1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6387
Rész
1001 I| SÉRELEM TÁRGYÁBAN.~A KK. és RR. 1835. október 31-dikén
1002 I| hogy az elejtett úrbéri V. és VIII. t.-czikkek megalkotását
1003 I| akkor csak rakják a KK. és RR. egyenkint és összesen
1004 I| rakják a KK. és RR. egyenkint és összesen béklyóba karjukat,
1005 I| által el nem fogadott V. és VIII. t.-czikkelyek pártolására
1006 I| pártolására intézett felszólítás, és 4. hogy a megyék levelezési
1007 I| függőnek nyilváníttatik.~A KK. és RR. e tárgyban készült felirati
1008 I| elégedésnek, a bizodalmatlanságnak és nyughatatlanságnak lázító
1009 I| fenn, felszólítják a KK. és RR.-ket, álljanak el annál
1010 I| ellenkeznék.~DEÁK FERENCZ: A KK. és RR. gyülekezetében felolvasott
1011 I| lázítónak s nyugtalanság és bizodalmatlanság magvait
1012 I| létezett-e az urbéri V. és VIII. czikkelyek elejtésére
1013 I| térítő propagandája? s kik és miként hatottak törvénytelen
1014 I| szónok, fel fogja még a KK. és RR. bölcsesége. a nem elvetett,
1015 I| bizakodásban elhalasztott V. és VIII. czikkelyeket e diaetán
1016 I| főrendeknek tudtul adatni kivánja, és kivánja nekik magyarázgatni,
1017 I| MAGYAR NYELV ÉRDEKÉBEN.~A KK. és RR. 135. november 2-dikán
1018 I| ügyekezetet az 1792: VII. és 1805. IV. t.-czikkeknek
1019 I| 1805. IV. t.-czikkeknek és az előrelátásnak elveihez,
1020 I| hogy a törvények latin és magyar nyelven szerkesztessenek,
1021 I| indítványozta, hogy a KK. és RR. ez órától kezdve se
1022 I| TÁRGYAINAK SORÁRÓL.~A KK. és RR. 1835. november 3-dikán
1023 I| felterjesztett sérelmekre és kivánatokra is válaszait
1024 I| fogja tenni, a mi igazság és törvény iránti szándékának
1025 I| igazság parancsolta, s a nép és hon java kivánta. A czél
1026 I| orvoslást sürgetünk. Harmadik és negyedik feltételünk az
1027 I| nemzet méltó reményeit. És miután ez a resolutió a
1028 I| másról ne tanácskozzunk, és míg az excerptákkal kerületileg
1029 I| A BOTBÜNTETÉSRŐL.~A KK. és RR. 1835. november 17-dikén
1030 I| Magyarországon sem az. És valóban, a ki állítja, hogy
1031 I| botoztatás. Aztán, hogy ezek szám és vég nélkül ne botoztassanak,
1032 I| MAGYAR NYELV ÉRDEKÉBEN.~A KK. és RR. 1835. deczember 9-dikén
1033 I| üzenetül adassék, hogy a KK. és RR. a föliratok, kir. válaszok
1034 I| föliratok, kir. válaszok és t.-czikkelyek iránt kifejezett
1035 I| egyezkedésnek ott, a hol nemzet és fejedelem közt nincs egyesség,
1036 I| hogy a fölirat, kir. válasz és törvényczikkely mind magyar
1037 I| megegyeztek, az utolsót ellenzik. És ez a dolog jelen állása.
1038 I| diaetának előhaladását bevágnók. És ha csak az a czél, hogy
1039 I| ARTICULÁRIS DEPUTATIÓ.~A KK. és RR. 1836. január 12-dikén
1040 I| Kraszna, Zaránd vármegyék és Kővár vidéke visszacsatolásának
1041 I| csak a visszakapcsolás és országgyűlési űlés és szavazás
1042 I| visszakapcsolás és országgyűlési űlés és szavazás mondassék ki a
1043 I| Hasonló véleményben van és az unghi követ okain kívül
1044 I| Bács-, Arad s több megye és a temesi bánság visszacsatolási
1045 I| biztosítani; itt ellenben a vallás és só dolga biztosítást kivánnak.
1046 I| TÁRGYAINAK SORÁRÓL.~A KK. és RR. 1836. január 14-dikén
1047 I| kerületi űlésében Marich István és Pogány József indítványt
1048 I| nem érkezik, az adót jóval és annyival leszállítja, a
1049 I| szerencsésen bevégeztessenek, és miket a KK. és RR. lelkesedése
1050 I| bevégeztessenek, és miket a KK. és RR. lelkesedése félig már
1051 I| mindazok semmivé legyenek. És ha így érti Arad követe,
1052 I| nem fél attól, hogy a KK. és RR.-re azon ösvényen, melyet
1053 I| illetnek. Minket bizodalom és szabad választás küldött
1054 I| KIR. VÁROSOKBAN.~A KK. és RR. 1836. január 18-dikán
1055 I| kir. városokat jussaikból és szabadságaikból kivetkőzteti.~
1056 I| kir. városokról rendszeres és minden irányban kimerítő
1057 I| rendelkezés a városok jussait és szabadságait csonkítaná.
1058 I| eddig a városi tanácsok és választott communitás által
1059 I| polczot, melyre nyomósságuknál és helyeztetésöknél fogva méltán
1060 I| jusnak megadása, jussok és szabadságok megszorításának
1061 I| magistratus még nem királyi város, és nem is hiszi a szónok, hogy
1062 I| hiszi a szónok, hogy a KK. és RR. most is, és mindig és
1063 I| hogy a KK. és RR. most is, és mindig és akkor is, a mikor
1064 I| és RR. most is, és mindig és akkor is, a mikor a kir.
1065 I| A PRÆVENTIVA CENSURÁRÓL ÉS A CAUTIÓRÓL.~I.~A KK. és
1066 I| ÉS A CAUTIÓRÓL.~I.~A KK. és RR. 1836. január 23-dikán
1067 I| volna, hogy a kormány által. És így kimondanák a RR., a
1068 I| külföldön az ujságirás állandó és biztos élelem módja, mely
1069 I| ÉRDEMEINEK ELISMERÉSÉRŐL.~A KK. és RR. 1836. január 30-dikán
1070 I| nemzeti nyelv, historia és diplomatika körében szerzett
1071 I| hogy Horvát I.-nak elegendő és tisztességes fizetés rendeltessék,
1072 I| tudományos munkálatait folytatni és bevégezni ideje legyen.~
1073 I| önjava tekintetéből is, és másoknak serkentő például
1074 I| KISAJÁTÍTÁS JOGÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1836. február 3-dikán
1075 I| virágzás tekintetéből az olcsó és sebes közlekedési eszközök
1076 I| Közép-Európának csatornák és vasutak általvaló összecsatolására
1077 I| Bécsig tengelyen szállítása, és lehetetlen, hogy mindenki
1078 I| vagy egészen elveszni? És ha meggondolják a RR., hogy
1079 I| nálunk a dolog máskép áll, és már feljebb megemlíttetett,
1080 I| birtokán menne keresztül, és ez iránt a birtokosokkal
1081 I| hogy az engedély megadása és a kisajátítás elveinek alkalmazása
1082 I| akarták, hogy az ily vasutak és csatornák bizonyos évek
1083 I| Ez azonban merő illusió, és koránsem lehet gondolni,
1084 I| mentül olcsóbb a közlekedés és szállitás: annál fogva legjobb
1085 I| administráltathassanak, és ez különböző utakon s bizonyos
1086 I| AZ EGYHÁZI TIZEDRŐL ÉS A SZ. KIR. VÁROSOKRÓL.~I.~
1087 I| KIR. VÁROSOKRÓL.~I.~A KK. és RR. 1836. február 10-dikén
1088 I| törvénytelennek tartják a KK.-nak és RR.-nek a szóbeli perek
1089 I| nézve hozott határozatát és ellene óvást tesznek, úgy
1090 I| követek panasza igazságtalan és helytelen.~DEÁK FERENCZ:
1091 I| gondoskodjék. Mikép azonban és mi módon kivánja a status
1092 I| clerusnak e részbeli jussait és igazait tisztelni, s ezen
1093 I| tárgy, mely iránt annyi sok és számos törvények lennének,
1094 I| akadályoknak lenne kutfeje, és azért részéről a rendek
1095 I| megszoríttatnak, eleinte aggódott, és azt hitte, hogy ezen városi
1096 I| városi jussok megszorításához és megcsonkításhoz ő is, kinek
1097 I| előlülő, a városi rendet és annak jussait; de meg van
1098 I| törvényt, az idő lelkéhez és a körülállásokhoz alkalmazni
1099 I| körülállásokhoz alkalmazni és megváltoztatni. Ő neki igyekezetei
1100 I| idejében azoknak állásáról és az országgal való érdekeikről
1101 I| sérelmek, melyek az 1825. és 1830. országgyűlésekről
1102 I| egyházi rendnek jószágai és birtokai fölött való jussairól
1103 I| sérelmeket már hat izben sürgette és mindannyiszor magáévá tette
1104 I| követ által felhivott 1825. és 1830. esztendei elvekkel
1105 I| a mennyiben nemesi módon és tulajdoni igazon birni igen
1106 I| annak határozatát tiszteli, és ha ezen törvény létesülend
1107 I| ezen törvény létesülend és Eperjes városa követét az
1108 I| VISSZASZÁLLÁSÁRÓL ~AZ ÁLLAMRA.~I.~A KK. és RR. az 1836. február 17-
1109 I| tárgyalták az ország közjavát és kereskedését gyarapító magánvállalatoknak
1110 I| magánvállalatoknak ápolása és biztosítása tárgyában kerületileg
1111 I| talán több esztendőket adni, és így általadná a társaság
1112 I| azokkal maga rendelkezhetik, és ez semmi nehézséget nem
1113 I| pénz hiányát kipótolni, és így a statusnak nyitva marad
1114 I| KATONAI INTÉZETRŐL.~A KK. és RR. 1836. február 18-dikán
1115 I| rendszer is kidolgoztatott és ő felsége által helybenhagyatott:
1116 I| ahhoz szavának kell lenni. És a statusnak ezen különben
1117 I| egyik legszentebb jussát és kötelességét, hogy a haza
1118 I| szakadatlan figyelemmel és évről évre javítva kisérné!
1119 I| évről évre javítva kisérné! És valóban, ha egyes pontjaiba
1120 I| MEGAJÁNLÁSA ÜGYÉBEN.~A KK. és RR. 1836. február 27-dikén
1121 I| fejezte ki, hogy mielőtt a KK. és RR. az adó megajánlásába
1122 I| adó törvényes szükségéről és hováfordításáról szoros
1123 I| hováfordításáról szoros fölvilágosítást és számadást. Ennek ellenében
1124 I| nyilvánította, hogy a KK. és RR. az adó megajánlásához
1125 I| egyezkedésekbe bocsátkozik, és hogy határozottan kimondassék,
1126 I| t.-cz. is a szükségnek és hasznosságnak előleges megtudását
1127 I| változtatni, a nemzetnek jussa és szabadsága van. Ennek előrebocsátásával,
1128 I| a feltételek, mik alatt és 3-dik, hogy mennyi ajánltassék?
1129 I| követ feltételül teszi. És miután a tapasztalás bizonyítja,
1130 I| A CIRCULATIÓ.~I.~A KK. és RR. 1836. márczius 9-dikén
1131 I| egyedüli rendeltetése a magyar és nem idegen katonaság fentartása,
1132 I| tisztek magyarok legyenek és a commandó szó magyar legyen,
1133 I| van győződve, hogy a KK. és RR. sokkal inkább érzik,
1134 I| mondassék, hogy a mit a KK. és RR. 1830-ban egész kiterjedésben
1135 I| kiterjedésében előadhassa: óvást tesz és kijelenti, hogy a nemzeti
1136 I| pártolásból azt, hogy a KK. és RR. az 1830-dik esztendei
1137 I| fölterjesztett sérelmek és kivánatok sorában nem foglaltatik,
1138 I| BÜNTETŐ HATÓSÁGÁRÓL.~A KK. és RR. 1836. márczius 17-dikén
1139 I| óta divatozó törvényeiben és szünetlen gyakorlatában,
1140 I| fönnáll úgy, mint az atyai és más egyéb ehhez hasonló
1141 I| egyéb ehhez hasonló hatalmak és hatóságok».~DEÁK FERENCZ:
1142 I| felelnünk. Második a törvényes és átalános gyakorlat. Hogy
1143 I| az angarialis 40 bot is, és divatozék örökös mozgásban
1144 I| az ő kiadásukban ez is és még sok egyéb is irva lehet,
1145 I| itéletének alája veté, csupán és egyedül csak társaságos
1146 I| kegyetlen, sok ostoba is lehet és van is: nemzetünk becsületére
1147 I| megemlíteni, Istennek hála és hála a t. RR.-nek, már mégis
1148 I| a nép, s benne az ember és emberiség, s a miként közelített
1149 I| mértékben szoríttatott szükebb és szükebb körre az a magasztalt
1150 I| divatozni, mi volna rendesebb és megfoghatóbb: az-e, hogy
1151 I| bizassék reá; vagy pedig az úr és a jobbágy közti kölcsönös
1152 I| szolgálni, azt mint atya és fiú intézzék el patriarchaliter
1153 I| a törvényhozás, mely úr és jobbágy között minden viszonyokat
1154 I| boldog boldogtalan, eszes és eszelős, tudós és tudatlan,
1155 I| eszes és eszelős, tudós és tudatlan, dühös és szelid,
1156 I| tudós és tudatlan, dühös és szelid, heves és hidegvérű,
1157 I| dühös és szelid, heves és hidegvérű, minden most élő,
1158 I| MAGYAR NYELV ÉRDEKÉBEN.~A KK. és RR. 1836. márczius 18-dikán
1159 I| magyar, legalább magyar és latin lesz, s minthogy ebben
1160 I| indítványozta, hogy KK. és RR. a nemzeti nyelv ügyében
1161 I| ki nem fogunk ereszteni. És miután tapasztaljuk, hogy
1162 I| MEGAJÁNLÁSA TÁRGYÁBAN.~I.~A KK. és RR. 1836. márczius 24-dikén
1163 I| birt, az elnök helytelennek és a nemzetre homályt hozónak
1164 I| bátorságban a parasztnak személye és vagyona; de azt meri állítani,
1165 I| sem elégedtek meg a KK. és RR. a fejedelem religiositása
1166 I| Továbbá Zemplén, Bihar és több megyék követei a felett
1167 I| vele az irók, statistikusok és utazók, hogy a magyarországi
1168 I| így van az, olvas az ember és tanulgat; végtére pedig
1169 I| ismereteinek gyüjteménye hiba és csalódás, Így a szónok még
1170 I| tanulta, hogy éhség, döghalál és háború három nagy csapás;
1171 I| nem ajánl meg.~II.~A KK. és RR. 1836. ápril 5-dikén
1172 I| kezdve 1839. november 1-jéig és nem tovább, még pedig az
1173 I| pedig az adó fizetésének és beszedésének különbeni teljes
1174 I| akkor az adó három évre és öt hónapra ajánltatnék meg,
1175 I| holott csak három évre lehet és kell megajánlani; s indítványozta,
1176 I| adó fizetése megszünik. És valóban Fehér követének
1177 I| a meddig felajánlotta, és minden fillér, melyet az
1178 I| következnék, hogy ha a nemzet és fejedelem között az adó
1179 I| országgyűléstől elvonni soha és semmi tekintet alatt nem
1180 I| alatt a felajánlott időn és summán túl csak egy napig,
1181 I| kész reáállani.~III.~A KK. és RR. 1836. ápril 21-dikén
1182 I| megtartandó országgyűlésig és nem tovább oly nyilvános
1183 I| adónak további fizetése és beszedése azonnal teljesen
1184 I| kényesebb játék, mint nemzet és fejedelem között ezen kérdést
1185 I| köz a bizodalom! (Kaczaj és Úgy van! Úgy!) Már ily mezőre
1186 I| HIVATALT VÁLLAL.~I.~A KK. és RR. 1836. ápril 27-dikén
1187 I| indítványa, hogy «ha a KK. és RR. által az országos választmányokhoz
1188 I| Csodálkozását jelenti ki, hogy a KK. és RR. soraiból egyedül Trencsén
1189 I| ekkép gyámolítani. A KK. és RR. nem mondották, nem is
1190 I| igen természetes, s a KK. és RR. is csak ezen igen természetes
1191 I| bizodalmát nem nyilvánosíthatja, és így semmi sincs természetesebb,
1192 I| mintha azt mondanák a KK. és RR. átalában, hogy a ki
1193 I| viszonüzenetökre a KK. és RR. május 1-sején tartott
1194 I| nem keletkezhetik. A KK. és RR. ez üzenetet még az nap
1195 I| végzése e táblának tagjait és választottjait bizonyosan
1196 I| hozzátétellel, hogy a KK. és RR. határozatjukat senki
1197 I| VÁLLALATOK KÖRÜL.~A KK. és RR. 1836. ápril 28-dikán
1198 I| felségének a budapesti híd és a szóbeli perek iránt érkezett
1199 I| rendeinek javaslatát, a KK. és RR. az eltérés kiegyenlítéséről
1200 I| annak elhatározása, hol és minő föltételek alatt lehet
1201 I| törvényhozásban, hol nemzet és fejedelem együtt van. Ez
1202 I| A PRÆPARANDIÁK ÉS A POLYTECHNICUM TÁRGYÁBAN.~
1203 I| POLYTECHNICUM TÁRGYÁBAN.~A KK. és RR. 1836. ápril 30-dikán
1204 I| válasza a praparandiák és a polytechnicum tárgyában.
1205 I| szeretnénk a népnevelés és közművészet tárgyában készíttetni;
1206 I| talentum vala szükséges, és hogy azon resolutiók, melyek
1207 I| beiktatva lévén, Deák Ferencz és Hertelendy Károly táblabiró
1208 I| közjavára kivántató számos jó, és a rendek táblája által indítványba
1209 I| érzékenyül lerajzolván, a KK. és RR. emlékezteté, hogy a
1210 I| nemzetiség, a nemzet közjava és boldogsága légyen ezentúl
1211 I| csüggedhetetlen erővel és lelkesedéssel szükséges
1212 I| beadta.~Mely után a KK. és RR. mind a szóló követ úrnak,
1213 I| volt követeknek, Deák Antal és méltóságos Horváth János
1214 I| közjava, annak boldogsága, és az emberiség jogai biztosítására
1215 I| utódjaik ezek érdemeiről és jelességökről, miután a
1216 I| bejegyeztetni kivánták, és ez által hazafiui szent
1217 I| bizodalma a legszebb, legédesebb és csak az az egy jutalom,
1218 I| nemzet polgártársának adhat, és ez kivánhat, s azért ezen
1219 I| kihagyni kérték; de a KK. és RR. ezen érdemes követ urak
1220 I| férfiaknak a nemzetiség, nemzet és haza iránt szerzett érdemeikről
1221 I| szíveikben az ő érdemeik és jeles tulajdonaik úgyis
1222 I| követjeitől csak várhatott és kivánhatott, tökéletesen,
1223 I| s a kinevezési decretum és hitforma a megyével közöltetett,
1224 I| Ferdinándnak neveztetik és azon, hogy a hitforma latinul
1225 I| Az alispánnak köszöntése és az ő felelete után felállván
1226 I| aranyos ruhák, sem kocsik és bandériumok nem valának,
1227 I| a főispán szerénységének és a megye pompátlan egyszerűségének
1228 I| csak hogy néhol tágabban és inkább kiereszkedve. Előadásomat
1229 I| következő:~~Tekintetes Karok és Rendek!~Eljártunk a törvényhozásnak
1230 I| legforróbb érzete ösztönöz, nyelv és nemzetiség; mert ezek a
1231 I| között hazát keresve, hazát és szabadságot védve, nyelv
1232 I| szabadságot védve, nyelv és nemzetiség ügyében keveset
1233 I| itélőszékektől, a közigazgatásból és a nevelésből majdnem egészen
1234 I| különösen az 1825-diki és 1830-diki országgyűléseken,
1235 I| reményt nyujtának gyorsabb és sikeresebb haladásra.~Ezen
1236 I| alkottassanak s a feliratok és királyi válaszok szintén
1237 I| természet elleni elsőségében, és pedig egy oly idegen nyelvet,
1238 I| századainak szüleménye, és tarka vegyületével a hajdani
1239 I| lévén győződve, hogy nyelv és nemzetiség kifejlődését
1240 I| által megkéretvén, a nemzet és fejedelem közti közbenjárást
1241 I| felfüggesztett végzésünket és semmi törvényjavaslatot
1242 I| törvényczikkelyek magyar és latin nyelven terjesztessenek
1243 I| törvényeink nyelve lőn.~Fontos és nagy következéseket igérő
1244 I| törvényczikkelyek magyar és latin nyelven terjesztessenek
1245 I| alkotandó czikkelyek magyar és latin nyelven készüljenek,
1246 I| nemzet még a feliratokra és királyi válaszokra nézve
1247 I| megmásolta, mi a most alkotott és ezután alkotandó törvényeknek
1248 I| lehet a pereket kezdeni és folytatni; most legalább
1249 I| nyelve is magyar legyen.~És így buzgó örömérzéssel mondhatjuk
1250 I| nem ismerő állhatatosság és munkás iparkodás biztosan
1251 I| kapcsolatban áll.~A vallásnak és lelkiismeretnek szabadsága
1252 I| szabadságát hazánkban is harcz és fegyver vívták ki hajdan,
1253 I| polgári vérnek, mely vallásért és szabadságért egyiránt ontatott,
1254 I| egyiránt ontatott, a bécsi és linczi békekötések levének
1255 I| több pontjai megsértettek, és a vallásnak törvényesített
1256 I| szempont, s méltányosság és igazság helyett akkor is
1257 I| megelégedetlenségnek magvait és keserű, de méltó panaszokra
1258 I| származtak azon vallási sérelmek és kivánatok, melyeket a nemzet
1259 I| ezen fölirat, mert törvény és szabadság vannak sértve,
1260 I| szabadság vannak sértve, törvény és szabadság pedig az egész
1261 I| ellensége, mint az elnyomás és üldözés szülte vallásos
1262 I| szükséges az, hogy a törvény és közállomány a vallás és
1263 I| és közállomány a vallás és lélekismeret szabadsága
1264 I| ellenezték ezen sérelmek és kivánatok fölterjesztését,
1265 I| ügyet is fölfüggeszteni és annak kivívását a jövő országgyűlésnek
1266 I| nem érethetett.~A földesúr és jobbágy közti viszonyokat
1267 I| hatalmasabb volt; a legszámosabb és leghasznosabb néposztálytól
1268 I| meghatározni a földesúr és jobbágy közti viszonyokat,
1269 I| élhetését, s azt a vagyon- és személybeli bátorságot,
1270 I| néposztályról, melynek száma és súlyos közterhei naponkint
1271 I| által, melyeket a jobbágy és földesúr közötti viszonyokról
1272 I| melyekben mi több kedvezést és több biztosságot óhajtottunk
1273 I| tulajdont örök jussal szerezni és birni. Előadtuk ezen törvény
1274 I| törvény szükségét, igazságát és jótevő hatását; elmondtuk,
1275 I| fekvő tulajdon birhatásától, és ez a gyakorlat is mennyire
1276 I| hazánk gazdasági, polgári és közmíveltségi kifejlődésének;
1277 I| száma, kiknek venni szabad és venni akarnak; de a többség
1278 I| szakaszában az, hogy a földesúr és jobbágy közötti kölcsönös
1279 I| a jobbágyi tartozásokra és szolgálatokra nézve egy
1280 I| lefizetésével a jobbágy magát és telkét minden jobbágyi szolgálattól
1281 I| minden jobbágyi szolgálattól és tartozástól örökre megválthassa.
1282 I| megválthassa. Hasznos, czélirányos és jótevő következéseire nézve
1283 I| ezen törvény, mert áldozat és kényszerítés nélkül út nyittatnék
1284 I| emberek sorába emelhesse, és a földesúrnak is mód nyujtatnék
1285 I| erkölcsiség naponkint javul. És ismét a tapasztalás bizonyítja,
1286 I| azelőtt bevevének. Földesúrat és jobbágyot egy iránt boldogítaná
1287 I| legtöbbet nyernének általa. És még sem lehetett azt hoszszas
1288 I| inkább fölötte tanácskozni és határozni. Ismételt küzdés
1289 I| lőn a jobbágyok vagyon- és személybeli biztosítását
1290 I| csakugyan ellenkezik az igazság és méltányosság elveivel, hogy
1291 I| uriszéken, mely előtt a földesúr és jobbágy közötti perek forognak
1292 I| kik azonban törvénytudók és részrehajlás nélkül valók
1293 I| mindenkor a vidékbeli szolgabiró és esküdt leend és ezek szintén
1294 I| szolgabiró és esküdt leend és ezek szintén közbirói mineműségben
1295 I| ugyan, de saját tisztjei és ügyésze ilyen uriszéken
1296 I| az önkény korlátolására és sok visszaélés eltörlésére.
1297 I| hazánkat szabadnak, erősnek és virágzónak óhajtjuk, ne
1298 I| neveljük a népet, ébreszszük és tápláljuk keblében az emberiség
1299 I| melyek személyt, vagyont és a szorgalomnak gyümölcseit
1300 I| tulajdont szerezhessen, és szabadságot adjanak a jobbágynak,
1301 I| megválthassa magát; mert tulajdon és szabadság az iparkodásnak
1302 I| leghatalmasabb ösztönei, tulajdon és szabadság azon édes kötelékek,
1303 I| melyet ő mível, ő táplál és ő védelmez leginkább, a
1304 I| őrt állani a haza, király és törvény mellett, s együtt
1305 I| kötelesség, melylyel hazánknak és önmagunknak tartozunk.~Meg
1306 I| észrevételét, hanem Posega, Szerém és Verőcze vármegyékkel is
1307 I| mert meg valánk történet és törvényes okokból győződve,
1308 I| jelen törvény szerkezetét is és az abban előforduló rendet,
1309 I| Horvátországhoz tartozó, itten vitatás és elhatározás alá nem jött,
1310 I| jegyeztük föl.~Az urbéri III. és VII. czikkelyeknek azon
1311 I| elhatározánk, hogy a hol a helyzet és egyéb körülmények engedik,
1312 I| arányossági perrel kivánhassa és eszközölhesse bármely közbirtokos.
1313 I| rendelete hazánk gazdasági és közmívelődési előmenetelét
1314 I| nemesek viselni tartoznak és elhatározták azt is, hogy
1315 I| megnépesíttessenek. Igazság és méltányosság egyiránt megkivánták,
1316 I| most pedig legsúlyosabb és legigazságtalanabb terhe
1317 I| választmány a katonatartás és szállásadás iránt értekezvén,
1318 I| okvetetlenül tanácskozás és határozás alá vétessék.
1319 I| részben meg volt a nemzet és fejedelem közti egyezség,
1320 I| országgyűlést el fogja oszlatni és ugyanazért az urbérnek teljes
1321 I| urbérnek teljes bevégzésére és azon tárgyaknak, melyek
1322 I| rendszeres munka csak egyszerre és együtt fog királyi megerősítés
1323 I| is elfogadta. Azonban idő és tapasztalás megtanítottak
1324 I| volna törvénykezésünknek és a közigazgatásnak súlyos
1325 I| rendszeres munkának egyszerre és együtt leendő fölvételéhez
1326 I| nyugodhatánk meg, hogy az urbéren és ahhoz tartozókon kívül semmi
1327 I| arról világos törvény szól és pedig sarkalatos törvény,
1328 I| tanácskozás alá vétessenek és az ország igazságos sérelmei
1329 I| minden országgyűlésen tettleg és valóságosan orvosoltassanak,
1330 I| hivatkozánk a törvényekre és azon okokra, miket előbbi
1331 I| föliratunkban kifejtettünk, és szakadatlanul folytatánk
1332 I| törvényeket a vásári biróságról és a pénzbeli elmarasztalást
1333 I| melyek kereskedésünkre és hitelünkre jótevő hatással
1334 I| végrehajtandó osztálynak rövidebb és könnyebb módjáról; megadtuk
1335 I| polgárok súlyos kárával és az igazság kiszolgáltatásának
1336 I| miatt kitünőleg hasznosak és azokat, melyeknél az óhajtott
1337 I| hol a belső elrendelésnek és a fönnálló törvényeknek
1338 I| inkább egyes eseteknek, és az egyes körülmények összeszövődésének
1339 I| törvényhozás útján rendszeresen és egyszerre javítani majdnem
1340 I| változtatásnak. A ki tehát a hibák és előitéletek egész tömegét
1341 I| zárja, valóságos haladás, és minden egyes javítás tettleg
1342 I| ezen átalános meggyőződést, és valóban sok visszaélés,
1343 I| elfogadva ott, hol az igazságnak és közügynek baráti csüggedést
1344 I| ismerő buzgósággal újra és ismét újra küzdöttek az
1345 I| előitéletek ellen igazság és közügy mellett.~Hazánk is
1346 I| haladásnak pályájára, s nemzet és kormány egyformán átlátják,
1347 I| átlátják, hogy törvényeinken és belső elrendeltetésünk minden
1348 I| egész rendszerében együtt és egyszerre vétetik fel, némely
1349 I| igazítson, a hol leginkább kell és lehet.~Fájdalommal jelentjük
1350 I| pedig csakugyan igazságon és méltányosságon alapul, mert
1351 I| megegyeztetni nem lehet, és midőn valamely adózásnak
1352 I| természetesebb az, hogy a megváltás és annak hasznai azokat illessék,
1353 I| önhatalmukkal ne büntethessenek, és egyszersmind törvénybe iktatták
1354 I| azt is, hogy a földesurak és azoknak tisztjei semmi közfenyíték
1355 I| el a méltóságos főrendek és különösen ellenezték azt,
1356 I| megbüntetni, ezt a just és büntetőhatalmat tehát a
1357 I| mindezeket a tanácskozás között és üzeneteinkben is, de a méltóságos
1358 I| mindaddig, míg ezek valóságosan és tettleg megszüntetve nem
1359 I| 395,244 frt 38 1/2 krt, és így a katonatartásból eredő
1360 I| számlálandó három esztendőre és nem tovább, oly világos
1361 I| mennyisége fölött a nemzet és fejedelem meg nem egyezhetnének,
1362 I| fejedelem meg nem egyezhetnének, és a fejedelem minden e tárgy
1363 I| országgyűlésre tartozik, és az 1790. évi XIX. t.-cz.
1364 I| adót elfogadván, nyilván és ismételve igéré az országgyűlésnek
1365 I| törvényhatóságoknak tenni kell és tenni fognak, ha a törvénynek
1366 I| törvényeinknek életet adni és azokat életben tartani nem
1367 I| de folyvást vérző kinos és veszélyes sebei, melyeknek
1368 I| országgyűlésnek gondoskodó figyelmét, és mielőtt meg a királyi előadások
1369 I| szenvedett, mellettünk küzdött és érettünk gyakran ontotta
1370 I| 1492: I. t.-czikkelyek és az 1595. békekötésnek II.
1371 I| kötelességünk lévén Erdély igazait és szabadságát védenünk, különös
1372 I| Erdélynek országgyűlését és egész törvényes állapotját
1373 I| föliratainkra érkeztek, Erdélyre és annak Magyarország iránti
1374 I| teljesítetlen maradott, és Erdélynek törvénykívüli
1375 I| Szolnok, Zaránd vármegyékre és Kővár vidékére nézve kedvezőbb
1376 I| törvénykezési, adózási és mindennemű állapotjaikra
1377 I| állapotjaikra nézve teljesen és tökéletesen Magyarországhoz
1378 I| fognak hívatni, s ottan űlési és szavazási visszaadott jussokkal
1379 I| palatinalis 1715. VIII. 3. §. és 1741. XXII. - csak világosan
1380 I| időkből minden adósságok és pénzbeli kötelezések ezüst
1381 I| pedig egyedül csak ezüst és arany pénz legyen és más
1382 I| ezüst és arany pénz legyen és más pénzt senki elfogadni
1383 I| fizetésnek eszköze csak arany és ezüst legyen, a papirost
1384 I| egyedüli eszköze csak arany és ezüst légyen, és a papirpénzt
1385 I| csak arany és ezüst légyen, és a papirpénzt elfogadni senki
1386 I| értelmében a közállománynak és magának az egyháznak szükségeire
1387 I| lenni soha meg nem szüntek és nem kételkedünk, hogy azokról,
1388 I| kénytelenek, holott a vallásnak és népoktatásnak legszentebb,
1389 I| ezen javakra önkényesen és egyoldalulag terheket vethessen,
1390 I| vagy más közhasznú egyházi és nemzeti intézkedésekre a
1391 I| kívül egyoldalulag behozott és tettleg folytatott megrovást
1392 I| folytatott megrovást alkotmány és törvény elleni sérelemnek
1393 I| elleni sérelemnek tartják és annak megszüntetését ismét
1394 I| mely kivált a földmívelőt és a szegény adózó népet oly
1395 I| itéletére, panaszkodott, kért és sürgetett; de mindezek sikertelenek
1396 I| Ismeteltük a feliratot és egy törvényjavaslatot is
1397 I| helypénzt fizetni nem köteles, és azon pontot, melyben a Veszprém
1398 I| pontot, melyben a Veszprém és Somogy vármegye közötti
1399 I| az 1825. évben előadott, és mely ugyanazon országgyűlésről
1400 I| nem-nemesek minden vagyonaiktól és így a nemesi birtokból vett
1401 I| jőjenek. Az országos rendek és ő felségének megegyezéséből
1402 I| birtokot használó nem-nemeseket és igy az agilisokat is azon
1403 I| szolgáinak, kik eddig a királyi és egyéb közszolgálatot tárgyazó
1404 I| szegény adózóknak súlyos és igazságtalan terheltetésével
1405 I| fizetésü megyei tisztviselők és állandó bérrel ellátott
1406 I| mint a megye által különös és meghatározott napibér mellett
1407 I| ismerték el ezen sérelmet, és a feliratban arra kérték
1408 I| törvénytelenül adott engedelmet, és a napibérek adásában inkább
1409 I| atyánkfiainak Horvátországban lakni és javakat birni nem szabad,
1410 I| tisztviselők felelőssége iránt és a törvénytelen parancsolatok
1411 I| megyék elmellőzésével a fő- és alispánokhoz intéztetvén,
1412 I| közönségének nyilván bemutatni és egyszersmind azoknak időközben
1413 I| katonaságra nézve is előadtuk és sürgettük mi a tekintetes
1414 I| különösen, hogy a magyar és véghelyi ezredeknél a kormányszavak
1415 I| kik született magyarok és magyarul tudnak, a lépcsőnkinti
1416 I| különválva történjék meg. A Karok és Rendek nevezetes többsége
1417 I| katonaságnál behozassék, és ennél a főhadikormányzótól
1418 I| alkalmaztassanak, kik az 1830. évi VII. és VIII. t.-cz. rendelése szerint
1419 I| 1792. évi IX., 1807. évi I. és 1830. évi VII. törvényczikkeket
1420 I| indítvány ezen országgyűlésen és végre a Karok és Rendek
1421 I| országgyűlésen és végre a Karok és Rendek kifejtvén e tárgyban
1422 I| különösen a sajtó szabadságáról és a megelőző vizsgálatról
1423 I| nézeteiket, egy üzenetet és törvényjavaslatot készítettek,
1424 I| készítettek, mely a sajtónak józan és czélirányos szabadságán
1425 I| méltóságos főrendek ezen üzenetet és törvényjavaslatot el nem
1426 I| terjesztettek ő felsége elébe és ott a feliratban már nyilván
1427 I| Az ország pénztárairól és közhasznú alapítványainak
1428 I| állapotban van, egy új alkalmatos és díszes épületnek fölállítására
1429 I| megkéressék.~Ugyanekkor tudós és lelkes hazánkfiának Horvát
1430 I| fáradhatatlan munkássága és roppant ismeretei által
1431 I| történetek, diplomatika és magyar nyelv körül szerzett
1432 I| szerzett jeles érdemeivel hálát és köszönetet vívott ki magának,
1433 I| közmegtiszteltetés gyanánt egyedül és egyenesen személyére fizetésén
1434 I| választmány által hitelesíttessék, és mindezen pontok egy külön
1435 I| Illésházy István főasztalnok és nagyméltóságú Pyrker László
1436 I| minél előbbi létrehozását, és minthogy annak pénzalapja
1437 I| pótolni, a mi a fölállításhoz és a tanításnak elkezdéséhez
1438 I| 200,000 pengőforintban, és így összesen 509,000 pengőforintot,
1439 I| összesen 509,000 pengőforintot, és ajánlatunk mellett csak
1440 I| alkalmaztatva czélirányosan igazítsa és tökéletesítse, s kidolgozott
1441 I| különös felirat mellett és egy törvényczikkelyt is
1442 I| általi megvizsgálása iránt és a magyar nyelvre nézve kivántunk,
1443 I| Köszönettel fogadván a Karok és Rendek a nagyméltóságú megyés
1444 I| tett eddigi ajánlatokat és alapítványokat összesítve,
1445 I| érkezett.~A nemzeti nyelv és mívelődés terjesztésének
1446 I| kivetésekben meg nem egyezének, és noha nem ok nélkül tartunk
1447 I| méltóságos főrendek javaslották, és egy országos választmányt
1448 I| az előkészületek, tervek és költségek összeszámolása
1449 I| a szükségeseket megtegye és a jövő országgyűlésre jelentését
1450 I| igen szép helyen lévő tág és alkalmatos tért eszközölt
1451 I| vétetni rendeltetett.~Pest és Buda közt a Duna két partját
1452 I| álló híd kereskedésünknek és a főváros emelkedésének
1453 I| meghatároztatni, az álló hídon nemes és nem-nemes különbség nélkül
1454 I| lefolyta után pedig nemes és nem-nemes szintén minden
1455 I| vonták; különösen a Bochnia és Bécs között munkába vett
1456 I| között munkába vett vasút és azon következések, melyek
1457 I| eszközölhetik haladásunkat, és ezek sikerülése végett ismét
1458 I| kármentesítés mellett a vasutakra, és ehhez szükséges hídakra
1459 I| ehhez szükséges hídakra és a vízcsatornákra megkívántató
1460 I| törvénye gyakorlatba vétethetik és elhatározánk, hogy annak
1461 I| mert féltünk, hogy átalános és mindenekben határozatlan
1462 I| törvényhozás könnyebben épít, javít és módosít a letett alapon,
1463 I| Nemcsak a város helyzetének és nagyobb kiterjedésének tekintete,
1464 I| hanem a nagyobb nyilvánosság és ebből hihetőleg következő
1465 I| felirataink válasz nélkül maradtak és így kénytelenek lévén e
1466 I| egy Pesten építendő díszes és alkalmatos országházának
1467 I| együtt további tanácskozás és rendelkezés végett a jövő
1468 I| országgyűlésnek költségeit egyedül és egyenesen a nemesi rend
1469 I| egyenesen a nemesi rend viselje, és ezt jelenleg megemlíteni
1470 I| valának zárva. A t. Karok és Rendek már az országgyűlésnek
1471 I| felszólítani, hogy igazság és méltányosság szerint ezen
1472 I| hogy a történeti valóságot és törvényeink rendelését figyelembe
1473 I| a többség el is fogadta, és ő kir. főherczegsége, országunk
1474 I| a feliratot ismételtük, és azóta minden feliratok borítékain
1475 I| V. Ferdinándnak nevezi, és ezen nevezetet azóta is
1476 I| némileg nemzetünk óhajtása és megszűnt az aggodalom, mely
1477 I| előmunkálatoknak fognak tekintetni, és reménylenünk lehet, hogy
1478 I| czélirányosan elhatározni és gyakran úgy, mint kivántunk
1479 I| kedvezők valának, ezekből és a feliratok szavaiból az
1480 I| megtörtént, hogy a feliratoknak és kir. válaszoknak sokszor
1481 I| országgyűlés már végéhez közelített és ő felsége által felszólíttatánk,
1482 I| nagyrészben megvan már közöttünk és ő felsége között az egyezség,
1483 I| elegyes űlésben tett jelentést és azon jelentés felett tüstént
1484 I| tartalma mindenkor kerületi és országos űlésekben, nem
1485 I| mert el akartuk kerülni, és el is kerültük ezen hosszú
1486 I| határozást hoznunk, vagy tettleg és hallgatással elismernünk
1487 I| személyes szavazati jus és a képviselői jus mind alapjukra,
1488 I| másik, t. i. az elhallgatás és tettlegi elismerés meg képviselői
1489 I| jövőben erős, állhatatos és szerencsés a nemzet, azoknak
1490 I| kinevezéstől függő hivatalt nyernek és vállalnak, országos választottaink
1491 I| választása föltételének és ezen tábla közegyetértéssel
1492 I| az 1791, évi LI. t.-cz. és az 1802. évi országgyűlésnek
1493 I| portával kevesebbet viseljen és 24,000 ezüst forinttal kevesebb
1494 I| adó megajánlásával lehet és kell segíteni. A porták
1495 I| rendeinek, az el is fogadtatott és ő felségének is különös
1496 I| 16-al megkevesbíttetett és e szerint adózóink terhe
1497 I| arról, hogy a népnevelés- és közművelődésnek ügyében
1498 I| gátot vet a nemzet erkölcsi és polgári kifejlődésének;
1499 I| körülményeket megvizsgálva, tervet és kimerítő véleményt készítsen
1500 I| készítsen 1. arról, hol és mily módon kellene fölállítani
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6387 |