Rész

2501     I|            esztendőkben folytattatott, s sem az akkori, sem a későbbi országgyűléseken
2502     I|                      egyik része taglalhatja az itéleteket, vajjon a törvényhozásnak
2503     I|                 sérelmek súlyosabbak-e, vagy az 1790- és 1825-diki sérelmek,
2504     I|                  nyavalyája súlyosabb-e vagy az, melyben 20 év előtt sínlődött.
2505     I|                   polgártársaink szenvedése. Az igaz, hogy ez utolsóra nézve
2506     I|                    megjövendölni? De magokra az itélő birákra hivatkozom,
2507     I|          rendeléseket elővenni, hogy azokból az eljárási rendszert megtudhassák?
2508     I|                     amúgy itélni? Wesselényi az ellene indított per ellen
2509     I|                 megállapította. Balogh János az idézet ellen tett kifogást;
2510     I|                      biróság azt mondá: hogy az idézés elleni kifogásnak
2511     I|                törvényes rendelet, Kossuthot az országgyűlési tudósításoktól
2512     I|                   így volna is, átalános elv az, hogy senkit oly törvény
2513     I|                     meg a várakozásnak, csak az ország rendei a fejedelemmel
2514     I|                     tartani; hallottam, hogy az alatt, míg nyolcz alkotmány
2515     I|                      egy veszett el. Épen ez az, mi engem szomorít. Én magamat
2516     I|           vigasztalás lesz akkor reánk nézve az, hogy Európa nyolcz új alkotmányt
2517     I|              vonására, csakhogy a dolgot ide az országgyűlésére kell felhozni,
2518     I|         országgyűlésére kell felhozni, s itt az összes törvényhozás által
2519     I|                     nincs káros következése. Az itéletek taglalásába bővebben
2520     I|                  sérelmek is elő vannak adva az üzenetben; csak azt adom
2521     I|              sértették-e a törvényt a bírák, az országgyűlés előtt kell
2522     I|                     megszüntetett volna, sőt az 1825-ki országgyűlési tanácskozások
2523     I|              Wesselényire nézve nem tartotta az itéletet terhesnek, sőt
2524     I|                     törvényteleneknek tartja az itéleteket, és mégis azokat
2525     I|                 melyeket a mult vízáradáskor az emberiség ügyének tett,
2526     I|                                              AZ ELNÖK KINEVEZHETI-E A KÜLDÖTTSÉGEK
2527     I|                    tartott országos űlésében az elnök jelentette, hogy a
2528     I|                 maguk a rendek válaszszanak, az elnök pedig a királyi tábla
2529     I|                     nevezzen ki oda tagokat, az elnök ezt jogai csorbítására
2530     I|                 országgyűlésen és azelőtt is az elnök választotta az országos
2531     I|                      is az elnök választotta az országos sérelmek egybeszedésére
2532     I|                      mert ezen jog kizárólag az elnököt illette, hanem azért,
2533     I|                rendek a deputatióban, melyet az elnök kinevezett, megnyugodtak.
2534     I|                    megnyugodtak. Igy történt az országos választmányok kinevezése
2535     I|                     választmányok kinevezése az 1825. évi országgyűlésen.
2536     I|                      a censorok látván, hogy az elnök a naplóba ezt kivánta
2537     I|               betétetni: «kinevezte», holott az országos űlésben úgy adta
2538     I|                    be, a mint történt. Ekkor az a kérdést támadt, hogy történt?
2539     I|                    fönn kivánja tartani.~II.~Az elnök százados gyakorlatra
2540     I|                  ragaszkodott.~DEÁK FERENCZ: Az elnöknek minden testületnél
2541     I|                      minden testületnél csak az a joga van, a mit a testület
2542     I|                   testület nevében gyakorol: az elnök tehát a küldöttségi
2543     I|                gyakorlatába bemehet. 1832-ig az országgyűlések az országos
2544     I|                    1832-ig az országgyűlések az országos választmányok kinevezését
2545     I|            kinevezését úgy gyakorolták, hogy az elnök nevezte ki azokat.
2546     I|                     elnök nevezte ki azokat. Az 1836-dik évi országgyűlésen
2547     I|                   külön nemzet. Ezt igazolja az 1741: LX. t.-cz., melyben
2548     I|       Magyarországnak «filii nativi», s mind az egyházi, mind pedig a világi
2549     I|                      a mostani ponton állana az; mindenesetre azonban a
2550     I|                      előadások tárgyalásához az országgyűlés abbeli aggodalmában,
2551     I|               küldött oda, hogy e hivatal és az országgyűlés szentsége tekintetéből
2552     I|                    tekintetéből e személynek az országgyűlésen helye nem
2553     I|              országgyűlésen helye nem lévén, az említett megye mást, ily
2554     I|                     elődeik önkényt követtek az ország becsűletének és díszének
2555     I|                   szólás szabadságán ejtett, az 1836: XXI. t.-cz. meg nem
2556     I|                    nem tartásából eredett és az 1836. esztendei előleges
2557     I|                       ámbár ezzel megrontják az imént előadott záradék erejét;
2558     I|                  kérjék meg ő felségét, hogy az ujonczokra nézve az adatokat,
2559     I|                     hogy az ujonczokra nézve az adatokat, a Duna szabályozására
2560     I|                törvény elleninek, hanem csak az mondatik, hogy ily választás
2561     I|                 mondatik, hogy ily választás az ősi szokásokkal meg nem
2562     I|                  előtt, hogy Magyarországban az eddigi gyakorlat szerint
2563     I|               előadások tárgyalására s kérik az ujonczokra és a Duna szabályozására
2564     I|          szólásszabadsági, a kiegészítési és az előleges sérelmek, s ezekkel
2565     I|           reintegrálva és constituálva lenni az országgyűlésnek mit tesz?
2566     I|                  csak a jelen diaetára való; az 1842-kiben már arról nem
2567     I|                  Pest egyik követe? különben az absurdomok mezejére jutnánk.
2568     I|                    meghatározva a szám, mely az országgyűlés kiegészítésére
2569     I|             kiegészítésére szükséges, és így az következnék, hogy ha 20-
2570     I|                      melyet Borsod említett; az a kilencz operatum tárgyait,
2571     I|                    elállunk, akkor annak azt az értelmet adjuk, mit a főrendek
2572     I|                 együtt mentek fel a sérelmek az első felirattal, még pedig
2573     I|                taszítják, s mindig helytelen az olyan forma, a mely nem
2574     I|                 Többen attól félünk, hogy ha az adót s katonát megadtuk,
2575     I|                   időt fog engedni. Mit mond az ellenfél? Az Istenért, csak
2576     I|               engedni. Mit mond az ellenfél? Az Istenért, csak menjünk bele
2577     I|               függesztve, s mit ezután tenne az országgyűlés, az mind csak
2578     I|                ezután tenne az országgyűlés, az mind csak illusió volna.
2579     I|                      rendszer, mert meg lesz az fosztva a szabad választástól,
2580     I|                  állítják, hogy a junctimnak az az értelme, miszerint be
2581     I|               állítják, hogy a junctimnak az az értelme, miszerint be kell
2582     I|                       hogy egyes megyének ez az értelme a junctimról. De
2583     I|                     ben nem úgy értették ezt az ország rendei. Ha tehát
2584     I|                   tek. rendek a nélkül, hogy az első feliratban a sérelmekről
2585     I|                    ha mi most elhagynánk azt az utat, melyet őseink az eddigi
2586     I|                   azt az utat, melyet őseink az eddigi országgyűléseken
2587     I|                 törvényt meg nem szegjük. Mi az országgyűlés egyéb, mint
2588     I|                     függeszszük fel. De ezek az ideára nézve velünk egyetértenek,
2589     I|                      nem teszed», s így csak az időre nézve különböznek
2590     I|                      sanctio alá azért, mert az ország rendei a medium solutionisra
2591     I|                        nem hivatkoznám, mert az egész sanctióra való halasztásnak
2592     I|                  sanctióra való halasztásnak az lett a következése, hogy
2593     I|                      mérő zabot kellett adni az országnak. Azt vethetné
2594     I|                    azt fognák mondhatni most az ujonczokra nézve is, hogyha
2595     I|                  azokat meg nem adni; ha már az ujonczokat tárgyazó t.-czikket
2596     I|                 akarja, nem látják elhárítva az akadályt, mely Ráday G.
2597     I|            biztosítást kérnek; kérik továbbá az országgyűlés kiegészítésére
2598     I|                 ejtett sérelmeknek, valamint az ország egyéb sérelmeinek
2599     I|            fölszólították a főrendeket, hogy az ez ügyekben, valamint a
2600     I|                      alá veendik. Hogy pedig az első és harmadik pontra
2601     I|             szolgálható terveket és adatokat az országgyűléssel mennél előbb
2602     I|          segedelemadásra nézve készítendő és az ez érdemet tárgyazó első
2603     I|                     válaszukban beleegyezvén az adatok megszerzésére vonatkozó
2604     I|               bizonytalanná és kétségessé, s az 1790: XIII. t.-czikknek
2605     I|                   kéressék meg a nádor, hogy az 1830-diki példa szerint
2606     I|             átküldött üzenetek tárgyalásába; az 1790: XIII. t.-cz. értelme
2607     I|        észrevételeimet; szólani fogok azután az indítványról is, melyet
2608     I|                   tárgyazólag előadott. A mi az említett válaszüzenetet
2609     I|              említett válaszüzenetet illeti, az én előttem mind tartalmára,
2610     I|                 egyetértve felterjeszteni, s az óhajtott orvoslást, a nemzet
2611     I|                    nemzetet felvilágosítván, az aggodalmat megszüntessék,
2612     I|            elmellőzve, csak ismételték, hogy az 1790: XIII. czikkely mindenekelőtt
2613     I|              üzeneteinkben kifejtettük, hogy az említett XIII. t.-czikknek
2614     I|                    leglényegesebb rendelete, az t. i., hogy az ország rendei
2615     I|                    rendelete, az t. i., hogy az ország rendei minden akadály
2616     I|                 rendei minden akadály nélkül az országgyűlésen szabadon
2617     I|                rendeletét kell megtartani, s az említett sérelmek orvoslásával
2618     I|                 akarják velünk hitetni, hogy az előleges felterjesztést
2619     I|               közelítve könnyítik, siettetik az egyesülést? Nem! Ők még
2620     I|                      a közelítésre. Mi tehát az ő szándékjok? Ők azt akarták:
2621     I|          tanácskozásba, csak azért, mert ezt az általuk kijelölt ösvénynyel,
2622     I|               általuk kijelölt ösvénynyel, s az 1790: XIII. czikknek általuk
2623     I|          felhozásával előállani; elég legyen az 1832. esztendei országgyűlést
2624     I|                   részben megemlíteni. Akkor az első felirat a kir. előadások
2625     I|               felirat a kir. előadások iránt az országgyűlésnek 14-dik hetében
2626     I|                   fel, s mit foglal magában? Az 1-ső pontban mindenekelőtt
2627     I|                mindenekelőtt panaszt tesznek az ország rendei az iránt:
2628     I|                     tesznek az ország rendei az iránt: hogy az országgyűlése
2629     I|                 ország rendei az iránt: hogy az országgyűlése nem tartatott
2630     I|               tartatott meg azon napon, mely az 1830. évi VI. t.-czikk által
2631     I|                 következő pontokban előadják az ország előleges sérelmeit,
2632     I|                      elmondják, hogy elsőben az úrbéri, aztán a kereskedési,
2633     I|                      felségét megkérik, hogy az ausztriai örökös tartományok
2634     I|                    is a javaslott feliratban az ország legsúlyosabb sérelmeit
2635     I|                   nélküli tárgyalására nézve az első lépést a választmány
2636     I|                   bekérésével már megtettük, az 1-ső és 3-ik pontra nézve
2637     I|                    közlését kérjük. Ha tehát az 1832. esztendőben nem ellenzette
2638     I|               esztendőben nem ellenzette ezt az 1791. esztendei XIII. t.-
2639     I|                  jelen országgyűlésen, midőn az orvosolni kivánt sérelmek
2640     I|                      törvény értelme most is az, mi akkor vala, mert e törvényben
2641     I|                   sérelmeket azért nem lehet az első felirattal kapcsolatban
2642     I|            felvételét ismételve sürgettük, s az, hogy a mélt. főrendek e
2643     I|                      vagy talán e részben is az 1790: XIII. t.-czikkre hivatkoznak?
2644     I|                  forrásból állíthatják: hogy az egyezés csak hosszabb idő
2645     I|         ellenvetésből kiindulva fogja valaki az 1832. esztendei példa ellen
2646     I|                   ellen felhozni: hogy akkor az első feliratban kapcsolatban
2647     I|                      ső pontjában említett - az országgyűlésének törvény
2648     I|             Fájdalmas tehát a nemzetre nézve az, hogy a mélt. főrendek törekvése
2649     I|                  látszik intézve lenni, hogy az 1791: XIII. t. cz.-nek általok
2650     I|         gyakorlatilag is megállapíttassék, s az 1832. esztendei világos
2651     I|                 mindenekelőtt tárgyalás alá, az ország súlyos sérelmeinek
2652     I|               lelkével, a nemzet jussaival s az ország boldogságával egyenesen
2653     I|                      alkudozhatunk, legalább az 1832-diki ösvényt követni
2654     I|                  megjelenhetésének gátlására az illő rendeletek megtétettek.
2655     I|                      szellemi kényszerítés-e az, midőn a méltóságos főrendek
2656     I|               tanácskozásba, sem veszik, míg az általok kijelölt ösvényt
2657     I|                      csak azt kivántuk, hogy az 1790: XIII. t.-czikk megtartassék,
2658     I|                     t.-czikk megtartassék, s az ország sérelmei mulhatatlanul
2659     I|              törvényt nem mutatnak, melylyel az ellenkezik. Azt mondják
2660     I|                   számos eseteket, melyekben az országos ajánlatokhoz feltételek
2661     I|            feltételek köttettek, elég legyen az 1830. évi országgyűlést
2662     I|                     a KK. és RR., hogy midőn az országgyűlésen az ujonczok
2663     I|                      midőn az országgyűlésen az ujonczok megajánltattak,
2664     I|                     ujonczok megajánltattak, az ajánlásról javaslott t.-
2665     I|                      előléptetési sorozata - az úgynevezett circulatió -
2666     I|                     a szükség megtudása után az ajánláshoz feltételt kötni
2667     I|            megismerték, hogy feltételt kötni az ajánlathoz nem vala törvénytelen.
2668     I|                      átalában ilyen feltétel az ajánlathoz nem köttethetett
2669     I|                      kinyilatkoztatták, hogy az érintett kivánság, mint
2670     I|                  végre sem azért állottak el az ország rendei, mintha azt
2671     I|                       kir. főherczegségének, az ország nádorának, elegyes
2672     I|                   érzékeny felszólítására, s az ő hosszas szolgálatának,
2673     I|                     tekintetéből hagytak fel az úttal annak további sürgetésével.
2674     I|                      ezredeket tárgyalta, de az ujonczok állításával oly
2675     I|                   volna, épen nem vala: csak az által lett feltétellé, hogy
2676     I|                    lett feltétellé, hogy azt az ország rendei az ajánláshoz
2677     I|                    hogy azt az ország rendei az ajánláshoz kötötték. Ezt
2678     I|             gyökerezett kezdeményi jussunkat az ő vitatásaik tárgyává tenni,
2679     I|              indítványát illeti, szives volt az érdemes követ úr azt velem
2680     I|                országgyűlésnek, de különösen az 1830-iknek példájára azt
2681     I|                      tractatusok megnyitása, az mindenesetre a tractatusok
2682     I|                     sérelmeket elválasztjuk, az 1832-diki példának megrontására
2683     I|                   egyeznek meg, akkor azokat az adatok közlése után készítendő,
2684     I|                   semmire lekötve nem volna: az alku, az egyezés, mint egyoldalu,
2685     I|                  lekötve nem volna: az alku, az egyezés, mint egyoldalu,
2686     I|                  regnum» s gyakorlat szerint az ilyen közbenjárást előbb
2687     I|                  megelőzni, s csak akkor, ha az ország rendeinek felirata
2688     I|                      Élesztette ezen szikrát az utolsó királyi leirat, melyben
2689     I|                   boszankodva bámulják, hogy az éledni kezdő kis szikra
2690     I|                     nem szenved? A bizodalom az emberi kebelnek legszebb,
2691     I|                   türelem táplálják; de csak az idő fejtheti ki fakadó bimbóját,
2692     I|                emlékezete, sem a hiuság, sem az önzés nem támogatják annyira,
2693     I|                dicsőségében, s érezték, hogy az ő hazájuk a legjobb, a legboldogítóbb.
2694     I|                  legboldogítóbb. A franczia, az angol szintén lelkesedve
2695     I|                    hajdankor tüze lelkesíti; az oroszt legalább hazájának
2696     I|                      lehetetlen. S mégis van az embernek keblében egy tiszta
2697     I|                 legforróbb óhajtásának, mely az ország legsúlyosabb sérelmeinek
2698     I|              kerületi űlésének tárgya volt: «az 1832/6. évi országgyűlésen
2699     I|                 kötelezőleg mondassék ki, s «az ország különböző fekvéséhez
2700     I|                      ha jól felfogtam - épen az, mit a mult országgyűlés
2701     I|                    oly sokáig pártolt, t. i. az akkori V. úrbéri czikknek
2702     I|          Szathmármegyének lelkes követe volt az (Kölcsey), kit az irigy
2703     I|                követe volt az (Kölcsey), kit az irigy sors közülünk oly
2704     I|                    óta oly állapotban vannak az örökös megváltás által,
2705     I|                    alatti fundus sehol sincs az országban, melynek oly nagy
2706     I|                     hiszi valaki, hogy utóbb az adózások ára nevekedni fog?
2707     I|               adózások ára nevekedni fog? Én az ellenkezőt hiszem, sőt azt
2708     I|            kényszeríti a törvényhozást, hogy az örökös megváltást törvény
2709     I|               bizonytalanságban ne maradjon? Az indítványt azonban Bihar
2710     I|             értelmében nem pártolhatom, mert az - mint Torontál követe mondá -
2711     I|                magában a földesúrra nézve, s az ellen sok nehézségeket lehet
2712     I|            megegyezésére és alkujára bizatik az egész dolog, vajjon az ily
2713     I|               bizatik az egész dolog, vajjon az ily törvény kinek jogát
2714     I|                    tartom, hogy ha a törvény az ily alkú köthetésétől a
2715     I|                   eltiltaná, egyenesen annak az 1-ső r. 9-dik czímjében
2716     I|               tulajdonosi jogát sértené meg. Az ősiség tekintetét fogják
2717     I|                    fogják ez ellen felhozni. Az ősiségről sokat szólani
2718     I|                      magna chartára, melyben az ősiségnek semmi nyoma nincsen,
2719     I|                  semmi nyoma nincsen, s csak az Anjoui ház hozta azt be
2720     I|                  azon kiterjedésben, melyben az mostanig káros és veszedelmes.
2721     I|                embernek birtokát biztosítja, az ország közcsendessége tekintetéből
2722     I|                   felsége elé terjesztésébe. Az elnöknek azon kérdésére,
2723     I|                      jegyzem meg, hogy benne az alkunak alapja az, hogy
2724     I|                      benne az alkunak alapja az, hogy mi felterjesztjük
2725     I|               hozzájok küldött üzeneteinket, az az, ha azt fogják tenni,
2726     I|                     küldött üzeneteinket, az az, ha azt fogják tenni, mit
2727     I|                      tartom engedménynek, ez az alkotmánynak megbuktatása.
2728     I|              sérelmeket, s akkor kimondatnék az is, hogy Magyarország gyűlése
2729     I|                      gyűlése megszűnik lenni az, minek lenni kellene, és
2730     I|                 meghívhatja és eloszlathatja az országgyűlést, a mikor neki
2731     I|                   egyszer szólott. A többség az előbbeni üzenet elejtésére
2732     I|                    Pál azt felelte, hogy «ha az országgyűlés a kir. előadásokba
2733     I|               commissarius kalapját, s ezzel az országgyűlés eloszlott».
2734     I|             cselekedjünk? Azon többség, mely az előbbi üzenet módosítását
2735     I|                     akkor több követ uraknak az volna a kivánsága, hogy
2736     I|                      ezt, mert annak értelme az, hogy a tudakozó feliratot
2737     I|                   tekinteni, és mégis ő volt az, ki ezen sérelemnek elsőségét
2738     I|                     jobb igen sokat kivánni, az meg nem adatik, és még sem
2739     I|                 kivánják, hogy tanui legyünk az alkotmányos szabadság tökéletes
2740     I|               különbséget a magyarországi és az örökös tartományok országgyűlései
2741     I|                     arról szólani, ki legyen az országgyűlés elnöke, s minő
2742     I|                  előtt eloszlattatni, holott az eddigi tapasztalat mindenkor
2743     I|                   adni, s azután eloszlatták az országgyűlést. Kérdezni
2744     I|         országgyűlést. Kérdezni fogják, hogy az előleges sérelmekre, az
2745     I|                      az előleges sérelmekre, az erdélyi visszakapcsolt megyékre
2746     I|                   veszedelemtől, mentsék meg az alkotmányt ilyen súlyos
2747     I|                  kötelességében is áll, hogy az általa vétkesnek tartott
2748     I|               pörökben hozott itéletek pedig az 1790: XII. alaptörvény által
2749     I|               mondanak. Azt mondják ők, hogy az eljárás helyes volt, hogy
2750     I|                    eljárás helyes volt, hogy az itéletek törvényesek, s
2751     I|                     fel.~Én azt mondom, hogy az eljárás és az itéletek nem
2752     I|                   mondom, hogy az eljárás és az itéletek nem törvényesek,
2753     I|                  birák több pontokban: midőn az ifjak a szabad védelemtől
2754     I|                   alkotása után keletkezvén, az több hűtlenségi esetben
2755     I|                  hatósága ezen perekre nézve az 1790: LVI. t.-czikk által
2756     I|                      a biró személyét, hanem az eljárási normát is értem,
2757     I|                      judicium alatt nem csak az ember, hanem a forma és
2758     I|                   maga itélhet ezen perekben az országon kívül, de csak
2759     I|                     szerint itélni. Ha tehát az 1790: LVI. t.-cz. a formákat
2760     I|                      a király nevezett, mert az mindegy, akár egyes esetekre
2761     I|                      ez nem áll, mert azokat az 1790-ki felsőbb parancs
2762     I|                    felsőbb parancs hozott be az itélő székeknél, nem rationabilis,
2763     I|                  követe megmutatá, mert hogy az embertől megtagadtassék
2764     I|                   nem borzad-e inkább vissza az emberi természet is ezektől?
2765     I|                hozhat be, kérdem volt-e joga az ország rendeinek a patensek
2766     I|                     nem mondtak volna ellent az 1811. és 1825. országgyűléseken
2767     I|                  ezen itéleteknek; különösen az 1825-diki rendek azt mondják
2768     I|                      diki rendek azt mondják az augusztus 11-diki feliratban:
2769     I|               törvényeseknek tartani, melyek az 1790: XII. következésében
2770     I|                   patensek szerinti itéletek az ország rendeinek felfogása
2771     I|                melyeknek hozásában különösen az eljárásra nézve a curia
2772     I|                 mondani a biróságot, melynél az ily élet és halál kérdésében
2773     I|                     élet és halál kérdésében az eljárást legelőször felső
2774     I|                      nem volt elég független az akkori biróság azt félrevetni?
2775     I|                    karral lett elfogatásokat az itéletekben egy szóval sem
2776     I|                  kötelessége kimondani, hogy az elfogatásokkal törvénytelenül
2777     I|                   főrendek azt mondják, hogy az 1687: XIV. t.-czikk szerint
2778     I|                  1687: XIV. t.-czikk szerint az elfogatás nem volt helytelen.
2779     I|                magamat a törvényhez tartani. Az 1715. törvény azt mondja: «
2780     I|                 értelemben törvénytelen volt az elfogatás, s azután a szabad
2781     I|                 védelemnek megtagadása, csak az hozhatja kétségbe, ki a
2782     I|                 különös ellenmondásba esnek. Az eddigi ellenmondásokat holmi
2783     I|                     kifogást tevé, hogy pere az országgyűlés alatt helytelenül
2784     I|                     János hűtlenségi pörében az idézés ellen tett kifogást;
2785     I|                     hogy a kifogás nem áll s az idézést megállapította.
2786     I|                     helye van. Vajjon t. RR. az ily biróságnak, mely ugyanazon
2787     I|                    később átalánosan elveti, az ily biróságnak - mondom -
2788     I|          felvilágosítson, mert előttünk csak az itéletek állanak, s nem
2789     I|               mondották, hogy törvénytelenek az itéletek, hogy törvénybe
2790     I|                vétkes tett nem követi; midőn az által senki törvénytelenségre
2791     I|           alkotmányszerű, törvényes, s a mit az országgyűlés már egyszer
2792     I|            szenvedőkre, hanem mindnyájunkra, az egész országra nézve veszedelmes;
2793     I|                     is, midőn törvényt sért, az állam felforgatása nélkül
2794     I|                      lenni nem hiszek, akkor az lenne a következés, hogy
2795     I|               kimondani vétek. Ebből továbbá az következnék, hogy a mit
2796     I|                  bújhatna, s hol volna akkor az Ulászló VI. könyve 7-dik
2797     I|                rendelete, a melyről legalább az 1825-iki országgyűlés még
2798     I|                 viszonyra, mely a kormány és az itélőszékek közt van. Ha
2799     I|               itéletére azt mondja: «hogy ha az törvénytelen is, a világért
2800     I|                érinteni». S így látjuk, hogy az itélőszék a kormányt, a
2801     I|              itélőszék a kormányt, a kormány az itélőszéket védi törvénytelenségeiben,
2802     I|                  több évre becsukatja; eljön az országgyülés, mely azt,
2803     I|               kifogást tesz, különösen pedig az itélőszékek ellen, melyek
2804     I|                     itéltek, de a kormány és az itélőszékek egyezőleg azt
2805     I|                      egyezőleg azt mondják: «az Isten mentsen meg, a birói
2806     I|               függetlenséget, mert fölfordul az állam». Ily esetben hol
2807     I|                  esetben hol lelünk oltalmat az ellen, a mi törvénytelenül
2808     I|          törvényhozás fölösleges, s adjuk át az egész alkotmányt a törvényszékeknek,
2809     I|                 harmadik elv, melyet a curia az ifjak elleni perben itélet
2810     I|                   itélet által megállapított az, miszerint vétkül tulajdonítja
2811     I|                miszerint vétkül tulajdonítja az ifjaknak, hogy felsőbb engedelem
2812     I|                  resensus mutatkozik, a mint az itélet mondja: «ab undique».
2813     I|                     Ezen ab undique resensus az ország rendeitől nem támadt,
2814     I|                      mutattak resensust, kik az ifjuságra felügyelnek, talán
2815     I|                vétkes cselekedet lett volna, az az első a mit hallok; az
2816     I|                    cselekedet lett volna, az az első a mit hallok; az egészen
2817     I|                     az az első a mit hallok; az egészen új elv, hogy a társalkodási
2818     I|                tartom tehát azon elvet, hogy az ily eltiltásnak nem engedelmeskedni
2819     I|                      valahol a törvény, hogy az ily eltiltások szabadok,
2820     I|                szabadok a levelezések, akkor az eltiltás nem törvényes,
2821     I|              engedelmeskedni nem hűtelenség. Az esetet felvéve, az eltiltás
2822     I|               hűtelenség. Az esetet felvéve, az eltiltás szolgabiró által
2823     I|                     eltiltani a nélkül, hogy az eredeti eltiltó parancs
2824     I|                     parancs vagy annak párja az eltiltottal közöltetnék,
2825     I|                eltiltottal közöltetnék, s ha az eltiltott, a ki az eredeti
2826     I|                      s ha az eltiltott, a ki az eredeti parancsot nem is
2827     I|                  lehet-e mégis mondani, hogy az ily eltiltásnak nem engedelmeskedni
2828     I|                 törvényes, igazságos-e ez, s az egészre nézve nem veszedelmes-e?
2829     I|                    megállapítja azt is, hogy az ily parancsolatokat a törvényhatóságok
2830     I|        ellenszegülési joga volt; de 1687-ben az ország rendei azt eltörölték;
2831     I|                eltöröltetvén ezen szabadság, az ország minden felső parancsnak
2832     I|                felszólalni szabad ne legyen. Az ellenállás helyett megállapíttatott
2833     I|       felterjeszthessék. Ezen ösvényt követé az országgyűlés is. Az ország
2834     I|                   követé az országgyűlés is. Az ország ezen joga sarkából
2835     I|                    állítani - veszedelmesebb az absolutismusnak akármely
2836     I|               átalános parancsokat bocsát ki az uralkodó, melyek zsinórmértékül
2837     I|                   folyamodni. Vajjon hát már az ország törvényhatóságaihoz
2838     I|                   megyék nem mondhatják-e ki az eltiltás törvényes vagy
2839     I|                      melyre nézve a vélemény az országban több részre oszlik,
2840     I|                itéltem: ily esetben mi volna az én legitimatióm? Az, hogy
2841     I|                    volna az én legitimatióm? Az, hogy ezen pör az egész
2842     I|              legitimatióm? Az, hogy ezen pör az egész világ előtt tudva
2843     I|                   mert csak így igazoltatnék az általam hozott itélet. De
2844     I|                 miben van a dolog. Itt ismét az emberi indulatok természete
2845     I|                   itélete azon pontjának, ha az országban igen sokan azt
2846     I|                    így maga fölött mondta ki az itéletet.~Azt tette tehát
2847     I|                       Hát csak ezen testület az, melynek az igazat kimondania
2848     I|                    ezen testület az, melynek az igazat kimondania nem szabad?
2849     I|              fejtegetésekbe; tudom azt, hogy az újabb publicisták az állam
2850     I|                    hogy az újabb publicisták az állam három hatalmát, ú.
2851     I|                 birói és végrehajtói hatalom az elsőnek, t. i. a törvényhozásnak
2852     I|                      a törvényhozói hatalmat az állam maga gyakorolja, a
2853     I|                    mondja véteknek, a mi nem az; ha törvényt akar szabni
2854     I|                  László és Kálmán törvényei; az 1498: IV. t.-cz. szintén
2855     I|                  ezen törvény megszünt, mert az 1807-ki kir. előadások sorában
2856     I|                  hajdankorban nem ismerte el az ország azt, hogy a biróság
2857     I|                  hanem csak azt mondja, hogy az itéletek törvénytelenek,
2858     I|                 mondani? mikor változott meg az ország juspublicuma? Hiszen
2859     I|                     1825-ben kimondották azt az ország rendei, sőt 1811-
2860     I|                  törvénykezési formára, mind az azokban felállított elvekre
2861     I|                    lesz valaki közöttünk, ki az előadottakban sérelmet nem
2862     I|               kimondani, hogy törvénytelenek az itéletek; ez egyik a másikkal
2863     I|                      arról, a mit a főrendek az iránt, mondanak, hogy «új
2864     I|                javaslatba hozott törvényeket az eddigieknél, s kivánjuk,
2865     I|                 különben is jelen sérelmeink az alkotandó törvényekkel a
2866     I|                  sincsenek; a sérelmeket nem az alkotandó törvényekből kell
2867     I|           törvényekből kell megitélni, hanem az eddigiekből; ha sértve vannak
2868     I|                 nincs. Így tehát, mivel most az ország sérelmeiről van szó,
2869     I|                      et, hogy mindaddig, míg az elvekre nézve a főrendekkel
2870     I|           Magyarországon nem volna védpaizsa az ártatlannak, nem volna védfal,
2871     I|                       nem volna védfal, mely az egyes polgárok szabadságát
2872     I|                 polgárok szabadságát mentené az önkény ellen, hanem ez által
2873     I|                  ember előadván vélekedését, az elmesurlódások elkerülhetetlenek,
2874     I|            elmesurlódások elkerülhetetlenek, az eszmék csak így fejlődhetnek
2875     I|                     mint hazánk, hol a sajtó az elméket előre el nem készítheti,
2876     I|                   csirájában el lesz fojtva, az eszmék surlódása meg lesz
2877     I|            eltürésére erős kebel kell; de ha az ezen pályán járók feje fölött
2878     I|                  űlésének napi rendjén volt: az 1832/6. évi országgyűlésen
2879     I|                     osztja. Ennek első része az, vagyon-e a jobbágynak joga
2880     I|                   téglaégető helyet adni? Mi az elsőt illeti, azt csakugyan
2881     I|                       itt téglát égethetnek, az kétséget nem szenved; azonban
2882     I|                      téglaégetőre, már pedig az ilyetén helyen mindjárt
2883     I|                      ilyetén helyen mindjárt az volna a kérdés: ki használja
2884     I|                 volna a kérdés: ki használja az ily alkalmatos helyet, a
2885     I|                    közösen? Erre nézve tehát az volna az ő véleménye, hogy
2886     I|                    Erre nézve tehát az volna az ő véleménye, hogy azon helyeken,
2887     I|                      hogy azon helyeken, hol az által a legelő meg nem szoríttatnék,
2888     I|                      azonban, a hol a legelő az által megszorítást nem szenved,
2889     I|               tárgyalták a főrendek üzenetét az 1832/6. évi országgyűlésen
2890     I|                 szóló törvényjavaslat iránt. Az első §-t illetőleg szükségesnek
2891     I|                       hogy oly helyeken, hol az izraeliták eddig jobbágytelkeket
2892     I|               jobbágytelkeket nem tartottak, az urbéri telkek haszonvételének
2893     I|              haszonvételének adása és vevése az izraelitákra nézve csak
2894     I|                  feltételt különösen kikötni az izraelitákra, mert hiszen
2895     I|                      annyi, mint megtagadása az engedménynek, mert hiszen
2896     I|                     én készebb volnék inkább az egész törvényczikktől elállani,
2897     I|                      egyik legnagyobb hibája az, midőn a vallás dolgába
2898     I|                      lévén eléggé fejtve, de az általküldés sem elleneztetvén,
2899     I|                főrendek, addig pedig maradok az előbbi üzenet mellett.~ ~
2900     I|                tartoznak. Most szorosan csak az itéletek végrehajtásának
2901     I|                 módok iránt tennünk lehetne. Az első a formákat, a második
2902     I|                      a dolog érdemét illeti. Az eddigi mód, mely szerint
2903     I|                     eddigi mód, mely szerint az árverés útján eladott jószág
2904     I|             hagyatott, sem a hitelezőre, sem az adósra nézve nem lehet jótékony,
2905     I|                      ha a hitelező vagy a ki az ily árverés útján eladandó
2906     I|                pénzének gyümölcsözéséről. De az adósra nézve sem jó ezen
2907     I|                    Magyarországon; ha kisebb az eladandó birtok, akkor sem
2908     I|               jószágot árverés útján eladni. Az adós ez által tönkre jut.
2909     I|                   alatt vissza nem váltatik, az többé visszaváltható ne
2910     I|                kötéseket tenni. Azonban akár az egyik, akár a másik mód
2911     I|                     kijátszatnának azok, kik az előbbi törvény biztosítása
2912     I|                      része befolyással levén az országgyűlésre, csakhamar
2913     I|                   tartott kerületi ülésében, az 1832/6-ban alkotott XV.
2914     I|                     jószág, akárki birja is, az adótól mentes legyen.~DEÁK
2915     I|                 elvnek kimondása ellenkeznék az 1825-iki országgyűlés határozatával.
2916     I|                      alá vettettek, ez ellen az ország rendei ő Felségéhez
2917     I|              lakjanak, adóztatása igazságos, az ország rendei is elállottak
2918     I|                   akkor azt határozták, hogy az ily nemesi birtokban ülő
2919     I|                       Megyénkben - úgymond - az agilisek csakugyan adóznak,
2920     I|              űlésökben tárgyalták a nádornak az október 24-dikén tartott
2921     I|                     abbeli szándékát közölte az ország rendeivel, hogy hajlandó
2922     I|                változtatása forog kérdésben, az ország rendei szokott módon
2923     I|                    meg ő felsége, fogadja el az ezentúl csupán magyar nyelven
2924     I|                kellett volna kérni. Fölhozta az 1805-diki országgyűlést,
2925     I|                      motu proprio megengedte az ily módu föliratot. Mindjárt
2926     I|                  megegyezett volna ő Felsége az egyedül magyar fölirásban;
2927     I|                     országgyűlésen is, midőn az V. Ferdinánd czím iránt
2928     I|                    nádor a feliratot, de sem az akkori, sem mostani eljárása
2929     I|                      nem nádori közbenjárás. Az 1805-iki példa pedig nemcsak
2930     I|                     felterjesztéseit, de már az 1805-iki országgyűlés elhatározá
2931     I|                    módon hozzá intéztetni, s az ország rendei ezt nem teljesítették,
2932     I|                   tartott kerületi űlésében, az 1832/6. XV. t.-cz. módosításáról
2933     I|                 Ferencz indítványát, hogy ha az ilyen jószágot egy év és
2934     I|                     ki nem válthatja, legyen az örökösen vagy legalább zálogkép
2935     I|                    Vajjon - így szólott - ha az adósságban elfoglalt nemesi
2936     I|                     valóságos tulajdona volt az adósnak, nem történhetik-e
2937     I|                      történhetik-e meg, hogy az 1836. executionalis törvény
2938     I|                       s kéz alatt biztosítja az uzsorásokat, hogy ezen mostani
2939     I|                    Mennyire kijátszatnék így az előbbi hitelezők elsősége.
2940     I|                      egész kérdés belevágván az ősiségbe, erről mellékesen
2941     I|              rendelkezni, hanem akkor, midőn az ősiség tárgya ex professo
2942     I|                   fölvétetni».~DEÁK FERENCZ: Az előadottakból azt lehetne
2943     I|                     igen jó lábon áll, pedig az bizonyos, hogy ott, hol
2944     I|                      bizonyos, hogy ott, hol az adósságban elvett jószág
2945     I|                    törvényekkel akarja magát az ellen megóvni. Különös,
2946     I|               megóvni. Különös, hogy midőn - az angol aristokratiát kivéve,
2947     I|                      szükében van. Ennek oka az, hogy nincs hitel, mert
2948     I|                   nincs hitel, mert a magyar az adósságban vett jószágát
2949     I|              prajudicio s több esetben, hogy az ősiség ne csorbuljon. A
2950     I|                      azt rendeli ugyan, hogy az atya el nem idegenítheti
2951     I|                  Vajjon nem volna-e jobb, ha az árveréskor eladott jószág
2952     I|                  sokkal drágábban adhatná el az adós vagyonát, s kielégítve
2953     I|                     áron lehet eladni, s így az adósság kielégítésére több
2954     I|               jövedelmező tőkéje marad tehát az adósnak, melynek jövedelméből
2955     I|                      akkor lehet szólani, ha az aviticitás kérdése vétetik
2956     I|                 tengerészetnél a vörös fonal az, mely végig megy minden
2957     I|                 minden köteleken, úgy nálunk az aviticitus keresztül leng
2958     I|        örökösödéséről rendelkezni, mindenkor az reá a felelet: hogy ezt
2959     I|                    azon haszon, melyet sokan az ősiségben képzelnek, csak
2960     I|                     törvény kijátszására sok az alkalom; avagy mutasson
2961     I|                   hozhat-e áldást a nemzetre az ily cselekvésre alkalmat
2962     I|                     gyakori kihágásai, hanem az aviticitásnak fenmaradása
2963     I|               javítani kivánjuk, s most újra az az ellenvetés, hogy a javaslott
2964     I|                     kivánjuk, s most újra az az ellenvetés, hogy a javaslott
2965     I|               javaslott indítvány megrontaná az egyeseknek pralatio, superinscriptiobeli
2966     I|                 jószágnak nem volt nagy ára, az indítványozott örök eladás
2967     I|                mellett. Megtörténhetik ugyan az általa felhozott eset, hogy
2968     I|                   felhozott eset, hogy t. i. az adós egy harmadiknak vagyonát
2969     I|                    egyszer szólott. Nagy Pál az ősiséget védelmezte, mint
2970     I|                magyar nemzetség maradt volna az országban.~DEÁK FERENCZ:
2971     I|                 állitására, melylyel egyedül az aviticitas fennállásának
2972     I|                   aviticitás. Egyébiránt, ha az ősiségnek ezen hasznait
2973     I|                    káraival, azt látom, hogy az csak hátráltatta nemzeti
2974     I|                       hol egyes polgár jogai az egész nemzetéivel összeütköznek,
2975     I|                   nemzetéivel összeütköznek, az egyesek jólétét kell emennek
2976     I|                    Nem rettenek tehát vissza az ősiség eltörlésétől; de
2977     I|                    zálogé, azért javaslottam az örökös visszaválthatatlanság
2978     I|               bizassék meg. Többen pártolták az indítványt, de egyúttal
2979     I|                akartak küldeni a főrendekhez az e tárgyban már hozott határozatok
2980     I|                     FERENCZ: Fehér követének az a nehézsége, hogy ha a nyomtató
2981     I|                     mondatott, mi történjék? Az, mi az országos naplóval
2982     I|              mondatott, mi történjék? Az, mi az országos naplóval történik,
2983     I|                 atyafias a kerületi naplóval az országgyűlési szabad újság,
2984     I|                      ennek törvénytelenségét az ország rendei már többször
2985     I|                 ebben kedvesen fogadta, hogy az ország rendei a kir. előadásokban
2986     I|                   orvoslása után lévén helye az ujonczok iránti kérdés tárgyalásának.~
2987     I|                     FERENCZ: Akkor is, midőn az országgyűlés megnyitása
2988     I|                    érdemleges felterjesztés; az ország legsúlyosabb sérelmeinek
2989     I|                   felvételénél hozzátehetjük az előleges és egyéb sérelmeinket.
2990     I|                     tovább vessen, míg végre az utolsó lépcsőre jutunk,
2991     I|                 jutunk, hogy sérelmeink csak az országgyűlés végével orvosoltassanak,
2992     I|                    épen nincs, ki nem akarná az ország legszebb jussát,
2993     I|                 szólás szabadságát védeni, s az azon ejtett sérelmeket orvosolni.
2994     I|                    mondák, hogy csak még ezt az egyet tegyük meg; néhányan
2995     I|                      a különbség, hanem csak az időben, melyhez kötni kivánták
2996     I|              megnyugodtunk; most azonban itt az időpont, melyet önmaguk
2997     I|                     tőlök most egyebet, mint az adott szó biztosításának
2998     I|                   órán. Mert mi szükségesebb az országra nézve? az-e, hogy
2999     I|                     orvosoltassék, vagy hogy az ujonczokat minél előbb megajánljuk?
3000     I|                   azonban akármikor történik az ajánlás, az ujonczok természetesen