Rész

  1     I|            belső igazgatásáról» szóló urbéri VI. t. cz. javaslatának
  2     I|                                    AZ URBÉRI TELKEK MAXIMUMÁRÓL.~A KK.
  3     I|             ülés által előterjesztett urbéri I. t. cz. javaslatának 11-
  4     I|             egy vevőnek egy községben urbéri telkeket szerezni nem szabad,
  5     I|               helyekben, hol 40 egész urbéri telkeknél több nincsen,
  6     I|             ülés által előterjesztett urbéri III. t. cz. javaslatát.
  7     I|           FÖLDESÚR NEM TULAJDONOSA AZ URBÉRI TELEKNEK.~A KK. és RR. 1833.
  8     I|          földesúri adózásairól» szóló urbéri IV. t. cz. javaslata. Ennek
  9     I|        ülésének napi rendjén volt «az urbéri kötésekről» szóló V. t.
 10     I|             haszonvételek ezen örökös urbéri kötéseknek tárgyai nem lehetnek,
 11     I|           ezen tárgy szorosan ide, az urbéri munkához tartozik, hol a
 12     I|          ülésének napirendjén volt az urbéri munkálat VIII. törvényczikke «
 13     I| czélszerűtlennek is mondotta, mert az urbéri törvényeknek kizárólag a
 14     I|                hogy ezen a helyen, az urbéri tárgy berekesztő czikkelye
 15     I|       tárgyakat megemlítettünk már az urbéri munkában, melyeknek részletes
 16     I|               nézeteik mellett, de az urbéri nyolcz t. cz.-nek ő felsége
 17     I|         operatumokat, melyek közül az urbéri már elő van terjesztve,
 18     I|               munkáknál, különösen az urbéri tárgynál több pontokban
 19     I|        követek kijelentették, hogy az urbéri munkálat tárgyalása alkalmával
 20     I|          ezután is folytatni fogja az urbéri pöröket: és így, ha csak
 21     I|         nógrádi követ, megujította az urbéri munka vizsgálatakor tett,
 22     I|           ezen kivánságot úgy most az urbéri munkálatban, mint akkor
 23     I|         ülésének napi rendjén volt az urbéri tárgyban alkotandó törvényekre
 24     I|               ülésében fölvétetett az urbéri kihágások eseteinek összeszedése
 25     I|              a kir. válasz tárgya, az urbéri t. cz., az országgyűlés
 26     I|      tárgyalták ő felsége válaszát az urbéri kötésekről fölterjesztett
 27     I|              az ily kötések tárgya az urbéri törvény körébe, belső mivoltánál
 28     I|               ajánlotta, «minthogy az urbéri tárgyban csak a földesúri
 29     I|               azt javasolták, hogy az urbéri örökös kiváltási kötéseknek «
 30     I|               az úri szolgálatokra és urbéri földjeinek művelésére megkivántatnak,
 31     I|               ülésükben tárgyalták az urbéri királyi válasz iránt érkezett
 32     I|          Szathmármegye közgyűlésén az urbéri V. t. cz. javaslata tárgyában
 33     I|          melyet a többség követett az urbéri munkálatnak felvétele kezdete
 34     I|            rendei, hogy létezett-e az urbéri V. és VIII. czikkelyek elejtésére
 35     I|          úrbért? minek ragadták ki az urbéri bot önkényét a földesúr
 36     I|          közti viszonyokat elhatározó urbéri rendszeres munka legsúlyosabb
 37     I|          tekintetes rendek előtt azon urbéri törvényjavaslatok sorsáról,
 38     I|            Elhatároztatott azonban az urbéri V. czikkelynek 2. szakaszában
 39     I| törvényczikkelynek, de ebből mégis az urbéri viszonyokat illető rész
 40     I|       jobbágynak személye is legalább urbéri viszonyaiban az önkény ellen
 41     I|           által vagyon biztosítva.~Az urbéri uriszékek eltörlésében szintén
 42     I|   számlálgatjuk tovább azokat, mik az urbéri viszonyok iránt elhatároztattak;
 43     I|            tartozunk.~Meg kell még az urbéri czikkelyeknél említenünk
 44     I|              sorába jegyeztük föl.~Az urbéri III. és VII. czikkelyeknek
 45     I|        jobbágyok többsége kivánja, az urbéri legelő külön hasíttassék
 46     I|             iktattatott.~Midőn már az urbéri törvényczikkelyek iránt
 47     I|         válaszában kijelenté, hogy az urbéri munkának befejezésével az
 48     I|              a törvényjavaslatokat az urbéri törvényekkel együtt fogjuk
 49     I|          iránt nem biráskodhatván, az urbéri VII. czikkelyben meghatározott
 50     I|   földesurakat vagy azok tisztjeit az urbéri viszonyokon kívül más valamely
 51     I|             mig az elsőben felküldött urbéri czikkelyek. ő felsége előtt
 52     I|     biztosítását tárgyazó V. és VIII. urbéri czikkelyek mellett elmondott,
 53     I|             most elvetett V. és VIII. urbéri t.-cz. közhasznú rendeletét
 54     I|           országgyűlésen javaslott V. urbéri czikket, mely a földesur
 55     I|               országgyűlésen alkotott urbéri törvényczikkelyek némely
 56     I|         földesúr azt adni nem akarná, urbéri úton vizsgáltassanak meg
 57     I|             KIREKESZTHETŐK-E A ZSIDÓK URBÉRI TELKEK VÉTELÉBŐL.~A KK.
 58     I|               országgyűlésen alkotott urbéri tárgyú t.-czikkelyek némely
 59     I|     jobbágytelkeket nem tartottak, az urbéri telkek haszonvételének adása
 60     I|            vevő izraeliták pedig azon urbéri telkeket saját vagy felekezetjök
 61     I|              tehát, mely e részben az urbéri törvénytől eltérne, csak
 62     I|          közti viszonyokat elhatározó urbéri törvények némely pontjai,
 63     I|           legyen, milyen a megváltott urbéri telek vala.~Nem kényszerítő
 64     I|     törvényhatóság alatt levő, s akár urbéri, akár szerződési vagy kiváltságos
 65     I|              szabadságának, s most az urbéri törvények által megsértett
 66     I|    engedmények áldozatba kerültek. Az urbéri törvényeknek behozataláról
 67     I|              előtti egyenlőség.~d) Az urbéri viszonyoknak kármentesítés
 68    II|          veszély nélkül nem lehet. Az urbéri viszonyoknak méltányos szabályozása
 69    II|              előtti egyenlőségnek, az urbéri feudális viszony megszüntetésének
 70    II|       Sikerrel bizonyította ezt be az urbéri törvényeknek alkotása alkalmával,
 71    II|              közös teherviselés és az urbéri viszonyoknak kármentesítéssel
 72    II|           továbbá azt is, hogy minden urbéri viszonyok mindenütt az egész
 73    II|          akkor a közteherviselés s az urbéri viszonyok megszüntetése
 74    II|     izgatottságban volt, sok követ az urbéri viszonyok megszüntetése
 75    II|       eszközöljek valami változást az urbéri viszonyok iránti törvényben;
 76    II|               valaki e tekintetben az urbéri viszonyok megszüntetését,
 77    II|                                    AZ URBÉRI TERHEK MEGSZÜNTETÉSÉRŐL
 78    II|       miniszterelnök előadta, hogy az urbéri terhek megszüntetéséről
 79    II|           vállalna biróságot; mert ha urbéri constitutivumra van ültetve
 80    II|       mindenki értelmét, mely szerint urbéri tenutumot a földesúrnak
 81    II|              országgyűlésre, midőn az urbéri tartozások megszüntetésének
 82    II|            formulázni akkor, mikor az urbéri törvények itt előjönnek;
 83    II|             többi polgári perek és az urbéri perek közt állíttatik; a
 84    II|          akarják önök, hogy a nagyobb urbéri perekben legyen orvoslás,
 85    II|               előadni akkor, midőn az urbéri tárgy előjön; de ezt külön
 86    II|     bebizonyítani nem tudja, habár az urbéri tabellába vezetve nem volnának
 87    II|  telepíttetett le».~~DEÁK FERENCZ: Az urbéri táblák nem vétethetnek fel
 88    II|      nagyobbak, mint a milyeneknek az urbéri táblákban ki voltak téve,
 89    II|              a mire nézve hozatott az urbéri törvénynek azon rendelkezése,
 90    II|             mondotta: akarom, hogy az urbéri viszonyok megszűnjenek,
 91    II|          ennek jogalapja van, mert az urbéri viszonyok, az urbéri birtok,
 92    II|               az urbéri viszonyok, az urbéri birtok, s az ezért járó
 93    II|               van megemlítve, hogy az urbéri szolgálatok szabályozása
 94    II|           teszünk jövendőre nézve. Az urbéri viszonyok megszüntetése
 95    II|           birtoka van, a melyet eddig urbéri adózások mellett a szegény
 96    II|               Ezért azoknál, a kik az urbéri 1848-iki törvény szerint
 97    II|               törvényben, hogy minden urbéri szolgálatot az állam fog
 98    II|              fog kárpótolni; de a nem urbéri szerződésekre ez nem áll.
 99    II|               áll. Hogy mi az a pótló urbéri szerződés, gyakorlatilag
100    II|          mellett szerződéskép kiadta, urbéri pótló szerződésnek nevezte
101    II|           akar lenni valaki, hogy azt urbéri pótló szerződésnek nevezhesse.
102    II|           szerződésnek nevezhesse. Az urbéri pótló szerződések sem az
103    II|              teszik, hogy a valóságos urbéri birtokoktól járó szolgálatot
104    II|           terhesebbnek lenni, mint az urbéri szerződések? Következőleg,
105    II|  törvénytelenek volnának. A valóságos urbéri birtokot szabályozzák a
106    II|              ezen szakaszt, azaz a mi urbéri, váltsa meg az állam, mert
107    II|            van mondva, a mi pedig nem urbéri, váltsa meg az, a ki birja. (
108    II|   különböztetést tenni a majorsági és urbéri zsellérek között.~A képviselőház
109    II|                                    AZ URBÉRI VISZONYOKRA VONATKOZÓ TANÁCSKOZÁSOKNAK ~
110    II|            azok. Akármit fog a ház az urbéri viszonyokra nézve rendelni,
111    II|                                    AZ URBÉRI KÁRMENTESÍTÉS TÁRGYÁBAN.~
112    II|            választmányt küldött ki az urbéri kármentesítés végrehajtásának
113    II|   jelentésének átalános tárgyalása az urbéri kárpótlás végrehajtása iránt
114    II|           törvény kimondotta, hogy az urbéri veszteségekért teljes mértékben
115    II|          állam mindig rendelkezett az urbéri javak felett, s meghatározta,
116    II|             az állam kisajátította az urbéri jövedelmeket, s azokat az
117    II|         kezdetben, hogy megszünnek az urbéri viszonyok, s a volt birtokosok
118    II|            segit ki a bajból, mert az urbéri telek jövedelmeinek alkatrészei
119    II|           portális összeírásban és az urbéri tabellákban van; vagy pedig
120    II|           minimum is sok, például hol urbéri szerződések értelmében kevesebb
121    II|               vétetett ki árendába az urbéri jövedelem egy megyében,
122    II|             távol. Az aristokratia az urbéri præstatiók elengedését úgy
123    II|                                    AZ URBÉRI KÁRMENTESÍTÉSRE VONATKOZÓ ~
124    II|         József indítványozta, hogy az urbéri kárpótlás végrehajtása iránt
125    II|             dikáig maradok, mert nagy urbéri dolgom van. Ekkor megyek
126    II|         szerint megszűnt, a hűbéri és urbéri viszony minden időre eltöröltetett,
127    II|          minthogy azonban a hűbéri és urbéri viszonyok törvényesen megszüntek
128    II|      bizottságok Budára, a legfelsőbb urbéri törvényszék Bécsből Pestre
129    II|        hétszemélyes táblának, a pesti urbéri felső törvényszék pedig
130    II|      tétessenek, továbbá az első fokú urbéri törvényszékek az országos
131    II|             12. A büntető, polgári és urbéri törvényszékek szervezete
132    II|             visszavehetett. Miután az urbéri viszonyok megszüntek, miután
133    II|            megszünt, mindazoknak, kik urbéri veszteséget szenvedtek,
134    II|          törvények egyedüli alapja az urbéri veszteség volt, de minthogy