Rész

1001     I|                  többé elsőnek, eredetinek s kétség esetében elhatározónak
1002     I|            előlépésünknek nyilván kikötött s elfogadott feltétele volt.
1003     I|           országgyűlésének berekesztéseig, s ezen néhány óra alatt elhatározó
1004     I|              tartatott eddig is eredetinek s a kétségek esetében elhatározónak,
1005     I|                 terjesztett közkivánatából s az erre következett királyi
1006     I|         szerkezetét fogjuk csak eredetinek s elhatározónak elismerni;
1007     I|                   az országos választmány, s igyekezete szerencsésen
1008     I|            kedvezőbb szerkezete elkészült, s ő felsége által helyben
1009     I|                    meghatározottak valának s valóságos előrelépést foglaltak
1010     I|               ügyében eszközlött, hazánkra s nemzetünkre nézve nem haszon
1011     I|         Teljesedett legforróbb óhajtásunk, s legalább törvénye magyar
1012     I|                    hogy törvénykezésünknek s a közigazgatásnak minden
1013     I|              minden ágaiban, nevelésünknél s a magyar katonaságnál, egy
1014     I|          önmagunktól, sok a körülményektől s legtöbb attól, ha a körülményeket
1015     I|                  fegyver vívták ki hajdan, s a polgári vérnek, mely vallásért
1016     I|             tévesztve a magasabb szempont, s méltányosság és igazság
1017     I|               önkényes magyarázatából kelt s netalán meg kelendő minden
1018     I|                    előtt törvényteleneknek s kötelező erő nélkül valóknak
1019     I|         rendeléséhez szorosan ragaszkodni, s azt, a mi törvényeinkkel
1020     I|                 milliók sorsát, élhetését, s azt a vagyon- és személybeli
1021     I|               felfüggeszteni nem lehetett, s a tulajdont nem biró, sőt
1022     I|              polgára sajnálni képes volna, s valóban kevesebbet már nem
1023     I|                föladata a törvényhozásnak; s fájdalom! épen ebben történt
1024     I|           közértelmesség is inkább terjed, s az erkölcsiség naponkint
1025     I|               törvény, a közállomány pedig s hazánk virágzása legtöbbet
1026     I|                   javaslatot el nem fogadá s a királyi válaszban az mondatott,
1027     I|              válasznak halasztó tartalmát, s így ezen hasznos törvény
1028     I|                    a VII. czikkelynek 5-ik s következő szakaszaiba áttétetett,
1029     I|                    szakaszaiba áttétetett, s így a jobbágynak személye
1030     I|                 nemzettől méltán megkiván, s valóban sok van még e részben
1031     I|                törvényhozásnak tanácskozni s határozni kell, ha korunk
1032     I|               valódilag méltánylani tudjuk s hazánkat szabadnak, erősnek
1033     I|               fejtsük ki lelki tehetségeit s terjeszszük a közértelmességet.
1034     I|             jussoknak is részese lehessen. S majd ha érdekeink nem különválva,
1035     I|                 király és törvény mellett, s együtt segítik elő az ország
1036     I|            megyéitől semmit nem különbözik s egyenesen Magyarországhoz
1037     I|                  formált e három megyéhez, s még utóbb a jelen törvény
1038     I|              nevezetet mindenhol elhagytuk s azon három megyét a magyarországi
1039     I|                   a birtoknak összesitését s az osztályrészeknek, a mennyire
1040     I|                    közadó alól kivétettek, s a szegény adózó nép még
1041     I|                  ha tőle adót nem fizetne, s így a szegény adózó még
1042     I|              concurrentiát sem állhatná ki s a közterheket mégis ő fizetné
1043     I|             katonaságnak élésházi tartása, s átalában a katonatartásból
1044     I|               törvény soha el nem fogadta, s gyakorlat által is épen
1045     I|              kimerítő véleményt készitsen, s ez a jövő országgyűlésen
1046     I|             feltételét kivántuk tekinteni, s a választmány ki is neveztetvén,
1047     I|              megerősítés alá terjesztetni, s az országos rendeknek ezen
1048     I|                    tanácskozás alá veszünk s azok iránt a törvényjavaslatokat
1049     I|                    tanácskozás alá vettünk s ő felségének fölterjeszténk,
1050     I|          országgyűlés alatt a feljebb vitt s még el nem itélt pereknek
1051     I|                    a feljebb vitt pereket, s még a rendes törvényszünetek
1052     I|                 előtt tétetnek folyamatba, s így kénytelenek valánk legalább
1053     I|          vethetnének, összesít maga ellen, s rendszerének a sikert áldozza
1054     I|                    tűzve lenni a főczélnak s kerülni kell mindent, a
1055     I|                    a haladásnak pályájára, s nemzet és kormány egyformán
1056     I|                   különbözők a vélemények, s ha minden egész rendszerében
1057     I|              ellenségei sem mernek nyilván s egyenesen megtámadni, a
1058     I|                   ne kösse, hanem javítson s igazítson, a hol leginkább
1059     I|                 főrendek meg nem egyeztek, s az ő ellenkezésök miatt
1060     I|                   is a földesúrat illette, s melynek következésében sok
1061     I|                    nézve is kiterjeszteni, s így lett alkotva a tizedekről
1062     I|                 részét egy egész osztályra s az osztálynak minden egyes
1063     I|                válogatás nélkül átruházza, s hogy ezen hatalom már születésénél
1064     I|                 terhét figyelembe vétetni, s nyilván kijelentettük, hogy
1065     I|                   ő fölsége el nem fogadta s nagyobb mennyiségnek ajánlására
1066     I|             méltóságos főrendek megegyezni s azt szokatlannak állitották,
1067     I|                    jussa ki volna játszva, s az adó leszállítása egyedül
1068     I|                 fogadnia kisebb ajánlatot, s az országgyűlésnek végeig
1069     I|                    közadóval a polgárokat, s az ajánlatnak idején vagy
1070     I|               nyilván ki nem mondott soha, s így maradott meg a mellett
1071     I|         tanácskozásba vétetének, elkészült s fölterjesztetett ezek iránt
1072     I|               sürgettük kérelmünk sikerét, s évek mulva oly királyi választ
1073     I|                   hazája kedves véreinknek s így honunk nékünk is, mely
1074     I|               szabadságától megfosztatott, s törvénykívüli állásba lőn
1075     I|               legforróbb részvétnek érzése s az aggódásnak kinzó fájdalma
1076     I|                    tehát mi is a sérelmet, s az 1464.: XIII., 1492: I.
1077     I|                   sem méltatá nemzetünket, s a felirat óhajtott válasz
1078     I|                 foglaltatott semmi kedvező s így a nemzet régi óhajtása
1079     I|                  csakugyan teljesítve lőn, s ő fölsége az említett részeknek
1080     I|                   el ebbeli határozatunkat s azt nyilatkoztatá, hogy
1081     I|                ezennel visszacsatoltatnak, s az említett Kraszna, Közép-Szolnok,
1082     I|            Közép-Szolnok, Zaránd vármegyék s Kővár vidéke ezentúl az
1083     I|         országgyűlésre meg fognak hívatni, s ottan űlési és szavazási
1084     I|                 országnak egészítő részei, s őket az országgyűlésre meg
1085     I|                választ ismét nem nyertünk, s noha ő felsége papirpénzt
1086     I|            egyháznak szükségeire fordítja, s az alapítóknak szándékát
1087     I|               törvényes hatalma nem lehet, s a polgárok bármely osztályának
1088     I|               törvényhozás rendelkezhetik, s a felirat, melynek szerkezete
1089     I|                    igazságtalanul terheli, s melynek szomorú következései
1090     I|                tőlünk elvonván, önkényesen s egyoldalulag gyakorolja.
1091     I|             mindezek sikertelenek valának, s ő felségének ezen országgyűlésre
1092     I|     törvényjavaslat elfogadva nem levének, s e legsúlyosabb sérelemben
1093     I|                   ezen királyi határozatot s nyilván kijelenték, hogy
1094     I|                    megyék, tisztviselőinek s bérrel ellátott szolgáinak,
1095     I|                    napibérek rendeltetnek; s azt kivántuk elhatároztatni,
1096     I|                 tekintetben nem tartoznak, s melyeket nem mint tisztviselők,
1097     I|                 törvénytelen parancsolatok s elnöki rendelések (prasidialisok)
1098     I|               kedvetlenségeknek teszik ki, s az alispánokat, kik szabadon
1099     I|                   szabadon választott őrei s legelső védői a megyék törvényes
1100     I|                  alakban megállapíttatnék, s minthogy a méltóságos főrendek
1101     I|                 országgyűlésnek állhatatos s talán szerencsésebb kimenetelű
1102     I|                    törvényes szabadságának s elnyomása a nemzet kétségtelen
1103     I|                 igazítsa és tökéletesítse, s kidolgozott tervét a jövő
1104     I|              kivánja elrendelni a kormány, s nem akarván a nemzet pénzén
1105     I|               Ludovicæának volt tulajdona, s minthogy ezen katonai iskolának
1106     I|              nemzeti játékszín építtessék, s e végre utasításaik szerint
1107     I|                magukat a fizetés terheiből s ekképen vagy a czél nem
1108     I|                  igazságos kármentesítése, s el vannak hárítva mindazon
1109     I|                   vállalkozókkal alkudjék, s így teljesítve van az, a
1110     I|               minden ágaira kiható hasznai s a veszélyek, melyek minden
1111     I|         önfelügyelete alatt elkészíttetni, s azt a szükséges költségek
1112     I|                   ezen kérelmet elfogadta, s így e részben is a jövő
1113     I|          tartományoktól teljesen független s az ausztriai császárságnak
1114     I|                    elkészült feliratainkat s azok között a czímzet irántit
1115     I|        vizsgálgatásával foglalatoskodtunk, s ebből az itélőszékek elrendelését
1116     I|                 kancelláriával együtt űlve s értekezve készítették el
1117     I|                 rendei el nem fogadhattak, s így veszett el több hasznos
1118     I|                    is felirataink mellett, s ő felségénél is esedeztünk,
1119     I|             szerkezetére nézve is megtenni s jövendőre a törvények szerkezetének
1120     I|                  minden kerületből kettőt, s így összesen 8-at választottunk,
1121     I|              vitatásokra adott volna okot, s elhatározása mégis lehetetlen;
1122     I|             igazságát, abban megnyugodtunk s a törvényjavaslatot úgy,
1123     I|                 szerkesztésöket elfogadni, s így lett a királyi hitlevél
1124     I|               szavazat által választottuk, s midőn azok neveit a méltóságos
1125     I|          választatásuknak alapja megszűnt, s meg vagyunk győződve, hogy
1126     I|               senki közülük kötelességéről s önbecsületéről annyira megfelejtkezni
1127     I|                   főrendek sem gátolhaták, s így a választottakra nézve
1128     I|               vigye a közállomány terheit, s ezt még a részek municipalis
1129     I|           határozott, azt, ha igazságtalan s a közállomány czéljaival
1130     I|         megváltoztatni szoros kötelessége, s azt csakugyan igazságosnak
1131     I|                 kijelentett véleményöktől, s így tovább is fönmaradott
1132     I|                    sőt tennünk kötelesség, s mégis gátolva lőn határozatinknak
1133     I|                 lefolyt századok példájára s figyelmezve vizsgálgatjuk,
1134     I|                 kielégíteni a közszükséget s nem fognak megfelelni a
1135     I|                 országgyűlésnek végóráiban s kiöntöttük abban elkeseredett
1136     I|                    º alatt ezen feliratot, s e tárgynál még csak azt
1137     I|                  és erkölcsi kifejlődésén, s ha közegyetértéssel, csüggedést
1138     I|           mindenkor szent és sérthetetlen, s hogy az országgyűlési tanácskozások
1139     I|                 székénél nyilván elmondani s annak törvényes megszűntetését
1140     I|                  résztvenni meg nem szűnt, s így tettleg lett elhatározva
1141     I|             helyzetétől meg nem foszthatja s követi kötelességének és
1142     I|               törvény elleni kereset alól, s az ő személyében, az ő ügyében
1143     I|                    minden következéseikkel s a netalán ismétlendő hasonesetekkel
1144     I|               szintén el nem küldethetett, s a Karok és Rendek kénytelenek
1145     I|             kedvetlen küzdések szüleménye, s akkor az a néposztály, mely
1146     I|                kormánynak eszközévé válhat s nemzeti önállásunk fönmaradását
1147     I|                  és elhatározó szavazatot, s ily módon irtsuk ki kebleikből
1148     I|             felelni a nemzet bizodalmának, s a törvényhozás nem kevés
1149     I|              elnyomás csak gyávaságot szül s csak a szabadság boldogító
1150     I|                  szabad kerületekre nézve, s ezeknek országgyűlési állásán
1151     I|               tovább is azt a kegyességet, s engedjék újra kijelentenünk
1152     I|                    kir. városban tartatni, s azt Isten segedelmével ön
1153     I|                 határozta; mit kir. tiszte s a közboldogság ügye kiván,
1154     I|                   ügye kiván, Magyarország s a hozzá kapcsolt részek
1155     I|                   kapcsolt részek hű Karai s Rendeivel azon eszközökről
1156     I|               ennek következtéül állított, s 10 évek multa után okvetetlen
1157     I|                  igéret teljesíttethessék, s a magyar ezredek vitézi
1158     I|             ezredek vitézi erejök hírének, s a nemzet dicsűségének tovább
1159     I|                   kebeléből két választott s megbizott követet, t. i.
1160     I|              békeszerető férfiakat küldjön s utasítson minden mentegetés
1161     I|             közországgyűlésen jelen lenni, s ott a többi főpap, zászlós
1162     I|                   zászlós és nemes urakkal s Magyarország s a hozzá tartozó
1163     I|               nemes urakkal s Magyarország s a hozzá tartozó részek Karai
1164     I|                 boldogságára, fentartására s hasznára czélzó szándékát
1165     I|                  hasznára czélzó szándékát s előterjesztéseit bővebben
1166     I|       előterjesztéseit bővebben megérteni, s azokról tanakodni és intézkedni
1167     I|           bizodalomtól, melylyel az utolsó s oly hosszú ideig tartott,
1168     I|                  oly hosszú ideig tartott, s az egész nemzet egyetemére
1169     I|                követeik közől Deák Ferencz s Hertelendy Károly táblabiró,
1170     I|               Hertelendy Károly táblabiró, s legutolsó két követeik iránt
1171     I|            vezéreltetve, őket közakarattal s minden legkisebb ellentmondás
1172     I|                    nap Pozsonyba érkeznek, s Szőgyény László nádori itélőmesterrel
1173     I|                 magyarul szólíttassék meg, s ennek elérése czéljából
1174     I|                 magyar nyelven tétessenek, s arra a kérdésre tértek át,
1175     I|                   nyelven üdvözöltessenek, s kérjük a főrendeket, hogy
1176     I|             tanácskozás tárgyává tétessék, s czélszerűbbnek vélte a nádor
1177     I|                    országgyűlés nyomdokait s azért pártolta a nádori
1178     I|          nyomathatása mellett szólalt föl, s a főrendeket föl akarta
1179     I|      kiegészítésének kérdését hozta szóba, s előadván, hogy Ráday Gedeon
1180     I|              törvényes követnek elismerik, s hogy addig semmi diplomatikus
1181     I|                  polgárnak, kik követeiket s tisztviselőiket választják,
1182     I|                  polgár által választatni, s akkor mi is meg fogjuk adni
1183     I|              megtenni az elhatározó lépést s későbben várni a föltétel
1184     I|              infamia kereset alá vonatott, s ezért ő felségének 1339.
1185     I|               tanácskozásukra utasították, s itt újra elhalasztatott,
1186     I|                  1832. elején a másodikra, s néhány hónap mulva a 4-dikre
1187     I|                 ezt mindnyájan megismerjük s kimondjuk azt, hogy. a pesti
1188     I|          előadásokon is keresztül megyünk, s az országgyűlés végéhez
1189     I|                   k. előadásokban kitűzve, s ki volna, ki ezt oda kivánná
1190     I|                  van leginkább megzavarva, s hogy erre nézve orvoslás
1191     I|             bátorságunknak helyreállítása, s így minő rend volna azt
1192     I|               felsége igazságszeretetének, s hogy szükséges a sérelmek
1193     I|               legelőlegesebben orvoslandó, s erre nézve felirást tenni
1194     I|             elitéltetés előtt büntettetik, s belevág a megye szabad választása
1195     I|               hűtlenségi vád alá vétetett, s senki sem szólott közöttünk
1196     I|                   biróságok eltöröltettek, s a királyi curia szerkezete
1197     I|                 sérelem tettleg orvosolva, s teljesen elenyésztetve nem
1198     I|            történtekből egyesekre eredtek, s hogy világos törvény hozassék,
1199     I|        csökkenhetik a kölcsönös bizodalom, s így nehezedvén a kitüzött
1200     I|                   kik személyét környezik, s kiket Ulászló 6-dik decretuma
1201     I|                 alapján kérdés alá vehetni s meg is büntethetni. Ennek
1202     I|                  ellenkező a gyakorlat is, s ezt az 1825. és 1832. esztendei
1203     I|               előadások a közjót érdeklik, s e részben a szóló maga sem
1204     I|              érdekli a közjót közelebbről, s erre a felelet világos:
1205     I|             szüksége vagyon a bizodalomra, s kiváltkép az ő érdekében
1206     I|          önérzésből ered. A kormány egész, s annak minden tagjai kitűzött
1207     I|               küldőket meg kell nyugtatni, s a bizodalmat erőltetni nem
1208     I|                  nemzet forró kivánságait, s a bizodalom azonnal helyreáll.
1209     I|              előadásokat előbb felvétetni, s ezen értelemben ellene semmi
1210     I|               ember mindenkor ember marad, s valóban polgári erény kell
1211     I|                  parancsolja meggyőződése, s ezt küldői utasítása is:
1212     I|                    megtiszteltetést mutat, s azért a kir. előadások előtt
1213     I|         veszedelmeztetik a belső bátorság; s ha valaki a rendek közül
1214     I|                 mindenek előtt felvétetni, s azt előlegesen felterjeszteni,
1215     I|          törvényhozásban részt vehessenek, s ha netalán némelyekben nem
1216     I|              kifejlődésök előmozdíttassék, s ekkoron függetlenek lesznek
1217     I|              választhassanak, nem ellenzi, s ennek megadására felszólítja
1218     I|                  királyi városok kivánnak, s mily keserű annak megtagadása.~
1219     I|            sérelmeinek orvoslását kivánja, s csak azután akar a k. előadásokba
1220     I|               üzenethez és ragasztékjához, s ha ettől is elesnék, azon
1221     I|              teljesedésbe vétele kérdésén, s a mult országgyűlésen fölterjesztett
1222     I|          Csongrádmegye követe, óvást tett, s midőn erre a követek ezt
1223     I|                mondott szavától el nem áll s a mellett marad.~DEÁK FERENCZ:
1224     I|                vármegye követe óvást tett, s ezt «mindnyájan» kiáltás
1225     I|           előadások elsőbbséget pártolják, s fölszólítják a KK. és RR.-
1226     I|                    1: XIII. törvényszabta, s ősi szokás szentelte útat
1227     I|                    tárgyalásához fogjanak, s a főrendekkel közölt üzenetben
1228     I|                    kivánta fölterjeszteni, s ez indítványa elejtése esetére
1229     I|                vagy kiegészíteni kivánnak. S mik a sérelmek? A fennálló
1230     I|             fennálló törvények megsértése, s így ezeket kell előbb orvosolni;
1231     I|                 válaszát; ez nem mondatik, s így a sérelmeknek a kir.
1232     I|            főrendekről, kik e hazának fiai s kik nekünk szintén rokonunk,
1233     I|           keblünkbe fojtsuk fájdalmainkat, s azokat ne terjeszszük ő
1234     I|                 érdemében utasítást adott, s azt több megyével közölte,
1235     I|                    kinevezni méltóztassék, s ez volna azon első lépés,
1236     I|                   értelmében gyakorolható, s a biróságok csak a fennálló
1237     I|       következésüket tettleg megszüntetni, s a nemzetet az önkény ellen
1238     I|               aggodalmait megszüntethetik, s ennél fogva mondják ki ezek
1239     I|           alkotmány adatott a nemzeteknek, s csak egy enyészett el; de
1240     I|                esztendőkben folytattatott, s sem az akkori, sem a későbbi
1241     I|                  súlyos sérelmeket látnak, s azokat orvosolni kivánják.
1242     I|                    csak czélra vezessenek, s polgári kötelességünkkel
1243     I|              törvényeinken ejtett sérelmek s egyes polgártársaink szenvedése.
1244     I|             biztosításául találtatott fel, s ezt szorosan meg kell tartani.
1245     I|                 esetben a szokást követte, s felolvastatott azon törvény,
1246     I|             parancsok által hozatott-e be, s volt-e azokról a nemzetnek
1247     I|              procedurát szokásnak mondani? S ha megengedem, hogy ilyen
1248     I|         szenvedőkre csak kegyelmet kérünk, s nem törvényeink megtartását,
1249     I|            számítással a purum lucrum hét, s a damnum csak egy. De vajjon
1250     I|                támad, ismét elveszhet egy, s nem lesz-e ez a mienk? Mily
1251     I|             hatalom feleletre ne vonhatná, s így a fejedelemnek is, mint
1252     I|             országgyűlésére kell felhozni, s itt az összes törvényhozás
1253     I|                   a vétkes biró feleletre, s midőn ezen jogot a törvényhozás
1254     I|                   kell világosságra hozni, s ha sértették? azon kérdés
1255     I|                  mégis azokat megszűntetni s a birákat feleletre vonni
1256     I|                    szíve jobb mint szavai, s meg van győződve arról,
1257     I|                 Gräfenbergbe bocsáttatott, s hogy azon sok áldozatáért,
1258     I|                  tagjait ki fogja nevezni, s midőn Deák Ferencz a kerületi
1259     I|                 szükség másokat kinevezni, s ki is nevezett; azonban
1260     I|                    gyakorlatra hivatkozott s jogához ragaszkodott.~DEÁK
1261     I|            scrutinium által választassanak s ezt gyakorlatba is vették
1262     I|            Magyarországnak «filii nativi», s mind az egyházi, mind pedig
1263     I|                   megyéket a törvényekkel, s igazságos és helybenhagyott
1264     I|              előadásokat tárgyalni akarják s épen azért kérjék meg ő
1265     I|                szokásokkal meg nem egyező, s biztosítást igér a fejedelem,
1266     I|                  viheti tanácskozásainkat, s talán súlyosak lesznek a
1267     I|                    soha nem történt volna, s ő itt köztünk ülhetne is,
1268     I|             királyi előadások tárgyalására s kérik az ujonczokra és a
1269     I|                   és az előleges sérelmek, s ezekkel kapcsolatban a magyar
1270     I|          elősegítik, vagy hátra taszítják, s mindig helytelen az olyan
1271     I|                    félünk, hogy ha az adót s katonát megadtuk, a praclusiv
1272     I|               praclusiv terminus itt lesz, s mielőtt sérelmeink orvosoltatnának,
1273     I|        felterjesztvén, a diaeta eloszlatik s katonát nem fogunk adhatni;
1274     I|                   bele a kir. előadásokba, s ne kössünk első feliratunkhoz
1275     I|            előadások felvételét meghagyja, s így a kormánynak kezében
1276     I|             rendszer fel volna függesztve, s mit ezután tenne az országgyűlés,
1277     I|                    lesz a szólásszabadság, s így képviseleti rendszerünk
1278     I|                 rendszerünk megsemmisítve. S mindez miért? Mert a tek.
1279     I|                végezni a kir. előadásokat, s azután lehet felterjeszteni
1280     I|                  mint a mit a XIII. t.-cz. s több számos törvények a
1281     I|                 adunk, ha ezt nem teszed», s így csak az időre nézve
1282     I|                  gyakorlatában korlátozni, s a szabad választás jogát
1283     I|                  gr. megjelenését gátolja, s ezért e sérelem orvoslását
1284     I|                 ezért e sérelem orvoslását s jövendőre nézve teljes mértékű
1285     I|                  kiegészítésére vonatkozó, s a szólás szabadságán ejtett
1286     I|                    sérelmeinek orvoslását, s fölszólították a főrendeket,
1287     I|                kebellel tanácskozhassanak, s ki is jelentik, hogy a kir.
1288     I|                vezető eszközöket nyujtani, s a Duna, illetőleg a többi
1289     I|              mindezekhez járuljanak hozzá, s vegyék tanácskozás alá a
1290     I|               egyebekkel együtt, tárgyalni s a föliratokat s a netalán
1291     I|                  tárgyalni s a föliratokat s a netalán szükséges törvényjavaslatokat
1292     I|                  közölni nem fognak késni, s munkálataikat minden egyéb
1293     I|               bizonytalanná és kétségessé, s az 1790: XIII. t.-czikknek
1294     I|                tartsák meg ők is szavukat, s tettleg bocsátkozzanak bele
1295     I|                 közelítésre felszólítanak, s ismételve sürgetnek, ők
1296     I|               fájdalom tölté el keblünket, s a nemzetben igen súlyos
1297     I|            méltóságos főrendekkel közölni, s mi tőlük pártolást, rokonérzelmű
1298     I|               nekik is szoros törvényhozói s polgári kötelességök lett
1299     I|                     ha állításaink igazak, s így a sérelem valóságos,
1300     I|                 egyetértve felterjeszteni, s az óhajtott orvoslást, a
1301     I|                   panaszaink nem alaposak, s aggodalmunk felesleges:
1302     I|                hogy ellenokaikat előadják, s minket s általunk a nemzetet
1303     I|            ellenokaikat előadják, s minket s általunk a nemzetet felvilágosítván,
1304     I|                  aggodalmat megszüntessék, s visszahozzák keblünkbe azon
1305     I|         magyarázatától felette különbözik, s előadtuk egyszersmind azt
1306     I|                 szabadon megjelenhessenek, s ott törvényes szabadsággal
1307     I|                rendeletét kell megtartani, s az említett sérelmek orvoslásával
1308     I|                  melynek lényeges részében s előleges rendeletében lett
1309     I|                   megsértését panaszoljuk, s így ők sérelmünk orvoslását
1310     I|              helyreállítását mi sürgetjük, s ekképen a törvényt csak
1311     I|                   katonaállítás szükségére s a Duna szabályozására, vonatkozó
1312     I|               általuk kijelölt ösvénynyel, s az 1790: XIII. czikknek
1313     I|                 dik hetében küldetett fel, s mit foglal magában? Az 1-
1314     I|                     czikk által kitüzetett s e részben óvást téve, biztosítást
1315     I|                biztosan haladni nem lehet, s ezek után tesznek csak említést
1316     I|             tárgyalás sorozatát adják elé, s elmondják, hogy elsőben
1317     I|            munkákat veendik tárgyalás alá, s mindezeket egyszerre fogják
1318     I|                  előadások megemlítésével, s nem a tárgyalás után, hanem
1319     I|            kapcsolatban terjesztettek fel, s ezen példával tökéletesen
1320     I|          legsúlyosabb sérelmeit adjuk elő, s ezzel együtt a kir. előadásokat
1321     I|         lényegesebbek, mint akkor valának, s midőn a körülmények a kir.
1322     I|                   sürgetőbbek, mint akkor, s a törvény értelme most is
1323     I|            felvételét ismételve sürgettük, s az, hogy a mélt. főrendek
1324     I|                között tüstént megegyezett, s így azok tüstént fel is
1325     I|         gyakorlatilag is megállapíttassék, s az 1832. esztendei világos
1326     I|               lelkével, a nemzet jussaival s az ország boldogságával
1327     I|       boldogságával egyenesen ellenkeznék, s e jelen országgyűlésnek
1328     I|                 járulnunk tehát nem lehet, s nekünk, kik a hitünkre bizott
1329     I|                 megjelenéstől eltiltatott, s a kir. leiratban világosan
1330     I|              fogják birni a visszatérésre? s a «congrua dispositió» alatt
1331     I|       tanácskozásaink szabad folyamatjára, s ha el nem fojtják is, de
1332     I|                 háborítatlan kifejlődését, s elmondhatjuk, hogy tanácskozásaink
1333     I|                    bizonyságul szolgálnak? s nem ilyen esetek szülék-e
1334     I|              nekünk tehát biztos oltalmunk s paizsunk mindaddig nem lesz,
1335     I|                   ha sérelmeink orvosolva, s aggodalmunk megszüntetve
1336     I|           szivünken fekszik, félre teszik, s egyenesen kinyilatkoztatják:
1337     I|             kijelölt ösvényt nem követjük. S ime, mi utolsó üzenetünkben
1338     I|                     t.-czikk megtartassék, s az ország sérelmei mulhatatlanul
1339     I|             mulhatatlanul orvosoltassanak, s már azzal vádoltatunk, hogy
1340     I|           kényszerítést akarunk használni; s mi, kiket anyagi és szellemi
1341     I|                  törvényeink parancsolják, s ha csakugyan valódi szándéka
1342     I|                   törvénynek eleget tenni, s a sérelmeket orvosolni:
1343     I|                   teljesítse kötelességét; s kérdem, van-e keserűbb gúny,
1344     I|                    sérelmeinket orvosolni, s ez által legszentebb kötelességét;
1345     I|                 megegyeztek a javaslatban, s így tettleg megismerték,
1346     I|                    nem köttethetett volna; s a KK. és RR. a kir. válasz
1347     I|                cogima, benigne acceptare», s ezen feltételtől végre sem
1348     I|                   érzékeny felszólítására, s az ő hosszas szolgálatának,
1349     I|                   ő hosszas szolgálatának, s fényes érdemeinek tekintetéből
1350     I|               tanácskozásainak eredményét, s a képviselői táblának határozatát
1351     I|                  határozatát mondottuk ki, s annak elfogadására a mélt.
1352     I|                    hatalmunkban állott ez, s a záradéknak tettleges létrehozása
1353     I|                    vetélkedni nem akarunk, s épen képviselői állásunkban
1354     I|                 vitatásaik tárgyává tenni, s arra megegyezésüket bármi
1355     I|                     melyet mint törvényben s gyakorlatban alapuló s legsúlyosabb
1356     I|          törvényben s gyakorlatban alapuló s legsúlyosabb sérelmeinknek
1357     I|              tennünk nem lehet, nem szabad s a záradékot is, mely vélekedésem
1358     I|               törvénytelen, nem példátlan, s valóban példa nélküli sérelmeink
1359     I|                velem már előbb is közleni, s én minden kitelhető figyelemmel
1360     I|                    esetet fogják előhozni, s azt fogják mondani: hogy
1361     I|              sérelmek is előadattak volna, s ekképen a sérelmek felterjesztése
1362     I|                   fokra mindig alább esik, s a junctimnak minden haszna,
1363     I|                  junctimnak minden haszna, s minden ereje lassankint
1364     I|                   közlése után készítendő, s a kir. előadások érdemét
1365     I|                   fogjuk felterjeszthetni, s vagy megakadnak ismét a
1366     I|                sérelmek felterjesztésétől, s a záradéktól végképen el
1367     I|                    követe maga sem akarja, s úgy hiszem, e tábla többségének
1368     I|                  Sopronnak érdemes követe, s mint egyezés eszközét kivánja
1369     I|                sunt inter regem et regnum» s gyakorlat szerint az ilyen
1370     I|                  felirat szokta megelőzni, s csak akkor, ha az ország
1371     I|                   mélt. főrendek követnek, s azon hangról, melyen utolsó
1372     I|                fájdalom fásítja keblünket, s csak panaszt, egymást váltó,
1373     I|                   melyben a nemzet enyhítő s legalább némileg megnyugtató
1374     I|                  nem elégesznek meg ezzel, s boszankodva bámulják, hogy
1375     I|                ezen szikrát fellobbantani? s azon mód, melyet követnek,
1376     I|                  kis szikra is elfojtatik, s akkor hazánkat, nemzetünket
1377     I|               fejtheti ki fakadó bimbóját, s a ki annak kifejlődését
1378     I|              helyre is bizodalom állított, s csak bizodalom tartja fenn
1379     I|                 mely a nemzetet meggyőzze, s mely a bizodalomnak alapul
1380     I|               bizodalomnak alapul szolgál. S vajjon a mélt. főrendek
1381     I|               enyhítő eszközül szolgáljon, s a mi meggyőződést eszközölve,
1382     I|             nemzetének jogait elvesztette; s ők csak azért nem veszthetnek
1383     I|                 tudják ők, kik a külföldet s más nemzetek állását, dicsőségét
1384     I|            nemzetekét. A hatalmas Rómának, s a szabad Görögországnak
1385     I|               nagyságában és dicsőségében, s érezték, hogy az ő hazájuk
1386     I|           tekintenek vissza történeteikre, s szintén érzik, hogy Európában
1387     I|                   alig tudja létezésünket, s Afrikának számos coloniái
1388     I|              külföld. Jelenünk nem fényes, s nem annyira boldogító, hogy
1389     I|                  nem remélnünk lehetetlen. S mégis van az embernek keblében
1390     I|              buzgón ragaszkodik a hazához, s nem tartom jó embernek,
1391     I|                   mélt. főrendek keblében, s ezen honszeretet tiszta
1392     I|                véleményem a tárgyra nézve, s épen azért a soproni indítványt
1393     I|             szakaszainak világosításokról, s részint módosításokról»
1394     I|                  kötelezőleg mondassék ki, s «az ország különböző fekvéséhez
1395     I|                 küldőim részéről pártolom, s kivánom, hogy ez most törvény
1396     I|                magában a földesúrra nézve, s az ellen sok nehézségeket
1397     I|             ősiségnek semmi nyoma nincsen, s csak az Anjoui ház hozta
1398     I|                  tekintetéből is pártolom, s azt hiszem, kötelességünket
1399     I|               lehet felvenni a sérelmeket, s akkor kimondatnék az is,
1400     I|                  küldőimtől felhatalmazva, s ha felhatalmazva volnék
1401     I|      megsemmisítésére segédkezet nyujtsak, s így mindaddig megmaradok
1402     I|                   a commissarius kalapját, s ezzel az országgyűlés eloszlott».
1403     I|                kapcsolat határoztatott el, s most csak mintegy engedményül
1404     I|                   vissza a mult két hétre, s lehet-e csalókább állásunk
1405     I|                    követségéről lemondott, s a tettleges orvoslást kérnünk
1406     I|         kinyilatkoztatjuk, hogy törvénynél s a kormány által is meg nem
1407     I|                    az országgyűlés elnöke, s minő forma ruháiknak kell
1408     I|             szabadságán ejtett sérelmeket? s mi azt fogjuk felelni, hogy
1409     I|                 mert katonát kellett adni, s azután eloszlatták az országgyűlést.
1410     I|                    sóra nézve mit tettünk? s mi azt fogjuk felelni, hogy
1411     I|                  mert katonát kellett adni s azután haza bocsátottak.
1412     I|                    a hitel helyrehozására, s mi azt fogjuk felelni, hogy
1413     I|                 mert katonát kellett adni. S így a letiprott alkotmányos
1414     I|                    RR.-hez fordulok tehát, s kérem, mentsék meg a hazát
1415     I|                felirathoz kapcsoltassanak, s meg vagyok győződve, hogy
1416     I|         törvénytelenekké nyilvánításukban, s eredményük megszüntetésének
1417     I|           elmondott, nincs mit hozzáadnom, s röviden csak azt jegyzem
1418     I|                   az itéletek törvényesek, s nekünk nincs jogunk, azokat
1419     I|             rendelte formákat megsértette, s oly törvény elleni elveket
1420     I|                hanem egy-két emerre bizta, s vannak még több ilyek, melyeket
1421     I|          hűtlenségi esetben folytattatott, s azt a curia consvetudója
1422     I|                  világosan kimondta volna, s épen azért; mert a formáról
1423     I|               emberi természet is ezektől? S így maga a főrendek állítása
1424     I|            törvénytelen volt az elfogatás, s azután a szabad védelemnek
1425     I|                   helytelenül volt kezdve, s azért annak leszállítását
1426     I|                     hogy a kifogás nem áll s az idézést megállapította.
1427     I|                  védelem fölött már itélt, s így tettleg megismerte,
1428     I|                  csak az itéletek állanak, s nem tudom, mi annak alapja,
1429     I|                    revocatiók, prohibiták, s némely kérdésben a fölebbvitel
1430     I|              elveket állított fel a curia, s hogy ez által a törvényhozás
1431     I|                 alkotmányszerű, törvényes, s a mit az országgyűlés már
1432     I|             országgyűlésen megvitattatott, s igy abba nem bocsátkozom;
1433     I|                 függ valakit notára huzni, s a biróság önkényétől a notát
1434     I|                  szóval is lehet lázítani, s fegyveres ellenállásra ingerelni.
1435     I|          törvényekben factumokról van szó, s a főrendek mégis azt állítják,
1436     I|                   felelettel nem tartozik, s mindentől független nem
1437     I|           fejedelem palástja alá bújhatna, s hol volna akkor az Ulászló
1438     I|              illethetetlen, sérthetetlen», s a kormány ismét a biró itéletére
1439     I|             világért sem szabad érinteni». S így látjuk, hogy az itélőszék
1440     I|              fiscus a szólót nyakon kapja, s odaadja a birónak, ez megczitáltatja,
1441     I|                 történt, orvosolni akarja, s a kormány ellen kifogást
1442     I|                   törvényhozás fölösleges, s adjuk át az egész alkotmányt
1443     I|                   tudunk törvényt mutatni, s ha nem tudunk, ki bizta
1444     I|               személyes politikai jogokról s társalkodási életrendszerről
1445     I|                  tartom a magánlevelezést» s ekkor nem csak ezt, de mindent
1446     I|            fontosságú dolgokról, a kormány s minden ember tudtával, negyedfél
1447     I|                 ezen levelezés nem szabad, s miért? Tiltja ezt a törvény?
1448     I|                  kiterjedésben gyakorolta, s így a gyakorlat is mellette
1449     I|                   ily eltiltások szabadok, s a levelezés tilos? Ha pedig
1450     I|                   eltiltottal közöltetnék, s ha az eltiltott, a ki az
1451     I|                 párban közöltetni kivánja, s ettől függeszti föl cselekvéseit,
1452     I|                függeszti föl cselekvéseit, s ez soha vele nem közöltetik:
1453     I|                 törvényes, igazságos-e ez, s az egészre nézve nem veszedelmes-e?
1454     I|                   Sőt tovább megy a curia, s tettleg megállapítja azt
1455     I|                  tartozik engedelmeskedni, s azok ellen, ha törvénytelenek,
1456     I|            parancsok ellen fölszólaljanak, s azok iránt okaikat ő felségéhez
1457     I|                    mit a törvény nem tilt, s ez vakon engedelmeskedni
1458     I|               minden megyéhez megküldötte, s azon pört, mely neki vagyonát
1459     I|             vagyonát és életét érdeklette, s mely nem titokban folyt,
1460     I|           alkalmazni; de ha én biró volnék s oly ügyben kellene itélnem,
1461     I|             hajlandó a szenvedőt pártolni, s ügyét igazságosnak tartani,
1462     I|                  valódi büntetést érdemel, s ennek következtében méltán
1463     I|                    megyékkel közleni merte s a curia rettegett, hogy
1464     I|                    a világosságtól retteg, s azt kerüli, gyanussá szokott
1465     I|                    itéletének igazságában, s így maga fölött mondta ki
1466     I|              mondotta azt, a mi nem vétek, s így magát a törvényhozáson
1467     I|                  állított fel itéleteiben, s annál fogva ezen itéletek -
1468     I|                    a mit törvény nem tilt, s nem szabad kimondani, hogy
1469     I|                  hozottak, törvénytelenek. S így, ha ezt akkor ki lehetett
1470     I|                    látnám, nem ellenezném, s magam is kivánnék oly törvényeket
1471     I|                törvényeket az eddigieknél, s kivánjuk, hogy a biró ezután
1472     I|             szabadságát, életét elölhetné, s alkotmányos jogainktól megfoszthatna.
1473     I|                surlódása meg lesz gátolva, s minden intézkedéseink csak
1474     I|                    országgyűlés elhintett, s melyek - habár némelyeknek
1475     I|                   némelyeknek kedvetlenek, s némelyeknek érdekét sértik
1476     I|              jussunk, hagyjuk el e helyet, s ne szentségtelenítsük meg
1477     I|             szakaszainak világosításokról, s részint módosításokról szóló
1478     I|                    okai és döntessenek el, s ekkép véleménye szerint
1479     I|         feltételekkel játszani nem szabad, s én készebb volnék inkább
1480     I|                     ezek már megtörténtek, s most már azoknak kevesítésén
1481     I|              nemzeti banknak fölállítását, s elősorolta a hitelező biztosítását
1482     I|           jószágban javításokat nem tehet, s így nem biztos pénzének
1483     I|                   ily módon pénzét kiadni, s így csak igen csekély áron
1484     I|             hozandó törvény után tétetnek, s e törvény visszaható erővel
1485     I|                  mellett pénzt vettek fel, s felingerülnének a hitelbeli
1486     I|                   vannak a legtöbb adósok, s ezeknek nagy része befolyással
1487     I|              rendei ő Felségéhez felírtak, s miután fölülről azon válasz
1488     I|           elállottak további fölirásuktól, s akkor azt határozták, hogy
1489     I|                agilisek csakugyan adóznak, s habár ezen körülmény tekintetbe
1490     I|                  kivánatának elfogadására, s csak azt óhajtja, hogy mivel
1491     I|                    módon hozzá intéztetni, s az ország rendei ezt nem
1492     I|                    fölszedett adósságokat, s hitelezői betábláztatták
1493     I|                   új adósságokat szed föl, s kéz alatt biztosítja az
1494     I|              megszaporodtak a tőkepénzesek s igen könnyen lehet pénzt
1495     I|              magyar aristokratia megijedt, s nehogy a külföldi pénzözön
1496     I|             jószágát mindenkor kiválthatá, s visszaveheté azt ex neglecta
1497     I|                   pramonitione, prajudicio s több esetben, hogy az ősiség
1498     I|               adhatná el az adós vagyonát, s kielégítve adósságait, még
1499     I|                igen kis áron lehet eladni, s így az adósság kielégítésére
1500     I|                   nem felel meg czéljának, s azért azt javítani kivánjuk,