Rész

3001     I|               akármikor történik az ajánlás, az ujonczok természetesen az
3002     I|                    az ujonczok természetesen az országgyűlés végeig kiállítva
3003     I|                lesznek, s így a hazára nézve az ajánlás elhalasztásából
3004     I|              szenvedéseket nekik kipótolja s az elvett szabadságot a multra
3005     I|               viszszaadja. A másik különbség az, hogy a szólás szabadságán
3006     I|               veszélylyel fenyegetik. Vajjon az ily körülmények nem ártanak-e
3007     I|            veszedelemben kell; itt szükséges az enthusiasmus; ellenben a
3008     I|                azokat elhárítani Annál fogva az ujonczok felajánlásának
3009     I|              utóbbinak 14. §-a így szólott: «az 1790: XXVI. törvény 14. §-
3010     I|             rendelete ezennel megszüntetvén, az evangelica vallás szabad
3011     I|            kijelentette, hogy mindaddig, míg az 1715: CXX. és 1790: LVIII.
3012     I|                      azon követelésnek, hogy az evangelicusoknak náluk is
3013     I|                       Látván, hogy a többség az üzenetet pártolja, a dolog
3014     I|                horvátországi követ, hogy míg az általa felhivott törvények
3015     I|                      pedig nem volna jussunk az övékbe befolyni, akkor Magyarország
3016     I|                    tartott országos űlésében az elnök tudatván, hogy Lederer
3017     I|               záradék sem, hogy a KK. és RR. az ujonczok szüksége tudakozásába
3018     I|               egyeznek, mert ha a főrendeket az okok meg nem győzték, annál
3019     I|                kevésbbé fogja őket meggyőzni az eröltetés. Várkonyi Ádám,
3020     I|                  irásba nem is foglaltatott. Az elnök a bizalom szempontjából
3021     I|                   azért a záradék hasztalan; az előlülő a kerületi végzésnek
3022     I|                   mezőn előadása, de felhagy az okoskodással, mert megfelelt
3023     I|             tapasztaljuk, mi hatással legyen az. Mennyire legyen a kerületi
3024     I|                     azt látjuk gyakorlatilag az országos űlésekben, a mi
3025     I|                     hatodik hónapja immár és az egyesség nem eszközöltetett,
3026     I|                    remény tehát csalt, s így az ennek folytában hozott végzést
3027     I|                     Egyébiránt különös, hogy az ellenfél, ha csak valamely
3028     I|                  utasításaik változtatásával az ellenpárthoz állottak és
3029     I|                      senki sem beszél többet az egészségről, mint a beteg;
3030     I|                     katonaság sokasága, mert az csak számban számíttatik,
3031     I|              Véleménye szerint a kérdés csak az, mit kell elsőbben felvenni,
3032     I|                      nem lát, különben pedig az nem szokatlan, nem törvénytelen,
3033     I|                 kérdését azonban, hogy t. i. az 1830-dik esztendő példáját.
3034     I|                 követe, indítványozta, hogy «az adósnak szabad legyen magát
3035     I|              fizetésére kötelezni, s hogy ha az adós birói megintés után
3036     I|                  Ferencz, Sárosmegye követe, az indítványokat az uzsoratörvénynyel
3037     I|                     követe, az indítványokat az uzsoratörvénynyel látván
3038     I|                    FERENCZ: Azt tartja, hogy az uzsora törvények elrendezésénél
3039     I|                törvényeink - úgymond - midőn az anatocismus (kamatok kamatainak
3040     I|             jutalmául a provisiót is. Már ha az ily kereskedőt mint uzsorást
3041     I|                        HÁNYAN VÁLASZTASSANAK AZ EGYHÁZI RENDBŐL ~ÉS A VÁROSI
3042     I|                     követe, pedig fölszólalt az ellen, hogy a küldöttségbe
3043     I|                   ellen, hogy a küldöttségbe az egyházi rend részéről két
3044     I|                 választassék, s ragaszkodott az 1830-diki példához, a mikor
3045     I|                     czélirányos helyen volna az okoskodás s a kir. városok
3046     I|      megváltoztatásáról nem szólhat, mert ez az országgyűlése elrendeléséhez
3047     I|                     királyi városok még ezen az országgyűlésén coordináltassanak;
3048     I|                     pártolta. Minthogy tehát az elrendelés hibás, vagy hibátlan
3049     I|                   szólani nincs helyén, csak az lehet a kérdés, vajjon a
3050     I|               kerületi határozat? Mivel erre az a felelet, hogy igenis úgy
3051     I|                      nem fogják, attól tehát az engedelmességet megtagadni
3052     I|                 városa követe előadott, arra az a felelet, hogy az általa
3053     I|                      arra az a felelet, hogy az általa említett szám, vagy
3054     I|              küldöttek számát pedig soha sem az egyes osztályok, hanem a
3055     I|                testület maga határozta, vagy az elnök nevezte, a többség
3056     I|              határozat kerületi volt, de nem az egyes osztályoknak, nem
3057     I|                       városok részéről, mint az 1830-dik esztendőben voltak?
3058     I|                    szükség lenne, azokat nem az így organisált, hanem a
3059     I|             legalkalmatosabb, hogy legyőzzék az előitéleteket, melyek ellenök
3060     I|                  illeti, jussaikról aggódva, az 1830. esztendei gyakorlathoz
3061     I|                       eszében sem volt, hogy az egyházi rend jussait csorbítsa.
3062     I|                ellenben lehet tárgy, melyhez az egyházi rendből több neveztethetik,
3063     I|               kezelése. Midőn a kerületekben az határoztatott, hogy a városok
3064     I|                     ki, hogy a katonaállítás az egyházi rendet különösen
3065     I|                  érdekli, s azt hitték, hogy az egyházi rend követei ily
3066     I|                  hanem négy tag lesz nevezve az egyházi rend részéről; mert
3067     I|                     mely azon esetben is, ha az országban támadható szükség
3068     I|                 szükség esetében a gabonának az országból való kivitele
3069     I|             valóságosan összehordott gabonát az óvó intézkedések megtartása
3070     I|               lehetnek, a mint voltak is már az országban, oly szükség esetei,
3071     I|                     lehet, azt kivánja, hogy az ily esetek törvény által
3072     I|                     Miklós azt kivánta, hogy az 1807: VI. t.-cz., mely a
3073     I|                    hogy ha azon fölül adatik az el az országban, már akkor
3074     I|                      azon fölül adatik az el az országban, már akkor a kivitel
3075     I|                    kukoricza csutkából ettek az emberek kenyeret, oly drága
3076     I|                     a gabona, midőn ellenben az alföldön sertésekkel etették
3077     I|                    törvény alkottassék, mert az 1807: VI. t.-cz. a szükség
3078     I|          belszükségei; mert ha igaz is, hogy az ipar növekedésével a nemzet
3079     I|                      mely szükséget hoz elő. Az iparnak eredménye nem az,
3080     I|                     Az iparnak eredménye nem az, hogy annyit teremjen a
3081     I|                 földön, mint a míveletlenen. Az eldöntendő kérdés tehát
3082     I|                      eldöntendő kérdés tehát az lehet, hogy vagy egészen
3083     I|                   folyamodott azért, adja ki az engedélyt, hogy e vonal
3084     I|                     meg ő felsége országosan az iránt, hogy az 1836: XXV.
3085     I|                    országosan az iránt, hogy az 1836: XXV. t.-czikk által
3086     I|                      azt lehet mondani, hogy az északi fővonal, melylyel
3087     I|                   kormány meg is intette már az igazgatóságot, hogy ha még
3088     I|                   elveszti szabadalmát, s ez az oka, hogy az északi vasút
3089     I|               szabadalmát, s ez az oka, hogy az északi vasút részvényei
3090     I|                      két vállalkozó volna, s az egyik elegendő kezességet
3091     I|                     Végre különböző esetben, az egyik vállalkozó vasutat
3092     I|                  álmát, sőt adja isten, hogy az én éberségem legyen álom,
3093     I|                   álom, a ki ezt nem hiszem, az ő álma pedig valósuljon.
3094     I|                  magát közbe ő felsége előtt az északi vasúttársaság mellett
3095     I|               mellett azon kis részért, mely az ausztriai határra esik;
3096     I|                    hogy ezen tanácskozásokat az ingerültségnek egy különös
3097     I|                    kezdtem, nem volna-e jobb az angol rendszert követve,
3098     I|                      arról győzött meg, hogy az Isten ettől őrizze hazánkat.~ ~
3099     I|                                 A TANULÓKNAK AZ ISKOLÁBÓL VALÓ KITILTÁSÁRÓL.~
3100     I|                    szerint a tanuló ifjaknak az iskolából való kitiltása
3101     I|                   hanem vétségök büntetésére az egyetemeknek és lyceumoknak
3102     I|                     büntessék.~DEÁK FERENCZ: Az indítvány mellett ezek voltak
3103     I|    törvényphilosophiai tekintetben helytelen az olyan büntetés, mely nem
3104     I|                     mely nem a bünöst, hanem az ártatlant sújtja, az ily
3105     I|                   hanem az ártatlant sújtja, az ily kirekesztéseknél pedig
3106     I|                   különben sem lesz büntetve az iskolából való kizáratás
3107     I|                      által taníttatni, pedig az állam épen a szegény szülők
3108     I|                  állami tekintetből. Ugyanis az iskolát az állam alapítván,
3109     I|              tekintetből. Ugyanis az iskolát az állam alapítván, természetes,
3110     I|                 alapítván, természetes, hogy az mindennel közös. Mi következése
3111     I|                     Mi következése van pedig az örökös kizárásnak Az, a
3112     I|                   pedig az örökös kizárásnak Az, a mint már mondatott, hogy
3113     I|                    pedig káros befolyása van az államra. A szóló nem azon
3114     I|                  szóló nem azon főokát látja az örökös kitiltásoknak, melyet
3115     I|                     húzza a tanító fizetését az államtól, hogy a maga kényelmének
3116     I|                  maga kényelmének föláldozza az ifjú jövendőjét, hanem kötelessége
3117     I|           elhanyagolni vagy örökre elfojtani az ifjú szívnek lángjait. Szükséges
3118     I|                      büntetés, de ez ne érje az ártatlant.~ ~
3119     I|                előadta, hogy Lajcsák Ferencz az elmult év márczius 15-ikén
3120     I|                  elvből indulván ki, hogy ha az ekkép házasulni kivánó felek
3121     I|        lelkipásztorok tagadják meg hiveiktől az áldást. Ezen pásztori levél
3122     I|            visszahuzni köteleztessék, s hogy az ezen levél kihirdetése óta
3123     I|                   papi áldás kiadassék, s ha az egyházi rend ezen megátalkodottságában
3124     I|  megátalkodottságában továbbá is megmaradna, az 1790: XXVI. t.-cz. akkép
3125     I|                  hogy a vegyes házasságokban az evang. papok köthessék össze
3126     I|             köthessék össze a házas párokat, az innen születendő gyermekek
3127     I|             rendeleteitől függőnek állítván, az 1769: XXVI. t.-cz. ellenére
3128     I|             figyelemre méltatva, mert czélom az volt, hogy véleményem e
3129     I|         oktatásaikban arra tanítják hiveiket az említett főpásztorok, hogy
3130     I|                  reversálisok nem adatnak, s az ilyen megáldások eddig is
3131     I|               theokratia volt első kezdetben az uralkodás formája. De már
3132     I|                      a statusnak védelmezni. Az isteni vallás emberi védelemre
3133     I|            boldogsága, gyűlölség a jelszó, s az üldözőknek léptein vérnyomok
3134     I|              kötelékeket, melyekkel a vallás az erkölcsiséghez kapcsolja
3135     I|                     vezeti a jó embert. A ki az emberek kebelében a szelid
3136     I|                gyengíteni akarja, átkot szór az emberiségre, s átok kiséri
3137     I|                    forró szeretet nem lakik, az Krisztusnak isteni vallását
3138     I|             oktatásával sérti vagy gyöngíti; az nem az isteni vallás szelid
3139     I|                  sérti vagy gyöngíti; az nem az isteni vallás szelid értelmében
3140     I|                 Törvényeink pedig, különösen az 1790. esztendei XXVI. t.-
3141     I|                     maguk elősegítették. Sem az iskolákban, sem az egyházi
3142     I|                       Sem az iskolákban, sem az egyházi nyilvános oktatásokban
3143     I|                      a mit a törvény pártol, az bűn nem lehet, tiszta lélekkel
3144     I|                      azelőtt dogma nem volt, az dogma most sem lehet. Ha
3145     I|                  lehet. Ha tehát dogma volna az, mit a két főpásztor a vegyes
3146     I|                   házastársukra, kivel eddig az élet gondjait és örömeit
3147     I|             értelemben nem voltak, egyszóval az egész magyar anyaszentegyház
3148     I|                   vallásos érzelmeket, s így az említett körlevelek szeretet
3149     I|                     vagyok én győződve, hogy az említett főpásztorok a vallásos
3150     I|                    különös figyelmet érdemel az, hogy az 1790: XXVI. t.-
3151     I|                   figyelmet érdemel az, hogy az 1790: XXVI. t.-czikknek
3152     I|               törvény alkotásától fogva maga az egyházi rend is hazánkban
3153     I|                értelemben teljesítette, hogy az egyházi áldást a vegyes
3154     I|                     elmondotta: s most mégis az említett két főpásztor a
3155     I|             rendelete sikeretlen leend, mert az áldás megtagadása is a buzgó
3156     I|                 tekintetet és nagyobb hatást az államtól nyerte, hivatalos
3157     I|              királynak placetumi joga van, s az ő királyi engedelme nélkül
3158     I|          szentszéknek rendeleteit sem szabad az országban kihirdetni, s
3159     I|                      azoknak engedelmeskedni az egyházi rend is köteles,
3160     I|                 szabad, s ha ezt cselekedné, az államnak szoros kötelessége
3161     I|                fölötte károsaknak is tartván az említett főpásztorok egyházi
3162     I|                     Higyjük inkább azt, hogy az említett főpásztoroknak
3163     I|         kiterjedésében szorosan megtartatni, az említett főpásztoroknak
3164     I|                 többi fölött kedvezhet ugyan az ősi javakból is, de azokból
3165     I|                kisebb részre, mint a mennyit az egyenlő osztály esetében
3166     I|                  szerkezetben új nemét látja az ősiségnek a jobbágyok közt,
3167     I|                    bizonyos feltételek alatt az apa rendelkezhessék az örökségben
3168     I|                 alatt az apa rendelkezhessék az örökségben kapott javak
3169     I|                      ne hozassék, hanem hogy az apa az örökségben is szabadon
3170     I|                  hozassék, hanem hogy az apa az örökségben is szabadon rendelkezhessék
3171     I|                      2-or a nemzeti ipar. Mi az elsőt illeti, ha az apa
3172     I|                       Mi az elsőt illeti, ha az apa elöregedett és elgyengült
3173     I|                     a gyermekei tudják, hogy az apa halála után az örökségben
3174     I|                      hogy az apa halála után az örökségben kapott vagyon
3175     I|                    által a telek elpusztul s az erkölcstelenség előmozdíttatik;
3176     I|                    előmozdíttatik; holott ha az apa az örökségben kapott
3177     I|             előmozdíttatik; holott ha az apa az örökségben kapott vagyonnak
3178     I|                    ápolgatná, a telket pedig az elpusztulástól megmentené.
3179     I|                  megmentené. Igaz, hogy erre az az ellenvetés, hogy ez nem
3180     I|               megmentené. Igaz, hogy erre az az ellenvetés, hogy ez nem
3181     I|                   moralisáljunk bármennyire, az ember csak ember marad s
3182     I|                     fiu önérdekéből is fogja az apját ápolgatni, az nékie
3183     I|                    fogja az apját ápolgatni, az nékie még is jól fog esni.
3184     I|                 nemzeti gazdálkodás, mert ha az apa tudja azt, hogy holta
3185     I|                    más éldelendi. Erre ugyan az vettetik ellen, hogy az
3186     I|                      az vettetik ellen, hogy az eladás esetében a vevő a
3187     I|              csekélyben számíttatnak. Már ha az apa tudja, hogy holta után
3188     I|                    után telke el fog adódni, az ily javítások nemére nem
3189     I|                      vagyon. E szerint tehát az volna e részbeli kivánsága,
3190     I|                    kivánsága, hogy a jobbágy az örökségben kapott vagyonnak
3191     I|                    rendelkezhessék, úgy mint az ezen tárgy kidolgozására
3192     I|                  kivánja szerkesztetni, mint az a választmányi javaslatban
3193     I|                      hogy a nemességre nézve az 1649: XLV. t.-cz. rendelete
3194     I|                    mezei rendőrségnek czélja az lévén, hogy a kárpótlás
3195     I|                      mely a váltótörvényt, s az abból igért szép reményeket
3196     I|                     kivánja, hogy a nemes is az okozott károkra nézve a
3197     I|                felsége elé nem terjesztetik, az ujonczok tárgyában az ajánlást
3198     I|          terjesztetik, az ujonczok tárgyában az ajánlást jóváhagyás végett
3199     I|                     kimondották azt is, hogy az ezen határozat következtében
3200     I|               engedtetik, melynek elteltével az ujonczok tárgya tanácskozás
3201     I|                     e hat hét, indítványozza az ujonczok tárgyának azonnal
3202     I|                     dolog menetelét, hogy ha az ajánlás tárgyába belebocsátkozunk,
3203     I|                 orvosolva nem lesznek, addig az ujonczok ajánlásába nem
3204     I|                      kit a kigyó megcsipett, az a gyíktól is fél. Végtére
3205     I|                kénytelenek tapasztalni, hogy az országos végzésben sem lelhetünk
3206     I|               meghozásával, csak azért, hogy az asztal fiában heverjen,
3207     I|                  folyamatban levő tárgyaknak az előbbi országgyűlés példájára
3208     I|                  megzavarják, inkább ártanak az ügynek, mert azt méltóságából
3209     I|                határozata belevitt bennünket az e tárgy feletti tanácskozásba,
3210     I|               királyi előadások, leiratok és az országos választmány jelentése,
3211     I|             közállománynak. Azonban, mint ez az országos választmány jelentéséből
3212     I|                 győződve, hogy többet ártana az ausztriai kormánynak, mint
3213     I|                     iránti tisztelet elvész, az egész alkotmány veszedelemben
3214     I|                   Szép a kitüzött czél, csak az kár, hogy nem jól alkalmaztatott;
3215     I|                    elvesztett a kormány csak az által, hogy egy főispánnal
3216     I|                      mikor a megzavart csend az ország kebelében visszaállíttatik:
3217     I|             külbátorságról való gondoskodás, az egészen más volna, és én
3218     I|                  sérelmekről van szó, melyek az egész állományon általszövődnek,
3219     I|                 által helyre nem áll; hiában az erősség kívülről, ha belső
3220     I|                      járjanak utoljára, mint az a gyáva lovag, ki önvédelmére
3221     I|                   volna egy-két háború, mint az állandó katonaság tartása.
3222     I|                      a kiáltó szót, hogy itt az idő, midőn kormány és nemzet
3223     I|                      országgyűlésen segíteni az adózó nép sorsán, és most
3224     I|                kivántunk, egyszer megérkezik az aranyalma - a királyi leirat -
3225     I|                    veszszetek ti előbb össze az osztályon magatok közt provincialis
3226     I|                      sikert. Ez iránt kértük az adatokat, s mit felelt a
3227     I|                   pénzt, a szabályozás aztán az én gondom. És ki által fogja
3228     I|                    gunyolni; emlékszem, hogy az ezen tárgy feletti tanácskozások
3229     I|                    és sorsát nem javíthatja; az soha boldog nem lehet. Arra
3230     I|                      tehát első: megszerezni az elvesztett belső bátorságot,
3231     I|          körrendeletek iránt készült üzenet. Az elnök fölszólította a KK.
3232     I|                  elfogadhatatlannak tartotta az üzenet 7. pontja ezen állítását: «
3233     I|          kárhoztatólag szólanak, s világosan az tanítják, hogy a vegyes
3234     I|             törvények rendeletére». Szerinte az egyház a vegyes házasságokat
3235     I|              rendekben aggodalmat szereznek. Az előlülőnek felszólitására,
3236     I|                  szivesen hajolna, ha csupán az 1791: XXVI. törvényczikkely
3237     I|                   vallástalanság, s átalában az erkölcstelenség magvai is
3238     I|                     hogy e helyen főtekintet az, hogy ezen ingerlés épen
3239     I|                      békességet eszközölni s az erkölcsiséget tanitani.
3240     I|               káptalan követe: mint jöhetett az üzenetbe a bűn bélyege,
3241     I|               üzenetbe a bűn bélyege, holott az a körlevélben nem foglaltatik?
3242     I|                   mindig ellenkezett, s hogy az anyaszentegyház azt csak
3243     I|                      kárhoztatni, mi bűn; ha az anyaszentegyház valamit
3244     I|                tiltja, ezt azért teszi, mert az bűn, vagy bűnre vezet; midőn
3245     I|                      által, mik történtenek, az 1791: XXVI. törvényczikkely
3246     I|                   ennél kárhozatos leginkább az, hogy ilyen tett által megzavartatik
3247     I|                      tettől, melyhez ezelőtt az egyház megegyezésével járultak.
3248     I|                      természetes következése az előbbieknek, azért azt kihagyatni
3249     I|                egyszersmind pedig ő felségét az ily rendeletekből származó
3250     I|                    ne töltse el. Midőn tehát az üzenetbe a bűn bélyege beigtatik,
3251     I|                     iktattattak be, mint azt az előbbi szakasz igazolja,
3252     I|                 kivánja.~II.~Bezerédy Miklós az üzenet 9-dik pontjának azon
3253     I|                kibocsátani, csak azért, mert az a pápa brévéjében máskép
3254     I|                  közrebocsátani merészlette. Az 1791: XXVI. t.-cz. azon
3255     I|                  matrimonia ineantur» folyik az is, hogy az áldást megadni
3256     I|                 ineantur» folyik az is, hogy az áldást megadni tartoznak
3257     I|                      tartoznak egyébkint, ha az áldást belső érdemére tekintjük,
3258     I|                    belső érdemére tekintjük, az nem más, mint jó kivánás,
3259     I|                  némely külső szertartásokat az egyház hozván be, azokat
3260     I|                     is változtathatja, s így az áldást is megtagadhatja;
3261     I|                    meri kérdeni, hogy áll ez az 1791: XXVI. t.-cz. hozatala
3262     I|                 javasoltatott.~DEÁK FERENCZ: Az ország súlyos sérelmei megrázkódtatják
3263     I|                     sérelmei megrázkódtatják az alkotmány talpkövét; azok
3264     I|                     utasítást adta, hogy míg az előleges sérelmek, az ország
3265     I|                    míg az előleges sérelmek, az ország kiegészítése, a szólás
3266     I|              sérelmek orvosolva nem lesznek, az ujonczok ajánlásába ne bocsátkozzék;
3267     I|                     üzenetet, fölolvastatott az e tárgyban készült törvényjavaslat.
3268     I|                     készült törvényjavaslat. Az elnök fölhívta a KK. és
3269     I|                   többsége elhatározta, hogy az ujonczok tárgyában az ajánlás
3270     I|                   hogy az ujonczok tárgyában az ajánlás most megtétessék
3271     I|                      hogy a rendek figyelmét az ajánlandó ujonczok számára
3272     I|                       Azon választmány, mely az ujonczok szüksége megtudása
3273     I|            segedelmet ajánl, a nép erejét és az ujonczok szükségét tekinti
3274     I|                   nézve: káros először, mert az adózó nép kebléből kedvesei
3275     I|                    Most már kezünkben vannak az adatok, s ezekből nem hogy
3276     I|                  hogy szükség látszanék, sőt az tetszik ki, hogy jelenleg
3277     I|                      hasonlítást kiván tenni az elmult időkből, melyekben
3278     I|              rendkívüli körülmény volt, mert az mondatik «bello plene, non
3279     I|                      indicto et inchoato», s az «eruptio hostium» említtetik.
3280     I|          meghatározott számot állítottak fel az ország rendei a katonáságra
3281     I|                 minden ember tudja. 1805-ben az mondatik: «in moderno extremo
3282     I|                      KK. és RR. előtt; akkor az insurrectiót is meghatározták
3283     I|                    adtak, félvén attól, hogy az ellenség beront. 1830-ban,
3284     I|          jelentésének némely pontját.) Akkor az ilyen körülmények, melyek
3285     I|                 súlyosabbak voltak, reábirák az ország rendeit arra, hogy
3286     I|                      számot fejtegetni, csak az ideát hasonlítja az előbbeniekhez.
3287     I|                     csak az ideát hasonlítja az előbbeniekhez. 1802-ben
3288     I|                     tartását vállalta magára az ország; 1802-ben háború
3289     I|                   lehet feltenni, hogy akkor az ország oly csendben lett
3290     I|                      lehetett volna, s abban az időben az egész monarchia
3291     I|                     volna, s abban az időben az egész monarchia serege 450
3292     I|                     ember volt ajánlva. Most az egész monarchia seregei
3293     I|                 tesznek. Már ha akkor, midőn az ausztriai sereg annyira
3294     I|                 többet nem adott, most midőn az egész hadi sereg csak 300
3295     I|                     népességét, mely csekély az ausztriaihoz képest, mégis
3296     I|                  Magyarországhoz számíttatik az, mi Magyarországhoz tartozik:
3297     I|                     pedig a mi otthon marad, az szintén annyi, úgy Magyarország
3298     I|             Magyarország több vérrel áldozik az egész monarchia egy harmad
3299     I|                  Bele megy talán a törvénybe az in extremo situ? Ha ez belemegy,
3300     I|                    ezt gúnynak tekinti, mert az ország rendei elé adott
3301     I|                      szükség tünik ki, hanem az, hogy a kir. biztos ismételt
3302     I|                     Majd ha háború fenyegeti az országot, micsoda arányban
3303     I|                     nem mondják-e majd, hogy az ország békességben is ennyit
3304     I|                  Ezen irányban utoljára majd az egész nemzet katona lesz.
3305     I|                  propositiokba bele tétetett az alimentatió; az országnak
3306     I|                     tétetett az alimentatió; az országnak buzgó czélja volt
3307     I|               használják-e majd, hogy ezután az élelmezést 60 ezer emberre,
3308     I|                       pazarlásnak tartja. Ha az 1830-ban állítottak haza
3309     I|               adatnak. Vagy talán oly könnyű az adózó népnek a katonát tartani,
3310     I|                 katonákat? A rendek. Honnan? Az adózó nép sorából. Ki tartja
3311     I|                       Ki tartja a katonákat? Az adózó nép. Mi csak az ajánlást
3312     I|             katonákat? Az adózó nép. Mi csak az ajánlást teszszük meg. Tegyük
3313     I|                     ha azon terhek, melyeket az adózó nép visel, minket
3314     I|                   mint a mi taval volt, a mi az idén volt, s így ezen számnál
3315     I|                félelmet gerjeszthetnek, mint az orosz birodalom. Ezt ő tekintetbe
3316     I|                    félni; ha nem való, akkor az egész csak játék, velünk
3317     I|                    csak játszanak és a mihez az ajánlatot kössük, nem mondották
3318     I|                      hallja emlegetni, midőn az adóról van szó, hogy ez
3319     I|              ajánlottunk több terhet, melyet az adózó nép fog viselni; ajánlottunk
3320     I|            ajánlottunk több módot arra, hogy az adózó nép a katona szállásolása
3321     I|                 ujonczot ajánlanak; minthogy az ajánlott 38 ezer katona
3322     I|                   üzenet javaslatához képest az ujonczok számát 38,000-ben
3323     I|                      000-ben állapítván meg, az elnök az 1. §-nak erre következett
3324     I|                     állapítván meg, az elnök az 1. §-nak erre következett
3325     I|            javaslatnak azon föltételét, hogy az ujonczok «katonai szolgálatot
3326     I|              lényegesen különbözőnek találta az 1830: VII. t.-czikkben foglalt
3327     I|                    tartó szolgálati föltétel az 1830: VII. törvényczikkben
3328     I|              benfoglaltatik, ő felsége pedig az ujonczokat az azon esztendei
3329     I|                  felsége pedig az ujonczokat az azon esztendei föltétel
3330     I|           capitulátiót leszállítani kivánja, az előtte igen fontos ok volna,
3331     I|                  igen fontos ok volna, a mit az előlülő ennek támogatására
3332     I|                     meg a 10 esztendőt, mert az 1830: VII. törvényczikkben
3333     I|                   most nem csak a számot, de az időt is akarják, hogy ne
3334     I|                       mert annak tartaná, ha az emberiségről megfelejtkezvén,
3335     I|                 capitulatió esztendejét. Itt az ideje, hogy az emberiség
3336     I|              esztendejét. Itt az ideje, hogy az emberiség szavára hallgassunk;
3337     I|                     szavára hallgassunk; itt az idő, hogy a capitulatio
3338     I|                   okoknál fogva is, melyeket az előlülő felhozott. Ha már
3339     I|                    szüksége megkivánja, hogy az adózó nép kebléből gyermekeit
3340     I|         használhatatlanokká válnak. Ha a KK. az emberiség érzetéből kiindulva,
3341     I|                 nyughatatlankodók számát. Ha az ausztriai vagy inkább a
3342     I|                 állíttathatnak, akkor, midőn az orosz birodalom veszélylyel
3343     I|               kormány s a nemzet. Nem is áll az, hogy a 8 esztendő kevés
3344     I|             capitulatió 3 esztendő; magokban az ausztriai tartományokban
3345     I|                  Borzasztó ránézni is és fáj az embernek szive, ha megtekinti
3346     I|                embernek szive, ha megtekinti az örökös katonákat, kik éltök
3347     I|                     vannak állítva, és mégis az ő sorsuk jobb, mint a sok
3348     I|                  munkára alkalmatlanná lesz, az örökös katonát pedig, habár
3349     I|             nyomorult is, eltartja a kormány az invalidusok házában. Ne
3350     I|                  állapotba, mint a milyenben az örökös katonák sinlődnek.
3351     I|                     de a szegény szülőkre és az eltörődött katonákra nézve
3352     I|                    katonákra nézve több mint az első 6 esztendő. Azt is
3353     I|                     számban maradtunk, ettől az utolsó vigasztól is megfoszt;
3354     I|                  teher, melyet haza viszünk, az adózó népnek és hazánknak
3355     I|                    lelkére nem vehetvén.~II.~Az elnök Deáknak azt felelte,
3356     I|                    nem kiván mást, mint hogy az ujonczok az 1830: VII. t.-
3357     I|                  mást, mint hogy az ujonczok az 1830: VII. t.-czikk értelmében
3358     I|              kézimunkás ereje.~DEÁK FERENCZ: Az előlülőnek megjegyezni köteles;
3359     I|                    országgyűlésén első szava az volt, hogy ő a kormányt
3360     I|                     hogy ő felsége kivánsága az volna, hogy az ujonczok
3361     I|                     kivánsága az volna, hogy az ujonczok az 1830: VII. t.-
3362     I|                      volna, hogy az ujonczok az 1830: VII. t.-czikkben foglalt
3363     I|                  kijelentse; a RR. tehát ezt az által teszik, hogy kimondják
3364     I|                 által teszik, hogy kimondják az ujonczokat ugyan megajánlják,
3365     I|                    ebben találja. Nem is áll az előlülőnek azon állítása,
3366     I|              elvonatnék, mert hiszen a száma az ujonczoknak megvan, azok
3367     I|                    katonai szolgálat megtöri az ember erejét, mentől tovább
3368     I|                   vigyázni a statusnak, hogy az emberi erővel úgy munkálkodjon,
3369     I|                     mellett maradjanak.~III.~Az elnök a 8 esztendei capitulatió
3370     I|              figyelmeztette a rendeket, hogy az első §-ból csak e szavak
3371     I|                  lehessen», részint, mert ez az 1830: VII. t.-czikkben sem
3372     I|                     benne van.~DEÁK FERENCZ: Az előlülőnek azon kijelentésében,
3373     I|             capitulatióra első állítás volt, az adózónak a törvény iránt
3374     I|                     eresztik vissza; továbbá az is hallatszik, hogy az állítottnak
3375     I|               továbbá az is hallatszik, hogy az állítottnak nem ritkán büntetésül
3376     I|                    tehát ez ne történjék, és az adózónak a törvény iránt
3377     I|                      legyen, - noha részéről az előlülő előadásában megnyugodott -
3378     I|             részletes tárgyalása alkalmával, az elnök ellenezte a 9-ik §.
3379     I|                  nincs ok, miért beszámítani az ilyen reengagirozott katonát
3380     I|                    DEÁK FERENCZ: Méltányolja az előlülő okait, s örömest
3381     I|                      meghagyását javasolják: Az első, mert az a közönséges
3382     I|                    javasolják: Az első, mert az a közönséges panasz, hogy
3383     I|                  czélhoz jutnak. Így példáúl az ezred Olaszországban vagyon,
3384     I|                      ezen szakaszt alkották, az ily visszaéléseket kivánták
3385     I|                     nem örömest egyeznék meg az előlülő kivánságában. A
3386     I|                      kihagyatni nem kivánja, az, mert a mint hallatszik,
3387     I|                  ujonczok száma nagyobb lesz az ő felsége által kivánt számnál
3388     I|                    azt mondja valaki, hiszen az adót a rendek magok ajánlják
3389     I|                      igaz, de mind a mellett az adózó népet annál több teher
3390     I|                 kértek, és hogy annak számát az ország is tudhassa, ha már
3391     I|         alkalmatosabb rendszerrel fölváltani az adózó nép java megkivánja;
3392     I|                      nép java megkivánja; de az 1715: VIII. t.-czikkből
3393     I|                      alkalmazott módjáról, s az e helyett leteendő összeg
3394     I|                     leiratban foglalt, hanem az ország rendeinek november
3395     I|                    előre vigyázást, melylyel az ország rendei ezen tárgyat
3396     I|                     veszekedés almáját lökte az ország rendei közé, mely
3397     I|                     törvényes, jelesen pedig az 1715: VIII. t.-czikkből
3398     I|                    hogy ezen rendszeregyedül az adózó nép könnyebbségére
3399     I|                     és hogy ez nem más, mint az adónak termesztményekben
3400     I|                      a leirat magában foglal az, hogy a kormány valami biztosítást
3401     I|                       hogy ha megtörténik is az egyezség ezen tehernek megváltására
3402     I|               másikért, vagy hogy a nemesség az adózókért kezeskedjék. Egyiket
3403     I|                     a szóló küldői részéről. Az elsőt nem az adórendszer
3404     I|                küldői részéről. Az elsőt nem az adórendszer felforgatása
3405     I|                      leiratnak harmadik elve az, hogy miképen osztassék
3406     I|                     megtörténik, és a terhet az ország magára vállalja,
3407     I|                   nem, fog azután intézkedni az országgyűlés, ha lesz miről.
3408     I|                     nem a kir. leirat, hanem az ország rendeinek feliratában
3409     I|                   elvek szerint bizassék meg az alkura; b) hogy ezen választmány
3410     I|                   csak akkor váljék azzá, ha az országgyűlés helyben hagyandja,
3411     I|                      elkészítését, mint a mi az ő megyéjére nézve az egészben
3412     I|                      mi az ő megyéjére nézve az egészben a leglényegesebb;
3413     I|                ismételve kijelentettem, hogy az csupa Eris almája köztünk,
3414     I|                    vannak; ebből azonban nem az a következés, hogy a porták
3415     I|                   nem igazságos kulcs, hanem az, hogy a porták rectificáltassanak,
3416     I|                      teend. Igaz ugyan, hogy az adó behajtásában is vannak
3417     I|                   végre befejeztettek is, és az egész világnak tudtára kisültek
3418     I|                    mert attól fél, hogy majd az oppositió pártjára hajlik.
3419     I|                      hajlik. És én e hibából az oppositiót sem veszem ki,
3420     I|                      azért nem merik hántani az ily hibás, de nagy hatásu
3421     I|                  vagy nézi el, a mint valaki az oppositió, vagy a kormány
3422     I|                    kormány tettleg befolyjon az adó beszedésére, megteszik
3423     I|                  utasításokat küldethessenek az országgyűlésre, parancsolja
3424     I|                  mindent a valódi többségre. Az ily megyében nem fog az
3425     I|                      Az ily megyében nem fog az adó restantiában maradni,
3426     I|                    adó restantiában maradni, az ily főispán körül mint középpont
3427     I|                     olyanokat fog maga körül az ily főispán szemlélni, kik
3428     I|              törvényhozás segítse a kormányt az adó behajtásában.~ ~
3429     I|                    hajózás ártalmára vannak, az ország rendei tanácskozzanak
3430     I|                elfogadása esetében, úgy mint az előbbi országgyűlésen a
3431     I|                    vizek szabályozása, akkor az egyik a másikat elrontja;
3432     I|                    még akkor sem hitte; hogy az mindjárt a jelen országgyűlésen
3433     I|                 valahára már ki fog küldetni az országos választmány, mely
3434     I|                  elintézni. Úgy érti most is az országos választmány kiküldését,
3435     I|                 választmány kiküldését, hogy az minden folyónak, például
3436     I|              illetőleg pedig kiemelték, hogy az áldás, mint csupán egyházi
3437     I|                egyházi szertartás, kizárólag az egyház sajátja, s hogy az
3438     I|                    az egyház sajátja, s hogy az említett püspök eljárásában
3439     I|                     felsége megkéretik, hogy az említett főpásztoroknak
3440     I|                   mely a vegyes házasságokat az 1790: I. törvény rendelete
3441     I|                oltalmazza, más részről pedig az egyházi rendet minden lelkiismeretbeli
3442     I|                  főrendeknek azon elve, hogy az áldás az egyház tulajdona,
3443     I|                     azon elve, hogy az áldás az egyház tulajdona, tünteti
3444     I|                   országosan kimondani, hogy az egyház van a polgári statusban,
3445     I|                       és nem viszont, s hogy az egyházi hatalom alatta van
3446     I|                 zsidókat a többiektől. Eljön az idő, midőn a clerus lemondván
3447     I|                 Minden gúny nélkülinek vegye az érdemes követ úr tiszta
3448     I|                   követ úr tiszta érzetemet. Az ezen válaszban felhozott
3449     I|                    azoknak következményeiről az ember megfelejtkezik. Ilynemüek
3450     I|                nélkül csak azt kivánja, hogy az egyházi rendeleteik által
3451     I|                      gerjesztenek. Azt, hogy az egyházi rend azért nem teljesítheti
3452     I|                lelkiismerete nem engedi, sem az egyház, sem a főrendek ki
3453     I|                      hogy joga volt eddig is az egyháznak az áldást megtagadni,
3454     I|                   volt eddig is az egyháznak az áldást megtagadni, igen
3455     I|                   hogy szükséges volt-e most az egyházi rend részéről ezen
3456     I|            megfeledkeztek. Eddig a gyakorlat az volt, hogy a mi ezen táblánál
3457     I|                    valóban elmondhatni, hogy az 1790: XIII. t.-cz. megtartása
3458     I|                   szabadságának, mint a mely az ősi alkotmány oltalmán alapszik,
3459     I|                egyenkint azok részére, kiket az illet, menten és épen maradását
3460     I|                    azon egyénekre nézve, kik az ezen szabadság és a vele
3461     I|              alkalmatos módot tálaljon, hogy az illető törvényszék előtt
3462     I|                 közügy épségével és magukkal az ország alaptörvényeivel
3463     I|                  készebb megbocsátani, midőn az idő helyes pillanata jelen
3464     I|               jogánál fogva biztosítja arról az ország rendeit, hogy e részben
3465     I|                       hogy álljanak el a RR. az országos űlésileg elhatározott
3466     I|                      szólott - noha a rendek az e tárgybeli feliratot a
3467     I|                rendek kivánatai, s ime midőn az ezek iránti kir. választ
3468     I|                      nyilvánítottak; azonban az elveknek az esetekre alkalmazása
3469     I|          nyilvánítottak; azonban az elveknek az esetekre alkalmazása nem
3470     I|                  sérelmek nem orvosoltatnak, az ujonczokra nézve ajánlást
3471     I|               orvoslásától függesztettem fel az ujonczok ajánlásába ereszkedést,
3472     I|                    orvosolta-e a sérelmeket? Az abban foglalt igéret még
3473     I|                    tovább is sürgetnünk kell az e tárgybeli föliratot. A
3474     I|                   ugyan mint kegyelem kérést az elitéltekért, hanem mint
3475     I|                     kellene választani, hogy az ezen leiratban foglalt elveket
3476     I|                  következéseket kell várnunk az elitéltekre, megvallom,
3477     I|                      ugyan azt kivánná, hogy az orvoslási záradékot tartanók
3478     I|              tettlegesen orvosolva nem lesz, az ujonczok megajánlásába bocsátkozni
3479     I|             kielégítő nem lévén, ő részükről az orvoslási záradékot kivánná
3480     I|                      eszközöltetni fog, hogy az olyan ember, kinek a kereskedés
3481     I|                   könnyen ki lehet játszani. Az t. i. a ki kereskedő kiván
3482     I|                     summát, és mihelyest azt az illető helyen bemutatta,
3483     I|                      mert ezen egy pár órára az ilyes embereken a váltóházak
3484     I|                     nem történhetik, mert ha az ily kereskedő meg találna
3485     I|                közönségesen elismert igazság az, hogy a földmívelő a tiszteletre
3486     I|               kimutatása szükségesebb; de ez az ügyesség megtörténhetik,
3487     I|                   Tudjuk mily hamar reá ütik az emberre a becsület bélyegét.
3488     I|                    kell megbizonyítani, hogy az ember jó, mert minden emberről
3489     I|                      pénzt hoznak be? Hiszen az industria, a szorgalom pénzt
3490     I|                      állásuk onnan van, hogy az idegen gazdag emberek bejöttek,
3491     I|              biztosabb büntetése nincs, mint az ügyetlen kereskedőnek, mivel
3492     I|                    kereskedőnek, mivel ennek az a büntetése, hogy keveset
3493     I|                kiterjesztetik, mert ki fogja az elválasztó vonalat megvonni
3494     I|                     kávéval kereskedik, mert az épen úgy veszthet, mint
3495     I|                    szorítjuk a szabályozást, az következik, hogy a mit a
3496     I|                      selyemszövethez értene. Az ily rendelet tehát a jobbágyat
3497     I|                     zsidó boltot nyit, attól az uraságnak árendát fizet,
3498     I|                   korlátlanul. De erre ismét az a felelet, hogy korlátlan
3499     I|                   következik a kereskedésre, az országra pedig semmi haszon,
3500     I|                határoztatni, ki mitől fizeti az adót.~ ~