1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9634
Rész
3501 I| KERESKEDELMI ÜGYLETEK ÉS AZ UZSORA.~A KK. és RR: 1840.
3502 I| a tárgyalása alkalmával, az elnök ajánlotta, hogy azon
3503 I| életmódjuk, vagy pedig csupán az mondassék, hogy a kereskedés,
3504 I| kereskedés meg nem állhat, mert az által monopolium hozatnék
3505 I| kereskedés monopolium volt, csak az egyesek gazdagodtak, az
3506 I| az egyesek gazdagodtak, az egész pedig nem, s a közvagyonosság
3507 I| kereskedés felszabadíttatott. Az előlülő által javalt első
3508 I| aristokratiák példájára kereskedjen; az ilyennek nem a kereskedés
3509 I| szólott. Felolvastatván az 1. §., az elnök jövendőre
3510 I| Felolvastatván az 1. §., az elnök jövendőre is fönn
3511 I| törvényszék mondjon.~DEÁK FERENCZ: Az előlülőnek előadása tökéletesen
3512 I| törvényszékeket jelenleg az idő rövidsége tekintetéből
3513 I| rendelkezést el kell fogadni. Mi az előlülőnek ellenvetéseit
3514 I| elmellőzni, mert a mint az előlülő is megjegyzi, a
3515 I| melyeknek teljesítését az előlülő is tovább is a megyékre
3516 I| urodalomban tartózkodik. A mi az előlülőnek azon figyelmeztetését
3517 I| körülményeket tekintve, alig ha az előttük folyó polgári perek
3518 I| præjudicium nem tétetik az által, ha az mondatik, hogy
3519 I| nem tétetik az által, ha az mondatik, hogy a városi
3520 I| s ha előre fogja tudni az e részbeli rendelkezést,
3521 I| kifejeztessék, például, hogy itt az oly nemesről van szó, a
3522 I| ultima differentiája mindig az, mi fog történni, ha a kereskedő
3523 I| kijátszásokra tágas mező nyilnék, az átalános elvet nem pártolja;
3524 I| elfogadására, s e végből az előlülőnek azon megjegyzését,
3525 I| SZABADSÁGÁN EJTETT SÉRELMEKNEK ~AZ ADÓ MEGAJÁNLÁSA ELŐTT VALÓ
3526 I| orvosoltatnak, nem bocsátkoznak az adó megajánlásába, elfogadták
3527 I| Józsefnek indítványát, hogy az adó tárgya tanácskozás alá
3528 I| tanácskozás alá vétessék. Az ápril 9-dikén tartott kerületi
3529 I| kerületi űlésben Zsedényi Ede az adó mennyiségéről és az
3530 I| az adó mennyiségéről és az ajánlás föltételeiről kivánt
3531 I| föltételeiről kivánt szavazást. Az adózó nép terheire való
3532 I| terheire való tekintetből az adót most leszállítani nem
3533 I| 1764-től fogva, midőn az adó mennyisége megajánltatott,
3534 I| tapasztalni a nép adózó erejének az újabb időkben lett csökkenését.~
3535 I| mindjárt szavazni kellene az általa feltett kérdésekre,
3536 I| folytak a tanácskozások: az adózó nép szintén megérdemli,
3537 I| szintén megérdemli, hogy az ő pénzéből teendő ajánlat
3538 I| bőkezűleg kivánnánk rendelkezni. Az adó tárgya fölötti tanácskozások
3539 I| Vagy talán azért, mert az 1764-diki országos RR. ennyi
3540 I| Nemde azon országgyűlés volt az, mely a nemzet háláját meg
3541 I| törvénykívüli állásba, mert az országgyűlés még csak hallani
3542 I| még csak hallani sem akart az urbérről, s az adót igen
3543 I| sem akart az urbérről, s az adót igen könnyen megajánlá,
3544 I| megváltoztak azóta körülményeink; az állam jövedelmei tetemesen
3545 I| nagyobbodott, lehet mondani, hogy az állam jövedelmei e részben
3546 I| fölemeltettek, holott ezt az államnak nem kellene mint
3547 I| összeroskadását, s azért az ország rendei minden adó
3548 I| lenyomva kereskedésünk? Ez az, a mit különösen ki kell
3549 I| szorgalom előmozdításával az adózó nép tehetségét előre
3550 I| Azonban még akkor is, ha az vétetnék főelvül - a mit
3551 I| sem ismerhetek el - hogy az adózó nép annyi terhet viseljen,
3552 I| vigyáznunk kellene, ne hogy az adózónak szerfölötti adóztatása
3553 I| t. RR.-et, hogy mielőtt az adó mennyiségéről szólanánk,
3554 I| sérelmek orvosolva nem lesznek, az adó ajánlásba nem bocsátkozhatnak.
3555 I| föltételekről kivánván szólni, az említett sérelmek orvoslását
3556 I| sérelmek orvoslását kivánnám az adóajánlás nélkülözhetetlen
3557 I| nélkülözhetetlen föltételül kötni az adó megajánlásához.~ ~
3558 I| AZ ADÓ MEDDIG SZAVAZTASSÉK
3559 I| Deák F. indítványa, hogy az adó megajánlása föltételéül
3560 I| fölvetette a kérdést, hogy az adó megajánlásának határideje
3561 I| kérdésére azt válaszolja, hogy az ajánlásnak határidejét szükséges
3562 I| országgyűlés nem tartatnék, az adó mindjárt megszűnjék,
3563 I| tartatnék országgyűlés, az ország rendeinek szabadságukban
3564 I| rendeinek szabadságukban álland az adóról rendelkezni. Egyébiránt
3565 I| később lett tartása miatt az ezen egy hónapra eső adót
3566 I| ezen egy hónapra eső adót az ajánlatból levonni, erre
3567 I| AZ ADÓ MEGAJÁNLÁSA FÖLTÉTELEIRŐL.~
3568 I| tartott kerületi ülésében az adó megajánlása föltételeiről
3569 I| tanácskozás.~DEÁK FERENCZ: Az adó iránti föliratba föl
3570 I| költsége. Ilyen beszámítás az is, hogy midőn a katonaszállítás
3571 I| indítványokhoz hozzátette még az egy hónapra fölülfizetett
3572 I| iránti figyelmeztetést; ezt az összeget ugyan a rendek
3573 I| AZ ADÓ MEGAJÁNLÁSA TÁRGYÁBAN.~
3574 I| hanem a Magyarországra és az ehhez csatolt részek összességére
3575 I| föl a módokat, melyekkel az adózókon könnyebbíteni lehessen,
3576 I| küldőinek ezen kivánata az alkotmányba vág, azonban
3577 I| Bezerédy Miklós nem pártolta az üzenetben foglalt leszállítást,
3578 I| foglalt leszállítást, hanem az adó előbbi mennyiségére
3579 I| frtra lehet becsülni, s hogy az egész hazában, minthogy
3580 I| ajánlásba nem bocsátkozik, míg az előleges és a szólásszabadsági
3581 I| felfüggeszteni kivánja mindaddig, míg az előleges és a szólás szabadsági
3582 I| tanácskozásban részt venni, az üzenetben kitett feltételeket
3583 I| káptalan követe azt mondá, hogy az adózó sorsa jobbíttatott,
3584 I| így könnyebben fizetheti az adót. Erre azt feleli: hogy
3585 I| adót. Erre azt feleli: hogy az isten mentse meg ezen elvtől
3586 I| a concessiók vétetnének az adó alapjául, akkor ez csak
3587 I| csak annyit tenne, mint az adózónak valamit engedni
3588 I| lehessen. A concessiót tehát az adó ajánlásának alapjául
3589 I| alapjául venni nem lehet, hanem az adó alapját teszi a status
3590 I| inexigibilitate mondott, hogy azért az ország non cavet, e tekintetben
3591 I| véleménye hibás, mert valamint az előtt is, úgy ezután is
3592 I| ezután is a hátra lévő adóért az adózó fog exequáltatni,
3593 I| diplomaticai tekintetben más az értelme. A kormány t. i.
3594 I| földesurak kezeskedjenek az adóért, ezt azonban a nemzet
3595 I| nem is akarja. 1715 előtt az adót, a mi volt, a földesúr
3596 I| melynél fogva a földesurak az adó beszedésétől eltiltattak;
3597 I| törvény-czikkely által az állandó katonasággal az
3598 I| az állandó katonasággal az állandó adó is behozatott,
3599 I| mellett megmaradtak, és az adó mennyiségét az akkori
3600 I| megmaradtak, és az adó mennyiségét az akkori körülményekhez megajánlották,
3601 I| elleninek jelentette ki, holott az ő kivánsága a bihariétól
3602 I| kivánta tétetni, hivatkozván az 1791: LIX. törvényczikkre,
3603 I| horvátországi követet, akar-e ő az előbbi gyakorlatnál megmaradni,
3604 I| gyakorlatnál megmaradni, vagy pedig az 1791: LIX. törvényczikkely
3605 I| magyarázatához akar ragaszkodni? Ha az előbbi gyakorlathoz áll,
3606 I| máskor is történt; ha pedig az 1791: LIX. t.-cz. rendeletéhez
3607 I| lenni kellene. Ő részéről az előbbi módnál akar maradni,
3608 I| abban is megegyez, hogy az külön vétessék fel. A mi
3609 I| ellenében megjegyezte, hogy ő az 1836. márczius 9-dikén tartott
3610 I| magyarországi adóval közösen és az egész törvényhozó test által
3611 I| kijelenti, hogy ha Horvátország az 1791: LIX. t.-cz. betű szerinti
3612 I| közé soroztattak, s csupán az urbérben történt rájuk nézve
3613 I| mint hogy e három megye az inferior Slavonia nevezettel
3614 I| fogva ezen három vármegyék az urbarialis tabellában a
3615 I| lépés tehát, mely e részben az urbéri törvénytől eltérne,
3616 I| csupán azért történt, mert az ezen három vármegyék iránti
3617 I| történjék bármi, ő részéről az üzenettől el nem áll, s
3618 I| tárgyában készült üzenet. Az elnöknek az üzenet végpontja
3619 I| készült üzenet. Az elnöknek az üzenet végpontja ellen,
3620 I| megszünvén a Horvátországra nézve az 1659: LXXXVI. törvényczikk
3621 I| arány kulcsául vétessenek, az az észrevétele volt, hogy
3622 I| kulcsául vétessenek, az az észrevétele volt, hogy ezt
3623 I| megmutatnák, mennyire szüntek meg az érintett körülmények. Horvátország
3624 I| nem is egészen fordíttatik az állandó katonaság ellátására,
3625 I| mindenekelőtt megkivánja, hogy az osztó részek ugyanazon ország
3626 I| tudva van, hogy nem mint az országnak része tartozik
3627 I| oly czéllal, hogy magát az adó ajánlás jogától megfoszsza.
3628 I| addig halasztassék el, míg az ország catastraliter fölméretik.~
3629 I| fölméretik.~DEÁK FERENCZ: Az üzenetet pártolja, s Ugocsa
3630 I| s a catastralis felmérés az egész országban meg fog
3631 I| kiigazítást szeretne, mint az interimalist, és ha valaki
3632 I| és ha valaki ennél, a mi az üzenetben van, jobbat mond,
3633 I| Horvátország tekintetében sem az elnökkel, sem a szólott
3634 I| itélőmesterrel egyet nem ért. Az 1715: VIII. t.-czikk, midőn
3635 I| 1715: VIII. t.-czikk, midőn az állandó katonaságot megállapította,
3636 I| fog emeltetni, hanem hogy az országgyűlésen kívül nem
3637 I| fog emeltetni. Mi is volna az olyan kapcsolat, a hol az
3638 I| az olyan kapcsolat, a hol az egyik résznek terhe szüntelen
3639 I| egyez; mert a «társország» az, a mit a fœderatum systemában
3640 I| tanács egyaránt folytatja az igazgatást: Horvátország
3641 I| befolynának. Vagy álljon tehát az üzenet vagy külön tárgyaljuk
3642 I| kapcsolt rész, igazságos, hogy az ő adójáról is itt rendelkezzünk.
3643 I| tartoznak, hanem azt, hogy az igazság arányában fizessenek
3644 I| conscriptió alá; nem is az itt a czél, hogy a confiniumok
3645 I| fizessen azon arányban, melyben az ő vagyona van a magyarországi
3646 I| előadta, mi haszna volna az országnak belőle? nem kellene-e
3647 I| a mit oly forrón kivánt az ország, hogy ott is legyen
3648 I| hasznos munkától elvették az időt! Másodszor, hányszor
3649 I| nemzetiségi, mint inkább az orosz kormányhoz szítás
3650 I| megállapodtak, és miután 1802-ben is az erejéhez méretett az adó,
3651 I| is az erejéhez méretett az adó, ez ellen Horvátországnak
3652 I| kevésbbé állhatnak, minthogy az 1790: LIX. t.-cz. semmi
3653 I| semmi külön fentartását az eddigi adónak nem parancsolja.
3654 I| szóló hozzá ragaszkodik.~II.~Az elnök megegyezett Deákkal
3655 I| hogy a magyar nyelvnek az utóbbi időben tapasztalt
3656 I| buzgó terjesztése által az ő nemzeti nyelvök és nemzetiségök
3657 I| Deák majdnem ugyanazt az eszmét fejtegette, mint
3658 I| vele, miért nem fogadja el az ő kivánságát? Ő hivatkozott
3659 I| kivánságát? Ő hivatkozott az üzenetre, és azt kivánta
3660 I| üzenetre, és azt kivánta a mi az üzenetben van, hogy a horvátországi
3661 I| tekintetbe veszi. Egyébiránt az előlülő feleletre méltatván
3662 I| nézve tett ellenszegülése az erőlködésnek a következése:
3663 I| azért kijelenti, hogy épen az esik nehezen, hogy a honnan
3664 I| esik nehezen, hogy a honnan az ország legforróbb kivánata
3665 I| tapasztalja azt pártoltatni; épen az esik nehezen, hogy az ily
3666 I| épen az esik nehezen, hogy az ily ellenszegülést oly tekintetben
3667 I| erőltetés, hanem igazság, az a mult országgyűlés következésében
3668 I| vagy pedig olyat, milyet az igazság szül annak, a kinek
3669 I| igazság szül annak, a kinek az nem tetszik.~ ~
3670 I| törvényjavaslatról, melynél fogva az ezen tervet Vécsey Miklós
3671 I| megvizsgálni, hasznos-e az államra nézve, s ha ilyennek
3672 I| hátráltatásának czélzatát látná, mert az érdemes követ úr még nagyobb
3673 I| vállalatokra; ugyanazért az ellene intézett nyilatkozatokat
3674 I| biztosítva nincs, ki veszen az ily vállalatban actiákat?
3675 I| vállalatban actiákat? és így már az első megindítása is lehetetlen
3676 I| kamatokat, és így pénzét az ily vállalatba nem fogja
3677 I| bizonyos számításokat. És ez az, a minek 3-szor ezen törvényjavaslatban
3678 I| hivatkozik a históriára, hogy az által inkább nyert, mint
3679 I| szorult arra hazánk, hogy az idegenek közt keressen magának
3680 I| felejtik, hogy kezdetben az ő elődeik is indigenák lehettek;
3681 I| megbecsültetvén, tüstént levágassék, s az ára a tulajdonosnak akár
3682 I| csak ezen esetben lehet az erre vonatkozó javaslatnak
3683 I| választmányi hasznos munkálat az országos ülésben fölolvastatnék,
3684 I| fölolvastatnék, s mivel az idő rövidsége miatt tovább
3685 I| tárgyalni nem lehet, legalább az abban foglalt eszmék terjesztése
3686 I| eszmék terjesztése végett az országos iratok közt kinyomatnék.~ ~
3687 I| tanácskozásra került, előadta az okokat, melyek őt arra indították,
3688 I| Azon argumentum, hogy mivel az örökös tartományok nagyobb
3689 I| meg, meg nem győző, mert az ausztriai katonaság fel
3690 I| többekre kerül a szolgálat. Az, ha a capitulátió ideje
3691 I| hosszabb, kevesebbé nyomja az egészet, tagadhatatlan;
3692 I| egészet, tagadhatatlan; de az egyesekre nézve annál nyomasztóbb,
3693 I| szerencsés játéknak tartja az, a kire a sors reá jön,
3694 I| AZ ADÓ EMELÉSÉRŐL.~A KK. és
3695 I| ragaszkodjanak a KK. és RR. az előbbi feliratukban megajánlott
3696 I| millió forintnyi adóhoz. Az elnök 4.395,244 frt megszavazását
3697 I| beszélni - így szólott - az adó megajánlásának theoriájáról;
3698 I| Trencsénmegye követe, támogatta az elnök indítványát, «mert
3699 I| évenkint».~DEÁK FERENCZ: Az előlülő azt tette fel, hogy
3700 I| fel, hogy a nemzet jussa az adó megajánlása tekintetében
3701 I| erősebben áll, mintsem hogy azt az adó summájának leszállítása
3702 I| rendeleténél fogva ide tartozik az adónak megajánlása. Azonban
3703 I| akarja gyakorolni, és mivel az adózót annyi teher nyomja,
3704 I| annyi teher nyomja, hogy az előbbi adót megigérni annyi,
3705 I| annyi, mint nem ügyelni az adózó állapotjára, míg kimutatva
3706 I| terhet meg sem érzi, de az ő megyéje nem lévén oly
3707 I| egy portára 65 frt, és így az ő megyéjére 11,000 frt esik,
3708 I| Megkivánja a tekintete az adózónak, hogy minden fokozatokon,
3709 I| garasnál segítsük, mert mivel az adózót több terhek is nyomják,
3710 I| csekélység végtére nagyra üt, az adózót tönkre teszi. Mikor
3711 I| adózót tönkre teszi. Mikor az adózó sorsáról van szó,
3712 I| rendelkezéstől. Itt is ebben az állapotban vagyunk. Midőn
3713 I| felhozta, hogy a népnek az országgyűlésen képviselője
3714 I| sokkal szigorubban bánunk az ő vagyonával, mint a magunkéval.
3715 I| tudott arra menni, hogy az igazságos legyen, nálunk
3716 I| teszi kötelességgé, hogy az adó mennyiségét a lehetőségig
3717 I| egynehány forintot üt, nem fog az adó elhatározásában más
3718 I| tekintet maradni, mintsem az, hogy vajjon az adózó ezen
3719 I| mintsem az, hogy vajjon az adózó ezen sommát meggyőzi-e
3720 I| elegendők a közszükségre, és az indirecta, melyet minden
3721 I| tehát, míg a számadás ide az asztalra nem tétetik, négy
3722 I| megtörténhessék köztünk az egyesség. Azonban kettő
3723 I| meggyőződést, hanem mint az országgyűlési testület egyik
3724 I| törvényhatóságok akaratát, s így midőn az ő egyes véleményök ettől
3725 I| ettől különbözik, nem lehet az övéiket tekinteni országos
3726 I| Másodszor a mit mondanak, az, hogy az e tárgyban érkezett
3727 I| a mit mondanak, az, hogy az e tárgyban érkezett kir.
3728 I| leirat is igazolja némileg az ő véleményöket. De erre
3729 I| elveket foglalván magában, az ő véleményüket egyenesen
3730 I| Egyébiránt végéhez közeledvén az országgyülés, két mód van,
3731 I| országgyűlésnek. Ime megmutatta az idő, hogy az akkori törvényhozás
3732 I| megmutatta az idő, hogy az akkori törvényhozás nem
3733 I| AZ ORSZÁGOS VÉGZÉS ELLEN ÓVÁSNAK
3734 I| főrendek előadták, hogy az ország primása a vallás
3735 I| kijelentik, hogy ezen ellenmondás az országos végzést sem meg
3736 I| czélból küldték át a főrendek az ellenmondást; ha nem lenne
3737 I| volna érthető; egyébiránt az 1790: XXVI. t.-cz. által
3738 I| legalább jövendőre kivánja ezt az ily választásokra nézve
3739 I| hangos éljen kiáltások közt az igen nagy számmal jelen
3740 I| jeles nemzeti ünnepnek, mint az alkotmányos szabad nemzet
3741 I| a visszatérő követ urak az ő számukra különösen üresen
3742 I| igazán becsülni tudó rendeket az annyira tisztelt követjük
3743 I| beszédében mindazokat, mik az országgyűlésének egybehivásától
3744 I| még magára a megyére is az egész haza előtt valódi
3745 I| érdemteljes férfiunak, ki az idő parancsoló szükségét
3746 I| megismerésre, hanem még az idegen külföldet is érdemei
3747 I| kinevezhesse, holta után pedig, mit az isteni gondviselés egy ily
3748 I| kijelentésük mellett megmaradván, az alapítványt ezentul is Deák
3749 I| alapítványának nevezni, s az abban részt veendő ifjaknak
3750 I| hallgathatják azt is, mivel az utolsó országgyűlésén azon
3751 I| kiket már a születési jog az országgyűlésén lehető megjelenhetésre
3752 I| becsülését és köszönetét, az utódoknak pedig háláját
3753 I| által kineveztetni kérték».~Az irott követjelentés a következő:~~
3754 I| Tekintetes Karok és Rendek!~Az országgyűlése befejeztetett,
3755 I| reménylünk, ha tehetségünk az igyekezet buzgóságának meg
3756 I| pályára, nem mintha kétkednénk az ösvényről, melyet kövessünk,
3757 I| aggodalmunkat azok, mik az országgyűlésnek megnyitását
3758 I| olyan pillanatok, melyekben az ellenséges körülmények nevekedő
3759 I| fenyegette, s melyekben az általános csüggedést csak
3760 I| általános csüggedést csak az ügynek igazsága távoztatta
3761 I| követének, gróf Ráday Gedeonnak, az országgyülésről főbb parancsolat
3762 I| legszentebb jussaitól, személyében az egész nemzet törvényes szabadsága
3763 I| képviselői állásunkat, s az országgyűlésnek kiegészítését
3764 I| nézve kifejténk nézeteinket, az országos ülésben is megállapíttatott;
3765 I| föl nem terjesztése iránt az orvoslásnak könnyebben lehető
3766 I| hogy e tárgyon kivül még az előleges sérelmeket, és
3767 I| törvényes szabadságát s az országgyűlésnek kiegészítését
3768 I| általküldöttük, s velök az említett záradék iránti
3769 I| véleményünket el nem fogadták, sőt az általküldött fölirati javaslatot
3770 I| vevén, azt válaszolták: hogy az 1790: XIII. törvényczikk
3771 I| fel.~Kettős volt már ekkor az akadály, mely ezen sulyos
3772 I| Mert ha megállapíttatnék az 1790: XIII. törvényczikknek
3773 I| előadások tárgyalása után az országgyűlés azonnal berekesztetvén,
3774 I| meg volna semmisítve, s az országgyűlés oly testületté
3775 I| kifejtettük, hogy jelenleg épen az általunk előadott sérelmek
3776 I| sürgetősebbek; kiemeltük különösen az országgyűlés kiegészítésének
3777 I| mi táblánk többsége által az is, hogy a katonai élelmezés
3778 I| terveket és előmunkálatokat is az országgyűléssel közöltetni
3779 I| csakugyan elállottak a fő RR. az 1790: XIII. törvényczikknek
3780 I| fölirati javaslatunkat, melyben az előleges sérelmek orvoslását
3781 I| elfogadván, megszünt e részben az országgyűlési testület kiegészítésének
3782 I| kiegészítésének kérdése, s az okozott sérelem tettleges
3783 I| részletes vitatásokkal magát az elvet is koczkáztatni nem
3784 I| törvényes gyakorlathoz s az 1832-36. évi országgyűlésnek
3785 I| hónapokig folytanak, s különösen az, hogy e tilalom volt egyik
3786 I| előadásával kezdettük meg az országgyűlést, első föliratunk
3787 I| előkészületek tétettek. És így az 1790: XIII. törvényczikk
3788 I| mely jövendőre megmenti az országgyűlést azon eddig
3789 I| mellett fölterjesztettek, az országgyűlésnek kiegészítését
3790 I| kiegészítését édeklette az, hogy Kővár vidéke az 1832-
3791 I| édeklette az, hogy Kővár vidéke az 1832-36: XXI. törvényczikknek
3792 I| törvényczikknek ellenére az országgyűlésre meg nem hivatott;
3793 I| büntetlenűl sértette. Úgy szintén az is, hogy a főrendi táblának
3794 I| orvosló tettleges változtatás az országgyűlés alatt; azonban
3795 I| udvari választmány, mely az említett törvény következésében
3796 I| méltóztatott, hogy addig is, míg az országgyűlésnek elrendezése
3797 I| törvényes gyakorlat szerint az országgyűlésre meghivandók,
3798 I| ismétlésétől sem lehet tartani.~Az előleges sérelmekre, melyeknek
3799 I| szentségének helyreállítását. Csak az országgyűlés végnapjaiban
3800 I| jobbá nem változott, sőt az ismét csalódott reményeink
3801 I| csalódott reményeink és az ismét megtagadott orvoslás
3802 I| önkényes adónak súlyos terhe; az egyházi javak még mindig
3803 I| változott; egy szóval, ezek az előleges sérelmeknek minden
3804 I| orvoslását minden lépéshez, mely az újonczok ajánlására nézve
3805 I| fel e tárgyban jövendőre az ország rendei, mert csak
3806 I| nemzeti közakaratnak sikerül az, mit eddig elérni képesek
3807 I| tettleges megszüntetését, s az okozott sérelmeknek teljes
3808 I| kormányi rendeleteket, s az itélőszékek eljárását nem
3809 I| nemzet nevében mondottunk, az a nemzet határozott akaratja
3810 I| panaszló fölszólalás helyett, az elvek vitatását mellőzve,
3811 I| fontolgatással tanácskozni, minőt az ily fontos és nagy következésü
3812 I| megállapodás lehetetlen, s vagy az elkezdett rendszernek, mely
3813 I| előre halad. Lefolynak majd az elkezdett perek, s azokban
3814 I| fölterjesztését, és így e tárgyban is az orvoslásnak eszközlése már
3815 I| szenvedők mellett szólaljon fel az országgyűlés. A legbuzgóbb
3816 I| sorsát enyhiteni, nekik az elvesztett szabadságot visszaszerezni,
3817 I| a mit hatalom ront meg, az ismét feléledhet, de a mit
3818 I| nézetei, melyek e tárgy felett az eddig váltott üzenetekben
3819 I| gyakorlatba, s ez, kivált az országos ajánlatok kérdéseinél,
3820 I| vezessen. Ki vala már tüzve az országgyűlés berekesztésének
3821 I| fokozata is, hogy t. i. az ujonczok iránti országos
3822 I| de meg nem ronthatott. Az ilyen bukás mindenkor gyávaságszülte
3823 I| meg nem egyezett, s épen az okozott legérzékenyebb sérelmet,
3824 I| legérzékenyebb sérelmet, hogy az itélőszékek ezen függetlenségét
3825 I| emelni. De egyébiránt is az említett kir. leirat több
3826 I| megállapítani s fentartani, hogy az ujonczok iránti országos
3827 I| szolgáljon, semmit nem láttunk az utolsó kir. leiratban, a
3828 I| változtatná. De azon többség, mely az orvoslási záradékot már
3829 I| így szavazatunk ellenére az eddig fennállott záradék
3830 I| felségéhez felküldettek.~Végre az ország nádora május 1-ső
3831 I| országgyűlésnek kezdete óta az 1715: VII. t.-cz.-nél és
3832 I| 1715: VII. t.-cz.-nél és az 1723: IX. t.-cz. 2-dik szakaszánál
3833 I| mindazon perek, melyek az idézett törvényeknél, vagy
3834 I| idézett törvényeknél, vagy az 1456: LIV. és 1490: LXX.
3835 I| megszünjenek, s ezután az efféle tettek megtorlására,
3836 I| tettek megtorlására, melyek az előbb érintett időre esnek,
3837 I| javaslatunk mellett, s midőn az országgyűlésnek végnapjaiban
3838 I| miket ezen országgyűlésen az e tárgy feletti 2-ik üzenetben
3839 I| következései megszüntek, s az orvoslásnak legsulyosabb
3840 I| megszüntével szünni fog az ingerültség, s a megrázkódtatott
3841 I| megtörténik, ugyanazok, kik az ingerültség kedvetlenségeit
3842 I| küzdések között igyekeztek az ingadozó bizodalom helyreállításán,
3843 I| legbiztosabb támasza, s hol az egyszer elenyészett, azt
3844 I| történteknek következései, csak az idő fogja kifejteni. De
3845 I| számos hiányait pótolni, s az előitéletek zsibbasztó lánczait
3846 I| hazánkban sem lehet már az igazságos közvélemény hatalmas
3847 I| országgyűlésen lerázta már az idegen nyelvnek sulyos rabigáját,
3848 I| terjeszteni s emelni. Már az országgyűlésnek megnyitásakor,
3849 I| hitvesének a császárnénak, az ország rendei nevében hódoló
3850 I| is, és miután ő felségök az ország nádora által ez iránt
3851 I| kegyes elfogadását igérték, az csakugyan meg is történt.
3852 I| fejedelmét nemzeti nyelven, s az országgyűlésnek berekesztésekor
3853 I| szintén magyarul történtek az idvezlések, s ezentul bizonyosan
3854 I| is megegyeztek a fő RR. s az ország nádora közakarattal
3855 I| is, s ezen fölirást még az eddigi szokás folytában
3856 I| törvényeinknek magyar szerkezete az eredeti s elhatározó, a
3857 I| tisztek alkalmaztassanak; az iskolákban latin helyett
3858 I| Legfontosabb ezek közül az, hogy mind az ország rendei,
3859 I| ezek közül az, hogy mind az ország rendei, mind a megyék
3860 I| magyar ezredek kormányai, az egyházi törvényhatóságok
3861 I| magyarul levelezzenek, s az anyakönyvek oly helyeken
3862 I| különösen utasításba adtak, hogy az országos pénztárakról magyar
3863 I| nyelvünk ügyében tennünk kell. Az, hogy a kir. válaszok magyar
3864 I| türt inkább, mint készített az országgyűlés, teljesen elmaradjon,
3865 I| teljesen elmaradjon, valamint az is, hogy az iskolában magyar
3866 I| elmaradjon, valamint az is, hogy az iskolában magyar legyen
3867 I| nélkül nem lehet jövendőre az iskolai tanítás nyelvét
3868 I| nem változtatni. Így halad az lépésről lépésre, mit a
3869 I| pótoltatik, nagy része pedig, az 1830: VII. t.-cz.-nek értelmében,
3870 I| régibb törvényeink nyomán, s az 1830-ik eszt. országgyűlésnek
3871 I| adatokat velünk közölje; az ország rendei pedig egy
3872 I| ki oly utasítással, hogy az a főhadikormányzótól azon
3873 I| közállományra nézve nem káros, az ország rendeinek kimerítő
3874 I| tegyen. Eljárt ezen tisztében az országos választmány, s
3875 I| országos választmány, s az ő felsége által e végre
3876 I| bocsátkozott, minthogy azzal az ország rendei által megbizva
3877 I| végre mégis elhatároztatott az országos választmány jelentésének
3878 I| jelentésének felvétele s az ujonczok kérdésének érdemleges
3879 I| kénytelenek valánk mi is az e tárgy feletti tanácskozásokba
3880 I| tanácskozásokba bocsátkozni.~Az országos választmány jelentése
3881 I| hogy azon régi katonák, kik az 1830-dik esztendő előtt
3882 I| bocsáttassanak el, s ez az országos ajánlatnál tekintetbe
3883 I| nem fogadta.~A mi pedig az ajánlottak feltételeit illeti,
3884 I| óvások és feltételek, melyek az 1830: VII. t.-cz. szerint
3885 I| 1830: VII. t.-cz. szerint az akkori ajánlathoz valának
3886 I| ra kivánták leszállítani az ország rendei, az állításnak
3887 I| leszállítani az ország rendei, az állításnak előbb divatozott
3888 I| szolgál. Kimondották továbbá az ország rendei azt is, hogy
3889 I| tartóztatni ne lehessen, kivévén az utasításban világosan kitett
3890 I| hathatós közbevetésével az európai hatalmasságoknál
3891 I| hatalmasságoknál eszközölni, hogy azok, az emberiséget, népeik boldogságát
3892 I| intézni azon fejedelemhez, ki az áldott békét fentartani,
3893 I| felségétől ezen föliratban, hogy az állandó katonaságnak egy
3894 I| azon sulyos teher; melylyel az állandó katonaság tartása
3895 I| munkás erőnek egy része, s az ily dolgozás a katonáknak
3896 I| gyanánt kivántuk továbbá mi az ujonczok ajánlásához hozzákötni
3897 I| hozzákötni azt, mit már az 1830-dik évi országgyűlés
3898 I| ezen záradéktól elállott, s az ujonczok iránti felirat
3899 I| legelső érdemleges felirat az országgyűlésnek 11-dik hónapjában
3900 I| leszállítása ellen, s azt az 1830-dik eszt. országgyűlésnek
3901 I| el nem érheténk, legalább az országos határozatot kivántuk
3902 I| világosan kijelentetett, hogy az 1830-dik évi VII-dik törvény
3903 I| szolgálatnak idejére, sem az ajánlathoz kötendő feltételekre
3904 I| szabálynak el nem ismerik az ország rendei, melyet minden
3905 I| hogy a szolgálatnak idejét az utasításban említett eseten
3906 I| meghosszabbítani, s e részben az eddigi módot kivánta föntartani.
3907 I| föntartani. Ezt azonban az ország rendei el nem fogadták,
3908 I| nem nyughattak abban, hogy az országnak biztosító igéretét
3909 I| országnak biztosító igéretét az ország befolyása nélkül
3910 I| időnkinti változtatása is az ország tudta nélkül történik,
3911 I| meghosszabbításával büntettetni, s e miatt az ilyen meghosszabbítások
3912 I| valának lényegesek, elfogadván az ország rendei, mindezeket
3913 I| föliratba foglalták. Csak az országgyülésnek utolsó napján
3914 I| ilyen büntetés alá esett, az ezred az illető törvényhatóságot
3915 I| büntetés alá esett, az ezred az illető törvényhatóságot
3916 I| ajánlásáról leszen szó, az ezen büntetés alá esettek
3917 I| figyelemben tartás végett az országgyüléssel is közöltessék,
3918 I| részben meg vala szüntetve, az ország rendei megnyugodtak
3919 I| megnyugodtak abban, s ekképen az egyesség elkészülvén, a
3920 I| elkészülvén, a törvény és az országgyűlésileg kidolgozott
3921 I| sulyos terhek között, melyek az adózót nyomják hazánkban,
3922 I| tartásának kötelessége. Az élelmezésnek most fennálló
3923 I| most fennálló módja egykor az adózó népnek könnyebbítésére
3924 I| csakugyan könnyebbség volt az adózóra, hogy szorgalmának
3925 I| törvényes, nem igazságos, hogy az adózó gyakran magától elvonva
3926 I| szállításának terhe, mely az adózónak soha meg nem téríttetik
3927 I| majd szinte összeroskadnak az alatt: különösen óhajthatóvá
3928 I| földnek gyermeke, s kihez még az édes honi nyelvnek megszokott
3929 I| Mélyen érezték ezt már az 1836-dik esztendőben az
3930 I| az 1836-dik esztendőben az ország rendei, s minden
3931 I| választmányt neveztek ki, mely az egész tárgyat minden oldalról
3932 I| országgyűlésnek bemutassa, melyen az okvetlenül felveendő leszen.
3933 I| levő módja nem igazságos, s az ezzel egybekötött terhek
3934 I| kincstár gondoskodjék, az adózók a termesztmények
3935 I| teljesen fölmentessenek, s az országban tanyázó katonaság
3936 I| megkértük ő felségét, hogy az építendő laktanyákra nézve
3937 I| mekkorasága és minősége, s az országban elosztása iránt
3938 I| is javaslottunk, melyek az általkelő katonasággal való
3939 I| felett is csakhamar meg lett az egyesség, s föliratunk ő
3940 I| érkezett, elismerte ugyan, hogy az adózónak érdekében van a
3941 I| választmány neveztessék ki, mely az ő felsége által kiküldendő
3942 I| a dolog természete, mind az igazság tekintete egyiránt
3943 I| Látván tehát mi is, hogy az országgyűlés mind inkább
3944 I| s készítendő munkálatát az ország nádorának a végett
3945 I| annak felügyelése alatt az egész munkálat sajtó által
3946 I| felszólította ő felsége az ország rendeit, hogy a Dunának
3947 I| kiterjesztették e tárgyra figyelmöket az ország rendei, s egy külön
3948 I| adatok már megvannak, s az abrosz is rövid időn elkészülend,
3949 I| melyekkel küzdeni kell, s az eredményeket, melyek hihetőséggel
3950 I| tartalmában, mely minket az országos ajánlatok terhén
3951 I| országos ajánlatok terhén kívül az egészből kizárni látszatott.
3952 I| feliratot készítettünk tehát, s az adatoknak és terveknek velünk
3953 I| fölterjesztethetett. volna, közelgetvén az országgyűlés berekesztésének
3954 I| rendelkezés, s inkább akartuk az egésznek részletes tárgyalását
3955 I| állapítva ezen törvény, melyben az országos választmány oly
3956 I| alkalmazandók lesznek, mind az iránt, hogy micsoda módokkal
3957 I| segédforrásokról, melyek az ország alkotmányának, és
3958 I| elakadna. A váltótörvények az egész kereskedői mívelt
3959 I| egyik legnagyobb oka volt az, hogy váltótörvények hiányában
3960 I| termesztésnek nevelésére, vagy az ipar és szorgalom egyéb
3961 I| a termesztés kisebb, s az egész nemzet összes értéke
3962 I| nyomasztó sulyát, s már az 1790-dik esztendőben meg
3963 I| váltótörvények tartalmát. Az első részre nézve, mely
3964 I| első részre nézve, mely az anyagi váltójogot foglalja
3965 I| szintén a megyék, utóbb az altörvényszékek tegyék a
3966 I| lehet, nem akarván ezen az egészet koczkáztatni, szavazatunk
3967 I| már, s melyek korunkban az ipar és szorgalom mezején
3968 I| kedvező hatással lesznek.~Az adósságoknak elsőbbség végetti
3969 I| történhessék, s valamikor az adós olyan ingatlan vagyonát,
3970 I| azok ki nem elégíttettek, az eladónak a vételbeli összegből
3971 I| hogy betáblázásokat csak az ingatlanokra lehessen tenni,
3972 I| ingatlanokra lehessen tenni, mert az ingók bizonytalan és változó
3973 I| czélja tévesztve van, s az egész betáblázási rendszer
3974 I| hozatnak be, oly esetben, midőn az adósnak valamely kijelölt
3975 I| történt a betáblázás, és az adós azon birtokát elidegeníti,
3976 I| azonban óhajtani lehet, hogy az akadályok megszüntével ez
3977 I| megtörténhessék, mert csak ez az egyetlen egy biztos mód
3978 I| inkább azon szabályok, melyek az értékében megbukott adós
3979 I| sem lehetett volna, mert az eddig fenállott szabályokban
3980 I| a követelések sorozatát az igazság és méltányosság
3981 I| megtartatnak, nem kételkedünk, hogy az eddig naponkint szaporodó
3982 I| évek során elmulasztván az adósok, ez által nem csak
3983 I| intézetek, melyeknek gyarapodása az évenkint pontosan fizetendő
3984 I| Elhatároztuk tehát, hogy az elmulasztott kamatoknak
3985 I| perek biróságának hatóságát az 1836-dik eszt. XX-dik t.-
3986 I| hogy oly esetben, midőn az adós magát a szóbeli per
3987 I| alá vetette, ha világos az adósság, bármely summának
3988 I| elhatároztuk azt is, hogy az önkényes sequestrumok a
3989 I| vétetett ezen tárgy, de az utasítások és vélemények
3990 I| nem lehetett. Így tehát az igazítást máskorra fentartva,
3991 I| vitatásainkkal ez uttal felhagytunk.~Az országgyűlési költségek
3992 I| per utja, azon felül pedig az alispánnak, vagy szolgabiráknak
3993 I| sommás eljárása rendeltetett.~Az országgyűlési költségek
3994 I| többször indítványba tétetett az országgyűlési szállásoknak
3995 I| Utóbb ugyan kerületi ülésben az végeztetett, hogy egy országos
3996 I| minden adatokat összeszedvén, az egész dolog felett kimerítő
3997 I| kimerítő véleményt adjon. De az országos ülésben ezen végzés
3998 I| hogy a nemzet e részben az eddig fenálló szokást az
3999 I| az eddig fenálló szokást az igazság és méltányosság
4000 I| midőn csak hetekig tartottak az országgyűlések, könnyen
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9634 |