1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5018
Rész
1501 I| azért azt javítani kivánjuk, s most újra az az ellenvetés,
1502 I| lehetne a jószágot eladni s legalább reménysége volna
1503 I| tökéletes, nem akarja elfogadni, s inkább megmarad a régi legtökéletlenebb
1504 I| ritkábban fog előfordulni, s e tekintet miatt nem kell
1505 I| meglehet, eléri a jövendő, s azért indítványozta, hogy
1506 I| birálók vannak rendelve, s ha mégis hibásan nyomtattatnék,
1507 I| fiai jobban kifejthetik, s tökéletes egész munka válhatik
1508 I| előmunkálatokat tennünk erre nézve s így azt kivánnám, hogy választmány
1509 I| szükségének fölfedezésére, s igérte, hogy a fölirat többi
1510 I| felirat után sürgethetjük, s a kérdésnek érdemleges felvételénél
1511 I| lépcsőnkint hátrább nyomjon, s midőn elérkezik a remélt
1512 I| ne kötötték volna küldői, s azt hiszem, olyan épen nincs,
1513 I| szólás szabadságát védeni, s az azon ejtett sérelmeket
1514 I| többség győzött ellenünk, s mi a határozatban megnyugodtunk;
1515 I| fogva a szóló is elfogadja, s nem tartja szükségesnek
1516 I| végeig kiállítva nem lesznek, s így a hazára nézve az ajánlás
1517 I| szenvedni fognak továbbra is, s nincs hatalom, mely a méltatlan
1518 I| szenvedéseket nekik kipótolja s az elvett szabadságot a
1519 I| azokat elővenni, bevégezni, s csak akkor, ha orvosolva
1520 I| subjecta, hanem adnecta partes, s ennélfogva ünnepélyesen
1521 I| pártolását parancsolja, s ezt örömest teljesíti. Nem
1522 I| horvátországi követ felhozott, s átalában, ha állítása állana,
1523 I| alávetve Horvátországnak, s bennünket a világ minden
1524 I| 180 portával terhelve, s e mellett katonát sem tart
1525 I| kiván szabni Magyarországra, s ettől hasonlót el nem fogad.
1526 I| kir. előadásokra érkezett s így a junctim czélra nem
1527 I| Lederer b. kiküldetett, s azért elejtendőnek mondotta
1528 I| katonaszükség megtudakoltassék, s a mely végzés irásba nem
1529 I| haszon és siker nélküliek, s ebből azt akarta kihúzni,
1530 I| eszközöltetett, a remény tehát csalt, s így az ennek folytában hozott
1531 I| orvosolja százados sérelmeit, s a magyar előtt semmi áldozat
1532 I| szólás szabadsága nélkül nem, s azért a rendek csak azt
1533 I| azt részéről elfogadja, s mindaddig, míg a szólás
1534 I| kamatának fizetésére kötelezni, s hogy ha az adós birói megintés
1535 I| érdemesíteni (honorálni) s nem lesz előhaladás kereskedésünkben.
1536 I| gyakorlatában vannak kereskedőink, s ha ez meg nem engedtetik,
1537 I| ezerrel, föladlak a fiscusnak, s elveszted minden pénzedet.
1538 I| hitelének elvesztésébe, s így károsodása bizonyos.
1539 I| járuljanak a választmányhoz, s kivánta, hogy a városok
1540 I| részéről két tag választassék, s ragaszkodott az 1830-diki
1541 I| helyen volna az okoskodás s a kir. városok mellett ő
1542 I| fontolják meg a dolgot, s látni fogják, hogy a viszálykodás
1543 I| városokat pedig jobban érdekli, s azt hitték, hogy az egyházi
1544 I| míveljük jobban földeinket, s nem lesz szükség. A gabona
1545 I| gabona árának meghatározása, s annak kimondása, hogy ha
1546 I| szárnyvonalat szándékozik építeni, s ő felségéhez több izben
1547 I| történik, elveszti szabadalmát, s ez az oka, hogy az északi
1548 I| alább kezdenek szállani, s meglehet, hogy ezen szárnyvonal
1549 I| által akarják azokat emelni, s így agiotage lehet a dologban.
1550 I| átalános nézetekből indulok ki, s hasonló körülmények közt
1551 I| hoszszabb, jobb és biztosabb, s azért ily fokozatot állítok
1552 I| Pestig két vállalkozó volna, s az egyik elegendő kezességet
1553 I| Pozsonytól Gänserndorfig, s ez elegendő garantiával
1554 I| országokbeli történetét, s hazánk ezen alsó részének
1555 I| lépést tenni nem merek, s valamint egy részről Sina
1556 I| évre megberetváltatott», s nem tartotta tanácsosnak,
1557 I| kedvezett a másik fölött, s ime most mi is épen így
1558 I| tartottam mindig kezemet, s nyugodt lelkiismerettel
1559 I| békesség uralkodik hazánkban, s egyezség létez a különböző
1560 I| visszahuzni köteleztessék, s hogy az ezen levél kihirdetése
1561 I| a papi áldás kiadassék, s ha az egyházi rend ezen
1562 I| van intézve, kinyomatta, s ezek által a polgárok nyugalmát
1563 I| polgárok békés nyugalmát, s a népnek erkölcsiségét tárgyazza,
1564 I| komoly figyelemmel kisérni, s nekünk, nemzet képviselőinek,
1565 I| részrehajlás nélküli lehessen, s nyiltan megvallom, fájdalmasan
1566 I| a mikről szólani akarok, s ezekre is egyedül a törvényhozás
1567 I| észrevételeimet. Körleveleikben, s nyilvános oktatásaikban
1568 I| soha helyben nem hagyta, s azoktól mindig idegenkedett,
1569 I| reversálisok nem adatnak, s az ilyen megáldások eddig
1570 I| hivatásom köréhez nem tartoznak, s jelen tanácskozásunk tárgyai
1571 I| nyugodalmának megzavarása, s a törvények szentségének
1572 I| hiba századokon keresztül, s gyakran századok mulva boszulja
1573 I| különböztetéseket is állított fel, s egyiknek a másik felett
1574 I| egyiket a másikért üldözve, s hol tiltva, hol parancsolva,
1575 I| De már a hiba megtörtént, s nincs egyéb hátra, mint
1576 I| következéseit enyhíteni, s a rosszat, károsat javítani.
1577 I| ez a nép erkölcsiségének, s ez által a nemzet boldogságának
1578 I| boldogsága, gyűlölség a jelszó, s az üldözőknek léptein vérnyomok
1579 I| szeretetnek meleg érzését, s ez azon vezércsillag, mely
1580 I| átkot szór az emberiségre, s átok kiséri emlékezetét.
1581 I| legszebb alapja a szeretet, s a kinek kebelében Isten
1582 I| polgári törvények iránt, s a ki ezen tiszteletet példájával
1583 I| csak a bűnt kárhoztatja, s a mire kimondja kárhoztató
1584 I| szín alatt ne gátoltassanak s azt parancsolják, hogy róm.
1585 I| ezen törvény alkotása óta, s fél századig a vegyes házasságokat
1586 I| ellenzi és kárhoztatja. S ezen fél század alatt számos
1587 I| vegyes házasságokat kötött, s ime fél század mulva föllép
1588 I| hazánkban két főpásztor, s azt, a mit polgári törvényeink
1589 I| dogmáinak változhatatlansága, s a mi azelőtt dogma nem volt,
1590 I| fél századig hallgatni, s hallgatása, sőt hozzájárulása
1591 I| nyugalomban, szeretetben éltek, s ártatlan gyermekeiket bűn
1592 I| törvényre, mely a bűnt pártolta, s átkozni fogják azon egyházat,
1593 I| ágazataira oly rosszul tanította, s azon egyházi férfiat, ki
1594 I| házasságukat megáldotta. S midőn a természet legszentebb
1595 I| házastársukat elhagyniok, s a házassági összeköttetést
1596 I| fölbontaniok sem lehet, s a bűnnek nyomasztó érzetével
1597 I| vegyes házasságban élnek, s kik között számos nagy tekintetű,
1598 I| meghűti a vallásos érzelmeket, s így az említett körlevelek
1599 I| alatt gátolni nem szabad, s azoknak a róm. kath. plébánusok
1600 I| házasságokra is elmondotta: s most mégis az említett két
1601 I| királynak placetumi joga van, s az ő királyi engedelme nélkül
1602 I| az országban kihirdetni, s ime most mégis két főpásztor
1603 I| törvényeket tiszteletben tartani, s azoknak engedelmeskedni
1604 I| egyházi rend is köteles, s annak sincsen hatalmában
1605 I| hatalmát a törvény sérelmére, s a törvények iránti tisztelet
1606 I| csorbítására használnia nem szabad, s ha ezt cselekedné, az államnak
1607 I| főpásztorok egyházi rendeleteit, s fölhozott körleveleit, azok
1608 I| Higyjük inkább a súlyos hibát, s ne keressünk szántszándékos
1609 I| iszonyú vádjával csak félve, s fölötte vigyázva kell előállani.
1610 I| hatalmával megsemmisíteni, s őket szigorúan oda utasítani,
1611 I| utasítani, hogy a törvényeknek s a törvények iránti tiszteletnek-sérelmével
1612 I| körleveleiket visszavegyék, s ez által a polgárok megzavart
1613 I| egyiknek sem lészen ösztöne, s ez által a telek elpusztul
1614 I| által a telek elpusztul s az erkölcstelenség előmozdíttatik;
1615 I| szabadon rendelkezhetnék, s gyermekeinek körülötte tett
1616 I| az ember csak ember marad s érdekek vezérlik őt, és
1617 I| kihagyását indítványozta, s annak kimondását kivánta,
1618 I| birót még más helyen keresni s utána várakozni kell. Végre,
1619 I| ki, mely a váltótörvényt, s az abból igért szép reményeket
1620 I| más tárgyat félre tegyünk, s tüstént a katonaajánlásba
1621 I| választmány tartja délután űlését; s arra számolni nem szabad,
1622 I| sérelmek hitelesíttessenek, s aztán legyen szó a katonaadás
1623 I| méltóságából a porba alacsonyítják, s e türelmetlenség reactiót
1624 I| városok nem oda állanak-e s szerethetik-e azon zsibbasztó
1625 I| iránt kértük az adatokat, s mit felelt a kormány? Hogy
1626 I| fundationalis cassák kezelését, s mégis, meg kell vallani,
1627 I| élete ily állapotban sínlik, s mégis a kormány ezeken segíteni
1628 I| törvényeket ő is tudja tisztelni, s azokat teljesedésbe hozni,
1629 I| kárhoztatólag szólanak, s világosan az tanítják, hogy
1630 I| a vallás bűnnek tartja, s ekképen a vallás szent nevében
1631 I| nyugtalanság, vallástalanság, s átalában az erkölcstelenség
1632 I| erkölcstelenség magvai is hintetnek; s részéről azt hiszi, hogy
1633 I| csendességet, békességet eszközölni s az erkölcsiséget tanitani.
1634 I| elveivel mindig ellenkezett, s hogy az anyaszentegyház
1635 I| törvényczikkely megsértetett? s ennél kárhozatos leginkább
1636 I| azon tanítást elhiszik, s visszariadnak azon tettől,
1637 I| ezen körlevélből erednek; s mindezeknek folytában nem
1638 I| van meggyőződve, hogy nem, s ebben áll megsértése a placetumi
1639 I| azokat meg is változtathatja, s így az áldást is megtagadhatja;
1640 I| bizonyos osztályra tartatnak s ugyanazon osztály némely
1641 I| szükségét tekinti meg előbb, s ezt is kell megtekintenie,
1642 I| kezünkben vannak az adatok, s ezekből nem hogy szükség
1643 I| mély békességben élünk, s hogy semmi oly kinézés nincs,
1644 I| bello indicto et inchoato», s az «eruptio hostium» említtetik.
1645 I| 64 ezer emberből állott, s annak fentartása 3 évre
1646 I| insurrectiót is meghatározták s ujonczokat is adtak, félvén
1647 I| tartani nem lehetett volna, s abban az időben az egész
1648 I| 450 ezer emberből állott s ezek közt Magyarország részéről
1649 I| számíttatnék katonasága, s ha Magyarországhoz számíttatik
1650 I| seregeit csak 50 ezerre, s nem akarja többre számítani,
1651 I| katonaság számán alapul, s nem legnagyobb fegyverül
1652 I| azon rendkívüli szükség? S azt hiszi, midőn a körülmények
1653 I| ez 43,713 főre megyen, s ebben több olyanok vannak,
1654 I| volt, a mi az idén volt, s így ezen számnál küldői
1655 I| hogy a nemzettel játszanék s így nem teheti fel azt sem,
1656 I| végzésükhöz ragaszkodnak, s a capitulatiót nyolcz évben
1657 I| után más életmódhoz szokva, s más eszméket haza hozva,
1658 I| a hadi sereg, a kormány s a nemzet. Nem is áll az,
1659 I| utolsó vigasztól is megfoszt; s ha ezen iszonyú számhoz
1660 I| kivánja leszállíttatni, s ha ezt el nem érheti, 8-
1661 I| ajánlotta a 10 esztendőt, s a két esztendőt nem oly
1662 I| egészen megkülönbözteti, s ezt most is kijelentvén,
1663 I| ugyan megajánlják, de csak 8 s nem 10 esztendőre. Nem is
1664 I| mulhatatlanul elbocsáttassanak», s kihagyassanak a következő
1665 I| ismét katonának álljon, s nincs ok, miért beszámítani
1666 I| Méltányolja az előlülő okait, s örömest megegyeznék kivánságában,
1667 I| azokat orvosolni kell, s épen azért nem örömest egyeznék
1668 I| magát reengagirozni akarja, s így ha ennek akadály nem
1669 I| számnál négy-öt ezerrel, s így ezen reengagirozásból
1670 I| 4, ő ezer gurum lucruma, s már most ezen superplust
1671 I| tekintetekhez alkalmazott módjáról, s az e helyett leteendő összeg
1672 I| büntetés zsinórmértékeül, s a kihágásokat a szerint
1673 I| megyéknek büntetni engedje; s a helyett, hogy most a főispánok
1674 I| követeket választathassanak, s minő utasításokat küldethessenek
1675 I| a kormány tőlünk kiván, s nem szorul arra, mit Szepes
1676 I| elhárítására, melyek révpénz s más ilynemű czímen a hajózás
1677 I| társaságnak adassék ki, s hogy ez indítványa elfogadása
1678 I| árából befolyó jövedelem, s hogy mit szándékozik a kormány
1679 I| a Duna szabályozva lesz, s addig mindig kell rá költség.
1680 I| különben is el van foglalva, s azon eddigi rendszerrel,
1681 I| kizárólag az egyház sajátja, s hogy az említett püspök
1682 I| rendeleteit semmisítse meg, s utasítsa őket arra, hogy
1683 I| protestansokat vérrel szerzett s békekötések által nyert
1684 I| statusban, és nem viszont, s hogy az egyházi hatalom
1685 I| a vallás dolgára nézve, s így nem mondhatják a főrendek,
1686 I| egészségi állapotom engedné, s nagy részben Szepes követe
1687 I| ingerültség borítja el, s a magyar törvényhozás egy
1688 I| nem piszkálni a dolgot, s nem önteni olajat a tűzbe,
1689 I| nem önteni olajat a tűzbe, s azért ne kövessük még most
1690 I| előtt perbe vonassanak. S valamint meg van győződve
1691 I| mindenkor szorgalmasan ügyeljen, s ennél fogva a fönebb érintett
1692 I| lettek a rendek kivánatai, s ime midőn az ezek iránti
1693 I| nyertünk, mint remélhettünk, s így megérkezvén sérelmeinkre
1694 I| bűnösöknek ismerné el őket, s e kegyelmet ekkor meg is
1695 I| mert meglehet, hogy e mai s a még hátralevő néhány heti
1696 I| befolyással lesz a nemzetre, s így a tárgynak minden oldalról
1697 I| kedves érzéssel tölti is el, s hinnie kell, hogy ezen igéret
1698 I| igéret még nem orvoslás, s így tovább is sürgetnünk
1699 I| leiratban foglalt elveket s a törvényeknek ezek szerinti
1700 I| el volna zárva előttünk, s még csak szólanunk sem lehetne
1701 I| legszomorúbb hazánkra nézve, s így a mennyiben ezen kir.
1702 I| záradékot tartanók meg, s ezt, valahányszor mód és
1703 I| dikán hozott végzésnél, s így a márczius 30-diki kerületi
1704 I| melyet a javaslat megállapít, s hivatkozott a gyakorlatra,
1705 I| kereskedést, míg a czéhek s a mostani adózási rendszer
1706 I| ki kereskedő kiván lenni, s ily fundussal nem bir, azon
1707 I| könyvek fognak vitetni, s így a kimutatott tőke be
1708 I| el ne tudná palástolni. S így a tapasztalás mutatja,
1709 I| vigyáz, hogy meg ne csalják, s csak biztosan kölcsönöz;
1710 I| hoz be. Ha körül nézünk, s a dolgokat jól megvizsgáljuk,
1711 I| kereskedéseket kezdettek, s ez által a culturát, a míveltséget
1712 I| visszaélésektől nem tartana, s ha nem félne attól, hogy
1713 I| gazdagodtak, az egész pedig nem, s a közvagyonosság akkor kezdődött,
1714 I| czélra megfelelőnek látja, s azt elfogadja.~ ~
1715 I| rendszere ne változtassék, s a rendes és állandó törvényszékek
1716 I| eljárásuk megkevesbedett, s így, ha eddigi főfoglalatosságuktól
1717 I| non omne tulit punctum, s így valamint a ker. tábláknak
1718 I| fölött adott elsőbbséget, s ezért azt kivánta, hogy
1719 I| a szomszédságban levők, s ily esetben megtörténhetnék,
1720 I| legyen e részben figyelem, s ha előre fogja tudni az
1721 I| egy rossz faluja is van, s ha átalánosan tétetnék a
1722 I| nyilatkozik annak elfogadására, s e végből az előlülőnek azon
1723 I| hallani sem akart az urbérről, s az adót igen könnyen megajánlá,
1724 I| hogy a só ára fölemeltetett s a fogyasztás nagyobbodott,
1725 I| kereskedés összeroskadását, s azért az ország rendei minden
1726 I| ezen nyomasztó állapotot, s ő felsége mindenkor megigérte,
1727 I| lenyomott állapotából kiemelni, s így a közipar és szorgalom
1728 I| nélkülözhetetlen föltételévé tenni, s ha ettől elüttetem, fokról
1729 I| határideje meghatároztassék-e, s mi történjék a fölajánlott
1730 I| elhalasztását sajnosan veszik, s jövendőre ez ellen ünnepélyes
1731 I| katonaság nem feküdt a megyében, s ha feküdt volna, ennyi és
1732 I| általuk nyilvánított módon, s föltételek alatt a beszámítandóknak
1733 I| feliratba is felvétessék, s ha kivánsága nem teljesednék,
1734 I| könnyebbíteni lehessen, s ezért küldői azt óhajtják,
1735 I| mennyiségére szavazott, s különösen figyelmeztette
1736 I| millió frtra lehet becsülni, s hogy az egész hazában, minthogy
1737 I| véve 3.500,000 ajánlott, s ekkép a tárgyhoz többet
1738 I| ezen értelemben vették, s azt ezen értelemben is kell
1739 I| többség által ereszkedik abba, s összesen véve Horvátországgal
1740 I| gyakorlatnak el nem ismeri, s nehogy jövendőre a horvátországi
1741 I| ellen ünnepélyes óvást tesz, s kijelenti, hogy ha Horvátország
1742 I| sérelmek közé soroztattak, s csupán az urbérben történt
1743 I| történt rájuk nézve kivétel, s itt is nem más mondatott,
1744 I| sérelmei közé soroztattak, s azok most is oda soroztathatnak,
1745 I| az üzenettől el nem áll, s készebb megegyezni abban,
1746 I| fölül még massalis is van, s Horvátországnak, melynek
1747 I| szintén ellenezte e pontot, s kiemelte, hogy a teher egyenlőségének
1748 I| FERENCZ: Az üzenetet pártolja, s Ugocsa vármegye követének
1749 I| elhatározott regulatiók s a catastralis felmérés az
1750 I| desiderare, et exigere poterit», s így világosan mondja, hogy
1751 I| a másiké is emeltessék, s ez mindig előbbi állapotjában
1752 I| komolyabb tekintetünek tartja, s mégis fájdalommal kell tapasztalni,
1753 I| ezt várni nem lehetett, s hol azoknak szelidebb irányt
1754 I| elnyomása vétetett czélba, s így nem csoda, ha valamely
1755 I| kiigazítását a nádorra biztuk, s ő bizonyára azon körülményeket,
1756 I| közvédelemnél, melylyel más örökös, s velünk kapcsolatban nem
1757 I| hasznos-e az államra nézve, s ha ilyennek találja, teljes
1758 I| eszmék tisztán állván előtte, s meg lévén győződve, hogy
1759 I| megbecsültetvén, tüstént levágassék, s az ára a tulajdonosnak akár
1760 I| ülésben fölolvastatnék, s mivel az idő rövidsége miatt
1761 I| élettől egészen el nem szokik, s ez egyszersmind azt is eszközli,
1762 I| fognák küldői kedvesen venni s most, mikor nem privilegiált
1763 I| törvényhatóságok akaratát, s így midőn az ő egyes véleményök
1764 I| erősebbé a főrendek nézeteit, s nem gyöngítené a nemzet
1765 I| folytatni tovább is üzeneteinket s fölszólítanunk a főrendeket
1766 I| ezután sem állhatunk el s így ez ügyet nem le, hanem
1767 I| alkotmányos buzgóságába ajánljuk, s a jövő országgyűlésnek,
1768 I| ellenmondását nyilvánította, s ennek a törvényben való
1769 I| való megemlítését is kérte, s ezen kivánsághoz a világi
1770 I| csak hallani sem akart, s azt mint egyes vélemény
1771 I| ellenmondásnak nem adok, s arra nem méltánylom, hogy
1772 I| küldői akarják gyakorolni s a kijelöltek közül a választandóra
1773 I| választásokra nézve megállapíttatni, s minden esetre indítványát
1774 I| összesereglettek - megjelentek, s a nagyméltóságu gróf főispán
1775 I| szerzett, előterjesztette, s a hazafi érdemeket mindig
1776 I| ékesszólással készített, s hosszabb ideig tartott,
1777 I| hosszabb ideig tartott, s a Karok és Rendek hangos
1778 I| követtársával egyetemben bemutatták, s a megyei Rendeknek bennük
1779 I| éljennel fogadták a Rendek, s követjeiknek eljárása iránt
1780 I| azon igazi tiszteletet, s valódi forró hálát, melyet
1781 I| a nemzet boldogítására, s a törvényszerü haladás eszközlésére
1782 I| országgyűléseken a hazát, s annak törvényszerü alkotmányát
1783 I| elhatározottsággal védette, s a gyakran fenyegető viharok,
1784 I| törvényszerü haladáshoz, s a nemzetnek boldogítására
1785 I| fejezhető polgári hálaadásoknak s köszönetjüknek némü nyilvánítására
1786 I| közjavára neveltethessenek, s ezen alapítványt e nagy
1787 I| tetszeni fog, végrendelésében, s ezen hagyományos ismét hagyományosára
1788 I| hagyományosára bizhassa; s jóllehet ezen kinevezhetés
1789 I| mindazáltal előbbi határozatjuk s kijelentésük mellett megmaradván,
1790 I| alapítványának nevezni, s az abban részt veendő ifjaknak
1791 I| veendő ifjaknak általa, s hagyományosai által leendő
1792 I| leendő kinevezhetését reája s azokra ruházni állhatatosan
1793 I| követjüknek, Deák Ferencz úrnak, s tiszttársának tartoztak,
1794 I| táblájával kezet fogva, oly buzgó s oly meleg hálát érdemlő
1795 I| lelkesedéssel fáradoztak, s miért a jelen kornak becsülését
1796 I| hanem irántuki tiszteletüket s hazafi köszönetüket számos
1797 I| kifejezvén, hogy őket keblükhez s megyéjükhez még inkább csatolhassák,
1798 I| befejeztetett, tisztünk megszűnt, s képviselői díszes, de terhes
1799 I| számot adunk eljárásunkról s azon bizodalomról, melylyel
1800 I| buzgóságának meg nem felelt, s erőnk hiányában képesek
1801 I| kövessünk, mert ezt kötelesség s önérzeteink határozottan
1802 I| ejtett sulyos sérelmek, s polgártársaink szenvedései
1803 I| polgártársaink szenvedései okoztak, s mely néhol rettegést, máshol
1804 I| közvetetlen megelőzték, s ennek folytában voltak olyan
1805 I| veszélylyel fenyegette, s melyekben az általános csüggedést
1806 I| igazsága távoztatta el, s azon meggyőződés, hogy igaz
1807 I| szabad választási jussát, s veszélyeztetve képviselői
1808 I| mellett fen nem állhat, s meg valánk győződve, hogy
1809 I| mely képviselői állásunkat, s az országgyűlésnek kiegészítését
1810 I| szólás törvényes szabadságát s az országgyűlésnek kiegészítését
1811 I| tanácskozás alá veszszük, s fel is terjesztjük, ezeken
1812 I| RR.-hez általküldöttük, s velök az említett záradék
1813 I| kell tanácskozás alá venni, s minket azoknak haladék nélküli
1814 I| első lépésünket is gátolta, s azon nehézség, melyet a
1815 I| sem volna méltó panaszait s igazságos kivánatait előadni.
1816 I| tettleg meg volna semmisítve, s az országgyűlés oly testületté
1817 I| köztárgyakról szabadon tanácskozzék, s a nemzet legszentebb jussát:
1818 I| hogy törvény által előre s állandó szabályul kitűzni
1819 I| a tárgyak természetéhez, s többet vagy kevesebbet sürgető
1820 I| Hivatkoztunk e részben törvényekre, s a mult idők példáira; kifejtettük,
1821 I| tekintetét; de fontos okaink, s részletes vitatásaink sikeretlenek
1822 I| gyakorlatában korlátozni s a szabad választási just
1823 I| tilalom vissza nem vétetett, s azon általános kifejezések,
1824 I| leirat a szabad választásról, s a megyék törvényes jussairól
1825 I| következésében sem állhattunk el, s a fő RR.-et újra felszólítottuk,
1826 I| javaslatunkat tárgyalás alá vegyék, s a nemzet legsulyosb sérelmeinek
1827 I| ellenünk felállítottak, s megegyeztek abban, hogy
1828 I| megegyez, fölterjesztessenek, s ezen föliratnak második
1829 I| megmaradnak előbbi véleményüknél, s ezeknek felterjesztéséhez
1830 I| nyert, önkényesen lemondott, s lemondását a megye közönsége
1831 I| kiegészítésének kérdése, s az okozott sérelem tettleges
1832 I| koczkáztatni nem vala tanácsos, s látván, hogy e tárgynak
1833 I| ünnepélyes óvást tenni, s határozottan kijelenteni:
1834 I| törvényes gyakorlathoz s az 1832-36. évi országgyűlésnek
1835 I| által kétségbe nem hozott, s tettleg elismert példájához
1836 I| felszólalt, meg nem gyengítheti, s e tilalom a törvény ellen,
1837 I| tilalom a törvény ellen, s azon példa ellen alaposan
1838 I| soha fel nem hozathatik, s talán nem hibázunk, ha hiszszük,
1839 I| ezen tilalomból származott, s azon kedvetlen vitatások,
1840 I| fölött hónapokig folytanak, s különösen az, hogy e tilalom
1841 I| nézve is némi biztosítást, s nem csak a törvény, hanem
1842 I| annyi keserűséget okozott, s ezentúl ismételve bizonyosan
1843 I| vitatások: azon sérelmeket s kivánatokat, mik iránt a
1844 I| nélkül felterjesztettük, s ugyanazon föliratban ő felségét
1845 I| sérelmeink előterjesztése tevé, s ezekkel kapcsolatban levének
1846 I| természetével leginkább megegyez, s mely jövendőre megmenti
1847 I| országgyűlésen előfordultak; s ezen fontos lépést nem csekély
1848 I| önkényes hatalommal eloszlatta, s ekképen a megyét jussainak
1849 I| jussainak gyakorlásában s kötelességének teljesítésében
1850 I| azonban a mi Kővár vidékét, s Közép-Szolnok megyét illeti,
1851 I| minél előbb bevégzendi, s ekkor minden el lesz hárítva,
1852 I| részben sérelmet okozott, s hiszszük, hogy a kormány
1853 I| ellenszegülését sikeretlenné tenni, s alkotmányszerű hatalmával
1854 I| bizonyosan meg fognak hivatni, s azt, hogy némelyeknek a
1855 I| annyiszor ismételt föliratok s a nemzet méltó panaszának
1856 I| sem csatoltatott; Galicia s mindazon tartományok, melyeknek
1857 I| itélőszékeink a törvény sérelmével s törvényes függetlenségök
1858 I| sincsenek visszaállítva, s a nemzetnek minden osztályait
1859 I| szólás törvényes szabadságán, s a nyilvánosságon ejtett
1860 I| nyilvánosságon ejtett sérelmek, s azon perek, melyek némely
1861 I| sérelem nagysága szült, s azon komoly határozottsággal,
1862 I| sértett törvények szentsége, s a veszélyben forgott közérdekek
1863 I| mik sérelmesek valának, s a kormány önkényes rendeletét,
1864 I| rendeletét, a birák eljárását s itéleteit törvényteleneknek
1865 I| tettleges megszüntetését, s az okozott sérelmeknek teljes
1866 I| okozott kormányi rendeleteket, s az itélőszékek eljárását
1867 I| hanem helyeselve pártolta, s a kormány jussairól, a birói
1868 I| megállapíttatnának, kormányi s birói kettős önkény veszélyeztetné
1869 I| polgári szabadságunkat, s e kettős önkény ellen még
1870 I| fő RR.-nek ezen válasza, s kénytelenek valánk második
1871 I| alkotmányunk lelkéből merítettük, s meg vagyunk győződve, hogy
1872 I| határozott akaratja volt, s ügyünknek s kifejtett elveinknek
1873 I| akaratja volt, s ügyünknek s kifejtett elveinknek igazsága
1874 I| kebellel várjuk a jelen s jövendő itéletét.~Felszólítottak
1875 I| bármely hibát javítani, s eddigi törvényeinknek e
1876 I| hatalomról fölállítottak, s addig, míg a kormány elkezdett
1877 I| sérelmes rendszerét folytatta, s míg hatalmának súlya alatt
1878 I| keserűbbé tevék; a fájdalomnak s ingerültségnek mindinkább
1879 I| szab korlátot a hatalomnak, s önkény ellen a törvény erejében
1880 I| polgárai. De magát a törvényt, s annak ótalmazó erejét önkény
1881 I| moralis ereje biztosithatja, s a mely nemzet moralis erő
1882 I| szentségét tiszteletben tartani, s azoknak tiszteletet szerezni,
1883 I| véletlen esetek játéka lesz, s azt újabb és ismét újabb
1884 I| kormányt elkövetett hibájára? s mi fogja reábírni, hogy
1885 I| a fejedelem igazságában, s azon nemzet, mely törvényeinek,
1886 I| vitatások hónapokon keresztül, s aggodalmak között vártuk
1887 I| megállapodás lehetetlen, s vagy az elkezdett rendszernek,
1888 I| lépett fel, meg kell változni s a törvények szelid hatalmának
1889 I| majd az elkezdett perek, s azokban hasonló itéletek
1890 I| módokhoz nyul ismét a kormány, s így a hatalomnak minden
1891 I| minden esetre kedvetlenek, s könnyen veszélyesek. Tudtuk
1892 I| vérző sebet gyógyítani, s annak égető fájdalmát enyhíteni
1893 I| darabja ki nem vonatik, s így jelen sérelmeink orvoslásáról
1894 I| sérelmeink orvoslásáról s jövendőnknek biztosításáról
1895 I| rendeleteknek, birói eljárásnak, s itéleteknek fenlevő tettleges
1896 I| levő perek meg nem szünnek, s szenvedő polgártársaink
1897 I| a sérelem panaszlásával s elveink vitatásával teljesen
1898 I| szabadságot visszaszerezni, s őket a hazának visszaadni
1899 I| érzelmeinknek el kellett némulni, s ez a kötelesség: a haza
1900 I| nemzet képviselői valánk, s a nemzet nevében szólaltunk
1901 I| jussait oda nem adhattuk, s a polgári szabadság sérelmeit
1902 I| bélyegét nyomni a szenvedőkre, s nemzeti jussaink árán szerezni
1903 I| módot hoznak gyakorlatba, s ez, kivált az országos ajánlatok
1904 I| különösen káros lehetne.~S így ezen javaslathoz sem
1905 I| járulhatván, feliratunknak elveit, s egész tartalmát folyvást
1906 I| törvényes módot megpróbáltunk, s azon záradékot, melyet a
1907 I| ezen záradéknak tartalmát, s mi azt fokonkint védettük
1908 I| berekesztésének határnapja, s még fennállott feliratunk
1909 I| feliratunk egész tartalma, s fenállott a többség által
1910 I| legyőzni képes nem vala. S így küzdöttünk folyvást
1911 I| küzdöttünk folyvást siker nélkül s mindinkább enyésző reménynyel.~
1912 I| kifáradt nemzeti buzgóság, s végre a többség elveinket
1913 I| puszta kérelemmé válik, s ekképen a nemzet önmaga
1914 I| felirásunkat megelőzte, s a szólás törvényes szabadságának
1915 I| által orvosolva sérelmeink, s azokból eredett aggodalmunk
1916 I| alkotmányunk is biztosítja, s hogy azt, ki a törvényszabta
1917 I| egyenesen megsértettek, s a szólás szabadságának korlátait
1918 I| függetlenséggel meg nem egyezett, s épen az okozott legérzékenyebb
1919 I| sérelmeinket meg sem érintette, s így annak tartalmában megnyugodnunk
1920 I| javaslatnak végszakaszába, s azon felirásnak érdemére
1921 I| kifejtett minden elveinkhez s nézeteinkhez szorosan ragaszkodva
1922 I| és felirásunknak érdemére s elvére nézve; de a fő RR.
1923 I| azokat el nem fogadták, s a felterjesztésben meg nem
1924 I| illeti, mi, kik utasításunk s meggyőződésünk szerint ezen
1925 I| akkép kivántuk megállapítani s fentartani, hogy az ujonczok
1926 I| orvoslásától legyen felfüggesztve, s így annak ereje nemcsak
1927 I| erejéből kivetkőztette, s azt utasításuk következésében
1928 I| ezen záradékot szükségesnek s tovább is fentarthatónak
1929 I| fentarthatónak nem vélte, s a két tábla közötti egyesülést
1930 I| rosszabb következésektől, s még a tárgy érdemének bukásától
1931 I| megakasztott tárgyakat megindítani, s így szavazatunk ellenére
1932 I| fennállott záradék is megszünt, s mindazon országos határozatok,
1933 I| szakaszánál fogva perbe vonattak, s jelenleg a reájok kimondott
1934 I| vétettek, megszünjenek, s ezután az efféle tettek
1935 I| polgártársaink ismét szabadok s a hazának ismét visszaadatnak
1936 I| lépéssel vásárlottuk volna meg, s nem kételkedénk, hogy a
1937 I| hogy a kormánynak törvényt s alkotmányt sértő szigoru
1938 I| szigoru rendszere megszünik, s a törvényeknek biztosabb
1939 I| nem tekinthettük még ezt, s kifejtett elveinktől semmiben
1940 I| tartalmát tárgyalás alá vettük, s annak következésében bármely
1941 I| felirási javaslatunk mellett, s midőn az országgyűlésnek
1942 I| szabadsága felett váltottunk, s ezekben felhozott alapos
1943 I| szorosan ragaszkodunk, s azoknak fentartását, a teljes
1944 I| mértékű orvoslásnak kivívását, s jövendőnk bővebb biztosítását
1945 I| mi hatalmunkban állott, s nem rajtunk mult, hogy többet
1946 I| következései megszüntek, s az orvoslásnak legsulyosabb
1947 I| nyílnak benn törött darabja, s könnyítve van ez által a
1948 I| a nádor mély belátása, s a fő-cancellár hazafiui
1949 I| szünni fog az ingerültség, s a megrázkódtatott kölcsönös
1950 I| visszaállított bizodalom felett, s elkerülnek mindent, mi azt
1951 I| bizodalma a fejedelemnek s kormánynak legbiztosabb
1952 I| kormánynak legbiztosabb támasza, s hol az egyszer elenyészett,
1953 I| számos hiányait pótolni, s az előitéletek zsibbasztó
1954 I| mozgalmaknak nézve, hatalommal s a hatalomnak törvény elleni
1955 I| nemzetek legnagyobb kincse, s a nemzetnek csak azon felszólalása
1956 I| hogy erejöket a törvénynek s igazságnak ösvényén egyesítve
1957 I| egymást emészti fel a két erő s könnyen veszélybe döntheti
1958 I| megszorítás nélkül behozni, s a hazában mindenütt terjeszteni
1959 I| hazában mindenütt terjeszteni s emelni. Már az országgyűlésnek
1960 I| fejedelmét nemzeti nyelven, s az országgyűlésnek berekesztésekor
1961 I| történtek az idvezlések, s ezentul bizonyosan köztisztelkedési
1962 I| is megegyeztek a fő RR. s az ország nádora közakarattal
1963 I| rendbeli sérelmeink iránt, s a kir. előadások némely
1964 I| iránti kivánságunkat is, s ezen fölirást még az eddigi
1965 I| ő felsége kir. válaszait s leiratait is honi nyelven
1966 I| magyar szerkezete az eredeti s elhatározó, a törvények
1967 I| magyar nyelv behozassék, s annál egyedül magyar tisztek
1968 I| azonban elfogadott ő felsége, s ezeket a jelen országgyűlésnek
1969 I| törvényhatóságok magyarul levelezzenek, s az anyakönyvek oly helyeken
1970 I| tartatnak, magyarul irassanak, s ezentul minden egyházi plebanusoknak,
1971 I| magyar nyelven adassanak ki, s hogy a törvényeknek latin
1972 I| legfőbb figyelmet érdemel s mindenekelőtt kivánatos.
1973 I| szükségessé teszi a másikat is, s valamint a mult országgyűlésnek
1974 I| lassankint elmarad a latin nyelv, s minden polgárnál szükségessé
1975 I| is tetemesen megfogyott, s a rendes hadfogadás által
1976 I| felsége.~Hónapok multanak el, s ezen tárgy még köztanácskozás
1977 I| régibb törvényeink nyomán, s az 1830-ik eszt. országgyűlésnek
1978 I| megváltoztatta ezen határozatát, s a szükségnek kimutatását
1979 I| azon adatokat megtudja, s mindazokról, miknek nyilvánítása
1980 I| az országos választmány, s az ő felsége által e végre
1981 I| választmány jelentésének felvétele s az ujonczok kérdésének érdemleges
1982 I| szintén bocsáttassanak el, s ez az országos ajánlatnál
1983 I| pontokra nézve határozottabban s világosabban kimondattak.
1984 I| kötelezőleg megállapították, s kidolgozták azon utasítást,
1985 I| emberiséget, népeik boldogságát s önérdeküket tekintve, egy
1986 I| rendszert fogadjanak el, s roppant hadi seregök számát
1987 I| békesség igérni látszott, s ez a csapás Európának azon
1988 I| csak komolyan, határozottan s egyetértve akarnák, könnyü
1989 I| rendszere csupán védelmező, s Magyarország képviselőinek
1990 I| áldott békét fentartani, s édes gyümölcseit népének
1991 I| munkás erőnek egy része, s az ily dolgozás a katonáknak
1992 I| fogyasztaná, hanem inkább nevelné, s őket minden viszontagságok
1993 I| hol annyi még a tenni való s oly kevés a kéz, melyet
1994 I| kérelmünket e tárgyban előadtuk, s a kormány és nemzet egyformán
1995 I| ezen záradéktól elállott, s az ujonczok iránti felirat
1996 I| pedig a hozzá kötött óvások s feltétekre nézve nagy részben
1997 I| lett leszállítása ellen, s azt az 1830-dik eszt. országgyűlésnek
1998 I| alább leendő szállítását, s midőn ezt el nem érheténk,
1999 I| a kir. válasz tartalmát, s a szolgálat ideje 10 esztendőre
2000 I| lehessen meghosszabbítani, s e részben az eddigi módot
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5018 |