1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6387
Rész
501 I| alispánokat, mitől őseink és mi is méltán irtóztunk,
502 I| VISSZAVÁLTÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. szeptember 10-
503 I| hazánk népének legszámosabb és leghasznosabb osztályát,
504 I| lelnénk. Így az 1514-ben és 1548-ban 52 napra határozott
505 I| is felmentettek. Mindezek és még számtalan törvények,
506 I| törvények, maga az urbarium és a puszták népesítését parancsoló
507 I| határozat, hogy az eredetileg és egyedül a jobbágyok élelmére
508 I| kik telekföldet birnak, és így az irtások élelmökre
509 I| állapodásnak határozott és biztosító magyarázatot fognak
510 I| kimondásban gyakorolni, és ha meghozatik a törvény,
511 I| az önkényt a végrehajtó és biráskodó főbb hatalom kezébe
512 I| esetnél különösen ismételné, és hol igazságtalan kedvezéssel,
513 I| pedig mintsem hogy a birónak és főbb hatalomnak szenvedhetetlen
514 I| kamatja miért 6 frt száztól és nem 7 vagy épen 12, mint
515 I| némileg önkényen épültek. És így, addig, míg elüttetett
516 I| SAJÁT ÜGYÉBEN.~I.~A KK. és RR. 1834. október 8-dikán
517 I| legalacsonyítóbbak egyikének tekintetik, és sanyargattassék az önügyében
518 I| tanácskozásokat, melyek a VIII. t.-cz. és a VII. czikkelynek azon
519 I| közértelemmel a személysértések és testi büntetések sorába
520 I| segítene, a regressus pedig és a reexecutió merő képtelenség.
521 I| nélkül, merő önkény lenne és hatalmaskodás.~ ~
522 I| MAGYAR NYELV ÉRDEKÉBEN.~A KK. és RR. 1834. október 16-dikán
523 I| magyar előadás tökéletlen és hiányos».~DEÁK FERENCZ:
524 I| midőn azon szerkezet készült és a fölött folytak a tanácskozások,
525 I| tanácskozások, kimondotta és az általa észrevett hiányokat
526 I| nyelv természetében fekszik, és a mit minden ember elismer,
527 I| magyar nyelven alkotni illik és kell. Azon állításnak, hogy,
528 I| ZSELLÉREK ELMOZDÍTÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. október 21-dikén
529 I| helye, ha a jobbágy az úri és közterhek viselésére nyilván
530 I| szolgálatra nézve a zsellér és egész telkes jobbágy között
531 I| az a különbség, a mi a 18 és 104 között; de midőn a colonus
532 I| fél helyest, fertályost és nyolczad részest is értjük,
533 I| akkor pedig nincs közte és a zsellér között az említett
534 I| helyesnek, fertályosnak és nyolczad részesnek. Mindezeknek
535 I| elv vezérlette a KK.-at és RR.-et határozatukban, ez
536 I| GABONAPÁLINKA FŐZHETÉSÉRŐL.~A KK. és RR. 1834. október 24-dikén
537 I| hanem az egyenlőség kedvéért és mivel annak kinyomozását,
538 I| annak kinyomozását, hol és miféle szokás volt, legyőzhetetlen
539 I| neki tetszik, nem lehet, és így a tulajdontól vett argumentum
540 I| ugardézsmát mégis eltörülte, és ő felsége is elfogadta.
541 I| nézve. A mi a kilenczed és tizedtől huzott argumentumot
542 I| nehézséggel a kilenczed és tizednél, mint a pálinkafőzésnél,
543 I| pálinkafőzésnél, mivel a kilenczed és tizedfizetés titkon lopva
544 I| nem? felette nehéz mindig és előáll azon kérdés, hogy
545 I| vagy többször is főzött, és a földesúr elnézte vagy
546 I| állítani, hogy földesúri jus és mégis hogy ott, ahol annak
547 I| abban tovább is megmaradjon, és így azon földesúrnak, ki
548 I| jobbágyságnak megengedte, és pedig nem úgy, hogy csak
549 I| hogy krumpliból égessen, és ahhoz az élesztésre gabonát
550 I| JOBBÁGYOK ÖRÖKVÁLTSÁGÁRÓL.~A KK. és RR. 1834. november 10-dikén
551 I| tartozásaikat, szolgálataikat és adózásaikat - az úri törvényhatóság
552 I| hagyatván - tökéletesen és örök időkre megválthatják».
553 I| földesurak számára világosan és valósággal jövendőre is
554 I| rendek javaslata az ősiség és örökösödés törvényeitől
555 I| mind az egész nemesség és birtokosság jussait összezavarná,
556 I| Közel fél százados reménység és várakozás után végre csakugyan
557 I| küldőink a haza közügyét, és különösen kezünkbe tették
558 I| a nemzet közóhajtásait, és ha nem csak papiroson, hanem
559 I| munkálatok soráról tanácskozánk, és nem csak az ország rendeinek
560 I| fejedelmünk is mindig csak a népet és ismét a népet emlegetve,
561 I| lesz; most azonban multat és jelent fontolóra véve, nem
562 I| emberiség méltóságára emelni és kifejteni a keblükben szunnyadó
563 I| iparkodásnak leginkább szabadság és tulajdon által nevekedhető
564 I| midőn tőlünk egyrészről új és ismét új engedményeket kiván,
565 I| másrészről a népet emelő és boldogító azon csekély szabadságot
566 I| legalább nem fogadja el, és így minden engedmények,
567 I| ezen nép az iparkodásnak és mívelődésnek magasabb fokára
568 I| önkeblében tulajdon erejének és szorgalmának gazdagon jövedelmező
569 I| földesúrnak kétségtelen sajátja, és mégis megtagadni tőle azon
570 I| szerint jobbágyainak szabadon és örökös szerződés mellett
571 I| polgártársainkat boldogítsuk. Nem is új és szokatlan intézkedést akarunk
572 I| azokért fizethetett volna, és mégis rövid időn terheikből
573 I| által tehetősek, szabadok és boldogok; de nyert a közjó
574 I| megyénkben is a Murának és Drávának partjain néhány
575 I| törvényes szabadság vágya és érzete. Nem lehet ezen ösztönt
576 I| emelésére, s a nemzeti szorgalom és erő kifejtésére vezényleni.
577 I| vezényleni. Ily hasznos és czélirányos törvény az említett
578 I| melyből eddig is csak áldás és boldogság eredett, most
579 I| már magában igazságtalan és semmi világos törvényen
580 I| de a földesuri hatalom és törvényhatóság nyilván fentartatik,
581 I| szerződéseknek kell tekinteni, és az ilyen birtokot valóságos
582 I| századokig küzdött e nemzet külső és belső ellenségeinek minden
583 I| büszke hatalmával, vért és életet pazarolva küzdött
584 I| századokig a szabadságért, és miután elmultak harczai,
585 I| törvényei által a népet maguktól és a szabadságtól végképen
586 I| közül magokat tehetséggel és mívelődéssel kiemelték;
587 I| királyi kiváltságokat nyertek, és szabad királyi városainknak
588 I| törvényeink említik a szabad és kiváltságos községeket;
589 I| ha ezen törvény helyes és igazságos-e? Az örökös megváltások
590 I| rosszlelkűnek pedig nyilván útat és alkalmat nyujt a törvény
591 I| csakugyan már magában helytelen és igazságtalan. Végre azon
592 I| melyekben a földesúri hatalom és törvényhatóság nyilván fentartatott,
593 I| fentartatott, a földesúr és jobbágy közti viszonyok
594 I| úrbéri munkába tartozik, és ha itt határoztuk meg a
595 I| a jobbágyok tartozásait, és azt is, hogy ezen tartozásokat
596 I| mellett eddig is hasznos és boldogító következéssel
597 I| következéssel divatoztanak, és így eddigi törvényeink mellett
598 I| kimenetelre halasztani, és miért nem nyugtatjuk meg
599 I| törvényt, mely a szabad és boldog polgárok számát szaporítsa.
600 I| félrevettetik; ha multat és jövendőt biztosító világos
601 I| virágzásának, hanem az eddig boldog és virágzó szabad községek
602 I| feldulatik, s ezek átka és keserű könyei kisérik a
603 I| tekintete tőlünk enyhülést és szabadságot kért vala, mi
604 I| pedig csak ott igazán boldog és virágzó a haza, hol a földet
605 I| kezek védik a tulajdont és függetlenséget. A kerületi
606 I| A FÖLDESÚRI HATÓSÁGRÓL ÉS AZ ÚRBÉRI PERRŐL.~I.~A KK.
607 I| ÚRBÉRI PERRŐL.~I.~A KK. és RR. 1834. deczember 3-dikán
608 I| küldött üzenetre. A KK. és RR. «a földesúri törvényhatóságról
609 I| földesúri törvényhatóságról és az úrbéri perről» szóló
610 I| személyes bántásokról van szó, és így a két pont együvé nem
611 I| pedig gyengék is akadnak, és a gyenge emberek előtt nagy
612 I| ÖRÖKVÁLTSÁGÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1834. deczember 10-dikén
613 I| hosszasan fejtegette, hogy a KK. és RR. javaslata a nemesi birtokok
614 I| veszélyeztetésére, az ősiség és örökösödés törvényeinek
615 I| javaslat ellen nyilatkozik és nem mellette. A mi pedig
616 I| szépnek, jónak, nagynak és dicsőségesnek tartatott,
617 I| az aristokratia jussait és tulajdonát eltapodónak állították;
618 I| ezen váratlan állítása, és még inkább meglepett azon
619 I| megemlítésével, hogy az eladás és megvásárlás nem egyoldalú
620 I| hozni, hogy a tulajdonnak és szabadságnak varázserejű
621 I| községekre a tulajdonnak és szabadságnak boldogító forrásából
622 I| minden polgárt boldogítsanak. És habár az emberi véges erő
623 I| boldogítanak. Pedig csak a tiszta és józan közvélemény mutatja
624 I| kell a pótolás, javítás és változtatás. Azt kell tehát
625 I| okoskodásokkal senkire reá beszélni, és nevezze bár akárki míveletlennek
626 I| míveletlennek a néptömeget, tudja és érzi ezen nép is, mi az,
627 I| az, a mi őt nyomja; tudja és érzi a fájdalmat, a melyet
628 I| melyet enyhíteni kellene, és bármely javaslat, ha az
629 I| nemzetet, ha annak szükségeivel és kivánataival megegyez. Ilyen
630 I| egyébkint súlyos hatalmat áldás és közboldogság forrásává változtatták.
631 I| előtt mindenben megállani, és sokat kárhoztatni fog az
632 I| előttem legalább a tiszta és józan közvélemény s a jövendő
633 I| maradnak.~Sok kárhoztató és védő szót hallottam e tanácskozások
634 I| arról is, hogy a főispánok és más hatalmasok a megyék
635 I| hatalmasok a megyék utasításaira, és a közgyülések tanácskozásaira
636 I| nincsenek; de ha törvényes és helyes volt, akkor nincs
637 I| pedig törvénytelen, alacsony és alattomos útakon gyakoroltatott,
638 I| El lehet ugyan gonoszság és alacsony eszközök által
639 I| feltámad az igazság mindenkor és elnyomóit rettentően bünteti.
640 I| hivatalának fényét, hatalmát és tekintetét, vagy a közbizodalmat
641 I| eszközül használni képes volna, és ezek által egy megyének
642 I| ez országgyülésen oly idő és alkalom, melyben azokról
643 I| panaszolkodva lépett fel e tárgyban, és ha netalán még ezután valamely
644 I| törvényeinknek, a haza jussainak és nemzeti szabadságunk szentségének
645 I| sürgetni.~II.~Az elnök a KK. és RR. határozataképen kimondván,
646 I| kell fejezni, hogy a KK. és RR. ezen tárgyat akkor,
647 I| királyi választ fogadta el, és a szóban levő záradékot
648 I| való, hanem a juridicumra, és így annak a többségnek,
649 I| részére is felelni kell, és meg kell nyilván mondani,
650 I| HITELESÍTÉSE ALKALMÁVAL.~KK. és RR. 1834. deczember 20-dikán
651 I| kerületi ülésében az úr és jobbágy közti viszonyokban
652 I| tanuságot tesz, minden félelem és tartózkodás eltávoztatása
653 I| tartózkodás eltávoztatása és az igazságnak annál bizonyosabb
654 I| tisztje jelen ne lehessen és viszonosság tekintetéből
655 I| nyilvánosság lőn behozva. És azt gondoljuk-e, hogy Napoleon,
656 I| sőt világosan meghagyta és az ott a mai napig is megmaradt.
657 I| A JOBBÁGYOKNAK SZEMÉLY- ÉS VAGYONBELI BÁTORSÁGÁRÓL.~
658 I| VAGYONBELI BÁTORSÁGÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1834. deczember 30-dikán
659 I| a jobbágyoknak személy- és vagyonbeli bátorságáról
660 I| hogy az igazgatás rendje és maga a belső bátorság mulhatatlan
661 I| gyanu alatt levőnek vagyonát és személyét letartóztatni
662 I| culturai polczon álló angol és franczia nemzetek szintén
663 I| javaslatot, «mert a KK.-nak és RR.-nek lészen még módjok
664 I| volna, hogy annak tiszta és egyszerű igazsága mellett
665 I| senkit törvényes kihallgatás és birói elmarasztalás nélkül
666 I| az előbbinek oly egyenes és természetes következése,
667 I| törvény oltalma csak puszta és sikeretlen képzelet. Valóban,
668 I| nálunk még igen sok lehető és igen sok szükséges. A mltságos
669 I| A mltságos personalis úr és némely követek azt hozták
670 I| magában hiányos, elégtelen és könnyen zavart okozható;
671 I| meghatározott esetek kifejtve és elszámlálva nincsenek, könnyen
672 I| nincsenek, könnyen balmagyarázat és félreértés következhetik,
673 I| munkában egyenkint tanácskozás és határozás alá nem kerülnek,
674 I| belső elrendelkezésünket és a közbátorságot tárgyazzák:
675 I| rendkívüli eszközökhöz nyulhat és nyulni kénytelen. De mi
676 I| társaság közkincsét, a személy- és vagyonbeli bátorságot is,
677 I| hogy nemesember önkény és erőszak ellen bátorságban
678 I| ellen bátorságban legyen és küldőink nem igen vennék
679 I| tehát minden kivételeivel és megszorításaival a nemzet
680 I| akkor ott is változtatás és megszorítás szükséges. Ha
681 I| engem arról számos példák és a köztapasztalás ellenére
682 I| privilegium több míveltséget és erkölcsösséget ad minden
683 I| erkölcsösséget ad minden nemesnek és maradékinak, mint a mivel
684 I| nemes polgártársaink birnak és birhatnak; ha meg lesz mutatva,
685 I| követe például Franczia- és Angolország törvényeit hozta
686 I| legszegényebb polgár enged, és kénytelen engedni az őt
687 I| hogy az efféle violentialis és impensionalis pörök az összeveszett
688 I| esetekben közönségesen pipa és kártya közben végzik el
689 I| keltek volna ki ellene, és bizonyosan azt mondották
690 I| hozható. Mert ime a KK. és RR. nem valának hajlandók
691 I| minden nemzeti szorgalmat és kifejlődést elfojtva, súlyosan
692 I| igen szép, igen jóltevő és hasznos elv: a régit fentartani,
693 I| örökéből örökre kitagadtatott, és szabad ugyan elköltöznie,
694 I| iránt is, hogy a földesúr és jobbágy közötti kapcsolat
695 I| füztük, hogy azt a földesúr és jobbágy egyesült akaratja
696 I| általam említett aviticitás és capacitás mostani állása
697 I| A VIII. t. czikket a KK. és RR. többsége nem fogadván
698 I| ország rendeinek felirata és a királyi válasz egymással
699 I| nem létezett volna, a KK. és RR. kétségen kívül ezen
700 I| miben az országos felirat és kir. válasz egymással megegyeznek,
701 I| KIR. LEIRATRA.~I.~A KK. és RR. 1835. márczius 10-dikén
702 I| nem állott volna csupán és egyedül abban, hogy boldog
703 I| ott van az, hogy jussaink és szabadságink felől biztosíttatunk,
704 I| szabadságink felől biztosíttatunk, és ott van az: hogy bölcs törvények
705 I| feleletet puszta fájdalmi és puszta örvendési nyilatkozással
706 I| szavakkal igen is kifejezhető, és így sokkal kisebb az ő fájdalmánál,
707 I| szavai szerint - egy bölcs és igazságos fejedelmet veszítettünk
708 I| fejedelmet veszítettünk el, és így legméltóbban vártuk,
709 I| uralkodó nemzetünknek sebeit és sérelmeit már-már orvosolni
710 I| is törvényeink, jussaink és szabadságink felől bennünket
711 I| jelentjük is ki fájdalmunkat és örömünket - a mi magában
712 I| reméllettünk, azt most tőle várjuk és reméljük: nem csak nem sértjük
713 I| dolog számtalan akadályokba és sok drága idő vesztegetésébe
714 I| rövid őszinte szózatjához. És így Gömör követének azon
715 I| kivánhatjuk, s erre helyesebbnek és az illedelemmel is egyezőbbnek
716 I| boldogult mint szerzette és tartotta fön a békét haláláig. «
717 I| a miket hazánk igazainak és boldogságának tekintetéből
718 I| törvényeit, szokásait, igazait és szabadságait teljes épségökben
719 I| rendelte el. Ezen bizalomtól és reménytől lelkesítve ismétli
720 I| teljesített alattvalói hű és buzgó hódolást.~DEÁK FERENCZ:
721 I| a mit a feliratban a KK. és RR. mondani szándékoznak,
722 I| hazám javának minden időben és minden alkalommal előmozdításához
723 I| kifejezik a feliratnak szavai, és kifejezik a hódolást, melylyel
724 I| melylyel iránta viselkedünk és a reményekről is, melyeket
725 I| szorgalmazánk, egyenkint és részletesen elszámlálni,
726 I| mélyebben be vannak azok a KK. és RR. kebelébe vésve, mintsem
727 I| szavaimra szükség lenne. És ezen sérelmek, nemzetünknek
728 I| bizodalommal reménylem, és ezen remény az, melyet a
729 I| méltólag, kifejezni képes, és nem a tisztelkedés puszta
730 I| szívünkhöz legközelebben áll és nem éreztetjük vele teljes
731 I| annak kifejezésében nyilván és egyenesen a «sérelem» szót
732 I| törvényes értelmét, súlyát és tekintetét is megcsorbitani
733 I| eszközlésére vezérelhet, és mindannak elhárítását, mi
734 I| bizodalommal reményeljük, és meg vagyok győződve, hogy
735 I| ERDÉLY.~A KK. és RR. 1835. ápril 9-dikén
736 I| egyesülés felől hallgattatnia. És ez volt az örvény, melybe
737 I| országgyűlésen egybegyült KK. és RR. tehát nem csak azért,
738 I| kötelességében áll Erdély igazait és szabadságait védeni, hanem
739 I| most, midőn eloszlattatott. És így én nem csak azért, mivel
740 I| szentsége mellett a nemzet és törvényhozó test méltóságához
741 I| méltóságához illőnek itélek, és szükségesnek annak bebizonyítására,
742 I| LEGELŐK TÁRGYÁBAN.~A KK. és RR. 1835. május 20-dikán
743 I| minéműségének, osztályozásának és kihasítása módozatainak
744 I| javasolta tehát, hogy a KK. és RR. továbbra is ragaszkodjanak
745 I| kívül semmi birtoka nincs és a legeltetés jogával eddig
746 I| melyek az úri szolgálatokra és urbéri földjeinek művelésére
747 I| belső birtok van, ott ez és az úrbéri tartozmányok szolgáljanak
748 I| akaratjában nem lehetett. És mégis, ha végig nézzük a
749 I| őket igazság, méltányosság és politikai fontos tekintetek
750 I| a telek osztályozásának és így a jobbágy adózásának
751 I| által mindig javaslott föld és rét aránya. Ezt károsnak
752 I| jobbágyokra ott, ahol kevés és így legbecsesb is a legelő;
753 I| alapul szolgáltanak. A KK. és RR. mind a két módot egyesíteni
754 I| jobbágyokat telepíteni, és korántsem a nép javára áldozni
755 I| nem élhet. Érzettük mi, és mélyen érzettük e kitagadásnak
756 I| népnek tulajdon birtokot és vonjuk ez által hozzánk
757 I| kissé legalább közelébb, és egy édes kapocscsal kössük
758 I| a tulajdon pedig szent és sérthetetlen. Jól van, viszonozánk,
759 I| élelméről a gondoskodás, és szerencsétlen haza volna,
760 I| szónok is nagyon hasznosnak és kivántatosnak nyilatkoztatja;
761 I| ERDÉLY.~A KK. és RR. 1835. május 29-dikén
762 I| Különösen kiemelték a KK. és RR. javaslatában szerintök
763 I| elismerést fogják a KK.-ra és RR.-re, hogy az erdélyi
764 I| ráfogás, mert ezt a KK. és RR. soha sem mondották,
765 I| FERDINAND KIRÁLY CZÍMÉRŐL.~A KK. és RR. 1835. május 29-dikén
766 I| főrendek válasza azon üzenet és fölirati javaslat tárgyában,
767 I| czímekkel is éltek, a KK. és RR. kivánságához nem járultak.~
768 I| A BOLTNYÍTÁSRÓL.~A KK. és RR. az 1835. junius 5-dikén
769 I| boltnyitás megengedését és figyelmeztettek arra, hogy
770 I| személyes tulajdonokkal és elegendő vagyonnal biróknak
771 I| tartozónak vélték. A KK. és RR.-nek azon javaslatára
772 I| kereskedés divatoztatását a KK. és RR. javaslata épen nem eszközli,
773 I| de az ő alkalmas volta és vagyon is szükséges a kereskedés
774 I| ünnepélyesen ellene mondott a KK. és RR. javaslata 2. pontja
775 I| tartván, hogy mindazon jussok és igazak, melyek a jobbágyoknak
776 I| egyeztethető össze a KK. és RR. kimondott elvével, hogy
777 I| meg?~DEÁK FERENCZ: A KK. és RR. végzését semmiből sem
778 I| egyetértőleg a főrendekkel vagyont és tudományt kiván feltételül
779 I| eszébe senkinek, a marhával és termesztményekkel kereskedni
780 I| ha megmondanák a főrendek és megmondaná az előlülő, melyek
781 I| kereskedésre megkivántatnak, és birót rendelnének annak
782 I| minő feltételek kivántatnak és kivántatik, hogy mindezeket
783 I| volt, mert Ungh, Trencsén és több vármegyék jelentették,
784 I| akkor hozattak volt azon vad és bosszús törvények a parasztság
785 I| megvallani, hogy pártolta és pártolnia kellett a parasztságot
786 I| s fennálló katonaság is, és rendes adó is lőn, s mind
787 I| parasztság által, de az ő tudta és megegyezése nélkül volt
788 I| fontosságúvá leve a köznép, és annak oltalma. Tőle kapott
789 I| szerint nemzet név alatt levő, és ennek jussaival élő egy
790 I| néhány millióval megosztani és ezek egyesűlését gátolni
791 I| ocsmányképű parasztvédői és a köznépet oltalmazói ábrázatot
792 I| kormány ezen álarczát letenni, és ez volt az oka, hogy miért
793 I| a főtábla meg nem egyez és ellenszegülésében nem enged:
794 I| kénytelenek lesznek a KK. a forró és elszánt kivánatot keblökbe
795 I| várta, s helyenkint birta és használta is, szemrehányása,
796 I| boszúja is őket ne érje, és ekkor mindaz egyenesen a
797 I| háramlik. Tekintetes KK. és RR.! Szomorú jövendőnek
798 I| enyhítő kilátás, hogy munkája és fáradsága után magának tulajdont
799 I| midőn sorsának rég várt és sürgetve óhajtott jobbrafordulása
800 I| függetlenségünknek! Kinek vagyonunk és életünk megtartásaért volnánk
801 I| lenne akkor tekintetes KK. és RR., mert szabad szellemű
802 I| máskint is; szívjuk azt mi is, és abból élünk. De ki tagadhatja,
803 I| kormány is ne szívta volna és nem szívná? Hát a milliókra
804 I| nem szívatott-e»?~A KK. és RR. 1835. junius 16-dikán
805 I| törvényhozásba személyes és közvetetlen részvételt gyakorolhatnak.
806 I| részvételében feküszik, és érezték az institutió szükségét,
807 I| szenvedett, hanem díszjeleitől és tisztjétől is megfosztatott,
808 I| sérelem megorvosoltaték, a KK. és RR. mindazáltal üzenetet
809 I| mondották az 1807-ki KK. és RR. a királyi neheztelésről,
810 I| mondott beszédjeért, fő és jószágvesztéssel büntetendő
811 I| terheltetve, pörbe vonatik? És ámbár b. Vay Miklósnak sérelme
812 I| biztositása tekintetéből a KK. és RR. kérdést tevének a főrendeknél,
813 I| azon felül még a törvényes és administrativus tárgyak
814 I| uralkodnia. Ha igaz tehát és való azon ellenvetés, az
815 I| a kormánynak nem szabad. És a mi azt illeti, hogy a
816 I| infidelitatis büntetése, mely élet és jószág vesztésében áll?
817 I| úgy mint másoknál, szent és sérthetetlen. Van e részben
818 I| Ki merné vitatni, hogy ok és törvény nélkül criminalis
819 I| perbe vonatott, holott ezek és ezek a törvények, ha túllépett
820 I| törvényes határokon, más útat és más büntetést rendelnek;
821 I| ELNÖK INTŐ JOGÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1835. junius 22-dikén
822 I| akarván tehát törvényes és alkotmányos szabadságával,
823 I| üzenetben; sérelmünk világos és nem is tartom szükségesnek
824 I| megszegni, önkényesen magyarázni és másra vonni: a végrehajtó
825 I| kereset valóságos sérelem. «És ha bár százszor oly hatással
826 I| hullottak a szabad szólás és egyebek miatti üldözéseknek
827 I| SZABADSÁGA TÁRGYÁBAN.~A KK. és RR. 1835. julius 1-sején
828 I| meg is idéztetett. A KK. és RR. a kormány e tettét közakarattal
829 I| mi a Wesselényi Miklós és a barsi követ esete által
830 I| társaságba, s csak akkor és annyiban lehet annak tilalmáról
831 I| annak tilalmáról szólani, ha és a mennyiben positivus törvények
832 I| főrendekhez küldöttünk, mert ez és nem az üzenet fog ő felségéhez
833 I| bedugult forrásinak kinyitását. És mégis kész volt haszon helyett
834 I| igazságos volt, de szokatlan és érdekeinkkel ellenkező.
835 I| vallanak, zabolátlan indulat és anarchiára törekvés vádjával
836 I| megsebesíttessék? Isten és világ előtt bátran elmondhatjuk
837 I| oda nem ajándékozhatunk, és meg kell mondanunk, hogy
838 I| lehetetlennek tartatik, és így felirásra szavazok.~ ~
839 I| SZÓLÁSSZABADSÁG TÁRGYÁBAN.~A KK. és RR. 1835 julius 9-dikén
840 I| járultak a dolognak a KK. és RR. által javasolt alakban
841 I| feleletül lehet adni, hogy a KK. és RR. előbbi üzenetének homlokirása,
842 I| oldalról fékezi. Ezt a KK. és RR. legkisebbé sem veszik
843 I| végrehajtása reá bizatott. És épen ez a felelet illik
844 I| 1723: VII, IX., X., XI. és XII. czikkelyek e részben
845 I| méltóságát emlegetik. A KK. és R.R. azonban erről egyszóval
846 I| nota eseteiről szólottak, és szólottak köztanácskozások
847 I| VÁDEMELŐ JOGÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1835. julius 14-dikén
848 I| tagadni, hogy a hűtelenségi és felségsértési perek a büntető
849 I| szerint személyünk bátorsága és nyugodalma nagyon szomorú
850 I| pert kezdeni törvénysértés és így sérelem.~ ~
851 I| A KORMÁNY ÉS FEJEDELEM NEM EGY.~A KK.
852 I| FEJEDELEM NEM EGY.~A KK. és RR.1835. julius 20-dikán
853 I| iránt. A főrendek a KK. és RR. okoskodásaiból kivonható
854 I| ország rendei a fejedelem és a kormány közt mindig tettek
855 I| kérdéses állításának törvényes és gyakorlati szempontokból
856 I| intézkedései felől szól, az törvény és szakadatlan gyakorlat szerint
857 I| mert hogy az uralkodás és országlás a fejedelemnél
858 I| Megemlíti, mit mondottak a KK. és RR. 1825-ben, midőn a constitutió
859 I| devotione exprimantur. A KK. és RR. (pag. 44) azt felelték,
860 I| vagy pedig már százszor és ezerszer volt boszulatlan
861 I| SZABADSÁGA TÁRGYÁBAN.~I.~A KK. és RR. 1835. julius 31-dikén
862 I| kérdés: megmaradnak-e a KK. és RR. a szólás szabadságán
863 I| nyilatkozással rekesztesse be: «A KK. és RR. a mltgos főrendeknek
864 I| megrendelését a törvényekkel és a szólás törvényes szabadságával
865 I| czáfolt igazságát a nemzetnek és késő maradéknak igazságos
866 I| vonatna, vagy azért hogy zöld és nem kék mentét hord, felségsértéssel
867 I| válasz adását, hogy a nemzet és fejedelem között eredhető
868 I| országgyűlési tanácskozás és egyezkedés tárgya lévén,
869 I| a törvényre alkalmazni, és más átalános jus publicum
870 I| állítani, hogy nincs itt senki és nincs senki a főrendek között,
871 I| törvény bűnnek nem mond, és gyűlésben ejtett szóért
872 I| hűtelenség büntetése alá jutni? És ki az, a ki a kérdés elitélését
873 I| a kormány rendeletéből. És így egy nemzeti nagy jusnak,
874 I| SÉRELMEK TÁRGYÁBAN.~I.~A KK. és RR. 1835, augusztus 5-dikén
875 I| üzenet javaslata. A KK. és RR. ebben kijelentik, hogy
876 I| aggodalomnak, melyet a KK. és RR.-ben a szólás szabadságának
877 I| ben a szólás szabadságának és az országgyűlési bátorságos
878 I| veszélyeztetése gerjesztett és elenyésztetését azon rendeleteknek,
879 I| vet. Küldőim a felirást és az abban kifejtett nézeteket
880 I| törvények értelmében a puszta és következés nélküli szóra,
881 I| része forrón óhajtva várt és kért tőlünk, s melynek elhalasztását
882 I| alkottatni, mely a birtok becsét és biztosságát emelve, a nemzeti
883 I| emelve, a nemzeti szorgalmat és mívelődést kifejtve, földesúrra,
884 I| volt a népnek erős hiedelme és legszebb reménye. Most azonban,
885 I| pártolásából hűtelenségi pert, és a szárnyaló hírek szerint
886 I| országháborítónk s a haza és fejedelem iránt hűtelennek
887 I| iránt hűtelennek mondatik és hasonló per alá vonatik:
888 I| szálon függ a hóhér pallossa, és még ezen czérnaszálat is
889 I| tagjait, ha azok törvényt és nemzeti just sértenek, büntetés
890 I| szólottunk erről máshol, és szólani fogunk még; de azon
891 I| helytelen volta felett szabadon és nyiltan szólanak a nemzet
892 I| közös érdekre, igazságra és törvényre figyelmezve, pontosan
893 I| véráldozatokat nem kíván, és hiszem azt, hogy ítélő székeink
894 I| halmozott igazságtalanság és törvénysértések a népnek
895 I| megczáfolhat. Rettegést gerjeszteni és félelem által korlátolni
896 I| azokban, kik erős lelkűek és a félelmet nem ismerik,
897 I| tulajdonság ugyan, midőn a hazáért és a közügyért vívni kell,
898 I| törvényhozásnál, hol csendes nyugalom, és hideg megfontolás szükséges,
899 I| törvényeket készítene a haza és király közjavára. De az
900 I| kormány iránt a közbizodalmat és jó véleményt egészen elfojtja,
901 I| elfojtja, mert bizodalom és rettegés együtt meg nem
902 I| akarja gátolni, hogy a minket és sorsunkat érdeklő tettekről
903 I| érdeklő tettekről nyíltan és szabadon szólhassunk, még
904 I| még inkább lehető pedig, és még veszedelmesebb ez a
905 I| veszedelmesebb ez a fejedelem és nemzet közötti viszonyokban.
906 I| megelégedhetik, ha önmeggyőződésében és lelki ismeretében megnyugtatást
907 I| lehet: neki a közbizodalom és közvélemény legnagyobb kincse,
908 I| mindenkor igazságot, segédet és oltalmat, a hierarchiának
909 I| országokat osztogatott és császárokat büntetett. De
910 I| nem szeretem a nemzetet és a fejedelmet kölcsönös viszonyaikban
911 I| sorsát rokonérzés, kötelesség és fejedelmének királyi szava
912 I| kiván szólani, kinek esküje és ismételt nyilatkozata törvényeinknek
913 I| nyilatkozata törvényeinknek és törvényes igazinknak megtartását
914 I| ekképpen a polgárok nyugodalmát és biztosságát ő maga; kinek
915 I| állításaikra, melyeket a kormányról és fejedelem személyéről hoztak
916 I| statusnak, s személye szent és sérthetetlen. A kormány
917 I| bizonyítása szerint valamikor és valahol átalános elv gyanánt
918 I| felállíttatott, hogy a kormány és fejedelem személye mindenben
919 I| kormány tesz, az teljesen és egyenesen a fejedelem személyétől
920 I| van mondva: mindannyiszor és mindenhol rettenetes anarchia
921 I| feliratra szavazok.~II.~A KK. és RR. 1835. augusztus 8-dikán
922 I| vonatkozó 4.-dik üzenetét. A KK. és RR. azon fölszólítására,
923 I| rendszerinti kihallgatás és elitélés nélkül megbüntettetett,
924 I| választásra: közbenjárás és fölirás. A szónok ugyan
925 I| vonzódással viselkedett; de a KK. és RR. többsége be akarta bizonyítani,
926 I| szónok nem tehet, s a KK. és RR. sem tehetnek. Annyi
927 I| abban találtak volna a KK. és RR. sérelmet, hogy b. Vay
928 I| hogy b. Vay Miklós idézés és itélet nélkül büntettetett,
929 I| KIRÁLY CZÍMÉRŐL.~I.~A KK. és RR. 1835. augusztus 17-dikén
930 I| dikén kelt kir. leiratáról és ezzel összeköttetésben a
931 I| okok, melyeknél fogva a KK. és RR. historiai valóságra
932 I| tiszteltessék, a kérdés most csupán és egyedül a körül forog: ha
933 I| törvényhozásunkban - egészen elmellőzi. És ámbár ő felsége a czimzet
934 I| érdeméről mégis semmit sem szól, és legkisebb biztosítást sem
935 I| ellenvetés nélkül elfogadta és elfogadja.~II.~Ugyanebben
936 I| tárgyban fölszólalt a KK. és RR. 1835. augusztus 19-dikén
937 I| felsége elé minden boríték és borítéki czímzet nélkül
938 I| nemzet provisoriumot 1764-ben és 1811-ben, s bármit tegyen
939 I| kezéhez ő felségének boríték és czím nélkül a feliratokat.
940 I| foglalt javaslat iránt? Csupán és egyedül az elébe vetett
941 I| törvény nélküli eloszlatás és nem mondja, hogy a provisorium
942 I| hatalmukban nem lehet; és azt mondja, hogy az ily
943 I| provisorium törvénysértés és így nem szabad. A mi pedig
944 I| A TÉRÍTGETÉSRŐL.~A KK, és RR. 1835. augusztus 25-dikén
945 I| főrendeknek az országos sérelmek és kivánatok tárgyában kelt
946 I| hitére csábíttatgatnak. A KK. és RR. a főrendekhez ez ügyben
947 I| ez a térítés igen szépen és rendében történik, s csak
948 I| erkölcstelenségnek, csábításnak és kényszerítésnek gyalázatos
949 I| A «JUNCTIM»-RÓL.~A KK. és RR. 1835. szeptember 1-én
950 I| kivánságtól, hogy a földesurak és jobbágyok közti viszonyokat
951 I| Kivánja tehát, hogy a KK. és RR. a már összeszedett sérelmeket
952 I| összeszedett sérelmeket és kivánatokat, valamint az
953 I| végzésüknél megmaradtak és a kereskedési munkát első
954 I| folyamát, melyek a sorozat és együtti sanctió iránt ez
955 I| felelne a közvárakozásnak és a közreménységnek, de a
956 I| törvénynyel fog meghatároztatni. És ez az első feltétel, melyhez
957 I| A MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA KÖZÖTTI KAPCSOLATRÓL.~
958 I| KÖZÖTTI KAPCSOLATRÓL.~A KK. és RR. 1835. szeptember 4-dikén
959 I| vonatkozik Magyarország és kapcsolt részei királyának
960 I| országnak - melyben az 1723. I. és II. szerint az örökösödés
961 I| többi örökös országokban és tartományokban, s ki az
962 I| rendje szerint országait és tartományait föloszthatatlanul
963 I| tartományait föloszthatatlanul és elválaszthatatlanul birja -
964 I| elválaszthatatlanul birja - azon jogait és alaptörvényeit, a melyek
965 I| annak saját consistentiája és alkotmánya van, és semmi
966 I| consistentiája és alkotmánya van, és semmi más országnak vagy
967 I| felsége az ország ősi jogait és törvényes függetlenségét
968 I| ezen záradéknak egy helyes és törvényes értelme, melyet
969 I| császárságnak. Ezt pedig a szónok és mindenki, a ki magát magyarnak
970 I| független Lombardiától, és viszont; de azért mindnyáján
971 I| függetlenek vagyunk a nevezett és a többi örökös tartományoktól,
972 I| kifejteni, mi az inseparábilis és indivisibilis szavaknak
973 I| miszerint a nemzeteket és országokat úgy tekintették
974 I| nemzeti jussok fejleménye és gyengíté a fejedelmeknek
975 I| resolutió ellen s a felirat és a tettleges gyakorlat mellett
976 I| érdeke, ezt örökké tagadni és soha meg nem engedni. A
977 I| hogy ezen véleményben a KK. és RR. is közértelműleg osztoznak.~ ~
978 I| ÉLELMEZÉSÉRŐL.~I.~A KK. és RR. 1835. október 16-dikán
979 I| következő volt: «a bennfekvő és átutazó katonaságnak élésházi
980 I| súlyosnak, igazságtalannak és inpolitikusnak mondotta,
981 I| törvényczikkelyben a nemes és nem nemes között az alimentatióra
982 I| kereskedésnek előhaladása és a népesedésnek szaporodása
983 I| némely megyékre igen terhes és felette káros, mit a nemzet
984 I| nem fog megtörténhetni, és mindenekelőtt szükség figyelemmel
985 I| nép iránt, mely számosabb, és főleg érzi a nyomasztó terhek
986 I| jobbágyokra nézve, hogy a KK. és RR. közűl az számos pártolókra
987 I| felmentsük. Mennyi nyomorgással és keserűséggel van az összekötve,
988 I| a földesuri adózásokat és a közadót is ide számítva,
989 I| ide számítva, súlyosabb és igazságtalanabb teher nincsen,
990 I| kössük ezen kérdést szorosan és elválaszthatatlanul össze
991 I| nyilatkoztatja ki, hogy a nemes és nem nemes jobbágy között
992 I| liberalismusnak, de elnyomatásnak és erőszakos elfoglalásnak
993 I| Szepesmegye követe, ki a Deák és Bárczay indítványa közti
994 I| ösvényén a vélekedések előadása és a voksolás, mert egyes emberek
995 I| indítványra, mert a tornai és sárosi követek vele nem
996 I| ne adózzék a nemes ember, és csak egyedül az adózó nép
997 I| bocsátkozni? azt a szóló a KK. és RR. itéletére bizza. Azon
998 I| tisztán áll a dolog isten és világ előtt, mert részrehajlás
999 I| hogy ugyanaz a czélzás és törekvés; hogy ne maradjon,
1000 I| kivánandnak tanácskozni a KK. és RR.; de minthogy javaslatának
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6387 |