Rész
1 I| az országgyűlési, hanem a megyei beszédekhez írt bevezetések
2 I| meg. Igaz az is, hogy a megyei beszédek, melyeknek egy
3 I| veszteségnek tartaná a két megyei követséget. Mentül több
4 I| eddig is általában, mint a megyei törvényszékek ellen mindössze.
5 I| megbecsülhetetlen kincs: a megyei municipium, hol nem csak
6 I| ered, ezen alapul. Szóval a megyei municipium azon institutió,
7 I| alkotmányunkkal lényegesen összeszőtt megyei gyűléseknek, magában érthető,
8 I| szólásról lévén állítva, a megyei gyűlésekre nem alkalmazható.
9 I| midőn báró Wesselényi Miklós megyei gyűlésen mondott beszédjeért
10 I| ugyan, hogy ezen pereknél a megyei határozat előzményének helye
11 I| nem lehet, minthogy nem a megyei biróságok körébe tartoznak;
12 I| elmellőzésével; 2. hogy a megyei határozat miatt egyes tagok
13 I| erre a nemzet képviselői 11 megyei elisió kiséretében 20 vokssal
14 I| hogy a rendes fizetésü megyei tisztviselők és állandó
15 I| igazainak, az őket választó megyei rendektől mintegy elszakasztva
16 I| sőt perének védelmére a megyei főtiszti ügyészt küldötték
17 I| nemtelennek tagadja még a megyei követséget. Már azt kérdem,
18 I| körül fog összeseregleni a megyei RR. többsége; így fognak
19 I| helyett a hibás elrendezésü megyei törvényszékek biráskodjanak;
20 I| valamint a ker. tábláknak a megyei törvényszékek, úgy ezeknek
21 I| fölött itéletet tovább is a megyei törvényszék mondjon.~DEÁK
22 I| halasztassék el, mert ha a megyei törvényszékeket jelenleg
23 I| elkülönözés tétetik. A mi már a megyei törvényszékeket illeti -
24 I| folyamáról és berekesztéséről a megyei országos követ urak végjelentésüknek
25 I| azon érdemeket, melyeket a megyei követ urak, különösen pedig
26 I| egyetemben bemutatták, s a megyei Rendeknek bennük helyezett
27 I| történt felfüggesztése, a megyei végzéseknek főbb hatalom
28 I| sérelmünkre is, melyet a megyei pecsét magyar körirását
29 I| birtokon belül az illető megyei törvényszékhez, vagy a városi
30 I| és RR., hogy azok, kik a megyei követek közül általuk az
31 I| terjesztettek. Erősen hitték a megyei rendek azt, hogy visszatér
32 I| egyháziaknak tartják ezeket a megyei rendek, hanem olyanoknak,
33 I| egyházi főméltóságuak, a megyei hatóság haladék nélkül az
34 I| büntetésre vonja, elhatározták a megyei rendek azt is, hogy az említett
35 I| nagytekintetü. Meg vannak tehát a megyei rendek győződve, hogy sem
36 I| foganatról jelentést tegyen». Egy megyei esperes, ki a leirat egész
37 I| most tanácskozik együtt egy megyei választmány; ebben Horváth
38 I| egybegyült többsége által a megyei belközigazgatási költségek
39 I| volnának alapítandók, a megyei rendek többsége által pedig
40 I| gyakorlatilag megmutatni, hogy a megyei szerkezetnek oly szellemi
41 I| mire az elfogott bűnösök a megyei börtönbe kisértetni rendeltettek».~
42 I| helységökbe fél commando megyei foglárokat helyezzen. Minthogy
43 I| Györgyöt, Csillagh Lajos megyei alispánt, ki hivatalát is
44 I| föl kell tehát küldeni megyei ügyészünket, mihelyt megidézve
45 I| nevezetes számmal jelenvolt megyei Karok és Rendek közt, miután
46 I| közgyűlésben némely elvetemedett megyei egyének által fölizgatott
47 I| egyének által fölizgatott megyei köznemesség világosan s
48 I| lényeges részét, mely a megyei beligazgatásra megkivántató
49 I| rendeli. Hogy a nemesség megyei költségeket fizetett, bizonyos
50 I| vagy ezeknek követeiket a megyei költségekhezi járulástól
51 I| ezen törv. czikk szerint a megyei beligazgatás költségeihez
52 I| beligazgatás költségeihez megyei határozat által megállapítandó
53 I| nevezetesen: mert idejökben a megyei tisztikar kevés tagokból
54 I| sem volt, törvényszékek, megyei szolgák pedig a mai számban
55 I| sohasem élvezett, sőt a megyei költségek viselése egyedül
56 I| mondottak szerint rendes megyei költségek előbbi időkben
57 I| De nem is ellenkezik a megyei beligazgatás költségeinek
58 I| Ezen biztosítás ugyanis megyei tisztviselőink és szolgáink
59 I| adózó nemtelen nép fizeti, a megyei épületeket az tartja fönn,
60 I| legyünk meggyőződve, hogy a megyei költségekbeni aránylagos
61 I| mostani országgyűlésére a megyei választmány által kimunkált
62 I| Karoknak és Rendeknek a megyei ház előtti téren, minthogy
63 I| vagy nem fogadó része a megyei Karoknak és Rendeknek, a
64 I| készített alaputasitásnak a megyei Rendek igen nevezetes többsége
65 I| gyümölcse az leve, hogy a megyei Rendeknek nevezetes többsége
66 I| megingathatni, de miután jelenleg a megyei közrendek igen nevezetes
67 I| gyűlölségébe ejthetni; és ha a megyei Rendek értelmesebb többsége
68 I| s így Zala megyéjének a megyei utasításokhoz ragaszkodó
69 I| köznemességnek felvilágosítására több megyei tagok menjenek el a községekbe,
70 I| országgyűlési tárgyakkal foglalkozó megyei választmány munkálatának
71 I| gazdag nemesek, minden megyei tisztviselő, özvegyek, papok
72 I| kebelében lakunk vagy birunk, a megyei beligazgatás költségeinek
73 I| teherviselésben, évenkint a megyei házi pénztárba mint rendes
74 I| érdekében volna, hogy a megyei nemesség a megyei beligazgatás
75 I| hogy a megyei nemesség a megyei beligazgatás költségeit
76 I| melyek szerint jövőre a megyei kormányzat főispánok, illetőleg
77 I| helybeli előljáróik vagy a megyei tisztviselők elleni panaszaikat
78 I| elrendelni méltóztatott, hogy a megyei kormányzás minden egyéb
79 I| magasabb hivatásuk és állásuk a megyei kormányzásnak további gyakorlását
80 I| összegen fölül, mely jelenleg a megyei házi pénztárból fizettetik
81 I| körülménynek örült, hogy talán a megyei administratió jobbá tétetik;
82 I| szavazattal nem biró szomszédos megyei számos nemes csempésztetett
83 I| helyettesnek eljárása által megyei törvényes önállásuk meg
84 I| törvényesen kihirdetett megyei közgyűlést a kitűzött időről
85 I| honti levél privát és nem megyei pecsét alatt érkezett; kétséges
86 I| rendes alispánnak elnöklete a megyei gyűléseknek, és a megyei
87 I| megyei gyűléseknek, és a megyei pecsét a megyék leveleinek
88 I| ámbár a törvény, mely a megyei pecsétekről szól, azt különösen
89 I| törvényes erejü végzésüket, megyei pecsét nélkül is, kiadhatják
90 I| szükséges, és e végre a megyei közgyűlés ki is hirdettetik,
91 I| magánosok jogait tárgyazó megyei bizonyítványon hiányoznék
92 I| egyedüli garantiájának, a megyei önkormányzásnak tettleges
93 I| világosan kijelentetett: a megyei beligazgatásnak jobb karba
94 I| ellenében egy táblabiró a megyei kormányzót, mint a megye
95 I| megyében, törvényes elnök a megyei gyűléseken, de nem parancsnoka
96 I| Világos törvény mondja, hogy a megyei gyűlések végzéseit neki
97 I| természeténél fogva köteles a megyei végzések teljesítésére felügyelni.
98 I| hozná a közigazgatást és a megyei rendszer természetével ellenkeznék.~
99 I| ezen parancscsal ellenkező megyei végzést tartotta magára
100 I| mit ha tenni nem tudna, a megyei rendek jogaihoz tartozik
101 I| után kimondotta, «hogy a megyei rendek a történteket, mint
102 I| azonnal megindítani, habár a megyei rendeknek többsége a keresetnek
103 I| Hazánkban a megyéknek s megyei gyűléseknek törvényes önállása
104 I| széksértési büntetésnek nem csak a megyei gyűléseken, hanem az itélőszékek
105 I| e részben különbséget a megyei gyűléseknek és a fönemlített
106 I| testamentum értelmében és a megyei végzés következtében általvételi
107 I| gerjesztünk-e bizalmat a megyei kezelés iránt szegény nemes
108 I| nemes társainkban, hogy a megyei kezelésben semmi biztosság,
109 I| a nagy úr ritkán szorul megyei pártfogásra, de a szegény
110 I| Hertelendyt, mint törvénynek és megyei végzésnek ellenszegülőt,
111 I| találkozik. Ha Hertelendy ur ezen megyei cselekvésben kimutat valamit,
112 I| főispáni helyettesnek. A megyei tisztviselőket hanyagoknak
113 I| fölfedezést tette, hogy a megyei tisztviselők kötelességükben
114 I| alkotványos szabadság, és megyei önállás ellen intézend,
115 I| is fel akarja tartani a megyei rendszert; 2-szor, hogy
116 I| annak ellenében álló, sőt a megyei hatóság fölébe emelt külön
117 I| mélyen érzik: hogy őt sem a megyei Karok és Rendek közül, sem
118 II| mely 1792-től 1830-ig a megyei és országos gyűléseken buzgólkodott,
119 II| ideig mellőztettek, akkor a megyei gyűléseken küzködött a kormány
120 II| ezek itt-ott, különösen a megyei gyűléseken, heves és túlzó
121 II| kellett volna lenniök - a megyei közigazgatás ellenőrző felügyelői;
122 II| számmal, utóbb tömegesen, a megyei gyűléseken megjelenni és
123 II| alkotmányosságán, jelesen a megyei autonomia szabadságán vert
124 II| néposztály között elterjedtek, a megyei rendek figyelmét ki nem
125 II| követe kérdésére, vajjon a megyei birák is oda értetnek-e,
126 II| indítványozó azt felelte, hogy «a megyei birákra ki van a választás
127 II| Lajos így nyilatkozott: A megyei rendszert szereti, habár
128 II| törvényjavaslatok azért annyira eltérők. Megyei biróság, felelős miniszterium:
129 II| A VISSZALÉPETT MEGYEI TISZTVISELŐK ~HELYETTESITÉSÉRŐL.~
130 II| tartott kerületi ülésében, a megyei tisztujítások iránt készült
131 II| visszalép, ki helyettesítse, a megyei választmány-e, vagy a miniszterium,
132 II| a magas zsarnokság. Ki a megyei életet ismeri, tudja, hogy
133 II| nem találtatik mindenhol a megyei levéltárakban, s a hol létezik
134 II| gyakorlását követelte, a megyei municipális szerkezetet
135 II| annyira ment, hogy a magyar megyei rendszert mint példányt
136 II| megszüntette és helyükbe megyei bizottságokat rendelt, a
137 II| előtte törvény szerint a megyei tisztviselőket a közgyűléseken
138 II| szabályozásáig elrendeljük, hogy a megyei bizottságok tagjainak száma
139 II| 200-ig terjedjen és hogy megyei közgyűlések nem lévén, a
140 II| közgyűlések nem lévén, a megyei tisztviselők választása
141 II| tisztviselők választása egyelőre a megyei bizottságok által történjék.~
142 II| főispánnak a jogot ezen megyei bizottság megalakítására.
143 II| ily módon összeállítandó megyei bizottság a megye szokásos
144 II| megszabott esküt.~IV. A megyei bizottság ezután mindenekelőtt
145 II| rend fentartassék.~V. A megyei tisztikar, miként szokásos,
146 II| fő- és aljegyzőkből, a megyei ügyészségből (Fiscus Magistratualis),
147 II| rendőri biztosokat a főispán a megyei bizottság meghallgatása
148 II| egyéneknek kell vinni, ezen megyei és kerületi tisztviselők
149 II| érintkezésbe teendi magát a működő megyei főnökkel, hogy az iratoknak
150 II| törvényes szokás szerint a megyei igazgatás vezetése a főispánt
151 II| most fennálló országos és megyei törvényszékek egyelőre eddigi
152 II| nélkül ki fogjuk adni.~XI. A megyei bizottság a főispán összehivására
153 II| elhatározásunk értelmében a megyei igazgatás ügyeinek irásbeli
154 II| hivatalos nyelv, de azért a megyei bizottság minden tagja a
155 II| báró Vay!~Miután az ősi megyei rendszernek helyreállítása
156 II| lakósaiból bizottmányt és megyei tisztikart alakítandnak.~
157 II| tisztikart alakítandnak.~Ezen megyei bizottmány összeállításának
158 II| iránt, mely tekintetben a megyei lakósság különféle osztályai
159 II| mindenkinek szabadságában álljon a megyei, városi és községi gyülekezetekben
160 II| a magyar törvényhozás a megyei szervezet iránt intézkedni
161 II| tekintélyén belül.~3. A megyei bizottmányok felállítását
162 II| értelmiség s ipar, szóval - a megyei lakósok összesége illőleg
163 II| utasításokat közölni fogja a megyei bizottmánynyal, s annak
164 II| szolgabirák s esküttekből, a belső megyei igazgatás szükségeihez képest
165 II| hivatalnokok az 1848 előtti megyei fizetéseket kapják a főispány
166 II| beléptek. Ha egyébiránt a megyei bizottmány a hivatalnokok
167 II| vonatkozó költségvetéseket a megyei bizottmány 6 hónap alatt
168 II| utóbbi azt évnegyedenkint a megyei pénztárnok kezébe juttatja,
169 II| lépnek, mely ezek s az eddigi megyei közigazgatás közt fennállott.~
170 II| tagokat illetőleg, kik a megyei népesség nyelvét s nevezetesen
171 II| utóbbiaknak; miért is e megyei hivatalnokok választásánál
172 II| gyakorolandja, melyek 1848 előtt a megyei közgyüléseket illették,
173 II| közgyüléseket illették, s a megyei hivatalnokok felett határozólag
174 II| hallgatóságot kiutasíthatja.~19. A megyei bizottmányok működése felett
175 II| intézi utasításait.~20. A megyei szervezetet illető végleges
176 II| törvény megjelenéseig, a megyei bizottmány köteles működését
177 II| megyéket és a választott megyei hivatalokat, a megyék úgyis
178 II| nyugszik, mint a milyen a megyei rendszer, mintha néhány
179 II| kívánja-e Muraköz nélkül is a megyei bizottság összehívását,
180 II| fölszólalt s cselekedett volna, megyei gyűlésből fölirás által,
181 II| visszacsatolása, fölkérte a főispánt a megyei bizottság összehívására.~ ~
182 II| keresetet egyik megyében a megyei törvényszékeknél, másikban
183 II| vannak állítva a megyék; a megyei és általában közhatósági
|