bold = Main text
     Rész                                                   grey = Comment text

 501     I   |             tanácskozások alkalmával hoztak, hogy a jobbágytelkek használását
 502     I   |                      tartozzanak, s előadta, hogy Beregh rendei ennek ellenében
 503     I   |                 vádolják, kérvén ő felségét, hogy «polgári alkotmányunkat
 504     I   |               szólónak kötelességévé tették, hogy a sértő kifejezések ellen
 505     I   |                  szót, sérelmesnek találván, hogy egy megye a másik ellen
 506     I   |                     mit az is gyanussá tesz, hogy midőn a fölírat gyűlésén
 507     I   |                    Szabolcsnak indítványára, hogy azt már most egészen szó
 508     I   |                    állítja Bereghnek követe, hogy egyik megye a másik ellen
 509     I   |                vádolásra kel, s azt kérdezi, hogy Szabolcs miért avatkozik
 510     I   |                helytelen-e, nem fájdalmas-e, hogy egy megye vádolja az egész
 511     I   |               mérsékléssel úgy teljesítette, hogy ez ellen kifogása senkinek
 512     I   |                      nevében is kijelenteni, hogy helytelennek tartom, midőn
 513     I   |                    Kinyilatkoztatom továbbá, hogy Beregh vármegyének mostani
 514     I   |                    mert meg vagyok győződve, hogy alkotmányunk legerősebb
 515     I   |               életereit feldulni; tudom azt, hogy a megye, egyes emberek életkorához
 516     I   |                    örökös vétkei; tudom azt, hogy véletlen sikamlások kimélő
 517     I   |               helyrehozhatók, és hiszem azt, hogy Beregh vármegye is, mely
 518     I   |                     követe, indítványt tett, hogy az egyházi főszemélyek végrendelkező
 519     I   |            ellátásnak nem tekinthető, a mint hogy azzal maga az egyházi rend
 520     I   |               továbbá azt sem lehet mondani, hogy a Kolonich conventióján
 521     I   |                 sokakban megváltoztatta, úgy hogy jelenleg a dúsgazdag jövedelmű
 522     I   |                polgárai felől, meghatározni, hogy szerzeményeikről minő mértékben
 523     I   |             véleményét illeti, ő azt tartja, hogy azon javak, melyek az egyházi
 524     I   |                  Annyi mindazáltal bizonyos, hogy a mit a törvényhozó hatalom
 525     I   |                    kívül az ő tulajdonjok; s hogy midőn el nem költötték,
 526     I   |                      még csak azt se tudjuk, hogy az mire fordíttatik: ez
 527     I   |              fölsorolása után azt ajánlotta, hogy a szabad rendelkezés elvének,
 528     I   |                   kérdése oly fontos kérdés, hogy azt a nyilvánosság tekintetéből
 529     I   |               eldönteni, a nélkül eldönteni, hogy a hozandó törvénynek okait
 530     I   |                      az előlülőket megkérni, hogy azokból a többséget számlálják
 531     I   |                      tapasztalás bizonyítja, hogy mire a többség egyik országgyűlésen
 532     I   |                    egy példát hozhatnék fel, hogy a kerületi tanácskozásban
 533     I   |                    támogatja azon véleményt, hogy a fidei commissumok tovább
 534     I   |                     de az oda nem terjedhet, hogy a rendelkező még a sirban
 535     I   |            korlátolni, és midőn tapasztalák, hogy sok javak az egyházi rendnek
 536     I   |                      volt arról gondoskodni, hogy az egyes nemzetségek fénye
 537     I   |                  hanem inkább azon alapszik, hogy a hazának minél több polgára
 538     I   |                      közmunkásságot kerűlve, hogy Berzsenyivel szóljak «sybaritismusba
 539     I   |                     óhajtották helyezni, úgy hogy a hitelezők adósság fejében
 540     I   |                      űlés továbbá kimondván, hogy «a mostan birtokban levő
 541     I   |                  kiváltságolt természetüket, hogy adósságért foglalás alá
 542     I   |                    Ferencz azon indítványát, hogy «ámbár a jelenleg birtokban
 543     I   |             emlékeztette a KK.-at és RR.-et, hogy «a törvényt nem csak maguk
 544     I   |                tárgyban azon kell törekedni, hogy a törvény elfogadhatóvá
 545     I   |               igazságnak, midőn megegyezett, hogy a mostani birtokostól el
 546     I   |                  politika azt kivánta volna, hogy azonnali osztályt rendeljünk,
 547     I   |             állapotában, s csak azt kivánom, hogy a most hozott törvény közhirré
 548     I   |                   nem akarná valaki nevezni, hogy ezentúl is szabad legyen
 549     I   |                    nem fizetni. Emlékezzünk, hogy az volt egyik főoka a majoratusok
 550     I   |                    majoratusok eltörlésének, hogy teszem ha 100 milliót érnek
 551     I   |                 nincs ok, a mely kivánhatná, hogy ezen kártékony állapot még
 552     I   |         ellenkezésben? Senki sem kételkedik, hogy a fiscus örökösödéséből
 553     I   |         beszövetkezett minden viszonyainkba, hogy alig van valaki, a ki minden
 554     I   |                      lehet tehát kételkedni, hogy emez ipart, szorgalmat,
 555     I   |                  Lehetne ugyan ellene vetni, hogy megszünnék ama fluxus és
 556     I   |                     tapasztalása bizonyítja, hogy a donationalis rendszernek
 557     I   |                      tekintetét a mi illeti, hogy ezzel nem ellenkezik az
 558     I   |                     fonalát. Reményli tehát, hogy midőn ennek eltörlését initialjuk,
 559     I   |             hozzájárul még azon tekintet is, hogy midőn a férfiágat illető
 560     I   |              leányokat minden részesítésből, hogy a jószágok természete arra
 561     I   |              jószágok természete arra mutat, hogy az atya inkább kivánta fiait
 562     I   |              erősebben áll azon praesumptio, hogy a véletlen eset miatt végrendelést
 563     I   |               fiscust. Nem kételkedik tehát, hogy e részben a természeti szeretet
 564     I   |             urodalomra nézve úgy vélekedett, hogy érvényben kell maradni a
 565     I   |             eltörlése, vagy sem; annyit tud, hogy a többség végzett, s Trencsénnek
 566     I   |                     köszönettel is tartozik. Hogy az ily osztatlan birtok
 567     I   |              kivánták azt oly korlátlanúl, a hogy a status javával össze nem
 568     I   |                   universalis úgy vélekedik, hogy az nem más, mint az élet
 569     I   |                    kinyilatkoztatott akarat, hogy kinek kivánja valaki javait
 570     I   |                     s világosan eltiltanunk, hogy ha van oly balgatag ember, (
 571     I   |                 azonban épen nem következik, hogy mivel a regale beneficiumot
 572     I   |                     pártolja oly értelemben: hogy aki osztályt kiván, annak
 573     I   |                  közösen. Megvallja azonban, hogy minden vélemény között a
 574     I   |                   tized alól, indítványozta, hogy ez terjesztessék ki a protestansokra
 575     I   |                  főkáptalan követe, tagadta, hogy az oláhok és oroszok örökre
 576     I   |                   decr. IV. czikkére s arra, hogy ha Ulászló törvényében fölmentésük
 577     I   |               Frimnek felelve, megmutogatja, hogy törvényeink nem ideiglenesen,
 578     I   |                     ha meggondolja a szónok, hogy 1495-ben, mely Magyarországnak
 579     I   |                 fokon, mert vannak adataink, hogy ország zászlósai azon időben
 580     I   |                  igazságosnak látták őseink, hogy a magok papjait, azt az
 581     I   |                    kötelességünknek tartani, hogy protestáns atyánkfiait felmentsük
 582     I   |         érzékenyebben alig fáj valami, t. i. hogy más vallásnak hatalmas papjait,
 583     I   |                     követe, ugyanis tagadta, hogy a dézsmaszedés, dézsmaadás
 584     I   |                       Veszedelmesnek állítá, hogy ha ezen elvek felelet nélkül
 585     I   |             hangzanának el; azért megjegyzi, hogy a királyi jussok eredete
 586     I   |                káptalan követe, s azt hiszi, hogy nem a fejedelem ád a nemzetnek
 587     I   |                    minden jussoknak forrása. Hogy azon jussokat, melyeket
 588     I   |                 mutogatni nem kell; ellenben hogy a dézsma felőli rendelkezést
 589     I   |                   küldői nevében panaszolta, hogy megyéje első alispánja,
 590     I   |                    véleményét nyilvánította, hogy vannak praesidialis rendeletek,
 591     I   |                   létünk ama biztosításának, hogy per patentales non gubernabimus.
 592     I   |                 már-már oda vitték a dolgot, hogy az alispánok, a megyéknek
 593     I   |                       ő felsége azt kivánta, hogy az irtások visszaválthatására
 594     I   |             elválasztó időszaknak oly módon, hogy a most nevezett esztendő
 595     I   |                     előtt tartania. Először, hogy minden irtás a földesúrnak
 596     I   |              valóságos tulajdona; másodszor, hogy az irtásoknak általános
 597     I   |                    kiterjedt arra mindenkor, hogy a földesurak tulajdonosi
 598     I   |              megszorítása, nyilván mutatják, hogy őseink soha sem késtek a
 599     I   |               kiosztatni kellene. Megemlíti, hogy akkor Vasmegye követe is
 600     I   |                    indítványt, oly értelműt, hogy a jobbágyok élelmére szükséges
 601     I   |                     azon országos határozat, hogy az eredetileg és egyedül
 602     I   |                 lelkétől annyira eltávozott, hogy igazán reá illenek a római
 603     I   |                 ahhoz kevés reményünk lehet, hogy ők a gazdag alföld termékeny
 604     I   |                    nem azért irtott egyedül, hogy rajta élelmet találjon.
 605     I   |                    foglaltatnék a végzésben, hogy az irtásokra telepített
 606     I   |                    feltétele a telepítésnek; hogy továbbá azon egyes jobbágyok,
 607     I   |                 javaslatot, s ha remélhetné, hogy a RR. ezen országos állapodásnak
 608     I   |                 szavak kihagyásával, mintsem hogy az önkényt erős lábra állító
 609     I   |              javaslatban megnyugodjék. Igaz, hogy egy részben az epocha is
 610     I   |                 gyakorolhatja; pedig mintsem hogy a birónak és főbb hatalomnak
 611     I   |               valamit elhatároz, jól tudván, hogy efféléknél az önkényt tökéletesen
 612     I   |             fölruházva, hanem indítványozta, hogy a biráskodás a szolgabiróra
 613     I   |                   lenne az oly határozatban: hogy a robotra épen meg nem jelenő
 614     I   |                szerkezetét, abból indult ki, hogy valamint a földesúr tartozik
 615     I   |                     gr. pedig azt hozta fel, hogy az ártatlanul büntetett
 616     I   |                     kényszeríttethetik arra, hogy megadja, a mivel jobbágyának
 617     I   |               jobbágyának tartozik, úgy azt, hogy az úriszék iránt tett végzés,
 618     I   |                  rendelete felett folytanak, hogy a földesúrnak csak jobbágyai
 619     I   |                 pedig emlékezteti a RR.-ket, hogy az árestom közértelemmel
 620     I   |                 önkény ellen biztosíttattak. Hogy lehet már ezen emberiség,
 621     I   |                 intézkedéssel megegyeztetni, hogy a legszelidebb érzetű jobbágyot,
 622     I   |                   követe szükségesnek látja, hogy az ártatlan jobbágy földesúrának
 623     I   |                      Úgy de épen ez mutatja, hogy az árestom igazságtalan
 624     I   |                    tehát az sem mozdítja el, hogy a rossz munka a semmi munkánál
 625     I   |                   fájdalomnak ad kifejezést, hogy a király válasza nem magyar
 626     I   |                    követének azon állítását, hogy a felterjesztett úrbéri
 627     I   |                    mit minden ember elismer, hogy a két nyelven való dolgozással
 628     I   |                     törvénynek főkelléke az, hogy értse, a kinek részére alkottatik.
 629     I   |                    és kell. Azon állításnak, hogy, mivel a magyar nyelvet
 630     I   |                      azon észrevételt tette, hogy e tárgy már egyszer felírásba
 631     I   |                  épen az által mutatjuk meg, hogy magyar nyelven szükséges
 632     I   |                    első pontja azt rendelte, hogy a jobbágyok elmozdításának (
 633     I   |                      követe, nem helyeselte, hogy az elerőtlenedett telkes
 634     I   |                    annyira elszegényednének, hogy vonó marhát nem tarthatván,
 635     I   |                    teljesíthetik, igazságos, hogy ne mindjárt elmozdíttassanak,
 636     I   |                    DEÁK FERENCZ: Igaz ugyan, hogy a szolgálatra nézve a zsellér
 637     I   |                      midőn az határoztatott, hogy ha a jobbágy önvétke nélkül
 638     I   |                    nélkül oly állapotra jut, hogy nem képes leszolgálni az
 639     I   |                      az vétetett figyelembe, hogy az ily jobbágy élelem nélkül
 640     I   |                teszik a népnek; mert látjuk, hogy a hol zsellér nincs mily
 641     I   |                      is jöhet oly állapotba, hogy alig keresi kenyerét, a
 642     I   |               fogadni a szünetidőt; mert az, hogy a zsellért az uraság kénye
 643     I   |                 gabonája. Azt mondani tehát, hogy a jobbágy tulajdon gabonáját
 644     I   |                    megczáfolja. Azt mondani, hogy a felső vármegyék terheltetnek
 645     I   |                 illeti, arra azt jegyzi meg, hogy azt ide alkalmazni helyesen
 646     I   |                mindig és előáll azon kérdés, hogy a ki egyszer főzött gabonapálinkát,
 647     I   |            alkalmazható azon argumentum sem, hogy a felső vidéken a pálinkafőzés
 648     I   |                      már pedig azt állítani, hogy földesúri jus és mégis hogy
 649     I   |                  hogy földesúri jus és mégis hogy ott, ahol annak használásában
 650     I   |             földesúrnak sem lehet just adni, hogy a népet ő demorizálja. De
 651     I   |                    mívelését is. Annyi igaz, hogy a pálinkafőzést a Theresianum
 652     I   |                megengedte, és pedig nem úgy, hogy csak akkor égessen, mikor
 653     I   |               földesúr megengedi, hanem úgy, hogy ha a földesúrnak leteszi
 654     I   |                      akkor mondani lehetett, hogy krumpliból égessen, és ahhoz
 655     I   |                   igazzal lehet azt mondani, hogy mindenből égethet. A kir.
 656     I   |                  engedő válaszában kiemelte, hogy az ily kötések tárgya az
 657     I   |                     kir. válasz tartalmából, hogy ő felsége az úrbéri V. t.-
 658     I   |            fejedelmünk a nemzet képviselőit, hogy belső elrendelkezésünk hiányait
 659     I   |                      akkor azt hittem én is, hogy a nemzet ezen közvárakozásának
 660     I   |                     látszik csak azt akarja, hogy engedményeink által jobbágyaink
 661     I   |                      könnyebben viseljék; de hogy ezen nép az iparkodásnak
 662     I   |                  sorára, tapasztalni fogjuk, hogy a törvényhozásnak ismételt
 663     I   |                megóvni, előre látható tehát, hogy az engedmények véghatárát
 664     I   |                    nem értük; előre látható, hogy a szegény elmellőzött népnek
 665     I   |                     neki módot nem nyújtunk, hogy a kérdés alatti szakasz
 666     I   |                    czikkelyben azt állítani, hogy a földnek tulajdona egyenesen
 667     I   |              földesúrat illeti; azt mondani, hogy minden jobbágyi adózás a
 668     I   |                   megtagadni tőle azon just, hogy ezen sajátját alkú szerint
 669     I   |                    gyűltünk pedig itt össze, hogy, a hasznos szabadságot korlátozzuk,
 670     I   |               szabadságot korlátozzuk, hanem hogy szabadságot terjesztve,
 671     I   |              községeket, tapasztalni fogjuk, hogy azok a jobbágyi tartozásokért
 672     I   |               említem sok más példák között, hogy Nyíregyházának örök megváltás
 673     I   |                 azonban el nem hallgathatom, hogy megyénkben is a Murának
 674     I   |                    lehetetlen nem óhajtania, hogy bár hazánkban minél több
 675     I   |               vidéknek szegényebb lakósitól, hogy azon megváltott községek
 676     I   |                    mik is lehetnének okaink, hogy ezen intézkedést, melyet
 677     I   |                    mit az előlülő felhozott, hogy t. i. nálunk a nemtelenek
 678     I   |                  mert ha nem említem is azt, hogy az incapacitás már magában
 679     I   |                alapul, csak azt jegyzem meg, hogy az általunk javaslott törvény
 680     I   |               látszik, csakugyan azt akarta, hogy a magyar soha virágzó, soha
 681     I   |                    ha még azt is állítanánk, hogy ők az ősiség törvényei által
 682     I   |             hibáznánk, ha talán azt hinnénk, hogy a jobbágyoknak magokat földesuraik
 683     I   |                     a földesúrat korlátolná, hogy jobbágyait jobbágyi tartozásaiktól
 684     I   |                 ellenünk sikeresen felhozni, hogy ezen intézkedés által a
 685     I   |                 nyittatnék, mert azon felől, hogy az efféle kijátszásokra
 686     I   |                   meg kell azt is jegyeznem, hogy a királyi válasz sem ellenzi,
 687     I   |                  királyi válasz sem ellenzi, hogy a jobbágyi tartozások iránt
 688     I   |                     Végre azon ellenvetésre, hogy e törvény nem az úrbéri
 689     I   |                     röviden azt jegyzem meg, hogy az említett 2. §.-ban oly
 690     I   |                      tartozásait, és azt is, hogy ezen tartozásokat mi módon
 691     I   |                     kell arról is szólanunk, hogy minden jobbágyi tartozásokat
 692     I   |                  aggodalmát, kik azt hiszik, hogy ily halasztgatás alatt alattomos
 693     I   |                    pontjában azt javasolták, hogy az úrbéri rendeletet átalhágó
 694     I   |               kikezdése pedig azt mondotta, «hogy ha a földesúr tesz kárt
 695     I   |                    foglalván, azt mondották, hogy «valóban elrémültek a polgári
 696     I   |             Figyelmeztetésül előrebocsátván, hogy a d) pontban kártételről,
 697     I   |             hasonlítható, csodálkozik rajta, hogy a főrendek elrémültenek.
 698     I   |             elrémültenek. Nem hiszi azonban, hogy ama különbség elkerülte
 699     I   |                     elkövet, meglehet ugyan, hogy nincs a kettő közt reciprocitas,
 700     I   |                     azon nézetét fejezte ki, hogy a főrendek elrémülélésökkel
 701     I   |                elrémül. Péchy J. megengedte, hogy egyes ember talán nem fontolja
 702     I   |                     DEÁK FERENCZ: Úgy hiszi, hogy Csongrád követe nem a jurisdictiókat
 703     I   |                    bizonnyal hatással lehet, hogy egy ily díszes testület,
 704     I   |                     a főrendek elkiáltották: hogy itt a kisértet, annál fogva
 705     I   |                     okokból ki fog tetszeni, hogy nincs, de bizonynyal itt
 706     I   |               nyilvánosan kimondani szükség, hogy kár volt elrémülniök. Egyébiránt
 707     I   |                   Fehér követét emlékezteti, hogy a földesúrat más is megsértheti,
 708     I   |                    de azért maga sem akarja, hogy azt is nyomban bezárathassa
 709     I   |                     re nézve azt javasolták, hogy az urbéri örökös kiváltási
 710     I   |                  elnök hosszasan fejtegette, hogy a KK. és RR. javaslata a
 711     I   |                      azon figyelmeztetésére, hogy «a kérdésben forgó szakasz
 712     I   |                        azt kérdezte: «vajjon hogy lehet a nemesi birtokot,
 713     I   |                 atyánknak azon átka fekszik, hogy tulajdonosa véres verejtékben
 714     I   |                      szinte súlyosabb teher, hogy terhes fáradságának gyümölcseit
 715     I   |                   veszélyt, mely abból ered, hogy a kormány befoly a megyék
 716     I   |                     a minek az az eredménye, hogy «némely megyéknek lelkes
 717     I   |                     dik követe, úgy találta, hogy a tárgyalt javaslat «a maga
 718     I   |               ennélfogva csodálkozott rajta, hogy azt sokan az országgyűlés
 719     I   |                    hivatkozásra azt felelte, hogy «az vagy épen nem divatoz,
 720     I   |                     illeti, azt tapasztalta, hogy «a mi 25 év előtt őseink
 721     I   |            beszédével, melyben azt mondotta, hogy a muraközi megváltott jobbágyok
 722     I   |                     oly drága egy hold föld, hogy 200-300 frtot is adnak érte,
 723     I   |                     Ebből azt következtette, hogy még azok is, kik ugyanazt
 724     I   |                   még azt is kétségbe hozza, hogy ezen javaslat magára a népre
 725     I   |                melylyel állítását támogatta, hogy t. i. ez oly engedmény,
 726     I   |           ellenvetésre annak megemlítésével, hogy az eladás és megvásárlás
 727     I   |                   függni; elő akartam hozni, hogy a tulajdonnak és szabadságnak
 728     I   |                      követének azon szavait, hogy az egész birtok, melyet
 729     I   |                czáfolgatva, azt is előhozta, hogy mivel az én multkori előadásom
 730     I   |                    ellenkezik, s azt vitatá, hogy ezen gyakorlati példa az
 731     I   |               válaszul; mert a ki elismerte, hogy az így megváltott birtok
 732     I   |                   fogja helyesen vitathatni, hogy annak megszerezhetésére
 733     I   |                  türte azt Esztergom követe, hogy sokan a közvéleményre, sokan
 734     I   |          hivatkoztanak. Én pedig azt hiszem, hogy ezen hivatkozás épen nem
 735     I   |               helytelen, mert erősen hiszem, hogy a törvények alkotásánál
 736     I   |               bélyegét, annyi csakugyan igaz hogy azon törvényhozás felel
 737     I   |                  legjobbak, melyek a nélkül, hogy valakinek sérthetetlen természeti
 738     I   |                      éltünknek kurta napjai? hogy egyedül azokra kivánjuk
 739     I   |            tanácskozások folytában arról is, hogy a főispánok és más hatalmasok
 740     I   |                       de szentül hiszem azt, hogy nálok legalább ez lenne
 741     I   |                   határozataképen kimondván, hogy «a 2. §-ból azon záradék,
 742     I   |                      kihagyatik», javasolta, hogy a fölirásban csak a királyi
 743     I   |                       Nagy Pál azt tartotta, hogy «mivel a többség a királyi
 744     I   |                     nyilván ki kell fejezni, hogy a KK. és RR. ezen tárgyat
 745     I   |                 ennek ellenében kimondotta: «hogy itt a többség határozása
 746     I   |               elnöknek azon kimondása ellen: hogy a többség a királyi választ
 747     I   |                  semmi kifogása nem volt; de hogy ugyanazon többség azt is
 748     I   |                      azt is elfogadta volna, hogy a felirásba bele ne menjen,
 749     I   |                    felirásba bele ne menjen, hogy ezen kérdést a juridicumban
 750     I   |               királyi választ, abban az van, hogy a jelen §.-nak azon része,
 751     I   |                      kellett fogadni azt is, hogy az érintett kifejezés a
 752     I   |                  ismerhette továbbá azt sem, hogy ő, vagy a vele tartók valamely
 753     I   |                    sőt inkább meri állítani, hogy azok akarnak ilyesmit, a
 754     I   |                    meg kell nyilván mondani, hogy ezen kérdést a juridicumban
 755     I   |                   követe, azt indítványozta, hogy midőn az urától természeti
 756     I   |               pótolhatja. De attól tartanak, hogy az úriszék különös typusú
 757     I   |                     biztosan építve hinnünk, hogy hát mögött igazat fog vallani?
 758     I   |                   miután azt igen jól tudja, hogy bár zárt ajtók megett tegye
 759     I   |             ellenőrségére. Mondhatnák ugyan, hogy a nyilvánosság jó vagy rossz
 760     I   |                   egyre jó lesz emlékeznünk, hogy Francziaországban a revolutió
 761     I   |                 behozva. És azt gondoljuk-e, hogy Napoleon, a ki, mint minden
 762     I   |                      véleménye in genere az, hogy a tanuk vallomása authenticatiójának
 763     I   |                 nincs is, ki azt tagadhatná, hogy az igazgatás rendje és maga
 764     I   |                   senki sem veheti kétségbe, hogy gyakran a nagyobb bűnről
 765     I   |                    az önkényt meg kell adni, hogy a történteket a törvényekhez
 766     I   |                Vasmegye követe, úgy találta, hogy a javaslat a jobbágy sorsát
 767     I   |                kérdést intézett az elnökhöz, hogy ha a kormány ellenzi a javaslatot, «
 768     I   |                  olvastam, nem véltem volna, hogy annak tiszta és egyszerű
 769     I   |                    szakasz csak azt rendeli, hogy senkit törvényes kihallgatás
 770     I   |                hatalmat ad a sértett félnek, hogy sérelmének orvoslását a
 771     I   |                     természetes következése, hogy nélküle a törvény oltalma
 772     I   |                     azon bámulnék leginkább, hogy valaha szükségessé válhatott
 773     I   |                     cz. első szakasza ellen, hogy az már magában hiányos,
 774     I   |                   ugyan benne említés arról, hogy a törvény által megszabott
 775     I   |                 akkor magam is azt kivánnám, hogy a hol a polgárok biztosítása
 776     I   |                     9-us gondoskodott arról, hogy nemesember önkény és erőszak
 777     I   |                     biztosítva lesz. Mert ha hogy ezen szabadság a status
 778     I   |               ellenére is meggyőzhet valaki, hogy a privilegium több míveltséget
 779     I   |              birhatnak; ha meg lesz mutatva, hogy a privilegium biztosítja
 780     I   |                hajtva kész leszek elismerni, hogy az ilyen privilegiált, jó
 781     I   |               törvényeit hozta fel s állítá, hogy ott is, a kit a constabler
 782     I   |              szentsége oly tiszteletben áll, hogy a leghatalmasabb pair szintúgy,
 783     I   |                  nyomja. Állapítsuk meg azt, hogy a közbátorságot biztosító
 784     I   |                   érdemes követe azt állítá, hogy a jobbágy nálunk is minden
 785     I   |               sérelmét. Nem ereszkedem abba, hogy természet elleni dolog,
 786     I   |                      gyakorlati tekintetből, hogy az efféle violentialis és
 787     I   |              csakugyan kevés példa van arra, hogy jó barátságban élő földesurak
 788     I   |                     Azt is említék némelyek, hogy ezen VIII. cz. már csak
 789     I   |              bizonyosan azt mondották volna, hogy e törvény már csak azért
 790     I   |                    érdemes követe azt mondá, hogy ha nyolcz századig el lehettek
 791     I   |                   még sem kárhoztatjuk őket, hogy azokká lettek. Nyolcz századokig
 792     I   |           törvényhozás. Én ismételve mondom, hogy ha jó a törvényjavaslat,
 793     I   |               véleményében azon egy pontban, hogy e tárgygyal sem a capacitás,
 794     I   |                százados botbeli aviticitást, hogy t. i. prout a majoribus
 795     I   |                  úrbér folyamatát, az látom, hogy a jobbágyot földesúrához
 796     I   |                    azonban felette csodálom, hogy az érdemes követ úr kérdést
 797     I   |                kérdést tehetett az iránt is, hogy a földesúr és jobbágy közötti
 798     I   |             kapcsolatot oly szorosra füztük, hogy azt a földesúr és jobbágy
 799     I   |                      megváltani. Adja isten, hogy ezen szorosra fojtott kapcsolat
 800     I   |                   meg ne fojtsa, adja isten, hogy az általam említett aviticitás
 801     I   |               tárgyazó repraesentatiójokban, hogy a jobbágyok személyének,
 802     I   |                   megegyeznek; tudjuk pedig, hogy a miben ezek megegyeznek,
 803     I   |                       Már tagadni nem lehet, hogy ha akkoron, midőn ezen 5. §.
 804     I   |                 pedig kifejeztetni javaslom, hogy valamint ezen átalános elvnek
 805     I   |          Komárommegye követe, indítványozta, hogy a RR. válaszul «csupán a
 806     I   |             koronázásakor nyilván kikötötte, hogy kormányra lépte után hat
 807     I   |                     csupán és egyedül abban, hogy boldog emlékezetű királyunk
 808     I   |              megtenni a szükséges lépéseket, hogy nemzetünknek régi súlyos
 809     I   |                    is foglaltatnak. Ott van, hogy e diaetát megszakadás nélkül
 810     I   |            folytattatni kivánja; ott van az, hogy jussaink és szabadságink
 811     I   |               biztosíttatunk, és ott van az: hogy bölcs törvények alkotásával
 812     I   |            meríthetjük. Úgy vélekedik tehát, hogy mindenekben a királyi leirat
 813     I   |                   szerint annak kijelentése, hogy fenséges urunknak fájdalmában
 814     I   |                   őszintesége hozza magával, hogy hosszas beszédekre ne fakadjunk;
 815     I   |                  fensége azt nyilatkoztatja, hogy fájdalma szavakban ki nem
 816     I   |               fakadnánk, annak adnánk jelét, hogy a mi fájdalmunk szavakkal
 817     I   |                       Megmondhatjuk azonban, hogy annyival inkább sajnosan
 818     I   |                     így legméltóbban vártuk, hogy ezen bölcs fejedelem azokat,
 819     I   |                  Utána kell tennünk azonban, hogy nyugtató vigasztalást nyújt
 820     I   |               királyunknak kir. rescriptuma, hogy eme reményeink füstbe nem
 821     I   |                  erős reményünket fejeznünk, hogy ő felsége ezen kegyes biztosítása
 822     I   |                    lett felszólíttatásunkra: hogy mi ezen felszólításnak úgy
 823     I   |                    értelem; de ő úgy tartja, hogy még a magános levelezés
 824     I   |                     ha egyúttal kijelentjük, hogy mit a megholttól vártunk,
 825     I   |                      Azzal sem érthet egyet, hogy sérelmeinkről itt említést
 826     I   |                      nézetnek ellene áll az, hogy a dolog ki van merítve,
 827     I   |                    azt kivánja kifejeztetni, hogy majd fel fogjuk terjeszteni,
 828     I   |                    tartozik. Mondják ugyan, «hogy most csak a fájdalom nyilatkozásának
 829     I   |                   magáról szól s azt mondja, hogy keblében eme fájdalom, eme
 830     I   |                   azon érzelemmel párosulva, hogy koronás fejedelmünktől sérelmeink
 831     I   |                  elhunyta fölött, megemlíti, hogy a boldogult mint szerzette
 832     I   |                      a javaslat utána teszi, hogy «43 éves uralkodásának történeteire
 833     I   |                      FERENCZ: Úgy vélekedik, hogy egyrészről fájdalmunkat
 834     I   |                   fér, régi mondás lévén az, hogy curae leves loquuntur, ingentes
 835     I   |                  mert biztosan reménylettük, hogy már fölterjesztett minden
 836     I   |                   FERENCZ: Föntartván jogát, hogy a mult kerületi űlésben
 837     I   |           indítványát: tétessék a föliratba, hogy «annyival inkább fájlaljuk
 838     I   |                  mert biztosan reménylettük, hogy a sérelmeket minden órán
 839     I   |                       biztosan reménylettük, hogy mindazok, a miket hazánk
 840     I   |                    Módosításának okául adta, hogy a RR. nem akarták ugyan
 841     I   |                Ferdinand király biztosítása, hogy Magyarország törvényeit,
 842     I   |                 tartani, s ennélfogva hiszi, hogy ő felsége a jelen országgyűlés
 843     I   |                    egyiránt meggyőznek róla, hogy a mit a feliratban a KK.
 844     I   |             mellőzhetetlen tisztemmé teszik, hogy a felirat tartalmáról őszintén
 845     I   |                      is meg vagyok győződve, hogy sokkal mélyebben be vannak
 846     I   |                      kebelébe vésve, mintsem hogy irántuk a részvét felébresztése
 847     I   |                   előttünk az ország rendei, hogy nemzetünk sérelmeiben feküsznek
 848     I   |                      lévén az ország rendei, hogy lehet a közboldogság előmozdítására
 849     I   |                       Nem is gondolhatom én, hogy ezen szó világos használatának
 850     I   |                   szólva, nyilván kijelenti, hogy tőle várja reményli mindazt,
 851     I   |            bizodalommal; pedig ismét mondom, hogy az őszinte, bizodalmas szó
 852     I   |                   nyilván kitétetni kivánom, hogy sérelmeink orvoslását ő
 853     I   |                      és meg vagyok győződve, hogy ezen őszinte bizodalom lesz
 854     I   |            intéztessék ő felségéhez fölirat, hogy «Erdélyt törvényen kívüli
 855     I   |                kívánják ő felségét megkérni, hogy Wesselényit a vád alól mentse
 856     I   |                   vélte, mert attól tartott, hogy «olyasok fognak a két tábla
 857     I   |            Állításának bizonyságául kifejti, hogy Erdélynek Magyarországtól
 858     I   |                   azon ürügy alatt halogatá, hogy Erdélynek is meg kell az
 859     I   |                      védeni, hanem azért is, hogy ezen fősérelmünk orvoslásának
 860     I   |                     Erdélyországnak rendeit, hogy az általunk kiküldendő országos
 861     I   |                    adott az által ő felsége, hogy Erdélynek rendeit országgyűlésére
 862     I   |                  reményt nyujtott nekünk is, hogy tán közelebb állunk czélunkhoz;
 863     I   |            czélunkhoz; mert biztosan hittük, hogy mihelyt az erdélyi országgyűlés
 864     I   |                eloszlatás; még nagyobb hiba, hogy új diaeta egybehíva nincs;
 865     I   |              csakugyan tagadhatatlanul igaz, hogy midőn mi az erdélyi diaetának
 866     I   |               válaszban jelentette volna ki, hogy Erdély iránti sérelmünk
 867     I   |          indítványától elannyira különbözik, hogy a kettőt összezavarni teljességgel
 868     I   |                 Véleményem e tárgyban az, ha hogy azon actió csakugyan perbe
 869     I   |          szükségesnek annak bebizonyítására, hogy a törvényes határok közt
 870     I   |                     fogják. Óhajtanám tehát, hogy egy kissé várakozva, e tárgyat
 871     I   |                válaszban kiemelt azon elvet, hogy a legelő minéműségének,
 872     I   |               bizassék; azt javasolta tehát, hogy a KK. és RR. továbbra is
 873     I   |                    ugyanis annak kimondását, hogy a földesurat a legelő használatából
 874     I   |           egyszersmind a legelő oly csekély, hogy a jobbágyság azon vonós
 875     I   |                 kulcsául, úgy mindazonáltal, hogy a legelőnek legalább 1/10
 876     I   |                   válasznak azon javaslatát, hogy a mennyiség megállapításának
 877     I   |                     kir. válaszhoz annyiban, hogy a helyi körülményeket tekintetbe
 878     I   |                    venni. Nem tagadja ugyan, hogy van a resolutiónak sok oldala,
 879     I   |                     nyilván kimondja azt is, hogy a kerületi szerkezet a feladatnak
 880     I   |                biztos hiedelemmel mondhatja, hogy javítás helyett nehezítsük
 881     I   |             akaratunk ellen is hinnünk kell, hogy a RR., midőn ezt alkoták,
 882     I   |                    intézték gondoskodásukat, hogy a jobbágyoknak kiszabják
 883     I   |                     a hol a legelő oly szűk, hogy még a jobbágyok vonós marháinak
 884     I   |               szerint minden ember az várná, hogy a rendszabás következik
 885     I   |                      magyar legislatio? Azt, hogy ezen szűk legelőnek is tized
 886     I   |                       kik azt veszik alapul, hogy a legelő nem telki állomány (
 887     I   |                 nagyobb határokban. A másik, hogy az úrbér behozatalakori
 888     I   |                  csak abban nem egyezik meg, hogy egyiket mint a másikat épen
 889     I   |                     úrnak pedig hasznos, úgy hogy ismételve mondja, nem a
 890     I   |                utasítása abban határoztatik, hogy a legelő basisa volt a classificatiónak;
 891     I   |       classificatiónak; ahol tehát oly szűk, hogy egyedül a jobbágyak vonós
 892     I   |               egyáltalában össze nem férhet, hogy a szolgálatokat, adózásokat
 893     I   |                   méltatlanságát s volt idő, hogy azt mondánk, adjunk a népnek
 894     I   |                 engedjük meg tehát legalább, hogy e dominustól, apud quem
 895     I   |                    institutiói azt kivánnák, hogy azon millióktól, kiktől
 896     I   |                  tarthatnak, úgy is csak az, hogy élhessenek azon hazában,
 897     I   |                 népnek sorsa s élhetése, úgy hogy ha valahol, itt bizonynyal
 898     I   |                  mely ösztönül szolgálhatna, hogy e törvény kihirdetésével
 899     I   |                 bácsi jobbágyot capacitálni, hogy reá nézve hasznosabb azon
 900     I   |           szerkezetre nézve azon nehézséget, hogy az osztályozás mellett a
 901     I   |               javaltatik, pótolni nem lehet; hogy már a földek úrbéri osztályozásánál
 902     I   |                   azt mutatja a tapasztalás, hogy a jobbágyot a rendbeszedés
 903     I   |                      hibás volt, vagy azért, hogy a telki állományok rossz
 904     I   |                    így attól félvén a szóló, hogy néha kényszerítve lenne
 905     I   |                     abban nyilatkoztatja ki, hogy míg a jobbágyok vonó marháinak
 906     I   |                     foglalt azon elismerést, hogy: «az erdélyi országgyűlés
 907     I   |          legérzékenyebben érdeklik, annyira, hogy ezeknél nagyobban előleges
 908     I   |                    Figyelmezteti a rendeket, hogy a főrendek azon elismerést
 909     I   |                   fogják a KK.-ra és RR.-re, hogy az erdélyi diaeta eloszlatásának
 910     I   |                 hanem csak annyit mondottak, hogy azon okokat vizsgálgatni
 911     I   |                      beláthattak a főrendek, hogy a honnan ők tudják az erdélyi
 912     I   |                 merítették azon tudomásukat, hogy ő felsége az erdélyi diaetának -
 913     I   |                 meríttetett, feleletül adja, hogy magára az erdélyi diaeta
 914     I   |                 fölirati javaslat tárgyában, hogy ő felsége mint Magyarország
 915     I   |                főrendek, hivatkozással arra, hogy Magyarországnak több fejedelme,
 916     I   |                      járultak.~DEÁK FERENCZ: Hogy fenséges urunk mint magyar
 917     I   |                      hasonló nevü királyunk; hogy Magyarország független az
 918     I   |                 ausztriai császárságtól, ezt hogy valaki tagadni merészlené,
 919     I   |                      merített példák, mint a hogy a főrendek által idéztetnek;
 920     I   |                    szükségesnek megemlíteni, hogy épen azért, mivel őseink
 921     I   |                    Különben, a minő igaz az, hogy elnézések útján csusztak
 922     I   |                     lépések, oly igaz az is, hogy ha mi ettől elállanánk,
 923     I   |                     és figyelmeztettek arra, hogy mivel minden kereskedésnek
 924     I   |                     nem azon kell igyekezni, hogy mindenki megkülönböztetés
 925     I   |                  kereskedést űzhessen, hanem hogy a kereskedés csak az annak
 926     I   |                      azon javaslatára pedig, hogy a jobbágy a boltért földesurának
 927     I   |                     a főrendek megjegyezték, hogy a földesúri haszonvételt,
 928     I   |                  számíttatott», azt tartván, hogy mindazon jussok és igazak,
 929     I   |                    és RR. kimondott elvével, hogy a jobbágyokon a földesurak
 930     I   |          korlátozásával is akarnak segíteni, hogy most a taksák meghatározása
 931     I   |                   meri azt az elvet mondani, hogy a mely törvényhozás a kereskedés
 932     I   |                     tapasztalása bizonyítja, hogy nem annyira materialis érték,
 933     I   |               mindenesetre általánosan igaz, hogy a mely jobbágy kereskedésre
 934     I   |                    is szabad volt, a nélkül, hogy földesurának tartozott volna
 935     I   |                     de legalább nem tagadná, hogy véleményöket némi systemába
 936     I   |                 mentől gyakrabban kimondani, hogy a boltnyitás földesuri jus,
 937     I   |                 Midőn tehát arról van a szó, hogy a földesúr a maga boltját
 938     I   |                 Mikor azonban arról van szó, hogy a szegény jobbágy üzzön
 939     I   |                    egy kis kereskedést, vagy hogy boltját subárendálja, már
 940     I   |                   kivántatnak és kivántatik, hogy mindezeket a földesúr itélje
 941     I   |                      törvénynyel tilalmazni, hogy a kinek se pénze, se ügyessége,
 942     I   |                    illeti, nem az első eset, hogy bizonyos taksák alá szorítjuk
 943     I   |                   azt mondja ezen szerkezet, hogy a boltbéli jus nem földesuri
 944     I   |               földesuri jus, hanem csak azt, hogy az oly jus, mely sem a törvényben
 945     I   |                  több vármegyék jelentették, hogy megyéjökben ezen boltbeli
 946     I   |                       mint mi úgy van, t. i. hogy ezen jus sem törvényben,
 947     I   |                     s e szerint azt mondjuk, hogy a hol eddig ususban volt,
 948     I   |                      megegyezőnek nem látja, hogy a ki egyszer vétett, ha
 949     I   |           társaságában Wesselényi Miklós b., hogy rávegye a vármegyét pótló
 950     I   |               gyalázatunkra kell megvallani, hogy pártolta és pártolnia kellett
 951     I   |                  letenni, és ez volt az oka, hogy miért igyekezett arra, hogy
 952     I   |                  hogy miért igyekezett arra, hogy a parasztságot boldogítható
 953     I   |               mindent a törvényhatóságokban, hogy magok a KK. által vettetvén
 954     I   |                 mulhatlanul enyhítő kilátás, hogy munkája és fáradsága után
 955     I   |                    tagadhatatlan. Mondottam, hogy: a nemességtől különválva,
 956     I   |                    volt sikerült problemája; hogy a parasztság védői álarcz
 957     I   |                     élünk. De ki tagadhatja, hogy a kormány is ne szívta volna
 958     I   |               ülésében Beöthy Ödön előadván, hogy Wesselényi Miklós b. Szathmármegye
 959     I   |                 következtében indítványozta, hogy e sérelem orvoslása s minden
 960     I   |                    Bihar követe megmondotta, hogy hazánk alkotmányos létének
 961     I   |                véleményben, de hozzá teszem, hogy van még egy melyhez hasonlóval
 962     I   |                gyűléseknek, magában érthető, hogy a szabad szólás legelső
 963     I   |                 szájokra, s lehet-e kivánni, hogy az érzés adottat, mielőtt
 964     I   |             Wesselényi személyét, hanem azt, hogy a szó szabadságának nemzeti
 965     I   |                   dolog már azon korban van, hogy ő cs. kir. főherczegsége
 966     I   |               szívére veszi, jelenti azt is, hogy midőn ezen dolgot ő felsége
 967     I   |                      magát kinyilatkoztatni, hogy soha sem akart; nem is akar
 968     I   |                      mondhatná talán valaki, hogy ez a diaetalis szabad szólásról
 969     I   |                     az által gondoskodtanak, hogy annak sértése mint «violatio
 970     I   |                 büntesse, úgy mindazonáltal, hogy a buzgó tanácskozás közben
 971     I   |                 helye. Nem is lehet mondani, hogy ezen büntetés némely esetekben
 972     I   |            ellenvetés, az csak annyit mutat, hogy a törvény hiányos. Ám segítsen
 973     I   |                  szabad. És a mi azt illeti, hogy a törvényes büntetés nincsen
 974     I   |                 lehet fordítani. Mert azért, hogy valaki a tanácskozási meleg
 975     I   |               nevében kérdek én akárkit, az, hogy a gyűlésen valaki, bár ha
 976     I   |       terjeszkedhetünk a szólásban a nélkül, hogy a violatio sedis, meddig
 977     I   |                      sedis, meddig a nélkül, hogy a fiscalis vagy criminalis
 978     I   |                  követi el, a ki azt mondja, hogy «a kormány levette álorczáját
 979     I   |                  törvénytelen», holnapután, «hogy el nem fogadható». Ezen
 980     I   |                     hiszen felüttetve lenni, hogy a vándort biztosan vigye
 981     I   |               lehetetlen a nélkül szólanunk, hogy a kormányról gyakran szigorun,
 982     I   |             következménye abban határozódik, hogy a gyűlésekbeli szólásért
 983     I   |                   követe vonni akarná, t. i. hogy várjuk be a biróság itéletét
 984     I   |                      tehát nem az a sérelem, hogy a biró itélni fog, hanem
 985     I   |                   biró itélni fog, hanem az, hogy a kormány gyűlésbeli beszédért
 986     I   |                     dolog. Ki merné vitatni, hogy ok és törvény nélkül criminalis
 987     I   |                  feliratban kitétetni vélem, hogy a szólás szabadsága főkincsünk
 988     I   |                     kérjük tehát ő felségét, hogy ezen sérelmet a per elenyésztetésével
 989     I   |                   barsi követ, azt tartotta, hogy a nemzet képviselői a kormánynak
 990     I   |                   szabadságával, kimondotta, hogy «azt, a mit Wesselényi a
 991     I   |                  Erre az elnök kijelentette, hogy «a Barsmegye követe által
 992     I   |                  nézve, az elnök kimondotta, hogy «licentiá»-t értett. Marczibányi
 993     I   |               illetni, az elnök azt felelte, hogy «nem Wesselényi beszédét
 994     I   |                      önmaga kinyilatkoztatá, hogy ő nem b. Wesselényinek említett
 995     I   |                 kénytelen vagyok megvallani, hogy ebben az összefüggést én
 996     I   |           Barsmegyének követe azt állította, hogy ő b. Wesselényinek a szatmári
 997     I   |                      a mltgos úr azt feleli, hogy a Wesselényi beszédjéről
 998     I   |                    nem olvasta; azt azonban, hogy Barsnak követe ezen beszédet,
 999     I   |                 nevében is kinyilatkoztatni, hogy a kormánynak helybenhagyását
1000     I   |            fejtegetni; csak azt jegyzem meg, hogy a szólás szabadságát a törvények