Rész

  1     I|            kereskedelmi munkálat a 4-dik helyre tüzetett ki; mások
  2     I|     törvénykezési munka jusson-e a 2-dik helyre, a határozat ennél
  3     I|           követ kiván, mert ott mi 2-dik helyre tettük a commercialet,
  4     I|           következnék, hogy a mi a 2-dik volt, legalább 3-dik legyen.~
  5     I|             a 2-dik volt, legalább 3-dik legyen.~III.~A május 11-
  6     I|             a kereskedelmi munka a 4-dik helyre tüzetik ki, kötelező
  7     I|          DEÁK FERENCZ: A javaslott 8-dik czikkely iránt nekem különös
  8     I|             a Hármaskönyv I. része 9-dik czímében foglalt kiváltságát,
  9     I|            megegyezés a KK. és RR. 6-dik üzenete után sem jött létre.
 10     I|             főrendek az erre adott 6-dik válaszukban fölszólították
 11     I|          tárgyalták az erre adandó 7-dik üzenet javaslatát. Ennek
 12     I|               t. cz. javaslatának 11-dik §-át, mely így szólott: «
 13     I|            tanácskoztak a főrendek 4-dik viszonüzenetéről az urbér
 14     I|            lengyel nemzet, mely a 16-dik században észak leghatalmasabb
 15     I|       tudomására, érti a Barsmegye 2-dik követe által a KK. és RR.
 16     I|         Tarnóczy Kázmér, Barsmegye 2-dik követe, ugyanis azon alkalomból,
 17     I|      törvényczikk javaslata. Ennek 7-dik §-a azt rendelte, hogy a
 18     I|               s nehogy azon üzenet 9-dik pontjának 2-dik részétől
 19     I|             üzenet 9-dik pontjának 2-dik részétől a rendek elállani
 20     I|           ugyan némelyek tegnap az 5-dik §-ban benne foglaltnak gondolták,
 21     I|            részletes tárgyalása. A 3-dik §. így szólott: «a vármegyék
 22     I|           rendjén volt: a főrendek 6-dik üzenete a Barsmegye 2-dik
 23     I|            dik üzenete a Barsmegye 2-dik követének 1833. deczember
 24     I|           sérelmek iránt javasolt 11-dik sürgető fölirat tárgyában.~
 25     I|              hivatkozással Ulászló 2-dik decretumának XLV. czikkére,
 26     I|  fölterjesztett V. törvényjavaslat 2-dik §-ára, mely szerint «a jobbágyok
 27     I|         czikknek kérdés alatt lévő 2-dik szakasza. Ezt tehát félrevetni
 28     I|           szaporításának, nehogy a 4-dik status a többit számra meghaladja,
 29     I|               mert hiszen ezeket a 4-dik statushoz számlálni senki
 30     I|      Fribeisz Imre, Esztergommegye 2-dik követe, úgy találta, hogy
 31     I|           melylyel ő az 1.-ső rész 9-dik czíme szerint seu justis
 32     I|          sérelem tárgyában készült 2-dik üzenetről. Fölolvastatván
 33     I|            tárgya volt: a főrendek 2-dik válasza a szólás szabadságán -
 34     I|       főrendek Verbőczy 1-ső része 3-dik czímét, mely azt mondja,
 35     I|             a főrendekhez küldendő 4-dik üzenet javaslata. A KK.
 36     I|        kettős sérelmére vonatkozó 4.-dik üzenetét. A KK. és RR. azon
 37     I|       dolgában kerületileg készült 8-dik üzenet javaslata, mely elfogadásra
 38     I|              a vármegyék sérelmei 12-dik számában előadta, hogy a
 39     I|              valóságos satirája a 19-dik századnak. Azon amplecti
 40     I|     resultatuma az lőn, hogy az 1833-dik áprilisi resolutióban ő
 41     I|              annyira, hogy midőn a 9-dik elvégeztetnék, már az urbért
 42     I|          biztosnak kiküldése az 1805-dik t.-czikkelylyel sem ellenkeznék.~
 43     I|     javaslata, melyre az I. t.-cz. 6-dik §-a utalt, szólott «azon
 44     I|            álló hid tárgyában kelt 3-dik viszonüzenetéről. Ebben
 45     I|              a kerületileg készült 3-dik üzenet javaslatát a főrendek
 46     I|        üzenetet. A törvényjavaslat 8-dik §-a így szólott: «a vállalkozók
 47     I|          melyre az adó ajánltatik; 2-dik a feltételek, mik alatt
 48     I|           feltételek, mik alatt és 3-dik, hogy mennyi ajánltassék?
 49     I|            hogy a KK. és RR. az 1830-dik esztendei kivánságoknak
 50     I|            tanácskoztak a főrendek 5-dik viszonüzenetéről a tisztviselők
 51     I|   Marczibányi Antal, Trencsénmegye 2-dik követe, megtámadta az indítványt,
 52     I|              ezeket irta:~«Junius 22-dik napjára vala határozva közgyűlésünk,
 53     I|             főispánt, ki már az 1824-dik esztendő óta kormányozza
 54     I|              a törvényt. Már az 1790-dik esztendő óta minden országgyűlés
 55     I|           azon felirat, mely az 1833-dik esztendői márczius 30-kán
 56     I|           reményeinket, mert az 1835-dik év október 5-kén érkezett
 57     I|         ismét csonkítva lőn. Az 1790-dik esztendőben újra törvény
 58     I|          kijelentettük, hogy az 1790-dik esztendei XII. törvényczikkely
 59     I|      határidőt rendelt. Mind az 1825-dik esztendőben, mind a jelen
 60     I|        vagyis 1799-től fogva az 1811-dik esztendői márczius hónapig,
 61     I|          melyben a sónak ára az 1790-dik évi törvényes mennyiségre
 62     I|            országló fejedelmünk 1830-dik évben történt szerencsés
 63     I|             gyűlését pünkösd utáni 2-dik vagyis f. é. junius 2-ikára
 64     I|            nek az 1839. évi junius 2-dik napjára Pozsony városába
 65     I|         környezik, s kiket Ulászló 6-dik decretuma VII. és VIII.
 66     I|             1723: VII., és Ulászló 2-dik decretuma XXV. t.-czikkelyei
 67     I|           nevezte ki azokat. Az 1836-dik évi országgyűlésen végzést
 68     I|        felirattal, még pedig nem a 8-dik, hanem a 19-dik hétben.
 69     I|              nem a 8-dik, hanem a 19-dik hétben. A feliratot bizodalom
 70     I|          iránt az országgyűlésnek 14-dik hetében küldetett fel, s
 71     I|     kijelentjük, hogy azok közül a 2-dik pontnak, mely a katonaság
 72     I|         egyenesen annak az 1-ső r. 9-dik czímjében alapuló tulajdonosi
 73     I|            tanácskoztak a főrendek 3-dik válaszüzenetéről a julius
 74     I|              az Ulászló VI. könyve 7-dik rendelete, a melyről legalább
 75     I|          azonban, hogy t. i. az 1830-dik esztendő példáját. kövessük-e,
 76     I|    kivánságot illeti, hogy mivel a 3-dik rend ennyi tagot nevezett,
 77     I|       városok részéről, mint az 1830-dik esztendőben voltak? Azon
 78     I|           kihagyatni szorgalmazott 7-dik és 8-dik szakaszban foglalt
 79     I|             szorgalmazott 7-dik és 8-dik szakaszban foglalt okoskodás
 80     I|          Bezerédy Miklós az üzenet 9-dik pontjának azon szavai ellen,
 81     I|        rendjén volt a váltótörvény 3-dik részének VIII. t.-czikke,
 82     I|          renden volt a főrendeknek 5-dik válasza a szólás törvényes
 83     I|      közgyűlése jegyzőkönyvének 1516-dik számu pontja így szól:~«
 84     I|          királyi előadások 1-ső és 3-dik pontjainak tárgyalásához
 85     I|       királyi előadásoknak 1-ső és 3-dik pontját érdeklő adatoknak
 86     I|             és az 1723: IX. t.-cz. 2-dik szakaszánál fogva perbe
 87     I|            régi katonák, kik az 1830-dik esztendő előtt örökös katonáknak
 88     I|      hozzákötni azt, mit már az 1830-dik évi országgyűlés több ideig
 89     I|        felirat az országgyűlésnek 11-dik hónapjában fölterjesztetett.~
 90     I|    leszállítása ellen, s azt az 1830-dik eszt. országgyűlésnek példájára
 91     I|          kijelentetett, hogy az 1830-dik évi VII-dik törvény rendeletét,
 92     I|             A királyi előadásoknak 2-dik pontja a katonaság élelmezésének
 93     I|              érezték ezt már az 1836-dik esztendőben az ország rendei,
 94     I|       kerülni.~A királyi előadások 3-dik pontjában felszólította
 95     I|      nyomasztó sulyát, s már az 1790-dik esztendőben meg vala bizva
 96     I|        biróságának hatóságát az 1836-dik eszt. XX-dik t.-cz. 2-dik §-
 97     I|            dik eszt. XX-dik t.-cz. 2-dik §-ának eseteiben 200 frt
 98     I|     fontosságu lépés az, mit az 1836-dik esztendei országgyűlésen
 99     I|  Elhatároztuk ezen törvényczikknek 9-dik §.-ában, hogy a földesúr
100     I|          készült szerződések az 1836-dik évi VIII. t.-cz. 3-dik §-
101     I|          1836-dik évi VIII. t.-cz. 3-dik §-ában elszámlált eseteken
102     I|              tárgyában már az 1832/6-dik évi országgyűlésen hosszabb
103     I|    mindezeket a fő RR.-hez küldött 2-dik üzenetünkben, de ők ezután
104     I|         állandó megalapítása az 1836-dik évi XLI. t.-cz. folytában
105     I|              évi május 13-kától 1843-dik eszt. május 13-káig tüzték
106     I|     föltételt kötötték, hogy az 1808-dik országgyűlés által kidolgozott
107     I|         kiterjesztetett.~Még az 1836-dik eszt. országgyűlésen indítványba
108     I|             félünk, hogy Kerkápoly 2-dik alispán fog közelíteni hozzájok.
109     I|              Nemzeti Ujság» 1843. 33-dik számában egy zalai levél
110     I|      megbuktatta. A «Világ» 1843. 30-dik számában e gyűlésről ezeket
111     I|        közgyűlés jegyzőkönyvének 525-dik szám alatt kelt végzése
112     I|            bélyegző jelen ápril hó 4-dik napján történt gyászos eseményeket
113     I|     Fájdalommal emlékezünk április 4-dik napjára, midőn nemességünk
114     I|           kellett küzdenünk.~Ápril 4-dik napjáig, mikor a házi adó
115     I|    összeütközését a «Világ» 1843. 74-dik számában így irja le:~«A
116     I|             s mellőzve a III. rész 3-dik czíme rendeletét, a csupán
117     I|            hagyván hátra, melynek 15-dik pontjában ide való atyjafiait
118     I|      közgyűlése jegyzőkönyvének 3615-dik pontja így szól:~«3615.
119     I|             17-ik napján, az Ur 1847-dik esztendejében. Ferdinand
120    II|               A Pesti Hirlap 1848. 8-dik számában márczius 21-dikéről
121    II|              Lázár «Emlékiratai» 108-dik lapján elbeszéli, ő Nyáry
122    II|          mert nem mint ismétlése a 2-dik József-féle hátrálásoknak,
123    II|              Somssich könyvében a 91-dik laptól a 105-dikig egy octroyirozott
124    II|       megtekinteni, nevezetesen a 91-dik laptól kezdve. Látni belőle,
125    II|  rendszabályoknak föntebb említett 3-dik csoportjával, tehát itt
126    II|         Felsége által 1713. ápril 19-dik napján végérvényesen és
127    II|            módját illetőleg, az 1608-dik 3-dik törvényczikknek szabályait,
128    II|             illetőleg, az 1608-dik 3-dik törvényczikknek szabályait,
129    II|    országgyűlésnek 8., 9., 10. és 13-dik törvényczikkeiben adományozott
130    II|              és egyszersmind az 1741-dik 11-dik törvényczikk értelmében
131    II|          egyszersmind az 1741-dik 11-dik törvényczikk értelmében
132    II|             helytartótanács, az 1723-dik 97., 98., 101. és 102. törvényczikk
133    II|           szervezésére nézve az 1791-dik 17. törvényczikk értelmében
134    II|            kijelentvén, hogy az 1848-dik év előtti tényleges állapot
135    II|                MEGSÉRTETTE-E AZ 1848-DIK ÉVI MAGYAR ~MINISZTERIUM
136    II|           Tagja voltam én is az 1848-dik évi felelős magyar miniszteriumnak,
137    II|     gondoskodva van.~Esztergom, 1860-dik évi november 30-dikán,~Nagyságodnak~
138    II|      örökösödési törvénynek, az 1836-dik évi 14. czikknek alapelve
139    II|          abban, hogy egyedül az 1848-dik évi törvények szolgálhatnak
140    II|         ismét életbe lépjen.~Az 1848-dik évi törvények hazánk institutióinak
141    II|    javaslatot ne tegyünk, mi az 1848-dik évi törvények demokraticus
142    II|             magyar törvények az 1848-dik évtől fogva az osztrák törvény
143    II|             Nem áll tehát, hogy 1852-dik vagy 53-dik évig a régi
144    II|         tehát, hogy 1852-dik vagy 53-dik évig a régi törvényeknek
145    II|    ellenvetés, melyet tegnap annak 3-dik és 4-dik szakasza ellen
146    II|              tegnap annak 3-dik és 4-dik szakasza ellen felhoztam,
147    II| megállapított határokhoz képest 1860-dik év október 20-diki kézirataink
148    II|         léphet hatályba.~IV. Az 1860-dik év október 20-diki nyíltparancsok
149    II|            1861-ben, uralkodásunk 13-dik évében.~Ferencz József m.
150    II|        valamennyi országa javát 1860-dik okt. 20-diki diplomám II-ik
151    II|         egyéb lakósai. Az 1471-iki 6-dik tvczikk azt parancsolja,
152    II|           nem idegenekre. Zsigmond 6-dik decretumának 1-ső czikke
153    II|             E törvény az 1715-diki 3-dik tvczikk. Ezen törvény Magyarország
154    II|  alakulásokon ment keresztül, s a 18-dik század második és a 19-dik
155    II|           dik század második és a 19-dik század első fele folytában
156    II|    kívánatára az 1790-diki 58. és 59-dik tvczikkely.~Mi vagyunk-e
157    II|             sanctio pragmatikát 1725-dik évi nov. 25-dikén külön
158    II|         Horvátország fölhoz, az 1848-dik évi 5-dik tvczikknek azon
159    II|            fölhoz, az 1848-dik évi 5-dik tvczikknek azon rendelete,
160    II|      vitatások eredménye lőn az 1844-dik 2-dik tvczikk, miszerint
161    II|          eredménye lőn az 1844-dik 2-dik tvczikk, miszerint kimondatott,
162    II|              decz. 4-dikén tartott 8-dik ülésében, Horvátország követe
163    II|             sőt ellenkezőleg az 1848-dik évi országgyűlésen a törvények
164    II|             hivatkozik II. Ulászló 3-dik rendelete 34-dik tvczikkének
165    II|           Ulászló 3-dik rendelete 34-dik tvczikkének 4-dik szakaszára.
166    II|       rendelete 34-dik tvczikkének 4-dik szakaszára. Ezen törvény
167    II|            harminczadok helyeit, a 4-dik szakaszban azt mondja, hogy
168    II|   Zágrábmegye arra, hogy ugyanazon 4-dik szakaszban a tótországi
169    II|            is követel. A következő 5-dik szakaszban pedig a föntebb
170    II|     törvények között az 1715-diki 91-dik törvény, hol a varasdi főharminczadhoz
171    II|               Például az 1478-diki 7-dik és 1498-diki 16-dik tvczikkekre,
172    II|           diki 7-dik és 1498-diki 16-dik tvczikkekre, különösen pedig