1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6387
Rész
1501 I| melyben közköltségen tanítók és iskolamesterek formáltassanak,
1502 I| nyelvet értelmesen tanítsák és a népnek zsenge magzatit
1503 I| helyéről, annak épületéről és egész rendszeréről, a tárgyat
1504 I| adjon; végre 3. gondosságát és terveit az elsőbb neveltetésnek
1505 I| öngyermekeinek nevelésére fölügyelni és még egyes polgárt sem szabad
1506 I| adták át öngyermekeiket és azoknak nevelését, lelki
1507 I| nevelését, lelki mívelődését és egész jövendőjét a kormánynak
1508 I| sikere puszta megtagadással és azon biztatás mellett, hogy
1509 I| megfelelni a nemzet kivánatinak és várakozásának. Ismételtük
1510 I| önmagunknak a nép nevelésén és erkölcsi kifejlődésén, s
1511 I| köztanácskozás törvényhozás és nemzeti nyilvános élet fenn
1512 I| mi a szólás szabadságát és felirat által kivántuk ő
1513 I| azon kétségtelen igazságon és világos törvényeken alapult
1514 I| függetlensége mindenkor szent és sérthetetlen, s hogy az
1515 I| tanácskozások illő rendének és méltóságának fentartása
1516 I| fentartása az 1625: LXII. és 1723: VII. t.-cz. szerint
1517 I| táblák jussaihoz tartozik, és hogy a szólásnak azon törvények
1518 I| egyike, a nép boldogságát és biztosítását tárgyazó V.
1519 I| biztosítását tárgyazó V. és VIII. urbéri czikkelyek
1520 I| szintén feliratokba foglalánk és elmondtuk azokban, hogy
1521 I| törvényekben is elismertetik, és melyet a köztanácskozásokból
1522 I| megyéknek hatóságát korlátolni és az egyes polgároknak törvény
1523 I| intézett üzeneteinkben is és megmondottuk, hogy a fejedelem
1524 I| törvényeink szerint szent és sérthetetlen, a kormánytól,
1525 I| tetteiről szabadon lehet és kell is a nemzet képviselőinek
1526 I| üldözött követjöknek ügyét és elhatározták, hogy tovább
1527 I| s követi kötelességének és jussainak gyakorlatában
1528 I| kereset alól fölmenteni és egy fölsőbb parancsolat
1529 I| szabadsága folyvást sértetik, és még sem lehetett méltó panaszunknak
1530 I| gyanánt állott a nemzet és fejedelem között a főrendi
1531 I| önkényből származóknak és egyedül az erőszak szüleményeinek
1532 I| köztanácskozásainkban a szólásnak és vélemények nyilvános kifejtésének
1533 I| törvényes szabadságát, szabadon és a törvényes korlátok között
1534 I| félbenhagyott tárgynak sürgetését, és úgy kell azt más tárgyakkal
1535 I| hogy a most elvetett V. és VIII. urbéri t.-cz. közhasznú
1536 I| más megyékkel is közleni és azokat a haza közjavát elősegítő
1537 I| fölszólítani oly világos és törvényes jussa minden megyének,
1538 I| gyanánt kivánták tehát a Karok és Rendek ezt ő felségének
1539 I| küldethetett, s a Karok és Rendek kénytelenek valának
1540 I| polgárok szabadságát törvény és alkotmány biztosítják, a
1541 I| legelső kötelessége törvény és alkotmány mellett őrt állani,
1542 I| legszentebb sajátja, a gondolat és vélemény szabad kijelentését
1543 I| vélemény szabad kijelentését és közlését, akarja korlátolni.
1544 I| vizsgálat gátolja; élet és érték elvesztését tárgyazó
1545 I| tartozunk, nyujt nekünk ösztönt és bátorságot, hogy a t. rendeket
1546 I| polgári fontossága nagy vala, és az is bizonyos, hogy törvényeink
1547 I| városoknak mostani állása és azon gyakorlat, mely szerint
1548 I| lefolyt országgyűlésen, és gyakran keserűséggel párosult
1549 I| szorgalomnak, kereskedésnek és művészetnek képviselője,
1550 I| folyvást növekedő száma és közértelmessége által naponkint
1551 I| melyet mi a közös érdeknek és közös szabadságnak szorosabb
1552 I| önállásunk függetlenségét és szabadságunkat erősnek és
1553 I| és szabadságunkat erősnek és állandónak óhajtjuk, ne
1554 I| polgári társaságban állásuknál és közértelmességüknél fogva
1555 I| megyék szavazataihoz illő és igazságos arányban független
1556 I| igazságos arányban független és elhatározó szavazatot, s
1557 I| keserű bizodalmatlanságnak és bosszus gyülölségnek magvait,
1558 I| bosszus gyülölségnek magvait, és állítsuk vissza közöttünk
1559 I| állítsuk vissza közöttünk és ő közöttük a kölcsönös egyetértést,
1560 I| azon egynehány tisztviselőt és választott polgárt kivánjuk
1561 I| polgárok egész összeségét, és azt a szavazati just, melyre
1562 I| nem pedig csak a külső és belső tanácsnak összessége
1563 I| gyakorolja. Ha ez elhatároztatnék és a kir. városok a kamarai
1564 I| állásán még inkább kell és még könnyebben lehet is
1565 I| törvényhozás mindenekelőtt a Karok és Rendek táblájának elrendelését
1566 I| szavaink: köszönet szavai és forró hálánknak kijelentése
1567 I| vagyunk~A Tekintetes Karoknak és Rendeknek~Zala-Egerszegen,
1568 I| ezennel kegy. meghagyja és erősen parancsolja, hogy
1569 I| parancsolja, hogy a kitűzött napra és helyre a megye kebeléből
1570 I| követet, t. i. alkalmas és békeszerető férfiakat küldjön
1571 I| ott a többi főpap, zászlós és nemes urakkal s Magyarország
1572 I| hozzá tartozó részek Karai és Rendeivel együtt egyedül
1573 I| megérteni, s azokról tanakodni és intézkedni tartozzanak;
1574 I| követei a kijelölt határnapon és helyen bizonynyal és csalhatatlanul
1575 I| határnapon és helyen bizonynyal és csalhatatlanul jelenjenek
1576 I| számmal megjelent Karai és Rendei azon határtalan bizodalomtól,
1577 I| nyilvánított közóhajtást és bizodalmat méltányolva,
1578 I| követséget el is vállalták».~A KK és RR.-nek az 1839. évi junius
1579 I| jelentette, hogy a király és királyné az nap Pozsonyba
1580 I| átalánosan minden üdvözlések és tisztelkedések egyedül magyar
1581 I| hogy ő fölségök csupán és egyedül: csak a honi magyar
1582 I| kivánságára rábirassanak és azon fogvást a rendeknek
1583 I| van helye, hol a király és a nemzet között érdekes
1584 I| ALAKULÁS.~A KK. és RR. 1839. junius 8-án tartott
1585 I| követei a kerületi jegyzők és a naplóbirálók választásából
1586 I| Pestmegye követe, a KK. és RR. táblája kiegészítésének
1587 I| megjelenéstől, fölhívta a KK.-at és RR.-et annak kimondására,
1588 I| legfontosabbnak tekintem, és épen azért nem akarok mindaddig
1589 I| kérés, hogy naplóbirálók és ker. jegyzők közülök is
1590 I| teljesítését törvény, méltányosság és igazság egyiránt parancsolják,
1591 I| azt mondom, hogy törvény és méltányosság parancsolja
1592 I| azt is, hogy ne csak 40 és néhány polgárnak, kik követeiket
1593 I| mennél jobban halad az idő és mennél inkább halogatjuk
1594 I| választanak maguk közül jegyzőket és naplóbirálókat, de e tettből
1595 I| A RÁDAY ÜGY.~A KK. és RR. 1839. junius 10-dikén
1596 I| annak kimondását, hogy a KK. és RR. Ráday Gedeon grófot,
1597 I| erővel történt elfogatásáról és elitélésökről Pestmegye
1598 I| országgyűlésére a békességet és közjót kedvelő követeknek
1599 I| követeknek kiválasztását és küldését rendelő kegyelmes
1600 I| ellenkező, törvénytelen és az országgyűlési tanácskozások
1601 I| tulajdonságokkal felruházott és a törvények által szorosan
1602 I| sérelem orvoslásáig a KK. és RR. semminemű tárgyalásba
1603 I| sérelem is, mint pl. Tolnáé és a visszacsatolt részeké,
1604 I| legfelsőbb lépcsőkön megbukik, és egész az utolsóig leesik.
1605 I| mulva a 4-dikre tétetett, és ha az excerptákat meg nem
1606 I| eltiltatott; midőn Tolna és az erdélyi visszakapcsolt
1607 I| ellen büntetést határozott; és ha ezt mindnyájan megismerjük
1608 I| országnak legfőbb czélja a külső és belső bátorság lévén, ha
1609 I| ha a külső háboríttatik és a fejedelem katonát kér,
1610 I| most, hála a gondviselésnek és ő felsége bölcs intézkedésének,
1611 I| törvényeket hozhassunk, és ezután nyuljunk a külső
1612 I| innen eltiltatott. Tolna és a visszakapcsolt megyék
1613 I| A KK. ÉS RR. TÁBLÁJÁNAK KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL.~
1614 I| TÁBLÁJÁNAK KIEGÉSZÍTÉSÉRŐL.~A KK. és RR. 1839. junius 13-dikán
1615 I| hogy kötelezze Kraszna és Közép-Szolnok megyéket,
1616 I| vétessenek. Mi a büntetés módját és az abban való eljárást illeti,
1617 I| ORVOSLÁSÁNAK ELSŐSÉGÉRŐL.~I.~A KK. és RR. 1839. junius 17-dikén
1618 I| javaslatában fölhívták a KK. és RR. a főrendeket, egyezzenek
1619 I| orvoslása kéretik. Az üzenet és fölirat javaslatának utolsó
1620 I| elnök fölszólította a KK. és RR.-et, hogy a tanácskozásokban
1621 I| mint a mit az 1793: XIII. és az 1723: VII. t:-czikkek
1622 I| különösen megkiván a külső és belső bátorság. Tudva van
1623 I| előtte az akadály, mely a KK. és RR. egy részét ebbeli kötelessége
1624 I| Ulászló 6-dik decretuma VII. és VIII. t.-czikkelye alapján
1625 I| boldogságára a legczélirányosabb és a legszükségesebb. Erre,
1626 I| hogy a kir. előadások jók, és a nemzet boldogságát tárgyazók.
1627 I| gyakorlat is, s ezt az 1825. és 1832. esztendei példák eléggé
1628 I| ezek el nem végeztettek; és mégis más tárgyak felterjesztettek,
1629 I| által felhívott 1723: VII., és Ulászló 2-dik decretuma
1630 I| kir. előadások előtt kell, és vagyon is joga az országgyűlésnek
1631 I| veszedelmeztetése, nyugodtan és hideg megfontolással folytathassák
1632 I| érdekében van azt fentartani, és minthogy az erősebbnek kötelessége
1633 I| alapul: a szabad szóláson és a szabad választáson. Újabb
1634 I| keblünket ő felsége előtt, és a szóló részéről minden
1635 I| könyeket is törülhetünk és használhatunk is, azt jegyzi
1636 I| kir. előadásokat a külső és belső bátorság tekintetéből
1637 I| fenyegeti-e nagyobb veszély? és ahhoz mérve intézkedéseinket,
1638 I| igazságot kell szolgáltatni, és azon fogva ne tagadtassék
1639 I| is legyenek igazságosak, és e szerint, ha a városok
1640 I| tartanak küldői semmitől, és azon 600,000 lakosnak, kik
1641 I| ekkoron függetlenek lesznek és érdemesek, hogy szavazatjok
1642 I| betűre a ker. üzenethez és ragasztékjához, s ha ettől
1643 I| PRÆVENTIVA CENSURÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1839. junius 21-dikén
1644 I| hirlapok» iránt készült üzenet és törvényjavaslat volt a tanácskozás
1645 I| mindnyájok nevében az óvás, és név szerint csak azok legyenek
1646 I| szoros teljesítője vagyok, és épen azért, ámbár tudom,
1647 I| mindenkor engedtem közbeszólni és kihallgattam, és azután
1648 I| közbeszólni és kihallgattam, és azután ismét szólottam;
1649 I| senki nem akar sérteni, és ettől el nem állok.~ ~
1650 I| ORVOSLÁSÁNAK ELSŐSÉGÉRŐL.~A KK. és RR. az 1839. junius 22-dikén
1651 I| pártolják, s fölszólítják a KK. és RR.-et, hogy az 1790/1:
1652 I| furcsaságot, hogy a KK. és RR. mindazon elveik ellenére,
1653 I| egymásra halmozná a törvényeket és soha azoknak megtartásáról
1654 I| sem. A mi a kir. előadások és sérelmek praktikai manipulatióját
1655 I| tollant». Így Ferdinánd és Maxmilian hitlevelében világosan
1656 I| tehát a RR. sürgetősebbnek és szükségesebbnek tartanak
1657 I| azt senkisem tagadhatja, és ezt a kormány igen könnyen
1658 I| országgyűlés integritása és constituálása közt, a mint
1659 I| nem jelenőkre várakozni, és azután büntettetnek. Úgy
1660 I| kérdése már akkor előleges és legfontosabb vala. Ezt az
1661 I| a negyedik évre ment át. És ha most csak egy hónappal
1662 I| gyakran volt már a nemzet és fejedelem közti közbenjárónk,
1663 I| EJTETT SÉRELMEKRŐL.~A KK. és RR. 1839. jun. 24-kén tartott
1664 I| szabadságán ejtett sérelmeket. Ő és utána többen előadták, mik
1665 I| követét azokért, miket a KK. és RR. 1835. január 22-dikén
1666 I| erővel fogságra vitetett és súlyos büntetésre itéltetett;
1667 I| eltiltatott, perbe idéztetett és súlyos büntetésben elmarasztaltatott.~
1668 I| elzárták, az Ulászló VI. és VII. czikkelye szerint büntettessenek.
1669 I| első lépés, mely a nemzet és fejedelem közti bizodalom
1670 I| CURIA ELTÁRÁSÁRA.~I.~A KK. és RR. 1839. julius 3-dikán
1671 I| készült kerületi üzenet és felirati javaslat. Ez utóbbi
1672 I| szabadságán ejtett sérelmeket, és kiemelvén, hogy az 1790-
1673 I| nézetüket, hogy azon törvények és törvényes szokások, melyekből
1674 I| egy részének az alkotmány és a szólás szabadsága vagy
1675 I| megváltoztatni kivánt törvényekből és szokásokból eredett legfelsőbb
1676 I| legfelsőbb rendeleteknek és birói itéleteknek következéseit
1677 I| napra harapodzó ingerültség és minden rend ellen növekedő
1678 I| 1795-ben, hanem 1802-ben és egymásra következett több
1679 I| vélekedett, hogy csak istennek és lelkiismeretüknek tartoznak
1680 I| súlyosabbak-e, vagy az 1790- és 1825-diki sérelmek, nem
1681 I| sérelmeinket orvosoljuk, és ha ezeknek feszegetésébe
1682 I| törvényeinknek igazságát és nem kegyelmet követelünk.
1683 I| a biró független, szent és sérthetetlen. Ez igaz, de
1684 I| biróság csak lelkiismeretének és istenének tartozik felelettel,
1685 I| e szokásnak nyilvánosnak és köztudatunak kell lenni.
1686 I| mutatják, hogy a kormány és curiatörvényeinket úgy alkalmazzák,
1687 I| egyesitve: a végrehajtó és törvényhozó hatalmat; a
1688 I| perekben követett eljárását és hozott itéletüket törvénytelennek
1689 I| törvényteleneknek tartja az itéleteket, és mégis azokat megszűntetni
1690 I| KÜLDÖTTSÉGEK TAGJAIT?~I.~A KK. és RR. 1839. év julius 15-dikén
1691 I| jelentette, hogy a sérelmeket és kivánatokat összeszedő küldöttség
1692 I| hogy a mult országgyűlésen és azelőtt is az elnök választotta
1693 I| a statusok választottak, és ez azon egyszerű oknál fogva
1694 I| nekik van joguk kinevezni, és ő ezen jogát a karoknak
1695 I| hanem azért, mivel végzés, és midőn azt kívánják a karok,
1696 I| NYELVRŐL HORVÁTORSZÁGBAN.~A KK. és RR. 1839. julius 16-kán
1697 I| tárgyában készült üzenet és törvényjavaslat. Ez utóbbi
1698 I| elősorolta azokat, miket a KK. és RR. a nemzeti nyelvnek mind
1699 I| ORVOSLÁSÁNAK ELSŐSÉGÉRŐL.~A KK. és RR. 1839. augusztus 1-sején
1700 I| küldött oda, hogy e hivatal és az országgyűlés szentsége
1701 I| törvényekkel, s igazságos és helybenhagyott szokásokkal
1702 I| elmulasztani azon gondoskodást és ovatosságot, melyet elődeik
1703 I| követtek az ország becsűletének és díszének föntartásában mindazok
1704 I| alkalmával ugyanis a KK. és RR. a junius 18-dikán tartott
1705 I| meg nem tartásából eredett és az 1836. esztendei előleges
1706 I| Balogh János - közöttünk ült és senki meg nem szólította
1707 I| után is követ maradhasson és a közt, hogy valaki pörbe
1708 I| mig a követválasztásbeli és szólás szabadsági sérelmek
1709 I| A JUNCTIM.~I.~A KK. és RR. 1539. aug. 2-dikán tartott
1710 I| tárgyalására s kérik az ujonczokra és a Duna szabályozására vonatkozó
1711 I| szólásszabadsági, a kiegészítési és az előleges sérelmek, s
1712 I| ajánlotta, hogy fölterjesztések és kölcsönös egyezkedések tétetnek
1713 I| közt, hogy reintegrálva és constituálva lenni az országgyűlésnek
1714 I| kiegészítési kérdést hátra vetni és a sanctióhoz kötni contradictio
1715 I| absurdomok mezejére jutnánk. És ez nálunk annyival inkább
1716 I| kiegészítésére szükséges, és így az következnék, hogy
1717 I| fel akarom terjeszteni, és azt tartom, hogy ez a junctimnak
1718 I| nem pedig a sérelmeket és propositiókat érdeklette.
1719 I| hétben. A feliratot bizodalom és remény, nem pedig fenyegetődzés
1720 I| menni a kir. előadásokba, és oly tárgyakat kivánunk azokhoz
1721 I| országgyűlés egyéb, mint a nemzet és fejedelem közti contractus
1722 I| nyelven törvényeket nem alkot, és hogy jó siker lett, mutatja
1723 I| Vizsgálván a régi eseteket. és látván, hogy 1811-ben 40
1724 I| millió pozsonyi mérő rozsot, és másfél millió pozsonyi mérő
1725 I| ezen ösvényt kötelességem és meggyőződésem szabta ki.
1726 I| ORVOSLÁSÁNAK ELSŐSÉGÉRŐL.~A KK. és RR. 1839. augusztus 14-kén
1727 I| a főrendek válasza a KK. és RR.-nek a f. év julius 28-
1728 I| készült üzenetére. Ebben a KK. és RR. kijelentették volt,
1729 I| veendik. Hogy pedig az első és harmadik pontra nézve hová
1730 I| hamarább tanácskozhassanak és végezhessenek, arra akarják
1731 I| elősegélyezéseül szolgálható terveket és adatokat az országgyűléssel
1732 I| közöltetni méltóztassék. A KK: és RR. fölszólították a főrendeket,
1733 I| annyival inkább, mert a KK. és RR. azokat e felirattal
1734 I| a kir. előadásoknak első és harmadik pontját is, minden
1735 I| segedelemadásra nézve készítendő és az ez érdemet tárgyazó első
1736 I| tárgyazó első feliratukat és törvényjavaslatukat csak
1737 I| törvényjavaslatukat csak úgy és akkor terjeszthetik fel,
1738 I| akkor terjeszthetik fel, ha és a mikor a szabad választási
1739 I| szabad választási jogon és a szólás törvényes szabadságán
1740 I| kérelembe, fölszólították a KK. és RR.-et, hogy ezen tudakoló
1741 I| többi tárgytól elkülönözni és ezektől elválasztva velök
1742 I| közölni siessenek; «a KK. és RR.-nek - a katonaujonczok
1743 I| óvását pedig a törvénynyel és a törvényes gyakorlattal
1744 I| lebilincselése által bizonytalanná és kétségessé, s az 1790: XIII.
1745 I| által korlátozottá válnék» és azért kimondották, hogy
1746 I| felségétől a kir. előadások 1. és 3. pontjára nézve a szükséges
1747 I| egyszersmind, hogy a KK. és RR. a kir. előadásokat elmellőzni
1748 I| üzenet, hogy mivel a KK. és RR. a dolog siettetése végett
1749 I| fogják engedni a t. KK. és RR., hogy mindenekelőtt
1750 I| szerkezetére nézve valóban váratlan és keserűen meglepő. A mélt.
1751 I| a nemzetben igen súlyos és szorongató aggodalom támadott.
1752 I| tanácskozásaink biztosan és sikeresen alig haladhatnak.
1753 I| mik a szabad választásra és szabad szólásra nézve történtek;
1754 I| tanácskozásaink közben érkezett, a KK. és RR. aggodalmaiknak legalább
1755 I| azon lepés, melyet a KK. és RR. a közelebb közlött felirati
1756 I| felirati javaslatban tevének». És mégis mivel viszonozzák
1757 I| kereskedési, törvénykezési, és adóbiztossági munkákat veendik
1758 I| határvámok iránt értekezhessen és végezhessen. A sérelmek
1759 I| megállapításával, együtt és egyszerre szoros kapcsolatban
1760 I| élelmezését tárgyazza, rendes és haladék nélküli tárgyalására
1761 I| bekérésével már megtettük, az 1-ső és 3-ik pontra nézve pedig
1762 I| számosabbak, súlyosabbak és lényegesebbek, mint akkor
1763 I| lerontásával, mindenkor és minden esetben csak a kir.
1764 I| előadások vétessenek előlegesen és mindenekelőtt tárgyalás
1765 I| tanácskozásoknak mindennemű anyagi és szellemi erőszakoltatásoktól
1766 I| szellemi erőszakoltatásoktól és kényszerítésektől ment és
1767 I| és kényszerítésektől ment és szabad állapotban kell tartatniok.
1768 I| értette, hogy több jeles és kitűnő szónoklatú férfiak
1769 I| károsan gátolják azoknak nyilt és háborítatlan kifejlődését,
1770 I| aggodalmunk megszüntetve leend. És így a szólás törvényes szabadsága,
1771 I| eszköze, még most is anyagi és szellemi kényszerítés alatt
1772 I| használni; s mi, kiket anyagi és szellemi kényszerítésnek
1773 I| feltétel reá nézve nehéz és kedvetlen nem lehet, mert
1774 I| Emlékezzenek vissza a KK. és RR., hogy midőn az országgyűlésen
1775 I| köttethetett volna; s a KK. és RR. a kir. válasz felett
1776 I| feltételt el nem fogadják, és pedig határozottan jelentik
1777 I| törvény, a nemzet közjava és képviselői helyzetünk parancsol;
1778 I| minden szabad, törvényes és illő eszközre reáállok.
1779 I| tractatusok első lépése leend, és ha mi ettől a sérelmeket
1780 I| tárgyalását sürgették, a KK. és RR. pedig a sérelmeket akarták
1781 I| a junctimot megrontaná, és másrészről czélra sem vezetne,
1782 I| kik a másik fél lépései és határozatai felett semmi
1783 I| helyreállítását a nemzet és fejedelem között mily forrón
1784 I| ezen bizodalom nemzetre és fejedelemre nézve egyiránt
1785 I| fenekén maradt még a reménynek és bizodalomnak egy kis szikrája,
1786 I| körülmények között szeretet és nyiltszívűség utóbb lángra
1787 I| állíthatja: erre idő kell és tettek, nyiltszívűség, szeretet
1788 I| nyiltszívűség, szeretet és türelem. A mélt. főrendek
1789 I| leggyengédebb virága; igazság és nyiltszívűség hozzák azt
1790 I| hozzák azt létre, szeretet és türelem táplálják; de csak
1791 I| kemény illetést nem türhet és hervadni fog: pedig ha egyszer
1792 I| tanácskozásainak talán igen szigorú és irántunk nem méltányos szüleménye.
1793 I| nemzetek állását, dicsőségét és kényelmeit jobban ismerik,
1794 I| valának nemzetök nagyságában és dicsőségében, s érezték,
1795 I| viszálykodásokra, csak életért és megmaradásért vívott véres
1796 I| mennél előbbi felterjesztését és orvoslását szívszakadva
1797 I| azok mellett, miket a KK. és RR. eddig elvégeztek, mert
1798 I| ÖRÖKÖS MEGVÁLTÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1839. szeptember 7-dikén
1799 I| ki e tárgyat oly szépen és lelket rázólag kifejtette,
1800 I| azokban a népesedés, szorgalom és ezekkel egyetemben a vagyonosság
1801 I| merem állítani, hogy úrbéri és közadó alatti fundus sehol
1802 I| kell tehát hosszas számolás és megmutatás, hogy ez mily
1803 I| roboterőnek elpazarlása; ez idő és erővesztés, a status oeconomijának
1804 I| egyik főelve a kettőnek jó és czélirányos használása.
1805 I| engedőleges (permissiv) és csak úgy rendelkeznék, hogy
1806 I| félnek szabad megegyezésére és alkujára bizatik az egész
1807 I| melyben az mostanig káros és veszedelmes. E tárgyról
1808 I| czikket, mely a földesur és jobbágy hasznára szolgál,
1809 I| jobbágy hasznára szolgál, és több száz embernek birtokát
1810 I| A JUNCTIM.~I.~A KK. és RR. 1839. szeptember 12-
1811 I| újból fölszólították a KK. és RR.-et, egyezzenek bele
1812 I| indítványozta, egyezzenek bele a KK. és RR. a tudakozó feliratnak
1813 I| az, minek lenni kellene, és csupán kivánatok országgyűlése
1814 I| a fejedelem meghívhatja és eloszlathatja az országgyűlést,
1815 I| országgyűlést, a mikor neki tetszik, és mindenkor a kir. előadásokat
1816 I| módosításául: a soproni és torontáli. Én mindkettőt
1817 I| hogy a szabad választás és szólás sérelmei orvosoltassanak.
1818 I| kellett volna tekinteni, és mégis ő volt az, ki ezen
1819 I| kivánni, az meg nem adatik, és még sem mondhatják majd
1820 I| hogy a szólásszabadság és választás sérelmei hozzá
1821 I| reclamáljuk azt a főrendeknél, és a törvény megsértése ellen
1822 I| különbséget a magyarországi és az örökös tartományok országgyűlései
1823 I| orvosoltattuk-e a szólás és a választás szabadságán
1824 I| visszakapcsolt megyékre és a sóra nézve mit tettünk?
1825 I| hogy így a RR.-et a hazának és a maradéknak nem átka, hanem
1826 I| TEKINTETTEL A CURIA ELJÁRÁSÁRA ÉS ITÉLETEIRE.~A KK. és RR.
1827 I| ELJÁRÁSÁRA ÉS ITÉLETEIRE.~A KK. és RR. 1 1839. október 2-dikán
1828 I| törvényes birája elé állítsa és a hibásnak gondolt cselekedet
1829 I| cselekedet miatt törvényes úton és módon felelőssé tegye. A
1830 I| eredményük megszüntetésének a KK. és RR. által kivánt módú szorgalmazásában
1831 I| mondom, hogy az eljárás és az itéletek nem törvényesek,
1832 I| az ember, hanem a forma és a mód is értetik. Már midőn
1833 I| meg a törvényhozást a nép és fejedelem közt? Azt mondja
1834 I| rationabilis, ellene van a positiv és természeti törvényeknek,
1835 I| védelem akkor, midőn élete és vagyona forog kérdésben,
1836 I| mondtak volna ellent az 1811. és 1825. országgyűléseken ezen
1837 I| biróságot, melynél az ily élet és halál kérdésében az eljárást
1838 I| hanem egyszersmind oly szent és sérthetetlen, hogy még akkor
1839 I| viszonyra, mely a kormány és az itélőszékek közt van.
1840 I| törvénytelenül itéltek, de a kormány és az itélőszékek egyezőleg
1841 I| inyére nem lesz. Helyesen és törvényesen mondotta-e tehát
1842 I| tudja ki-ki, mit szabad és mit nem szabad tennie. De
1843 I| hol van ekkor a személy- és vagyonbeli bátorság? Még
1844 I| curia, midőn mint borzasztó és iszonyuan terhelő körülményt
1845 I| pört, mely neki vagyonát és életét érdeklette, s mely
1846 I| ezen itéletek - tisztán és határozottan mondom ki -
1847 I| kedvéért, mely a kormány és a biróság között van, újdonnan
1848 I| törvényhozóit, a biróit és a végrehajtóit megkülönböztetik
1849 I| három hatalom nem külön és mintegy magából eredett
1850 I| eredett hatalom, hanem a birói és végrehajtói hatalom az elsőnek,
1851 I| Bizonyítják ezt Sz.-László és Kálmán törvényei; az 1498:
1852 I| juspublicuma? Hiszen már 1811-ben és 1825-ben kimondották azt
1853 I| kikkel különben barátságos és atyafiságos viszonyban állottunk,
1854 I| TÉGLAÉGETŐ JOGÁRÓL.~A KK. és RR. 1839. október 9-dikén
1855 I| csakugyan minden adományos és szabadságos levelek mellett
1856 I| jobbágynak jussa legyen, és midőn a törvényhozás a mult
1857 I| megtagadni, minek gyakorlatában és birtokában már azelőtt is
1858 I| birtokában már azelőtt is volt, és koránsem akarta azt, hogy
1859 I| elkülönözve legelőjük vagyon, és annak megszorítása nélkül
1860 I| téglaégetésben akadályoztatni és hátráltatni, mind a status,
1861 I| általa perek a földesúr és a jobbágyok között nagyon
1862 I| adatnék nekik egy hely, és ha a földesúr azt adni nem
1863 I| vizsgáltassanak meg okai és döntessenek el, s ekkép
1864 I| szerint világos volna a dolog, és a szegény adózón is segíttetnék.
1865 I| volna ilyetén téglaégető, és a jobbágy ezzel élni kivánna,
1866 I| TELKEK VÉTELÉBŐL.~A KK. és RR. 1839. október 28-dikán
1867 I| szakaszainak világosításáról és módosításáról szóló törvényjavaslat
1868 I| telkek haszonvételének adása és vevése az izraelitákra nézve
1869 I| izraelitákra nézve csak akkor és úgy eszközöltethessék, ha
1870 I| VALLÁSBELI SÉRELMEKRŐL.~A KK. és RR. 1839. október 21-kén
1871 I| ITÉLETEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1839. október 24-kén
1872 I| szakaszainak módosításáról és fölvilágosításáról». Czeh
1873 I| váltójognak megalkotását és a nemzeti banknak fölállítását,
1874 I| eladott birtok egy esztendő és egy-nap alatt vissza nem
1875 I| ADÓKÖTELEZETTSÉGÉRŐL.~A KK. és RR. 1839. október 24-dikén
1876 I| A MAGYAR NYELVRŐL.~A KK. és RR. 1839. október 25-dikén
1877 I| mely columnaliter magyar és latin nyelven tette fölterjesztéseit,
1878 I| egyedűl magyar felirásainkat, és akkor a dolog popularisabb
1879 I| ZÁLOGTERMÉSZETÉRŐL.~I.~A KK. és RR. 1839. november 2-dikán
1880 I| az ilyen jószágot egy év és egy nap alatt a tulajdonos
1881 I| KINYOMATÁSÁNAK AKADÁLYOZÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1839. november 12-dikén
1882 I| vélekedett, hogy ha a KK. és RR. megfelelnek a főrendek
1883 I| részről vannak pártolói és ellenzői. Ha látnám, hogy
1884 I| ELŐLEGES ORVOSLÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1839. november 13-dikán
1885 I| indítványozta, hogy a KK. és RR. folytassák a szólás
1886 I| csak ezek fölterjesztése és a sérelmek orvoslása után
1887 I| hozzátehetjük az előleges és egyéb sérelmeinket. Ez volt
1888 I| indítványának elfogadása és ezt utasításánál fogva a
1889 I| lesz, a most igazságtalanul és törvénytelenül szenvedők
1890 I| elszánás, hanem hidegvérűség és megfontolás kivántatik.
1891 I| lecsillapítva lesznek, csak akkor, és ne előbb szóljunk a kir.
1892 I| MUNICIPALIS JOGAIBA?~A KK. és RR. 1839. november 19-dikén
1893 I| készült üzenet, fölirati - és törvényjavaslat, Ez utóbbinak
1894 I| evangelica vallás szabad és nyilvános gyakorlatát tárgyazó
1895 I| törvények Horvát, Dalmát és Tót országokra is kiterjesztetnek».
1896 I| mindaddig, míg az 1715: CXX. és 1790: LVIII. czikkek fenn
1897 I| VALÓ ORVOSLÁSÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1839. november 21-dikén
1898 I| megérkezett, fölszólította a KK. és RR.-et, válaszszanak küldöttséget,
1899 I| záradék sem, hogy a KK. és RR. az ujonczok szüksége
1900 I| valamikép a kormánynak érdeke és tekintete a külhatalmasságok
1901 I| felküldve minden haszon és siker nélküliek, s ebből
1902 I| elhallgatván, máskép okoskodik és azt mondja: mivel a junctim
1903 I| kerületi végzés hozatott és jelenleg is tapasztaljuk,
1904 I| azonban hatodik hónapja immár és az egyesség nem eszközöltetett,
1905 I| mindekkoráig nem teljesitette, és ha valaki arról biztosította
1906 I| az ellenpárthoz állottak és a tudakozó felirat felküldését
1907 I| bizodalma, nem természetes-e? és lehet-e a felett meg tovább
1908 I| kezüket a kormány fő emberei, és emlékezzenek vissza, ha
1909 I| számíttatik, a nemzet egyetértése és lelkesedése pedig felszámíthatatlan.
1910 I| kell elsőbben felvenni, és erre nézve a felelet, hogy
1911 I| kötelezést foglal magában és így utasításához közelebb
1912 I| KAMATOK KAMATÁRÓL.~A KK. és RR. 1839. november 25-dikén
1913 I| portékának árába a kamatot, és fáradsága jutalmául a provisiót
1914 I| áll, mint egész tőkéjének és talán hitelének elvesztésébe,
1915 I| VÁLASZTASSANAK AZ EGYHÁZI RENDBŐL ~ÉS A VÁROSI KÖVETEK KÖZÜL A
1916 I| A KÜLDÖTTSÉGEKBE?~A KK. és RR. 1839. november 27-dikén
1917 I| elrendeléséhez való. Tudják a KK. és RR., többször indítványba
1918 I| határoz, hanem a testület és e szerint egyes osztályokból
1919 I| de kérdi: vajjon a KK. és RR. nem feleltek-e meg elegendően
1920 I| látja mi alapon nyugszik és hova czéloz, mivel ha nékiek
1921 I| Plebis-eket nem ismerünk, és ha ilyenekre szükség lenne,
1922 I| csak el boszankodásokat és hideg vérrel fontolják meg
1923 I| hogy a midőn a nevelés és egyházi intézkedés tárgya
1924 I| MEGHATÁROZÁSÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1839. november 29-dikén
1925 I| kivihetés eltiltása önkénytes és nem átalános szükséghez
1926 I| mert megtörtént, hogy Árva és Trencsén megyében kukoricza
1927 I| elegendő, hanem hogy jobban és több terem a mívelt földön,
1928 I| ÉPÍTTESSÉK-E VASÚT?~I.~A KK. és RR. 1839. deczember 6-dikán
1929 I| űlésében, a sérelmekről és kívánatokról folytatott
1930 I| nyilatkoznám, mert megyémre és vidékére közvetlenűl ez
1931 I| Bécsig levő különféle vámok és accisák miatt a termékek
1932 I| a melyik hoszszabb, jobb és biztosabb, s azért ily fokozatot
1933 I| hiszem, hogy a Debreczen és Pest közti vonalra nézve
1934 I| alsó részének statistikai és geographiai helyzetét, a
1935 I| VALÓ KITILTÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1839. deczember 17-dikén
1936 I| büntetésére az egyetemeknek és lyceumoknak hatósági köre
1937 I| HÁZASSÁGOK TÁRGYÁBAN.~A KK. és RR. 1840. január 20-dikán
1938 I| Lajcsák Ferencz nagyváradi és Szcitovszky János rozsnyói
1939 I| megakadályozására kiadott körlevelekből és egyházi rendeletekből eredt
1940 I| meghagyatik, hogy intsék és figyelmeztessék hiveiket
1941 I| mint nyilvános attentatumot és erectiot contra statum publicum.
1942 I| ki a papságot a püspök és nem a törvény rendeleteitől
1943 I| panaszok, melyeket Bihar és Gömör megyéknek érdemes
1944 I| érdemes követei a nagyváradi és rozsnyói megyés püspökök
1945 I| előnkbe adtak, fontosak és a törvényhozás figyelmét
1946 I| nemzet képviselőinek, indulat és keserüség nélkül, de azon
1947 I| melyet annak gyöngédsége és fontossága megkiván. Feszült
1948 I| én is azon körleveleket és egyéb irományokat, melyeket
1949 I| Meleg érzéssel, de keserűség és elfogultság nélkül vizsgáltam
1950 I| vizsgáltam meg minden sort, jót és rosszat hasonló figyelemre
1951 I| kifejezések, hanem a fölállított és oktatásképen előadott elvek
1952 I| találom, mit a vallásosságnak és erkölcsiségnek megrázkódtatása,
1953 I| mely ezen hibának súlyos és többnyire véres következéseit
1954 I| vallásosságot kell emelni és terjeszteni, mert ez a nép
1955 I| a vallás szelid lelkének és tiszta tanításának, mert
1956 I| legbiztosabb őrétől: a tiszta és nem egyedül formákban mutatkozó,
1957 I| szívben gyökerezett vallásnak és lelkiismeretnek intő szavától.
1958 I| a kinek kebelében Isten és emberek iránt lángoló forró
1959 I| ezen tiszteletet példájával és oktatásával sérti vagy gyöngíti;
1960 I| Midőn tehát a nagyváradi és rozsnyói püspökök egyházi
1961 I| püspökök egyházi rendeleteikben és körleveleikben a vegyes
1962 I| vallás nevében szigorúan és kárhoztatólag szólanak,
1963 I| házasságokat vallásunk papjai és főpásztorai nem kárhoztatták,
1964 I| megáldották, dispensatiókkal és egyéb hozzájárulásukkal
1965 I| vegyes házasságokat ellenzi és kárhoztatja. S ezen fél
1966 I| nem dogma, hanem kétség és vitatás alatt levő theologiai
1967 I| szeretetet, annyi nyugalmat és boldogságot földúlni. Minő
1968 I| szakaszát, melyet boldognak és ártatlannak véltek, bűnben
1969 I| kivel eddig az élet gondjait és örömeit hiven osztva nyugalomban,
1970 I| széttépetnek, miután a szeretet és a törvények iránti tisztelet
1971 I| számos nagy tekintetű, jeles és erkölcsös férfiak vannak,
1972 I| visszaéléssel vádol, szeretet és kimélés nélkül töri el a
1973 I| említett körlevelek szeretet és kimélés nélkül kárhoztatva,
1974 I| nélkül kárhoztatva, törvényt és törvények iránti tiszteletet
1975 I| megfontolni rendeleteiknek és tanításaiknak erkölcsi következéseit,
1976 I| főpásztor a törvényt önkényesen és egyoldalulag ellenkezőképen
1977 I| volnának a törvények buzgó és hatalmas őrjei lenni; fájdalmas,
1978 I| világi fényt, tekintetet és nagyobb hatást az államtól
1979 I| ellen, önhatalmával hirdet és rendelkezik a vegyes házasságokról.
1980 I| efféle tettleg egyoldalu és önkényes magyarázatától
1981 I| tartózkodjanak. Én tehát feliratra és pedig ily értelemben készítendő
1982 I| VÉGRENDELKEZŐ JOGÁRÓL.~A KK. és RR. 1840. január 30-dikán
1983 I| csak özvegyének tartására és gyermekeinek osztályára
1984 I| ő részéről nem pártolhat és minthogy a nemes embereknél
1985 I| rendelkezhessék gyermekei és özvegye közt, nem pedig
1986 I| illeti, ha az apa elöregedett és elgyengült és a gyermekei
1987 I| elöregedett és elgyengült és a gyermekei tudják, hogy
1988 I| marad s érdekek vezérlik őt, és ha a fiu önérdekéből is
1989 I| előre látja, hogy iparkodása és szorgalma gyümölcsét más
1990 I| institutióinkkal meg nem ütközik és nem káros, mert ez más európai
1991 I| KITERJESZTÉSÉRŐL A NEMESEKRE.~A KK. és RR. 1840. január 30-dikán
1992 I| jurisdictiók elválasztását és megkülönböztetését kijelentik,
1993 I| MEGAJÁNLÁSÁNAK ELHALASZTÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1840. február 4-dikén
1994 I| emlékeztetett arra, hogy midőn a KK. és RR. elhatározták, hogy mindaddig,
1995 I| TANÁCSKOZÁS MEGZAVARÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1 840. február 5-dikén
1996 I| KATONÁK MEGAJÁNLÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1840. február 5-dikén
1997 I| királyi előadások, leiratok és az országos választmány
1998 I| körültünk mindenfelé mély csend és békesség van, úgy; hogy
1999 I| Kraszna, Zaránd, Közép-Szolnok és Kővárvidéke a jelen országgyűlésre
2000 I| teljesíttetett ismert Kraszna és Zaránd követei meghivattak
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6387 |