1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6387
Rész
1 I| a képviselőház naplóiban és a politikai lapok évfolyamaiban
2 I| kettőre-háromra.~A jelen kötet és az ez után következők Deák
3 I| az irott tudósításokkal és a nyomtatott jegyzőkönyvekkel.
4 I| Ferencznek nyilvánosan tett és közölhető alakban megmaradt
5 I| hiában kerestem.~A 1832/6. és 1839/40-diki országgyűléseken
6 I| levéltárakban, muzeumokban és naplókban maradtak volna
7 I| maradtak volna szétszórva és eltemetve. Minthogy azonban
8 I| beszédeinek nem commentálása és kritikai méltatása, hanem
9 I| leggonoszabb gyilkos, útonálló és rabló, maga megérdemlett
10 I| megzavarják, s a rablónak és gyilkosnak fejére nálunk
11 I| szavainak, hanem érezve és gondolkodva itélő teljesitője
12 I| itélő teljesitője azoknak; és valóban, a törvény rendelését
13 I| elcsábítva, rablásnak indul, és rablás közben a maga vagyonát
14 I| védelmező tiszti ügyész, és kéri e pörnek biráit, kövessék
15 I| mint a törvénynek komoly és irgalmat nem ismerő végrehajtói,
16 I| hanem úgy, mint érezni és szánakodni tudó emberek
17 I| keresztény hitvallásnak és az erkölcsiségnek elsőbb
18 I| korában, midőn még minden jó és rossz behatásnak tárva van
19 I| behatásnak tárva van a szív és elme; midőn az érett megfontolást
20 I| gulyás-bojtár szolgálatba állott. És épen ez vala szerencsétlenségeinek
21 I| mindenkor kiirthatatlan fészke és tanyája volt a magokat rejtegető
22 I| földmívelővel, mert életmódjoknak és foglalatosságaiknak egyformasága
23 I| kaptak; mások mint rablók és gyilkosok rettegve várják
24 I| lehetetlen volt. A példa és a társaság oly hatalmas
25 I| hatalmas eszközei jónak és rossznak, hogy még a míveltebb
26 I| jobb lelkű embertársát, és maga körül nem igen szenvedi
27 I| titkolódzni felette terhes, és némelykor lehetetlen is;
28 I| jámbor életében, derült és egyenes tekintetében, mindenkori
29 I| vétkeiért; üldözi tehát és gúnyolja azt mindaddig,
30 I| kinek szívében az isteni és polgári törvények, a jónak
31 I| polgári törvények, a jónak és igaznak magvai nevelés által
32 I| erkölcsös ember üldöztetett, és csupán a hasonlóul elvetemedett
33 I| János csikósnak bojtárja és érdemes tanítványa, Babics
34 I| rablócsoportnak is vannak bizonyos és különös szokásbeli törvényei,
35 I| valamelyiket föladni vagy elhagyni, és a veszedelemben nem védelmezni,
36 I| megmenekedhessék, módokat keresett és talált is az elszökésre.
37 I| Selyem Bódi kirablásában és meggyilkolásában részes
38 I| rettegve, máshol élelmet és rejtekhelyet még csak keresni
39 I| József is követte őtet, és hogy élhessen, távol hazájától,
40 I| helyheztetésének. Gazdája Strobl Józsi és bojtártársa Kovács Ferkó
41 I| Nagy Jancsi, Takács Miksa és több mások mind czégéres
42 I| vizsgálódva vissza nem tekinteni, és ha ezt cselekedte, fel kellett
43 I| hogy ismét elnémítson, bort és zajos társaságot keresett;
44 I| lehetett, társainak példájára és ingerlésére ismét rabolni
45 I| Kovács Ferkó, Király Jancsi és Radics József voltak társai,
46 I| rontó hevesebb indulatjának és vakmerő bátorságának, nem
47 I| magok jobbára félénkek, és a veszedelem helyén hátra
48 I| Somogyban elkövetett rablással és gyilkolással is terheli
49 I| midőn a három gyilkosságot és több rablásokat erőltetés
50 I| szoros rendelését irgalom és könyörületesség mérsékeli;
51 I| jobbulásához, ott szebb és felségesebb, a közjóra hasznosabb,
52 I| legterhesebb vétkeit önkényt és erőltetés nélkül, melyeket
53 I| törődött szívvel bánja vétkeit, és ha a halálos büntetéstől
54 I| ismét a világba; nyiltan és félelem nélkül keresné munkája
55 I| hasonlókat kerülné, a nyomorúság és életkorának haladása heves
56 I| lenne idővel belőle hasznos és szorgalmatos polgár, ki
57 I| követséget csak olyformán és azon feltétel alatt bátorkodott
58 I| előbb egészlen felmenteni, és helyette az elsőben tartandó
59 I| felolvasása után a t. Karok és Rendek az abban felhozott
60 I| úrnak lemondását elfogadták, és nyomban helyette azon közbizodalomnál
61 I| viseltettek, azt közmegegyezéssel és felkiáltással országgyűlési
62 I| választották, ki is a t. Karoknak és Rendeknek benne helyheztetett
63 I| megtörténvén, a t. Karok és Rendek szemeik előtt viselvén
64 I| kötelességének megfelelni, és magát a Haza védelmére szentelni,
65 I| érdemes hazafiu tért vissza és nem sok idő mulva a ns.
66 I| esztendőknek elforgása alatt al- és főszolgabírói hivatalokat
67 I| hivatalokat kötelességének pontos és fáradhatatlan teljesítésével
68 I| megjelenvén, a hív jobbágynak és lelkes hazafiunak tulajdonságát
69 I| kiküldöttség által megkérvén, és ő a ns. vármegye ebbeli
70 I| az ő mértékletességével és példás hazafiuságával szerzett
71 I| előszámláltakra nézve tehát a t. Karok és Rendek Deák Antal úrnak
72 I| jegyzőkönyvbe bevezettetni és a késő maradéknak emlékül
73 I| maradéknak emlékül fenntartatni és ezen érzelmeiket a sokszor
74 I| főjegyző, Bertalan Pál fő- és Horváth Vilmos alszolgabíró
75 I| elmenvén, a ns. vármegye és az egész ország hasznára
76 I| alispánnak helyébe a t. Karok és Rendek közmegegyezéssel
77 I| úr által megtartassanak. És hogy a ns. vármegyének ezen
78 I| hivatalától magát fölmentetni és helyette más előlülőt kineveztetni
79 I| minekutánna a t. Karok és Rendek ez érdemben eddig
80 I| Oszterhueber József úr a Karok és Rendek kivánságát olyformán
81 I| béreiknek, mind az írnokok és katonák fizetéseinek és
82 I| és katonák fizetéseinek és más szükséges költségeknek
83 I| TÁRGYAINAK SORÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1833. május 6-dikán
84 I| a kereskedésnek sinlődő és ellenkező akadályokkal küzködő
85 I| az elnök fölhívta a KK-at és RR-et, hogy mivel a többség
86 I| többség szavára ne álljon és magát annak ellene szegezze.~
87 I| magyarázzák, mintha a végzésnek és a többség akaratának ellene
88 I| akaratának ellene menni és azt újabb tanácskozás alá
89 I| iránt hívséggel tartozik és a ki akkoron, midőn követnek
90 I| helyet: küldőinek kivánságát és a végzésben meg nem nyugvását
91 I| VALÓ VISZONYÁRÓL.~A KK. és RR. 1833. márczius 9-dikén
92 I| a kerületi ülés üzeneti és fölirati javaslatát a lelkiismeret
93 I| kivánták utasítani; a KK. és RR.-nek márczius 14-dikén
94 I| hogy «a szokások viszonos és kölcsönös tiszteleténél
95 I| előadták észrevételeiket. A KK. és RR. ápril 13-dikán megállapított
96 I| véleményük mellett. A KK. és RR. május 25-dikén tartott
97 I| hosszasabb elhalasztására és más tárgy közbenvetésével
98 I| nézve azt kivánják a KK. és RR. Megjegyezni, hogy ez,
99 I| lárma támadt a «maradjon» és «kimaradjon» kiáltók közt.
100 I| befolyásu lehet. A hadindítás és békekötésnek jussa világos
101 I| a mint ezt az 1681: IV. és 1608: II. czikkelyek bizonyítják.
102 I| az egyedül az ujonczoknak és subsidiumnak megadására
103 I| gyakorlására nézve alkotott 1792-ki és 1807-ki törvények csak félig
104 I| alapította ő felsége az 1790-ki és 1807-ki törvényekre utasító
105 I| egyik tábla bir indítványi és kezdési joggal, a másiknak
106 I| elmellőzést mi is viszonoznók, és semmit a felső táblához
107 I| bizodalommal aggódásunkat és annak igaz okát kijelentjük.
108 I| A JOBBÁGYOKNAK SZEMÉLY- ÉS VAGYONBELI BÁTORSÁGÁRÓL.~
109 I| VAGYONBELI BÁTORSÁGÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1833. junius 15-dikén
110 I| javaslata a jobbágyok személy- és vagyonbeli bátorságáról.
111 I| hogy minden követelésüket és személyük sértését akárki
112 I| azt szívem érzése szerint, és pártolni csak akkor szünhetem
113 I| polgári törvények felett örök és változhatatlan, melyet a
114 I| forgatott, semmi hatalom és erőszak el nem nyomhatott;
115 I| irott törvény igazságos és boldogító nem lehet és ez:
116 I| igazságos és boldogító nem lehet és ez: a természetnek szeghetetlen
117 I| kebelébe önvédlési ösztönt és akaratot; ez adott neki
118 I| hogy sértője ellen gátolva és bosszúlva erőszakot használhasson.
119 I| mert a mindenkori önvédelem és bosszúállás a társaság czéljaival
120 I| Tegyük kezünket szívünkre és feleljünk nyiltan, ha nálunk
121 I| kiváltságát, hogy idézés nélkül és törvény utján kivül senki
122 I| szakaszonkint felveszi azon törvényt és megvizsgálja, alkotásától
123 I| szenvedett, midőn az 1548: XXXIV. és XXXVI. s az 1550: XI. a
124 I| szolgálatját bizonyos napokra és módokra határozta; midőn
125 I| való kivétel az 1569: XVII. és 1655: LXXXIII. által csak
126 I| ezt azonban az 1715: XIX. és 1805. I. elrontották, és
127 I| és 1805. I. elrontották, és hogy az 1741: VIII. czikkelyt,
128 I| között megegyezés a KK. és RR. 6-dik üzenete után sem
129 I| válaszukban fölszólították a KK-at és RR-et, hogy «ha a főrendek
130 I| terjesztessenek». A KK. és RR. 1833. julius hó 13-dikán
131 I| mellett szólítani föl a KK.-at és RR.-et, hogy a két tábla
132 I| egyez meg a nagyérdekű tárgy és a nemzet azon függő kivánatai
133 I| tekintettel.» Ezért a KK. és RR. világosan kijelentik,
134 I| visszatartóztatják, akkora KK. és RR. az egész tárgyat ez
135 I| elnök fölszólította a KK.-at és RR.-et, álljanak el a tárgy
136 I| fölfüggesztésére irányuló szándékuktól és folytassák a főrendekkel
137 I| legszebb áldását, a közértelmet és egyetértést, talán azért,
138 I| emelkedhessék, soha igazán szabad és független ne lehessen. Nem
139 I| egyenetlenség, mely a közerőt és közlelkesedést kifejleni
140 I| legszentebb tárgy, a vallásnak és lélekismeret szabadságának
141 I| áldások helyett, a visszavonás és indulatos gyűlölség magvait
142 I| helyreállítására törekedve, a KK. és RR. üzeneteiben kifejezett
143 I| megférő minden szabadságot, és így a vallás szabadságát
144 I| hazánkban az egyetértést és rokon bizodalmat helyreállítva,
145 I| kérdések megvizsgálását és helybenhagyását a kormány
146 I| összeköttetésben álló sérelmek és kivánságok legfontosabb
147 I| szabadságot, mert a míveltség és a szabadság azon elválhatatlan
148 I| jelentem én ki ezeket t. KK. és RR.! mert mélyen égető fájdalom
149 I| orvoslás nem lehetetlen és sok időre talán már nem
150 I| iránti sérelem, a békének és háborúnak nemzetünket illető
151 I| ellenkezésének okai helyesek és alaposak voltak-e? Ismételve
152 I| TELKEK MAXIMUMÁRÓL.~A KK. és RR. táblája 1833. julius
153 I| jobbágyok szabad költözéséről és ennek következéséről» a
154 I| szegény jobbágynak boldogsága és a statusnak közjava, mert
155 I| háznépnek biztos lakást és élelmet nyújt, melytől azt
156 I| mi továbbá a kézműveket és gyárakat illeti: ezekre
157 I| kereskedésben, a naponkint nevekedő és szaporodó gyáraknál biztosabb
158 I| hetvenhét millió ezüst forintra, és így két annyira szaporodott,
159 I| következnék nálunk, hol a kézművek és gyárak sínlődnek? Kereskedésünknek
160 I| könnyen kapott máshol, és pedig a földesúrnak kegyelméből
161 I| termékeny, az állomány nagy és így sok tiszta hasznot igér.
162 I| mennyire ártalmas, a KK. és RR. itéletére bizza.~ ~
163 I| VISSZAVÁLTÁSÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1833. aug. 1-sején tárgyalták
164 I| javaslat bevezető szavai és 1. §-ának első pontja ezek
165 I| ez iránt nézeteit a KK. és RR.-nek előadni. Nem hozza
166 I| inséget hozott az országra és világos törvényeinken mély
167 I| arra, hogy az emberiségnek és polgári társai boldogságának
168 I| alkottatott az 1548: XXXIV. és XXXVI., az 1715: VIII. s
169 I| környülállások miatt lett behozva és későbben elfogadva az urbarium,
170 I| belévág, pedig nem a pálcza és büntető hatalom, hanem a
171 I| hanem a szánakozó szeretet és bizodalom tarthatják csak
172 I| tarthatják csak fel a jobbágy és földesúr között azon atyai
173 I| földesúr között azon atyai és fiui kapcsolatot, melyet
174 I| birtokosok földet, lakást és biztos élelmet találhattak;
175 I| visszaváltott irtásokat, és azon háznépek, melyek eddig
176 I| iránt, ki tőle csak adózást és engedelmességet kivánt mindenkor,
177 I| kenyerétől megválni nem akar, és gyűlöli azt, a ki őt attól
178 I| ki őt attól bármely jus és törvény mellett megfosztani
179 I| Bátor tehát a szóló a KK. és RR.-et felszólítani, méltóztassanak
180 I| jobbágyok száma ellenben kisebb, és az irtások mennyisége reájok
181 I| sőt ha ez sem volna elég, és többeknek zselléreknek kellene
182 I| kiosztandó negyed- vagy felerész, és a zselléreknek járandó hold
183 I| szám lészen kimunkálandó, és így a mi ezeken felűl marad,
184 I| boldogságára tett áldozatot, és azt hiszik, hogy valamint
185 I| minthogy annak teljesnek és korlátlannak kell lenni,
186 I| Bizonyosan, ha az 1548: XXXIV. és XXXVI., valamint az 1715:
187 I| valamint az 1715: VIII. és 1723: XVIII. t.-czikkelyek
188 I| úgy az ezentúl hozandó és a tulajdont néműnéműképen
189 I| minthogy az egész urbarium és a classificatió azon néző
190 I| AZ URBÉRI TELEKNEK.~A KK. és RR. 1833. augusztus 19-dikén
191 I| megegyező, hogy azoktól adózások és szolgálatok tétessenek a
192 I| jobbágytelkektől járó szolgálatok és adózások ezekben határoztatnak
193 I| lesz, hogy a jobbágy ezen és ezen adózásokkal, szolgálatokkal
194 I| szabad telektől szolgál és adózik földesurának. Egyébiránt,
195 I| BIRTOKKÉPESSÉGÉRŐL.~A KK. és RR. 1833. szeptember 4.-
196 I| tartozásaikra, szolgálataikra és adózásaikra nézve külön-külön
197 I| erejénél fogva a földesur és jobbágy közti szabad egyezéssel
198 I| tartozásaikat, szolgálataikat és adózásaikat (az uri törvényhatóság
199 I| sértetlen hagyatván) tökéletesen és örök időkre megválthatják.
200 I| álljon necsak a robotok és más praestatiók, datiák
201 I| majorsági földek, rétek és kisebb királyi haszonvételek
202 I| ingatlan javak szerzésére és birására tehetség engedtessék.»
203 I| többi lakosinak illendő és mérsékletes szabadsága s
204 I| millió nemtelennek illendő és mérsékletes szabadságáról
205 I| mint valóságos állandó és bizonyos tulajdont, nem
206 I| at, pedig az igazságnak és hazánk közjavának nevében
207 I| méltóztassanak ezen hibás és annyi kárt okozó rendelkezést
208 I| nemteleneket a birhatási justól, és valóban nem igen könnyű
209 I| András bullájának XXVI. és az 1715: XXIII. t.-czikkelyek,
210 I| törvényt szabó hatalmas szokás, és hogy ezen szokás a hajdan
211 I| nemzetnek: a haza védelmét és a belső csendesség fentartását;
212 I| hogy önvérével szerzett és egyedül védett jussait másokkal
213 I| együtt sokat változtak azóta, és most vajjon kinek folyik
214 I| fekvő tulajdont, állandót és bizonyost, hazánkban nem
215 I| különbséget, mely a jólét és a törvényes függetlenség
216 I| a szabadság képes tiszta és állandó boldogságot nyujtani.
217 I| kerül? Ismételve kérem a KK. és RR.-et, hogy a birhatási
218 I| mely minden nemtelenre és minden nemesi fekvő javakra
219 I| tartozik, hol a jobbágyok jussa és kötelességei határoztatnak
220 I| megosztva nem fogy, sőt erősödik és annál biztosabban áll, minél
221 I| lesz, az alkuk önkénytől és szabad egyezéstől függenek,
222 I| nemesi fekvő javaknak értéke és ára is fölötte növekedik,
223 I| kiknek venni szabad lesz és venni akarnak. Legfontosabb
224 I| az, hogy az idegen nyelvű és nemzetű vevők által nemzetiségünk
225 I| nemzeti nyelv tanulását és tudását kötelességükké kivánom
226 I| A JOBBÁGYOKNAK SZEMÉLY- ÉS VAGYONBELI BÁTORSÁGÁRÓL.~
227 I| VAGYONBELI BÁTORSÁGÁRÓL.~A KK. és RR. 1833. szeptember 21-
228 I| a jobbágyoknak személy és vagyonbeli bátorságáról».
229 I| törvényeknek kizárólag a földesúr és a jobbágy közti viszonyokat
230 I| eseteken kívül) kihallgatás és megitélés nélkül befogatni
231 I| már magokban oly tiszták és egyszerűek, oly világosak
232 I| egyszerűek, oly világosak és kétségtelenek, hogy azokat
233 I| szabad a polgárt itélet és törvény nélkül személyében,
234 I| háborgatni, mert a személy- és vagyonbeli bátorság nem
235 I| teljesítjük, midőn az önkényt és erőszakot előre törvény
236 I| törekedünk; mert az önkény és erőszak leggyilkosabb ostorai
237 I| azokat; önkénynek tehát és erőszaknak törvény által
238 I| halasztgatjuk ezt máskorra, és ismét máskorra. Hiszen,
239 I| tekinti; mert ha a földesúrak és jobbágyok egymás iránti
240 I| tartani s ez által személy és vagyonbeli bátorságáról
241 I| törvényczikkelyre nézve homályt és káros következéseket szülhet,
242 I| czikkelyt egész kiterjedésében és pedig egyenesen e helyen
243 I| AZ URBÉR TÁRGYÁBAN.~A KK. és RR. 1833. november 13-dikán
244 I| megmaradnak ugyan a KK. és RR.-éitől sokban eltérő
245 I| nyilatkoztak: «ha a KK. és RR. egy meghatározott szándéktól
246 I| a főrendek okait.» A KK. és RR. azon állítására, hogy «
247 I| állításnak kivívása», a KK. és RR. nyilatkozata után azonban «
248 I| valóságot kitüntetni». A KK. és RR. azon megjegyzése ellenében
249 I| helyheztetik az ország erejét és díszét, hogy ha a sokfelé
250 I| hibáknak s okaiknak felfedezése és megfejtése nem szennyes
251 I| tudná védni, mint az angol, és még sincs ország, hol a
252 I| hol a belső elrendelkezés és igazgatás hiányai köztanácskozások
253 I| köztanácskozások helyén élesebben és kiméletlenebbül érdekeltetnének,
254 I| oldottuk fel a földesúri és a jobbágyi összeköttetést;
255 I| akadályoztatják a szükséges bizodalmat és a testvéri szeretethez való
256 I| mérsékléssel, illendően és azon méltósággal, melyet
257 I| LENGYELEK ÉRDEKÉBEN.~A KK. és RR. 1833. november 23-dikán
258 I| felségéhez, hogy az «élet és halál közt ingadozó lengyel
259 I| nemzetet az északi óriás vas- és mindent összezúzó markaiból
260 I| hogy nemzetek lesznek és nemzetek vesznek a világ
261 I| elmerüléssel küzdő nemzetet némán és hidegen nézve, a lehetőségig
262 I| egyes emberek is lesznek és vesznek: kötelesség mégis
263 I| földarabolásának nyilvános és titkos okait; nem számlálgatom
264 I| Európát az idő, hasznos és tanácsos volt-e annak megtörténnie?
265 I| megtörténnie? Fájdalomnak és aggódásnak keserü érzése
266 I| érzete, hogy szánakozásnál és kérelemnél nincs hatalmunkban
267 I| de nyujtsuk azt tüstént és hosszas halaszgatás nélkül.
268 I| azokért, kiknek ősei vért és életet áldoztak érettünk?
269 I| fejedelme, Nagy-Sándor, Európát és Ázsiát megrázkódtatta győzedelmeivel,
270 I| szabadság nélkül tiszta és állandó boldogság nem lehet.~ ~
271 I| DORGÁLÓ LEVELÉRŐL.~I.~A KK. és RR. 1834. jan. 14-én tartott
272 I| 2-dik követe által a KK. és RR. 1833. december 5-dikén
273 I| szerénységgel, méltósággal és csendesen folyjon a tanácskozás.
274 I| tárgyában nem járultak a KK. és RR. felirati javaslatához,
275 I| javáról, ilyen külön tábla és akadályozó veto nem vala,
276 I| távolról sem korlátolja a KK. és RR. tanácskozási szabadságát.
277 I| törvényhozó test méltóságát és hatóságát sértve, sem pedig
278 I| nézték, mivel törvényes uton és módon meginti az atyáskodó
279 I| elő ne adjam. Fájdalmat és aggodalmat szült bennem
280 I| rendelik az 1790: X., XII. és XIII. t. czikkek is, melyekben
281 I| törvényhozó hatalom a nemzetet és fejedelmet közösen illetőnek
282 I| törvényhozás a nemzetet és a fejedelmet együtt közösen
283 I| országgyűlési belső rendnek és a tanácskozási csendesség
284 I| de már akkor, midőn a KK. és RR. ezen üzenetet készítették,
285 I| közbenjárására tökéletes elégtételt és visszahelyheztetést nyert,
286 I| affectu resanatum ivisse», és mégis szükségesnek látták
287 I| országgyűlési irományok lelkével és tartalmával egyezőleg szólok.
288 I| világosabban kifejtették a KK. és RR. az 1825-ik esztendei
289 I| sensibile foret», a KK. és RR. ezt el nem fogadták,
290 I| illeti, pedig meghallgatás és itélet nélkül látszik használni,
291 I| A KK. ÉS RR. TÁBLÁJÁNAK KÜLÖN FÖLTERJESZTÉSI
292 I| FÖLTERJESZTÉSI JOGÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1834. január 16-dikán
293 I| hogy a főrendeknek a KK. és RR. javaslataiban való gyakori
294 I| egyesség, a fölírást a KK. és RR. táblája külön is tegye
295 I| SZENTSZÉKEKRŐL.~I.~A KK. és RR. 1834. február 1-én tartott
296 I| kezünkön forogva látni, és azok egész tartalmát in
297 I| TÁRGYAINAK SORÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. február 6-dikán
298 I| az 1495: XXV., 1723: VII. és 1790/1: XIII. czikkelyek
299 I| kötelességünket teljesítettük, és ha van is a felvett tárgyak
300 I| szolgáltasson a sebesebb és biztosabb haladásra. Végre
301 I| PARANCSOK ELTÖRLÉSÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. február 13-dikán
302 I| eltörléséről intézkedett és azt javasolta, hogy a renovatorio-executorium
303 I| KÖVETSÉGE EGY SZEMÉLYBEN.~A KK. és RR. 1834. február 19-dikén
304 I| commissarius neveztett ki és azóta Hevesmegyének gyűlése
305 I| Hevesmegyének gyűlése nem volt és követjétől és az országgyűléstől
306 I| gyűlése nem volt és követjétől és az országgyűléstől mintegy
307 I| követ, arra kérte a KK.-at és RR.-et, hogy addig, míg
308 I| A BÉKEBIRÁKRÓL.~A KK. és RR. 1834. ápril 3-dikán
309 I| részeiben, kerületeiben és községekben, a mennyire
310 I| sőt ha a helybeli biróság és előljáróság arra alkalmatosnak
311 I| összehasonlításából lehet világos. Első és legfőbb, a mit a szóló minden
312 I| mindenkor, a szabad választás és ezzel összekötött bizodalom
313 I| rekesztve, s a jobbágyok és uradalmi tisztek között
314 I| idézéssel egybeolvadhatna, és hogy ezen különös békéltető
315 I| talán száz-száz alperes és ugyanannyi evictor volna
316 I| közönségesen, mint a birói sportula és a prokátor fizetése, melyeket
317 I| városokban az előljárok és senatorok, a vármegyékben,
318 I| VALÓ VÁLASZTÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. ápril 3-dikán
319 I| javaslata «Dalmát, Horvát és Tótországok báni itélőtáblájáról».
320 I| egyedül a felebbvitt polgári és büntető perek tartoznak,
321 I| itélőszékeink azoknak pontos és szigorú teljesítésére nem
322 I| székek eltérnek az igazság és kötelesség ösvényéről; ott
323 I| polgárok magokat rablók és tolvajok ellen oltalmazni,
324 I| szolgáltat, hanem a hivatalába és személyébe helyezett bizodalomnál
325 I| megnyugvást pedig a bizodalom és ezt a választás szülheti
326 I| szülheti leginkább. Inség és hamar következő sülyedés
327 I| törvényhozás választja. Nem új és szokatlan ezen kivánság.
328 I| választás alá tartozik, és tekintsünk bár végig véres
329 I| tekintsünk bár végig véres és zajos történetinknek hosszú
330 I| kivánja tehát feleleveníteni és kiterjeszteni, s ha az első
331 I| minden pontban a bizodalmat és választást emlegettük, még
332 I| férfiak, kik ily fontos és nagy kihatású hatalommal
333 I| ALÁ RENDELÉSÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. ápril 7-dikén
334 I| hatóság alá helyeztessenek és küldöttség neveztessék ki,
335 I| jussát, hogy a katonaságnak és véghelyeknek polgári itélőszékeit
336 I| szavak miatt, melyeket a KK. és RR. fontosaknak vélnek,
337 I| ez iránt vélekedésünket, és nyilván kijelentettük: hogy
338 I| tartozott, akadályoztattak, és a gratulatiokon és az országgyűlési
339 I| akadályoztattak, és a gratulatiokon és az országgyűlési diurnumok
340 I| tárgynál több pontokban nyilván és egyenesen kijelentették
341 I| törvényjavaslatba vegyük, és minden sérelmeinket, a mennyire
342 I| főczélja rendeltetésünknek, és a megbizó levelekben is
343 I| VISSZAVONÁSÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1834. ápril 7-dikén
344 I| országos ülésében Pogány József és Eötvös Tamás bereghi követek
345 I| szavazatukat küldőik akarata és vélekedése ellen adták,
346 I| mint ilyeneket visszavonják és megsemmisítik. A visszavont
347 I| felsorolta Eötvös Tamás a KK. és RR. előtt kifejezett azon
348 I| óhajtását is, hogy drágaság és szükség idején a földesúr
349 I| tárgyra vonatkozó okaim és kivánságom előadását a maga
350 I| feleljenek ők a becsület és igazság itélőszéke előtt
351 I| előadott nyilvános utasításról és indítványról véleményünket
352 I| AZ ÚRISZÉKRŐL.~A KK. és RR. 1834. ápril 9-dikén
353 I| elnök igen veszedelmesnek és a nemesi jogokra káros következésűnek
354 I| különbség tételét a szegény és nem szegény nemes ember
355 I| birói teher viselésére. És ha róla a törvényhozás gondoskodik,
356 I| markát tartozott fizetni, és így ezen kifejezés a törvényben
357 I| a szóló, hogy sok helyen és esetben azonkívül, hogy
358 I| környülállásaihoz szabva van, és ott igen is kivihető; de
359 I| SZABADON VÁLASZTÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. ápril 10-dikén
360 I| a mit az előlülő akar, és nyilván kimondott, hogy
361 I| az eddigi visszaéléseket és önkényt a lehetőségig korlátolni,
362 I| lehetőségig korlátolni, és azok választását itten teljesen
363 I| magunkra nézve hasznosnak és igazságosnak véljük, miért
364 I| politicum munkába való, és róla itt határozni annyi
365 I| máskor ismét elmellőznek; és ha valamire, erre bizonyosan
366 I| melyből majd a törvényszékekre és egyéb biróságokra is lehetne
367 I| kinulláztatni nem akarja, és csak a világos többségnek
368 I| ITÉLŐSZÉK ELNÖKÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. ápril 23-dikán
369 I| sem az alispánok állandóan és tökéletesen meg nem felelhetnek,
370 I| birói hatalmat más politikai és törvényhozási hatalmaktól
371 I| nézve más egyéb hatalmaktól és kötelességektől tökéletesen
372 I| hatalmat, noha igen csekély és nem egyforma arányban, de
373 I| részét, mely a népre egyenes és közvetlen kihatással vagyon;
374 I| hatalom a közgyűlésből ered, és ismét oda folyik vissza.
375 I| szabadságunk támaszának, és valóban fél, hogy a birói
376 I| könnyen gyakorolhatna önkényt és elnyomást. Hogy tehát a
377 I| igazság kiszolgáltatásának és egyéb administratiónális
378 I| tekintetéből az elsőség és felügyelés mindenik hatalomra
379 I| fogja az urbéri pöröket: és így, ha csak máshol nem
380 I| helytelennek látják, hogy szabadon és közbizodalommal választott
381 I| által kinevezve legyen, és így ezen változással elfogadja
382 I| ELMOZDÍTHATATLANSÁGÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. ápril 23-dikán
383 I| indítványozta, a függetlenség és a biráskodásra okvetetlenül
384 I| tudja meddig terjedhető és hol megálló demoralisátióját
385 I| a birónak függetlensége és lelkiismerete bukni szokott;
386 I| a mi a birót az igazság és becsület útjáról eltántoríthatja:
387 I| eltántoríthatja: a félelem és a haszonlesés. Vigyázzunk,
388 I| s gyenge lesz ő a haszon és pénz kisérteteinek ellentállani,
389 I| pénzért fogja eltapodni; és így bár minden lehető megvesztegetéseket
390 I| mert ott a hivatalt fény és méltóság kiséri, hanem a
391 I| terhével, sajtószabadsággal, és a biráknak jó, sőt gazdag
392 I| ÓVÁS.~A KK. és RR. 1834. május 5-dikén
393 I| királyi leirat iránt. 25 megye és az egyházi rend szavazatával
394 I| fölszólítása, hogy a «KK. és RR. az ő felségéhez ez ügyben
395 I| kijelentése mellett, hogy a KK. és RR. elállanak a felírattól,
396 I| HATÓSÁGÁNAK KÖRÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. május 13-dikán
397 I| származván, ha hogy a KK. és RR. is hasonló halasztgatást
398 I| PARANCSOK ELTÖRLÉSÉRŐL.~A KK. és RR. május 21-dikén tartott
399 I| biróságok rendezéséről» szóló és a birói parancsolatokat
400 I| különösségeket is megszokja az ember, és én a Máramaros vármegyei
401 I| ellen felhozott átalános és egyes panaszokkal. Kötelességünk
402 I| ellen sanctiót rendeljünk és meghatározzuk, hogy a cancellaria
403 I| magának azt, hogy erről és különösen a szükséges sanctióról
404 I| eltörülhetők; az özvegyeket és árvákat prorogatio törvény
405 I| törvény szerint is illeti, és ezen prorogatiót kiterjeszteni
406 I| szükséges; a conpulsoriumok és requisitoriumok helyett,
407 I| KÖVETENDŐ ~METHODUSRÓL.~A KK. és RR. 1834. május 24-dikén
408 I| gondolkozni, minő rendszert és abban minő ösvényt fognak
409 I| számának elhatározása a facti és juris perek közötti különbségtől,
410 I| jövendőre a juris perek, és ha igen, melyek lesznek
411 I| kell győződnie, hogy jó és helyes ordo processualist
412 I| így lőn, hogy mindig újabb és újabb esetek adván elő magokat,
413 I| törvény hiányait pótolni, és az igazságszolgáltatás rendszerében
414 I| hiányok kiegyenlítésére és foltozásra volt kiküldve.
415 I| bajor, a porosz törvénykönyv és az igen sok tekintetben
416 I| foltozásra kárhoztatva nincs, és munkája ily jeles példák
417 I| egy kerületi választmány és arra bizassék, nem az, hogy
418 I| fordulnak, s azon időveszteséget és zavarodást, melyet ezen
419 I| BIRTOKKÉPESSÉGÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. junius 4-dikén
420 I| i. az állandó katonaság és az ezzel járó állandó adó
421 I| előtt, midőn még a nemesnek és nemtelennek kötelességei
422 I| fölforgatása nélkül a nemes és nemtelen birtok közti határvonalat
423 I| Másutt, hol az adózás terhe és a katonáskodás kötelessége
424 I| javaktól, az eddigi szokás és felsőbb törvényszéki itéletek
425 I| kizárná. Az 1222: XXVI. és 1715: XXIII. csak külföldiekről
426 I| armalistákról rendelkezik. És így a királyi adományokból,
427 I| minden birtok kútfejéből és a fiscusnak ezzel összekötött
428 I| sértetlenül fenmaradhatna. És ámbár nem tudjuk, mi történik
429 I| hozandó törvények súlyát és jótéteményét a nemtelen
430 I| hanem a helytelen szokás és főbb törvényszékeinknek
431 I| lakosainak természetes jussai és szabadságai, a mennyiben
432 I| nem ellenkeznek, szentek és sérthetetlenek. Minthogy
433 I| fekvő értéket vásárlani, és valóbán nem csekély azon
434 I| javaknak jelenleg is biztos és kétségtelen birtokában vannak.
435 I| vonal nélkül a felkelési és közadózási terheket fölosztani
436 I| büszkesége, hogy vérrel szerzett és egyedül védett jussaiban
437 I| biztosságban van, a szorgalmat és iparkodást inkább jutalmazza,
438 I| számát, kiknek venni szabad, és kik venni akarnak; növekednék
439 I| AZ ŐSISÉGRŐL.~A KK. és RR. 1834. junius 25-dikén
440 I| nem különben a szabadosok és jobbágyok özvegyei iránt».
441 I| aviticitas ismertetnék. És ez a dolognak valódi értelme:
442 I| BEREGHMEGYE MEGBÜNTETÉSÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. julius 1-sején
443 I| követ, emlékeztette a KK-at és RR-et a végzésre, melyet
444 I| elnök erő nélkül valónak és semmisnek mondotta egyes
445 I| hagynom, s így szavainak és megyéje tettének helyességét
446 I| hatóságánál fogva gyakorol és miképen lehet itten vádolója?
447 I| hol törvényhiányt érezett, és ezen indítványi just Szabolcsnak
448 I| bizott kötelességet pontosan és kimélő mérsékléssel úgy
449 I| azt az országgyűlésének és a megyéknek elrendelésére
450 I| különös törvényt alkotni, és ha szükséges, mi legyen
451 I| hozni senkinek nem lehet. És mégis Bereghnek követe,
452 I| önmegyéjük függetlenségének és hatóságának sérthetetlenségét
453 I| előttünk mindenkor szent és sérthetetlen, nyilván kétség
454 I| törvényhatóságok, melyeknek jussait és tekintetét csorbítani annyi
455 I| életkorához mérve, halhatatlan, és így az egyes emberek hibái
456 I| gyakran inkább helyrehozhatók, és hiszem azt, hogy Beregh
457 I| még a haza szabadságának és bajaiból kitisztulva, constitutionalis
458 I| VÉGRENDELKEZŐ JOGÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. julius 4-dikén
459 I| mint tartott ezen kétség és viszálykodás egész 1702-
460 I| HITBIZOMÁNYOKRÓL.~I.~A KK. és RR. 1834. julius 12-én tartott
461 I| javaslata a majoratusokról és senioratusokról. A javaslat
462 I| hozandó törvénynek okait és alapját kifejtenénk, akkor
463 I| tanácskozásban előhozott okok és kifejtett körülmények országos
464 I| szavazás által kifejtés és megvizsgálás nélkül eldönteni
465 I| törvényt szabjon az élőknek, és századokon keresztül oly
466 I| tekintetéből korlátolni, és midőn tapasztalák, hogy
467 I| javak az egyházi rendnek és más moralis testületeknek
468 I| örökösödése biztosíttatott. És vajjon a fidei commissumok
469 I| közönségesen számosabbak és rendesebbek valának, mint
470 I| egyes nemzetségek fénye és halmozott értéke megmaradjon;
471 I| kifejlődését, a nemzet belső ereje és élete emelkedését, a hitelt,
472 I| azért a természet rendével és igazsággal ellenkező, hazánkra
473 I| majoratusokat átalánosan és végkép el akarták törölni;
474 I| igennel felelt, 35 megye és a sz. kerületek nemmel feleltek.
475 I| megtartása mellett, 25 megye és két kerület ellene szavazván,
476 I| végzést: «a majoratusok és senioratusok örök időkre
477 I| birtokban levő majorescok és seniorok halálukig hitrebizottsági
478 I| tekintethetvén, törzsök és ágankint az egész nemzetség
479 I| értetődni az illető majorescok és seniorok eddigi adósságaira
480 I| birtokban levő majorescok és seniorok bennmaradnak is
481 I| de emlékeztette a KK.-at és RR.-et, hogy «a törvényt
482 I| csalni, azaz adósságot tenni, és nem fizetni. Emlékezzünk,
483 I| FISCUS ÖRÖKÖSÖDÉSÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. julius 30-dikán
484 I| hazának; 2. igazságos-e? és 3. alkotmányunkkal nincs-e
485 I| megszüntetése a statusra csak jót és hasznot áraszthatna. Lehetne
486 I| hogy megszünnék ama fluxus és refluxus bonorum, melyből
487 I| rendszernek nincs miért örüljünk, és ha megváltoznék is alkalmaztatási
488 I| épűletekről vala szó, a KK. és RR. azon praesumptiónál
489 I| szeretet rendét veszik a KK. és RR. intézetökben alapnak,
490 I| FÖLOSZTHATÁSÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1834. augusztus 6-dikán
491 I| annak vitatásába, vajjon jó és hasznos-e a majoratusok
492 I| balgatagság védelmezhetné, és ha e részben elegendő törvényes
493 I| legyen kezök egy természet és status elleni végrendelés
494 I| EGYHÁZI TIZED ALÓL.~I.~A KK. és RR. 1834. augusztus 25-kén
495 I| mely szerint az oroszok és oláhok fölmentetnek a katholikus
496 I| tagadta, hogy az oláhok és oroszok örökre fölmentettek
497 I| dézsma alól az oroszokat és oláhokat, hanem ezen szabadságuk
498 I| papjaikat magok tartják és fizetik. Egyébiránt, ha
499 I| RENDELETEK ELLENÉBEN.~A KK. és RR. 1834. szeptember 9-dikén
500 I| által biztosított személy és vagyon sérthetetlenségének
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6387 |