1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9634
Rész
4001 I| Azon általános haszon, mely az elevenebb pénzforgásból
4002 I| elevenebb pénzforgásból az egész városra és annak vidékére
4003 I| annak vidékére háramlik, az egyesek terheltetését jóvá
4004 I| ezen általános haszonból az egyesek, kik a terhet viselik,
4005 I| okok, ha figyelembe vétetik az is, hogy a kárpótlás, mely
4006 I| szállásokért adandó volna, az egyes megyék országgyűlési
4007 I| hogy a nemzet e részben az igazságos kérelemnek elfogadását
4008 I| legnagyobb fontosságu lépés az, mit az 1836-dik esztendei
4009 I| fontosságu lépés az, mit az 1836-dik esztendei országgyűlésen
4010 I| szolgálataikat és adózásaikat (az uri hatóság azonban sértetlen
4011 I| időkre megválthassák, s az ily szabad egyezkedésekből
4012 I| egyezkedésekből készült szerződések az 1836-dik évi VIII. t.-cz.
4013 I| tulajdon. Azon törvény, melyet az örök megváltásról alkotott
4014 I| mindennapi kérdések iránt, minők az örökösödés kérdései, minden
4015 I| azoknak örökösödésére, sőt az ingatlan jobbágyi javak
4016 I| naponkint terjed és nevekedik. Az efféle károsítások meggátlására,
4017 I| küldőinkre nem vállalhattuk, az idő pedig már rövid volt
4018 I| alá sem vétethetett, s így az országos ülésbe nem vitethetett,
4019 I| ülésbe nem vitethetett, az országos iratok közt nem
4020 I| tehát tanácskozás alá vették az ország rendei, s a felett
4021 I| mik a vallás tárgyában már az 1832/6-dik évi országgyűlésen
4022 I| ismét tárgyalás alá vették az ország rendei, s hosszabb
4023 I| meg lett a két tábla közt az egyesség, s ezeket egy külön
4024 I| egyezhettünk, minő például az általmenetelek kérdése volt,
4025 I| későn küldethetett fel, az országgyűlésnek utolsó napjain
4026 I| végelhatározásához több időt kiván, az országgyűlésnek berekesztéséig
4027 I| kegyesen gondoskodni fog, hogy az minél előbb elintéztessék.
4028 I| tudósítának bennünket: hogy az ország primása az egyházi
4029 I| hogy az ország primása az egyházi rend nevében ezen
4030 I| ezen ellenmondásra nézve az egyházi rendhez csatlakoztak.
4031 I| csatlakoztak. Mi azonban az említett ellenmondást csak
4032 I| csakugyan sértve láttuk az említett egyházi rendeletek
4033 I| részről a vegyes házasságokat az 1790: XXVI. tör. rendelete
4034 I| ótalmazzák; más részről pedig az egyházi rendet minden lelkiösmeretbeli
4035 I| czélszerűnek láttuk, hogy az 1790: XXVI. t.-cz.-nek a
4036 I| végeztethetett.~Azon biztosság, mely az 1836: XXI. t.-cz. következésében
4037 I| módosítással elfogadván, az ő felségéhez föl is terjesztetett.~
4038 I| készítettek a KK. és RR. az iránt is, hogy az unitaria
4039 I| és RR. az iránt is, hogy az unitaria vallás Magyarországban
4040 I| a bevételre nézve ugyan az elvet elfogadták, a törvény
4041 I| létrehozása sem a fő RR.-nél, kik az elvben már megegyeztek,
4042 I| volna, s épen akkor, midőn az állítólag elkövetett rendetlenségek
4043 I| váltottunk még e tárgy felett, s az utolsót az országgyűlés
4044 I| tárgy felett, s az utolsót az országgyűlés végnapjaiban
4045 I| felsége elébe nem juthatott.~Az országnak általános, és
4046 I| országnak általános, és az egyes törvényhatóságoknak
4047 I| maradtak, mind azokat, melyek az utolsó országgyűlés óta
4048 I| foglaltuk, a többire pedig az orvoslásnak sürgetését továbbra
4049 I| eltiltó parancsolat ellen az 1830-ik esztendőben fölterjesztettek
4050 I| esztendőben fölterjesztettek az ország rendei, s melynek
4051 I| Pártolták ugyan panaszunkat az ország rendei, s az ő felségének
4052 I| panaszunkat az ország rendei, s az ő felségének az ápr. 15-
4053 I| rendei, s az ő felségének az ápr. 15-ki föliratban föl
4054 I| korlátolásában meg nem egyez. Az országgyűlésnek hamar következő
4055 I| Azon sérelmünket, mely az 1836-ik esztendőben a követi
4056 I| szintén fölterjesztették az ország rendei; de ugyanazon
4057 I| egyeztek, azt állítván, hogy az 1790: XII. t.-cz. rendeleténél
4058 I| Ellenben azon sérelem, mely az egyházi rend végrendeleteire
4059 I| kir. válaszában ő felsége az ország rendeit, hogy mihelyt
4060 I| ország rendeit, hogy mihelyt az illető megyék hátra lévő
4061 I| összeköttetését tárgyazta. De az országos rendek indítványunkat
4062 I| pártolták, hanem bennünket az 5 º/º alatt ide mellékelt
4063 I| törvény alkottassék, miszerint az összes törvényhozás megegyezése
4064 I| minthogy véleményük mellett az országgyűlés berekesztéséig
4065 I| Torontál megye részéről az is, hogy ő felsége megkéressék,
4066 I| és állandó megalapítása az 1836-dik évi XLI. t.-cz.
4067 I| eszközöltethetvén, szükségesnek látták az ország rendei azt a nyelv
4068 I| azon ponton volt már, hogy az eddig létezett játékszinnek,
4069 I| pártfogás alá vétessék, az ezen szinházon fekvő terheknek
4070 I| fekvő terheknek kifizetésére az országos ajánlatból 50,000
4071 I| szaporítására használtassék. Az ajánlat kezelése pedig és
4072 I| és ruhákat általveendi, az adósságokat kifizeti, a
4073 I| világosan kijelentetett az is, hogy az 1836: XLI. t.-
4074 I| kijelentetett az is, hogy az 1836: XLI. t.-czikkelyben
4075 I| tűrni, hogy a magyar szinház az idegen német mellett a magyar
4076 I| fogja mindig önkebelében az idegent a nemzeti felett
4077 I| nemzeti felett pártolni. Az erőltetés e részben káros
4078 I| de nemzet soha nem lehet.~Az országgyűlésnek folyamatja
4079 I| mely hazánkra, s különösen az ország alsó vidékeire hasznos,
4080 I| bizonyosabban létesülhessen, mind az ott szükséges kisajátítást,
4081 I| vonalok között, melyekre az 1836: XXV. t.-cz. a kisajátítás
4082 I| is megfoszsza hazánkat, az említett törvénynek rendeleteit
4083 I| hivatott össze, s mivel az adó már az 1836. esztendőben
4084 I| össze, s mivel az adó már az 1836. esztendőben is határozottan
4085 I| megajánlva, ezen egy hónapra az adót megszüntnek kell tekinteni,
4086 I| megszüntnek kell tekinteni, s azt az ujonan teendő ajánlásba
4087 I| ajánlásba be nem lehet foglalni. Az ország rendei szintén sérelmesnek
4088 I| egy hónapi halasztást, s az adó iránt ezen országgyűlésről
4089 I| ünnepélyes óvást tettek az ellen. De azon egy hónapi
4090 I| legsulyosabb sérelmeink orvoslásáig az adó ajánlásába ne ereszkedjünk,
4091 I| többség ezt el nem fogadván, az adó mennyiségének és a föltételek
4092 I| tanácskozásokban részt venni, s az adónak eddigi mennyiségét
4093 I| 000,000 frtot ajánlott. Az ajánlatnak mindazon föltételei,
4094 I| is világosan kiköttettek, az ajánlat idejére nézve pedig
4095 I| mennyire a törvények értelmében az országgyűlésen ajánltatik,
4096 I| országgyűlésen ajánltatik, az 1790: XIII. t.-cz. pedig
4097 I| 1790: XIII. t.-cz. pedig az országgyűlésnek 3 év alatt
4098 I| napjától (mely t. i. akkor az országgyűlésnek berekesztésére
4099 I| meg, hogy ha azon napon az országgyűlés valósággal
4100 I| valósággal meg nem tartatnék, az adó további fizetése és
4101 I| határidő bekövetkezése előtt az országgyűlés összehivatik,
4102 I| áról érkezett, ő felsége az ország rendeit arra szólította
4103 I| ismét szavazatunk ellenére az adónak a mult országgyűlésen
4104 I| kifogást, tovább is megmaradtak az ország rendei, csak hogy
4105 I| ország rendei, csak hogy az ajánlatnak idejét, minthogy
4106 I| idejét, minthogy már ekkor az országgyűlésnek berekesztése
4107 I| ki.~A második kir. válasz az ajánlatnak mennyiségében
4108 I| föltételeiktől, melyeket az adó ajánlásához kötöttek,
4109 I| felállítását buzgón óhajtván az ország rendei, e jelen országgyűlésről
4110 I| föltételt kötötték, hogy az 1808-dik országgyűlés által
4111 I| nyelven taníttassék. Már az 1836-ki országgyűlés megajánlotta
4112 I| megajánlotta ezen sommát, mely az intézet létrehozására megkivántató
4113 I| megkivántató vala, de akkor az ajánlás visszavétetett,
4114 I| beleszóljon, megtagadva, csak az ajánlatot akarta elfogadni,
4115 I| válasz nem érkezett, s az ajánlat ismét elmaradt,
4116 I| ajánlat ismét elmaradt, az intézet pedig föl nem állhat.
4117 I| néhány év alatt tétettek, az adakozók emlékéül külön
4118 I| országos választmány, mely az 1836: XXVI. t.-cz. által
4119 I| Szina Györgygyel kötött, az országgyűlésnek bemutatta.
4120 I| meghatalmazva, s tekintve leginkább az ország közhitelének fentartását,
4121 I| bemutatott szerződésben az, mit b. Szina a tartalék-pénzalapra
4122 I| tartalék-pénzalapra nézve az alkudozások közben megajánlott,
4123 I| későbben 87-re leszállította, az országos választmány ezeknek,
4124 I| tüstént megegyeztünk, s az országos választmány ujra
4125 I| Györgynek megegyezésével az említett pontokat egy toldalék-czikkelyben
4126 I| alatt alázatosan ide zárunk, az országgyűlésnek bemutatta.
4127 I| elkészülvén a szerződés, az külön törvény által teljes
4128 I| erejünek nyilváníttatott.~Az 1836: XIV. t.-cz. rendeletét,
4129 I| elégedő fél birtokon belül az illető megyei törvényszékhez,
4130 I| tanácshoz feljebb vihesse, s ha az a választmánytól különbözőleg
4131 I| módosítás is tétetett, hogy az osztálynak megtételéért
4132 I| nem tennének, azok helyett az illető törvényhatóság nevezze
4133 I| általküldöttük a főrendeknek, kik az utóbbit, mely a birák választásáról
4134 I| meg nem egyeztek; és így az e tárgyban alkotott uj törvény
4135 I| nézve semmit sem határoz.~Az izraelitáknak elnyomott
4136 I| a KK. és RR. s minthogy az igazsággal ellenkezőnek
4137 I| türedelmi adó eltöröltetik, s az izraeliták az ország egyéb
4138 I| eltöröltetik, s az izraeliták az ország egyéb nem nemes lakosai
4139 I| türelmi adó eltöröltessék, az izraeliták jövendőben az
4140 I| az izraeliták jövendőben az ország minden városaiban
4141 I| melyek között legérdekesebb az, hogy ezentúl az izraeliták,
4142 I| legérdekesebb az, hogy ezentúl az izraeliták, a bányavárosokat
4143 I| a bányavárosokat kivéve, az ország minden vidékein,
4144 I| kedvezőbb körülmények, s az izraeliták polgári s erkölcsi
4145 I| et felszólítottuk, hogy az ideigleni ujabb kiegyenlítésben
4146 I| annyi vettessék, mennyi az országos összeirásban foglalt
4147 I| tábla meg nem egyezhetett, az ország nádora pedig kijelentette,
4148 I| törvényhatóságokra nézve az ideigleni egyenlítésnek
4149 I| ellenére felhagyott ezuttal az ideigleni kiegyenlítés sürgetésével.~
4150 I| kamara elnökének, kiket az ország folyamodás nélkül
4151 I| nélkül honosított, vagyon az országgyűlési űlés és szavazat
4152 I| nyerték meg. Követték ebben az ország rendei az 1715: CXXX.
4153 I| Követték ebben az ország rendei az 1715: CXXX. t.-cz. példáját,
4154 I| akarták, hogy addig is, míg az országgyűlés elrendeltetik,
4155 I| reményleni lehet, hogy az országgyűlés jövendőben
4156 I| szabad választásától függnek, az illető követek által a törvényhatóságoknak
4157 I| esetben el nem fogadta, az elvet azonban jövendőre
4158 I| megyei követek közül általuk az országos küldöttségekhez
4159 I| választmányhoz meghívandók lesznek.~Az 1832/6: XLV. t.-cz., mely
4160 I| által kiterjesztetett.~Még az 1836-dik eszt. országgyűlésen
4161 I| indítványba hozták a KK. és RR. az országgyűlési hirlapok létesítését,
4162 I| vitatásai siker nélkül folytak az országgyűlésnek berekesztéséig.
4163 I| abban megegyezni, s velök az iránt ujabban közlött törvényjavaslatunkat
4164 I| folyvást ellenzették, s az országgyülési hirlapoknak
4165 I| megtörténik, szükségesnek láttuk az országgyűlési hirlapokat
4166 I| tárgyak mellett idő hiányában az országgyűlésen meg nem történhetett,
4167 I| országgyűlésen meg nem történhetett, az országgyűlési szabad hirlapokra
4168 I| legnagyobb szükségeinek egyike az ilyen szabad hirlapok létesítése.
4169 I| törvényhozás határoz; s mikor az köztanácskozások alá kerül,
4170 I| nehézségekkel küzködik, az ország egyik vidéke nem
4171 I| felszólalni tiltva van, s az ellenkező véleménynek szabad
4172 I| gátoltatik, gyanu támad az emberekben a czélnak tisztasága
4173 I| rémi alakot látnak, hol az nem létez. Nem a közvéleményt
4174 I| megismerkedik; s ez gyakran az elvesztett időn felül még
4175 I| árnyéklatait, a nézeteket, melyek az iránt kifejtettek, az okokat,
4176 I| melyek az iránt kifejtettek, az okokat, melyek mellette,
4177 I| hathatós eszköze légyen.~Az országgyűlés kezdetén már
4178 I| mind a nyomtatóval már az alkú is megköttetett. Azonban
4179 I| elmaradt.~Felszólítottuk az országgyűlés kezdetén a
4180 I| maradt felszólításunk; de az országgyűlésnek vége felé
4181 I| állapotban vannak, hogy azoktól az emberiség szelidebb érzete
4182 I| egyedül szenvedésnek helye, de az erkölcsi jobbulásra figyelem
4183 I| fogékony volt még a jóra, s az erkölcs utján csak megbotlott,
4184 I| czélszerű rendezésére, s az újabb tapasztalás e részben
4185 I| egyeztetni, s a büntetéssel az erkölcsi jobbulást is összekapcsolni
4186 I| leginkább hátra vagyunk, az elismert hibáknak javítását,
4187 I| halasztgatnunk vétek volna hazánk és az emberiség ellen.~Meg valának
4188 I| Meg valának erről győződve az ország rendei; ugyanazért
4189 I| alkalmaztatás tekintetében az 1817. eszt. országos választmány
4190 I| hiányaink között ezen tárgy az, mely a halasztás nélküli
4191 I| Azt is indítványba tették az ország rendei, hogy az 1836:
4192 I| tették az ország rendei, hogy az 1836: XVI. t.-cz. rendelete
4193 I| büntetőtörvényekre is kiterjesztetvén, az ezekben hozott itéleteket
4194 I| ő felsége is elfogadván, az külön törvény által elhatároztatott.~
4195 I| ismét tanácskozás alá vették az ország rendei, s azt a jelen
4196 I| törvényjavaslatnak elvében, de az egész dolognak részletes
4197 I| kétséget nem szenved, hogy az igazságnak és emberiségnek
4198 I| meg nem egyezett, hanem az országgyűlésnek végnapjain
4199 I| korlátolni a nemzetet annyi, mint az egyes polgároknak atyai
4200 I| országgyűlésen, nehogy még az előmunkálatokban, és a javaslat
4201 I| özönében ezen választmány csak az országgyűlés utójára készíthette
4202 I| készíthette el munkáját, és így az még kerületi tanácskozás
4203 I| törvényeink szentségét, s az embereket jobbakká s boldogabbakká
4204 I| gondoskodjék, melyek mind az egyesek polgári jussainak
4205 I| választmányt neveztek ki az ország rendei, mely azonban
4206 I| azonban munkáját szintén csak az országgyűlésnek végére adhatta
4207 I| alázatosan idezárva, minthogy az épen azért, mert kerületi
4208 I| tanácskozások alá sem került, az országos iratok közt nem
4209 I| országgyűlési szavazatára nézve az eddig követett gyakorlattól
4210 I| ezen munkák pedig csak az országgyűlésnek végnapjaiban
4211 I| akartak, később azonban az országgyűlési szavazatot
4212 I| Úgyis eddigi hibáink, s az eddigi mulasztás sok rosszat
4213 I| Városok törték meg hajdan az erőszak szülte igazságtalan
4214 I| hozzáfogni e nehéz munkához, mert az elválasztó ponton állunk
4215 I| egyenesen és egyedül csak az országgyűlési szavazat kérdését
4216 I| a tisztviselőkről, hanem az egész városról s a város
4217 I| reményleni lehet, hogy e tárgy az igazság és méltányosság
4218 I| RR. előadtuk fővonásaiban az országgyűlésnek folyamatját.
4219 I| a teendő: pedig sulyosak az akadályok, mik haladásunk
4220 I| tette; s ezen vegyület: az ősiség. Más nemzetek régen
4221 I| korszerüvé tevék, győzött az elnyomott szabad tulajdon
4222 I| hatalmas ösztöne. De hazánk az ősiségnek sulyos jármát
4223 I| büszkeségökben pártolták az ősiség eszméjét, mely azon
4224 I| nekik fentartotta. Sokan az ősiséget alkotmányunk legnagyobb
4225 I| kincsének hitték, pedig épen az ősiség dulta fel hazánkban
4226 I| törvényes jussa nincsen. Az ősiség tette oly igen szövevényessé
4227 I| őseink némileg pótolni. Az ősiség azon rémkép, mely
4228 I| egyik és talán legsulyosabb az ősiség. Bámulni lehet, hogy
4229 I| homályos volt, mely azóta is az egymással ellenkező magyarázatok
4230 I| ébred már a nemzet, s érti az időnek komolyan intő szavát,
4231 I| szavát, gyökerében rázták meg az ősiséget azok, mik ezen
4232 I| Haladásunknak másik sulyos akadálya az, hogy a nem nemesek hazánkban
4233 I| önérdekünk által sürget az idő; mert ha semmit nem
4234 I| hazánk jövendőjébe, mert az idő és közvélemény ki fogják
4235 I| kiáltanak; de fontos is az, mert minden lépéstől a
4236 I| egyszersmind arra is, hogy midőn az alkotott törvények a jelent
4237 I| ezen pályájára, csekély az, a mi eddig történt, és
4238 I| és csak gyenge kezdet, de az első nehéz lépés már meg
4239 I| életet adni a szorgalomnak, s az annyi véren vásárlott béke
4240 I| felzudult zajától visszaijed, az gyáva szintúgy, mint a ki
4241 I| gyáva szintúgy, mint a ki az ellenség fegyverétől félve,
4242 I| véres kardot, hordozták szét az országban. A ki hazája kifejlődésére
4243 I| legkisebb áldozattól irtózik, az épen oly keveset szereti
4244 I| kedvezésével megtörheti az ellenség hatalmát, de a
4245 I| haladási kérdések felett, s az ebből származott elmesurlódások
4246 I| midőn a kifejtett eszméket az okoknak győző ereje, s az
4247 I| az okoknak győző ereje, s az igazságnak hatalma vívja
4248 I| lehetetlenné tesznek. A ki az elkezdett munkában már kifáradt,
4249 I| reményt, hogy czélt érhessünk, az tekintsen vissza honunk
4250 I| óra kevesíti a teendőket. Az ingatag és változékony pedig
4251 I| leirt azon tanítására, hogy az ingatag és változékony erő
4252 I| kértünk, ha tehetségünk az igyekezet buzgóságának meg
4253 I| INTÉSEK AZ IFJUSÁGHOZ.~Deák Ferencz,
4254 I| dikán Pestre érkezett, s az ifjuság az nap este tiszteletére
4255 I| Pestre érkezett, s az ifjuság az nap este tiszteletére fáklyás-zenét
4256 I| kifolyását. Eljött, igenis, az átalakulás időkora, még
4257 I| cselekvés nehezebb, mint az áldozni kész lelkesedés,
4258 I| kész lelkesedés, a mely az ifju kornak kitünő sajátsága,
4259 I| lelkesedését szégyenleni képes, az a hazát soha sem szereté.
4260 I| nemzetünknek hibája eddigelé az vala, hogy lelkesedésben
4261 I| sikert érni nem lehet, itt az idő e fogyatkozásból kitisztulni.
4262 I| gyanusítgatást, mint a mely - akár az egyik, akár a másik féltől
4263 I| pásztori levelében nem csak az a hiba, hogy az ilyen házasságoktól
4264 I| nem csak az a hiba, hogy az ilyen házasságoktól az áldás
4265 I| hogy az ilyen házasságoktól az áldás megtagadtatik, de
4266 I| megtagadtatik, de még nagyobb hiba az, hogy a reversalis nélküli
4267 I| Ez azért rosszabb, mert az áldás miatti bajból a jövő
4268 I| a házasokat és a gyermek az apa vallását kövesse; holott
4269 I| vallását kövesse; holott az utóbbit, hogy Isten és természet
4270 I| házasságra lép, nehéz lesz az egyházi rendnek visszavonni,
4271 I| ezen tanítás fennáll, addig az mindig ellenkezésben áll
4272 I| Ennyi bajt okoztak azok az Isten adta papok».~Zala
4273 I| e megyét: hogy tekintvén az ügy fontosságát, s messzire
4274 I| pásztori körlevelek, miket az ország primása s a többi
4275 I| gyanánt adta Isten a vallást az emberiségnek, s ezen legszentebb
4276 I| kivánták és reménylették az ország rendei, midőn az
4277 I| az ország rendei, midőn az 1790-ik esztendőben a XXVI-ik
4278 I| szaporodtak ezen sérelmek, s az 1832/6. eszt. országgyűlésén
4279 I| erővé alakul, mely által az időnek bármi viharai között
4280 I| vallásbeli sérelmek nem zavarják az egyetértést, s az 1790-ik
4281 I| zavarják az egyetértést, s az 1790-ik eszt. XXVI-ik törvényczikkelynek
4282 I| fájdalmasan riasztá fel őket az ország primásának, az esztergomi
4283 I| őket az ország primásának, az esztergomi érseknek, a vegyes
4284 I| veszedelmének kiteszik, nem csak az egyházi törvényeket sértik,
4285 I| egyenesen és sulyosan vétkeznek.~Az illető lelkészeknek pedig
4286 I| meg ne áldják, azoktól az egyházi szokott szertartásokat
4287 I| bizonyságok legyenek jelen, az így megkötött házasságokat
4288 I| megkötött házasságokat azonban az egyházi könyvekbe bejegyezzék.~
4289 I| könyvekbe bejegyezzék.~Midőn az 1790-ik eszt. XXVI. t.-czikkelynek
4290 I| tanuk legyenek jelen, s az ilyes házasságokat nem egyedül
4291 I| szolgáltassa ki a szentséget.~Hogy az említett törvény a vegyes
4292 I| annak 16. szakaszából, mely az ezekből származó válópereket
4293 I| is a házasság szentségét az egyház szine előtt kivánja
4294 I| magyar egyházi rendnek, az említett törvénynyel ellenkezőleg,
4295 I| látszanak, hogy tudniillik az ilyes vegyes házasságok
4296 I| tekintethetnek?~Továbbá, midőn az említett törvény alkottatott,
4297 I| alkottatott, alkotásának az egyházi rend nyilván ellene
4298 I| De minthogy ellenmondása az ország köztörvénye ellen
4299 I| ugyanazon egyházi férfiak, kik az említett törvény alkotásán
4300 I| nyilvános és szakadatlan volt, az egyháznak minden szolgái
4301 I| nélkül; és most egyszerre az egyházi rend a törvényt,
4302 I| kétségek támadnának, azt az 1790-ik eszt. XII. czikkely
4303 I| XII. czikkely szerint csak az összes törvényhozás magyarázhatná;
4304 I| magyarázhatná; addig pedig az egyházi rend kétségbe nem
4305 I| pedig sulyos bűn, mint azt az említett pásztori levél
4306 I| állítja, akkor bűn volt az eddig is, mert az egyházi
4307 I| bűn volt az eddig is, mert az egyházi rend bűnöket oldhat,
4308 I| engedi, hogy ne tudták volna az Isten és természet törvényeit,
4309 I| elleni bűnnek tartattak is az ilyes házasságok, csak azért
4310 I| mint homályba borítani az anyaszentegyház tisztaságát,
4311 I| súlyosabb akadály, mint midőn az ilyen házasság az egyház
4312 I| midőn az ilyen házasság az egyház nevében Isten és
4313 I| ki vegyes házasságra lép, az egyházi szertartások megtagadtatnak,
4314 I| szertartások megtagadtatnak, s az némüleg az anyaszentegyház
4315 I| megtagadtatnak, s az némüleg az anyaszentegyház kebeléből
4316 I| törvénynek; de még sulyosabb az, hogy a polgári törvényre
4317 I| ennek következései, mert az anyaszentegyháznak véleménye
4318 I| s tisztasága, mik pedig az erkölcsiségnek alapjai;
4319 I| mit a törvény pártol, kik az egyháznak oly sok jeles
4320 I| pártolásán kiindultak; átkozzák az egyházat, mely őket tudva
4321 I| keresve, mint gyónók járulnak az egyház férfiához, s attól
4322 I| törvény pártolt, s maga az egyház elősegített s megáldott,
4323 I| mely hamar megvesztegeti az erkölcsiséget, mely nélkül
4324 I| méltóztassék.~Ezen felül, minthogy az 1647: XIV. törvény világosan
4325 I| hogy mindenek ellen, kik az országnak a vallás iránti
4326 I| megyei hatóság haladék nélkül az ezen törvényben kijelölt
4327 I| megyei rendek azt is, hogy az említett törvény rendelete
4328 I| vegyes házasságok kötésénél az 1790: XXVI. törvényczikkelynek
4329 I| rendeletét megszegnék, s az ezen törvény értelmében
4330 I| folyvást követett gyakorlatot az áldásra és egyéb szertartásokra
4331 I| ügyésznek felperessége alatt az említett czikkelyben kitüzött
4332 I| addig is, mig e részben az ő cs. kir. felségétől kért,
4333 I| vidékbeli szolgabirák értesítsék az iránt a lakosokat, hogy
4334 I| házasságok, habár azoktól az egyházi áldás, vagy egyéb
4335 I| többször megujíttatott. Utóbb az 1548: VI. czikkely által,
4336 I| czikkely által, s még később az 1723: LV. czikkelyben ez
4337 I| törvényekkel világosan ellenkezik az, hogy az ország primása,
4338 I| világosan ellenkezik az, hogy az ország primása, az esztergomi
4339 I| hogy az ország primása, az esztergomi érsek, primási
4340 I| terheivel és jövedelmeivel.~Az esztergomi érseki megyének
4341 I| népessége oly igen számos, az érsek és primási méltóságnak
4342 I| rendek győződve, hogy sem az egyházi szolgálat érdeke,
4343 I| AZ ÁTTÉRÉS SZABADSÁGÁRÓL.~Zala
4344 I| részéről a vegyes házasságok és az azokból származott gyermekek
4345 I| kötelezvény ellenére, jelenleg is az ágostai vallást követik,
4346 I| meghaladta, a mennyiben ő az ágostai vallást tovább is
4347 I| azon küldöttség tudósítását az illető plébánosnak ezen
4348 I| választási kort még el nem érte, az atyja által kiadott kötelezvény
4349 I| állítván. Hertelendy Károly az utolsó országgyűlésnek a
4350 I| megtudása végett, vajjon az egyik ifju az ágostai vallásban
4351 I| végett, vajjon az egyik ifju az ágostai vallásban továbbá
4352 I| választmány kiküldését; ez az időpontról, a mikor kiküldetésében
4353 I| is kirendelhet. De hogy az ifju vezérokok adására szólíttassék
4354 I| vegyes választmány lévén az, ha mindkét vallásbeli tagok
4355 I| nem fogadták. A mi pedig az utolsó országgyűlésnek e
4356 I| merényletek is kevesedjenek. Az az aggodalom pedig, melyet
4357 I| merényletek is kevesedjenek. Az az aggodalom pedig, melyet
4358 I| aggodalom pedig, melyet az indítványozók fölhoznak,
4359 I| sőt gátoltatik, megszünik az által, hogy ezen tiltó rendszabály
4360 I| hogy ezen tiltó rendszabály az ökrök vagy más marhák tartására
4361 I| kiterjesztve nem lévén, az átszállítás ezek által is
4362 I| eltörlésére czélzó indítványt. Az egyéni jog és szabadság
4363 I| EL DEÁK FERENCZ ~1843-BAN AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETSÉGET.~
4364 I| ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETSÉGET.~Az 1832/6-diki országgyűlésnek
4365 I| 1832/6-diki országgyűlésnek az urbérre vonatkozó intézkedései
4366 I| erről így nyilatkozik:~«Az új törvényekkel sokan, igen
4367 I| meg a munkabért, s már azt az új törvényeknek tulajdonítja;
4368 I| mint kenyeret: s mindezek az új törvényt okozzák s talán
4369 I| mernék, a májusi fagyot, az azótai szárazságot, egy
4370 I| így lesz ez mindenkor, az igazságnak, a változtatásnak
4371 I| nép szabadságának, s most az urbéri törvények által megsértett
4372 I| Egyenkint szólítja meg az urakat, hogy ellenünk, kik
4373 I| sok pártost talál, mert az urbér sokaknak nem tetszik,
4374 I| mesterség, kivált midőn az engedmények áldozatba kerültek.
4375 I| engedmények áldozatba kerültek. Az urbéri törvényeknek behozataláról
4376 I| leendő alkalmaztatása pedig az itélőszékek dolga, oly igen
4377 I| pártoskodásának, hiszen az urbéren segíteni nem lehet,
4378 I| egér sorsára juttathatja az embert. Számolása könnyen
4379 I| csekély fontosságu. Azonban az idő és ügynek igazsága sokon
4380 I| ismernék a hazát, ismernék az embert és embereket, szintúgy
4381 I| annyira lecsillapítá, hogy az adózás elve a választmányban
4382 I| tanácskozásairól így szól «Deák Ferencz az igazság elvéből indulva
4383 I| igazság elvéből indulva ki, az adó mellett igen hatályos
4384 I| ellenszó nem emelkedett, s így az adó keresztülment. Mind
4385 I| kétes eredménye felől».~Az utasítások tárgyában kiküldött
4386 I| ellenében Forintos György, ki az adózni nem akarók pártjának
4387 I| segédkezet ne nyujtsanak. Az adónak elvállalásával következhető
4388 I| sorának; ezt fogja követni az hogy - a nagyobb birtokosok
4389 I| joguk; azután pedig, ha még az ősiség és birhatási jog
4390 I| és pórnép ki fogja vinni az országgyűlésen küldötte
4391 I| magára vállalni nem akarja, az ápril 3-ikai gyülekezetre
4392 I| tetszik, vagy nehezükre esik az adó, menjenek a török szélekre,
4393 I| lelőjük, majd reped a kaput!»~Az izgatások következtében
4394 I| közgyűlésében mind a házi adót, mind az országos közpénztárra, utakra;
4395 I| ezeket irja:~«A gyűlés künn az utczán a megye háza előtt
4396 I| mivel a vezér (Forintos) az általa összegyüjtött tömeget
4397 I| kiabálásban nyilvánult. Erre az elnök alispán lelkes beszéde
4398 I| mintegy 3000 főre terjedett; az előbbi nyersen szóló tömeg
4399 I| jeladásokra félbenszakasztattak, az adó mellett még nagy számmal
4400 I| inkább imádkozzék, hogy az isten neki szent lelket
4401 I| szent lelket adjon, s így az adóról és fizetésről ne
4402 I| tolakodó népnek, s ámbár az értelmes rész jól tudta,
4403 I| rejtegetnek, mindazáltal az irásból declamáló vezér
4404 I| utasítások kimunkálása végett az ugyan e folyó évi télutó
4405 I| javallatos jelentése.~Mely az igen nagy számmal egybengyült
4406 I| ennélfogva a 9-ik pont alatt az országos pénztárnak alakítására
4407 I| javaslat, minthogy ezek az országos közpénztáron volnának
4408 I| ajánltathatik, létesítését az érintett és még eszközölhető
4409 I| azon jelentésének, melyben az országos pénztárnak a királyi
4410 I| választmányi jelentésnek, melyben az országgyűlési költségek
4411 I| tehát midőn ezen tárgyak az országgyűlésén elővétetni
4412 I| helybenhagyatva megerősíttetvén, s az azokban foglalt tárgyak
4413 I| E pillanatban végződött az űlés, melyben közel 1600
4414 I| köznemes mind a házi adót, mind az országos közkassába, utakra,
4415 I| közkassába, utakra, hidakra az elvállalandó költségeket
4416 I| megbuktatta. Fenyegetések az űlés előtt számosak voltak,
4417 I| de zavar és rendetlenség az űlésben nem történt; kihallgatták
4418 I| Forintos György) szólott ellene az adónak, a többi, valami
4419 I| talán még százan is, mert az egész intellegentia igen
4420 I| megválasztatásomat, kérlek az Istenre és barátságunk szentségére,
4421 I| hogy nékem igen kellemetlen az ilyen kiemeltetés, most
4422 I| fájdalom, kinek hazafiui keblét az, a mi Zalában történt, már
4423 I| tudósítást közli:~«Megnyilik az ajtó, halálcsend terjed
4424 I| ismételt éljenvihar fogadja az érkezőt. A közös fájdalom
4425 I| keresztül utazván, bősz dühökben az utczákon égő taplót szórtak
4426 I| gyilkosságnak kéré tekintetni, mire az elfogott bűnösök a megyei
4427 I| kapujáig menve, megállapodván, az udvar felé irányzott több
4428 I| lövöldöztek, és tüzet ütvén az égő taplót rossz akarattal
4429 I| égő taplót rossz akarattal az utczán eldobálták, utjoknak
4430 I| folytatására intették, nem csak az intésnek helyt nem adtak,
4431 I| táblabiró úrral haza utazott, az utána ment nemesek utána
4432 I| után lőttek, és kimerítőleg az egész eset iránt szoros
4433 I| akár vagyonbeli bátorságok az általok megfogott nemeseknek
4434 I| továbbá ez alkalommal szóval az is jelentetett: hogy a gyűlésre
4435 I| közgyűlésének tárgya volt: az országgyűlési követek megválasztása.
4436 I| közt nyitván meg, miután az országgyűlésre meghivó kir.
4437 I| nyilvánítá, hogy Deák nélkül az országgyűlésen meg nem jelenni
4438 I| megszegné, érdemessé tenné magát az egész hon által szószegőnek
4439 I| egyszersmind kimondá azt is, hogy az ember kebelében egy érzés
4440 I| ápril 4-dike óta Zala nem az előbbi többé, ápril 4-dikén
4441 I| választani mi nem makacskodánk, az pedig a megye vétke nem
4442 I| ezután, köszönetet mondva az eddig vezető férfiaknak,
4443 I| tavaszhó 3-iki közgyűlésben az 1009. sz. alatt már egyszer
4444 I| kegyelmes kir. levelét, melyben az ország gyűlésének f. é.
4445 I| szerint magok kebeléből ők is az ország gyűlésére két alkalmatos
4446 I| miután ezek részéről is az, hogy az előadottakat jól
4447 I| ezek részéről is az, hogy az előadottakat jól fölfogák,
4448 I| kijelentette azt már, hogy az országgyűlési követséget
4449 I| József táblabiró urakat az elsorolt rendben egymásután
4450 I| elvállalására fölszólíták. De az elsorolt egyének is mindnyájan (
4451 I| hogy Zala vármegye részéről az országgyűlésen semmi néven
4452 I| semmi néven nevezhető, s az ország közboldogsága és
4453 I| ajánlások nem tétethetnek, az ezek által fölizgatott köznemesség
4454 I| megtagadta, s ez által a megyére az ön magánhaszon szennyes
4455 I| senki ily körülményekben az országgyűlésen a megyét
4456 I| elvállalni nem fogja.~Miután az elsorolt egyének közül a
4457 I| törvényeknek, s különösen az 1498: I., 1635: LXXIX. és
4458 I| követséget el nem fogadná, az elvállalásra kényszeríthetnék,
4459 I| törvényszerűleg határoztatni fog».~Az ápril 26-án folytatólag
4460 I| maguk előtt, melyek egyike az, hogy okulva azon szomorú
4461 I| tapasztaláson, midőn t. i. az alkotmányos szabadságokhoz
4462 I| költségekkeli ugyanazonosságát, és az azzal együtt járó hasznokat,
4463 I| eleibe terjeszsze, hogy az helybenhagyás után kinyomatván,
4464 I| kiosztatván, a szerint nemcsak az együgyű nép világosíttathassék
4465 I| világosíttathassék föl, hanem még az ármánykodó hitegetők is
4466 I| mámoraikból fölébresztessenek.»~Az ápril 26-dikán kiküldött
4467 I| állásának - miszerint ez az országgyűlésen nem képviseltetvén,
4468 I| kellőkép meg sem hallgatva, az országgyűlési követeknek
4469 I| meggyőződésüek volnának, az országgyűlésen pedig lelkük
4470 I| pártolói nem lehetnének, az előbb érintett határozat
4471 I| maga után voná azt, hogy az országgyűlési követséget
4472 I| nemcsak megyénk dicsősége s az egész haza előtti eddigi
4473 I| helyreállítani, erre pedig egyedűl az vezethet, ha a nemesség
4474 I| nemfizetéséből a nemességre, sőt az egész hazára bizonyos veszedelem
4475 I| bizonyos veszedelem háruland.~Az elsőre nézve: nem volt időszak,
4476 I| birodalom a történetirás szerint az adriai, balti és fekete
4477 I| fekete tengerig terjedett, az 1351: VI. t.-cz. által kilenczed
4478 I| közti nemesség úgy, mint az országnak egyéb nemessége
4479 I| megholt Mátyás király, oda az igazság». A beligazgatási
4480 I| beligazgatási költségekre nézve az 1486: LXIV. t.-cz. különösen
4481 I| ezen törvénynek rendeletét az 1659: LXVIII. t.-cz. szorosan
4482 I| törvényének LXIV. czikkelye, s az 1665: XXXVII. s 1647: CXXXIV.
4483 I| CXXXIV. törvényczikkek az országgyűlésen személyesen
4484 I| költségekhezi járulástól fölmentik; az 1723: XC. t.-cz. pedig az
4485 I| az 1723: XC. t.-cz. pedig az akkori törvényhozásnak becsületére
4486 I| valóban, a házi adó először az 1723: LX. törv.-czikkben
4487 I| megállapítandó mennyiségben az armalisták is járulni tartoznak,
4488 I| azonban csakugyan világos az is, hogy a magyar nemesség
4489 I| abbeli magyarázatuk, mintha az állandó katonaságot felállító
4490 I| időn túl minden költségeket az tartoznék viselni: mert
4491 I| nemesség birtokának egy részét az adózó népnek azért adta
4492 I| esendő mennyiséget, melyhez az állandó katonaság tartásából,
4493 I| a termesztőnek helyzete az által, hogy a vevők a rossz
4494 I| tétetik, s ha vevő jön is, az a rossz utak rovására a
4495 I| fogja vásárolni, miből ismét az a tanuság, hogy a magyar
4496 I| valamit máshonnan, akár pedig az ő termesztményeit viszik
4497 I| eszközök, minthogy pedig az adózó nép napról napra növekedő
4498 I| esetben pedig, minthogy az utak - mert csináltatásuknak
4499 I| miszerint jelenleg épen az által nem vonathatnak feleletre,
4500 I| nevezetes haszon származandik az egész hazára a beligazgatási
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7500 | 7501-8000 | 8001-8500 | 8501-9000 | 9001-9500 | 9501-9634 |