felelet, a választmány
1714     I|                     a felelet, a választmány az esztendőket meghatározhatja,
1715     I|                  ezen a diaetán kidolgozza», az elnök fölhozta, hogy a Ludovica
1716     I|                     Ludovica katonai intézet az 1808-diki törvényen alapul,
1717     I|                   Kivánsága okául adta, hogy az intézet alapítói 1808-ban
1718     I|                    intézet alapítói 1808-ban az akkor megállapított rendszer
1719     I|                     kötötték alapítványukat, az alapítók szándékától pedig
1720     I|                      kidolgozása hátráltatná az intézetnek november 1-jére
1721     I|                    FERENCZ: Épen abból, hogy az 1808-ki legelső határozatokkal
1722     I|                    ki legelső határozatokkal az ország rendei a nevelési
1723     I|                     kivilágosodni véli, hogy az országnak ahhoz szavának
1724     I|                    szemmel kisérni tartozik, az alapítók akaratja legkevésbbé
1725     I|                     hogy a nevelés rendszere az időnek minden új kivánatai,
1726     I|                     abba be ne tekinthessen. Az alapítók czéljának, hogy
1727     I|                     megállapítani, mint most az 1900-dikit, úgy hogy ha
1728     I|                      1900-dikit, úgy hogy ha az első határozatkor megállapított
1729     I|                századunk haladott lelkéhez s az idő kivánataihoz alkalmaztatnia
1730     I|                     ki rendszernek, nem csak az azóta messze haladott nemzetiség,
1731     I|                     többé nem alkalmazhatók. Az sem áll ellent, hogy csak
1732     I|                  ellent, hogy csak kezdődjék az intézet, majd javíthatunk
1733     I|              elkészül, mint sem hogy e miatt az intézetnek folyó évi november
1734     I|                                              AZ ADÓ MEGAJÁNLÁSA ÜGYÉBEN.~
1735     I|                    tartott kerületi űlésében az adó megajánlása kerülvén
1736     I|                    hogy mielőtt a KK. és RR. az adó megajánlásába bocsátkoznának,
1737     I|              bocsátkoznának, adjon a kormány az adó törvényes szükségéről
1738     I|             nyilvánította, hogy a KK. és RR. az adó megajánlásához semminemű
1739     I|            ajánltassék meg 3.800,000 frt adó az alatt a két föltétel alatt,
1740     I|               föltétel alatt, hogy a kormány az alimentatio megszüntetése
1741     I|             kimondassék, melyik napig terjed az ajánlás.~DEÁK FERENCZ: Zemplén
1742     I|                     melyek bizonyítják, hogy az ország rendes jövedelmeit
1743     I|               fedezésére nem elegendők. Maga az 1715: VIII. t.-cz. is a
1744     I|                     előleges megtudását köti az adó ajánlatához. Ezen törvényes
1745     I|              követével, a ki azt hiszi, hogy az adóhoz föltételeket sem
1746     I|            tanácskozás tárgyát oszolni: 1-ső az idő, melyre az adó ajánltatik;
1747     I|                 oszolni: 1-ső az idő, melyre az adó ajánltatik; 2-dik a
1748     I|                     mennyi ajánltassék? A mi az elsőt illeti: azon sarkalatos
1749     I|               sarkalatos 1791. törvény, mely az adó tárgyát teljes kiterjedésében
1750     I|                    mutatja, hogy jussunk van az adót nem csak diaetától
1751     I|                  kötve ajánlani, úgy hogy ha az alatt országgyűlése nem
1752     I|                kiszabott napnak elérkeztével az adó is megszünjék. Trencsén
1753     I|              meghatároztassék. Továbbá, a mi az ajánlat feltételeit illeti,
1754     I|                    ezzel meg nem elégszik, s az adóhoz is hozzáköti; mert
1755     I|        kinyilatkoztatja, hogy mindaddig, míg az adó tárgyával természeténél
1756     I|                  űlésének napi rendjén volt: az adók megajánlása.~DEÁK FERENCZ:
1757     I|                   fentartása, kivánják, hogy az 1830-ban oly lelkesen vitatott
1758     I|                   sérelmek közt mindaz, a mi az 1830-diki esztendőben a
1759     I|                    pártfogásába ajánlja.~II.~Az indítvány nem fogadtatván
1760     I|                    Nehogy tehát akármikor is az mondassék, hogy a mit a
1761     I|                  elállottak, s így e részben az ország jussa csonkíttassék,
1762     I|                kijelenti, hogy a nemzeti jus az által, hogy előterjesztett
1763     I|           pártolásból azt, hogy a KK. és RR. az 1830-dik esztendei kivánságoknak
1764     I|                   hanem fönn akarták tartani az uri hatóságot, mint a mely «
1765     I|                  nemzetnél fönnáll úgy, mint az atyai és más egyéb ehhez
1766     I|                    Hogy törvényes nem lehet, az már abból is eléggé világos,
1767     I|                Divatozott a törvényszékeknél az angarialis 40 bot is, és
1768     I|                   divatozék örökös mozgásban az urbariális pálcza, a robot
1769     I|                     állítás. Sokat megfoghat az emberi ész, de hogyan lehet
1770     I|                     a természeti törvénynek, az ő kiadásukban ez is és még
1771     I|         eltörölhetetlen örök betűkkel vésett az embernek szívébe, ama bitorlott
1772     I|                büntető hatalom, ezen legfőbb az életben, mely által a természettől
1773     I|          egyesületből veszi eredetét, s csak az összes status nevében, s
1774     I|                    status nevében, s egyedül az által gyakorolható, kit
1775     I|                     más nemzetek példájára s az atyai hatalom hasonlatára
1776     I|                   semmit sem hallottam. A mi az atyai hatalmat illeti, ebből
1777     I|                     a mely idomban fejlődött az értelem s vele az erkölcsi
1778     I|                  fejlődött az értelem s vele az erkölcsi érzés, a mint emelkedett
1779     I|                    emelkedett a nép, s benne az ember és emberiség, s a
1780     I|                     szükebb és szükebb körre az a magasztalt patriarchális
1781     I|                     bizassék reá; vagy pedig az úr és a jobbágy közti kölcsönös
1782     I|        természetesebb azt mondani: mit adjon az úr jobbágyainak élelmére,
1783     I|                     minek alkották hát a RR. az úrbért? minek ragadták ki
1784     I|                    úrbért? minek ragadták ki az urbéri bot önkényét a földesúr
1785     I|               anomaliat képzelni annál, hogy az a törvényhozás, mely úr
1786     I|                  szelid atyai hatalmát bizta az úr önkényére! Valóban ha
1787     I|                     hatalmat gyakoroljanak - az atyai hatalomból, a természet
1788     I|               kerületi űlésében ő felségének az úrbér tárgyában kelt, latin
1789     I|                                              AZ ADÓ MEGAJÁNLÁSA TÁRGYÁBAN.~
1790     I|                     készült üzenet javaslata az adó tárgyában ő felségéhez
1791     I|                    kerületi üzenet javaslata az első föliratban megajánlott
1792     I|           megajánlott 3.800,000 frt helyett, az 1830-ban megszavazott 4.
1793     I|                     hogy ő felsége «nem csak az adózók terheltetéseinek
1794     I|                   meghaladtatni nem engedi». Az e tárgyban kifejlett vita
1795     I|                    állítását, hogy hazánkban az adózó nép eddig sem személyes,
1796     I|             vagyonbeli bátorsággal nem birt, az elnök helytelennek és a
1797     I|                    fönállott, s mindemellett az adó ugyanazon mennyiségben
1798     I|                defensivum systema őrve alatt az adót kevesbíteni nem lehet».
1799     I|                     különböző póstán levelez az országgal, hogy a nemzet
1800     I|                   nemzet érzékeny sérelmeire az orvosló válasz hónapokig,
1801     I|                   sőt negyven évig is késik, az adóra pedig három nap alatt
1802     I|                 részben tökéletesen egyetért az előlülővel, hogy a magyar
1803     I|                      hogy azoknak nyujt, kik az alkotmányba be vannak foglalva,
1804     I|                     ben, midőn azon tünődtek az ország rendei, hogy az alkotmányt
1805     I|              tünődtek az ország rendei, hogy az alkotmányt körülsánczolják,
1806     I|                  nekünk igazságos, igazságos az a népre nézve is.~A mit
1807     I|                      a népre nézve is.~A mit az előlülő a defensivum systemára
1808     I|                 rendszere s mégis ennyi volt az adó: a szólót az ellenkezőre
1809     I|                  ennyi volt az adó: a szólót az ellenkezőre viszi. Mert
1810     I|                  háboru időben is ennyi volt az adó, úgy találja, hogy a
1811     I|                 franczia háboruban elég volt az adó, elég volt pedig legalább
1812     I|                    legalább arra nézve, hogy az adózó megfizethesse, most
1813     I|                   Vagy azt mondják: 1715-ben az állandó katonaság megállapíttatván,
1814     I|                    annak kitartására szükség az eddig megajánlott adó? De
1815     I|                      katonaság számához kell az adót alkalmazni, a mit ő
1816     I|                      1830-ban el nem engedte az adó egy részét, midőn 28
1817     I|                 emberrel volt kevesebb; mert az volna az igazságos következés,
1818     I|                      kevesebb; mert az volna az igazságos következés, hogy
1819     I|                     mikor a katona kevesebb, az adót, mely a katonaság száma
1820     I|                    hogy a kinek pénzt adnak, az kivált ha többet is remél
1821     I|                      tapasztalták-e ezt most az érdemes követ urak? s három
1822     I|                 összeroskadnak, s most mégis az egész folyó adót megajánlották.
1823     I|                 bánják, akármilyen nagy lesz az adó, csak más fizesse s
1824     I|                   miként hitethették el vele az irók, statistikusok és utazók,
1825     I|                   oly szegény, hogy nem csak az adót nem fizetheti, sőt
1826     I|            tehetetlenek volnának. De így van az, olvas az ember és tanulgat;
1827     I|               volnának. De így van az, olvas az ember és tanulgat; végtére
1828     I|                 három nagy csapás; de bizony az európai fejedelmek visszás
1829     I|                verejtékével áztatott mezejét az isten megáldotta, legalább
1830     I|                  kell harczra készülni, hogy az ellenség ne találjon készületlenül.
1831     I|                    senki se vetélkedhetik, s az e részbeli könnyebbségekben
1832     I|                    kormány ez országgyűlésen az adózó népnek, s mit adtunk
1833     I|                      népnek, s mit adtunk mi az urbariummal. Mindezen szomorú
1834     I|                 kedvetlen körülmények között az az egy mégis örömöt szerez
1835     I|              kedvetlen körülmények között az az egy mégis örömöt szerez
1836     I|                 tehetségök tanubizonyságára, az adó kivetésében illő tekintet
1837     I|                 volna annyira, mert nem csak az ő boldog s vagyonos népességök,
1838     I|                     vállaira is felhalmozták az elviselhetetlen terhet,
1839     I|                     akarván megmutatni, hogy az adót leszállitani jussa
1840     I|                      kimondja, hogy a meddig az alimentatióról határozat
1841     I|                kerületi űlésében fölvétetett az adó tárgyában márczius 24-
1842     I|                     a föltételt mely szerint az adó 1836. november 1-ső
1843     I|                     és nem tovább, még pedig az adó fizetésének és beszedésének
1844     I|                     sejére tüzetik ki, akkor az adó három évre és öt hónapra
1845     I|                    indítványozta, hogy mivel az országgyűlésnek május 2-
1846     I|                    tartatni, ajánltassék meg az adó 1839. május 2-dikáig «
1847     I|                 katonára mindig szükség van, az adó soha meg nem szünhetik.
1848     I|                  vagy amaz napig ajánltassék az adó, hanem hogy napja szabassék,
1849     I|                  napja szabassék, melyen túl az adó fizetése megszünik.
1850     I|                      ama véleményökkel, hogy az adó soha meg nem szünhet,
1851     I|                alkotmánynyal, hanem átalában az alkotmányi lét ideájával
1852     I|             összességet képző törvény, hanem az önkénynek határt nem ismerő
1853     I|                     fölött, ott helyén lehet az az állítás, hogy valamint
1854     I|                  fölött, ott helyén lehet az az állítás, hogy valamint állandó
1855     I|                    hozzászólás nélkül örökös az önkényleg kiszabott adózás
1856     I|                    czáfolhatatlan axiomája s az országnak tagadhatatlan
1857     I|                     és minden fillér, melyet az ajánlott summán felül, s
1858     I|                  fizet, törvénytelen. Ha már az állana, hogy Magyarországon
1859     I|                  állana, hogy Magyarországon az adó soha meg nem szünhetik,
1860     I|                   nemzet és fejedelem között az adó iránt valamely országgyűlésen
1861     I|                    nélkül oszlanék el, akkor az előbbi adó tovább folyna
1862     I|                     oly adót fizetne, melyet az országgyűlése meg nem ajánlott,
1863     I|                      kivívott jus, miszerint az adó tárgyát az országgyűléstől
1864     I|                     miszerint az adó tárgyát az országgyűléstől elvonni
1865     I|                   alatt nem szabad? Mit érne az 1827: IV. cz.? s nem változnék-e
1866     I|             változnék-e nyilvános hazugsággá az, hogy az adó tárgya in tota
1867     I|                nyilvános hazugsággá az, hogy az adó tárgya in tota sua extensione
1868     I|                diaetára tartozik? Hiszen így az adónak leszállítása többé
1869     I|                megegyeznie a fejedelemnek, s az előbbi quantum a nemzet
1870     I|                  menyit a diaeta ajánlott, s az időn túl, melyre ajánlott,
1871     I|                      még akkor sem maradhat. Az elv, melyet a szóló követ
1872     I|                    adót is szedhessen, hanem az ország sarkalatos jussát
1873     I|                  ezen rendkívüli esetekre is az 1741: XVIII. cz. által biztosították.
1874     I|                     kiszabott idő elmultával az adó megszűnik. Melyik nap
1875     I|                 megszűnik. Melyik nap legyen az, a mihez ezen törvényes
1876     I|                     törvényes óvás köttetik? az nagy különbséget nem teszen,
1877     I|                     fölvétetett ő felségének az adó tárgyában ápril 14.-
1878     I|                      mely váratlannak mondja az e tárgyu föliratot, a melyben
1879     I|             föliratban ugyanis ez mondatott: az adót az 1790/1: XIII. t.-
1880     I|                ugyanis ez mondatott: az adót az 1790/1: XIII. t.-cz. szerint
1881     I|          kijelentéssel ajánljuk meg, hogy ha az említett t.-cz. értelmében
1882     I|                   említett t.-cz. értelmében az országgyűlés három esztendő
1883     I|                      tartatnék, ezen esetben az adónak további fizetése
1884     I|                    megszünjék.~DEÁK FERENCZ: Az utóbbi napokban történt
1885     I|                      bizodalmat erősíthetné. Az erre lett hivatkozás tehát
1886     I|                  térre viszik a dolgot, hogy az adóajánláshoz kötött «non
1887     I|                 reményleni, s lehet-e kedves az a bizodalom, mely csonkán
1888     I|                   Azt mondják, már többé nem az a. kérdés, áll-e az elv,
1889     I|                      nem az a. kérdés, áll-e az elv, vagy nem? hanem ha
1890     I|                                              AZ ORSZÁGOS BIZOTTSÁG TAGJA
1891     I|                  hogy «ha a KK. és RR. által az országos választmányokhoz
1892     I|                     függő hivatalt vállalna, az országos bizottság tagja
1893     I|                        Másnap azonban, midőn az e tárgyban szerkesztendő
1894     I|                     2-dik követe, megtámadta az indítványt, kiemelvén, hogy
1895     I|                    Trencsén részéről történt az indítvány. Ez azonban szabadságában
1896     I|                    ki kormányhivatalt visel, az iránt a nemzet bizodalommal
1897     I|                    nem viseltethetik, s hogy az országos küldött nem lehet,
1898     I|                férfiak követek lehetnek, sőt az institutiók belső organismusa
1899     I|                bizodalomra sehol sem találna az országban, hogy követté
1900     I|                   hogy követté választatván, az alsóházban széket foglalhasson
1901     I|                  qualificatiója tudva lévén, az ország rendei is megtisztelhetik
1902     I|               választottak küldöttjeikké. Ha az ilyen később hivatalt vállal,
1903     I|                     mellett is megtartotta-e az ország bizodalmát? Úgy de
1904     I|                     választó testület, t. i. az országgyűlése együtt nincs,
1905     I|                    természetesebb, mint hogy az ilyen tag országos küldött
1906     I|                    ki kormányhivatalt visel, az az ország bizodalmára teljességgel
1907     I|                    kormányhivatalt visel, az az ország bizodalmára teljességgel
1908     I|                     főrendek nem fogadván el az indítványt, viszonüzenetökre
1909     I|                       és RR. ez üzenetet még az nap tartott kerületi űlésökben
1910     I|          ünnepélyesen kinyilatkoztatom, hogy az országos küldöttségek azon
1911     I|                   ezen határozatnak ellenére az országos küldöttségekbe
1912     I|                     fog reá mutatni, hogy ez az ember az, a ki az ország
1913     I|                    mutatni, hogy ez az ember az, a ki az ország bizodalmát
1914     I|                    hogy ez az ember az, a ki az ország bizodalmát eléggé
1915     I|                     Miklós indítványát, hogy az 1. §-nak azon rendelkezése,
1916     I|                      ezzel toldassék meg: «s az ehhez tartozó tárgyak iránti
1917     I|               tárgyak iránti rendelkezések», az elnök ellenezte, kijelentvén,
1918     I|                    El nem fogadván a kormány az ország rendeinek javaslatát,
1919     I|                     javaslatát, a KK. és RR. az eltérés kiegyenlítéséről
1920     I|               nemzeti jus, nem akarták mégis az e tárgy körüli rendelkezést
1921     I|                  hanem azt mondák, történjék az összes törvényhozásban,
1922     I|                     ha úgy a fejedelem, mint az ország jussa semmiben sem
1923     I|                    érzést keblünkben, be fog az szivárogni küldőink szívébe,
1924     I|                    azért köszönet neki, mert az illusiónál nincs veszélyesebb
1925     I|                       S mi következik innen? Az, hogy ismét elszaporodik
1926     I|                    aggodalomba esett, s hogy az ország valamikép boldoggá
1927     I|                     magunkkal viszszük, hogy az átszivárog küldőinkbe, az
1928     I|                    az átszivárog küldőinkbe, az országnak minden lakósaiba,
1929     I|              táblabiró urak, mint e megyének az utolsó országgyűlésen volt
1930     I|                  azon akadályokat is, melyek az ország közjavára kivántató
1931     I|                    légyen ápolni, s egyuttal az utolsó tudósítások óta az
1932     I|                    az utolsó tudósítások óta az országgyűlésen előfordult
1933     I|                    követtársának, mind pedig az előttük ezen országgyűlésen
1934     I|                  törvényhozás nehéz pályáján az egész haza iránt tett érdemeket,
1935     I|                közjava, annak boldogsága, és az emberiség jogai biztosítására
1936     I|              előadták, hogy a mit ők tettek, az csak kötelességben állott,
1937     I|                 legszebb, legédesebb és csak az az egy jutalom, melyet szabad
1938     I|              legszebb, legédesebb és csak az az egy jutalom, melyet szabad
1939     I|                       mint kiknek szíveikben az ő érdemeik és jeles tulajdonaik
1940     I|                     unokáiknak is, t. i. míg az enyészet e romlandó papirból
1941     I|                       kiáltásokkal fogadták. Az alispán egy ékes beszéddel
1942     I|                    szerint lesz leteendő, de az eskünek nyelvéről semmi
1943     I|                     s így magyarul esküdött. Az alispánnak köszöntése és
1944     I|                     alispánnak köszöntése és az ő felelete után felállván
1945     I|                   másokra talán különös volt az, hogy e beigtatásnál semmi
1946     I|                   bandériumok nem valának, s az egész csak a jelenvoltak
1947     I|                      mert a főispánt, ki már az 1824-dik esztendő óta kormányozza
1948     I|                    fogadták a RR. s minthogy az idő már későre haladott,
1949     I|                     idő már későre haladott, az űlés eloszlott. Másnap irott
1950     I|                   javaslatinkat elfogadták».~Az irott követjelentés a következő:~~
1951     I|                szóval a nemzet nyelve itt is az idegennek rabja lett. De
1952     I|                  fonák lelkesedéssel ölelték az idegen jármat, mely az édes
1953     I|               ölelték az idegen jármat, mely az édes honi nyelvet a törvényekből,
1954     I|                      nyelvet a törvényekből, az itélőszékektől, a közigazgatásból
1955     I|                     mult század végén, midőn az önkénynek törvényt szegő
1956     I|                      alkotni a törvényt. Már az 1790-dik esztendő óta minden
1957     I|                      előrelépések, különösen az 1825-diki és 1830-diki országgyűléseken,
1958     I|                 haladásra.~Ezen tekintetek s az egész országnak határozott
1959     I|                  nemzeti nyelvünk ügyében, s az országgyűlésnek egyik legelső
1960     I|                      volt azon felirat, mely az 1833-dik esztendői márczius
1961     I|              váltotta fel reményeinket, mert az 1835-dik év október 5-kén
1962     I|                tovább is fenn akarta tartani az idegen nyelvet ezen természet
1963     I|                     nem fogadták, s minthogy az ő ellenszegülésük miatt
1964     I|               törvény nélkül eloszlani, mint az alkotandó törvényeknek latin
1965     I|                   királyi válasznak tartalma az volt: «hogy a már ezen országgyűlésen
1966     I|                  támadható kétségek esetében az eredeti magyar szerkezet
1967     I|                   válasznak első részét, hol az mondatik, hogy már az ezen
1968     I|                    hol az mondatik, hogy már az ezen országgyűlésen alkotandó
1969     I|                törvény nem parancsolja, hogy az alkotandó czikkelyek magyar
1970     I|                fogadta el javaslatunkat, sőt az országgyűlésnek utolsó napjaiban
1971     I|                  néhány óránk volt még hátra az országgyűlésének berekesztéseig,
1972     I|                 terjesztett közkivánatából s az erre következett királyi
1973     I|                    ezen reá bizott tisztében az országos választmány, s
1974     I|            következéseire nézve legfontosabb az, hogy ezentúl a királyi
1975     I|              szabadsága ismét csonkítva lőn. Az 1790-dik esztendőben újra
1976     I|                 vezeté a köztanácskozásokat. Az alkotott törvény tehát egészen
1977     I|                   törvény és szabadság pedig az egész nemzetnek köztulajdona.
1978     I|                 veszélyesebb ellensége, mint az elnyomás és üldözés szülte
1979     I|                     bizonyítja, de szükséges az, hogy a törvény és közállomány
1980     I|                     rendek utasítása szerint az említett föliratot egész
1981     I|                  nyilván kijelentettük, hogy az 1790-dik esztendei XII.
1982     I|                  kelendő minden rendeléseket az egész haza színe előtt törvényteleneknek
1983     I|                    ismét hathatósan sürgetni az orvoslást, mely most a nemzet
1984     I|                      Elhatároztatott azonban az urbéri V. czikkelynek 2.
1985     I|                   czikkelynek 2. szakaszában az, hogy a földesúr és jobbágy
1986     I|           közértelmesség is inkább terjed, s az erkölcsiség naponkint javul.
1987     I|                  szerződések mellett, kivált az újabb időkben, a földesurak
1988     I|                  tiszta jövedelemnek, melyet az így eladott vagyonból azelőtt
1989     I|                 fogadá s a királyi válaszban az mondatott, hogy e tárgy
1990     I|                     így ezen hasznos törvény az országgyűlésről elmaradott.~
1991     I|           törvényczikkelynek, de ebből mégis az urbéri viszonyokat illető
1992     I|                 legalább urbéri viszonyaiban az önkény ellen törvény által
1993     I|                     által vagyon biztosítva.~Az urbéri uriszékek eltörlésében
1994     I|                    megállapíttattak, sőt még az sem lőn elfogadva, hogy
1995     I|                      megye nevezze ki; pedig az már csakugyan ellenkezik
1996     I|                     már csakugyan ellenkezik az igazság és méltányosság
1997     I|                     szavazata soha nem lesz, az uraság választhatja ugyan,
1998     I|             számlálgatjuk tovább azokat, mik az urbéri viszonyok iránt elhatároztattak;
1999     I|                 iránt elhatároztattak; maguk az alkotott törvények fogják
2000     I|             jobbágyok terheinek enyhítésére, az önkény korlátolására és