Rész

2001     I|                      bevégezve minden, a mit az adózó nép sorsának könnyítése,
2002     I|             ébreszszük és tápláljuk keblében az emberiség szelid méltóságának
2003     I|                   mert tulajdon és szabadság az iparkodásnak leghatalmasabb
2004     I|                mellett, s együtt segítik elő az ország virágzását, akkor
2005     I|                      tartozunk.~Meg kell még az urbéri czikkelyeknél említenünk
2006     I|           közigazgatási tekintetben már most az ország egyéb megyéitől semmit
2007     I|                    törvény szerkezetét is és az abban előforduló rendet,
2008     I|                    ismételt fölirásaink után az utolsó királyi válasz megegyezett
2009     I|                   jussaink föntartása végett az alsó tótországi nevezetet
2010     I|                 megyék sorába jegyeztük föl.~Az urbéri III. és VII. czikkelyeknek
2011     I|                  jobbágyok többsége kivánja, az urbéri legelő külön hasíttassék
2012     I|                  közbirtokosságokra nézve is az arányossági pereknek újabb
2013     I|                     birtoknak összesitését s az osztályrészeknek, a mennyire
2014     I|               előmenetelét fogja eszközleni.~Az urbérnek folytában törvényt
2015     I|                  folytában törvényt alkottak az ország rendei azon közterhekről
2016     I|                      mindazon telkek, melyek az urbérnek behozatala óta
2017     I|                      is sok vala már, kivált az ország némely vidékein,
2018     I|             használhatásának szabad eladását az új törvény megengedi, még
2019     I|                      gyakorlat által is épen az adózók könnyebbségére vala
2020     I|                       hogy e részben is kell az adózókon segíteni, de az
2021     I|                     az adózókon segíteni, de az idő rövidségét hozván föl
2022     I|                 vétessék. Megnyugodott ebben az ország rendeinek többsége,
2023     I|             törvénybe iktattatott.~Midőn már az urbéri törvényczikkelyek
2024     I|                   válaszában kijelenté, hogy az urbéri munkának befejezésével
2025     I|                urbéri munkának befejezésével az országgyűlést el fogja oszlatni
2026     I|                 fogja oszlatni és ugyanazért az urbérnek teljes bevégzésére
2027     I|                      határidőt rendelt. Mind az 1825-dik esztendőben, mind
2028     I|                 jelen országgyűlésen el volt az határozva, hogy a kilencz
2029     I|              megerősítés alá terjesztetni, s az országos rendeknek ezen
2030     I|               közigazgatásnak súlyos kárával az országgyűlést oly sokáig
2031     I|                   sem nyugodhatánk meg, hogy az urbéren és ahhoz tartozókon
2032     I|        kinyilatkoztattuk föliratunkban, hogy az említett végzéstől csak
2033     I|                  iránt a törvényjavaslatokat az urbéri törvényekkel együtt
2034     I|           meghatározott két hónap elmultával az országgyűlést fejedelmi
2035     I|                     hogy törvény nincs, mely az országgyűlésnek eloszlatását
2036     I|                    sarkalatos törvény, t. i. az 1790. esztendei XIII. cz.,
2037     I|                tanácskozás alá vétessenek és az ország igazságos sérelmei
2038     I|                      újabb törvényeink tehát az országgyűlésnek végét nem
2039     I|                   nem bizonyos időhöz, hanem az elvégzendő tárgyakhoz kötik,
2040     I|           rendeletének elég téve nincsen, mi az országgyűlésnek eloszlatásában
2041     I|                      még ezen országgyűlésen az urbérrel együtt készülénk
2042     I|               sietést sürget, de igéri, hogy az elkezdett tárgyak bevégzéséhez
2043     I|                   polgárok súlyos kárával és az igazság kiszolgáltatásának
2044     I|               hasznosak és azokat, melyeknél az óhajtott siker inkább remélhető,
2045     I|                   inkább egyes eseteknek, és az egyes körülmények összeszövődésének
2046     I|                   ezen meggyőződés átalános, az óhajtott javításnak sikerét
2047     I|                sikerét csak halasztani képes az átalkodott ellenszegülés,
2048     I|              közakarattal elfogadva ott, hol az igazságnak és közügynek
2049     I|                      és ismét újra küzdöttek az előitéletek ellen igazság
2050     I|                 egyébkint nem történnék. Sőt az a káros oldala is van az
2051     I|                     az a káros oldala is van az efféle tanácskozásnak, hogy
2052     I|                 kiszemelt tárgyak között sem az egyházi tizedről, sem a
2053     I|                 főrendek meg nem egyeztek, s az ő ellenkezésök miatt azokat
2054     I|                      lehetett terjesztenünk.~Az egyházi tizedre nézve nem
2055     I|                      szerződés mellett birja az egyházi rendtől a tizedet,
2056     I|                     önjobbágyán nyerekedjék, az osztó igazsággal megegyeztetni
2057     I|                    bizonyosan természetesebb az, hogy a megváltás és annak
2058     I|                      a kilenczedre nézve már az urbérben elhatároztattak,
2059     I|                    iránt nem biráskodhatván, az urbéri VII. czikkelyben
2060     I|             rendeltetett, azt vitatván, hogy az efféle kisebb kihágásokban
2061     I|                     közállomány nevében csak az gyakorolhatja, kinek azt
2062     I|                 részét egy egész osztályra s az osztálynak minden egyes
2063     I|                      főrendek ellenszegülése az országgyűlésnek végperczéig
2064     I|             földesurakat vagy azok tisztjeit az urbéri viszonyokon kívül
2065     I|               ajánlhatunk; meg is állapodtak az ország rendei ezen sommában,
2066     I|                    ajánlására szólította föl az országos rendeket. Ezen
2067     I|          megajánlotta azon mennyiséget, mely az 1830. esztendőben is megajánltatott,
2068     I|                   adónak mennyiségét igérték az ország rendei az országgyűlésnek
2069     I|                     igérték az ország rendei az országgyűlésnek berekesztésétől
2070     I|                  országgyűlés nem tartatnék, az adónak további fizetése
2071     I|                  szokatlannak állitották, de az adó fölajánlásáról szóló
2072     I|                   végre nem ellenezték, hogy az említett föltétel, melytől
2073     I|                  képviselői el nem állottak, az adót tárgyazó föliratokban
2074     I|                  biztosított bennünket, hogy az országgyűlés a törvényes
2075     I|                      nem láttuk megszüntetve az előre látó gondoskodásnak
2076     I|                     okoskodás, mely magukban az említett válaszokban el
2077     I|                      vala szórva, hogy t. i. az 1715. esztendei VIII. törvényczikkely
2078     I|                      törvényczikkely szerint az adó az állandó katonaságnak
2079     I|               törvényczikkely szerint az adó az állandó katonaságnak zsoldjára
2080     I|                    szükséges lévén, minthogy az állandó katonaság meg nem
2081     I|                   katonaság meg nem szünhet, az adónak sem szabad soha megszünni,
2082     I|                      valamely országgyűlésen az adónak mennyisége fölött
2083     I|                határozás nélkül szétoszlatná az országgyűlést, akkor az
2084     I|                      az országgyűlést, akkor az adó meg nem szünhetvén,
2085     I|               sarkalatos törvényeink, melyek az adó fölötti határozást egész
2086     I|                    jussa ki volna játszva, s az adó leszállítása egyedül
2087     I|                 fogadnia kisebb ajánlatot, s az országgyűlésnek végeig tagadó
2088     I|                      ragaszkodni, hogy ismét az előbbi mennyiség maradjon
2089     I|                  folyamatban. Minthogy tehát az 1827. évi IV. törvényczikkely
2090     I|                      törvényczikkely szerint az adó fölötti határozás egész
2091     I|               határozás egész kiterjedésében az országgyűlésre tartozik,
2092     I|                  országgyűlésre tartozik, és az 1790. évi XIX. t.-cz. azt
2093     I|       országgyűlésről a másikig ajánltassék, az 1790. évi XII. t.-cz. pedig
2094     I|                      ha ezen törvény szerint az országgyűlés meg nem tartatik,
2095     I|                    közadóval a polgárokat, s az ajánlatnak idején vagy mennyiségén
2096     I|                    alatt mindenkor megtartja az országgyűlést, az adó ajánlásának
2097     I|                  megtartja az országgyűlést, az adó ajánlásának említett
2098     I|           kijelenténk, hogy miután ő fölsége az ajánlott adót elfogadván,
2099     I|                   nyilván és ismételve igéré az országgyűlésnek a törvényes
2100     I|                     lőn országos határozattá az, mit eddig a feliratokban
2101     I|                  tábla, melynek szava kivált az adó ajánlásában bizonyosan
2102     I|                   életben tartani nem késik.~Az előleges sérelmek, törvényeinknek
2103     I|                     melyeknek orvoslását sem az ügynek igazsága, sem a nemzet
2104     I|                mindenek előtt magukra vonták az országgyűlésnek gondoskodó
2105     I|                  fölterjesztetett ezek iránt az újabb fölirat. Évekig vártuk
2106     I|                    is sérelmek maradtak, sőt az ismét csalódott remények
2107     I|               legforróbb részvétnek érzése s az aggódásnak kinzó fájdalma
2108     I|             rokoninknál így megrontva látánk az alkotmányos szabadságot,
2109     I|                    tehát mi is a sérelmet, s az 1464.: XIII., 1492: I. t.-
2110     I|                    1492: I. t.-czikkelyek és az 1595. békekötésnek II. czikkelye
2111     I|                    királyi válaszban, melyek az előleges sérelmek iránt
2112     I|                  teljesítve lőn, s ő fölsége az említett részeknek hozzánk
2113     I|                      azt nyilatkoztatá, hogy az elmult időknek hasonló példái
2114     I|                     teljesítése végbe menni. Az alkotott törvényben mindazonáltal
2115     I|                ezennel visszacsatoltatnak, s az említett Kraszna, Közép-Szolnok,
2116     I|             vármegyék s Kővár vidéke ezentúl az országgyűlésre meg fognak
2117     I|                  azonban föltenni sem lehet, az ország rendei semmi királyi
2118     I|            törvényesen nem nyulhatnának, míg az elmulasztott meghívás meg
2119     I|              törvényhatóságok most már ismét az országnak egészítő részei,
2120     I|                      egészítő részei, s őket az országgyűlésre meg nem hívni,
2121     I|                   generali regni conventus - az egész ország minden törvényhatóságának
2122     I|                 visszaadott jussaiknál fogva az elszakítás előtti viszonyaik
2123     I|                     nem szenvedhetvén, nekik az ország többi megyéivel egyenlő
2124     I|            elhatározó törvényeket alkotnunk. Az első föliratban, melyet
2125     I|             föliratban, melyet e tárgy iránt az előleges sérelmek során
2126     I|                   sérelmek során készítettek az ország rendei, az vala határozva,
2127     I|                készítettek az ország rendei, az vala határozva, hogy a scálát
2128     I|              határozva, hogy a scálát vagyis az 1799. évet megelőző időkből
2129     I|                 pedig, vagyis 1799-től fogva az 1811-dik esztendői márczius
2130     I|                 szerint szállíttassék le, de az így leszállított sommákért
2131     I|                    felsége ismét hivatkozván az 1825-diki országgyűlésre
2132     I|                    királyi válaszra, melyben az vala kijelentve, hogy a
2133     I|                  midőn a hitelező mondja fel az adósságot, akkor papiros
2134     I|                      azt elfogadni, ha pedig az adós akarja hitelezőjének
2135     I|                   sajnosan érzi még most is.~Az előleges sérelmeknek azon
2136     I|           sérelmeknek azon pontjára, melyben az egyházi javaknak önkényes
2137     I|             megrovatása ellen panaszolkodtak az ország rendei, feleletül
2138     I|                     ország rendei, feleletül az említett királyi válaszban
2139     I|                   említett királyi válaszban az mondatik, hogy ő felsége
2140     I|                  patronatusi jussainál fogva az egyházi rendet terheli,
2141     I|                    közállománynak és magának az egyháznak szükségeire fordítja,
2142     I|                      szükségeire fordítja, s az alapítóknak szándékát is
2143     I|                      javak, melyek hazánkban az egyházi rendnek kezén vannak,
2144     I|                      nemzet képviselői, hogy az egyházi javaknak jövedelmeiről
2145     I|                  javaknak jövedelmeiről csak az összes törvényhozás rendelkezhetik,
2146     I|                   hogy azon elvet, miszerint az egyházi javaknak jövedelmeit
2147     I|                javaknak jövedelmeit is lehet az ország védelmére vagy más
2148     I|              törvények értelmében fordítani, az ország rendei sem vonják
2149     I|                      kimondatott a nemzetnek az egyházi javak fölötti kétségtelen
2150     I|                  között talán legérzékenyebb az, mely a só árának országgyűlésen
2151     I|                   mely törvényes tekintetből az elsőnél még fontosabb, hogy
2152     I|                  árának meghatározását, mely az 1790. évi XX. t.-cz. szerint
2153     I|                       évi XX. t.-cz. szerint az országgyűlésnek rendelete
2154     I|                mellette, melyben a sónak ára az 1790-dik évi törvényes mennyiségre
2155     I|                     adó alá vetése iránt még az 1825. évben előadott, és
2156     I|                  mely szerint mindaddig, míg az ilyen birtok nem nemes kézen
2157     I|                vagyon, közadó alá tartozván, az a dicalis összeirásnak illető
2158     I|                    helybenhagyja. Elfogadták az ország rendei ezen királyi
2159     I|                   összeirásba be ne jőjenek. Az országos rendek és ő felségének
2160     I|                használó nem-nemeseket és igy az agilisokat is azon birtok
2161     I|                    kapjanak, kivévén egyedül az olyan rendkívüli, de netalán
2162     I|              kiküldött tagok visznek véghez. Az ország rendei szintén valóságos
2163     I|                      kérték ő felségét; hogy az érdeklett rendelkezést,
2164     I|                      törvényhatóságával, sem az adózó népnek javával meg
2165     I|                      nem érkezett; de miután az ország rendei sem látták
2166     I|                    használni soha sem fogják az említett intéző levélben
2167     I|                    napibérek adásában inkább az ország rendeinek véleményéhez
2168     I|                 buzgóságának rút maradványa, az 1790. XXVI. t.-cz. 14. szakasza,
2169     I|                      iránt, melyek leginkább az újabb időkben jöttek gyakorlatba,
2170     I|               kedvetlenségeknek teszik ki, s az alispánokat, kik szabadon
2171     I|                  megyék törvényes igazainak, az őket választó megyei rendektől
2172     I|                 vettessék, ezt pedig némileg az által lehetne talán elérni,
2173     I|                      által elhatározná, hogy az alispánok minden prasidialisokat
2174     I|                  felségéhez felterjesztettek az ország rendei, különösen,
2175     I|           magyarosíttassanak, a magyar nyelv az egész magyar katonaságnál
2176     I|                   azok alkalmaztassanak, kik az 1830. évi VII. és VIII.
2177     I|                   azt feleli, hogy ő felsége az 1792. évi IX., 1807. évi
2178     I|          törvényczikkeket meg fogja tartani.~Az országgyűlési hirlapok iránt
2179     I|                   ezen ellenkezése, minthogy az országos sérelmek sorában
2180     I|                    országos sérelmek sorában az 5. szám alatt némely panaszok,
2181     I|               korlátolása miatt adattak elő, az ország rendeinek nevében
2182     I|             feliratban már nyilván kimondják az ország rendei, hogy a sajtó
2183     I|             korlátolják a törvények, sőt azt az 1790. XV. t.-cz. nyilván
2184     I|                    által csorbítani, sértése az egyesek törvényes szabadságának
2185     I|                nemzet kétségtelen jussainak.~Az ország pénztárairól és közhasznú
2186     I|           meghatározták szavazatunk ellenére az ország rendei, hogy mivel
2187     I|                   évenkinti kamatjai, melyek az 1827. évi XVII. t.-cz. rendelete
2188     I|                      jeles könyvtárára nézve az végeztetett, hogy ő királyi
2189     I|                       Meghatároztatott végre az is, hogy a nemzeti muzeumnak
2190     I|                    lajstroma elkészíttetvén, az egy országos választmány
2191     I|              muzeumot gazdagították; ugyanis az első dubniczai kastélyában
2192     I|                   országgyűlésen elhatarozák az országos rendek annak minél
2193     I|                   000 frtnak kamatai, melyek az 1827. évi XVII. t.-cz. szerint
2194     I|           választmány ezen katonai iskolának az 1808. évi országgyűlésen
2195     I|                    bemutassa, addig is pedig az 1808. évi rendszer tartassék
2196     I|              rendszer tartassék meg, azonban az első megnyitástól kezdve
2197     I|             törvényczikkelyt is készítettünk az elhatározott pontok iránt,
2198     I|              kivántunk, félrevetette, a mint az országos iratokból látható
2199     I|                     készebbek voltunk inkább az intézet felállítását ezúttal
2200     I|         feltételeinktől elállani; ugyanazért az országgyűlésnek utolsó napján
2201     I|                     nádorát, megkérték, hogy az ily czélra tett eddigi ajánlatokat
2202     I|                      hogy minden iparkodását az intézetnek létrehozására
2203     I|                  által kértek meg ő felségét az ország rendei az iránt,
2204     I|                    felségét az ország rendei az iránt, hogy a Ludovicaa
2205     I|              tárgyban a felirat, de minthogy az csak az országgyűlésnek
2206     I|                 felirat, de minthogy az csak az országgyűlésnek utolsó napjaiban
2207     I|                   mert ők azt vitatván, hogy az óhajtott czél szabad ajánlások
2208     I|             felszólítások által megpróbálja, az előkészületek, tervek és
2209     I|                     helyéül, mind neki, mind az ajándékozó városnak köszönet
2210     I|                      törvényt alkottak tehát az iránt, hogy bizonyos évekig,
2211     I|                   által fog meghatároztatni, az álló hídon nemes és nem-nemes
2212     I|               alkudjék, s így teljesítve van az, a mit e részben a törvényhozás
2213     I|                    kimutatni a hiányokat. Mi az alkotott törvényben, azonkívül,
2214     I|               lehetővé van téve hazánkban is az ilyen közhasznú vállalatoknak
2215     I|                     is neki kellene küzdeni.~Az országgyűlésnek Pesten leendő
2216     I|                tartását több ízben sürgették az ország rendei. Nemcsak a
2217     I|                  hogy a nemzet törvényhozása az ország középpontján, hazánk
2218     I|                     A t. Karok és Rendek már az országgyűlésnek elrendeléséről
2219     I|                      gyűlésnek közelítésével az ország minden megyéit felszólítani,
2220     I|                   által elhatároztatni, hogy az országgyűlésnek költségeit
2221     I|                    országló királyunk lépett az uralkodásra, kezdetben mint
2222     I|                     gerjesztett ezen czímzet az ország rendeiben, mert miután
2223     I|                rendeiben, mert miután hazánk az ausztriai örökös tartományoktól
2224     I|          tartományoktól teljesen független s az ausztriai császárságnak
2225     I|                     király czímzetét egészen az ausztriai császárnak czímzetébe
2226     I|                      azt is, hogy ő felségét az országgyűlési feliratok
2227     I|              főrendek olyannyira, hogy mivel az ország függetlenségének
2228     I|                levele, melyben felszólította az ország rendeit, hogy ha
2229     I|                     nem tudnak, felirataikat az ország nádora által küldjék
2230     I|                   válaszban bizonyossá tette az ország rendeit hazánk törvényes
2231     I|                   felségének egy kir. levele az országgyűlésének május 2-
2232     I|                     berekesztéséről, melyben az ország rendeinek közörömére
2233     I|               nemzetünk óhajtása és megszűnt az aggodalom, mely a nemzeti
2234     I|                támadott.~Azon idő alatt, mig az elsőben felküldött urbéri
2235     I|                   foglalatoskodtunk, s ebből az itélőszékek elrendelését
2236     I|                     és a feliratok szavaiból az országgyűlésnek végnapjaiban
2237     I|                készültek a törvények, melyet az ország rendei el nem fogadhattak,
2238     I|                     által elfogadottnak vélt az országgyűlés. Mi tehát,
2239     I|          megszüntetését el nem fogadá. Midőn az országgyűlés már végéhez
2240     I|                közöttünk és ő felsége között az egyezség, a concertatió
2241     I|                 nézve sokban megváltoztattuk az eddigi gyakorlatot. Ugyanis
2242     I|                   gyakorlatot. Ugyanis eddig az országos választmánynak
2243     I|              országos választmánynak tagjait az illető elnökök nevezték
2244     I|                      haladják; végre ezelőtt az elegyes választmány mindenekről,
2245     I|                  jelentés felett tüstént ott az elegyes űlésben határozat
2246     I|                    hosszú országgyűlés alatt az olyan elegyes űléseket,
2247     I|                   felérjen, ezek közül pedig az első sok kellemetlen vitatásokra
2248     I|                     tartozik, a másik, t. i. az elhallgatás és tettlegi
2249     I|                     főrendek sem ellenezvén, az egész concertatio ily módon
2250     I|                      azt kivánta, hogy mivel az említett hitlevél eredetileg
2251     I|                   kancelláriával értekezénk, az a törvénynek oly szerkezetet
2252     I|                  magyar forditását, minthogy az csak fordítás, a törvénybe
2253     I|                  magunkat jövőre is lekötve, az ő szerkesztésöket elfogadni,
2254     I|              kiadatott, t. i. latin nyelven, az eredeti magyar törvénybe
2255     I|             tagjaiból kellett választatniok, az elnöki kinevezésnek kizárásával
2256     I|                törvényt alkotni nem akarván, az ő megegyezésökre e részben
2257     I|                     nincs; nem is akarunk mi az ő táblájok tagjairól rendelkezni,
2258     I|               megfelejtkezni nem képes, hogy az őt választók bizodalmának,
2259     I|            választottakra nézve határozatunk az utolsó nyilatkozásnál fogva
2260     I|                kitenni nem fogja azért, hogy az ilyen országos választmányok
2261     I|                országos határozat alá kerül, az aránytalanul terhelt törvényhatóságokon
2262     I|                    Közhatározatunknak tárgya az is volt, hogy a megajánlott
2263     I|         Horvátországra annak erejéhez képest az összeirási adatok szerint
2264     I|                ellenkezőnek mondották. Pedig az 1791, évi LI. t.-cz. és
2265     I|                      1791, évi LI. t.-cz. és az 1802. évi országgyűlésnek
2266     I|                      kapcsolt részek helyett az anyaország vigye a közállomány
2267     I|                     katonatartást sem adván, az ebből eredő súlyos terheket
2268     I|              törvényhozásnak e bajon magával az adó megajánlásával lehet
2269     I|             főherczegsége a nádor bemutatván az ország rendeinek, az el
2270     I|              bemutatván az ország rendeinek, az el is fogadtatott és ő felségének
2271     I|                   legalább elkészítve legyen az első lépés, elhatározták
2272     I|                     első lépés, elhatározták az ország rendei, hogy országos
2273     I|                       gondosságát és terveit az elsőbb neveltetésnek czélirányosabb
2274     I|              elrendelésére is kiterjesztvén, az úgynevezett reáliskolákra
2275     I|                     mi ez iránt ő felségének az elkészített törvényjavaslatot,
2276     I|               föliratunkra ő fölsége nevében az országgyűlésnek utolsó napjain
2277     I|                annyival kevésbbé lehet pedig az egyes polgároknak összességét,
2278     I|                     polgároknak összességét, az egész nemzetet, megfosztani
2279     I|                  mert hisz sem a nemzet, sem az egyes polgárok le nem mondottak
2280     I|                Ismételtük tehát feliratunkat az országgyűlésnek végóráiban
2281     I|               alapult meggyőződésünket, hogy az országgyűlésnek törvényes
2282     I|                      és sérthetetlen, s hogy az országgyűlési tanácskozások
2283     I|                      méltóságának fentartása az 1625: LXII. és 1723: VII.
2284     I|               rendelete által, csonkítva van az országgyűlési tanácskozások
2285     I|                      hatóságát korlátolni és az egyes polgároknak törvény
2286     I|             keresetnek helye nem lehet, mert az 1723: IX. cz., mely a hűtelenség
2287     I|                     tettleg lett elhatározva az, hogy a követet a kormány
2288     I|               törvény elleni kereset alól, s az ő személyében, az ő ügyében
2289     I|                    alól, s az ő személyében, az ő ügyében nemzetünk törvényes
2290     I|                 érzékeny kifakadásával irtuk az utolsó üzenetet, melyben
2291     I|                     utolsó üzenetet, melyben az országgyűlésnek végóráiban
2292     I|                      származóknak és egyedül az erőszak szüleményeinek tartjuk.
2293     I|                 Hasonló törvénytelenség volt az is, hogy Békés vármegyébe
2294     I|                      melyben Békésnek rendei az országnak több megyéjét
2295     I|            csonkíttatik. De még fájdalmasabb az, hogy országunk nagyjainak
2296     I|                      nemzet kérelmének, hogy az a királyi szék elébe se
2297     I|                     fontossága nagy vala, és az is bizonyos, hogy törvényeink
2298     I|                   bizonyos, hogy törvényeink az országgyűlésre meghívott
2299     I|                      századnak elején is nem az egyes szavazatok megszámítása
2300     I|                  törvényeink értelmével, sem az igazsággal, sem hazánk közérdekével
2301     I|                     fogalmával is ellenkezik az, hogy 48 törvényhatóság,
2302     I|                      különös képviselőt küld az országgyűlésre, csak akkor
2303     I|                 küzdések szüleménye, s akkor az a néposztály, mely mint
2304     I|                  lesz a polgári társaságban; az a néposztály, melynek a
2305     I|                     követeinek választásában az egész város minden polgárainak
2306     I|                  erőt fog nyerni általok; de az elnyomás csak gyávaságot
2307     I|                    sikerrel javítani, mintha az egész országgyűlésnek összes
2308     I|                   kegy. kir. levele, melyben az ország gyűlését pünkösd
2309     I|                 eszközökről is, melyek által az 1830: VII. törvényczikkben
2310     I|                minden mentegetés nélkül, kik az érintett közországgyűlésen
2311     I|                     Rendeivel együtt egyedül az ország boldogságára, fentartására
2312     I|               csalhatatlanul jelenjenek meg; az ország köztörvényében foglalt
2313     I|            határtalan bizodalomtól, melylyel az utolsó s oly hosszú ideig
2314     I|                      hosszú ideig tartott, s az egész nemzet egyetemére
2315     I|                     elválasztották, a kik is az ily egy szívvel nyilvánított
2316     I|                  vállalták».~A KK és RR.-nek az 1839. évi junius 2-dik napjára
2317     I|         országgyűlése országos első űlésében az elnök jelentette, hogy a
2318     I|                    hogy a király és királyné az nap Pozsonyba érkeznek,
2319     I|                     annak azon pontját, hogy az ország primása ő fölségét
2320     I|                      indítványozta. A rendek az indítvány alapján elhatározták,
2321     I|                  járulni méltóztassanak.~II.~Az elnök már az idő rövidségénél
2322     I|             méltóztassanak.~II.~Az elnök már az idő rövidségénél fogva sem
2323     I|                    hogy ő fölsége átalánosan az országosan egybegyűlt rendek
2324     I|              tisztelendő meg, minthogy pedig az országos rendek egyik kiegészítő
2325     I|             határozatát, velök közölni kell. Az elnöknek azon kijelentését,
2326     I|               parancsolni, hogy felirataikat az országos rendek a tudvalevő
2327     I|                  tehát a nádori közbenjárást az elnök is ezen értelemben
2328     I|                      alatt álló, eltiltatott az országgyűlésen való megjelenéstől,
2329     I|                 Verbőczyvel azt tartom, hogy az unitas civium, tehát az
2330     I|                      az unitas civium, tehát az egy városban lakó polgároknak
2331     I|                       adjam ezen just, hanem az egész polgárságnak; de e
2332     I|                     mert mennél jobban halad az idő és mennél inkább halogatjuk
2333     I|                     Vigyük már most a dolgot az igazság mezejére; mondjuk
2334     I|              tapasztalás tanított arra, hogy az ilyen föltételtől függő
2335     I|                      volna tanácsos megtenni az elhatározó lépést s későbben
2336     I|                     egyik beszédeért, melyet az 1832/6. országgyűlésen a
2337     I|                      jelen volt több ifjunak az országgyűlés berekesztése
2338     I|          Pestmegyéhez intézett leirata által az országgyűlésen való megjelenéstől
2339     I|                   ellenkező, törvénytelen és az országgyűlési tanácskozások
2340     I|                      Több követ nem pártolta az indítványt, hogy a sérelem
2341     I|                követe által előadott sérelem az országgyűlés kiegészítésébe
2342     I|         kiegészítésébe ütköző sérelem. Mikor az előadó követ úr azt az első
2343     I|                 Mikor az előadó követ úr azt az első országos űlésben feljelentette,
2344     I|                 lépcsőkön megbukik, és egész az utolsóig leesik. Ilyen bukást
2345     I|                     kereskedési tárgy, midőn az 1825. országgyűlésen első
2346     I|                  országgyűlésen első helyre, az 1832. elején a másodikra,
2347     I|                      4-dikre tétetett, és ha az excerptákat meg nem állapítjuk,
2348     I|              excerptákat meg nem állapítjuk, az utolsó helyre fogott volna
2349     I|                  eltiltatott; midőn Tolna és az erdélyi visszakapcsolt megyék
2350     I|                      is keresztül megyünk, s az országgyűlés végéhez közelít,
2351     I|       munkálkodásokban tovább kiván haladni. Az 1791. törvény azt mondja: «
2352     I|                    inomisse tollant». Ha itt az volna «pertractentur», akkor
2353     I|                  fennemlített törv.-czikknek az 1825. országgyűlés rendei,
2354     I|           kötelességből erednek, miszerint ő az ország minden czéljának
2355     I|               törvényeket alkotni kötelesek. Az országnak legfőbb czélja
2356     I|                  katonát kér, tartoznak adni az ország rendei; de tartoznak
2357     I|               mindjárt katonát, majd megőriz az minden külső ellenségtől,
2358     I|                      a belső bátorság, midőn az egyes polgárok szólásszabadságuk
2359     I|                    van telve keblünk? Igenis az 1825. gyűlés példájára öntsük
2360     I|                 megyéknek ide küldeni? Avagy az 1832. törvényhozó test kevésbbé
2361     I|                  volt. Talán változott azóta az ország alkotmánya? Úgy tudjuk,
2362     I|                      hosszú időre, vagy épen az országgyűlés végére ne halasztassék.~ ~
2363     I|                  tartatott kerületi ülésében az elnökség a rendek táblája
2364     I|                    küldöttek követeket, hogy az országgyűlésre követeket
2365     I|                   követe, azzal toldotta meg az indítványt, hogy Zilah város
2366     I|                      említés: ez iránt tehát az országos küldöttség munkálatának
2367     I|                    nem jelent megyékre nézve az 1635: LXXIX. czikk azt mondja,
2368     I|                      Mi a büntetés módját és az abban való eljárást illeti,
2369     I|                  abban való eljárást illeti, az 1662: LIII. t.-cz. azt mondja: «
2370     I|                jelenőket a nádor kiküldésére az itélőmester itélje el».
2371     I|                     hivatkoznunk, mert mióta az itélőmesteri biróságok eltöröltettek,
2372     I|                    tartott országos űlésében az időközi kerületi elnökök
2373     I|                      való orvoslása kéretik. Az üzenet és fölirat javaslatának
2374     I|                  helyre föl nem terjesztik». Az elnök fölszólította a KK.
2375     I|                adjanak elsőséget, mint a mit az 1793: XIII. és az 1723:
2376     I|                      a mit az 1793: XIII. és az 1723: VII. t:-czikkek megszabnak.
2377     I|               értékükre nézve is megérdemlik az elsőbbséget, a melyet ez
2378     I|                   bátorság. Tudva van előtte az akadály, mely a KK. és RR.
2379     I|                  nevezetes része pedig ebben az alkotmányos szólásszabadság
2380     I|                    jövőre lehetetlenné tegye az ily eseteket. Ha a nemzet
2381     I|             szándékban czélt érhetni; míg ha az első szó is a panasz szava
2382     I|                  megjegyezni kénytelen, hogy az előlülő által felhívott
2383     I|                      t.-czikkelyben nem csak az mondatik: ut propositiones
2384     I|                      regia assumantur, hanem az is: ut justa statuum et
2385     I|                     1791: XIII. t.-czikknek. Az első, hogy a kir. előadások
2386     I|            orvosoltassanak. Már ha tekintjük az összes törvényhozásnak kötelességét,
2387     I|                  mulhatatlanul kell, akkoron az összes törvényhozásnak kötelességében
2388     I|                orvosolni. Vélekedése szerint az 1791-diki országgyűlésről
2389     I|                     lehet azt feltenni, hogy az általa alkotott XIII. törv.-
2390     I|                      XIII. törv.-czikkelynek az előlülő által felhozott
2391     I|              ellenkező a gyakorlat is, s ezt az 1825. és 1832. esztendei
2392     I|            rendszeres munkák tüzetvén ki, ha az 1791: XIII. t.-czikkelynek
2393     I|                   1791: XIII. t.-czikkelynek az volna az értelme, melyet
2394     I|                      t.-czikkelynek az volna az értelme, melyet neki az
2395     I|                      az értelme, melyet neki az előlülő kiván adni, akkoron
2396     I|                    tárgyak felterjesztettek, az köztudomású. Az előlülő
2397     I|            felterjesztettek, az köztudomású. Az előlülő által felhívott
2398     I|                      kell, és vagyon is joga az országgyűlésnek felvenni.
2399     I|                   véleménye szerint jelenleg az országgyűlése nincsen is
2400     I|                  kivánságának. Mondá továbbá az előlülő, hogy a kir. előadások
2401     I|                 belátása szerint azonban itt az a kérdés, mi érdekli a közjót
2402     I|                 pesti sérelem. Mondá továbbá az előlülő, hogy ha a kir.
2403     I|                     aggodalma, megszüntetvén az országgyűlési testület független
2404     I|         tanácskozásaikat. Továbbá felszólítá az előlülő a RR.-et, hogy a
2405     I|                     bizodalmat erősítsék. Ez az ő kivánsága is; de minthogy
2406     I|                     bizodalomra, s kiváltkép az ő érdekében van azt fentartani,
2407     I|                      fentartani, és minthogy az erősebbnek kötelessége a
2408     I|              erősebbnek kötelessége a békére az első lépést tenni: miért
2409     I|                   mert ugyanis a gyengébbnél az első lépés a félelemből,
2410     I|                      lépés a félelemből, míg az erősebbnél nemes önérzésből
2411     I|                helyreáll. Azonban, fájdalom, az újabb időbeli példák ellenkező
2412     I|                   részéről minden jót remél. Az előlülőnek azon kifejezésére,
2413     I|                     is, azt jegyzi meg, hogy az előlülő az «illendő» szót
2414     I|                  jegyzi meg, hogy az előlülő az «illendő» szót nem azon
2415     I|                     lenni vélné, hanem abban az értelemben vette, hogy részéről
2416     I|                   kettős a czél, de csak egy az út, t. i. a törvény által
2417     I|                       ez nehéz feladat, mert az ember mindenkor ember marad,
2418     I|               polgári erény kell ahhoz, hogy az ember minden társas kapcsolatit
2419     I|                     nem orvoslod; vagy pedig az mutat-e nagyobb bizodalmat,
2420     I|                       Véleménye szerint jobb az első, nagyobb bizodalmat,
2421     I|               felterjeszteni. Előadá továbbá az előlülő, hogy a kir. előadásokat
2422     I|                    Azonban véleménye szerint az volna erre a kérdés: a belső
2423     I|            veszedelmeztetve nincs, mert hála az egeknek, Európát a békesség
2424     I|          sérelmeinken kell segíteni, mert ha az újonczok egy-két hónappal
2425     I|                     választásban, mind pedig az utasításadásban részt vegyen;
2426     I|                   nem látja veszedelmeztetve az által, ha az többeknek kezében
2427     I|                veszedelmeztetve az által, ha az többeknek kezében nyugszik.
2428     I|                     fokán? Véleménye szerint az illusióknál kellemetlenebb
2429     I|                      óhajtaná, hogy még ezen az országgyűlésen választmány
2430     I|                        úgy mond - mily kevés az, mit a királyi városok kivánnak,
2431     I|               Kijelenti, hogy mindenek előtt az ország sérelmeinek orvoslását
2432     I|                     szólás szabadsága ügyén, az 1836: XXI. t.-cz.-nek Kővár
2433     I|                   tartott országos ülésében «az országgyűlési tudósításokkal
2434     I|                    volt a tanácskozás tárgy. Az elnök fölszólalása ellen,
2435     I|                    kiáltották: «mindnyájan», az elnök kijelentette, hogy
2436     I|          elintézésébe avatkozni nem kivánok; az elnök fentartója a szokásnak;
2437     I|                fentartója a szokásnak; eddig az volt a szokás, hogy midőn
2438     I|                    Most nem arról van a szó, az üzenet álljon-e vagy sem?
2439     I|                    vagy sem? de arról, a mit az elnök mondott, hogy a censura
2440     I|                   naplóba mindnyájok nevében az óvás, és név szerint csak
2441     I|                  kivételt akarnak tenni.~II.~Az elnök ragaszkodott jogához,
2442     I|                   Hogy a többség határozzon, az szent; ezt a mostani personalis
2443     I|                     véleményben nem osztozom az elnökkel, hogy a censura
2444     I|                   fölkiáltást: «mindnyájan», az elnök nem akart eltérni
2445     I|                      szokástól, mely szerint az ily óvás tétele alkalmával
2446     I|                  folytatni akarván beszédét, az elnök kijelentette, hogy
2447     I|                     azért, ámbár tudom, hogy az elnöknek is csak oly esetben
2448     I|               felelni, mégis mind most, mind az előbbi országgyűlésen oly
2449     I|                     oly deferentiával voltam az elnök iránt, hogy mindenkor
2450     I|                     akarom tenni, hogy ámbár az egyes fölszólalási jog olyan,
2451     I|                       Ha azt akarja megtudni az elnök, az-e a valóságos
2452     I|                     többséget kitudni, ennyi az elnök joga, melyet senki
2453     I|                    ELSŐSÉGÉRŐL.~A KK. és RR. az 1839. junius 22-dikén tartott
2454     I|           fölszólítják a KK. és RR.-et, hogy az 1790/1: XIII. törvényszabta,
2455     I|                     A két terrenum közt jobb az, mit a főrendek javaslanak,
2456     I|                  tudja magát mire basirozni. Az érdemes követ legalább megemlítni
2457     I|                   hogy akár sürgetősb legyen az országnak valamely szüksége,
2458     I|                előadásoknak különben is csak az országgyűlés végével van
2459     I|                    holott a sérelmeket lehet az országgyűlés folyamata alatt
2460     I|                világosan ki van mondva, hogy az ország sérelmét még azon
2461     I|                      vétele nem lehet. Mikor az egyiket pertractáljuk, ugyanakkor
2462     I|                     szükségesebbnek tartanak az orvoslásra nézve, azt kell
2463     I|                    ha ezen kérdésünket egész az országgyűlés végéig elhalasztjuk;
2464     I|                elhalasztjuk; ha Pestmegyének az országgyűlés végéig csak
2465     I|                     a szóló különbséget tesz az országgyűlés integritása
2466     I|                   Angliában p. o. 658 tagnak az országgyűlésére meg nem
2467     I|          országgyűlésére meg nem jelenésekor az mondatik, hogy nincs integrálva;
2468     I|               határozzák ugyan meg világosan az országgyűlési tagok számát,
2469     I|                    és legfontosabb vala. Ezt az országgyűlés végére halasztani
2470     I|            észrevétele van. Ők örülnek, hogy az országgyűlés a törvényes
2471     I|          principiumot állítottak fel, mintha az előadásokon kellene az országgyűlést
2472     I|                mintha az előadásokon kellene az országgyűlést mindenkor
2473     I|              gyakorlatilag nem úgy áll, mert az Ulászló törvényében a kir.
2474     I|                  Mondjuk ki továbbá, hogy mi az országgyűlés tárgyait elhatározó
2475     I|                 előadásaiban nem tette. Épen az fáj szívünknek, hogy oly
2476     I|                      előadták, mik e részben az utolsó országgyűlés idején
2477     I|                     Elsorolták azután, a mik az utolsó országgyűlés óta
2478     I|                     fogattak; több ifju, kit az utolsó országgyűlés berekesztése
2479     I|               felesleges, hanem talán magára az igazságra nézve káros volna.
2480     I|                     nézve káros volna. Ilyen az, hogy szólásszabadság nélkül
2481     I|            alkotmányos ország. Ilyen igazság az, hogy a megsértett szólásszabadságot
2482     I|                 függetlenségét, de úgy, hogy az ne terjesztessék oly messze,
2483     I|                 szabta ki, hogy azok mellett az egyes polgár biztosíttassék.
2484     I|                 kimondatik, akkor kimondatik az is; hogy a biró nem szolgája,
2485     I|                    hogy azon tanácsosok, kik az utóbbi törvénytelen parancsokat
2486     I|              folyamodó megyék elől elzárták, az Ulászló VI. és VII. czikkelye
2487     I|        megbüntettessenek; ha azonban kisülne az, hogy nem készakarva, hanem
2488     I|                legnagyobb ostora a nemzetnek az, ha oly birái vannak, kik
2489     I|                  elvesztette; elveszti pedig az olyan, ki a nyilvánosságot
2490     I|                      alkotásában, mert ezzel az mondatnék ki, hogy az eddigi
2491     I|                  ezzel az mondatnék ki, hogy az eddigi törvények homályosak
2492     I|               sérelmeket, és kiemelvén, hogy az 1790-91. XII. czikk szerint
2493     I|              itéletet; kéri ő felségét, hogy az elszámlált szomorú esetekből
2494     I|                   megszüntetni, s a nemzetet az önkény ellen minden oldalról
2495     I|                    biztosítani méltóztassék.~Az elnök a birói hatalom függetlenségére
2496     I|                   akár a nemzet egy részének az alkotmány és a szólás szabadsága
2497     I|                  előreláthatólag közös leend az országgyűlés megegyezése,
2498     I|            országgyűlés megegyezése, meglesz az új törvények által jövendőre
2499     I|                    törvények által jövendőre az elvre nézve a biztosítás;
2500     I|                     elé azon kérésüket, hogy az ezen megváltoztatni kivánt