bold = Main text
     Rész                                                   grey = Comment text

1001     I   |                  helyesen kimondhatónak azt, hogy a Wesselényi ellen törvény
1002     I   |                      átalánosan fölállitani, hogy közgyűlekezetben mondott
1003     I   |                  szaporítani».~DEÁK FERENCZ: Hogy sok áldozatai hullottak
1004     I   |                    hazánkban is, az igaz; de hogy ezeknek sóhajtásai megczáfolnák
1005     I   |           törvényeinkre támaszkodva állítom: hogy közgyűlésben mondott beszédért
1006     I   |                      vonatni nem lehet, vagy hogy ezen állítás ama sohajtásokat
1007     I   |                alkotmányos úton provideálni, hogy azon áldozatokhoz mások
1008     I   |                     oly gyáva lesz a nemzet, hogy ezen törvényes gondoskodásunkban
1009     I   |                       ha oly gondatlan lesz, hogy jussait kezéből kiragadtatni
1010     I   |                történt az 1835-ki diaetának, hogy gyűlésben mondott beszédért
1011     I   |              tekintette! Óvjon meg az isten, hogy ezen szemrehányásra alkalmat
1012     I   |                    fog nyugtatni azon érzés, hogy kötelességünknek megfeleltünk,
1013     I   |                     De én bizom nemzetemben, hogy be fogja látni, mi nagy
1014     I   |                     eme közügye. Adja isten, hogy felséges fejedelmünket is
1015     I   |                 Kázmér, barsi követ előadta, hogy követtársa, Balogh János,
1016     I   |            kijelentését tartotta fődolognak, hogy «mi a Wesselényi Miklós
1017     I   |                    szabályosan meghatározni, hogy kiki tudhassa, meddig terjed
1018     I   |         melleslegesen kérjük meg ő felségét, hogy a törvény hiányából vagy
1019     I   |         czélirányosak, megváltoztatni attól, hogy miként kell az élő törvények
1020     I   |                    mely világosan kimondaná, hogy korlátlan szabad szólani.
1021     I   |                     mutasson nekem törvényt: hogy gyűlésben mondott beszédért
1022     I   |                     lenne is, mégis tagadom, hogy azokat megtörni vagy önkényesen
1023     I   |               némelyek a feliratban kitenni, hogy ha hiányosaknak vélné is
1024     I   |                     arra soha reá nem állok, hogy azon törvényeket mi magunk
1025     I   |                  szóval sincs abban említve, hogy zabolátlankodni szabad;
1026     I   |                      az az elv van kimondva, hogy gyűlésben mondott beszédekre,
1027     I   |                    nem lehet. Egyébiránt az, hogy a gyűlésben mondott beszédért
1028     I   |                itéletét felhíva, megmutatom, hogy nem csak jussa, hanem politikai
1029     I   |                 bánni ezen diaetával, mint a hogy bánik. Ezen thesis bizonyítására
1030     I   |                    még abban is megegyezett, hogy az annyira óhajtott commerciale
1031     I   |                    szólottunk a nép mellett, hogy tisztán aristokratiai elemekből
1032     I   |                 kormánytól? megérdemlette-e, hogy anarchiára törekvés vádjával
1033     I   |               gyaláztassék? megérdemlette-e, hogy éltető életerében megsebesíttessék?
1034     I   |                    roppantul fájhat-e tehát, hogy utolsó kincsétől, a szólás
1035     I   |                   nekünk meg kell mondanunk, hogy a szó szabadsága nem puszta
1036     I   |                       és meg kell mondanunk, hogy mi őrei, nem pedig tulajdonosai
1037     I   |                      lennék, de úgy látszik, hogy ezzel a közbenjárás nem
1038     I   |               Mondják ugyanis 1. a főrendek, hogy a szólás szabadságát az
1039     I   |                   Erre feleletül lehet adni, hogy a KK. és RR. előbbi üzenetének
1040     I   |                    hivatkozás bőven mutatja, hogy a törvényesen kívül más
1041     I   |             sérelemnek tekintik. 2. mondják, hogy a természeti korlátlan szabadságot
1042     I   |         következtében azt is kell vallaniok, hogy társaságos életben a végrehajtó
1043     I   |                   bizonyitásul idéznek arra, hogy a szó szabadsága nálunk
1044     I   |                nálunk is korlátoltatik. Mert hogy nem korlátoltatnék, azt
1045     I   |                     tett hivatkozást illeti, hogy birsági büntetés miatt a
1046     I   |                     van azon törvényben? Az, hogy a ki saját perében «emenda
1047     I   |                    azt a következést vonják, hogy a ki széksértésben marasztaltatik
1048     I   |                       Meg kell itt jegyezni, hogy a salvus conductus megsértése
1049     I   |                    több példáját adta annak, hogy alkotmányos országban a
1050     I   |                       6. mondják a főrendek, hogy széksértés mellett a sértett
1051     I   |                   hanem csak azt állították, hogy egy vétségért két publica
1052     I   |                   helye nem lehet; már pedig hogy a hűtelenségi kereset nem
1053     I   |                    főrendek azon állítására, hogy a kir. fiscusnak szintén
1054     I   |             akárkinek, Nagy Pál azt vitatta, hogy teljesen lehetetlen megakadályozni
1055     I   |                     s így a kir. fiscust is, hogy pert, habár alaptalant is,
1056     I   |                    gondoskodtak törvényeink, hogy a hazának polgárai haszontalan
1057     I   |                    nézve. Ki merné állítani, hogy a megye fiscusa akárkit
1058     I   |                    et juristandum idézhet? s hogy az idézett fél a birói feloldozás
1059     I   |                     senki sem fogja tagadni, hogy a hűtelenségi és felségsértési
1060     I   |         törvénykönyvnek legsúlyosabb részei; hogy lehessen tehát állítani,
1061     I   |                     lehessen tehát állítani, hogy ezekkel a fiscus tetszése
1062     I   |                    lábon állana. Igaz ugyan, hogy ezen pereknél a megyei határozat
1063     I   |                  Nagy Pál ugyanis ismételte, hogy lehetetlen megakadályozni
1064     I   |               lehetetlen megakadályozni azt, hogy alaptalan büntető perek
1065     I   |                   kezdessenek, s utalt arra, hogy a vármegyékben is megtörténik,
1066     I   |                 vármegyékben is megtörténik, hogy a vádlott fél a büntető
1067     I   |                  koránt sem következtetheti, hogy a fiscusnak önkénye szerint
1068     I   |                 fogott fel, ha bebizonyítja, hogy nem bűnös, az az; hogy a
1069     I   |                       hogy nem bűnös, az az; hogy a követelt bűn reá nem világosodott.
1070     I   |                     RR. többsége azt mondja, hogy álljon bár szóról-szóra
1071     I   |                     törvényszabálynál fogva, hogy közgyűlési beszédért hűtlenségi
1072     I   |                kivonható amaz elv ellenében, hogy a fejedelem nem egy a kormánynyal,
1073     I   |                     nem egy a kormánynyal, s hogy így a fejedelem megsértését
1074     I   |                     könyvre - kijelentették, hogy «ők idegen természetű kormányt
1075     I   |                 követe, annak kitüntetésére, hogy az ország rendei a fejedelem
1076     I   |                  csak elismerték a főrendek, hogy a végrehajtó hatalom túllépett
1077     I   |                      akarván belőle kihúzni, hogy a fejedelmet szóval is meg
1078     I   |                   magyarázatát; nem említék, hogy ezen törvény 1825-ben az
1079     I   |                      csupán azt válaszolták, hogy a ki köztanácskozásokban
1080     I   |                     czímét, mely azt mondja, hogy a nemesítés hatalma simul
1081     I   |                 szónok mindazáltal úgy véli, hogy a főrendeknek e tárgyban
1082     I   |                Verbőczyre hívatkozniok; mert hogy az uralkodás és országlás
1083     I   |                  azért korántsem következik, hogy a ki a kormányról szól,
1084     I   |                     fájdalmukat jelentették, hogy a diplomatiai esküvel megerősített
1085     I   |                     hitszegéssel vádolná, ha hogy a kormány képzete a fejedelem
1086     I   |               főrendek (pag. 40) azt mondák, hogy nincs észrevételök, kivánják
1087     I   |                       pag. 44) azt felelték, hogy ők hasonló tisztelettől
1088     I   |                      s azért kivánták volna, hogy ha olyasmit gondoltak észrevenni
1089     I   |                     a két tábla megegyezett, hogy a mi ő felsége személyét
1090     I   |                 közértelműleg elismertetett, hogy a tanácsosok összességéről,
1091     I   |                  furcsa következmény eredne, hogy vagy nem sérthetetlen a
1092     I   |                óhajtjuk, magában következik, hogy a főrendek elveit el nem
1093     I   |                 főrendek szólíttassanak föl, hogy ez ügyben a nádori intermediatióhoz
1094     I   |                      eszköze nem akar lenni, hogy a kormánynak kérdéses tette
1095     I   |                     emelni annak vitatására, hogy a kormány cselekedete törvénysértés.
1096     I   |                    oda vezethetne bennünket, hogy kegyelem útján kérjük a
1097     I   |                 óvásával letenni, oly módon, hogy a főrendi utolsó üzenet
1098     I   |                      s egyenesen kijelentik, hogy ők ezen kérdés alatti hűtelenségi
1099     I   |               Marczibányi Antal azt felelte, hogy ha ez az alkotmányos szabadság,
1100     I   |           constitutionalis elvre emlékeztet, hogy a főhatalmat a fejedelemnek
1101     I   |                      o. minden embert azért, hogy hosszú vágott dohányt szí,
1102     I   |                    pörbe vonatna, vagy azért hogy zöld és nem kék mentét hord,
1103     I   |                     azt adván vigasztalásul, hogy a biró majd absolválhat.
1104     I   |                   ama kijelentése ellenében, hogy «a dolog a biró előtt van,
1105     I   |                 tartotta azon válasz adását, hogy a nemzet és fejedelem között
1106     I   |                       mivel elkerülhetetlen, hogy a fiscus valaha helytelen
1107     I   |                  Figyelmezteti a követ urat, hogy más egyes vádat in specie
1108     I   |                      Meri a szónok állítani, hogy nincs itt senki és nincs
1109     I   |              bizonyítását el merné vállalni, hogy Magyarországon világos törvény
1110     I   |                    karba kiván helyheztetni, hogy a magyar nemzet, mely csak
1111     I   |                     és RR. ebben kijelentik, hogy nézeteik a főrendek válaszüzeneteiben
1112     I   |                     megczáfolva nincsenek, s hogy nem osztozhatnak a főrendek
1113     I   |                mindazáltal bizton reménylik, hogy a főrendek - bármely értelemben
1114     I   |                    meg fognak egyezni abban, hogy a nádor megkéressék: eszközölje -
1115     I   |                   fog bennök gerjeszteni az; hogy önpolgártársaink, a mltgos
1116     I   |             törvényes hatalmában; azt pedig, hogy e törvényczikkelynek ezen
1117     I   |                    nem fog-e szemébe ötleni, hogy a beszéd, mely hűtelenségi
1118     I   |              Elfogják-e majd átalában hinni, hogy azon polgárnak, ki a köztanácskozásokban
1119     I   |                    volna? el fogják-e hinni, hogy ezen polgár hazáját akarta
1120     I   |                      a nemzet nagy részének, hogy azon törvény, melyet képviselői
1121     I   |              akaraton is, mert erősen hitte, hogy a kormány csak a nemzet
1122     I   |                    midőn azt látja a nemzet, hogy még a törvényhozói állás
1123     I   |                  képviselőinek; midőn látja, hogy azon követ, ki nyilván kijelentette,
1124     I   |                     ki nyilván kijelentette, hogy azt, a ki csak egy tűt emel
1125     I   |                 intézkedik: szükséges tehát, hogy a törvényhozás szabadon
1126     I   |                  biztosságot a fejedelemnek, hogy tisztjei s tanácsosai az
1127     I   |                      nemzet méltó panaszait, hogy azokat orvosolhassa; csak
1128     I   |                      nemzetnek közóhajtását, hogy azt királyi tiszte szerint
1129     I   |                    nemzetnek is biztosságot, hogy törvényei, gyakran fejedelmének
1130     I   |                      lépésnél? Tudom én azt, hogy ártatlan véráldozatokat
1131     I   |                    nem kíván, és hiszem azt, hogy ítélő székeink az ártatlant
1132     I   |                    erre előre elkészítették; hogy pedig ez soha ne történjék,
1133     I   |              kevésbbé vannak oly állapotban, hogy törvényhozói kötelességöket
1134     I   |                     rosszabb következése az, hogy a kormány iránt a közbizodalmat
1135     I   |                     súlyával akarja gátolni, hogy a minket és sorsunkat érdeklő
1136     I   |                    számos példákat mutatnak, hogy a legjobb szándék, a legczélirányosabb
1137     I   |               elvesztette a közbizodalmat, s hogy a legerősebb hatalom idővel
1138     I   |                 áhítatos buzgósággal hitték, hogy csak az egyházi rendnél
1139     I   |                  fogja talán valaki mondani, hogy a kormánynak czélja e lépéseknél
1140     I   |                   tudom, s el merem mondani, hogy minden új fejedelmi jus,
1141     I   |                   egyenességgel felfedezzük, hogy mi koczkáztathatná ezen
1142     I   |                    többször megbizonyította, hogy fejedelmének atyai gondoskodásában
1143     I   |                     gátolni? azt kivánják-e, hogy az égető fájdalmat keblünkbe
1144     I   |                      eméssze? azt akarják-e, hogy panaszinkat az előtt, kitől
1145     I   |                 kivánják-e velünk elhitetni, hogy nekünk sincs aggodalmunk?
1146     I   |               aggodalmunk? vagy azt akarják, hogy mivel ők nem aggódnak, mi
1147     I   |                      Azt mondják a főrendek, hogy e jelen esetekben sérelem
1148     I   |             kötelessége, méltán megkivánjuk, hogy e kötelességet a törvények
1149     I   |                székeket mintegy kényszeríti, hogy oly tárgyaknak vizsgálgatásába
1150     I   |                 csakugyan senki sem tagadja, hogy a szólás szabadságának korlátit,
1151     I   |                      gyanánt felállíttatott, hogy a kormány és fejedelem személye
1152     I   |                   pedig meg vagyok győződve, hogy a m. főrendek sem az egyiket,
1153     I   |                     nem akarják, hiszem azt, hogy ezen elvet felállítani magok
1154     I   |                       Végre mivel azt vélem, hogy a kormány e törvénysértéseket
1155     I   |                     RR. azon fölszólítására, hogy kéressék meg a nádor azon
1156     I   |                     a főrendek azt felelték, hogy a nádor már a szóban levő
1157     I   |                     mint a mely onnan eredt, hogy egy szónok a rendszerinti
1158     I   |              többsége be akarta bizonyítani, hogy minden közelítő lépésre
1159     I   |                   kész, mely által a nélkül, hogy a nemzet jussai föláldoztatnának,
1160     I   |                    természetesen következik, hogy már most nincs miben válogatniok,
1161     I   |                   esetet illeti, igaz ugyan, hogy akkoron két oka volt az
1162     I   |                      aggodalomnak, az egyik, hogy országgyűlési tag gyűlésben
1163     I   |                büntetésre vonatott, a másik, hogy ez birói itélet nélkül történt.
1164     I   |                 volna a KK. és RR. sérelmet, hogy b. Vay Miklós idézés és
1165     I   |                     hanem találtak abban is, hogy a szólás szabadsága megsértetett,
1166     I   |                     kellett volna kivánniok, hogy b. Vay a büntetés alól fölmentessék,
1167     I   |                     fölmentessék, hanem azt, hogy a kir. tábla elé idéztessék,
1168     I   |                    feleletül a fejedelemtől, hogy semmit sem akart tenni,
1169     I   |                    korlátolhatná, hanem azt, hogy itélés nélkül büntetni senkit
1170     I   |                 Ezeket csak azért hozta föl, hogy elismerni ne látszassék,
1171     I   |                      röviden feleletül adná, hogy a szólás szabadságát akkor
1172     I   |                      A kir. leirat előadván, hogy az országgyűlési egyezkedések
1173     I   |                      az egybegyűlt rendeket, hogy mivel lehetetlen nem tudniok,
1174     I   |                      lehetetlen nem tudniok, hogy a fölirások az elődök idejében -
1175     I   |       függetlenségünk tekintetéből kivánták, hogy ő felsége mint magyar király
1176     I   |                     E kérdésre az a felelet, hogy az I. Ferdinand nevezet
1177     I   |                      sőt súlyosodott, attól, hogy leirataink V. Ferdinand
1178     I   |                leiratban javasolt középútat, hogy a hét tábla kölcsönös egyetértésével
1179     I   |                       mert ha igaz lenne is, hogy a diaeta eloszlatik, dolgaink
1180     I   |                      szomorú karban állanak, hogy a ki hazánk javát igazán
1181     I   |                eloszlatást kivánnia, mintsem hogy így a hogy állunk, az országgyűlés
1182     I   |                 kivánnia, mintsem hogy így a hogy állunk, az országgyűlés
1183     I   |                    midőn indítványba hozták, hogy ő felsége mint magyar király
1184     I   |                   természetesen következett, hogy a RR. maguk is e czímmel
1185     I   |              magokkal annyira ellenkeznének, hogy a fejedelmet megkérjék,
1186     I   |                értekezések rendjét. Előadja, hogy a főrendek ellenzésének
1187     I   |                     elő, a többi közt az is, hogy a nádor adja kezéhez ő felségének
1188     I   |                    vajjon meg történhetik-e, hogy a RR. a kik okoknak nem
1189     I   |                      RR. azon szemrehányást, hogy a mire okok nem valónak
1190     I   |                      annyira nem mellőzheti, hogy a mire okok nem vezérelhették,
1191     I   |                    hozott fenyegetődzésekre, hogy t. i., ha az ezen kir. levélben
1192     I   |                 Trencsén követe. Nem mondja, hogy nem lenne súlyos a törvény
1193     I   |                    eloszlatás és nem mondja, hogy a provisorium súlyos nem
1194     I   |                     lenne. Hanem azt mondja, hogy a kormány nevében így fenyegetődzni
1195     I   |                    nem lehet; és azt mondja, hogy az ily lépés törvénytelen
1196     I   |                  lépés törvénytelen lenne, s hogy a törvénytelen lépés, mely
1197     I   |                       Azt sem állítja tehát, hogy a provisorium csapás nem
1198     I   |                    lenne, hanem állítja azt, hogy a provisorium törvénysértés
1199     I   |                     12-dik számában előadta, hogy a nagy-váradi görög egyesült
1200     I   |                  főrendek erre azt felelték, hogy a helytartótanács rendelete
1201     I   |                   szintén azt következtette, hogy a nép kivánsága dönt mindig
1202     I   |                  azon kivánságát fejezte ki, hogy audiatur et altera pars,
1203     I   |         dicséretesnek ismeri el azon intést, hogy audiatur et altera pars,
1204     I   |                  nagyváradi egyesült püspök, hogy a maga papját lelki verbungra
1205     I   |                      utraque pars valósítva, hogy a helytartó tanácsnak ezen
1206     I   |                      határozatlan kifejezés, hogy csak tömérdek visszavélésekre
1207     I   |                      óhajtására nyilatkozni, hogy amplecti volens communitasnak
1208     I   |                 ugyan van normalis rendelet, hogy a hol 130 háznál nincs több,
1209     I   |               egyesültek ne tarthassanak; de hogy 130 házon alól templomot
1210     I   |                 kormányzásnak érdekében van, hogy a nép lelki tanítás nélkül
1211     I   |                    görög nem egyesült hiten, hogy ezektől már ne csak elvegyék
1212     I   |                      ép azt látszanak hinni, hogy ez a térítés igen szépen
1213     I   |                   előadás győzheti meg őket, hogy ezen térítésre a hitegetésnek,
1214     I   |                     Ő felsége ebben tudatja, hogy vezéreltetvén azon kivánságtól,
1215     I   |              vezéreltetvén azon kivánságtól, hogy a földesurak és jobbágyok
1216     I   |                     élhessenek: elhatározta, hogy a jelen országgyűlését közelebb
1217     I   |                   berekeszti. Kivánja tehát, hogy a KK. és RR. a már összeszedett
1218     I   |                fölszólalt követek kiemelték, hogy a boldogult fejedelem határozottan
1219     I   |                      határozottan megigérte, hogy minden operatumok junctim
1220     I   |                    uralkodó is kijelentette, hogy az orsz. gyűlést inomisse
1221     I   |                rendei nyilván kijelentették, hogy a rendszeres munkálatokat «
1222     I   |                      egyezhetők. Ilyen volt, hogy tudnunk kell előbb, mit
1223     I   |                kapunk, aztán majd meglátjuk, hogy mit adhatunk. A szónok úgy
1224     I   |                melyeknek resultatuma az lőn, hogy az 1833-dik áprilisi resolutióban
1225     I   |                   kijelentette megegyezését, hogy a sanctió minden operatumokra
1226     I   |                  történjék, úgy mindazáltal; hogy resolutió végett egyenkint
1227     I   |                       a ki csak gondolta is, hogy magának az egy urbérnek
1228     I   |                   nem terjedne-e ez annyira, hogy midőn a 9-dik elvégeztetnék,
1229     I   |                 tartani kellene? Igaz ugyan, hogy a törvényhozásnak kötelességében
1230     I   |                     annyi mindenesetre igaz, hogy ha az egész ország javát
1231     I   |                    még az is czáfolhatatlan, hogy magából a kereskedési munkálatból
1232     I   |               létesülnek, ha egyenkint, mint hogy ha csak mind a kilencz berekesztése
1233     I   |               polgáraitól áldozatul kivánni, hogy az igazságszolgáltatás mindaddig
1234     I   |                   mely által elrendeltetnék, hogy minden polgári perek diaeta
1235     I   |                azonban korántsem következik, hogy az eloszlatásba minden feltétel
1236     I   |                      vettünk a fejedelemtől, hogy határozatlan időre - ad
1237     I   |                eloszlatását köti; a második, hogy úgy azok, melyek nélkül
1238     I   |                     3-szor említeni kivánná, hogy az ország igazságos sérelmeit
1239     I   |        nyilatkozatában ismételten kijelenté, hogy ezeket épségükben föntartani
1240     I   |                     kijelenteni parancsolta, hogy az «I. Ferdinand Ausztria
1241     I   |                    Egyébiránt végül ismétli, hogy az «I. Ferdinand Ausztria
1242     I   |                     kétségbe nem vesz, t. i. hogy jelenleg, valamint a III.
1243     I   |                       vagy azt kell mondani, hogy nem látjuk, mi végre szolgáljon
1244     I   |               kénytelenek vagyunk gyanítani, hogy ő felsége az inseparabiliter
1245     I   |                örökké kereken fogja tagadni. Hogy ilyes valamit akar a kir.
1246     I   |                    fogadja; azt hiszi tehát, hogy más valamely viszonynál
1247     I   |                  illeszthető magyarázat. Az, hogy Magyarország más tartományoktól
1248     I   |                    eredeti értelme? Az t. i. hogy az ausztriai ház uralkodása
1249     I   |              fejedelmeknek saját érdeke, úgy hogy a pragmatica sanctió behozatalakor
1250     I   |           elhatalmazott Európában azon idea, hogy a tartományokat felosztani
1251     I   |            respectusából, hanem mert érezék, hogy csak úgy tarthatják fel
1252     I   |                 indivisibiliter» azt teszik, hogy mi ugyan a habsburgi ház
1253     I   |                       de oly föltétel alatt, hogy mivel vis unita fortior
1254     I   |                      ünnepélyesen kijelenti, hogy Magyarország nem csak független,
1255     I   |                    Jól tudja ugyan a szónok, hogy van érdeke a miniszteriumnak
1256     I   |                    De tudja ellenben azt is, hogy a magyar nemzetnek is van
1257     I   |                      mint nem is kételkedik, hogy ezen véleményben a KK. és
1258     I   |                      látta annak kimondását, hogy «a jobbágyok telkén lakó
1259     I   |                    tenni, hanem azt kivánja, hogy a deperditák terhétől egyik
1260     I   |             szaporodása oda vitték a dolgot, hogy már most ezen ár főkép némely
1261     I   |                      volt az, mely sürgette, hogy oly munka vétessék fel,
1262     I   |                 voltak, kik attól tartottak, hogy a kormány egyedül a földesúr
1263     I   |                    azt mondá a RR. többsége, hogy ez nem fog megtörténhetni,
1264     I   |                   okok oly fontosak valának, hogy a többség az úrbért első
1265     I   |                  kivánt a jobbágyokra nézve, hogy a KK. és RR. közűl az számos
1266     I   |                     mert szükségesnek látta, hogy az adózón segíttessék. Már
1267     I   |                   kormány azon vádat magára, hogy a jobbágyon más költségén
1268     I   |                       törekednünk kell azon, hogy alóla az adózót felmentsük.
1269     I   |                      szükséges, mert tudjuk, hogy minden közterhek között,
1270     I   |                   összekötni, mert az hiszi, hogy ha átalában kimondatik,
1271     I   |                      ha átalában kimondatik, hogy az alimentatióra úgy fog
1272     I   |                     nemes, ezzel kimondatik, hogy a deperditák terhét is fogja
1273     I   |                vármegyének követe előhozott, hogy t. i. utaljunk azon törvényczikkelyre,
1274     I   |            készítendők leszünk, azt mondván, hogy a katonaság élésére épen
1275     I   |                      a végzésük a rendeknek, hogy az excerptákat egyszerre
1276     I   |                   törvényczikkelylyel, t. i. hogy valamint ezen törvényczikkely
1277     I   |                     szerint ők azt óhajtják, hogy miután a katonaélelmezés
1278     I   |             megszüntessék s elhatároztassék, hogy a kormány arról maga gondoskodjék,
1279     I   |                      gondoskodjék, a nélkül, hogy alimentatióval tartozzék
1280     I   |      határozottsággal azt nyilatkoztatja ki, hogy a nemes és nem nemes jobbágy
1281     I   |                    követe, illőnek tartotta, hogy midőn a tárgyalt «törvényczikkelylyel
1282     I   |                kivánják, meg tudnák mutatni, hogy megyéjükben csak egy földesúr
1283     I   |                       De még az sincs tudva, hogy az utasítások többsége a
1284     I   |                  megegyezik-e az igazsággal, hogy az esetre, ha a kormány
1285     I   |                 hányatni a szepesi követtől, hogy akkor, midőn földesuri jussokról
1286     I   |                      remélheti, mivel tudja, hogy vannak a hazában oly megyék,
1287     I   |            törekednek s annálfogva kivánják: hogy a kormány is a maga részéről
1288     I   |                  egyenes. Azon ellenvetésre, hogy ha a kormány e kivánatot
1289     I   |                      belőle, azt jegyzi meg, hogy ezen okoskodás, habár sokszor
1290     I   |           eszközlésében, s nem teszi hozzá, «hogy ha a kormány el nem fogadja,
1291     I   |                     Melyik esetben lehetőbb, hogy félre vesse azt, miután
1292     I   |                    bizza. Azon észrevételre, hogy a küldők utasításai hiányzanak,
1293     I   |                  azoknak hijával vagyunk; ha hogy beérkezendnek, azon esetben
1294     I   |                  abbeli ellenvetését illeti, hogy ez indítványnyal az úrbér
1295     I   |                     erre azt feleli a szóló: hogy igenis; de kérdi, nem ugyanazon
1296     I   |                 egész teher, azt viszonozza, hogy ugyanaz a czélzás és törekvés;
1297     I   |               ugyanaz a czélzás és törekvés; hogy ne maradjon, s ép azért
1298     I   |              összeköttetését az urbáriummal; hogy annyival bizonyosabb alkalma
1299     I   |                   volt, mert úgy vélekedett, hogy a nagy fontosságú tárgy
1300     I   |                vármegyének azon ellenvetése, hogy ebben nincs meg a conditio
1301     I   |                  másnak, ő meg van győződve, hogy semmi sem segít jobban az
1302     I   |                      utasítása támogatására, hogy az elejtett úrbéri V. és
1303     I   |                 sérelmet foglalt magában: 1. hogy királyi biztos küldetett
1304     I   |                   hatóság elmellőzésével; 2. hogy a megyei határozat miatt
1305     I   |                   vétetnek vizsgálat alá; 3. hogy lázításnak neveztetik a
1306     I   |                  intézett felszólítás, és 4. hogy a megyék levelezési joga
1307     I   |                     a főrendek azt felelték, hogy a szóban levő körlevél a
1308     I   |                   nem találja; de úgy látja, hogy némi jövendölési erővel
1309     I   |                  ugyanis benne Békés rendei, hogy létezett-e az urbéri V.
1310     I   |                  azért sem akarnák állítani, hogy találva magát senki se érezze.
1311     I   |                      üzenetéből úgy látszik, hogy valaki magát találva érzette.
1312     I   |              capacitálni akarják a nemzetet, hogy bizodalmatlanságot nem érdemlettek.
1313     I   |             ébreszteni. Ott lesz az alkalom, hogy Békésnek bizodalmatlanságát
1314     I   |                   taglalgatván, csudálkozék, hogy felejtkezhettek el a főrendek
1315     I   |                      Azt mondják a főrendek, hogy a békési főispán megyéjébe
1316     I   |                     annyira el nem lehetett, hogy készebbek valának, csakhogy
1317     I   |                 kivánja nekik magyarázgatni, hogy a statusok által pártolt
1318     I   |                    nekik kereken megmondani, hogy soha se képzelgessék biz
1319     I   |                      nevetséges képzelgés, s hogy iparkodjanak inkább velünk
1320     I   |                   akarata abban határozódik, hogy az ország rendei a magyar
1321     I   |           alkalmazzák; megengedi egyébiránt, hogy a törvények latin és magyar
1322     I   |                    szerkesztessenek, de úgy, hogy kétség esetében a latin
1323     I   |                   Beöthy Ödön indítványozta, hogy a KK. és RR. ez órától kezdve
1324     I   |                     kir. válaszra feleletül, hogy az ország rendei a latin
1325     I   |                       Igen különösnek látja, hogy harmadfél évig fontolgaták
1326     I   |                kivánatát, fél év óta igérik, hogy a választ minden órán leküldik,
1327     I   |                leküldik, s úgy megfontolták, hogy végre alig maradt egyéb
1328     I   |                     nem kértünk de a nélkül, hogy magunkat nevetségessé tegyük,
1329     I   |                     nem is kérhetnénk, t. i. hogy szabad legyen a törvényt
1330     I   |            engedelemhez még az csatoltatván, hogy nyelv legyen a másik nyelvnek
1331     I   |                   akkor korántsem mondatott, hogy a latin szerkezet a magyarnak
1332     I   |                     azon két elv felállítva, hogy a közigazgatás ne szenvedjen,
1333     I   |                      a dologban ne legyen, s hogy kivánatunk egyikbe sem ütközik.
1334     I   |                    apró betűkkel parancsait, hogy puszta szemmel olvashatók
1335     I   |                  különös feltevésnek látván, hogy lesz eset, midőn a két nyelvü
1336     I   |                  komáromi követ indítványát, hogy t. i. mi csak a magyart
1337     I   |                      mert az csakugyan igaz, hogy mi a törvényt magyarul hoztuk
1338     I   |             pontjában ő felsége tudtul adta, hogy a jövő országgyűlését, a
1339     I   |                      megegyezik akaratjával, hogy azon törvényczikkek, melyeknek
1340     I   |                     szoktatott is a kormány, hogy legigazságosb reményeink
1341     I   |                maradjanak, lehetetlen mégis, hogy a kir. válasznak ezen pontja
1342     I   |                 szentsége biztosított tehát, hogy az úrbéren kívül az ország
1343     I   |                     junctim született, t. i. hogy ne csak az úrbért vigyük
1344     I   |                 kötöttünk. Mondhatná valaki, hogy a diaeta eloszlatása királyi
1345     I   |                   maradjon. Ezekből világos, hogy nálunk eloszlatási jusról
1346     I   |                 ereszkedem; csak azt mondom, hogy e diaeta mindenesetre más
1347     I   |                      hatalmunk van kiszabni, hogy mily feltétel alatt állunk
1348     I   |                voltak feltételeink? Először, hogy a jövő diaeta helyét Pestre,
1349     I   |                  másodikra átalánosan felel, hogy megtartja a diaetáról szóló
1350     I   |                    mult idők tapasztalása, s hogy béke idején 1812-től 1825-
1351     I   |                     pedig feltételül tettük, hogy a diaeta Pesten s a törvényben
1352     I   |                       Különös okunk az volt, hogy a junctim czélja bizonytalan
1353     I   |                      van törvénykönyvünkben, hogy a diaeta napja s helye törvényben
1354     I   |                     Azt sem hallgathatom el, hogy ő felsége a jövő diaetáról
1355     I   |                      én soha el nem ismerem, hogy akár mi, akár pedig a kormány
1356     I   |                    Második feltételünk volt, hogy minden sérelmeink orvosoltassanak.
1357     I   |            orvosoltassanak. Igéri a kormány, hogy fog adni resolutiót. Valóban
1358     I   |                   resolutiót. Valóban ideje, hogy adjon; de ha csak olyat
1359     I   |                negyedik feltételünk az volt, hogy el akarjuk végezni nem csak
1360     I   |                  volna kedves, ha fölszólít, hogy mihamarébb adjuk elő, miket
1361     I   |                 gondol. Én pedig azt hiszem, hogy ha a RR. az excerptákból
1362     I   |                      nem csak arra szavazok, hogy előbbi feliratunk tartalma
1363     I   |                    kérdését, azt is kivánom, hogy az excerptákba nyomban bemenjünk.
1364     I   |                   közben indítvány tétetett, hogy criminalis vétségek esetében
1365     I   |                   átalában el lehet mondani, hogy ha bot nélkül in thesi nem
1366     I   |                    És valóban, a ki állítja, hogy nálunk nincs még a nép oly
1367     I   |                    nép oly míveltségi fokon, hogy a botot eltörölni lehetne,
1368     I   |                    El meri a szónok mondani, hogy a mely vidékeken, sőt egyes
1369     I   |                     szelid szemérem érzelme, hogy a megsikamlott emberre jobban
1370     I   |                 borzasztó botoztatás. Aztán, hogy ezek szám és vég nélkül
1371     I   |              rendelete a helytartótanácsnak, hogy 12 botnál többre a szolgabirák
1372     I   |                 főrendek nem járultak hozzá, hogy a törvényczikkelyek egyedül
1373     I   |                      Nagy Pál indítványozta, hogy e tárgyban a nádor közbenjárása
1374     I   |                főrendeknek üzenetül adassék, hogy a KK. és RR. a föliratok,
1375     I   |                    mindazonáltal kijelentik, hogy a minimum, a miben jelenleg
1376     I   |                 megnyugodhatnának; az volna, hogy a magyar szöveg legyen az
1377     I   |              szempontból kiindulva, kifejté, hogy a RR. e részbeli cselekvésének
1378     I   |           cselekvésének három ága van, t. i. hogy a fölirat, kir. válasz és
1379     I   |                  kedvetlen oldalát is látja, hogy eddigi lépésüket tettleg
1380     I   |                    az lehetne következménye, hogy az oly nagy elszomorodást
1381     I   |                     mondana, vagy pedig azt, hogy a magyar is eredeti legyen.
1382     I   |                    legyen. De meri állítani, hogy ez a kerek megtagadásnál
1383     I   |                      először, mert kimondva, hogy mi a legkevesebb, a miben
1384     I   |              bevágnók. És ha csak az a czél, hogy latin törvényünk is legyen,
1385     I   |                  végre ismét csak az a czél, hogy a két tábla közti egyenetlenséget
1386     I   |                     főrendek úgy vélekedtek, hogy minden részletesség mellőzésével,
1387     I   |                   Bernáth Zsigmond kiemelte, hogy a visszacsatolás már 1741-
1388     I   |           szükségesnek véli még megjegyezni, hogy a törvény kihirdetésével
1389     I   |                   már önként benfoglaltatik, hogy mindenekben a magyar törvények
1390     I   |            szükségeskép ki kell azt mondani, hogy vallásbeli szabadságuk csonkítatlan
1391     I   |            szabadságuk csonkítatlan marad, s hogy a sóra nézve ott divatozó
1392     I   |                      igen méltányos kivánat, hogy ha törvény útján; országgyűlési
1393     I   |                     de hozzájárul még az is, hogy akkoron a visszacsatolás
1394     I   |                   sem birhatja reá a RR.-et, hogy elhagyják, a mit különösen
1395     I   |                  különösen kiemelni kivánná, hogy az articularis bizottság
1396     I   |                     tekintetben sem sérti, s hogy tőle függ az ország részéről
1397     I   |                    József indítványt tettek, hogy a kevésbbé fontos tárgyak
1398     I   |                látott. Deák F. kijelentette, hogy ha a deperditák végkép el
1399     I   |                    nézve egy főok lesz arra, hogy jóval kevesebb adót ajánljon,
1400     I   |              kérdésének oly köpönyeget adni, hogy ha megszüntetnek, több adó
1401     I   |                     követe, meg úgy találta, hogy a kik az adó fölvételét
1402     I   |            indítványt ellenzik, azt akarják, hogy az országgyűlés még tovább
1403     I   |               észrevételének helyes értelme, hogy ha eltöröltetik a deperdita,
1404     I   |             ellenkező irányban azt mondotta, hogy ha a deperditák iránt kedvező
1405     I   |             deperdita. Az sem vala szándéka, hogy az idő meghatározásával
1406     I   |                    hanem csak arra czélzott, hogy a mik hazánk javának előmozdítására,
1407     I   |                      oly alapon nyugodjanak, hogy őket az önkény parancsszava
1408     I   |                   áron, nevezetesen nem úgy, hogy a miket magas rendeltetésünk
1409     I   |                      érti Arad követe, t. i. hogy kivánjuk addig be nem rekeszteni
1410     I   |               támaszkodva, nyilván kimondja, hogy nagyon kételkedik, vajjon
1411     I   |                      legalább nem fél attól, hogy a KK. és RR.-re azon ösvényen,
1412     I   |               mondani. Épen nem csodálkozik, hogy ha némelyek, kik helyzetünket
1413     I   |                     RR. meg nem érdemlették, hogy csufosan megítéltessenek,
1414     I   |                küzdöttek ama javaslat ellen, hogy a szóbeli perek biróságához
1415     I   |                javaslatról úgy nyilatkozott, hogy az a kir. városokat jussaikból
1416     I   |               FERENCZ: Igaznak vallja ugyan, hogy valameddig a kir. városokról
1417     I   |                 ezúttal elintézni nem lehet, hogy legalább azon tárgyakra
1418     I   |                    de jól meg kell jegyezni, hogy a magistratus még nem királyi
1419     I   |                    és nem is hiszi a szónok, hogy a KK. és RR. most is, és
1420     I   |                  közül többen kijelentették, hogy a diaetalis ujságlapokra
1421     I   |                   FERENCZ: Visszaemlékezvén, hogy midőn a volt personalis (
1422     I   |                    test, nagyon csodálkozik, hogy csak egy követ is akadhat,
1423     I   |                    Figyelmezteti a rendeket, hogy itt nem a követek legitimatióját
1424     I   |                      censurának alapelve az, hogy a mi sértő, a mi törvénytelen,
1425     I   |                     ennek arra kell ügyelni, hogy a mi itt mondatik, legyen
1426     I   |                   természetesen következnék, hogy annak egyebekben is fenn
1427     I   |                  kell állani, s ha kérdenék, hogy ki által kellessék országgyűlésén
1428     I   |                   természetes felelet volna, hogy a kormány által. És így
1429     I   |             egyenesen mindig tagadott: t. i. hogy lehet előleges birálatnak
1430     I   |                Figyelmezteti tehát a RR.-et, hogy a sürgetett voxolás által
1431     I   |                  Indítvány tétetett ugyanis, hogy a javaslat által 2000 frtban
1432     I   |              gyakorlati nehézséget fejté ki, hogy míg külföldön az ujságirás
1433     I   |                    azon óhajtást fejezte ki, hogy Horvát I.-nak elegendő és
1434     I   |           tisztességes fizetés rendeltessék, hogy a nyomasztó anyagi gondoktól
1435     I   |                  István érdemeit; megemlíté, hogy a nemzeti nyelv s nemzetiség
1436     I   |                     senki sem dicsekedhetik; hogy jelenleg a pesti tudományos
1437     I   |               foglalatoskodni, s mind azért, hogy az éjből is nappalt téve,
1438     I   |                    gondok között lehetetlen, hogy roppant ismereteit akként
1439     I   |                kettős czél lesz érve. Egyik, hogy a nemzet megteszi, a mivel
1440     I   |                     például tartozik; másik, hogy Horvát Istvánnak mód nyújtatik
1441     I   |                 Ebben a főrendek kijelentik, hogy - kész lévén Pest városa
1442     I   |                     mondassék ki törvényben, hogy ha elismert közérdekü vállalatok
1443     I   |                   előterjesztéssel mutogatá, hogy a kereskedési közlekedés
1444     I   |                 akarja bővebben taglalgatni, hogy azon élénk mozgás, mely
1445     I   |                    oly mértékben mutatkozik, hogy az ujságlapok majd minden
1446     I   |               keletkezését adják értésünkre, hogy - mondja - ezen élénk, egyesült
1447     I   |                     kifejteni. Tudják a RR., hogy a Lemberget Bécscsel összekötendő
1448     I   |                 rövid időn végrehajtva lesz. Hogy Lengyelország gabonatermesztés
1449     I   |                   részben csak annyit említ, hogy Galicziában a gabona ára
1450     I   |                    már úgyis ellenünk áll, s hogy ennek kiegyenlítésére, még
1451     I   |                   ábrándozásokkal nem hiszi, hogy hazánkban magát csak egy
1452     I   |                   Vegyék fel már most a RR., hogy mindezen, már magokban is
1453     I   |                     fog Bécsbe szállíttatni, hogy egy mázsányi teher egész
1454     I   |                   szállítása, és lehetetlen, hogy mindenki meg ne győződjék,
1455     I   |                   mindenki meg ne győződjék, hogy a bécsi piacz, s vele egész
1456     I   |                    És ha meggondolják a RR., hogy a kereskedési világban megelőztetni
1457     I   |                       lehetetlen nem hinnie, hogy az egész ország egy szívvel
1458     I   |                   szívvel lélekkel elismeri, hogy könnyebb közlekedési eszközökre,
1459     I   |                   vétetvén fel, természetes, hogy a czélt akarva, az eszközökről
1460     I   |               akarjuk. S a szónok úgy hiszi, hogy e részben a budapesti hidra
1461     I   |                    furcsa magyarázatot adna, hogy más ember vasutat építsen
1462     I   |                 kelletvén, csak az a kérdés, hogy a kisajátítás elve, a statusnak
1463     I   |                  létesül, s magát bejelenti, hogy részére a kisajátítás elrendeltethessék;
1464     I   |                      feljebb megemlíttetett, hogy ilyes tárgyakat halasztgatni
1465     I   |                   bizonyosan meri gyanítani, hogy e tárgyban minden követnek
1466     I   |                  kell törvény által mondani, hogy p. o. oly vasútra, vagy
1467     I   |                 némely módosításokkal, p. o. hogy az engedelemadás ne a kormánytól
1468     I   |             elfogadni, s átalában kimondani, hogy ha közhasznú vasutat, hidat
1469     I   |                      Végzésileg kimondatván, hogy a vasutak, vízcsatornák
1470     I   |                  oltalma alá helyeztetnek, s hogy az engedély megadása és
1471     I   |                    tenni; mások azt akarták, hogy az ily vasutak és csatornák
1472     I   |                     FERENCZ: Igen jól tudja, hogy másutt nem a végett adatnak
1473     I   |              társaságnak bizonyos esztendők, hogy azok lefolytával a vasút
1474     I   |                     az országé legyen, hanem hogy bizonyos évekig azon a vonalon
1475     I   |                     koránsem lehet gondolni, hogy oly társasággal, mely p.
1476     I   |                    az alkut úgy megpróbálni, hogy a vasút bizonyos évek mulva
1477     I   |                     rendelkezésére szálljon. Hogy ez kivánatos volna, s az
1478     I   |                   lehet, kivánatos legalább, hogy a lehetőségig leszállíttassék,
1479     I   |                     is tartja lehetetlennek, hogy e tárgyak az ország birtokába
1480     I   |                 kijelentett szándék mellett, hogy a tizedről még ez országgyűlésen
1481     I   |                   városi követ kijelentette, hogy valamint törvénytelennek
1482     I   |                   óvást tesznek az ellen is, hogy a tizedbeli jövedelem középszámát
1483     I   |                   azon óhajtását fejezte ki, hogy a rendek álljanak el a törvényjavaslattól,
1484     I   |                 nyilatkozatára kijelentette, hogy «az ellenmondásnak helye
1485     I   |            Trencsénmegye követe, fejtegette, hogy a tized nem a clerus tulajdona;
1486     I   |                  perekről pedig megjegyezte, hogy az erre vonatkozó törvényjavaslat
1487     I   |                   követe bővebben kifejtett, hogy a tized nem a clerus tulajdona.
1488     I   |                  status szolgája, szükséges, hogy a status annak jólétéről
1489     I   |             statusnak senki sem kötheti meg. Hogy pedig a status kiván a clerus
1490     I   |               kormány rendeletiben. Azonban, hogy a status ne rendelkezhetnék
1491     I   |                 tizedről rendelkezni, vajjon hogy lehetne a tized iránt az
1492     I   |                    tehát eléggé bizonyítják, hogy a tized nem a clerus tulajdona,
1493     I   |                   részéről csak azt óhajtja, hogy figyelmezvén a rendek a
1494     I   |                   most kimondatnék azon elv, hogy a tized a clerus tulajdona,
1495     I   |                   előlülőnek kijelentésében, hogy ezt, mint úgyis országos
1496     I   |               követeknek azon kijelentésein, hogy a javaslott törvényczikk
1497     I   |                      aggódott, és azt hitte, hogy ezen városi jussok megszorításához
1498     I   |                   utasítása szintén az volt, hogy a javaslott törvényczikket
1499     I   |             eloszlott, mert azt tapasztalta, hogy a városi követek azt kivánják,
1500     I   |                 városi követek azt kivánják, hogy a szóbeli pörök elitélése