Rész

   1     I|                 ugyan írott tudósításokat, s gyűjteményem I. kötete nagy
   2     I|                    kevés példányban írták, s belőlük ma már az országban
   3     I|                  úgy, a mint ott találtam, s a hol e tudósítások az országos
   4     I|              nyomtatott jegyzőkönyvekével, s azt választottam, a melyik
   5     I|                   részletekre vonatkoznak, s Deák Ferencznek ugyanabban
   6     I|                időkre nézve közzététetett, s a mi irott följegyzést a
   7     I|                Zala vármegye levéltárában: s a hol Deák Ferencznek nyilvánosan
   8     I|           történteknek teljes képét adják. S nem csak az országgyűlési,
   9     I|                  censurától kitöröltetnek, s csak megcsonkítva juthatnak
  10     I|                    a beszédek közzététele.~S midőn ezennel a «haza bölcse»
  11     I|       visszhangoznak általam leírt szavai, s midőn beszédeit ujra meg
  12     I|                    főczélja a közbátorság, s ennek fentartása a legszentebb
  13     I|                 közbátorságot megzavarják, s a rablónak és gyilkosnak
  14     I|                    a birónak bölcsességére s emberszerető szivére bizza.~
  15     I|                  ilyeseknek menedékhelyet, s ez által oly tekintetet
  16     I|            szerzett magának a tőle rettegő s ezért barátságát kereső
  17     I|              tagadhatja meg ezek hatalmát; s a legerősebb lelkű is beszívja
  18     I|                  kanászbojtárhoz vetődött, s ott Kovács Ferkó csavargóval
  19     I|            csábításai által elragadtatott, s azoknak vérengző példájára
  20     I|                     kik gazdájához jártak, s ez által ő vele is társalkodtak,
  21     I|         felségesebb, a közjóra hasznosabb, s talán ezért igazságosabb
  22     I|              felfödözte minden bűntársait, s ez által módot nyujtott
  23     I|            hatalmas keze azokat is elérte, s további gonoszságaikat meggátolta.
  24     I|           barátsága neki oly gyászos volt, s az ezekhez hasonlókat kerülné,
  25     I|               indulatjait lecsillapítanák; s így lenne idővel belőle
  26     I|                  védelmére is fölállhatna, s akkor rettenthetetlen bátorsága;
  27     I|         közgyülésen más követet választani s Pozsonyba küldeni méltóztasson.~
  28     I|                  jelét adta - feddhetetlen s fáradságos, majd két esztendeig
  29     I|                közboldogságán munkálódván, s ezen ns. megyének díszt
  30     I|            voltáról, a megye jegyzőkönyvei s minden megye lakosainak
  31     I|               szolgálnak. Tántoríthatatlan s csak a közjót előmozdítani
  32     I|                lesznek folyamatba teendők, s hogy a pörlekedő feleknek
  33     I|                mind Deák Ferencz táblabiró s követ uraknak külön-külön
  34     I|                május 1-sején váltotta föl, s már a május 2-dikán tartott
  35     I|                  birót botoztatni szokták, s azért kivánta, hogy a bírót
  36     I|              helyre tettük a commercialet, s így se 3-dikra, se 4-dikre
  37     I|                   se 4-dikre nem tehettük, s ha van illatiónak helye,
  38     I|                  természetesen következik, s azért a határozatot, mely
  39     I|            fölfogása mellett nyilatkoztak, s midőn Deák Ferencz szólani
  40     I|                  magát örömest alája veti, s épen azért fájlalja, hogy
  41     I|              előterjesztett javaslatukhoz, s erre május 18-dikán kapták
  42     I|              tökéletesen meg is szüntetné, s ezzel a törvényhozás eddigi
  43     I|          üzenetünket öt hétig félretették, s fölvettek e közben egy oly
  44     I|          gyakorlását a végrehajtó hatalom, s az első sérelemnek elhallgatása
  45     I|                   megtagadására terjedhet. S e tárgy iránt azon országgyűlésből
  46     I|                nézte el egyideig a nemzet, s e némaságnak következése
  47     I|                utasító megtagadó válaszát. S végre a sérelemnek ujabb
  48     I|                 küldött tárgyat elmellőzni s hosszabb ideig halasztani,
  49     I|              viszonozás jussával ne éljünk s így a főtáblának önkényes
  50     I|                 melyekből alkotmányunknak, s az egész nemesi karnak végromlása
  51     I|                    végromlása következnék, s azért ő soha semmi szín
  52     I|            önszemélyét vélte sértve lenni, s ez akkor nem annyira büntető
  53     I|                  bátran hivatkozom azokra, s ezek a RR. tapasztalásai.
  54     I|          befogattatni rendelik törvényeink s erről a javaslatban is tétetik
  55     I|                    személybeli bátorságról s nem az adónak általunk viselendő
  56     I|            ellenségeinek mondani nem tűröm s minden ilyes következtetéseknek
  57     I|                   jobbágyainkat is illeti, s melyet a földesurak gyakran
  58     I|              bátorság is csak privilegium, s a hol azt a kisebb rész
  59     I|              vizsgálat után, az 1687: XIV. s az 1723: V., melyek vizsgálat
  60     I|                  az 1548: XXXIV. és XXXVI. s az 1550: XI. a jobbágyság
  61     I|                hogy személye sérthetetlen, s hogy perét, panaszát előterjesztheti,
  62     I|                   némely kisebb fontosságu s már az 1790. XXVI. t. cz.-
  63     I|           ezredbeli evangelicus káptalanok s a közös temetők iránt tett
  64     I|                  állhatatosan megmaradnak, s egyszersmind kimondják «
  65     I|                    ez uttal fölfüggesztik, s minden esetre az 1790. XII.
  66     I|              önkényes magyarázatából kelt, s netalán még kelendő minden
  67     I|             rendeléseket törvényteleneknek s kötelező erő nélkül valóknak
  68     I|       közlelkesedést kifejleni nem engedi, s polgári szabadságunk éltető
  69     I|               meghasonlások meggátolására, s a rokon egyetértésnek helyreállítására
  70     I|                   test pártokra szakadott, s annak egymással ellenkezésben
  71     I|                tárgyaira is kiterjeszteni, s akkor az 1791: XII. ellenére
  72     I|        parancsolatok intézik közdolgainkat s a végrehajtó hatalomnak
  73     I|                    üzeneteinkben előadott, s egymással szoros összeköttetésben
  74     I|            csekélyebbeket pedig kiszemelni s ezek felterjesztése által
  75     I|          orvosoltuk a hazának vérző sebeit s a közkivánatot mennyire
  76     I|                 fogjuk mondani mindezeket, s a nemzet látván e sok rossznak
  77     I|                  közjó vezette lépéseiket, s én ezt mint képviselő most
  78     I|                adta az egész földbirtokot, s a 7 millió lakosnak fekvő
  79     I|                    a földbirtokosok száma, s így a földbirtok kevesebb
  80     I|                  és XXXVI., az 1715: VIII. s az 1723: XVIII. törvényczikkely;
  81     I|                gyakran ellenkezőt rendelt, s ez által sértette ugyan
  82     I|               sorsát csak rosszabbá tenné, s annak szigorú igazsága keveseknek
  83     I|                  szántóföld legyen adandó, s ezekhez képest mindenekelőtt
  84     I|                   korlátlannak kell lenni, s különösen a törvényhozásnak
  85     I|           hasonfele fordíttassék telkekre, s mi alapja lenne ennek más,
  86     I|                  rendet szab az önkénynek, s nem az az önkény veszedelmes,
  87     I|             proprietas ad dominum spectet) s minden föld, melyet a jobbágy
  88     I|                    bevezetés hagyassék ki, s csak annyi mondassék, hogy «
  89     I|         gyümölcsözését a jobbágynak adtuk, s attól csak bizonyos meghatározott,
  90     I|           kötéseknek tárgyai nem lehetnek, s ha valamikép azokba foglaltattak,
  91     I|            fenyegető súlyos idők elmultak, s a nemzeti képviselők újra
  92     I|                  és mérsékletes szabadsága s a törvényt szerző hatalomhoz
  93     I|                    leginkább eszközölhető, s az ország virágzó nagysága
  94     I|                    a hazát szintén vérével s életével védi, még csak
  95     I|              minden egyes embernek személy s vagyonbeli bátorsága biztosíttassék,
  96     I|                uraik szabadon bocsátották, s ekkor valamely birtokot
  97     I|                  valának szerzeményeiknek, s abban őket törvénysértés
  98     I|       megfosztathatik, pedig azt vitatjuk, s én is azt vitatom, hogy
  99     I|               kornak szellemében támadott, s az óság bélyegét viselvén
 100     I|                ösztönt ád a kimívelődésre, s ez által hazánk boldogsága
 101     I|                    lesznek a hazához kötve s így belső erőnk is nevelkedik.
 102     I|                birtokaik elvesztegetésére, s ugyanazon pazarlóknak inséggel
 103     I|                szabad egyezéstől függenek, s az elidegenítés nemes vevőnél,
 104     I|         privilegiált statusra van szorítva s az ország lakosinak igen
 105     I|              tulajdonnak ezen korlátolása, s a nemesi fekvő javaknak
 106     I|                   hazánk lakosiról szólok, s azoknak is, ha jussokkal
 107     I|                    polgár méltán kivánhat, s azon első kötelesség, melyet
 108     I|                   kiterjedésében pártolja, s egyszersmind azt jegyzi
 109     I|            jobbágyok egymás iránti jussait s kötelességeit pontosan meg
 110     I|          erőszaktól mentnek akarja tartani s ez által személy és vagyonbeli
 111     I|                szoros kapcsolatban vannak, s melyek nélkül az csonka
 112     I|               polgári törvényes szabadsága s így valódi hazája sem lévén,
 113     I|         közfalakkal van az összekapcsolva» s hogy «hazánk alkotmánya
 114     I|             megváltoztatása nem remélhető, s már eddig is erre nézve
 115     I|           egymással ellenkezik vetélkedve, s okait mindenik előadja az
 116     I|      elfogultságnak csak az előitéleteket, s a megfontolás hiányát nevezzük.
 117     I|                     de amúgy is a hibáknak s okaiknak felfedezése és
 118     I|            szabadságát forróbban szeretné, s több állhatatossággal tudná
 119     I|                    tulajdonnal nem bírhat, s polgári szabadsága nincs,
 120     I|                   a hitre bízott javakról, s más effélékről sem lehet
 121     I|                  helyheztetésünk megkiván, s kitüntetve különösen azon
 122     I|                árasztó kezeivel kiemelje», s hogy e föliratokra válasz
 123     I|             szabadságnak földúlt omladéki, s a Visztulának lengyel vérrel
 124     I|                  részvétünk könycseppjeit, s a kérelem elkészítésére
 125     I|                    a félvilágot dicsősége, s magát Jupiter Amon fiának
 126     I|                   alatt levő lengyeleknek, s ez neki fényesebb dicsőséget,
 127     I|                    önmaga kezdte rongálni, s az annyi jót igérő fényes
 128     I|                    szabadságáért küzdenek» s midőn az ellenségnek roppant
 129     I|                három szó a népek keblében, s ezen kis emlékjelek érczbetűi
 130     I|               szabadsága visszaállíttassék s ez által ő is boldog lehessen,
 131     I|                legszigorubban kárhoztatja, s inti a RR-et, hogy közdolgokról
 132     I|          megsértését nem foglalja magában, s távolról sem korlátolja
 133     I|                   végrehajtó hatalom feje, s mint a törvényhozásnak egyik
 134     I|                közösen illetőnek mondatik, s a tanácskozások törvényes
 135     I|                    hatalomnak visszaélései s a netalán törvénytelen parancsok
 136     I|           rendeletei fölött is bíráskodik, s így a végrehajtó hatalom
 137     I|                    nemzeténél nem nagyobb, s így dorgálva felsőbbséget
 138     I|                érdekelhetné, nem találnak, s a voksok szabadságát korlátolva
 139     I|         aggodalmunk egy része ugyan enyhül s mérséklett felírás megnyugtatásunkra
 140     I|                  nyugtatott meg bennünket, s bizonyossá tett arról, hogy
 141     I|                    szárnyaltak e tárgyról, s keserü érzést gerjesztettek
 142     I|                megegyezésükkel alkottatott s ők igen jól tudják, minő
 143     I|              legközelebbi időknek szokása, s én valóban nem tudok eseteket,
 144     I|                    aggodalmokat kifejezni, s a mélt. főrendeknek, de
 145     I|                   büntet pedig kihallgatás s elmarasztalás nélkül. A
 146     I|                   tehát érzékeny büntetés, s mivel azt a kormány oly
 147     I|                  Én félreértetni senkitől, s így a m. personalis úrtól
 148     I|              nemzet gyakorol, alája vetve, s hivatkozom az egész gyülekezetre,
 149     I|                   is ezek valának szavaim, s ezeket kérem a jegyzőkönyvbe
 150     I|                  háromszor átmegy hozzájuk s ott el nem fogadtatik, hatalmában
 151     I|                  több üzenet váltogatását, s ezzel az országos tanácskozás
 152     I|           szerkezet mégis aggodalmat szül, s nehogy azon üzenet 9-dik
 153     I|            értelmet ama §-ban nem találja, s ámbár az mondatik, hogy
 154     I|                 szerint eddig is így volt, s ha történt is ellenkező,
 155     I|               csonkíttatni soha nem engedi s azért inti a RR.-et, hogy
 156     I|                   törvény ösvényét követve s a kir. propositiókban kijelölt
 157     I|                időnyerésben gazdálkodásra, s a tanácskozásban illő mérsékletre
 158     I|                 ország rendeinek jussa van s gyakorlása volt a sérelmeket
 159     I|        teljesítésére törvényhozói tisztünk s méltóságunk intenek, nem
 160     I|          teljesített, hozza végrehajtásba, s minden felterjesztett sérelmeinket
 161     I|                 volna meg, ez nem úgy van, s így szükség megjegyezni,
 162     I|                    hogy az nemzeti óhajtás s előleges intézkedést kivánó
 163     I|            fontolgatást kivánó munkálatok, s azért kivált belső szerkesztetésünket
 164     I|             rescriptum iránt megállapodánk s kimondanunk, hogy ezen ismételt
 165     I|          kötelességünket is teljesítettük. S im ezeket óhajtanám a feleletbe
 166     I|         orvosolatlan voltának következése, s hogy a felség által önként
 167     I|                    Vasmegye követe, minden s így a cancellária által
 168     I|               könnyü kérdés, mint látszik, s nem könnyü, mert sokfelé
 169     I| igazságszolgáltatás minden ágába beavatta, s hogy ezen bajon a birói
 170     I|               eltöröljük a parancsolatokat s pótlásról nem gondoskodunk,
 171     I|                mint Torna vármegye követe, s előadta, hogy mielőtt Tornamegyétől
 172     I|                  követjüknek választották, s másnap tartott gyülésükben
 173     I|             particularis gyűlést tartatott s abban a közgyűlés tettének
 174     I|                   vissza nem helyeztetnek, s azt, hogy Ragályi a tornai
 175     I|              szabad választás nemzeti jus, s ha ez sértve van, minden
 176     I|                   Itt Torna követe szólott s nem egyes magános személy;
 177     I|                 jus publicumunk sok része, s a mi a diaetát illeti, legöbbnyire
 178     I|              szélesb alapokra terjeszteni, s ezen érdek valósítását százados
 179     I|               előtti példára hivatkoznánk, s az alapot terjesztés helyett
 180     I|                  juris publici nézeteknek, s úgy hiszi, hogy a törvényhozónak
 181     I|                    jobb. Azon ész, értelem s tehetség, melyet egyes követ
 182     I|                   teljes mértékben megvan, s a másik követ minden esetre
 183     I|                  barátságos elintézéséről, s az e végre rendelendő békéltetőkről.
 184     I|           gyakorlati nehézségek valóságát, s azért javasolta, hogy ne
 185     I|                 itt is ki volna rekesztve, s a jobbágyok és uradalmi
 186     I|                vagyon, ez elérve nem lesz, s a feleknek odafáradása szaporítja
 187     I|                   szaporítja a költségeket s nehezíti az egyezést. A
 188     I|                    után leend kötelessége, s mindezek valóban gátjai
 189     I|                 fizetés nélkül elvállalják s teljesítsék, a kerületi
 190     I|                   tartoznának teljesíteni, s így lesz ez a különösen
 191     I|                  lesz mindenkor szükséges; s erre nézve ő felsége a báni
 192     I|                   polgári társaságban első s legfontosabb hivatal a biráskodás:
 193     I|           feleleveníteni és kiterjeszteni, s ha az első biróságoknál
 194     I|                ezeknek kezében van életünk s vagyonunk bátorsága, az
 195     I|                  nézve polgári itélőszékek s magyar birói hatóság alá
 196     I|               valának tíz üzenetet váltani s a nemzet óhajtásának a fejedelem
 197     I|                    3-ki 2-ik rescriptumára s azt a mult esztendei április
 198     I|                    vélekedése ellen adták, s mint ilyeneket visszavonják
 199     I|                Temes követével egyetértek, s azt hiszem, hogy végzés
 200     I|              szentül fönn akarják tartatni s követeik szavazatával azért
 201     I|        véleményünket szintén kimondhatjuk, s helyes vagy helytelen voltáról
 202     I|               úriszék tartására intse meg, s ha ez intésnek sikere nincs,
 203     I|                 közbirtokosságban képzelt, s inditványozta, hogy «közbirtokosságokban
 204     I|                    tartozónak nyilvánítván s figyelmeztetvén az országos
 205     I|             ellenkező utat kell követnünk, s ő, kinek utasítás által
 206     I|                    a katonaság ellátására, s több effélékre ügyelni,
 207     I|                    több effélékre ügyelni, s mégis mindemellett bizonyos
 208     I|              itélik meg a kisebb vétkeket, s így nálok a két hatalom
 209     I|                    pörnek megvizsgálására, s a gyűlésnek tettek ismét
 210     I|                   ügyészének távollétéről, s az esztendő mulva hozott
 211     I|                 ellen fölszólalt az elnök, s állandóságukat indítványozta,
 212     I|             pártolta az elnök indítványát, s «a függetlenség principiumánál»
 213     I|                     akár alkalmatlanoknak, s csak ebben az esetben vagy
 214     I|                  factióknak kényétől függő s ugyanazért ettől minden
 215     I|          időszakaszonkénti biróválasztások s az azokban vagy azok által
 216     I|    törvényjavaslatot meg kell változtatni, s a törvényszéki táblabirák
 217     I|                    az igazságot elnyomták, s bizonyosnak hiszem, hogy
 218     I|                   hivatala állandóságáról, s gyenge lesz ő a haszon és
 219     I|                kisérteteinek ellentállani, s az igazságot, melyet előbb
 220     I|                hanem a kerületi táblákkal, s tapasztalni fogjuk, hogy
 221     I|                  tábla jussaihoz tartozik, s abban semmi külön beavatkozást
 222     I|                megszorításának tekintette, s törvénytelennek tartotta.
 223     I|               függetlenségöket tiszteljük, s hogy az országos gyűléseknek
 224     I|                   gyűléseknek elhatározása s a felveendő tárgyaknak rendszere
 225     I|              előlülő hatóságához tartozik, s hogy ezt nekünk tudnunk
 226     I|                    a törvényerejű szokást, s tudjuk, hogy az előlülői
 227     I|                által Máramaros vármegyére, s meg akarta egyik alapos
 228     I|                  pártolni senki nem fogja, s így legalább kárt semmit
 229     I|                    ellenében, mert pusztán s nyom nélkül hangzik el közöttünk
 230     I|               közöttünk az egész kivánság, s következése más nem lesz,
 231     I|                   közszükség érzete kiván, s az országnak ezen diaetába
 232     I|              diaetába vetett bizodalma vár s remél. Halomra nőtt polgári
 233     I|         körülményihez alkalmazva hozattak, s ezen az úton tévesztő temérdekségre
 234     I|                meríthet, számba nem vehet, s így lőn, hogy mindig újabb
 235     I|              honnan önkény, bizonytalanság s a törvények homályos értelme
 236     I|               viszonyokat nagyon kifejték, s a mint naponkint érezhetőbb
 237     I|               hatóságának körébe szorítva, s puszta foltozásra kárhoztatva
 238     I|          dolgozatját principiumokra vonja, s e szerint egyszerüzvén a
 239     I|              munkájában elő nem fordulnak, s azon időveszteséget és zavarodást,
 240     I|               hazánk rendszerinti védelmét s a közterheknek legnagyobb
 241     I|                   fekvő jószágot szabadon, s az úgynevezett incapacitas
 242     I|                   áruk mellett is 3-4%-ot, s így ily jövedelmű jószág
 243     I|                     hanem minden oldalról, s egész kiterjedésében, a
 244     I|                   birtokról tesz említést, s az 1630: XXX. czikkely csak
 245     I|                    ki kellene terjeszteni, s ekkor sem a fiscusnak, sem
 246     I|               örökös joggal nem szerezhet, s ha szerzett, őt akármely
 247     I|                által korlátolva nincsenek, s a polgári társaság közczéljával
 248     I|           hazánkban sehol sincs megtartva, s azt most hozni gyakorlatba,
 249     I|            csakugyan fel lehetett osztani, s minden javak után kivettetvén
 250     I|              iparkodást inkább jutalmazza, s a fekvő birtok az, melyben
 251     I|                  terhelhesse ősi vagyonát, s e részben az aviticitas
 252     I|                   a szeretet ideáján épül, s oly fokonkint száll, a mint
 253     I|                  máskép ne nyilváníthassa, s épen ebben van a különbség:
 254     I|                   az elidegeníthetetlenség s az ezen épült invalidatio
 255     I|                   materialis boldogságára, s így a szabadságnak mindazon
 256     I|                    a polgárok boldogságára s törvényhozói kötelességünket
 257     I|                aviticitásnak egy új nemét, s bárminő volt is némely helyen
 258     I|           közterheket viselni tartozzanak, s előadta, hogy Beregh rendei
 259     I|            fölforgatni czélzó szellemétől, s mindenre kész zabolátlan
 260     I|                 megtámadásai ellen védeni, s a veszélyt, mely hazánkat
 261     I|             föliratot sérelmesnek találják s a szólónak kötelességévé
 262     I|                megyével közölte föliratát, s Szabolcs volt az egyetlen,
 263     I|                 mltgos úrnak egyetértésre, s e dolognak úgy szólván fel
 264     I|                egészen szó nélkül hagynom, s így szavainak és megyéje
 265     I|                  test előtt vádolásra kel, s azt kérdezi, hogy Szabolcs
 266     I|                    jussa volt Szabolcsnak, s ezen just kétségbe hozni
 267     I|                  is gyanussá tenni akarni, s ez által egy megyének, egy
 268     I|                  nyilván kétség alá vonni, s a magokra irányzott nyilat
 269     I|                   eredetét gyanussá tenni, s ez által hitelességét feszegetni
 270     I|                  helybenhagyni lehetetlen, s melyet, úgy hiszem, helybenhagyni
 271     I|               hozatott az később homályba, s mint tartott ezen kétség
 272     I|                    sem adta be jelentését, s így alkalmasint soha sem
 273     I|        kiszolgáltatásának, a népnevelésnek s más egyebeknek fedezésére,
 274     I|                    kívül az ő tulajdonjok; s hogy midőn el nem költötték,
 275     I|                szabad rendelkezés elvének, s némely nemzetségek föntartásának
 276     I|             utasításainkat asztalra rakni, s az előlülőket megkérni,
 277     I|                  hazának minden részeiben, s a tapasztalás bizonyítja,
 278     I|                  kezek-e a nemzetre nézve? s nem kötelességünk tehát
 279     I|                    fényes nemzeti bélyegét s hazája feldúlt védfalából
 280     I|                 szükség nélkül feláldozni? s azért a természet rendével
 281     I|                 állapotjukat veszítsék el, s az ezentúl csinálandó adósságokért
 282     I|                bizonyos politikát követni, s a jelen tárgyban azon kell
 283     I|                    elfogadhatóvá tétessék, s annak érdekébe a másik táblának
 284     I|                eddigi törvény állapotában, s csak azt kivánom, hogy a
 285     I|             örökösödésének más két ágaira, s ezekre nézve még erősebben
 286     I|                  RR. intézetökben alapnak, s ha Szatmár követének javaslatát
 287     I|                vármegye 22/24 részét tevő, s Thurzó végrendelete következtében
 288     I|                    pártolta az inditványt, s az árvai urodalomra nézve
 289     I|                    hogy a többség végzett, s Trencsénnek egyik követe
 290     I|         privilegialt feltételeken épültek, s mégis szükségesnek vélték
 291     I|                   valaki javait általadni, s így mintegy substitutiója
 292     I|                  annak testálni sem lehet, s azért képtelenség az, midőn
 293     I|              kárával boldogulni nem akaró, s az igazság mezején önerejével
 294     I|                   kellene a törvényhiányt, s világosan eltiltanunk, hogy
 295     I|                   végrendelés által kötve, s a tulajdonos soha sajátjának
 296     I|                  közösen igazgatott javai, s így alkalmazhatók volnának
 297     I|               távolról sem kivánt sérteni, s ha Trencsén követe magát
 298     I|               Mátyás 1. decr. IV. czikkére s arra, hogy ha Ulászló törvényében
 299     I|          czikkelyek által megerősíttetett, s ez utolsóban a felmentés
 300     I|                nagyváradi káptalan követe, s azt hiszi, hogy nem a fejedelem
 301     I|           alszolgabiró udvarára hajtatott, s a tulajdonost otthon nem
 302     I|                   erőhatalommal elfogatta, s több cselédet uruk ellen
 303     I|             hallgathatja. Ha ez így halad, s a helytartótanács hatósága
 304     I|        sérthetetlenségének lábbal tapodása s más egyebek. Így haladva,
 305     I|               gondolatinak titkos őrjeivé, s a legméltóságosabb hivatal
 306     I|                   irtásokat visszaváltani, s a jobbágyoktól elvenni egyátalában
 307     I|                  inség örvényébe taszítna, s a tulajdonosi jusnak korlátlan
 308     I|            közkárával inségre ne juttassa, s alig van a jobbágyi adózásoknak
 309     I|            legnépesebb faluk elpusztulnak, s hazánk a közjót előmozdító
 310     I|         kormányszékek önkényére nyit útat, s ezen önkénytől függeszti
 311     I|                    elfogadni e javaslatot, s ha remélhetné, hogy a RR.
 312     I|                 földesuraknak is megmenti, s a jobbágyot is inkább biztosítja,
 313     I|           kihágások eseteinek összeszedése s büntetése tárgyában kirendelt
 314     I|             ügyében önkényesen biráskodik, s a büntetés hatalmával van
 315     I|                pedig napját is elveszítse, s még testileg is sanyargattassék
 316     I|            teljesítse a maga kötelességét, s ha nem teljesíti, rögtön
 317     I|            büntetések sorába számíttatott, s ezek iránt a jobbágyok minden
 318     I|                     míveltség, erkölcsiség s igazság javallotta intézkedéssel
 319     I|              önkénye ellen biztosíttassék, s ezen biztosítást a regressusban
 320     I|                    munkás, itt a regressus s a kárpótlás tehető. Előbbi
 321     I|              napokat is kötelesek végezni, s ha nem önhibájuk miatt annyira
 322     I|                 élelmöket; a fél helyesnek s fertályosnak több forrása
 323     I|              bortól is demoralisálódhatik, s így el kellene tiltani a
 324     I|                 jövendőre is fenntartatik, s az érdeklett kötések tárgya
 325     I|                  elenyészéséről lehet szó, s minthogy a rendek javaslata
 326     I|                valódi sikerrel megfelelni, s az adózó népnek állandó
 327     I|                  rendeknek úrbéri munkája, s e kettős kötelesség teljesítését
 328     I|           mindenkor csak alamizsnát adunk, s a népnek szorgalmát czélarányos
 329     I|                 valamivel több szabadságot s biztosabb tulajdont szerezhessen.
 330     I|               értelmét keserűn kigunyolni, s a tulajdonosnak szabadságát
 331     I|              szabadságot terjesztve, védve s erősítve, polgártársainkat
 332     I|                     vagyonosabb, míveltebb s elégedettebb polgárokat
 333     I|                 homokos földén mily derék, s naponkint nevekedő várost
 334     I|                faluk nagysága, csinossága, s a lakósok vagyonossága folyvást
 335     I|               nálok csak gondos iparkodást s az ebből származott jólétnek
 336     I|          válaszolni: azért, mert szabadok, s a szabadság által boldogok.
 337     I|                   örökre kialudni nem fog, s ezen édes ösztön: a törvényes
 338     I|              hazánk nagyságának emelésére, s a nemzeti szorgalom és erő
 339     I|            törvényeink pedig nem tiltanak, s melyből eddig is csak áldás
 340     I|    öntapasztalásunk boldogítónak bizonyít, s mi, kik büszkén szabadoknak
 341     I|                  első bimbójában elfojtja, s ez a rémkép: a rosszúl értett,
 342     I|                    jobbágyi adózások alól, s így származtak a szabad
 343     I|                  többit számra meghaladja, s ez az 1687: XVII. t.-cz.;
 344     I|                  ilyen örökös megváltások, s kivánságunk sem az ősiség
 345     I|             intézkedés által a pazarlásra, s az örökösök kijátszására
 346     I|                summában megalkudni szabad, s így a ki örököseit kárositani
 347     I|                   frtokban is megalkudhat, s a törvénynek korlátoló rendelését
 348     I|                    megmenekszik terheitől, s curialis birtokát meg is
 349     I|                  szabadsága is feldulatik, s ezek átka és keserű könyei
 350     I|               elkerülte volna figyelmüket, s így kétségen kívül más oka
 351     I|              elrémülésének épen nincs oka, s a szerkezet helyesen megállhat.~
 352     I|                   depopularisálni akarják, s az urbarialis excessusokra
 353     I|                 kiált: kisértet! kisértet! s ha kérdezik, mutatná meg,
 354     I|                  megsemmisítésére vezetne, s azért a kir. válasz elfogadását
 355     I|                 neked eladni szándékozik», s ennélfogva csodálkozott
 356     I|                   legmagasabb föladatának, s a benne foglalt engedményt «
 357     I|                    köntösben jelenik meg», s a mit dicső alkotmányunk
 358     I|                    demokratiai czélzatúnak s az aristokratia jussait
 359     I|             országháborítónak is nevezték, s még ez sem volt elég, mert
 360     I|                    az úrbéri tartozásokat, s így a jobbágy ezen megvehetés
 361     I|                   kirekesztőleg feküsznek. S ezen állítást czáfolgatva,
 362     I|                 tapasztalással ellenkezik, s azt vitatá, hogy ezen gyakorlati
 363     I|                    Ezen saját megczáfolása s a gyakorlat, melyen az alapult,
 364     I|               főczélhoz leginkább közelít, s azon törvények legjobbak,
 365     I|                    igazságtalan a törvény, s hol kell a pótolás, javítás
 366     I|              legtisztább igazságon alapul, s a nép közóhajtásinak is
 367     I|              kilesték népeiknek kivánatit, s oly törvények által, melyek
 368     I|         nyomorultabb volna most nemzetünk, s atyáink bölcseségét, melyet
 369     I|                mert a nemzeti mívelődésnek s a haza boldogságának most
 370     I|                  Hiszen a haza nagyságának s a nép szorgalmának kifejtése
 371     I|                   örökkévalóság tengerébe, s minden helytelen halasztgatás
 372     I|                tiszta és józan közvélemény s a jövendő kornak igazságos
 373     I|               önkárán megnyilnának szemei, s a nyomorult csábítónak minden
 374     I|                 módjára megrontani készül, s ez által polgári szerkezetünk
 375     I|            fölszólalni kötelességük leend, s az ellen, ki hatalmát vagy
 376     I|        principiumot felállitani nem lehet, s abban meg sem egyez».~DEÁK
 377     I|               felsőbb vizsgálat alá kerül, s ebben találjuk az alsóbb
 378     I|             biztosításunkat; de azon hibák s egyoldaluságok, melyek a
 379     I|              melytől ez nagyon távol volt, s e hiányt többé sem az authenticatiónak
 380     I|                 nyomban papirosra tétetik, s az ellenféllel is közöltetik,
 381     I|                  nem említvén a darmstadti s más több törvénykezési rendszert,
 382     I|                   alatt megengedtetett ez, s teljes nyilvánosság lőn
 383     I|                   barátja a publicitásnak, s ezt a senatusból s magából
 384     I|          publicitásnak, s ezt a senatusból s magából a törvényhozásból
 385     I|                    kinevezésétől nem függő s így ellenőrségökre kevésbbé
 386     I|         letartóztatni a károknak pótolása, s a bűn esetének csak ekkép
 387     I|               alkalmazása el se gondolható s így siker nélkül fog maradni».
 388     I|                 bottal a gyanusnak vállát, s bárki legyen az, fogságra
 389     I|           értékében háborgatni nem szabad, s ez oly világos alapigazság,
 390     I|               törvényes úton követelhesse, s ez az előbbinek oly egyenes
 391     I|                  félreértés következhetik, s mindaddig, míg ezen esetek
 392     I|             letartóztatása szükséges vala, s így hazánk lakósinak egy
 393     I|              osztályaira is kiterjeszteni, s a közbátorság szenvedni
 394     I|                  különös kedvezésre méltó, s a közbátorsági törvények
 395     I|           Angolország törvényeit hozta fel s állítá, hogy ott is, a kit
 396     I|                    egyformán terjedjen ki, s akkor a törvény nevében
 397     I|             gyakran a jobbágynak rovására, s a panaszolkodónak földesúra
 398     I|                    atyámfiával összeveszni s perlekedni nem fogok! Ez
 399     I|            századokig nem vala megengedve, s azt mégis megállapítá a
 400     I|                 specialis provisiót tenni, s e végett alkották a VII.
 401     I|           megegyező említett principiumát, s ezt csak azért nem tették,
 402     I|                    principiumát elfogadni, s az 5. §-ban kitenni, mivel
 403     I|                   concertatio is megszünt, s ő felsége, az ország rendeinek
 404     I|               felett fájdalmát kijelentse, s új fejedelmünk kormányra
 405     I|                   sérelmei orvosoltassanak s igazságos kivánati teljesíttessenek.
 406     I|              rendeit egybengyűlten találja s ennél fogva összehívatásukra
 407     I|            halálának fájdalmas jelentésén, s koronás fejedelmünk kormányra
 408     I|                   Mindezekre felelni kell, s a feleletet puszta fájdalmi
 409     I|                   minden órán teljesíteni, s ezen igazságos uralkodó
 410     I|                sérelmeit már-már orvosolni s törvényes kivánatit be fogja
 411     I|                háríttatni; mert csak akkor s csak így lehetünk sikeresen
 412     I|                    a dolog ki van merítve, s újat abban alig mondhatnánk;
 413     I|                   az egészet elvégezhetjük s nehézségre is alig fogunk
 414     I|                hanem már felterjesztettük; s ha csak jövendő felterjesztésünkre
 415     I|                   fájdalom nyilatkozásának s a hódolatnak lehet helye»;
 416     I|                      a szónok magáról szól s azt mondja, hogy keblében
 417     I|                kérhetjük, sőt kivánhatjuk, s erre helyesebbnek és az
 418     I|               szavakkal kifejezni tudnák», s a javaslat utána teszi,
 419     I|                    hosszasan kiereszkedni, s még a 43 esztendős kormány
 420     I|             történetit is említésbe hozni, s a historiára is hivatkozni, -
 421     I|                    törvényes kivánságaink, s hazánk java elővitelére
 422     I|                csak postulatumokat jelent, s majd azon magyarázat adatnék
 423     I|             sértetlenül fön fogja tartani, s ennélfogva hiszi, hogy ő
 424     I|         készítésében lefolyt tanácskozások s a szomorú ok, mely reá alkalmat
 425     I|              melylyel küldőimnek tartozom, s ama kötelesség, melylyel
 426     I|                  mi érzelmünket is hozzánk s királyunkhoz méltólag, kifejezni
 427     I|             nevében királyunkhoz járulunk, s kivánhatunk-e bizodalmat
 428     I|                    legbokrosabb akadályai, s ezekben vannak a közjó előmenetelének
 429     I|                  én őszintén kifejeztetni, s annak kifejezésében nyilván
 430     I|                 szót használtatni kivánom, s kivánnom is kell, ha csak
 431     I|       vigasztalódva néz a jövendőnek elébe s koronás fejedelméhez szólva,
 432     I|                melylyel a nemzetet ő hozzá s őt a nemzethez kapcsoljuk.~ ~
 433     I|         helyzetéből hova előbb fölmenteni, s egy újabb diaetának minél
 434     I|                  minél előbbi hirdetésével s alkotványos jussainak helyreállításával
 435     I|             szabadságát látják megtámadva, s országos küldöttség által
 436     I|                 országgyűlésére hívta meg, s e lépés reményt nyujtott
 437     I|           constituálhatná, eloszlattatott, s ezáltal reményeinknek is
 438     I|             csakugyan perbe találna menni, s ekkép a szólás szabadságának
 439     I|                oldala, a mi önkényre vezet s az neki épen ezért nem is
 440     I|                   szóló követ, mint küldői s a velök rokon érzelmüek
 441     I|                    a jobbágyság állapotát, s enyhítés helyett súlyosítást
 442     I|                    ezen hiányokat pótolni. S ez jön-e? Korántsem! Mit
 443     I|           jobbágytól megtagadni nem lehet, s mely a telek osztályozásának
 444     I|               egészen ki kell adni nekiek, s addig míg ez fedezve nincs,
 445     I|               midőn értékről, gazdaságról, s ahhoz mért közterhek kiosztásáról
 446     I|                    szokták - hanem önérdek s magános haszonkeresés hivta
 447     I|                hasznosb juhnyájat tartani, s e szerint kiki megváltoztathatja
 448     I|                kitagadásnak méltatlanságát s volt idő, hogy azt mondánk,
 449     I|                   hazához, melyet ő táplál s ő védelmez leginkább; igen
 450     I|                válthassa meg szolgálatait, s fordíthassa magának, s a
 451     I|                     s fordíthassa magának, s a haza javára azon időt
 452     I|                kötve az adózó népnek sorsa s élhetése, úgy hogy ha valahol,
 453     I|               minőségű földből adattak ki, s a minőségi különbséget azon
 454     I|            lehetetlenség nélkül nem lehet, s így attól félvén a szóló,
 455     I|                 szerint a biró határozzon, s így a rendkívüli esetekre,
 456     I|           előttinek mondották a föliratot, s ez állításukat igazoltnak
 457     I|                  akarják. Pedig nem akarni s nem tudni valamit igen nagy
 458     I|             szintazon kútfőből meríthettük s merítettük mi a diaeta eloszlatásának
 459     I|            törvényes kötelességünkben áll; s a főrendek annyival kevésbbé
 460     I|            mindekkorig elnézéssel valának, s ezen elnézés ellenünk most
 461     I|                    fillérekre számítgatja, s a tudományt bizonyos értelemmérő (
 462     I|           leginkább személyességen alapul, s a fölvállalt kötelezések
 463     I|                    nem fekvő értékben áll, s a reményelt nyereség józan
 464     I|         privilegiumoknak, monopoliumoknak, s azokból forrásozó szorongatásoknak
 465     I|          mindezeket a földesúr itélje meg, s a szerint adja vagy tagadja
 466     I|                 egyoldaluság anomaliáival, s higyjük el, nem szükség
 467     I|                szorítjuk a földesuri just, s nem látja a szóló a Fehér
 468     I|                 földesúrnak. Ez res facti, s így nem mondunk mást, mint
 469     I|            átalános szokásban nem alapult, s e szerint azt mondjuk, hogy
 470     I|                    kormány a köznép ügyét, s neki dicsőségére s a mi
 471     I|                  ügyét, s neki dicsőségére s a mi gyalázatunkra kell
 472     I|                   az oligarchia puhultsága s fösvénysége miatt mind a
 473     I|              parasztság nyakába vettetett, s fennálló katonaság is, és
 474     I|                  is, és rendes adó is lőn, s mind a kettő csak a parasztság
 475     I|               tőkét épen kivánjon tartani, s ha lehet nevelni? A nemességtől
 476     I|                    ott el mindent helyben, s mindent a törvényhatóságokban,
 477     I|                   engedményt epedve várta, s helyenkint birta és használta
 478     I|                    szemrehányása, haragja, s így lehet még boszúja is
 479     I|                  már epedő ajkainál volt - s általunk volt nyujtva -
 480     I|               midőn azt magától elragadva, s ugyan általunk elragadva
 481     I|                    tulajdont szerezhessen? S mit szülhet ezen keserű
 482     I|                attól származottnak mondani s tartani? S most, midőn sorsának
 483     I|           származottnak mondani s tartani? S most, midőn sorsának rég
 484     I|                    ily keserű megtagadást, s részint megfosztást kell
 485     I|                    válhat a bosszus érzés, s vad lázadást szülhet tévedése.
 486     I|               kormány elnyomná a lázadást, s megmentene minket amazoknak
 487     I|                   mondottam, azt ismétlem, s az tagadhatatlan. Mondottam,
 488     I|                  zsírja-e a parasztságnak, s nem szívatott-e»?~A KK.
 489     I|                   hogy e sérelem orvoslása s minden következményeinek
 490     I|              főkincse a szólás szabadsága, s talán egyetlen egy, mely
 491     I|                nemzetei sem dicsekedhetnek s ezen megbecsülhetetlen kincs:
 492     I|                   a törvények teljesítése, s minden önkényes sértéstől
 493     I|        alkotmányunkért, innen forrássoznak s oda térnek vissza gyakorlatilag
 494     I|                   nemzetnek minden jussai, s törvényhozási hatóságunk
 495     I|                   féltékenyen őrzött volt; s Francziaországban az annyiszor
 496     I|                   az annyiszor megtámadott s annyi phasisokon keresztül
 497     I|                  megfontolás alá vétetnek, s a törvényhozásra is nemcsak
 498     I|                    a szabad szólás legelső s nélkűlözhetetlen feltételök,
 499     I|             szövevényeivel megbarátkozott, s minden szótagot csak gondos
 500     I|                érzés adja a szót szájokra, s lehet-e kivánni, hogy az