Rész

2001     I|                    Zaránd követei meghivattak és jelen vannak, sőt Közép-Szolnokhoz
2002     I|                      törvények teljesítésére, és akkor hatalom nem való kezébe;
2003     I|                       megtartatni a törvényt, és akkor, mint kötelességét
2004     I|                számolhat a nemzet bizodalmára és szeretetére. Kérdem továbbá,
2005     I|                      kötelessége a státusnak, és különösen a nemzet képviselőinek?
2006     I|                   előbb ezt kell teljesíteni, és csak akkor, midőn a nemzet
2007     I|                    biztosításáról gondoskodni és intézkedni. Hiszen, ha valaki
2008     I|            gondoskodás, az egészen más volna, és én azzal egyet nem értenék;
2009     I|                    állományon általszövődnek, és a melyek ha nem orvosoltatnak,
2010     I|                     katona, de belbátorságunk és nyugodalmunk ez által helyre
2011     I|                     is tartom jó politikának, és azt hiszem, hogy Európa
2012     I|                  roppant adósság terhe alatt, és mégis szaporítani törekszik
2013     I|                     szorosabban kapcsoltassék és annak védelme érdekévé tétessék?
2014     I|                     itt az idő, midőn kormány és nemzet intézkedjék rólok.
2015     I|                 segíteni az adózó nép sorsán, és most a katona-élelmezés
2016     I|                 készek a Duna szabályozására? És midőn mindezekről a legnagyobb
2017     I|                     el kellett volna hárítani és megelőzni, nem pedig azt,
2018     I|               szabályozás aztán az én gondom. És ki által fogja szabályoztatni?
2019     I|                       rábizva hatalom nélkül, és mégis Dunánk szabályozását
2020     I|                    kormány iránti tiszteletet és a bizodalom utolsó szikráját
2021     I|                    pedig csak ott erős a haza és biztos minden megtámadástól,
2022     I|                       nemzet csak urat cserél és sorsát nem javíthatja; az
2023     I|                   kormány a haladás zászlóját és vigye azt előttünk; menjen
2024     I|                       a népek boldogításában, és mi követni fogjuk; örömest
2025     I|                    sőt egészen fel van dúlva. És én kijelentem, hogy midőn
2026     I|                     hozni, mindaddig károsnak és időelőttinek tartom más
2027     I|                       tárgyakról tanácskozni, és addig ugyan egy ujonczot
2028     I|                    adok, ajánlást nem teszek. És ha a többség elütne ettől,
2029     I|                        A VEGYES HÁZASSÁGOKRÓL ÉS A PLACETUM REGIUMRÓL.~I.~
2030     I|                  PLACETUM REGIUMRÓL.~I.~A KK. és RR. 1840. február 18-dikán
2031     I|                 napirendjén volt a nagyváradi és volt rozsnyói püspökök által
2032     I|                     elnök fölszólította a KK. és RR.-et, hagyják ki a 7.
2033     I|                       RR.-et, hagyják ki a 7. és 8. pontot. A 7. pont arról
2034     I|                       említett rendeleteikkel és körlevelökkel sértik a törvények
2035     I|                      vallás nevében szigorúan és kárhoztatólag szólanak,
2036     I|                       oly helyről származott, és oly személyektől, kiknek
2037     I|                      nem foglaltatik? Ez igaz és minden tekintetben nyomasztó,
2038     I|                    mert bűn vagy bűnre vezet, és így midőn a nagyváradi püspök
2039     I|                  vegyes házasság veszedelmes, és azt tiltja, ezt azért teszi,
2040     I|                kihagyatni szorgalmazott 7-dik és 8-dik szakaszban foglalt
2041     I|                       semmi más, mint egyenes és természetes következése
2042     I|                    törvény iránti tiszteletet és a polgárok lelki nyugalmát
2043     I|                    más két része pedig a 7-ik és 8-dikban: azért tehát ha
2044     I|                   fentartani kivánják, a 7-ik és 8-ik szakaszokat kihagyni
2045     I|             főpásztorokat hibásoknak tartják; és ha a rendek a kormányt ebbeli
2046     I|              következései adatnak elő. A 7-ik és 8-ik szakaszok nem sérteni,
2047     I|                   hogy a kibocsátott körlevél és rendeletek a királyi hatalomnak
2048     I|            Magyarországban a fennálló törvény és szokás ellen rendeletet
2049     I|                      a kölni eset nem történt és e részben római bréve nem
2050     I|                       áldás a lelkiismeretben és belső nyugodalomban fekszik.
2051     I|                      MEGAJÁNLÁSÁRÓL.~I.~A KK. és RR. 1840. február 20-dikán
2052     I|                        a szólás szabadságbeli és egyéb súlyos sérelmek orvosolva
2053     I|                       számra nézve véleményét és utasítását előadandja.~II.~
2054     I|                       Az elnök fölhívta a KK. és RR.-et, hogy ne 38,000 hanem
2055     I|                       FERENCZ: Minthogy a KK. és RR. többsége elhatározta,
2056     I|                      ajánlás most megtétessék és ez által azok, kik kisebbségben
2057     I|                segedelmet ajánl, a nép erejét és az ujonczok szükségét tekinti
2058     I|                       kötelességét szegi meg, és a helyett, hogy hasznot
2059     I|                   rendei a katonáságra nézve, és ezen meghatározott szám
2060     I|                    bennünket, tudva van a KK. és RR. előtt; akkor az insurrectiót
2061     I|                    megváltás iránti alkudozás és kivetés forog fenn, akkor
2062     I|             pillanatban, mint lehetett tavaly és harmadéve, azt hiszi, hogy
2063     I|                  játék, velünk csak játszanak és a mihez az ajánlatot kössük,
2064     I|                      ÉVIG TARTSON-E?~I.~A KK, és RR. 18.0. február 20-dikán
2065     I|                       pedig mindnyájan végkép és mulhatatlanul elbocsáttassanak»,
2066     I|                    léteznek, nem tartja jónak és czélirányosnak ezen esztendők
2067     I|                       a completatió ideájához és akaratunk ellen is belevesznénk.
2068     I|                   megváltoztatni ne lehessen, és midőn a nemzetek általlátják,
2069     I|                     idejét rövidebbre tegyük, és ezen idő jelen van azon
2070     I|              kiragadjuk, a nemzeti industriát és oeconomiát gyengítsük és
2071     I|                      és oeconomiát gyengítsük és elfojtsuk, ne tartsuk legalább
2072     I|                    ismeri, mi van a nemzetnek és önmagának érdekében. Akár
2073     I|                     hanem le kell szállítani, és mentől rövidebb lesz ezen
2074     I|            tartományokban is kevesebb 10-nél, és miért legyen épen a magyar
2075     I|                legyenek. Borzasztó ránézni is és fáj az embernek szive, ha
2076     I|                      fogytáig vannak állítva, és mégis az ő sorsuk jobb,
2077     I|                     elpazarolja minden idejét és más munkára alkalmatlanná
2078     I|                 nálunk, de a szegény szülőkre és az eltörődött katonákra
2079     I|              megéreznek azok, azoknak rokoni, és a nemzeti oeconomia. Ha
2080     I|                      viszünk, az adózó népnek és hazánknak veszélyes lesz.
2081     I|                embernek keserűséget nem okoz, és annyi ezer embert lelki
2082     I|                      ő felsége valamit kiván, és kivánságát a nemzet nem
2083     I|                   ezen két esztendő nyereség, és ebben találja a nemzet megnyugvását
2084     I|                   jövendőre a hazának hasznos és munkás polgárai lehessenek,
2085     I|                   munkás polgárai lehessenek, és hogy magoknak élelmet keresni
2086     I|                        mint 8 esztendő alatt, és ez által a nemzeti szorgalomnak
2087     I|                  által a nemzeti szorgalomnak és nemzeti gazdaságnak is vesztesége
2088     I|                       pedig mindnyájan végkép és mulhatatlanul elbocsáttassanak»,
2089     I|                   hogy tehát ez ne történjék, és az adózónak a törvény iránt
2090     I|                   KÖTELEZETTSÉGÉT TELJESÍTETT ÉS KATONÁNAK ~MÉGIS MEGMARADÓ
2091     I|                  MÉGIS MEGMARADÓ EGYÉN?~A KK. és RR. 1840. február 20-dikán
2092     I|               reengagirozás nem megy tisztán, és bátor a reengagirozást senkinek
2093     I|                  ezred Olaszországban vagyon, és a hazabocsátandó katona
2094     I|        reengagirozhassák, útra rongyos ruhát, és csak egy-két heti lénungot
2095     I|                       a rendek magok ajánlják és határozzák meg? Ez igaz,
2096     I|                    legyen; mint a mit kértek, és hogy annak számát az ország
2097     I|                megajánltak, legalább a számot és a költséget ne szaporítsák.
2098     I|          ÉLELMEZÉSÉNEK RENDSZERÉRŐL.~I.~A KK. és RR. 1840. márczius 9-dikén
2099     I|                könnyebbségére volt irányozva, és hogy ez nem más, mint az
2100     I|                  tehernek megváltására nézve, és ha törvény hozatik is e
2101     I|                      a szerződés megtörténik, és a terhet az ország magára
2102     I|                 biztosításra nézve felhozott, és hogy attól fél, hogy ha
2103     I|                       végre befejeztettek is, és az egész világnak tudtára
2104     I|                    oppositió pártjára hajlik. És én e hibából az oppositiót
2105     I|                       politikai véleményeket, és miképen alkottathasson magának
2106     I|                     menni, sőt mivel a rendet és közcsendet a legtöbb ember
2107     I|                   DUNA SZABÁLYOZÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1840. márczius 11-dikén
2108     I|                  ország rendei tanácskozzanak és törvényjavaslatot terjeszszenek
2109     I|                illetőleg, mint p. o. a malmok és más ilyetén akadályok elhárítása
2110     I|                      csak így lehet sikeresen és rövid uton ezen fontos tárgyat
2111     I|                  választmány; de azt utasítás és minden irány nélkül nem
2112     I|                   HÁZASSÁGOK TÁRGYÁBAN.~A KK. és RR. 1840. márczius 19-dikén
2113     I|                       válaszáról a nagyváradi és a volt rozsnyói püspökök
2114     I|                 egyeztek meg ennélfogva a KK. és RR. üzenetében és fölirati
2115     I|                       a KK. és RR. üzenetében és fölirati javaslatában, mely
2116     I|                       arra, hogy a törvénynek és törvény iránti tiszteletnek
2117     I|               sérelmével kiadott körlevelöket és egyházi rendeleteiket vegyék
2118     I|                       minden egyházi ügyeiket és semmit kizárólag papjaik
2119     I|                      van a polgári statusban, és nem viszont, s hogy az egyházi
2120     I|                   lehetnek magokban, de a KK. és RR. üzenete ellen elegendő
2121     I|                magánmeggyőződésök, a közcsend és a törvények iránti tisztelet
2122     I|                  szoktak a főrendek a kormány és e tábla közt fellépni, mint
2123     I|                       ezt egyházi kötelessége és lelkiismerete nem engedi,
2124     I|                       lehet annak tisztaságát és örök fennmaradását nem félteni,
2125     I|                     alapja mindenkor szeretet és igazság leend. Szó nélkül
2126     I|            előterjesztetett, erre nézve a KK. és RR., ha szükségesnek látták,
2127     I|                  SÉRELMEK TÁRGYÁBAN.~I.~A KK. és RR. 1840. márczius 30-dikán
2128     I|                        kiket az illet, menten és épen maradását akarja; viszont
2129     I|                  nézve, kik az ezen szabadság és a vele ellenséges korlátlanság
2130     I|                       hogy a közügy épségével és magukkal az ország alaptörvényeivel
2131     I|                  törvény ellenére vádoltattak és itéltettek el, soha kérni
2132     I|            meggondolása után is csak aggódnia és aggódnia kell, mert a királyi
2133     I|                     elégíti ki. Szentek ugyan és igazak annak átalános elvei,
2134     I|                  cselekvéseit: mert utasítása és meggyőződése azt parancsolják,
2135     I|                     leiratnak a birói eljárás és függetlenség iránti elveit
2136     I|                       s ezt, valahányszor mód és alkalom fogja magát előadni,
2137     I|                        ragaszkodni.~II.~A KK. és RR. 1840. ápril 1-jén tartott
2138     I|            megajánlása a főrendekkel közlendő és ő felségéhez fölküldendő.~
2139     I|               KEZDÉSÉNEK FÖLTÉTELEIRŐL.~A KK. és RR. 1840. ápril 3-dikán
2140     I|                 kalmárlegény szolgált légyen, és bizonyos mennyiségű tőkével
2141     I|                  követe, szintén időelőttinek és károsnak mondotta a korlátlan
2142     I|                átalános megengedése a hitelre és magára a kereskedésre nézve
2143     I|                  váltóháztól bizonyos summát, és mihelyest azt az illető
2144     I|                     tulajdonosnak visszaadja, és akkor már annál is kevesebbje
2145     I|                    fog iratni a cassa könyvbe és a capitális könyvbe, a tőkék
2146     I|              tapasztalás ellenkezőt bizonyit, és hogy felette ügyetlen kereskedő
2147     I|           kereskedőnek, könnyen hitelez neki, és megcsalatik. Kivánják továbbá,
2148     I|                  emberről ezt fel kell tenni, és a status kötelessége bebizonyítani,
2149     I|              bebizonyítani, hogy valaki rossz és azt meg kell büntetni. De
2150     I|                    nyer, vagy épen elpusztul, és ezt a mindennapi tapasztalás
2151     I|                kereskedő lotterián nem nyert, és mégis meggazdagodott, csalhatatlan
2152     I|                  vonalat megvonni a speculans és a kereskedő között? Ezen
2153     I|                       A KERESKEDELMI ÜGYLETEK ÉS AZ UZSORA.~A KK. és RR:
2154     I|                  ÜGYLETEK ÉS AZ UZSORA.~A KK. és RR: 1840. ápril 3-dikán
2155     I|                bármilyen magasan kötött kamat és díj uzsorának nem tekinthető,
2156     I|             szoríttassék, kiknek a kereskedés és mesterségek principális
2157     I|                      i. csak a mesterségekből és kereskedésből eredett adásvevés
2158     I|                      BIRÓSÁG ILLETÉKESSÉGÉRŐL ÉS ELJÁRÁSÁRÓL ~CSŐDÜGYEKBEN.~
2159     I|              ELJÁRÁSÁRÓL ~CSŐDÜGYEKBEN.~A KK. és RR. 1840. ápril 6-kán tartott
2160     I|                      változtassék, s a rendes és állandó törvényszékek eljárása
2161     I|                  inkább, mivel a váltótörvény és a szóbeli perek által eljárásuk
2162     I|                      tanácsai csak a polgárok és olyan nemesek fölött biráskodhassanak,
2163     I|                 kényszeríttetnének követelni, és azért ő a kerületi táblák
2164     I|                       közelebb állóktól ered, és így ezen nemesember is legtöbb
2165     I|                      ha a kereskedő megbukik, és így minthogy ezen rendelkezés
2166     I|                       mint vannak, elfogadni, és ha valaki képes helyettök
2167     I|                    szivesen elfogadja. A Jász és Kun, úgy a Fiume kerületekre
2168     I|                      VALÓ ORVOSLÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1840. ápril 8-dikán
2169     I|                      Ede az adó mennyiségéről és az ajánlás föltételeiről
2170     I|                     kiemelni, s így a közipar és szorgalom előmozdításával
2171     I|                     míg a szólásszabadságbeli és más előleges sérelmek orvosolva
2172     I|                       SZAVAZTASSÉK MEG?~A KK. és RR. 1840. ápril 9-dikén
2173     I|                      jót állani nem tartozik, és végre ha a RR. kivánnák,
2174     I|              MEGAJÁNLÁSA FÖLTÉTELEIRŐL.~A KK. és RR. 1840. ápril 10-dikén
2175     I|              megszüntetni, a só árát, vámokat és harminczadokat leszállítani
2176     I|               követeléseit, melyek iránt Zala és más megyék is irtak már
2177     I|                      megyének azt, hogy ennyi és ennyi ideig katonaság nem
2178     I|                      s ha feküdt volna, ennyi és ennyi ezerre rugna a tartás
2179     I|               MEGAJÁNLÁSA TÁRGYÁBAN.~I.~A KK. és RR. 1840. ápril 13-dikán
2180     I|                    kerületileg készült üzenet és felirat. Ezek szerint a
2181     I|                        hanem a Magyarországra és az ehhez csatolt részek
2182     I|                   említtetett meg különösen: «és végre Horvátország rendei
2183     I|                  bocsátkozik, míg az előleges és a szólásszabadsági sérelmek
2184     I|                    mindaddig, míg az előleges és a szólás szabadsági sérelmek
2185     I|                       ha a veszprémi káptalan és a horvátországi követek
2186     I|                     adózó sorsa jobbíttatott, és így könnyebben fizetheti
2187     I|                      hogy a status jövedelmei és kiadásai tudassanak, mert
2188     I|                     volt, a földesúr beszedte és elköltötte; hogy ezen visszaélés
2189     I|              rendelkezés mellett megmaradtak, és az adó mennyiségét az akkori
2190     I|                     magyarországi gyülésnek ő és más megyék követei is tagjai,
2191     I|                  magyarországi adóval közösen és az egész törvényhozó test
2192     I|                  horvátországi követ ajánlja, és a magyarországi vármegyéknek
2193     I|                       adó külön szavaztassék, és azon esetben megyéje részéről
2194     I|                 MAGYARORSZÁGI VÁRMEGYE.~A KK. és RR. 1840. ápril 14-dikén
2195     I|                       vagy a horvát-, dalmát- és szlavonországi sérelmek
2196     I|                     MAGYARORSZÁGHOZ.~I.~A KK. és RR. 1840. ápril 15-dikén
2197     I|                   mint nálunk; ott personalis és banderialis insurrectión
2198     I|                   országban meg fog történni, és hogy a szóló ezen föltételtől
2199     I|               szeretne, mint az interimalist, és ha valaki ennél, a mi az
2200     I|                      mondja, hogy a személyes és banderialis insurrectio
2201     I|                   kapcsolat van tehát Magyar- és Horvátország közt, mint
2202     I|                     alá nem tartozik; Magyar- és Horvátországban pedig a
2203     I|                    pertractálnák a magukét is és ők a mienk pertractálásába
2204     I|                     kapcsolatból ered; Olasz- és Csehország nekünk oly törvényeket
2205     I|                   akarja tartani, sőt óhajtja és kivánja, hogy azt tartsa
2206     I|                   kapcsolata nekünk csak árt, és nem használ. Azt hiszi,
2207     I|                nehezen volna hasznára Horvát- és Magyarországnak. Hogy ezen
2208     I|                      rendei is megállapodtak, és miután 1802-ben is az erejéhez
2209     I|                    által az ő nemzeti nyelvök és nemzetiségök elnyomása vétetett
2210     I|                      hivatkozott az üzenetre, és azt kivánta a mi az üzenetben
2211     I|                       a magyar nyelvre nézve, és abban, hogy a törvények
2212     I|                                       A DUNÁT ÉS TISZÁT ÖSSZEKÖTŐ CSATORNÁRÓL.~
2213     I|                  ÖSSZEKÖTŐ CSATORNÁRÓL.~A KK. és RR. 1840. ápril 16-dikán
2214     I|                űlésükben tanácskoztak a Dunát és Tiszát összekötő csatorna
2215     I|                       tervet Vécsey Miklós b. és Sina György b. vezérlete
2216     I|                     benne kikötött kedvezések és föltételek mellett. Somssich
2217     I|                      még nagyobb szabadságot, és így nagyobb ösztönt akart
2218     I|                     ily vállalatban actiákat? és így már az első megindítása
2219     I|                    először egy bizonyos ideig és azután újabb alkura bocsátván,
2220     I|             számíthatja ki előre a kamatokat, és így pénzét az ily vállalatba
2221     I|                  tehet bizonyos számításokat. És ez az, a minek 3-szor ezen
2222     I|                  itélete szerint, a pesti hid és ezen csatorna közt különbség
2223     I|                      különbség van, mert Pest és Buda közt a közlekedésnek
2224     I|               mindenki azon járni; de a Tisza és Duna közt több párvonalokat
2225     I|                      A HONOSÍTANDÓKRÓL.~A KK. és RR. 1840. ápril 16-kán tartott
2226     I|                    VESZTEGINTÉZETEKRŐL.~A KK. és RR. 1840. ápril 28-kán tartott
2227     I|                     TÍZ ÉVIG TARTSON-E?~A KK. és RR. 1840. ápril 30-án tartott
2228     I|              esztendőt kivánnak határoztatni, és ő is, ha reménye volna,
2229     I|                      AZ ADÓ EMELÉSÉRŐL.~A KK. és RR. 1840. ápril 30-kán tartott
2230     I|                     hogy ragaszkodjanak a KK. és RR. az előbbi feliratukban
2231     I|                       most akarja gyakorolni, és mivel az adózót annyi teher
2232     I|                     abból egy portára 65 frt, és így az ő megyéjére 11,000
2233     I|           rendelkezünk, kényesen tartózkodunk és óvakodunk a más javairól
2234     I|                      a legkevésbbé igazságos, és a legzavartabb, de éppen
2235     I|                     elegendők a közszükségre, és az indirecta, melyet minden
2236     I|                SZABADSÁGÁN EJTETT SÉRELMEKRŐL ÉS ~A FŐRENDEK VÉLEMÉNYÉNEK
2237     I|             VÉLEMÉNYÉNEK TERMÉSZETÉRŐL.~A KK. és RR. 1840. május 5-dikén
2238     I|                      FERENCZ: Minthogy a mult és jelen országgyűlésen e tárgyban
2239     I|                    ÓVÁSNAK NINCS HELYE.~A KK. és RR. 1840. május 7-kén tartott
2240     I|                  törvényjavaslat ellen óvását és ellenmondását nyilvánította,
2241     I|                     értesíteni kivánták a KK. és RR.-et~Klauzál Gábor nem
2242     I|              curiositást kivántak gerjeszteni és hogy mi is mosolyogjunk
2243     I|                  rajta. Mosolygok tehát én is és diplomatiai jelentőséget
2244     I|               KORONAŐRÖK VÁLASZTÁSÁRÓL.~A KK. és RR. 1840. május 7-kén tartott
2245     I|                   országgyűlésének folyamáról és berekesztéséről a megyei
2246     I|                    több nemes megyebeli Karok és Rendek körében, - kik e
2247     I|             örömünnepének, melyet a fejedelem és nemzet egyesült akaratával
2248     I|               országgyűlése alatt a fejedelem és a nemzet választhatatlan
2249     I|                      ideig tartott, s a Karok és Rendek hangos éljen kiáltásaikkal
2250     I|                       haza előtt valódi díszt és becsültetést szerzett, a
2251     I|                   azután pedig többen a Karok és Rendek közül nyilván kifejezték
2252     I|                   kifejezték volna, - a Karok és Rendek kötelesnek érzik
2253     I|                    fenyegető viharok, szirtek és örvények között a szabadságot
2254     I|                   között a szabadságot sulyos és végveszélyétől megmenteni
2255     I|                       szegény, ú. m.: 1 nemes és 1 nemtelen ifju minden valláskülönbség
2256     I|            alapítványának» nevezék, tökéletes és teljes szabadságot adván
2257     I|               életében ő maga szabad tetszése és választása szerint kinevezhesse,
2258     I|                     vonakodott volna, a Karok és Rendek mindazáltal előbbi
2259     I|                       jelen kornak becsülését és köszönetét, az utódoknak
2260     I|                  következő:~~Tekintetes Karok és Rendek!~Az országgyűlése
2261     I|                     de kegyes elnézést kérünk és reménylünk, ha tehetségünk
2262     I|                   polgártársunk törvény ellen és ítélet nélkül megfosztatott
2263     I|                       az előleges sérelmeket, és azokat, mik a nyilvánosságot
2264     I|                  azokat, mik a nyilvánosságot és a szólás törvényes szabadságát
2265     I|                szabályozását érdeklő terveket és előmunkálatokat is az országgyűléssel
2266     I|               föliratunkban mindazon sérelmek és kivánatok, melyek iránt
2267     I|                      a királyi előadások 1-ső és 3-dik pontjainak tárgyalásához
2268     I|                sérelmek orvoslását sürgettük, és azokat, mik Kővár vidékét,
2269     I|                vidékét, Közép-Szolnok megyét, és a főrendi táblának némely
2270     I|                  választást, a nyilvánosságot és a szólás törvényes szabadságát
2271     I|                     mi a nemzetnek ezen szent és sérthetetlen jussára nézve
2272     I|                        melyben akkor a nemzet és fejedelem tudva és szabad
2273     I|                     nemzet és fejedelem tudva és szabad akaratból, minden
2274     I|                     ismétlésétől, mely haszon és nyereség nélkül mind neki,
2275     I|                     királyi előadásoknak 1-ső és 3-dik pontját érdeklő adatoknak
2276     I|                  megkértük, a nyilvánosságnak és a szólás törvényes szabadságának
2277     I|                       előkészületek tétettek. És így az 1790: XIII. törvényczikk
2278     I|                    némely tagjai, kik törvény és gyakorlat szerint országgyűlési
2279     I|                 visszakapcsolásának általános és tökéletes teljesítésére
2280     I|                       mindazok, kik a törvény és törvényes gyakorlat szerint
2281     I|                     mint szellemiben súlyosak és veszélyesek. Fájdalmas valóban,
2282     I|                   eszközölni azt, mit kérelem és sürgetés nélkül is méltán
2283     I|                       törvényeink megtartását és a sértett törvények szentségének
2284     I|                    ismét csalódott reményeink és az ismét megtagadott orvoslás
2285     I|                        melyet ugyanazon nyelv és nemzetség, a szabadságnak
2286     I|                    gyakran küzdöttek érettünk és nemzeti önállásunkért, törvényes
2287     I|                    minden osztályait folyvást és törvény ellen nyomja ezen
2288     I|                       itélőszékeink követtek, és azon elvek, miket itéleteikben
2289     I|                       a személyes biztosságot és köztanácskozásunk szabadságát
2290     I|                      tartalmát törvényeinkből és polgári alkotmányunk lelkéből
2291     I|               győződve, hogy tisztán a nemzet és fejedelem egyesült érdekében
2292     I|                     tökéletlent javítani első és legszentebb kötelessége
2293     I|                  körülmények között is fontos és nehéz feladásai lesznek
2294     I|              tanácskozni, minőt az ily fontos és nagy következésü törvények
2295     I|                  törvények alkotása megkiván.~És ha mindezen tekintetek nem
2296     I|                      játéka lesz, s azt újabb és ismét újabb törvények sem
2297     I|                       örüljenek, mert félelem és bizodalom, hűség és gyávaság
2298     I|                   félelem és bizodalom, hűség és gyávaság nemzeteknél együtt
2299     I|                fenmarad, sőt naponkint terjed és előre halad. Lefolynak majd
2300     I|                   feliratunk fölterjesztését, és így e tárgyban is az orvoslásnak
2301     I|                      meleg érzése, a barátság és szeretet édes kötelességei
2302     I|                  igyekezzünk. De egy szentebb és magasabb kötelesség állott
2303     I|             felszólalhasson, bizonyosan ujabb és még részletesebb vitatás
2304     I|           törvényhozási jus, mely a fejedelem és nemzet között egyenlően
2305     I|             többségének végzése sérelmeinknek és felirásunknak érdemére s
2306     I|                      az 1715: VII. t.-cz.-nél és az 1723: IX. t.-cz. 2-dik
2307     I|              törvényeknél, vagy az 1456: LIV. és 1490: LXX. t.-czikkelyeknél
2308     I|                      a törvényeknek biztosabb és szelidebb hatalma ismét
2309     I|                  üzeneteink, melyeket a jelen és mult országgyűlésen a szólás
2310     I|                  nemzet hazafiui buzgóságának és a jövő országgyűlés gondosságának
2311     I|             országgyűlésen a nyilvánosságnak, és a szólás törvényes szabadságának
2312     I|                    bizodalom ismét helyreáll, és ha ez megtörténik, ugyanazok,
2313     I|                   vélemények ellenben pusztán és nyom nélkül enyésznek el;
2314     I|                      enyésznek el; ha kormány és nemzet meggyőződtek arról,
2315     I|                    veszélybe döntheti a hazát és fejedelmet; ha kormány és
2316     I|                     és fejedelmet; ha kormány és nemzet megtanulták ezeket:
2317     I|                    nyelvnek sulyos rabigáját, és törvényeinknek eredeti nyelve
2318     I|         közigazgatásnak minden ágaiba kivétel és megszorítás nélkül behozni,
2319     I|                        koronás fejedelmünknek és felséges hitvesének a császárnénak,
2320     I|              küldöttség neveztetett ki: a KK. és RR. indítványt tevének,
2321     I|                     indítványban a fő RR. is, és miután ő felségök az ország
2322     I|                    tárgyazza, szokott fölirás és kir. válasz utján kell annak
2323     I|                    nyelven terjesztettek föl, és így mind szóval, mind irásban
2324     I|                      a magyar is.~Több fontos és méltányos kivánataink voltak
2325     I|             rendszerének minden ágain a latin és a német nyelv helyett magyar
2326     I|                      szónokoknak, káplánoknak és segédeknek olyanok alkalmaztassanak,
2327     I|                 minden esetre pedig hasznosak és nem csekély következésüek;
2328     I|             kérdésének érdemleges tárgyalása, és így kénytelenek valánk mi
2329     I|                      is némelyek méltányosság és emberiség szempontjából
2330     I|               feltételeit illeti, azon óvások és feltételek, melyek az 1830:
2331     I|                      nemzet köziparkodásától? és még azon felül mennyi a
2332     I|                     ezen kénytelenség jármát, és még sem menekednek tőle,
2333     I|                 önmagok kényszerítik egymást. És ha ezen rendszer még sokáig
2334     I|                     harczosai Róma dicsőségét és nagyságát nem csak a véres
2335     I|                    római nagyságnak tartósabb és dicsőbb emlékeit, bámulja
2336     I|                    korunk is a hajdannak szép és hasznos példáját? Hiszen
2337     I|                    ellen keményebbekké tenné. És kivált hazánkban volna ez
2338     I|                tárgyban előadtuk, s a kormány és nemzet egyformán vesztenek,
2339     I|                 vitatott, hogy t. i. a magyar és véghelyi ezredeknél a kormányszavak
2340     I|                        kik született magyarok és magyarul tudnak, a lépcsőnkinti
2341     I|                     Bevégezték ilyképen a KK. és RR. a kir. előadások 1-ső
2342     I|                       ujonczok iránti felirat és törvényjavaslat a fő RR.-
2343     I|                   azok mindenben megegyeztek, és ekképen a kir. előadások
2344     I|               egyesség elkészülvén, a törvény és az országgyűlésileg kidolgozott
2345     I|                       katonaság élelmezésének és szállásolásának eddigi módját
2346     I|               naponkint növekedő teher ellen.~És csakugyan mindazon sulyos
2347     I|              szorgalmának gyümölcsét biztosan és jó áron pénzzé tehette;
2348     I|                       soha meg nem téríttetik és különösen azon tekintet,
2349     I|                      számu katonaság fekszik, és azok melyekben a termékek
2350     I|                    előforduló, s azért sulyos és gyakran boszantó terheltetéseket,
2351     I|                    előbb intézkedni lehessen, és miután azt a szükséges előkészületek
2352     I|                miképen a katonai élelmezésnek és szállásolásnak szokásban
2353     I|                vételével, azoknak mekkorasága és minősége, s az országban
2354     I|                      hogy a katonai élelmezés és szállásolás terheinek megszüntetése
2355     I|             rendelkezni, s azoknak meggátlása és megfenyítése iránt egy részletesebb
2356     I|               szabályozását tárgyazó adatokat és terveket velök közöltetni
2357     I|                   leszen eszközölhető, apróbb és gyakran czél elleni foltozások
2358     I|            készítettünk tehát, s az adatoknak és terveknek velünk még ezen
2359     I|                   intézkedéseket, mint adatok és tervek nélkül akármely ajánlatba
2360     I|                 közelítőleg sem számíthatánk, és e nagy tárgynak bővebb megvizsgálását
2361     I|               folyamoknak szabályozását, Buda és Pest városának, s egyéb
2362     I|             kiterjedésében közlendő adatoknak és terveknek használásával,
2363     I|                   használásával, azon elvekre és arányra nézve, melyekhez
2364     I|                  iránt, hogy micsoda módokkal és minő felügyelés alatt lenne
2365     I|                      az ország alkotmányának, és minden rendbeliek igazainak
2366     I|               jelentést készítsen.~A hitelnek és kereskedésnek, melyek nélkül
2367     I|                 korában mindig sok költséggel és gyakran veszélylyel is járt.
2368     I|                     osztályára is, mert hitel és szorgalom, termesztés és
2369     I|                      és szorgalom, termesztés és kereskedés mindig viszonyos
2370     I|                      nevelésére, vagy az ipar és szorgalom egyéb ágainak
2371     I|                   felét véres harczok gondjai és veszélyei foglalták el;
2372     I|              szaporodtak, kézműveseink jobbak és számosabbak, a mezei gazdálkodásnak
2373     I|         országgyűlésen elkészítettünk. Hatása és következései bizonyosan
2374     I|                    mert emelik a hitelt, érőt és életet adnak a kereskedésnek,
2375     I|                  száll. Mindezekhez idő kell, és kitürni tudás. Kereskedést,
2376     I|                      hárítja el, a többit idő és a nemzet ereje és gondossága
2377     I|                  többit idő és a nemzet ereje és gondossága fejti ki.~Nem
2378     I|                könyvekről, azoknak formájáról és hitelességéről, mik eddig
2379     I|                       kalmároknál rendetlenek és hiányosok valának, s mikre
2380     I|                      kereskedői testületekről és alkuszokról, a fuvarosokról,
2381     I|                     közkereseti társaságokról és ezek közt különösen a részvénytársaságokról,
2382     I|                      melyek korunkban az ipar és szorgalom mezején a nemzetek
2383     I|                  szorgalom mezején a nemzetek és emberiség hasznára annyi
2384     I|                      emberiség hasznára annyi és oly nagyszerü vállalatokat
2385     I|                    mindezen törvények a hitel és kereskedés emelésére kedvező
2386     I|                    rendelete nagyon felületes és hiányos volt, s ebből gyakran
2387     I|                    ingatlan vagyonát felmérve és összeirva, egy tökéletes
2388     I|                        s ez által a biztosság és a hitel tetemesen nevekedik.
2389     I|                     mert az ingók bizonytalan és változó értéküek, könnyen
2390     I|               birtokára történt a betáblázás, és az adós azon birtokát elidegeníti,
2391     I|                      a betáblázásoknak hitelt és a birtok becsét emelő hatását
2392     I|              követelések sorozatát az igazság és méltányosság egyszerübb
2393     I|             hamarításáról, s a végrehajtásnak és valóságos kielégítésnek
2394     I|                  törvényczikkbe foglaltattak, és ha szorosan megtartatnak,
2395     I|                     bank fölállítása hitelünk és kereskedésünk virágzására
2396     I|                  nélküle kereskedésünk szabad és független világkereskedés
2397     I|               származnak, legyen egy rövidebb és kevesebb költséggel járó
2398     I|                       per utján követelhesse; és hogy oly esetben, midőn
2399     I|              vonattathassék.~Ugyan a hitelnek és a közigazságnak tekintetéből
2400     I|                       tárgy, de az utasítások és vélemények oly sok felé
2401     I|                   ezen uttal is a nemesi rend és azok, kiket a törvény ezen
2402     I|                    elhatározásának alkalmával és utóbb is többször indítványba
2403     I|                    fenálló szokást az igazság és méltányosság kivánatihoz
2404     I|                tárgyaknak halmozott sokasága, és a fenforgó kérdések fontossága,
2405     I|                pénzforgásból az egész városra és annak vidékére háramlik,
2406     I|                     fogja tagadni.~A földesúr és jobbágy közti viszonyokat
2407     I|                         ában, hogy a földesúr és jobbágy közti szabad egyesség
2408     I|                 tartozásaikat, szolgálataikat és adózásaikat (az uri hatóság
2409     I|              sértetlen hagyatván) tökéletesen és örök időkre megválthassák,
2410     I|                elválasztó falat, melyet a nép és szabadság között káros előitéletek
2411     I|              biztosabb, s következései nagyok és bizonyosak. A szorgalomnak
2412     I|                hatalmas rugója van: szabadság és tulajdon. Két hatalmas ösztön
2413     I|                       e két ösztön: szabadság és tulajdon. Csak két erő köti
2414     I|                       biztosan a népet honhoz és törvényhez, s e két varázserő:
2415     I|                      két varázserő: szabadság és tulajdon. Azon törvény,
2416     I|                     törvényhozás, a szabadság és tulajdon boldogító közáldásainak
2417     I|                   polgárok között, oly fontos és mindennapi kérdések iránt,
2418     I|                  kiterjesztettük.~Azon számos és gyakran akarva, gyakran
2419     I|                türelmét fárasztva, szorgalmat és iparkodást gátolnak, annál
2420     I|                     látszik, naponkint terjed és nevekedik. Az efféle károsítások
2421     I|               kétségen kívül czélszerü leend, és ha még abban hiányok volnának,
2422     I|                   közelítésekor, minden beteg és gyanus marhát levágni, bőrével
2423     I|                    nem találtatik.~A vizekről és csatornákról, a kártékony
2424     I|                        Azon sulyos sérelmeket és kivánatokat, mik a vallás
2425     I|                  előbb elintéztessék. Hasznos és szerencsés eredménynek tartjuk
2426     I|                   elfogadja, s ekkép a vallás és lelkiismeret szabadságát
2427     I|                      ezen fenemlített fölirat és törvényczikkely felett a
2428     I|                       alkotásához nem járult. És így ezen egyszerü kijelentést
2429     I|                  ellenmondásnak soha senkitől és semmi tekintetben helye
2430     I|                      tekintetben helye nincs, és hogy a végrehajtó hatalomra
2431     I|             hajthatatlan szigorusággal teljes és tökéletes sükert szerezni
2432     I|                    törvényeknek.~A nagyváradi és volt rozsnyói püspököknek
2433     I|                    mik a vegyes házasságokat, és azok egyházi megáldását
2434     I|                  megáldását tárgyazták, Bihar és Gömör vármegyék sérelmet
2435     I|                  rendeletek által a törvényt, és megzavarva a békés polgárok
2436     I|             tartományaiban, ezen kérdés ujabb és keserübb ingerültséget okozva
2437     I|                     melyeket a béke, nyugalom és egyetértés helyreállítására
2438     I|            vallásuakra nézve is több sérelmek és kivánatok adattak elő némely
2439     I|           törvényjavaslatot készítettek a KK. és RR., melyet º///º alatt
2440     I|                       elfogadását eszközölni, és így e tárgy ezen országgyűlésen
2441     I|            Közép-Szolnok, Zaránd vármegyéknek és Kővár vidékének tökéletes
2442     I|                   föliratot készítettek a KK. és RR., melyben azon biztosság
2443     I|           törvényjavaslatot készítettek a KK. és RR. az iránt is, hogy az
2444     I|                  javaslatot készítettek a KK. és RR. azon sulyos sérelmek
2445     I|                létesülő aggodalom megszünhet, és ha panasz volna is, ez azután
2446     I|                       Az országnak általános, és az egyes törvényhatóságoknak
2447     I|                    tárgyalás alá vették a KK. és RR. Ezek közül némely pontra
2448     I|                     mondja, hogy a hitelesség és kiváltság törvény szerint
2449     I|               föliratot már meg nem engedett, és így ezen sérelemnek orvoslását
2450     I|                    nézve pedig, miket megyénk és több törvényhatóságok leginkább
2451     I|                       elégíttetni.~A sérelmek és kivánatok tárgyalásakor
2452     I|               mellékelt végzés által, a vizek és csatornák felett épen tanácskozás
2453     I|                 alkotásában meg nem egyeztek, és minthogy véleményük mellett
2454     I|                       megmaradtak, föliratunk és törvényjavaslatunk fel nem
2455     I|                        szintén félrevetették, és végre a RR. a tárgy további
2456     I|                       szinháznak felállítása, és állandó megalapítása az
2457     I|                     ország rendei azt a nyelv és nemzetiség terjesztése és
2458     I|                     és nemzetiség terjesztése és a nemzet közóhajtása tekintetéből
2459     I|                 ajánlat által is létre hozni, és fenállását biztosítani;
2460     I|                     Az ajánlat kezelése pedig és a szinház fentartására való
2461     I|            társaságtól pedig a diszítményeket és ruhákat általveendi, az
2462     I|                     erőltetés e részben káros és igazságtalan volna, mert
2463     I|                       de ha önérzéseik, nyelv és nemzetiség iránti buzgóság,
2464     I|                   alatt báró Vécsey Miklósnak és báró Szina Györgynek vezérlete
2465     I|                      Dunát a Tiszával Pestről és Bölcskéről, vagy ezen pontok
2466     I|                       alsó vidékeire hasznos, és minden tekintetben nagy
2467     I|                    megtartandó országgyűlésig és nem tovább vala megajánlva,
2468     I|                fogadván, az adó mennyiségének és a föltételek ajánlatainak
2469     I|                       az adó további fizetése és beszedése azonnal teljesen
2470     I|                    rendelkezzünk, nyilvánosan és általánosan feltartjuk.~
2471     I|               föliratban foglaltatik; s a KK. és RR. többsége a kir. válasz
2472     I|                 válaszokra hivatkozott. A KK. és RR. pedig országos űlésben
2473     I|                     képest tökéletesíttessék, és hogy ezen intézetben a tudományoknak
2474     I|                     XXVI. t.-cz. által a Buda és Pest közötti állóhid tárgyában
2475     I|                       vala küldve, jelentését és azon szerződést, melyet
2476     I|                  semmiképen meg nem egyeztek; és így az e tárgyban alkotott
2477     I|                       figyelembe vették a KK. és RR. s minthogy az igazsággal
2478     I|                      előtt ismeretlen, sulyos és önkényes adóval is terheltessék;
2479     I|                      kiemelve, azon törvényes és politikai okokat, mik ennek
2480     I|                    feliratban foglalt okoknak és nézeteknek fontosságát;
2481     I|                      is szerezhessenek. A KK. és RR. addig is, míg a polgárosítás
2482     I|                        de kijelentették a KK. és RR. egyuttal azt is, hogy
2483     I|                    csak azt kivántuk a t. KK. és RR.-nek különösen kiemelve
2484     I|               magyarországi hadikormányzónak, és b. Eichhof Józsefnek, a
2485     I|                  vagyon az országgyűlési űlés és szavazat törvény által megadva;
2486     I|                szerint, hogy a kijelölés most és jövendőre minden országos
2487     I|          országgyűlésen is elhatározták a KK. és RR., hogy azok, kik a megyei
2488     I|                       választmányhoz a megyék és kir. városok részéről pótló
2489     I|                      indítványba hozták a KK. és RR. az országgyűlési hirlapok
2490     I|                   hirlapokat létrehozni. Ujra és ismételve vitattuk tehát
2491     I|                tettleg nem törvényesíthettük. És így, minthogy a sajtó kérdésének
2492     I|                 kitüztünk, annyi egyéb fontos és szintén közérdekü tárgyak
2493     I|                képviselői a nemzet véleményét és közszükségeit, s végzéseiket
2494     I|                      képviselője, a felkapott és megvitatott eszmét tartózkodás
2495     I|                  közvélemény ez által tisztul és erősödik. A kormány ott
2496     I|                     hol ez nincs, ott kormány és törvényhozás több nehézségekkel
2497     I|                     másik vidéknek szükségeit és nézeteit. Minden törvényhatóság
2498     I|                 gyakran elhibázott számolások és azon ingatagság, mely irányt
2499     I|                       ingatagság, mely irányt és eszközöket minduntalan változtatva,
2500     I|                       a kormány akar, hasznos és igazságos volna, már csak