bold = Main text
     Rész                                                   grey = Comment text

1501     I   |                rendek ellenben azt óhajtják, hogy a szóbeli pörök elitélésébe
1502     I   |                  megcsonkítása? Ő azt hiszi, hogy a szabad választás által
1503     I   |                      innen tehát világos az, hogy a városi követek, mivel
1504     I   |                     de abból nem következik, hogy ez által a város jussa csonkíttatnék.
1505     I   |                      meg van arról győződve, hogy a törvényhozásnak jussa
1506     I   |                  mindig oda fognak czélozni, hogy a királyi városok méltó
1507     I   |                 kimondá, az előlülővel tart, hogy t. i. az országos határozatok
1508     I   |                  Deák ellenében megjegyezte, hogy «az előleges sérelmek, melyek
1509     I   |             præstationibus obnoxio teneat; s hogy a mostani országgyűlés azon
1510     I   |                szemére vetette Borsiczkynek, hogy midőn a szóbeli perekről
1511     I   |                  város követe, kijelentette, hogy «szeretné látni azon vármegyebeli
1512     I   |                káptalan azon felszólítására, hogy miért hivatkozunk a régibb
1513     I   |                      melyek nyilván mondják, hogy a clerus javait nemesi jussal
1514     I   |                  birja, feleletül megjegyzi, hogy jelenleg csak ezen tábla
1515     I   |                   birni igen különböző; mert hogy a clerus javait nemesi módon
1516     I   |                  most is nyilván vallja azt, hogy mivel a clerus javai nemesi
1517     I   |                vádolni, feleletül megjegyzi, hogy azt ugyan maga a trencséni
1518     I   |                 trencséni követ sem tagadja, hogy ő annak idején a főrendek
1519     I   |                   nagy különbség van a közt, hogy valaki akar-e valamit felvétetni
1520     I   |               felvétetni elhatároz, akkoron, hogy voks nélkül ne maradjon,
1521     I   |                     magával, mert úgy tudja, hogy Kassa városa az excerpták
1522     I   |                      Eperjes követe mondott, hogy szeretné látni azon vármegyei
1523     I   |      foglalatoskodnék, erre nézve megjegyzi, hogy bátor ő is e részben ellenkező
1524     I   |                  állíthat: igen természetes, hogy a társaság felállított intézetét
1525     I   |                  kötnek hozzá, s lehetetlen, hogy a vasút örökre a társaság
1526     I   |                   tulajdona legyen a nélkül, hogy a törvényhozás hozzá ne
1527     I   |            alkalmasint soha el nem fogadják, hogy tulajdona maradjon a társaságnak,
1528     I   |                     kimondását sem szeretné, hogy a vasút teljes kiterjedésében
1529     I   |                    fontos kérdés fordul elő, hogy mikor veszt az ország többet,
1530     I   |                megváltja? A szóló azt hiszi, hogy az országra nézve terhesebb,
1531     I   |                     a kifejezés alatt tehát, hogy a status rendelkezése alá
1532     I   |             rendelkezése alá esik, azt érti, hogy a privilegialis esztendők
1533     I   |                      a 4. §-ban azt mondtuk, hogy azt csak ezen czélra lehessen
1534     I   |                     használni. Véleménye az, hogy az intézetet a nélkül, hogy
1535     I   |                  hogy az intézetet a nélkül, hogy új expropriatiót tegyen,
1536     I   |              kerülnek. Azonban arra is kész, hogy a fundus árát is a status
1537     I   |                 csatlakoztak, de oly formán, hogy a vállalkozó társaságnak
1538     I   |                  mert a társaság úgy számít, hogy a mit az intézetre költött,
1539     I   |                      Karok a törvényt hozni, hogy a materiale a társaság rendelkezése
1540     I   |                ellenben azt mondják a Karok, hogy a materialé is az országé
1541     I   |                      lehetne arról beszélni, hogy a kereskedést lekötni veszedelmes;
1542     I   |             veszedelmes; egyedül azt mondja, hogy mennél több esztendőket
1543     I   |                     köttetnek ki oly formán, hogy a status a beépítetteket
1544     I   |                 Egyébiránt is azon kérdésre, hogy tudja az esztendőket a választmány
1545     I   |                 Ennek azon pontja ellenében, hogy «a nevelés rendszerét egy
1546     I   |              kidolgozza», az elnök fölhozta, hogy a Ludovica katonai intézet
1547     I   |            helybenhagyatott: óhajtaná tehát, hogy a RR. annak további taglalgatásával
1548     I   |          fölhagynának. Kivánsága okául adta, hogy az intézet alapítói 1808-
1549     I   |                   eltérni nem lehet; továbbá hogy új rendszer kidolgozása
1550     I   |                    DEÁK FERENCZ: Épen abból, hogy az 1808-ki legelső határozatokkal
1551     I   |              elegendőleg kivilágosodni véli, hogy az országnak ahhoz szavának
1552     I   |                      jussát és kötelességét, hogy a haza serdülő polgárinak
1553     I   |                   építtetve vélni nem lehet, hogy a nevelés rendszere az időnek
1554     I   |                       Az alapítók czéljának, hogy t. i. ez esetben alapitványaik
1555     I   |                  lehetőségig mindenkoron; de hogy 1836-ban minő legyen a nevelés
1556     I   |                      most az 1900-dikit, úgy hogy ha az első határozatkor
1557     I   |            alkalmazhatók. Az sem áll ellent, hogy csak kezdődjék az intézet,
1558     I   |                     tanusága azt bizonyítja, hogy sokkal könnyebb első kezdetben
1559     I   |                 rendszerhez kötnék a nélkül, hogy azt csak meg is vizsgálnák.
1560     I   |                     előbb elkészül, mint sem hogy e miatt az intézetnek folyó
1561     I   |                       mert meg van győződve, hogy oly rendeletekről gondoskodni,
1562     I   |                abbeli kivánságát fejezte ki, hogy mielőtt a KK. és RR. az
1563     I   |                    véleményét nyilvánította, hogy a KK. és RR. az adó megajánlásához
1564     I   |                  indítványt terjesztett elő, hogy ajánltassék meg 3.800,000
1565     I   |                  alatt a két föltétel alatt, hogy a kormány az alimentatio
1566     I   |               egyezkedésekbe bocsátkozik, és hogy határozottan kimondassék,
1567     I   |      törvénykönyvünkben, melyek bizonyítják, hogy az ország rendes jövedelmeit
1568     I   |                   követével, a ki azt hiszi, hogy az adóhoz föltételeket sem
1569     I   |                    ünnepélyesen kijelenteni, hogy nem csak adót adni vagy
1570     I   |              feltételek, mik alatt és 3-dik, hogy mennyi ajánltassék? A mi
1571     I   |                    rendeli, nyilván mutatja, hogy jussunk van az adót nem
1572     I   |                   naphoz kötve ajánlani, úgy hogy ha az alatt országgyűlése
1573     I   |                kötött amaz első feltétellel, hogy a jövő diaeta napja törvénynyel
1574     I   |                       nem szükség mutogatni, hogy a katonai élelmezés törvény
1575     I   |                     kívüli terhe oly súlyos, hogy annak megszüntetésére mindent
1576     I   |                      tapasztalás bizonyítja, hogy ha a kormány tetszése szerinti
1577     I   |           megszüntetésébe, kinyilatkoztatja, hogy mindaddig, míg az adó tárgyával
1578     I   |         kötelességének tartá előterjeszteni, hogy Zala vármegye rendei, tekintetbe
1579     I   |                    rendei, tekintetbe vévén, hogy a magyarországi adónak egyedüli
1580     I   |              katonaság fentartása, kivánják, hogy az 1830-ban oly lelkesen
1581     I   |               sérelmek közt arról emlékezet, hogy a tisztek magyarok legyenek
1582     I   |                     szónok meg van győződve, hogy a KK. és RR. sokkal inkább
1583     I   |                     RR. sokkal inkább érzik, hogy ezt azon néposztálynak sorsa,
1584     I   |                 hathatósban sürgeti, mintsem hogy kivált azon lelkes vitatások
1585     I   |           kötelességének ismeri kijelenteni, hogy indítványának azon okon
1586     I   |                     okon való elhalasztását, hogy ez már a sérelmek közt foglaltatik,
1587     I   |                   akármikor is az mondassék, hogy a mit a KK. és RR. 1830-
1588     I   |                   pedig megfosztassék attól, hogy kivánságát egész kiterjedésében
1589     I   |                     óvást tesz és kijelenti, hogy a nemzeti jus az által,
1590     I   |                      a nemzeti jus az által, hogy előterjesztett kivánsága
1591     I   |                    ezen nem pártolásból azt, hogy a KK. és RR. az 1830-dik
1592     I   |                       Erre már megmondottuk, hogy nincs törvényünk, mely a
1593     I   |                 felszólítottuk a főrendeket, hogy nevezzék meg, ha tudják,
1594     I   |             törvényes és átalános gyakorlat. Hogy törvényes nem lehet, az
1595     I   |                     abból is eléggé világos, hogy nincs rá törvény; hogy átalános
1596     I   |                       hogy nincs rá törvény; hogy átalános lenne, azt itt
1597     I   |            képviselői ünnepélyesen tagadják. Hogy itt-ott egyes esetekben
1598     I   |                 tudniok különben is lehetne: hogy a büntető hatalom, ezen
1599     I   |                    végre a status megbizott. Hogy pedig a magyar status büntető
1600     I   |                     csak álmodni is képesek, hogy mi, a XIX. század férfiai,
1601     I   |                     támaszkodnak a főrendek. Hogy Ázsiában s tán Európa északán
1602     I   |                   tagadom; de ha úgy hiszik, hogy a mívelt világ széles köréből
1603     I   |                      nyomra lehet követnünk, hogy a mely idomban fejlődött
1604     I   |             rendesebb és megfoghatóbb: az-e, hogy a büntető hatalom, mely
1605     I   |                    anomaliat képzelni annál, hogy az a törvényhozás, mely
1606     I   |                     malitiosus lenne valaki, hogy a közönséges ujságlevelekben
1607     I   |           ujságlevelekben nyilvánossá tenné, hogy a magyar főrendek azt, hogy
1608     I   |                  hogy a magyar főrendek azt, hogy a földesuri osztály, s annak
1609     I   |                       a főrendek üzenete nem hogy capacitálna valakit, sőt
1610     I   |                 állani s megfognak győződni, hogy a büntető hatóságot születésnél
1611     I   |                    arra vagyunk kárhoztatva, hogy gondoskodásunk eme drágakövét
1612     I   |              Kajdácsi Antal azt várta volna, hogy a kir. leirat ha nem egészen
1613     I   |                    csalódott, indítványozta, hogy KK. és RR. a nemzeti nyelv
1614     I   |                  DEÁK FERENCZ: Nem gondolta, hogy miután a magyar nyelv tárgyában
1615     I   |                      Annyi mindazáltal igaz, hogy miután a törvényekre nézve
1616     I   |                      És miután tapasztaljuk, hogy a felolvasott kir. válasz
1617     I   |                      válasz azon igéretében, hogy ő felsége «nem csak az adózók
1618     I   |                      követe, azon állítását, hogy hazánkban az adózó nép eddig
1619     I   |                      fölhozott, azt felelte, hogy «ő is abból indul ki, hogy
1620     I   |                   hogy «ő is abból indul ki, hogy a mi systemánk defensivum;
1621     I   |                    csodálkozását fejezte ki, hogy a kormány elannyira különböző
1622     I   |                 póstán levelez az országgal, hogy a nemzet érzékeny sérelmeire
1623     I   |                      egyetért az előlülővel, hogy a magyar alkotmány nyujt
1624     I   |                    azzal a kis különbséggel, hogy azoknak nyujt, kik az alkotmányba
1625     I   |                   tünődtek az ország rendei, hogy az alkotmányt körülsánczolják,
1626     I   |                      Nagy Pál) azt mondotta, hogy ideje volna már egyszer
1627     I   |                egyszer arról is gondolkozni, hogy a sánczba azok is bevétessenek,
1628     I   |                      sánczokból. Nem mondja, hogy nálunk nincs bátorságban
1629     I   |               vagyona; de azt meri állítani, hogy nincs abban, a mit a társaság
1630     I   |                    társaság czélja megkiván. Hogy személye nincs bátorságban,
1631     I   |                vagyonbeli bátorságot illeti, hogy ez csakugyan még nincs meg,
1632     I   |                      bátorsághoz tartozik-e, hogy őt terhelni nála nélkül
1633     I   |                      Vagy talán azt mondják, hogy abban áll a parasztnak vagyonbeli
1634     I   |             parasztnak vagyonbeli bátorsága, hogy a földesúr pártját fogja,
1635     I   |                      földesúr pártját fogja, hogy biztossága érdekében áll
1636     I   |          fejedelemnek atyáskodó kötelessége, hogy őt pártolja? Ezek nagyrészben
1637     I   |                     mind nem elegendők arra, hogy a paraszt vagyona bátorságban
1638     I   |                   systemára nézve fölhozott, hogy t. i. 1764-ben is védelmező
1639     I   |             folyamatját, s tekintetbe veszi, hogy háboru időben is ennyi volt
1640     I   |                    volt az adó, úgy találja, hogy a defensivum systema rosszul
1641     I   |                   pedig legalább arra nézve, hogy az adózó megfizethesse,
1642     I   |                      erre bátor azt felelni, hogy ha a katonaság számához
1643     I   |                 tette a kormány igazságosan, hogy 1827-1830-ban el nem engedte
1644     I   |                     az igazságos következés, hogy mikor a katona kevesebb,
1645     I   |                   kellene engedni. Megvallá, hogy sok rendbeli csudálkozásokat
1646     I   |             közéletben is úgy szokott lenni, hogy a kinek pénzt adnak, az
1647     I   |               követei a felett csudálkoztak, hogy a többség nyolcz nap alatt
1648     I   |                    oly feledékenységbe ment, hogy épen most csudálkoznának?
1649     I   |               Némelyek azon is csodálkoztak, hogy sok vármegyék portáik leszállítását
1650     I   |                     statistikusok és utazók, hogy a magyarországi felföld
1651     I   |               felföld lakó népe oly szegény, hogy nem csak az adót nem fizetheti,
1652     I   |                      sértés nélkül feltenni, hogy megajánlanák ily készséggel
1653     I   |                     végtére pedig azt látja, hogy ismereteinek gyüjteménye
1654     I   |                  gyermekkorában azt tanulta, hogy éhség, döghalál és háború
1655     I   |         következésében végre még oda jutunk, hogy a szegény nép nem a háborút,
1656     I   |                    különbség csak abban áll, hogy akkor, ha izzadt homloka
1657     I   |                idején kell harczra készülni, hogy az ellenség ne találjon
1658     I   |                    arra vagyunk kárhoztatva, hogy örökös háború terhét viseljük
1659     I   |              legyőzhesse. Mert hiszen abban, hogy ő felsége ily nagy adót
1660     I   |                     ily nagy adót ne kérjen, hogy a harminczadot leszállítsa,
1661     I   |                     admissuram» úgy értetik, hogy ő felsége a népnek többet
1662     I   |                     köztudomásra hivatkozik, hogy minő engedélyeket adott
1663     I   |                     szerez a szóló követnek, hogy a kir. városok industriája
1664     I   |              ajánlhatnak. A szónok reményli, hogy ezen ajánlási készségökre;
1665     I   |                      többször kijelentették, hogy megyéik azt egyátalában
1666     I   |                  tettleg akarván megmutatni, hogy az adót leszállitani jussa
1667     I   |                 leszállitani jussa is van, s hogy köteles is leszállítani,
1668     I   |                 ismervén megyéjét, kimondja, hogy a meddig az alimentatióról
1669     I   |                megajánlani; s indítványozta, hogy mivel az országgyűlésnek
1670     I   |                  szünhetik. Lehetnek esetek, hogy a diaetát összehíni teljesen
1671     I   |                 Bizonyítgatá mindenek előtt, hogy a dolog főérdeme nem abban
1672     I   |                      főérdeme nem abban áll, hogy ez vagy amaz napig ajánltassék
1673     I   |                    ajánltassék az adó, hanem hogy napja szabassék, melyen
1674     I   |                  ruházott ama véleményökkel, hogy az adó soha meg nem szünhet,
1675     I   |                  helyén lehet az az állítás, hogy valamint állandó a status
1676     I   |              törvénytelen. Ha már az állana, hogy Magyarországon az adó soha
1677     I   |                   természetesen következnék, hogy ha a nemzet és fejedelem
1678     I   |                     nyilvános hazugsággá az, hogy az adó tárgya in tota sua
1679     I   |         legtörvényesebb, legszentebb jussát, hogy t. i. a magyar hazában senki
1680     I   |              kijelenteni. Ne is vessék ellen hogy lehetnek esetek, midőn diaetát
1681     I   |                      akkor sem engedték meg, hogy a kormány a közszükség őrve
1682     I   |                     annak világos kimondása, hogy a kiszabott idő elmultával
1683     I   |               november 1-seje ellen tétetik, hogy mindazáltal ezen ellenvetés
1684     I   |                  kijelentéssel ajánljuk meg, hogy ha az említett t.-cz. értelmében
1685     I   |                 korántsem alkalmatosak arra, hogy a bizodalmat erősíthetné.
1686     I   |                  azon térre viszik a dolgot, hogy az adóajánláshoz kötött «
1687     I   |                    egy-két szóval kifejteni, hogy minő fonák politika a discussiókat
1688     I   |                    legszerencsétlenebb eset, hogy essék el a «non ultra»,
1689     I   |                      magyar törvényhozásban. Hogy fog tehát a dolog állani?
1690     I   |               vokssal 19 ellen elhatározzák, hogy köz a bizodalom! (Kaczaj
1691     I   |             Trencsénmegye követe indítványa, hogy «ha a KK. és RR. által az
1692     I   |                    az indítványt, kiemelvén, hogy a többség máris választott
1693     I   |                    Csodálkozását jelenti ki, hogy a KK. és RR. soraiból egyedül
1694     I   |                   mondották, nem is mondják, hogy a ki kormányhivatalt visel,
1695     I   |            bizodalommal nem viseltethetik, s hogy az országos küldött nem
1696     I   |                      is mondhatnák a nélkül, hogy a választás szabadságát
1697     I   |                 megszorítsák. Igen is lehet, hogy hivatalban lévő ember követté
1698     I   |                   úgy azt sem lehet tagadni, hogy a minő politikai állásban
1699     I   |               berekesztéséig, mert meglehet, hogy küldői nem választották
1700     I   |                változik ezen állás a nélkül, hogy új választás útján megtudhatnók,
1701     I   |                bizodalmát, igen természetes, hogy e kétes helyzetben a követi
1702     I   |                másutt is, Angliában nem csak hogy kormányhivatalt viselő férfiak
1703     I   |             mulhatatlanul szükségessé teszi, hogy némelyek, névszerint a miniszteriumnak,
1704     I   |                követekké választassanak, úgy hogy nehézen állhatna meg azon
1705     I   |                    sem találna az országban, hogy követté választatván, az
1706     I   |                   sincs természetesebb, mint hogy az ilyen tag országos küldött
1707     I   |              mondanák a KK. és RR. átalában, hogy a ki kormányhivatalt visel,
1708     I   |                  tudtul adták a főrendeknek, hogy véleményöktől nem állanak
1709     I   |                  főrendek erre azt felelték, hogy ők is megmaradnak véleményök
1710     I   |            megmaradnak véleményök mellett, s hogy e szerint e tárgyban országos
1711     I   |                     mivel nem arról van szó, hogy felőle törvényt alkossunk,
1712     I   |               ünnepélyesen kinyilatkoztatom, hogy az országos küldöttségek
1713     I   |                   sem! Senki!) s nem hiszem, hogy oly szemtelen ember találkozhatnék,
1714     I   |                  mégis találkoznék, nem csak hogy országos küldöttnek el nem
1715     I   |                    újjal is fog reá mutatni, hogy ez az ember az, a ki az
1716     I   |              főrendeknek azon hozzátétellel, hogy a KK. és RR. határozatjukat
1717     I   |                 Somssich Miklós indítványát, hogy az 1. §-nak azon rendelkezése,
1718     I   |                      ellenezte, kijelentvén, hogy ezt a kormány el nem fogadja,
1719     I   |                     hatóságára utasította, s hogy így a törvényből semmi sem
1720     I   |                      szeret száján pergetni, hogy t. i. a közboldogság akkor
1721     I   |              Fenyegettetni halljuk magunkat, hogy ha a nemzetnek eme világos
1722     I   |                     nem akarva - hallottunk: hogy t. i. azért nem lesz semmi
1723     I   |               mindenesetre kinyilatkoztatom, hogy nagyon csalatkoznak, a kik
1724     I   |              csalatkoznak, a kik azt hiszik, hogy csak egy kis materiális
1725     I   |             tiszténél fogva gondoskodni fog, hogy ezen intézetek, a mennyire
1726     I   |                 vagyok, de mégis úgy hiszem, hogy materiális rossz oldala
1727     I   |               legalább némi remény lehetett, hogy a kormány, mert erről szólok
1728     I   |              szerezni; csak azt jelentettük, hogy tervet szeretnénk a népnevelés
1729     I   |                     mi következik innen? Az, hogy ismét elszaporodik néhány
1730     I   |                   néhány kebelre azon érzés, hogy a kormány látni kezdvén,
1731     I   |                     a kormány látni kezdvén, hogy tán még Magyarország is
1732     I   |                  felett aggodalomba esett, s hogy az ország valamikép boldoggá
1733     I   |                     képes a kormány belátni, hogy ezen keserűséget magunkkal
1734     I   |              keserűséget magunkkal viszszük, hogy az átszivárog küldőinkbe,
1735     I   |                  országnak minden lakósaiba, hogy táplálva lesz általunk három
1736     I   |                 három esztendőn keresztül, s hogy a jövő országgyűlésre ugyanazon
1737     I   |                   össze a nemzet képviselői? Hogy ez így van, így lesz, annak
1738     I   |                  talentum vala szükséges, és hogy azon resolutiók, melyek
1739     I   |                 egyébiránt én is azt tartom, hogy a nemzet fog gondoskodni
1740     I   |                      KK. és RR. emlékezteté, hogy a nemzetiség, a nemzet közjava
1741     I   |             sarjadozó magvait jövendőre is - hogy azok létesülhessenek - csüggedhetetlen
1742     I   |                    köszönetjüket a rendek, - hogy utódjaik ezek érdemeiről
1743     I   |                     urak ismételve előadták, hogy a mit ők tettek, az csak
1744     I   |                      még inkább ihlettetvén, hogy e jeles férfiaknak a nemzetiség,
1745     I   |                  buzdító példányuk lehessen: hogy a fennjelölt érdemes követek
1746     I   |                    nézve meg kell jegyeznem, hogy, midőn gr. Batthyány Imre
1747     I   |                  fennakadtak a rendek abban, hogy ő felsége mint magyar király
1748     I   |             Ferdinándnak neveztetik és azon, hogy a hitforma latinul van készítve,
1749     I   |                   csak azon válasz érkezett, hogy ő felségének czímzete annyiban
1750     I   |               előadták neki azon kivánságot, hogy hitét magyarul tegye, mit
1751     I   |                     közül többen azt vélvén, hogy ezen eskü nem egyházi, hanem
1752     I   |                polgári eskü, azt kiáltozták, hogy a főjegyző esküdtesse a
1753     I   |                   által azon felszólítással, hogy én olvassam azt előtte;
1754     I   |               másokra talán különös volt az, hogy e beigtatásnál semmi fény,
1755     I   |                      nem volt; de azt tudom, hogy tartalmára s a dolog érdemére
1756     I   |                      irott jelentésünk, csak hogy néhol tágabban és inkább
1757     I   |                    keresztül azt állították, hogy a magyar nyelv sem törvényhozásra,
1758     I   |            átalánosabb lőn azon meggyőződés, hogy lehet is, kell is magyarul
1759     I   |               melyben azt sürgette a nemzet, hogy törvényei magyar nyelven
1760     I   |                  csüggedve, mert azt hittük, hogy kivánatunk tiszta igazsága
1761     I   |               nyelvétől oly igen különbözik, hogy Róma pór népe is pirult
1762     I   |        méltatlanságát, s meg lévén győződve, hogy nyelv és nemzetiség kifejlődését
1763     I   |                   tartozhatik, elhatároztuk, hogy előbbi feliratunkat ismételni
1764     I   |                 nálunk a többség elhatározá, hogy kedvezőbb királyi válasz
1765     I   |                    valánk határozva arra is, hogy ha kérésünk ismét sikeretlen
1766     I   |                     már előre kijelentettük, hogy készebbek vagyunk minden
1767     I   |                 válasznak tartalma az volt: «hogy a már ezen országgyűlésen
1768     I   |                     részét, hol az mondatik, hogy már az ezen országgyűlésen
1769     I   |                     törvény nem parancsolja, hogy az alkotandó czikkelyek
1770     I   |          törekvésünknek azt vetnék ellenére: hogy a két nyelven dolgozás most
1771     I   |                   tehát a törvényjavaslatot, hogy általa további haladásunknak
1772     I   |                   válaszában újra kijelenté, hogy a törvényt azon szavakkal
1773     I   |                     lehetőségéről is lemond, hogy sorvasztó lánczainak súlyán
1774     I   |              fájdalmában elhatároztuk tehát, hogy mivel a törvények latin
1775     I   |               készebbek vagyunk inkább arra, hogy ez iránt törvény ne is alkottassék.
1776     I   |                    értekezett, meghagyatott, hogy mielőtt e határozatról a
1777     I   |        következéseire nézve legfontosabb az, hogy ezentúl a királyi tábla
1778     I   |                egyedül önhazánkfiaitól függ, hogy itélő székeink nyelve is
1779     I   |                  örömérzéssel mondhatjuk el, hogy a miket ezen országgyűlése
1780     I   |                    sok teendő van még hátra, hogy törvénykezésünknek s a közigazgatásnak
1781     I   |                   Csak soha el ne felejtsük, hogy nemzeti önállásunk fönmaradása
1782     I   |                 bizonyítja, de szükséges az, hogy a törvény és közállomány
1783     I   |                   kivánatok fölterjesztését, hogy siker nélkül váltott hét
1784     I   |         mindazonáltal nyilván kijelentettük, hogy az 1790-dik esztendei XII.
1785     I   |               vidéknek igazságos lett volna; hogy pedig egy tájnak nagyobb
1786     I   |                sokkal kisebbek ezek, mintsem hogy azokat hazánknak bármely
1787     I   |                      kivált ha meggondoljuk, hogy századoknak igazságtalanságát
1788     I   |                törvény által elhatároztatni, hogy hazánk nem nemes lakosainak
1789     I   |                   jótevő hatását; elmondtuk, hogy nem törvény, csak gyakorlat
1790     I   |                      felhoztuk cégre azt is, hogy ez által a nemesi birtoknak
1791     I   |               czikkelynek 2. szakaszában az, hogy a földesúr és jobbágy közötti
1792     I   |                 nélkül út nyittatnék általa, hogy sok szorgalmas földmívelő
1793     I   |                      Tapasztalás bizonyítja, hogy a hol ilyen örökös szerződések
1794     I   |                      tapasztalás bizonyítja, hogy ilyetén örökös megváltási
1795     I   |                      után megegyeztek abban, hogy a javaslat ő felségének
1796     I   |                      válaszban az mondatott, hogy e tárgy a törvénykezési
1797     I   |                    még az sem lőn elfogadva, hogy azoknak minden tagjait a
1798     I   |                    és méltányosság elveivel, hogy a földesúr önügyében is
1799     I   |                       mert meghatároztatott, hogy olyan uriszéken, mely előtt
1800     I   |                óhajtjuk, ne tartsuk elégnek, hogy jobbágyainknak élhetése
1801     I   |                       just adjanak a népnek, hogy fekvő tulajdont szerezhessen,
1802     I   |            szabadságot adjanak a jobbágynak, hogy szabad alku mellett minden
1803     I   |                    törvényhozásnak arról is, hogy azon néposztály, mely a
1804     I   |             czikkelyeknél említenünk azt is, hogy midőn azokat elsőbben felterjeszténk,
1805     I   |                    pontra nézve azt kivánta, hogy mivel a Bánát közigazgatási
1806     I   |                  törvényes okokból győződve, hogy ezen három megye alsó tótországi
1807     I   |                czikkelyeknek azon rendelete, hogy midőn a földesúr vagy a
1808     I   |                   egyszersmind elhatározánk, hogy a hol a helyzet és egyéb
1809     I   |                   közbirtokos. Úgy hiszszük, hogy a törvénynek ezen rendelete
1810     I   |                      és elhatározták azt is, hogy mindazon telkek, melyek
1811     I   |           méltányosság egyiránt megkivánták, hogy e részben törvény alkottassék,
1812     I   |           tanácskozásaink, sürgettük azt is, hogy a szállást tartó katonaságnak
1813     I   |                    királyi válasz elismerte, hogy e részben is kell az adózókon
1814     I   |                      ellenokul, azt kivánta, hogy egy országos választmány
1815     I   |                királyi válaszában kijelenté, hogy az urbéri munkának befejezésével
1816     I   |         országgyűlésen el volt az határozva, hogy a kilencz rendszeres munka
1817     I   |                     megtanítottak bennünket, hogy ezen határozat ki nem vihető,
1818     I   |                 munkák felvételéhez, mintsem hogy tanácsos volna törvénykezésünknek
1819     I   |                     amúgy is szükséges vala, hogy minél előbb teljesedésbe
1820     I   |                  abban sem nyugodhatánk meg, hogy az urbéren és ahhoz tartozókon
1821     I   |             kinyilatkoztattuk föliratunkban, hogy az említett végzéstől csak
1822     I   |                  föltétel mellett állunk el, hogy némely olyan pontokat, melyeknek
1823     I   |                    sürgetve ismét kijelenté, hogy a meghatározott két hónap
1824     I   |                 köztanácskozásink folytában, hogy törvény nincs, mely az országgyűlésnek
1825     I   |                   1790. esztendei XIII. cz., hogy a kir. előadások tanácskozás
1826     I   |                    sietést sürget, de igéri, hogy az elkezdett tárgyak bevégzéséhez
1827     I   |              kiszemelt tárgyak közül azt is, hogy a legfőbb itélőszékek is
1828     I   |              tehetséget a nem nemeseknek is, hogy letöröljük a homályt, melyet
1829     I   |                  között megrendeltük azt is, hogy a jövő országgyűlés alatt
1830     I   |                megszaporodott, elhatározánk, hogy országgyűlés után a királyi
1831     I   |                      nem egyezett meg abban, hogy országgyűlés alatt azon
1832     I   |                  kormány egyformán átlátják, hogy törvényeinken és belső elrendeltetésünk
1833     I   |                    az efféle tanácskozásnak, hogy a mint ezen országgyűlésnek
1834     I   |              Szükséges tehát arra törekedni, hogy a jövő országgyűlés magát
1835     I   |               Fájdalommal jelentjük továbbá, hogy a kiszemelt tárgyak között
1836     I   |                   meg a méltóságos főrendek, hogy a kibérlési elsőség, mely
1837     I   |                  méltányosságon alapul, mert hogy a földesúr még ebben is
1838     I   |                bizonyosan természetesebb az, hogy a megváltás és annak hasznai
1839     I   |                   által eddig is megrendelt, hogy t. i. a törvényhatóságoknak
1840     I   |                   törvénybe iktatták azt is, hogy a földesurak és azoknak
1841     I   |                  rendeltetett, azt vitatván, hogy az efféle kisebb kihágásokban
1842     I   |                  Pedig annyi csakugyan igaz, hogy közfenyíték alá eső vétekért
1843     I   |          tisztviselőjének nyilván általadta; hogy pedig a közállomány önhatalmának,
1844     I   |                válogatás nélkül átruházza, s hogy ezen hatalom már születésénél
1845     I   |               lelkesedésére bizni, remélvén, hogy a törvényhatóságok önjussaikra
1846     I   |                     s nyilván kijelentettük, hogy mindaddig, míg ezek valóságosan
1847     I   |                   oly világos kijelentéssel, hogy ha ezen idő alatt a törvények
1848     I   |           hátráltatni, végre nem ellenezték, hogy az említett föltétel, melytől
1849     I   |             ismételve biztosított bennünket, hogy az országgyűlés a törvényes
1850     I   |                  válaszokban el vala szórva, hogy t. i. az 1715. esztendei
1851     I   |                    is lehetne következtetni, hogy ha valamely országgyűlésen
1852     I   |                  kijelentéséhez ragaszkodni, hogy ismét az előbbi mennyiség
1853     I   |                     XIX. t.-cz. azt rendeli, hogy a közadó egyik országgyűlésről
1854     I   |                tartatni, világos következés, hogy ha ezen törvény szerint
1855     I   |                    üzenetben is kijelenténk, hogy miután ő fölsége az ajánlott
1856     I   |                  látjuk, de nem kételkedünk; hogy ajánlásunk teljesítésében
1857     I   |            legfontosabb; lehet reménylenünk, hogy a kormány törvényessége
1858     I   |                      pedig hinnünk kell azt, hogy a törvényhatóságok lelkes
1859     I   |                     által kértük ő fölségét, hogy Erdélynek országgyűlését
1860     I   |          készítettünk, beiktattuk mi azt is, hogy a visszakapcsolásnak részletes
1861     I   |          határozatunkat s azt nyilatkoztatá, hogy az elmult időknek hasonló
1862     I   |                     világosan kifejeztetett, hogy a nevezett részek polgári,
1863     I   |              rendelése tehát oly határozott, hogy ha netalán ezen törvényhatóságok
1864     I   |                   rendei, az vala határozva, hogy a scálát vagyis az 1799.
1865     I   |                  melyben az vala kijelentve, hogy a scálát megelőző időkből
1866     I   |                     de fejedelmi szavát adá, hogy soha papiros pénzt parancsolt
1867     I   |                      igéret után azt hittük, hogy semmi ok sem lehet, mely
1868     I   |                 törvény által kimondani azt, hogy a fizetésnek eszköze csak
1869     I   |            feliratban ezen kivánatunkat, sőt hogy e fontos tárgyban már egyszer
1870     I   |             kormánynak azon kivánságában is, hogy a scála közötti időszakban
1871     I   |                  abban még sem egyezett meg, hogy a fizetésnek egyedüli eszköze
1872     I   |               királyi válaszban az mondatik, hogy ő felsége mindazon segedelempénzeket,
1873     I   |                    valánk mi arról győződve, hogy azon nagy kiterjedésű javak,
1874     I   |                  szüntek és nem kételkedünk, hogy azokról, mint status javairól,
1875     I   |            rendelkezhetik, sőt előre látjuk, hogy ha majd a köznevelés, de
1876     I   |                      el nem ismerhetjük azt, hogy a kormány ezen javakra önkényesen
1877     I   |           kijelentették a nemzet képviselői, hogy az egyházi javaknak jövedelmeiről
1878     I   |                   oly értelemmel készült el, hogy azon elvet, miszerint az
1879     I   |                    az elsőnél még fontosabb, hogy a só árának meghatározását,
1880     I   |                     újabban meghatároztatik, hogy sem heti-, sem országos
1881     I   |               említett sérelme abban állott, hogy a nm. m. kir. helytartótanács
1882     I   |                      mondá a királyi válasz, hogy mivel a meretei pusztát
1883     I   |            határozatot s nyilván kijelenték, hogy a nem-nemesek azon földek
1884     I   |                   megjegyzéssel tartozzanak, hogy ezen nemesi földek a többi
1885     I   |                     kivántuk elhatároztatni, hogy a rendes fizetésü megyei
1886     I   |                      arra kérték ő felségét; hogy az érdeklett rendelkezést,
1887     I   |            osztogatni, kételkedni sem lehet, hogy a törvényhatóságok használni
1888     I   |                 méltó kivánata nemzetünknek, hogy a sötét századok vak buzgóságának
1889     I   |                  törvényhatóságok küldöttei, hogy azok a megyék elmellőzésével
1890     I   |                       elhatároztatott tehát, hogy azoknak megszüntetése felirat
1891     I   |        törvényhatóságoknak kell gondoskodni, hogy legalább káros következéseiknek
1892     I   |                 közvégzés által elhatározná, hogy az alispánok minden prasidialisokat
1893     I   |                    ország rendei, különösen, hogy a magyar és véghelyi ezredeknél
1894     I   |               nemzetnek azon méltó kívánata, hogy a magyar ezredeknél a kormányszavak
1895     I   |                    átalában csak azt feleli, hogy ő felsége az 1792. évi IX.,
1896     I   |                  kimondják az ország rendei, hogy a sajtó szabadságát Magyarországban
1897     I   |                   ellenére az ország rendei, hogy mivel annak épülete jelenleg
1898     I   |         fizettessenek; elhatározták továbbá, hogy a concurrentialis pénztárban
1899     I   |            könyvtárára nézve az végeztetett, hogy ő királyi főherczegsége,
1900     I   |                Meghatároztatott végre az is, hogy a nemzeti muzeumnak lajstroma
1901     I   |                    fundusához lettek áttéve, hogy ezen hiányosság is pótolva
1902     I   |                mellett csak azt kötöttük ki, hogy egy országos választmány
1903     I   |                 bizonyítja; mi tehát látván, hogy ezen önköltségünkön felállitandó
1904     I   |               visszaajándékozta oly czélból, hogy ott a szerencsétlen tébolyodottak
1905     I   |                országunk nádorát, megkérték, hogy az ily czélra tett eddigi
1906     I   |              kegyesen elfogadván, megigérte, hogy minden iparkodását az intézetnek
1907     I   |                      lehet tehát reményleni, hogy ezen legszerencsétlenebb
1908     I   |                      ország rendei az iránt, hogy a Ludovicaa nevet viselő
1909     I   |              törvényhatóságoknak képviselői, hogy Pesten, országunk fővárosában,
1910     I   |    ellenszegülésökkel, mert ők azt vitatván, hogy az óhajtott czél szabad
1911     I   |                     ok nélkül tartunk attól, hogy szabad ajánlások mellett
1912     I   |                     is sikeretlenek valának, hogy legalább valami történjék,
1913     I   |                  látván egyszersmind azt is, hogy ezen temérdek költségű munkára
1914     I   |                     alkottak tehát az iránt, hogy bizonyos évekig, melyeknek
1915     I   |                     lépés ösztön lenne arra, hogy a nemzeti jóllétnek törvény
1916     I   |             eredendők, meggyőztek bennünket, hogy már most nemcsak jobblétünk
1917     I   |                 haladást, de haladnunk kell, hogy elnyomott kereskedésünknek
1918     I   |                  vétethetik és elhatározánk, hogy annak kényszerítő rendelete
1919     I   |                  szükségesnek, mert féltünk, hogy átalános és mindenekben
1920     I   |              alkotott törvényben, azonkívül, hogy lehetővé van téve hazánkban
1921     I   |                      nyereségnek véljük azt, hogy a teljes kármentesítés melletti
1922     I   |                   még inkább javasolják azt, hogy a nemzet törvényhozása az
1923     I   |                      tisztelettel megkértük, hogy egy Pesten építendő díszes
1924     I   |                     melyben elhatároztatott, hogy ezen országgyűlésnek költségeit
1925     I   |                óhajtást, sőt biztos reményt, hogy nemzetünk vissza nem hozza
1926     I   |                 minden megyéit felszólítani, hogy igazság és méltányosság
1927     I   |                törvény által elhatároztatni, hogy az országgyűlésnek költségeit
1928     I   |                   melyben ő felségét kértük, hogy a történeti valóságot és
1929     I   |             Elhatározánk továbbá még azt is, hogy ő felségét az országgyűlési
1930     I   |              méltóságos főrendek olyannyira, hogy mivel az ország függetlenségének
1931     I   |             felszólította az ország rendeit, hogy ha már a borítéki czímzet
1932     I   |                       és reménylenünk lehet, hogy a mi bennük czélirányos,
1933     I   |                   azt pedig forrón óhajtjuk, hogy igen sok pontokban a nemzet
1934     I   |               alkalommal gyakran megtörtént, hogy a feliratoknak és kir. válaszoknak
1935     I   |                      országgyűlés. Mi tehát, hogy ismét e régi bajokkal küzködnünk
1936     I   |                    ne kelljen, elhatároztuk, hogy ezentúl mindenkor elküldjük
1937     I   |                    felségénél is esedeztünk, hogy észrevételeit a törvények
1938     I   |                     meg is igérte ő felsége, hogy észrevételeit a törvényjavaslatok
1939     I   |               felsége által felszólíttatánk, hogy a concertatióra törvényjavaslatainkat
1940     I   |                    mi számosan azt vitattuk, hogy miután a törvényczikkelyek
1941     I   |                   felsége kéressék meg arra, hogy a többi czikkelyek szerkezetére
1942     I   |            szavazattal, mert azt állítottuk, hogy ők a mi küldötteink lévén,
1943     I   |                 összesen 8-at választottunk, hogy ezen elegyes választmánynál
1944     I   |                  most pedig azt kötöttük ki, hogy a választmány semmi módosítást
1945     I   |                hallgatással elismernünk azt, hogy egy vagy két főispánnak
1946     I   |                  igen különböznek egymástól, hogy azokat egy sommában összesíteni
1947     I   |                    véghez; reméljük azonban, hogy még ez a concertatio is,
1948     I   |             iktatható, megkértük ő felségét, hogy engedje ezen királyi hitlevelet
1949     I   |                   felsége, csak azt kivánta, hogy mivel az említett hitlevél
1950     I   |                   állott, mi is kijelenténk, hogy inkább nem fogjuk a hitlevélnek
1951     I   |                     által kinyilatkoztattuk, hogy mi e határozat iránt törvényt
1952     I   |                     is; mi tehát ismételjük, hogy azon választottainkat, kik
1953     I   |                      s meg vagyunk győződve, hogy senki közülük kötelességéről
1954     I   |                    megfelejtkezni nem képes, hogy az őt választók bizodalmának,
1955     I   |                     kitenni nem fogja azért, hogy az ilyen országos választmányok
1956     I   |           országgyűlésre be nem mutattatott; hogy tehát addig is, míg ezen
1957     I   |        Közhatározatunknak tárgya az is volt, hogy a megajánlott adónak egész
1958     I   |                 természetével is ellenkezik, hogy a kapcsolt részek helyett
1959     I   |                    senki sem fogja állítani, hogy Horvátországnak mind a három
1960     I   |           jelenthetjük mi is a t. rendeknek, hogy megyénk portáinak száma
1961     I   |              nemzetünknek képviselőit arról, hogy a népnevelés- és közművelődésnek
1962     I   |                      polgári kifejlődésének; hogy tehát e részben is legalább
1963     I   |               elhatározták az ország rendei, hogy országos választmány neveztessék
1964     I   |                     királyi választ nyertük, hogy ő felsége fejedelmi kötelessége
1965     I   |                 megfosztani azon hatalomtól, hogy a nevelésnek elrendelésében
1966     I   |                kormánytól, csak jelentettük, hogy tenni akarunk a népnevelésben,
1967     I   |                    és azon biztatás mellett, hogy majd a kormány gondoskodni
1968     I   |                   figyelmezve vizsgálgatjuk, hogy miket tett eddig a kormány
1969     I   |                      méltán aggódnunk lehet, hogy a teendők sem fogják kielégíteni
1970     I   |                      csak azt jegyezzük meg, hogy gondos figyelemmel, munkás
1971     I   |                    alapult meggyőződésünket, hogy az országgyűlésnek törvényes
1972     I   |                     szent és sérthetetlen, s hogy az országgyűlési tanácskozások
1973     I   |                táblák jussaihoz tartozik, és hogy a szólásnak azon törvények
1974     I   |              foglalánk és elmondtuk azokban, hogy a vélemények nyilvános kijelentésének
1975     I   |               elnyomni; kifejtettük továbbá, hogy a köztanácskozásokban mondott
1976     I   |            üzeneteinkben is és megmondottuk, hogy a fejedelem személye, mely
1977     I   |                   találtak, sőt azt akarták, hogy mivel ők nem érzik a nemzeti
1978     I   |           követjöknek ügyét és elhatározták, hogy tovább is mint a megyének
1979     I   |                 tettleg lett elhatározva az, hogy a követet a kormány által
1980     I   |                 végóráiban is kijelentettük, hogy a szabadszólás alkotmányos
1981     I   |                      alázatos megjegyzéssel, hogy mivel e sérelem sokkal érzékenyebb,
1982     I   |                  sokkal érzékenyebb, mintsem hogy annak meggátolt orvoslását
1983     I   |                   más tárgyakkal összekötni, hogy a méltóságos főrendeknek
1984     I   |                  törvénytelenség volt az is, hogy Békés vármegyébe vizsgálódó
1985     I   |                     megyéjét fölszólították, hogy a most elvetett V. és VIII.
1986     I   |                   tehát a nemzet képviselői, hogy a kormány Békés vármegyének
1987     I   |              súlyosabbá tette ezen sérelmet, hogy a főispánnak törvényes hatalma
1988     I   |                  irtanak. Fájdalmas valóban, hogy hazánkban, hol a polgárok
1989     I   |                      De még fájdalmasabb az, hogy országunk nagyjainak fényes
1990     I   |                     vet a nemzet kérelmének, hogy az a királyi szék elébe
1991     I   |                nekünk ösztönt és bátorságot, hogy a t. rendeket figyelmeztessük
1992     I   |             csakugyan történetileg bizonyos, hogy a hajdankornak véres háborgásai
1993     I   |                     vala, és az is bizonyos, hogy törvényeink az országgyűlésre
1994     I   |         meggyőződésünkből el merünk mondani, hogy a királyi városoknak mostani
1995     I   |                 fogalmával is ellenkezik az, hogy 48 törvényhatóság, melyeknek
1996     I   |             gyakorlatunk annyira megrontott, hogy országgyűlési küldöttei
1997     I   |                 föltételhez kivánnánk kötni, hogy a királyi városok követeinek
1998     I   |             fölmentetnének, nem kételkedünk, hogy mind maguk, mind követeik
1999     I   |                    kell véleményünk szerint, hogy a jövő törvényhozás mindenekelőtt
2000     I   |             meghagyja és erősen parancsolja, hogy a kitűzött napra és helyre