1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-6679
bold = Main text
Rész grey = Comment text
1501 I | törvényhozásra, sem közigazgatásra nem alkalmatos; azonban naponkint
1502 I | országgyűlésen mindent, a mit törvény nem tilt, elkövetni nemzeti
1503 I | kedvező választ, reményeinkben nem csüggedve, mert azt hittük,
1504 I | divatozó alakjában már nem is Róma dicső nagyságának
1505 I | gátolni fejedelmi jussok közé nem is tartozhatik, elhatároztuk,
1506 I | szerkesztünk, mert ezt törvény nem tiltja, más korlátot pedig
1507 I | nyelvünk felett törvényesnek nem ismerünk.~A képviselői táblának
1508 I | a méltóságos főrendek el nem fogadták, s minthogy az
1509 I | törvényjavaslatot latin nyelven fel nem küldünk; sőt többen már
1510 I | alá, törvénybe iktatnunk nem lehetett, mert lekötöttük
1511 I | reményeit. Eddig még törvény nem parancsolja, hogy az alkotandó
1512 I | bilincseiből soha végkép ki nem szabadulna, mert minden
1513 I | is megkötő tartalmát el nem fogadhattuk. Csak lebilincselt
1514 I | sajátja felett ilyen alkuba nem ereszkedhettek; nekünk egy
1515 I | jövendőjét feláldozni szabad nem volt. Csalódott reményeink
1516 I | törvények latin szerkezete nem törvény, csak gyakorlat
1517 I | hazánkra s nemzetünkre nézve nem haszon nélkül valók. Teljesedett
1518 I | tulajdoníttatott; de csüggedést nem ismerő állhatatosság és
1519 I | tehát egészen kielégítő nem leve, de némileg mégis megnyugtató
1520 I | széke elébe terjeszteni. Nem egyes vallási felekezetek
1521 I | legbiztosabb oltalma, ehhez pedig nem szükséges a vallásnak egysége,
1522 I | gátló ellenszegülés miatt el nem érethetett.~A földesúr és
1523 I | önkényétől felfüggeszteni nem lehetett, s a tulajdont
1524 I | lehetett, s a tulajdont nem biró, sőt eddig nem is birható
1525 I | tulajdont nem biró, sőt eddig nem is birható néposztályról,
1526 I | ezen törvényeknek talán nem oly határozott, mint azt
1527 I | érdekeit figyelemben tartva, nem volt lehető mindenben oly
1528 I | szenvedjenek, azt kivánni nem lehet. Vannak továbbá némely
1529 I | s valóban kevesebbet már nem is áldozhatánk, kivált ha
1530 I | elhatároztatni, hogy hazánk nem nemes lakosainak szabad
1531 I | hatását; elmondtuk, hogy nem törvény, csak gyakorlat
1532 I | csak gyakorlat tiltja a nem nemest fekvő tulajdon birhatásától,
1533 I | azonban e javaslatot el nem fogadá s a királyi válaszban
1534 I | eltörlésében szintén meg nem egyezvén a kormány, azok
1535 I | soha előlülők vagy közbirák nem lehetnek, elnököt ugyan
1536 I | jegyzőt, kinek szavazata soha nem lesz, az uraság választhatja
1537 I | ilyen uriszéken jegyzők nem lehetnek.~De nem számlálgatjuk
1538 I | jegyzők nem lehetnek.~De nem számlálgatjuk tovább azokat,
1539 I | mulasztásának vétkében részesülni nem akar.~Ha nemzeti önállásunk
1540 I | terjeszszük a közértelmességet. De nem csak oktatás, hanem czélirányos
1541 I | lehessen. S majd ha érdekeink nem különválva, hanem egy nemzeti
1542 I | ország egyéb megyéitől semmit nem különbözik s egyenesen Magyarországhoz
1543 I | tótországi név alatt külön nem emlittethetik, hanem mint
1544 I | vitatás és elhatározás alá nem jött, mi jussaink föntartása
1545 I | volna a közadó fundusának nem igazságos csonkítása, mert
1546 I | telekért a nemes, ha tőle adót nem fizetne, s így a szegény
1547 I | minthogy azt a törvény soha el nem fogadta, s gyakorlat által
1548 I | rendeinek többsége, noha nem kevesen valánk, kik a sürgetett
1549 I | hogy ezen határozat ki nem vihető, mert sokkal több
1550 I | együtt leendő fölvételéhez nem ragaszkodtunk, de abban
1551 I | Föliratunkra kedvező választ nem nyertünk, sőt ő felsége
1552 I | az országgyűlésnek végét nem bizonyos időhöz, hanem az
1553 I | országgyűlésnek eloszlatásában meg nem nyugszunk, annyival inkább,
1554 I | perlekedési tehetséget a nem nemeseknek is, hogy letöröljük
1555 I | a feljebb vitt s még el nem itélt pereknek száma fölötte
1556 I | rendelkezik, de a kormány nem egyezett meg abban, hogy
1557 I | melyek vagy halasztást nem szenvednek, vagy fontos
1558 I | fönnálló törvényeknek összesége nem rendszeresen alkottatott,
1559 I | érdekeket, melyek külön válva nem sok gátot vethetnének, összesít
1560 I | mely a jövendőnek útját nem zárja, valóságos haladás,
1561 I | közügynek baráti csüggedést nem ismerő buzgósággal újra
1562 I | többség, a mi egyébkint nem történnék. Sőt az a káros
1563 I | méltóságos főrendek meg nem egyeztek, s az ő ellenkezésök
1564 I | Az egyházi tizedre nézve nem csak a megszüntetést vagy
1565 I | kényszerített megváltást nem lehetett törvénybe iktatnunk,
1566 I | igazsággal megegyeztetni nem lehet, és midőn valamely
1567 I | alá tartozó vétek iránt nem biráskodhatván, az urbéri
1568 I | ne gyakorolhassanak. Ezt nem fogadták el a méltóságos
1569 I | valamely közhatalmat bitangolni nem engedik.~A közadó ajánlásának
1570 I | és tettleg megszüntetve nem lesznek; közadó fejében
1571 I | frtnál többet semmi esetre nem ajánlhatunk; meg is állapodtak
1572 I | sommában, de azt ő fölsége el nem fogadta s nagyobb mennyiségnek
1573 I | ajánlatunk mellett maradánk nem kevesen, de a többség már
1574 I | számlálandó három esztendőre és nem tovább, oly világos kijelentéssel,
1575 I | értelmében országgyűlés nem tartatnék, az adónak további
1576 I | fizetése azonnal megszünjék. Nem akarának e föltételben a
1577 I | akarván hátráltatni, végre nem ellenezték, hogy az említett
1578 I | melytől a nemzet képviselői el nem állottak, az adót tárgyazó
1579 I | azonban a királyi válasz által nem láttuk megszüntetve az előre
1580 I | az állandó katonaság meg nem szünhet, az adónak sem szabad
1581 I | nemzet és fejedelem meg nem egyezhetnének, és a fejedelem
1582 I | országgyűlést, akkor az adó meg nem szünhetvén, annak előbbi
1583 I | elég volna a kormánynak el nem fogadnia kisebb ajánlatot,
1584 I | szerint az országgyűlés meg nem tartatik, a további adó
1585 I | a további adó megigérve nem lévén, nem is folyhat, mert
1586 I | adó megigérve nem lévén, nem is folyhat, mert szabad
1587 I | jussainak pedig semmi csorbulást nem okoz, mert ha a kormány
1588 I | törvénynek e részben elég nem tétetnék, sem újabb föliratot,
1589 I | folytatását szükségesnek nem látjuk, de nem kételkedünk;
1590 I | szükségesnek nem látjuk, de nem kételkedünk; hogy ajánlásunk
1591 I | feliratokban nemzetünk nyilván ki nem mondott soha, s így maradott
1592 I | teljesedésbe vételének szükségét, a nem reménylett esetben pedig
1593 I | és azokat életben tartani nem késik.~Az előleges sérelmek,
1594 I | forró esdekléseink buzgósága nem valának századok óta képesek
1595 I | viszonyaira nézve szintén nem foglaltatott semmi kedvező
1596 I | kinevezénk, de ő fölsége nem fogadta el ebbeli határozatunkat
1597 I | jövő országgyűlésre meg nem hívatnának, a mit azonban
1598 I | elhatározásához törvényesen nem nyulhatnának, míg az elmulasztott
1599 I | elmulasztott meghívás meg nem történnék, mert ezen törvényhatóságok
1600 I | őket az országgyűlésre meg nem hívni, annyi volna, mint
1601 I | előtti viszonyaik csorbulást nem szenvedhetvén, nekik az
1602 I | pénzbeli viszonyai iránt ismét nem lehetett elhatározó törvényeket
1603 I | így leszállított sommákért nem váltóczédula vagyis 100
1604 I | időszak iránt javaslatunkat el nem fogadta, de fejedelmi szavát
1605 I | értékkel többé kibocsátani nem fog. Ezen biztosító igéret
1606 I | fizetésben elfogadni senki nem köteles. Ismételtük tehát
1607 I | leszállított 100 frtért nem 60, hanem a gyakorlat szerint
1608 I | de kedvező választ ismét nem nyertünk, s noha ő felsége
1609 I | parancsolt értékkel kiadni többé nem fog, abban még sem egyezett
1610 I | pedig törvényt alkotnunk nem lehetett, mert önmagunk
1611 I | tulajdonai lenni soha meg nem szüntek és nem kételkedünk,
1612 I | soha meg nem szüntek és nem kételkedünk, hogy azokról,
1613 I | fölosztott jövedelmeiből nem részesülve, gyakran szükölködni
1614 I | venni; de épen ezért el nem ismerhetjük azt, hogy a
1615 I | rendelkezni törvényes hatalma nem lehet, s a polgárok bármely
1616 I | sürgetik. A feliratra válasz nem érkezvén, előleges sérelmeinknek
1617 I | törvényjavaslat elfogadva nem levének, s e legsúlyosabb
1618 I | polgár helypénzt fizetni nem köteles, és azon pontot,
1619 I | mindaddig, míg az ilyen birtok nem nemes kézen vagyon, közadó
1620 I | addig, míg azok nemesi kézre nem kerülnek, adót fizetni azon
1621 I | teljesítettek, napibért nem kaptak, több esetekben a
1622 I | köréhez semmi tekintetben nem tartoznak, s melyeket nem
1623 I | nem tartoznak, s melyeket nem mint tisztviselők, hanem
1624 I | adózó népnek javával meg nem egyeztethető, kegyelmesen
1625 I | ezen pontjára kir. válasz nem érkezett; de miután az ország
1626 I | Horvátországban lakni és javakat birni nem szabad, már egyszer eltöröltessék.
1627 I | főrendek mindezekből semmit el nem fogadván, határozataink
1628 I | megszüntetését elérnünk nem lehetett, a törvényhatóságoknak
1629 I | t.-cz. rendelése szerint nem csak magyarul tudnak, de
1630 I | kiszökéseknek büntetését is. Nem lehetett a nemzet képviselőinek
1631 I | melyet törvényeink soha el nem ismertek, bármi alakban
1632 I | és törvényjavaslatot el nem fogadták, kénytelenek vagyunk
1633 I | várni a sikert, melyet mi el nem érheténk; annyival inkább
1634 I | szabadságát Magyarországban nem csak nem korlátolják a törvények,
1635 I | Magyarországban nem csak nem korlátolják a törvények,
1636 I | köszönetet vívott ki magának, nem annyira jutalmul, mint inkább
1637 I | felsége a nemzeti ajánlást el nem fogadván, azt, a mit a nevelési
1638 I | elrendelni a kormány, s nem akarván a nemzet pénzén
1639 I | nemzetiséget is elfojtva, azokat nem magyar honfiakká, hanem
1640 I | katonai iskolának alkalmatos nem vala, közönséges árverés
1641 I | felebarátink szomorú sorsa is nem sokára legalább némileg
1642 I | partjáig, a megváltás által nem csekély útivámoktól szabadulván
1643 I | küldetett föl, kir. válasz reá nem érkezett.~A nemzeti nyelv
1644 I | kötelező erejű kivetésekben meg nem egyezének, és noha nem ok
1645 I | meg nem egyezének, és noha nem ok nélkül tartunk attól,
1646 I | terheiből s ekképen vagy a czél nem lesz elérve, vagy a szegényebb,
1647 I | ki azt használja, vámot nem fizet, törvényt alkottak
1648 I | vonalokon kívül más vonalokra nem terjed; ezt pedig azért
1649 I | reményt, hogy nemzetünk vissza nem hozza többé a mult időknek
1650 I | ausztriai császárságnak nem alkotó része, a magyar király
1651 I | határozatainkat megmásítni nekünk nem lehetett, több rendbeli
1652 I | czímzet nemléte miatt fel nem küldethetének. Időközben
1653 I | czímzet iránt megegyezni nem tudnak, felirataikat az
1654 I | kérelmünknek teljesítését nem igérte; mi tehát a feliratot
1655 I | kivántunk volna, kivívni képesek nem valánk.~Országgyűléseinknek
1656 I | melyet az ország rendei el nem fogadhattak, s így veszett
1657 I | teljes megszüntetését el nem fogadá. Midőn az országgyűlés
1658 I | egyezség, a concertatió épen nem szükséges, hanem inkább
1659 I | kerületi és országos űlésekben, nem pedig elegyes űlésben vétessék
1660 I | űléseket, melyekben valamely el nem döntött tárgy fölött kellett
1661 I | szerkezete tehát eredeti nem lehet, ez magában a törvényben
1662 I | fognának kiadatni, ezt pedig el nem fogadhattuk, mert teljes
1663 I | kancellária módosításától el nem állott, mi is kijelenténk,
1664 I | kijelenténk, hogy inkább nem fogjuk a hitlevélnek magyar
1665 I | határozat iránt törvényt alkotni nem akarván, az ő megegyezésökre
1666 I | részben szükségünk nincs; nem is akarunk mi az ő táblájok
1667 I | választmányunk tagjainak többé el nem ismerjük, mert választatásuknak
1668 I | önbecsületéről annyira megfelejtkezni nem képes, hogy az őt választók
1669 I | közvélemény gunyjára kitenni nem fogja azért, hogy az ilyen
1670 I | még ez országgyűlésre be nem mutattatott; hogy tehát
1671 I | a méltóságos főrendek el nem fogadták, mert azt Horvátország
1672 I | mert a méltóságos főrendek nem távoztak előbb kijelentett
1673 I | sem az egyes polgárok le nem mondottak atyai jussaikról,
1674 I | mondottak atyai jussaikról, nem adták át öngyermekeiket
1675 I | határtalan intézkedései alá. Nem kértünk mi pénzt, munkát
1676 I | kielégíteni a közszükséget s nem fognak megfelelni a nemzet
1677 I | közegyetértéssel, csüggedést nem ismerve, mi magunk iparkodunk
1678 I | nemzeti nyilvános élet fenn nem állhatnak, ismételve támadta
1679 I | feliratot a k. szék elébe jutni nem engedék; mi tehát kénytelenek
1680 I | sérthetetlen szabadsága semmiképen nem korlátoltathatik.~Későbben
1681 I | polgároknak törvény által nem korlátolt, sőt inkább megerősített
1682 I | hűtelenségi keresetnek helye nem lehet, mert az 1723: IX.
1683 I | eseteit szorosan meghatározza, nem szavakért, hanem tettlegi
1684 I | szélesebbre terjeszteni nem lehet. Fölhoztuk mindezeket
1685 I | idéztetését sérelmesnek nem látván, aggodalomra semmi
1686 I | aggodalomra semmi okot nem találtak, sőt azt akarták,
1687 I | azt akarták, hogy mivel ők nem érzik a nemzeti jussok sérelmét,
1688 I | köztanácskozásokban résztvenni meg nem szűnt, s így tettleg lett
1689 I | képviselői helyzetétől meg nem foszthatja s követi kötelességének
1690 I | jussainak gyakorlatában nem gátolhatja. Végre a kormány
1691 I | sérelme nélkül megfosztani nem szabad. Méltán országos
1692 I | ő felségéhez szintén el nem küldethetett, s a Karok
1693 I | mindezeket törvénysértésnek nem véli, mindezeken nem aggódik,
1694 I | törvénysértésnek nem véli, mindezeken nem aggódik, sőt midőn a nemzetnek
1695 I | szomorú következései lehetnek. Nem czélunk vizsgálgatni, mennyiben
1696 I | bizonyosan elhatározni azért nem lehet, mert a képviselői
1697 I | ezen századnak elején is nem az egyes szavazatok megszámítása
1698 I | hazánk közérdekével meg nem egyez, sőt még a képviselői
1699 I | törvényhozásnak gondos előrelátása nem segít, végső szakadás lesz
1700 I | országgyűlési küldöttei már nem is annyira törvényhozók,
1701 I | veszélyeztetheti.~Századunkban nem szűkebbre szorítani, hanem
1702 I | jussaikat a polgároknak, nem pedig csak a külső és belső
1703 I | függéstől fölmentetnének, nem kételkedünk, hogy mind maguk,
1704 I | bizodalmának, s a törvényhozás nem kevés erőt fog nyerni általok;
1705 I | büntetés alatt különben nem teendő.~A felolvasott kegy.
1706 I | közbenjárása kikéressék, nem veszi azon értelemben, mint
1707 I | felségének czíme iránt megegyezni nem tudván, ő felsége kegyelmesen
1708 I | semmi diplomatikus lépést nem tesznek, míg kiegészítve
1709 I | tekintem, és épen azért nem akarok mindaddig hozzászólani,
1710 I | ezen tárgy különösen fel nem vétetik, mert sok más kérdésekkel
1711 I | mert sok más kérdésekkel nem akarom megszakítani. A mi
1712 I | képviseleti rendszerünket nem megszorítani, sőt inkább
1713 I | hogy a kir. városokban nem csak szabad, hanem kell
1714 I | elv parancsolólag kimondva nem lészen, addig még csak feltételesen
1715 I | föltételtől függő kérdéseknél nem volna tanácsos megtenni
1716 I | föltétel teljesülését; azonban nem bánom, ha a kir. városok
1717 I | tanácskozások méltóságával össze nem egyeztethető cselekedetét,
1718 I | egyeztethető cselekedetét, helyben nem hagyhatja; egyszersmind
1719 I | mint a nevezett gróf, meg nem avatott követet annyival
1720 I | disposuerimus).~Több követ nem pártolta az indítványt,
1721 I | és ha az excerptákat meg nem állapítjuk, az utolsó helyre
1722 I | vannak itt ezen követek akár nem? A megyéknek ide követet
1723 I | megyéknek ide követet küldeni nem csak jussok, hanem kötelességök
1724 I | a pestmegyei követ miért nem volt itt? A ki ezen pesti
1725 I | pesti tárgyat sérelemnek nem ismeri, consequensebb, mint
1726 I | előadások előtt semmit fel nem terjeszthetnénk. 1832-ben
1727 I | magyarázni, hogy míg ezek mind be nem fejeztetnek, sérelmeink
1728 I | fejeztetnek, sérelmeink orvoslását nem várhatjuk? Jobb értelmet
1729 I | terjesztették fel. De soha nem volt erre szebb alkalom,
1730 I | hasonlóan gondoskodni. Ki nem látja, hogy jelenleg belső
1731 I | felsége bölcs intézkedésének, nem félhetünk. A katonaság kiegészítése
1732 I | szólani. Pestmegye követét nem látjuk itt. Miért? Mert
1733 I | visszakapcsolt megyék követei meg nem jelennek. Miért? Nem tudjuk.
1734 I | meg nem jelennek. Miért? Nem tudjuk. Kővár vidéke még
1735 I | A magok hibája miatt meg nem jelenökről később lesz a
1736 I | választásában meggátolni, mint meg nem hívni. Pestmegyének tehát
1737 I | alkotmánya? Úgy tudjuk, hogy nem változott. A sérelem orvoslására
1738 I | a pesti sérelem eldöntve nem lészen, semmi más tárgyba
1739 I | semmi más tárgyba ereszkedni nem akar; de ha a többség által
1740 I | melyek meghívás daczára nem küldöttek követeket, hogy
1741 I | tanácskozásainkat. A meg nem jelent megyékre nézve az
1742 I | mondja: «hogy a makacsul meg nem jelenőket a nádor kiküldésére
1743 I | kell kérnünk, hogy a meg nem jelent megyék megbüntetése
1744 I | rendelést. Gyakorlatra itt nem lehet hivatkoznunk, mert
1745 I | változott, azóta ilyen eset nem adta magát elő.~ ~
1746 I | s teljesen elenyésztetve nem leend, megkészítendő munkálataikat
1747 I | munkálataikat legfelsőbb helyre föl nem terjesztik». Az elnök fölszólította
1748 I | naplóbirálók.~DEÁK FERENCZ: Nem hitte, hogy alkotmányos
1749 I | 1791: XIII. t.-czikkelyben nem csak az mondatik: ut propositiones
1750 I | ordinum gravamina tollantur. Nem is lehet ezen törvénynek
1751 I | tárgyazók. Ez magában kétséget nem szenved; azonban ha vannak
1752 I | 1791-diki országgyűlésről nem is lehet azt feltenni, hogy
1753 I | országgyűlésen más tárgyakat felvenni nem lehetett volna mindaddig,
1754 I | kilencz rendszeres munka be nem fejeztetik: hogy pedig ezek
1755 I | fejeztetik: hogy pedig ezek el nem végeztettek; és mégis más
1756 I | tractentur. Már a pesti esetben nem Ráday személye, de a közérdek
1757 I | előadások előlegesen fel nem vétetnek, későbben hideg
1758 I | hideg megfontolással róluk nem is lehet tanácskozni; de
1759 I | s a bizodalmat erőltetni nem lehet, minthogy pedig a
1760 I | előlülő az «illendő» szót nem azon értelemben vehette,
1761 I | bármely czélnak is feláldozni nem kell. Mi a második czélt
1762 I | szavát emeli jó fejedelméhez. Nem is lehet mondani, hogy a
1763 I | mindaddig, míg sebünket nem orvoslod; vagy pedig az
1764 I | mindaddig semmiben tanácskozni nem kiván, mielőtt ezen pesti
1765 I | mielőtt ezen pesti sérelem nem orvosoltatik. Mi végre a
1766 I | szavazásból kirekeszteni nem tartják lehetségesnek; de
1767 I | részt vegyen; utasításaikat nem teljesítő követjeiket pedig
1768 I | minden polgár gyakorolhatja, nem tartanak küldői semmitől,
1769 I | ő a képviselői rendszert nem látja veszedelmeztetve az
1770 I | s ha netalán némelyekben nem volnának is, módot kell
1771 I | illusióknál kellemetlenebb nem lehet, kivált a mostani
1772 I | magok közül választhassanak, nem ellenzi, s ennek megadására
1773 I | e részben kedvező válasz nem érkezik, semmit sem akar
1774 I | sérelem tökéletesen orvosolva nem lesz - a szólás szabadsága
1775 I | hogy mondott szavától el nem áll s a mellett marad.~DEÁK
1776 I | sorának elintézésébe avatkozni nem kivánok; az elnök fentartója
1777 I | kik a felkiáltás ellen fel nem szólaltak, a felkiáltás
1778 I | királyi személynök. Most nem arról van a szó, az üzenet
1779 I | törvényes; ha tehát fel nem szólalnak a követek, hogy
1780 I | fölkiáltásokból a többséget ki nem veheti, fölszólíthassa a
1781 I | is, hogy azon véleményben nem osztozom az elnökkel, hogy
1782 I | felkiáltás után felszólalni nem akarnak, csak akkor tekintessenek
1783 I | mindnyájan», az elnök nem akart eltérni a szokástól,
1784 I | is akarnak szólani, itt nem replicázunk».~DEÁK FERENCZ:
1785 I | rendre akarna utasítani, nem pedig beszédem bevégzése
1786 I | minthogy beszédemet még el nem végeztem, a mondottakhoz
1787 I | olyan, melyet ellenezni nem lehet, de mivel a diarium
1788 I | bemenni a naplóba, különben nem lesz a történteknek hív
1789 I | felkiáltás ellen a többség nem szól, a felkiáltásból kell
1790 I | elnök joga, melyet senki nem akar sérteni, és ettől el
1791 I | akar sérteni, és ettől el nem állok.~ ~
1792 I | elveik ellenére, miszerint ki nem egészítve semmi tárgyba
1793 I | semmi tárgyba ereszkedni nem akartak, mégis már több
1794 I | törvény, Szepes követe pedig nem tudja magát mire basirozni.
1795 I | előadásokat; de hiszen a törvény nem azt mondja commemoratis,
1796 I | propositionibus regiis; nem is azt mondja a törvény,
1797 I | philosophiai értelmét illeti, azt nem lehet úgy venni, hogy akár
1798 I | valamely szüksége, akár nem, mégis mindig a kir. előadásokat
1799 I | soha azoknak megtartásáról nem gondoskodnék. Hiába halmozzuk
1800 I | országgyűlés alatt fogja orvosolni, nem pedig hogy arra kiadandja
1801 I | kiadandja kir. válaszát; ez nem mondatik, s így a sérelmeknek
1802 I | egyszerre tanácskozás alá vétele nem lehet. Mikor az egyiket
1803 I | másikat is vitatás alá venni nem lehet. Vagy egyiket vagy
1804 I | czáfolatául, hogy a RR. nem constituálva is módját találták
1805 I | tagnak az országgyűlésére meg nem jelenésekor az mondatik,
1806 I | tárgynak vitatásakor 40 tag meg nem jelen, arról azt mondják,
1807 I | Magyarország törvényei nem határozzák ugyan meg világosan
1808 I | szerint négy nap kell a meg nem jelenőkre várakozni, és
1809 I | országgyűlés végére halasztani nem lehet. De nem így van a
1810 I | halasztani nem lehet. De nem így van a constitualás kérdése,
1811 I | holott a határidő épen nem volt megtartva, mert a törvény
1812 I | adóval, midőn országgyűlés nem tartatott? Ennek megemlítését
1813 I | azonban ezen feliratba tenni nem akarja. Mi a főrendekhez
1814 I | mutatnunk, hogy ez gyakorlatilag nem úgy áll, mert az Ulászló
1815 I | mint már bőven kifejtettem, nem privat, hanem országos sérelem.
1816 I | tárgyait elhatározó törvényt nem nézhetjük úgy, mint a főrendek.
1817 I | kivánatunkhoz járulni méltóztassék. Nem is tehetem föl a főrendekről,
1818 I | felsége kir. előadásaiban nem tette. Épen az fáj szívünknek,
1819 I | szólítjuk fel a főrendeket, nem kétlem, hogy ők is a szeretet
1820 I | a hűtlenségi esetek közé nem számítanak, súlyos büntetésre
1821 I | melyeket okokkal támogatni nem csak felesleges, hanem talán
1822 I | hogy szólásszabadság nélkül nem lehet törvényhozás, nem
1823 I | nem lehet törvényhozás, nem lehet alkotmányos ország.
1824 I | ezeknek egyes taglalatába nem kiván bocsátkozni; elégnek
1825 I | függetlennek mondani többé nem lehet. Mikor minden polgár
1826 I | kimondatik az is; hogy a biró nem szolgája, hanem ura a törvényhozásnak.
1827 I | vagyis a törvényhozásnak. Nem tartja ugyan a szóló idetartozónak
1828 I | ítéletét, melyekről a törvény nem mondja, hogy bűn, akkor
1829 I | azonban kisülne az, hogy nem készakarva, hanem hibából
1830 I | hibából tették azt, akkor nem lehet őket büntetni. A legnagyobb
1831 I | törvényhatóságokkal közli; ilyen birák nem érdemesek a bizodalomra.
1832 I | nemzetnek ebbeli aggodalmát. Nem kegyelem kéréséről van itt
1833 I | hibákat talál. Jövendőre nézve nem egyezik meg a szóló egy
1834 I | fennálló törvények szerint, nem pedig azokról, vagy azok
1835 I | származtak, ez idő szerint többé nem olyanok, melyek akár a felségnek,
1836 I | Andrássy József úgy látta, hogy nem oly idő van most, midőn
1837 I | követett eljárási gyakorlat nem csak 1795-ben, hanem 1802-
1838 I | felségsértési eljárás ellen nem szólalt föl. A birókról
1839 I | és 1825-diki sérelmek, nem akarok ereszkedni. Küldőim
1840 I | helyreállítása kegyelemtől nem függhet, mert különben nem
1841 I | nem függhet, mert különben nem élnénk alkotmányos országban.
1842 I | törvényeinknek igazságát és nem kegyelmet követelünk. Azt
1843 I | állításnak polgári társaságban nem lehet más értelme, mint
1844 I | követett rendszer; vajjon nem titkos parancsok által hozatott-e
1845 I | elleni kifogásnak helye nem lévén, a biróság megállapíttatik.
1846 I | volna tiltani, ha pedig nem állott, nem lehetett őt
1847 I | tiltani, ha pedig nem állott, nem lehetett őt később sem eltiltani.
1848 I | csak kegyelmet kérünk, s nem törvényeink megtartását,
1849 I | valamit világos véteknek nem mond, büntetésben marasztalni
1850 I | büntetésben marasztalni nem lehet. Azt mondják, hogy
1851 I | holott a törvényt, midőn nem felel meg a várakozásnak,
1852 I | sérteni, vagy azoktól elállani nem szabad. Hallottam, hogy
1853 I | ezen állásával vigasztalni nem akarom. Igaz ugyan, hogy
1854 I | ismét elveszhet egy, s nem lesz-e ez a mienk? Mily
1855 I | a kik a törvényeket meg nem tartották, vagy a kik a
1856 I | felsősége alól; de azért ebből nem következik, hogy a birót
1857 I | taglalásába bővebben ereszkedni nem akarok; a sérelmek is elő
1858 I | történt-e a megsértés vagy nem? Ha rosszakaratot fogunk
1859 I | értelmében megbüntetését kivánom. Nem tartom azt, hogy ezen törvények
1860 I | ezen előadásom pártolást nem nyerend, akkor a kerületi
1861 I | függetlensége tekintetéből nem kivánta itéletüket feszegetni.
1862 I | feszegetni. Wesselényire nézve nem tartotta az itéletet terhesnek,
1863 I | itélete szerint a báró most nem volna Gräfenbergben.~DEÁK
1864 I | Sopron követének előadásait nem tartja következeteseknek,
1865 I | birákat feleletre vonni nem akarja, holott a kormányt
1866 I | megmaradt. Ha ezt azonban nem így értette Sopron követe,
1867 I | küldöttség tagjait; de ez nem azért történt, mert ezen
1868 I | történt így, mert a küldöttség nem a nádoré, nem a kir. személynöké,
1869 I | küldöttség nem a nádoré, nem a kir. személynöké, hanem
1870 I | gyakorlatba is vették ez tehát nem csupa gyakorlat, hanem végzés
1871 I | kérdést sem szenved, hogy nem azért szükséges, hogy scrutiniumra
1872 I | fejezte ki, hogy a horvát nem nép, hanem nemzet.~DEÁK
1873 I | DEÁK FERENCZ: Fehérrel nem tarthat, mert a horvát nem
1874 I | nem tarthat, mert a horvát nem külön nemzet. Ezt igazolja
1875 I | időt szabni, mert ezt tenni nem volna jogunk. Most azonban
1876 I | módosításhoz hozzájárul. Ő ugyan nem osztozik azoknak a véleményében,
1877 I | magokét, akkor bizonyára nem a mostani ponton állana
1878 I | reá azon értesülés, hogy nem fogott a kir. előadások
1879 I | az országgyűlésen helye nem lévén, az említett megye
1880 I | gyakorlatában korlátozni nem akarja; de viszont nem kételkedik,
1881 I | korlátozni nem akarja; de viszont nem kételkedik, hogy a rendek
1882 I | az 1836: XXI. t.-cz. meg nem tartásából eredett és az
1883 I | sérelemre kedvező válasz nem érkezik, semmi más tárgyat
1884 I | más tárgyat fölterjeszteni nem kivánnak».~Több követ természetesnek
1885 I | minden esetre kell felelni. Nem ereszkedem abba, hogy megengedi-e
1886 I | megengedi-e ezt a záradék, vagy nem? Itt azon thesis áll, hogy
1887 I | határozatunktól függ. Részemről nem tagadom a leiratnak számos
1888 I | érkezettben pedig nincs dorgálás, nem mondatik a gr. Ráday választása
1889 I | választás az ősi szokásokkal meg nem egyező, s biztosítást igér
1890 I | szabad választását gátolni nem akarja. Azonban, ha ezen
1891 I | igéret enyhíti is, de meg nem szünteti aggodalmunkat.
1892 I | sérelem tettleg orvosolva nem leszen, nincs orvosolva
1893 I | hogy őseink szokásaival meg nem egyezik, hogy közkereset
1894 I | példákra, noha volnának: a nem rég történtek azt mutatják,
1895 I | közöttünk ült és senki meg nem szólította követsége letevésére.
1896 I | senkit követségétől meg nem foszthat. Átlátom ugyan,
1897 I | ha gr. Ráday esete soha nem történt volna, s ő itt köztünk
1898 I | szólás szabadsági sérelmek nem lesznek tettleg orvosolva,
1899 I | míg e sérelmek orvosolva nem lesznek, a rendek a királyi
1900 I | tárgyában fölterjesztést nem tesznek. Laczkovich János,
1901 I | ugyan, de míg a sérelmek nem orvosoltatnak, addig végszentesítés
1902 I | nyolcz hetet elveszettnek nem tartom; a nemzet azokban
1903 I | tartom; a nemzet azokban nem veszített; mert látván a
1904 I | kormány, hogy ismételni nem olyan könnyű, nem igen lesz
1905 I | ismételni nem olyan könnyű, nem igen lesz kedve ilyes valamit
1906 I | állhatatosságunknak senki sem tagadhatja. Nem hiszem, hogy volna, ki ne
1907 I | az 1842-kiben már arról nem beszélhetünk, miért nem
1908 I | nem beszélhetünk, miért nem volt jelen 1839-ben Pest
1909 I | következnék, hogy ha 20-25 megye nem hivatnék is meg, mégis lehetne
1910 I | tanácskozni. Azt mondják: ez meg nem történhetik. De azon törvények,
1911 I | kilencz operatum tárgyait, nem pedig a sérelmeket és propositiókat
1912 I | első felirattal, még pedig nem a 8-dik, hanem a 19-dik
1913 I | feliratot bizodalom és remény, nem pedig fenyegetődzés hangján
1914 I | kötni ki, mely ellentétet nem képez, mert azt mondani «
1915 I | képez, mert azt mondani «nem adok, ha nem teszed» járja;
1916 I | azt mondani «nem adok, ha nem teszed» járja; de ez «ha
1917 I | járja; de ez «ha ezt meg nem adod, úgy nékem a többi
1918 I | helytelen az olyan forma, a mely nem hogy könnyítené, hanem inkább
1919 I | felterjesztését a forma nem engedi. Előttem így áll
1920 I | eloszlatik. De a sérelmekre nézve nem úgy áll a dolog; merem mondani,
1921 I | dolog; merem mondani, attól nem igen kell tartani, hogy
1922 I | diaeta eloszlatik s katonát nem fogunk adhatni; biztosítom
1923 I | vagy a főtáblán keresztül nem mehetnek. De hiszen már
1924 I | megszüntesse. A főrendek nem fogják felereszteni? Hová
1925 I | hagyjunk fel, mert a főrendek nem fognak benne megegyezni.
1926 I | kimondaná, hogy a pesti sérelem nem sérelem, hogy azok, mik
1927 I | junctimról. De 1832-ben nem úgy értették ezt az ország
1928 I | parancsol, azzal a törvényt meg nem szegjük. Mi az országgyűlés
1929 I | engedményt? Azt tartom, egyebet nem, mint a mit a XIII. t.-cz.
1930 I | törvény teljesítésére nézve, nem lehet azt tehát tőlünk sem
1931 I | nemlegesen mondják ki. «Nem adunk, ha ezt nem teszed»,
1932 I | mondják ki. «Nem adunk, ha ezt nem teszed», s így csak az időre
1933 I | nézve a mult országgyűlés nem azt mondta, hogy addig sanctio
1934 I | addig sanctio alá semmit fel nem terjeszt, hanem megkötötte
1935 I | latin nyelven törvényeket nem alkot, és hogy jó siker
1936 I | hogy 1811-ben 40 t.-cz. nem bocsáttatott sanctio alá
1937 I | medium solutionisra nézve nem egyezhettek meg a kormánynyal,
1938 I | miként egy követ tette - nem hivatkoznám, mert az egész
1939 I | nemzet generositásával meg nem egyezik, hogy a mit egyszer
1940 I | szégyen volna azokat meg nem adni; ha már az ujonczokat
1941 I | tisztelettel vagy egyenességgel meg nem egyezőnek, azt azért mégis
1942 I | mint a mosoni követ mondá, nem vezet egyenesen a propositiókba,
1943 I | hogy azon érdemes követ nem moraliter, hanem physice
1944 I | kijelentést «a csongrádi záradék nem egyezik meg a magyar egyenességgel».
1945 I | a magyar egyenességgel». Nem vezet egyenesen a kir. előadásokba.
1946 I | választás jogát sérteni nem akarja, nem látják elhárítva
1947 I | jogát sérteni nem akarja, nem látják elhárítva az akadályt,
1948 I | törvényjavaslatokat a főrendekkel közölni nem fognak késni, s munkálataikat
1949 I | erre semmi szín alatt rá nem állanak.~Nagy Pál indítványozta,
1950 I | 1830-diki példa szerint nem intermediationalis uton,
1951 I | uton, mert ennek itt helye nem lehet, szerezze meg ő felségétől
1952 I | előadásokat elmellőzni nem kivánják; a főrendekhez
1953 I | tevének ők? Üzeneteinket nem mondom megvetették, de bizonyosan
1954 I | valóságos, a súlyos aggodalom nem ok nélküli: akkor törvényhozói
1955 I | hibásak valának; ha panaszaink nem alaposak, s aggodalmunk
1956 I | sérelmeket tanácskozásba nem veszik. Mi több rendbeli
1957 I | Azonban erre a mélt. főrendek nem csak alapos ellenvetést
1958 I | csak alapos ellenvetést nem tevének, sőt reá épen semmit
1959 I | válasz hamarjában kezöknél nem vala, vagy talán azért,
1960 I | siettetik az egyesülést? Nem! Ők még most is folyvást
1961 I | kimondott véleményöktől nem távoznak, mivel azt helyesnek,
1962 I | magyarázatával ellenkezőnek vélik. Nem akarok én régi példáknak
1963 I | iránt: hogy az országgyűlése nem tartatott meg azon napon,
1964 I | tárgyalásában biztosan haladni nem lehet, s ezek után tesznek
1965 I | törvényjavaslatokat felterjesztve? Nem. Egyedül a tárgyalás sorozatát
1966 I | előadások megemlítésével, s nem a tárgyalás után, hanem
1967 I | együtt a kir. előadásokat nem csak megemlítjük, hanem
1968 I | tehát az 1832. esztendőben nem ellenzette ezt az 1791.
1969 I | a kir. előadásokra nézve nem sürgetőbbek, mint akkor,
1970 I | törvényben azóta változás nem történt; hogy pedig a meg
1971 I | történt; hogy pedig a meg nem változtatott törvénynek
1972 I | azt talán senki állítani nem meri. Lehet valamely törvény
1973 I | hogy e sérelmeket azért nem lehet az első felirattal
1974 I | sem vették. De hiszen ez nem a mi hibánk, ennek mi okai
1975 I | mi hibánk, ennek mi okai nem vagyunk; mi azon sérelmeket
1976 I | sürgetésünkre még eddig nem hajoltak, folyvást okul
1977 I | sérelmek elmellőzésére? Nem áll-e hatalmukban a mélt.
1978 I | gyanítom, de érte kezeskedni nem merek - fel sem olvastatták,
1979 I | nézve tetemes különbséget nem tenne, nem is egészen áll,
1980 I | tetemes különbséget nem tenne, nem is egészen áll, mert akkor
1981 I | tárgyazó - sérelemre nézve nem a kapcsolat ellen, hanem
1982 I | megsemmisítéséhez járulnunk tehát nem lehet, s nekünk, kik a hitünkre
1983 I | jussok felett önkényesen nem alkudozhatunk, legalább
1984 I | rendeletek megtétettek. Vajjon nem anyagi kényszerítés-e ez?
1985 I | meggyőződést eszközlő szavak, nem pedig kényszerítő eszközök
1986 I | szabad folyamatjára, s ha el nem fojtják is, de kétségtelenül
1987 I | idején többen a veszedelemre nem tekintve, csüggedést nem
1988 I | nem tekintve, csüggedést nem ismerő buzgósággal törekszenek
1989 I | oly perek tárgyává tétetni nem fognak, melyek törvényelleniek?
1990 I | melyek törvényelleniek? Nem voltak-e már esetek, melyek
1991 I | bizonyságul szolgálnak? s nem ilyen esetek szülék-e sajgó
1992 I | oltalmunk s paizsunk mindaddig nem lesz, míg a sértett törvény
1993 I | sértett törvény ismét helyre nem állíttatik; ez pedig csak
1994 I | kényszerítés alatt van. Vagy nem szellemi kényszerítés-e
1995 I | általok kijelölt ösvényt nem követjük. S ime, mi utolsó
1996 I | nézve nehéz és kedvetlen nem lehet, mert a mi abban kiköttetik,
1997 I | úgyis cselekedte volna. Mi nem mondunk mást, mint hogy
1998 I | megtartását, teljesíteni nem akarja. Azt mondják a mélt.
1999 I | törvénytelen; de törvényt nem mutatnak, melylyel az ellenkezik.
2000 I | továbbá, hogy példátlan; de nem említve számos eseteket,
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-6679 |